Biológia | Középiskola » Aminosavak

Aminosavak A fehérjék hidrolízisének eredményeként aminosavak keletkeznek. Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak oldalláncaikban különböznek, melyek lehetnek: 1db H atom (glicin- NH 2 - CH 2 -COOH), CH 3 csop. (alaninNH 2 - CHCH 3 -COOH), oxigén-, kén-, nitrogéntartalmú, aromás gyűrűt tartalmazó, poláris v apoláris, savas-lúgos v. semleges Az α-aminosavak (a karboxilcsoport melletti szénatomhoz kapcsolódik az aminocsoport) kiemelkedő jelentőségűek az élővilág számára, mivel a fehérjemolekulák (proteinek) építőkövei. (Az α-aminosavak közös szerkezeti jellemvonása, hogy molekuláikban egy aminocsoport és egy karboxilcsoport kapcsolódik ugyanahhoz a szénatomhoz.) Valamennyi szilárd halmazállapotú vegyület. Ionrácsosak A funkciós csoportjaik miatt amfoterek, vizes oldatban ikerionos szerkezetűek.

NH 2 - CHR-COOH  NH 3 +- CHR-COO- Az élő szervezetekben 25-féle α-aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítő. Ezek kapcsolódási sorrendje az aminosav szekvencia, a fehérjék elsődleges szerkezete. Jól oldódnak vízben (poláros oldószer), de nem oldódnak apoláris szerves oldószerekben. A legegyszerűbb aminosav a glicin. Két aminosav egymáshoz kapcsolódhat vízkilépés közben amid kötéssel. NH 2 - CHR-COOH + NH 2 - CHR-COOH (-H 2 O) NH 2 - CHR-CO- NH- CHR-COOH Sok aminosav kapcsolódásával poliamid (polipeptid) lánc jön létre, ez egy óriásmolekula. Glicin (NH 2 - CH 2 -COOH): Tudományos neve: amino-ecetsav. A karboxilcsoport hidrogén ion leadására, az aminocsoport hidrogén ion felvételére képes. Molekulán belüli hidrogénátmenet jön létre. NH 2 - CH 2 -COOH  NH 3 +- CH 2 -COO- Szabad állapotban ebben az ikerionos szerkezetben található meg