Földrajz | Középiskola » Földrajz kisérettségi tételek, természet földrajz

Földrajz Kisérettségi 2008 1 Földrajz kisérettségi tételek (Természet földrajz) - 2008 1. Mutassa be a F öldet, mint égitestet, mozgásai, alakja és szerkezete alapján! Ismertesse Földünk mozgásainak következményeit! A Naprendszerhez kilenc nagy és kb. 100 ezer kisbolygó tartozik A bolygók valamelyik csillag körül keringenek, esetünkben a Nap körül. A bolygóknak nincs saját fénye csupán anyacsillaguk fényét verik vissza. Bolygónkat Föld típusú vagy más néven belső bolygónak nevezzük. A Föld típusú bolygók (Föld, Merkúr, Vénusz, Mars) általában közel helyezkednek el a Naphoz. Föld típusú bolygók közös tulajdonsága: - Hasonló a tömegük - Viszonylag nagy a sűrűségük - Szilárd kőzetburokkal rendelkeznek Alakja: A föld forog saját tengelye körül. A forgás közben fellépő centrifugális erő hatására a Föld az egyenlítő mentén megnyúlt, ezért némiképp lapult forgási ellipszoid alakú. A föld valódi

alakját az a szintfelület határozza meg, amely minden pontjában merőleges a nehézségi erő irányára. Ez a szintfelület a geoid Forgásai: A Föld forog a saját tengelye körül Nyugatról Keletre, ennek következménye a nappalok és éjszakák váltakozása. (kerületi, szögsebesség) Bolygónk a Nap körül is forog, ennek következménye az évszakok váltakozása. (A keringési pályasík nem esik egybe a földi Egyenlítő síkjával. A két sík által bezárt szög 23,5 fok Ez az ekliptikai ferdeség) A forgó mozgások és nehézségi erők hatására a gáznemű, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakra (geoszférákba) rendeződnek: Levegőburok (atmoszféra), vízburok (hidroszféra), kőzetburok (litoszféra). Szerkezete: • Földkéreg: szárazföldi: szilikátokban gazdag gránitos réteg, gabbrós kéreg. 35-40 km vastag. • Óceáni: fémekben gazdag, felül bazalt, alul gabbrós réteg. 7-11 km vastag •

Földköpeny: lefelé egyre nagyobb a fém tartalma, miközben szilikáttartalma csökken. 2800 km vastag. Földrajz Kisérettségi 2008 • Külső mag: maghéj, folyékony fémek, 1800 km vastag • Belső mag: Szilárd anyagokból, vasból és nikkelből áll 2 A Földnek egyetlen holdja van, mely a Föld körül forog. A Hold keringési ideje, megegyezik tengelyforgásának idejével, ezért a Holdnak mindig ugyanazt a felét látjuk. A Holdnak nincs saját fénye, csupán a Nap fényét veri vissza. Földrajz Kisérettségi 2008 3 2. A lemeztektonika elméletét felhasználva ismertesse a hegységek képződésének típusait! Hegységrendszernek az egy hegységképződési időszak során képződött hegységeket nevezzük. Egy-egy hegységképződés több millió évig tart, sok részfolyamatokból áll A részfolyamatok már korábban is ismertek voltak, de a hegységképződés teljes magyarázatát a lemeztektonika szolgáltatta. 8 hegységképződési

fázis: • 1. a földkéreg megszilárdul • 2-5. a végeredmény a mai ősföldek • 6-7. röghegységek keletkezése o 6. pl: Variszkuszi hegységrendszer o 7. pl: Kaledóniai hegységképződés • 8. fiatal lánchegységek o Pl: Eurázsiai hegységrendszer, Pacifikus hegységrendszer A hegységek anyaga a tengerek mélyén nagykiterjedésű üledékgyűjtő medencében halmozódik fel. Ezeket geoszinklinálisoknak nevezzük A felhalmozódott anyag vulkáni kőzetekből, szárazföldről bekerülő üledékekből áll. A felhalmozódott anyagokból épülnek fel a hegységek, bonyolult szerkezeti mozgások során: 1. Gyűrődéssel: A földkéreg rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlás. A gyűrődés a mélyben lévő nagy nyomás és hőmérséklet miatt képlékeny rétegekben megy végbe. A gyűrődés alapformája a redő, ami redőboltozatból és redőteknőből áll. Ha a nyomás két irányból érkezik és egyenlő, akkor állóredők

keletkeznek, ha a nyomás eltérő nagyságú, akkor ferde, illetve fekvő redők keletkeznek. Óriás nyomás esetén a ferde és a fekvő redők elszakadnak aljzatuktól és áttolódnak más rétegekre. Így jöttek létre a takaróredők, pl: Alpok. 2. Vetődéssel: Ha a szilárd kőzetanyag két tömbjének töréses elmozdulása vetősik mentén történik. Az elmozdulás függőleges és vízszintes irányba is végbemehet, kőzettömege a rög. A vetődések lépcsőzetesen követhetik egymást. Pl: Dél-Kínai hegyvidék, Brazil hegyvidék. A párhuzamos vetődések mentén kiemelkedő kéregdarabot sasbércnek, a Földrajz Kisérettségi 2008 4 bezökkenőket pedig árkoknak nevezzük. Medence: hegységek által létrehozott tál alakú mélyedés. 3. Vulkáni működéssel: rétegvulkán vagy pajzsvulkán esetében A lemeztektonika a geoszinklinálisok fejlődését, a hegységek képződését ősi óceánok történetéhez köti, vagyis a geoszinklinálisok

nem üledékgyűjtő medencék, hanem az óceánok belső, lemezhatároktól távol eső területei. Az itt felhalmozódott üledék meggyűrődése az alábukási sávok mélytengeri árkaiban megy végbe. Az egymással ütköző lemezek szegélyéhez kapcsolódik a hegységképződés. Az ütközés megtörténhet: két óceáni óceáni és kontinentális két kontinentális lemez határán. A lemezhatárokon eltérő jellegű hegységek jönnek létre. Két óceáni lemez ütközésekor: A mélytengeri árkok egy óceáni medence külső övezetében helyezkednek el. Az óceáni lemezek ütközésekor szigetívek jönnek létre A szigetívek főként vulkáni anyagokból állnak. Ilyen szigetívek főként vulkáni anyagokból állnak, például a Csendes óceán nyugati részének szigetei (Új Hebridál, Salamon szigetek) Óceáni és Szárazföldi lemez ütközésekor: ha az óceán peremű lemez teljesen felemésztődik, az alábukás az óceán és kontinentális

lemezhatáron folytatódik. A nagyobb sűrűségű óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik. Itt a savanyú vulkánosság jut szerephez, magmás kőzetek uralkodók. Pl: Andok, Csendes- óceánt övező hegységek. Két kontinentális lemez ütközésekor: A szárazföldi lemezek ütközése a hegységképződési folyamat befejező része. Itt is óceáni medencék voltak, de az alábukás során az óceáni területek felemésztődtek, megsemmisültek. A szárazföldi lemezek közelebb kerültek egymáshoz, a geoszinklinális üledékei meggyűrődtek. Az eltérő sebességgel mozgó lemezhatárokon ferde és fekvő redők alakultak ki. Egymásra tolódva takaróredőket képeznek Ütközéskor a lemezekről mikrolemezek pattannak le. Ezek közbeékelődve szabták meg az új hegység vonulatait, elhelyezkedését. Felépítésük: meggyűrt üledék, vulkáni kőzetcsoport, ofiolitok. Pl: Alpok, Himalája, Eurázsiai hegységrendszer

Földrajz Kisérettségi 2008 5 3. Mutassa be a vulkánok működését, kialakulásuk módját és következményeit! Térjen ki az utóvulkánikus tevékenységekre is! A felfelé hatoló magma nem mindig éri el a felszínt, hanem még a felszín alatt megszilárdul, ezeket mélységi magmás kőzeteknek hívjuk. (pl gránit, gabró) Vulkánosságról akkor beszélünk, ha a magma eléri a földfelszínt. A felszínre kerülő magmát lávának hívjuk. Lemeztektonikai magyarázatok szerint a vulkánok elhelyezkedését nem a tengerpart, hanem a lemezek elhelyezkedése befolyásolja. A vulkáni működés a felszínre kerülő magma kémiai összetételétől függ. A kőzettípusok a magma szilikáttartalmától függ, ez alapján megkülönböztetünk bázisos, semleges és savanyú kőzeteket. Távolodó kőzetlemezeknél: Nagy mélységből (asztenoszféra) tör fel, szilikátokban szegényebb, bázisos kőzetek. Mélységi magmás a gabbró, kiömlési párja a bazalt.

Párnaláva, pajzsvulkánok, bazaltfennsíkok, Közeledő, fölemésztődő lemezknél: Magmája az alábukó kőzetlemezek anyagából keletkezik. Szilikátokban gazdagabb, fémekben szegényebb. Meredekebb falú vulkánok, kőzetek, hamu, tufa, nagy erő Két féle kőzet keletkezik: • Semleges vulkáni kőzet, (SiO 2 52-65%) mélységi magmás: diorit, kiömlési párja az andezit. • Savanyú vulkáni kőzet, (SiO 2 65% felett) mélységi magmás: gránit, kiömlési párja a riolit. Rétegtűzhányó (sztratovulkánok): andezites kövekből és tufából rétegesen épül fel. Kráteren át ömlik ki a magma. Ha a kráter beszakad, akkor sokkal nagyobb kaldérák keletkeznek. Dagadókúpok: a savanyú vulkánok, riolitos vulkánok lávája sűrűbb. Ez bezárja a kráternyílást. A következő kitörés szétrobbantja a kráterkúpot és hatalmas erővel töri ki Kőzetlemezek belsejében: Forrópontos vulkánok, láncszerűen egy sorban. A köpenyből feláramló magma

lyukat éget a kőzetburokba. Közben a kőzetlemez továbbhalad, és újra forró pontot éget a litoszférába • Utóműködések: • Fumarolák: 200-900 Celsius, NaCl, KCl,-es vízkitörések. • Szolfatárák: 200-400 Celsius, kénvegyületeket (H 2 S, SO 2 ) kigőzölések. • Mofetták: 100 Celsius alatt. Száraz szén-dioxidos gázfeltörések tartalmazó Földrajz Kisérettségi 2008 6 4. Ismertesse a t avak keletkezését, mutassa be legfontosabb típusait példákkal, térjen kis gazdasági hasznukra is! Tó: minden oldalról zárt mélyedését kitöltő, nyílt felületű állóvíz. Medencéje vagy kimélyül vagy pedig elgátolás útján különül el. • Tektonikus árokban (szerkezeti mozgások révén jött létre): tektonikus árokban, vetődések közti süllyedésekben jött létre. Pl: Tanganyika-tó, Holt-Tenger, Velenceitó, Balaton Keskeny forma jellemzi • Vulkánok kaldérájában gyűlik össze a víz. Pl: Róma környéki nagy

tavak vize, Szent-Anna tó (Hargita) Kerekdek forma jellemző. • Jég: legtöbb tavat a jég alakította ki. Gleccserek(kimélyítés), morénasáncok (elgátolás) Pl.: Kanada, Alpok • Morotvatavak: (holtágtavak): árvíz során a folyó átvágja a kanyarulatát. Pl: Kalocsa melletti Szelidi-tó. • Elgátolás: szél, vagy hegyomlás elgátolja. Pl: nyíregyházi Sós-tó (szél), székelyföldi Gyilkos-tó (hegyomlás) Tavak pusztulása: Tavak átmeneti képződmények, pusztulásukhoz hozzájárul a tavi világ elszaporodása (eutrofizáció), illetve a beleömlő folyók hordalékukkal folyamatosan feltöltik az alját. 3 állapot különül el: • Fertő állapot: elsekélyedő tófenéken megtelepszik a növényzet. • Mocsári állapot: a víz a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut. • Lápi állapot: alig marad vissza víztükör Gazdasági haszon: Tavak gazdasági szempontból hasznosak, energiatermelésre, öntözésre használják. Halászat

céljából élővilága jelentős. Turizmusra is alkalmas Földrajz Kisérettségi 2008 7 5. Milyen felszínformákat hozhat létre a h egységi illetve a s íksági jégtakaró napjainkban illetve a jégkorszakban? 1. régen, a jégkorszakban zajlott munkája 2. mai események Hasonlóságai: - jég - szárazföldön sarkokon hegyekben zajlik le - a csiszolási folyamat ugyan az Különbségei: - nagyság (a jégkorszakban minden nagyobb volt) - tömege, területe (sok terület ma már nem jeges) a.) A jég kialakulása: Kell hozzá hó, és az, hogy nyáron ne olvadjon el. Hóhatár: az a magassági szint, ahol a hó már nem olvad el. A hóhatár fölött fekvő terület az örökhó birodalma. A frissen hullott hórétegek között levegőzárványok vannak. Az újabb hórétegek kinyomják a levegőt, így jön létre a csonthó, a firn, ebből pedig a jég. A hegységekben mozgó jég: gleccser ( jégár) A síkságon mozgó jég: jégtakaró b.) A jég csiszoló

munkája: • • síkságokon (Antarktisz, Grönland) hegyvidékeken 1.) Síkságokon: A jégtakaró a felszínt pusztította, gyalulta. A puhább kőzetekbe medencéket mélyített, a keményebb kőzetekben sziklahátak, vásott sziklák maradtak vissza. A legyalult törmeléket továbbszállított, majd felhalmozta. Ezeket a fenékmoréna- térszíneket számos kisforma teszi változatossá. Ilyenek: a jégbe fagyott vándorkövek a kimélyített sávokat kitöltő tórendszerek a végmorénák 2.) Hegyvidéken: A jég a völgyfőben felhalmozódik, belemarja magát a kőzetfelszínbe, a jég fölé magasodó gerincek a fagy miatt hátrálnak, keskenyednek. Így jönnek létre a félköríves, meredek fallal határolt kárfülkék. (Karwendel-hegység, Ausztria ) Ha a jég elolvad, a kárfülkében kártavak és tengerszemek lesznek. A kárfülkékből felfelé induló gleccserek (jégfolyó) a folyóvölgyeket foglalják el. A völgy keresztmetszetét átalakítják. A korábbi V

alakú völgyeket U alakúra formálják Tágítják, mélyítik a völgyet. A jég elolvadása után vízesések keletkeznek (Tar-pataki, Magas-Tátra) Földrajz Kisérettségi 2008 8 A gleccser által szállított törmeléket morénának nevezzük. Fenékmoréna: a völgy aljáról letördelt és szállított anyag. Oldalmoréna: jégmentes, sziklaoldalról származó sziklatördelés. Középmoréna: gleccserek találkozásánál jön létre. Végmoréna: gleccserek végén, sáncszerűen halmozódnak fel. A folyók a hordalékot osztályozva halmozzák föl, a morénaanyag osztályozatlan, minden nagyságú törmelék megtalálható benne. Földrajz Kisérettségi 2008 9 7. Készítsen vázlatábrát a légkör szerkezetéről, és ismertesse a légkör felépítését és összetételét! Az emberi tevékenység hogyan befolyásolja a légkör összetételét, milyen következményekkel jár mindez? A Földet több 10 ezer km vastag légkör (atmoszféra) veszi

körül. Csak a föld légköre tette lehetővé az élet kialakulását. A légkör legtöbb része az alsó 20 km -es rétegben található A legfelső határát nem lehet pontosan meghatározni. Ahogy távolodunk a Föld felszínétől, úgy ritkul a légkör. A légkört 1000 km -es magasságig hőmérséklet alapján 4 szintre osztjuk aszerint, hogy a hőmérséklet hol vált át ellenkező irányú folyamatba. • Troposzféra: 10-12 km vastagságú. A teljes légkör tömegének 80%-át tartalmazza, illetve a vízmennyiség majdnem egészét. Felfelé haladva csökken a hőmérséklet, itt haladnak a repülők, itt játszódnak le az időjárási jelenségek. • Sztratoszféra: 11 és 50 km között. A hőmérséklet emelkedik, ami az ózonnak köszönhető. (az ultraibolya sugárzás miatt a kétatomos oxigén atomokká bontódik Az oxigénatomok a kétatomos oxigénmolekulákkal egyesülve hozza létre az ózont. (O 3 )) Az ózonréteg energiát nyel el, ami

felmelegedéssel jár. • Mezoszféra: a hőmérséklet ismét csökken, itt égnek el a meteorok. Leghidegebb rész (-92120 °C). • Termoszféra (ionoszféra): ionokból áll, elnyeli az ibolyántúli sugárzást, emiatt hőmérséklete 1000 Celsius körül van. Visszaveri a rádióhullámokat Légkör összetétele: A légköri gázok mértéke állandóan változik, ez alapján megkülönböztetünk: állandó gázokat, változó gázokat és erősen változó gázokat. • Legfontosabb alkotórészek: • Nitrogén: 78% • Oxigén: 21% • Nemesgázok (argon): 0,9% • Szén-dioxid: 0,03% Földrajz Kisérettségi 2008 10 Emisszió: légszennyező anyagok kibocsátása. Légszennyezés miatt: Savas esők: Kén dioxid, Nitrogén-oxid a vízgőzzel, csapadékkal egyesülve kénsavat és salétromsavat alkot. Közvetlenül károsítják a növényeket, illetve feldúsulnak a talajban, így elsavanyítják azt. A növények így a gyökerein át kevesebb

tápanyagot tudnak felvenni, elszáradnak, kártevők ellen kiszolgáltatottá válnak. Mindenhol előfordul, de legdurvább, Csehország, Németország keleti része. Üvegházhatás: A kibocsátott szén-dioxid hatására az üvegháztartás nő (kevesebb hő jut vissza a világűrbe), fokozódik az üvegházhatás. Hosszútávon megváltoztatja a Föld éghajlatát. Ózonréteg elvékonyodása: a freongáz megbontja az ózontermelés egyensúlyát, így az elvékonyodik. (hajtóművek égéstermékei, palackok, klímaberendezések. Légszennyezés globális probléma, a Föld egész területén jelentős. Földrajz Kisérettségi 2008 11 –1– 8. Csoportosítsa a csapadékok típusait és ismertesse keletkezésük folyamatát! A levegőben kizárólag a víz található meg szilárd, légnemű és cseppfolyós formában egyaránt. Halmazállapota állandóan változik A gázneműből cseppfolyóssá válást kicsapódásnak nevezzük. A légkör vízgőztartalmát g/m3-ben

fejezzük ki. Telítettségi görbéről leolvashatjuk, hogy a levegő egy adott hőmérsékleten hány köbméter vízgőzt képes tárolni. Ezt a pontot telítettségi vagy harmatpontnak hívjuk. A levegő kétféle képpen válhat telítetté, 100%-os viszonylagos vízgőztartalmúvá: • Adott hőmérséklet mellett további nedvességet vesz fel • Azonos tényleges vízgőztartalom mellett csökken a hőmérséklete Kicsapódás fajtái: Ha a levegő hőmérséklete harmatpont alá esik, megkezdődik a vízgőz kicsapódása. A kicsapódás végbemehet szabad légtérben és szárazföldön is. A szabad térben történő kicsapódás felhő vagy ködképződéssel jár. A vízgőz só, vagy porszemeken sűrűsödik vízcseppé. Nagy magasságban felhő, talajhoz közel köd keletkezik Közös tulajdonságaik, hogy akadályozzák a fényt. A szabadban lévő testek felületére is kicsapódhat a vízgőz. Ezek a tárgyak az éjszaka folyamán lehülnek, lehűtik

környezetüket és így kicsapódik rájuk a vízgőz. • Harmat: 0 °C felett • Dér: 0 °C alatt • Zúzmara: szeles időben, hideg területre beáramló meleg levegő miatt keletkezik. Károkat okoz. A levegő felmelegszik, és a magasba emelkedik. Emelkedés közben a levegő 100 méterenként 1 °C-kal csökken. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik a felemelkedés, megindul a felhőképződés. A felhőképződés megindulását követően a levegő 100 méterenként már csak 0,5 °C-kal csökken. (a kicsapódáskor felszabaduló hő, csökkenti a további lehülést) Csak olyan felhőkből lesz csapadék, amelyekben jégkristályok is jelen vannak. A növekvő jégkristályok egyre nagyobbak lesznek és végül kihullanak a felhőből. A lehulló jégdarabok esés közben elolvadnak. Ha a talajmenti hőmérséklet 0 °C feletti akkor eső, ha az alatti akkor hó keletkezik. Jégeső olyan erős feláramláskor keletkezik, amikor a nagy méretű jégdarabnak

nincs ideje elolvadni. Földrajz Kisérettségi 2008 12 9. A mellékelt ábra alapján ismertesse a szélrendszerek jellemzőit és kialakító tényezőit, szerepüket az éghajlat alakításában! Két szomszédos területen a levegő eltérő mértékű felmelegedés miatt légnyomáskülönbsége miatt légnyomáskülönbség alakul ki. A légnyomáskülönbség kiegyenlítésére légáramlás, légkörzés indul meg, amelyben a levegő magas nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé áramlik. E mozgásrendszereknek a Föld felszínével párhuzamosan futó ágát nevezzük szélnek. A Föld forgásából származó eltérítő erő ugyanis a szelek irányát is befolyásolja. A Földön nyugatias szelek uralkodnak, ezeket az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti légnyomáskülönbség tartja életben, irányát pedig a földforgás eltérítő ereje határozza meg. Legnagyobb sebességüket ezek a szelek a legnagyobb hőmérséklet-különbségű

területeken érik el. Ezért a legerősebb szelek a 30 és 60 szélességi fokok között fújnak Ezek a nagy magasságban, nagy sebességgel haladó, az egész Földet körbefutó nyugatias szelek a futóáramlások. A legerősebben felmelegedő Egyenlítő térségben alacsony, a legerősebben lehülő sarkvidékek területén magas légnyomású öv f ogja körül a Földet. A 30 s zélességi kört magas, a 60 szélességi kört alacsony nyomású öv fonja körbe. A magasban lévő futószelek magukkal ragadják az alacsonyabban elhelyezkedő légtömegeket, ezért a 30. é s 60 s zélességi körök mentén is nyugati szelek uralkodnak A nyugati szelek az anticiklonokan, ciklonokat kelet felé sodorják. Az eltérítő nagysága, megváltoztatja irányukat. Mivel az eltérítő erő a sarkok felé növekszik, az óramutató járásával ellentétesen örvénylő ciklonokat északkelet felé hajtja a nyugati szél. az óramutató járásával megegyezően örvénylő ciklonokat

délkelet felé hajtja a nyugati szél. A 60. szélességi kör mentén kialakuló alacsony nyomású öv tehát az oda kisodródó számtalan ciklonból tevődik össze. Az anticiklonok az északi félteken délkelet felé sodródnak és a 30 szélességi kör mentén létrehozzák a magas nyomású övet. A 30. szélességi kör és az egyenlítő között fúj a passzátszél, melynek sebessége, majdnem mindig állandó. Földrajz Kisérettségi 2008 13 Hőmérsékleti egyenlőt a Föld legmelegebb pontjait egybekötve kapjuk meg. Az évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket monszunnak nevezzük. Az északi félgömb trópusi téli monszunja az illető félteke passzátszelével azonos északkeleti, illetve délkeleti irányú szél. Az északi félgömb trópusi nyári monszunja a másik félgömbről átlátogató passzátszél, a földforgás hatása eltérített délnyugati, illetve északnyugati irányú szele. A mérsékelt övezeti monszun mindig a

szárazföldek keleti peremén jön létre. Pl: Florida, Kelet-Kína, Kelet-Oroszország. Földrajz Kisérettségi 2008 14 10. Csoportosítsa a felszínalatti vizeket, térjen ki gazdasági hasznosításukra! Mutassa be a karsztosodás folyamatát! A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli elhelyezkedésük alapján csoportosíthatjuk: • Talajnedvesség: a legfelső vízzáró réteg felett elhelyezkedő víz, mely a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben tölti ki. • Talajvíz: a legfelső vízzáró réteg felett elhelyezkedő víz, mely a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitölti. • Rétegvíz: két vízzáró réteg közötti víz • Résvíz: kőzetek hasadékaiban, repedéseiben lévő víz. Talajvíz: összefüggő víztükrű, különböző mélységben lehet. Mezőgazdaságilag fontos Ha túl mélyen van a növények gyökere nem jut hozzá, ha túl magasan van, akkor átáztatja a gyökérzónát. A

párolgás, illetve a hóolvadás befolyásolja Rétegvíz: a rétegvíz állandó nyomás, alatt áll. A fedőréteg átfúrása után feltör a felszínre ezért artézi víznek is hívjuk. Pl: Alföld, Párizsi-medence Vigyázni kell, hogy a nagymértékű kiemelés ne eméssze fel a készletet. Résvíz: karsztvíz, mészköves területeken. Források: felszín alatti vizek forrásokban fakadnak a felszínre. A legtöbb ott alakul ki, ahol vízzáró réteg bukkan a felszínre. (talajvízforrás, rétegvízforrás) A környezete évi középhőmérsékleténél melegebb forrásvizeket hévíznek nevezzük. A meghatározott oldott ásványi tartalmú forrásvizeket ásványvíznek nevezzük. A gyógyhatású ásványvizek a gyógyvizek. Karsztosodás A mészkő repedéshálózatába bekerülő csapadék a karsztvíz. A mészkő a karsztvíz hatására oldódik. A folyamatot karsztosodásnak a kialakul formákat karsztos formáknak nevezzük • A folyamat bizonyos kőzetekhez

kötődik (mész, gipsz, dolomit, lösz). • A folyamat a felszín alatt játszódik le. Karsztos oldódás: Az oldó hatáshoz széndioxid szükséges. A talajréteg vastagsága, élővilága befolyásolja a széndioxid többletet. A víz széndioxiddal egyesülve szénsavvá alakul. A szénsav a mészkövet kalcium hidrokarbonáttá alakítja. CO 2 + H 2 O = H 2 CO 3 Földrajz Kisérettségi 2008 15 CaCO 3 + H 2 CO 3 = Ca(HCO 3 ) 2 Formák: • Karr: enyhe karsztosodás jelei a mészkőben található rovátkák. • Víznyelő: a csapadékvíz mélybeszivárgásának jelei a tölcsérszerű víznyelők. • Dolina: nagy, kör alakú, zárt mélyedések. Oldódás vagy beszakadás útján jönnek létre • Polje: nagy területű karsztos formák a poljék. Szerkezeti mozgások, törésvonalak is befolyásolják. • Barlang: a víznyelőkön át más kőzetek is bejutnak, erős erózió hatására a karsztos üregek kitágulnak. Ha a karsztvízből elillan a

széndioxid, lerakódik a mész akkor állócseppkő (sztalagmit) vagy függő cseppkő keletkezik (sztalaktitok). Földrajz Kisérettségi 2008 16 11. Ismertesse a kőzetek fajtáit, keletkezésük folyamatát! A kőzeteket keletkezésük alapján három csoportba lehet osztani: magmás, üledékes, átalakult (metamorf). 1. Magmás kőzetek: a magma különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok elegye Egyes alkotórészei a hőmérséklet csökkenése közben, olvadáspontjuk alá hűlve kikristályosodnak. A lehülési körülmények különbségei miatt a magmából különböző magmás kőzetek keletkezhetnek. Magmás kőzeteken belül megkülönböztetünk a felszín alatt megszilárduló kőzeteket, ezek az ún. „mélységi magmás” kőzetek (gránit, diorit, gabbró), és felszínre törő és ott megszilárduló kőzetek (bazalt, andezit, riolit). A robbanásos kitörések során a kirepülő lávából és kőzetekből keletkeznek a különböző tufák

(andezittufa, riolittufa). A lávából lehülve azonnal kőzet lesz, a lehulló vulkáni törmelékből azonban csak összetömörödés után lesz tufakőzet. A vulkáni törmeléket szemcseanyaga során osztályozzák. Ez alapján megkülönböztetünk hamut, salakot és tömböt. 2. Üledékes kőzetek: e kőzetcsoport tagjai lerakódott üledékekből váltak kőzetté A szárazföldekről a folyók a szél a jég a hordalékot üledékgyűjtő medencékbe szállítja. A lerakódott anyagokból aprózódás, málás, oldódás révén jönnek létre az üledékes kőzetek. Az üledék csak összetömörödés után válik kőzetté A felső rétegek nyomása alatt a mélyebben fekvők összetömörödnek és a laza lerakódások összecementálódnak. Az üledékes kőzetek képződésében a hó nem játszik szerepet és e csoportba nemcsak szilárd kőzetek, hanem laza üledékek is tartoznak (iszap, homok, agyag). Három üledékes kőzetcsoportot különböztetünk meg: a.

Törmelékes üledékes kőzetek: E kőzetek más kőzetek feldarabolódott, elszállítódott és felhalmozódott törmelékéből keletkeznek. E csoportban találhatók durvaszemcsés (breccsa, konglomerátum) és finomszemcsés anyagok is (agyag, lösz). b. Vegyi üledékes kőzetek: E csoport kőzetei feldarabolódáson és vegyi átalakuláson is átesnek. Egykori tengeröblök kiszáradása során keletkeznek a sókőzetek. A kiszáradás, bepárlódás során előbb a nehezebben, majd egyre könnyebben oldható sók válnak ki. Legelőszőr és legalul válnak ki a Földrajz Kisérettségi 2008 17 karbonátok (mész), ezután fölötte a szulfátok (gipsz), majd kloridok (kősó) és végül a kálisó (KCl). c. Szerves eredetű üledékes kőzetek: E kőzetek élőlények maradványaiból jöttek létre. Gyakran az őket alkotó élőlények maradványai alapján azonosíthatók. Ebbe a csoportba tartozik a mészkő, amely elhalt korallok, tengeri élőlények

mészvázából keletkezett. Ezeknél a kőzeteknél a rétegezettség sokszor felismerhető. 3. Átalakult (metamorf) kőzetek: Ezek a kőzetek magmás vagy üledékes kőzetekből átalakulva jöttek létre. Az átalakulás nagy nyomás vagy magas hőmérséklet hatására következik be. Ezek hatására az eredeti kőzetek ásványai új, metamorf ásványokká kristályosodnak át. Így jönnek létre a kristályos palák, ebben az ásványok a nyomásra merőlegesen sávokba rendeződtek. Ez adja a palás szerkezetet Átalakulást okoz az is, amikor a kőzettestbe forró magma, pl. gránit nyomul Az érintkezési felületnél a magma átégeti az eredetileg üledékes kőzeteket, amelyekből kemény metamorf kőzet, szaruszirt keletkezik. Ide tartozik a márvány is, amely mészkőből kristályosodott át. Ilyen a gneisz és a csillámpala is