Kereskedelem | Felsőoktatás » Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek, 2008

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek - 2008 1/a. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! A kereskedelem fogalmát, feladatát. Kereskedelem helye és szerepe a nemzetgazdaságban: A kereskedelem sokrétű szerepet játszik életünkben. Egy-egy ország fejlettségéről, termelésének színvonaláról a kereskedelemben kapható áruk alapján alkothatunk véleményt. (a kereskedelemben dolgozik a foglalkoztatottak 13 %-a, közel 500 ezer ember) A kereskedelem a n emzetgazdaság egyik ága. Mindazok a vállalkozások ehhez a n emzetgazdasági ághoz tartoznak, amelyeknek feladata az áruforgalom lebonyolítása. A kereskedelemhez, mint nemzetgazdasági ághoz tartoznak a tisztán kereskedelmi profilú vállalkozások, és a vegyes tevékenységű vállalkozások. Az áruk forgalmazása lebonyolítható az országhatáron belül, ezt a tevékenységet nevezzük belkereskedelemnek. (feladata: az áruk beszerzése hazai termelőktől, a beszerzett áruk

értékesítése a fogyasztói igényeknek megfelelő helyen, időben és választékban.) Az országok közötti áruforgalom lebonyolítását külkereskedelemnek nevezzük. (más országokból különböző áruféleségek behozatala, amit importnak nevezünk, hazai termékek külföldön történő értékesítése, amit exportnak nevezünk.) A tevékenység jellegzetességei alapján a kereskedelem három ágazatra bontható. Ezek:  a közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem,  a nagykereskedelem,  a kiskereskedelem. A kereskedelem fogalma: A kereskedelem kettős jelentésű fogalom. E szóval jelöljük azt a tevékenységet, melynek során a különböző áruk eljutnak az előállítóktól a felhasználókig. A kereskedelem az áruk rendszeres adásvétele. A kereskedelem ugyanakkor azon vállalkozások összességét is jelenti, melyeknek fő feladata az áruk adásvétele. A kereskedelem az a szervezet, mely az áruk adásvételét lebonyolítja A kereskedelem

feladata: A kereskedelem feladata az áruk adásvétele, más szóval az áruforgalmi folyamat lebonyolítása. A kereskedelem a különböző termelőktől beszerzi az árukat a szükséges választékban Ezután tárolja, készletezi a beszerzett árukat, majd értékesíti a felhasználóknak. Az áruforgalom részfolyamatai: a beszerzés, a készletezés és az értékesítés. A termelés és a fogyasztás térbeli eltérése: A termelés és fogyasztás közötti térbeli eltéréseket a kereskedelem úgy hidalja át, hogy beszerzi a különböző helyelven termelt árukat, szállítja és eljuttatja a fogyasztókhoz. A termelés és fogyasztás közötti időbeli eltérése: Ezt készletek gyűjtésével és raktározással lehet megoldani. (idényszerűen keresett áruk pl tüzelők, szezonális áruk, téli, nyári ruhák) 1 1/b. Ismertesse a fogyasztónak a kereskedelemmel, a bolttal és az eladóval szemben támasztott elvárásait! A kereskedelemmel szemben

támasztott elvárások:  A kereskedelmi vállalkozásnak alkalmazkodnia kell a társadalom tagjainak életmódjához, fogyasztási és vásárlási szokásaihoz.  Ismernie kell a vonzáskörzetében élő népesség életkor, foglalkozás, jövedelem, családnagyság szerinti összetételét, s ez által vásárlási szokásait.  A kereskedelem munkalehetőséget biztosít a környezetében élő népesség számára. A bolttal szemben támasztott követelmények: A kialakított üzletnek feleljen meg:  Az alkalmazott értékesítési mód, a berendezés  A reklámeszközök  A kínálat  Az árak feleljenek meg a vevők elvárásainak.  Az értékesített áruk minősége legyen megfelelő. Az eladókkal szembeni követelmények: Az eladás sikerét vagy sikertelenségét négy - a kereskedő személyiségében rejlő - tényező határozza meg:  A kereskedő szaktudása (mély és alapos áruismeret, nyelvtudás, technikai információk)  A kereskedő

személyiségvonásai (emberismeret, beleérző képesség, kapcsolatteremtés, a tartós és osztott figyelem képessége)  A kereskedő magatartása (udvariasság, segítőkészség, tapintat, önuralom)  A kereskedő külső megjelenése.(ápoltság, testtartás, arckifejezés)  Általános műveltség  Ruházat 2 2/a. Ismertesse a kereskedelem szervezetét! A bolti és a bolt nélküli kereskedelem jellemzői Ismertesse a kereskedelem szervezetét: A kereskedelem szervezetéhez azok a vállalkozások tartoznak, amelyeknek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása. Azt a tevékenységet tekintjük a vállalkozás fő tevékenységének, amelyik a legnagyobb bevételt biztosítja. A kiskereskedelmi forgalom főként boltokban bonyolódik le. A bolti kiskereskedelem egységei lehetnek önállóak, de tartozhatnak kiskereskedelmi szervezetekhez, bolthálózatokhoz, üzletláncokhoz is. A kiskereskedelem hálózati egységei:  A boltok  Az áruházak 

Az ABC áruházak, szupermarketek  A diszkontáruházak  A bemutatótermek. A boltok viszonylag kis alapterületű egységek. Egy elárusítótérrel és kisebb raktárral rendelkeznek A bolti értékesítés kedvez az eladó és a vevő közötti személyes kapcsolat kialakulásának. Legelterjedtebbek a szakboltok, de népszerűek a az éjjel-nappali élelmiszerboltok is. A boltokban általában hagyományos értékesítési módot alkalmaznak, de megfelelő alapterület esetén önkiszolgáló formában is szervezhető az értékesítés. Az áruházak nagy alapterületű, nagy forgalmat lebonyolító kereskedelmi egységek. Legfőbb jellemzőjük, hogy a különböző árucsoportok forgalmazását viszonylag önálló osztályok végzik. Az osztályok munkáját osztályvezetők irányítják. ABC-áruházak nagy alapterületű, de egy elárusítótérrel rendelkező hálózati egységek. Legfontosabb jellemzőjük, hogy a napi cikkek (élelmiszerek, háztartási vegyi áruk,

apróbb iparcikkek) széles választékát kínálják. Az áruk döntő részét önkiszolgáló módon értékesítik Több dolgozót foglalkoztatnak, nagy forgalmat bonyolítanak le. A nagy, több ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházakat szuper-, illetve hipermarketeknek nevezik. Ezekben a f ogyasztási cikkek szinte teljes választél megtalálható Az élelmiszereken kívül ruházati cikkeket és sokféle egyéb iparcikket is árusítanak. A diszkontáruházak nagy tömegben kínálnak rendszeresen keresett élelmiszereket, háztartási cikkeket. Többnyire nagy alapterületűek, és önkiszolgáló értékesítési módot alkalmaznak. Legfőbb jellemzőjük, hogy egyszerű értékesítési körülmények között, nagy tételekben kínálják az árukat. Az egyszerű raktári berendezés, az áruk egységcsomagokban történő kihelyezése költségmegtakarítást eredményez, ezért alacsonyabb áron tudják forgalmazni a termékeket, mint a boltok és áruházak. A

bemutatótermek többnyire bútorok, híradástechnikai cikkek és háztartási gépek értékesítését szolgálják. A városközpontokban lévő bemutatótermekben a vásárlók megtekinthetik a teljes választék mintadarabjait. Az eladók szakszerűen bemutatják a termékeket. Miután a vevő kiválasztotta a megvásárolni kívánt terméket, kiegyenlítette a vételárat, a kereskedő cég a választott termékkel azonos típust szállít számára a raktárból. A bemutatótermek a minta utáni értékesítést alkalmazó vállalkozások hálózati egységei A bolt nélküli kiskereskedelem: A kiskereskedelem sajátos formája a bolt nélküli kiskereskedelem. Fő formái:  az automata kereskedelem, (jegy, üdítő, gyors, 24 órában rendelkezésre áll, hátránya viszont, hogy drága a beszerzésük és az üzemeltetésük)  csomagküldő kereskedelem (vevő a szükséges terméket katalógusból vagy prospektusból választja ki. A megrendelést elküldi a c

somagküldést lebonyolító céghez A kiválasztott árut postai úton utánvéttel, esetleg futár útján küldik el számára.)  az ügynökök útján történő értékesítés (Az eladni kívánt árukat termékbemutatókon, vagy a vevők lakásán ügynökök mutatják be.)  az internetes kereskedelem (kényelmes, gyors, sok áru, olcsóbb is lehet 3 2/b. Ismertesse a marketing lényegét (fogalmát), célját, fő területeit! Marketing fogalma és lényege: „A marketing olyan társadalmi és vezetési eljárás, amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak, s cserélnek ki egymás közt, miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik.” (Philip Kotler – Marketing menedzsment) A marketing fogyasztóközpontú, fogyasztóorientált szemlélet. A marketing rendszeres és elmélyült folyamat, amely a piacban gondolkodik és a piacra tervez. A marketing az olyan tudatos, széles információbázison alapuló

irányítási, gazdálkodási, és piacbefolyásoló tevékenységek összessége, amelyek:  A vállalatot, a termelést, a vásárlók igényi szerint szervezik,  A fogyasztók vásárlóerejét meghatározott termékekre, vagy szolgáltatásokra irányuló tényleges szükségletté alakítják,  A termékeknek a vásárlóhoz vagy a végső felhasználóhoz való eljuttatását szervezik, összehangolják és biztosítják. Olyan módon és eszközökkel, hogy:  A vásárló maradéktalanul elégedett legyen, és ezáltal  A vállalat számára a lehető leggazdaságosabban váljék hosszabb távon is elérhető a szükséges mértékű nyereség. Célja: a piaci lehetőségek megismerése és kihasználása Fő területei:( marketing mix elemei a 4P, Mc Carthy-féle rendszer)  Vállalati termék mix (Product) o Termék o Választék o Szerviz  Árak és feltételek mixe (Price) o Árstratégia o Árkialakítás o Árváltoztatás o Fizetési feltételek o

Szállítási feltételek  Kommunikációs mix (Public Relation) o Márka, védjegy o Csomagolás o Design o Sales Promotion (vásárlás ösztönzés) o Public Relations (közönség – vevő kapcsolatok) o Személyes eladás  Értékesítési mix (Place) o Értékesítési csatornák o Fizikai disztribúció o Áruterítés o Földrajzi pozícionálás 4 3/a. Ismertesse a kereskedő áruforgalmi tevékenységét, a beszerzési munka folyamatát, a szállító kiválasztásának szempontjait, a beszerzési munka kockázatát. A kereskedő áruforgalmi tevékenysége: Az áruforgalomi folyamat elemei a beszerzés a készletezés és az értékesítés. A beszerzési munka folyamata:  a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása,(függ a: a forgalom várható nagyságától, a meglévő árukészlet nagyságától és összetételétől, - a raktározási lehetőségektől  a szállító partnerek kiválasztása, az áru utánpótlási

időtől (két áruszállítás közötti időtartamot jelenti, ami függ az áru jellégétől), a vállalkozás pénzügyi helyzetétől az áruk megrendelése, - az áruk átvétele,  szerződéskötés (cég adatai, fizetési mód és határidő, szállítási határidő, garancia, kötbér, kapcsolattartó személy, írásbeliség, visszáru kezelés, göngyöleg szállítás, ár, aláírás)  megrendelés (centralizált-központi, decentralizált-helyi, a m egrendelés történhet személyes kiválasztással, írásban, telefonon, faxon, e-mailben))  visszaigazolás  áruátvétel (minőségben-lejárati idő, csomagolás és mennyiségben kell az árut átvenni a megrendelés alapján) Az áru szekcionált raktárakba kerül.  a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése. ((A beszerzett áruk ellenértékét a megállapodásban szereplő határidőig (casch and carry értékesítés esetén azonnal) ki kell fizetni) A beszerzés stratégiája: Az 5 M alapján:

 Megfelelő minőség  Megfelelő ár  Megfelelő mennyiség  Megfelelő idő  Megfelelő szállító: Készletezés: Raktározás (hosszabb táv, nagyobb mennyiség) tárolás (rövid táv, kisebb mennyiség)  Minimum készlet (biztonsági készlet, kenyér, liszt)  Maximum készlet  Folyókészlet (min. és a max között van)  Átlag készlet (kronologikus) Értékesítés: Az üzlet milyen kapcsolatban áll a vevőkkel  Önkiszolgáló  Hagyományos  Önkiválasztó  Minta utáni A szállítók kiválasztásának szempontjai: A szállítók megválasztásánál az alábbi kérdések merülhetnek fel:  Mi a célpiac igénye, milyen a továbbértékesíthetőség a szállító által forgalmazott termékeknél?  Milyen a termék és a gyártó hírneve?  Milyen a szállító hírneve?  Milyen a szállítás megbízhatósága és gyorsasága?  Hazai vagy importtermék - gyakran ismertebb márka, könnyebben eladható, de nagyobb a

szállítás költsége, bonyolultabb a megszervezése?  Szezonális vásárlásnál milyen kedvezményeket biztosít?  Szállítási kondíciók - milyen időközönként szállítanak, illetve milyen kedvezményeket adnak?  Fizetési feltételek - milyen határidővel kell a leszállított árut kifizetni • beszerzési ár - hol a legkedvezőbb a termék beszerzési ára?  Áruválaszték - melyik szállító nyújtja a legszélesebb áruskálát, illetve legjobb minőséget, kedvezmények - milyen árengedményt nyújtanak, ennek mik a feltételei?  Megbízhatóság, pontosság. 5 3/b. Ismertesse boltjának (vagy Ön által ismert bolt) főbb jellemzőit, és értékelje, hogy az mennyiben felel meg a mai elvárásoknak! A bolt kialakításánál fontos: A bolt épülete:  Az épület adottságai megfelelnek-e az értékesített árucikk jellegének és forgalmazott áruk mennyiségének.  Az épület külső képe - a cégfelirat, a be- és kijárat, a

kirakat legyen összhangban az üzlet jellegével. A bolt helyiségei, berendezése:  3-as szabály – Vevő, alkalmazott, áru  Az elárusító helyiségnek legyen belső térharmóniája. A falak színe, a padozat megválasztása, a megvilágítás megfelelő legyen.  Az elárusító helyiség berendezései: függ az alkalmazott értékesítési módtól, az értékesített árucikkek jellegétől, az üzlet elhelyezkedésétől, vevőköre igényeitől. Alkalmas-e az ár uk biztonságos tárolására, minőségének megóvására, előnyös bemutatására.  Az elárusító helyiség hangulata - a berendezések, a színek kialakítása, a világítás, a burkolat  Az alkalmazott gépek, felszerelések mennyisége és fajtája. (pénztárgépek, mérlegek stb)  Üzemi helyiségek kialakítása  Az üzlet típusának megfelel-e az üzlet neve.  Az áru csomagolási módók  Az ár - helyes árak kialakítása,- mely igazodik a környező egységek

árszínvonalához és a vevők igényeihez  Az értékesítési mód. Az értékesítési módnak megfelel-e:  A berendezési tárgyak elhelyezése az üzletben az áruk elhelyezése az eladótérben  A vásárlók tájékoztatása  Megfelelő-e a hirdetés. A jó reklám formálja a kereslet és a kínálat összhangját  A nyitvatartási idő alkalmazkodik-e a környező igényekhez, jól látható helyen fel van-e tüntetve  Az üzletben legyen megfelelő ártájékoztatás  A kirakatban elhelyezett áruk jól tájékoztassanak, és ízlésesen legyenek elhelyezve, vannak e kiállítások, árubemutatók, kóstolók az új termékek bemutatására?  Az értékesítés folyamatával meg van-e elégedve a vevő fogadása, a vevő üdvözlése és az üzletben való tájékozódásának segítése, az áru bemutatása,  Az ellenérték elszámolása  A megvásárolt áru csomagolása.  A kínálat fejlesztése megtörténik-e?  A szolgáltatások

választéka, színvonala, a személyzet viselkedése, szaktudása, megjelenése mennyiben felel meg az igényeknek?  A hatósági előírásokat a boltban betartják-e? 6 4/a. Ismertesse az áruátvétel folyamatát, műveleteit! Melyek a boltvezető teendői az áruátvételi munkában? Mi a teendője mennyiségi és minőségi hiány esetén? Milyen következményei vannak a pontatlan áruátvételnek? Az áru átvétele: A megrendelt és leszállított árut mennyiségben, minőségben és értékben át kell venni az áruval együtt érkező bizonylat alapján. Az áruátvétel alapja a számla, illetve szállítólevél, mely szerint az árut mennyiségben, minőségben és értékben kell átvenni. Az áruátvétel a szerződés vagy megrendelés teljesítésének ellenőrzése és igazolása. Az áruátvétel műveletei:  A szállított és megrendelt áruk összehasonlítása,  A szállított áruk mennyiségének megállapítása (A mennyiségi átvételt a

fuvarozó jelenlétében végzik)  Az áruk minőségének ellenőrzése (Az áru minőségének ellenőrzése az áru beszerzésétől számított 8 napon belül történik meg)  Az átvétel igazolása, kifogások intézése, érvényesítése (Az áruk szállítási okmányokkal, iratokkal érkeznek a kiskereskedelmi egységekbe, szállítólevél, számla és fuvarlevél) A boltvezető teendői az áruátvételnél:  Össze kell hasonlítani az érkezett és a megrendelt árut  Megérkezett e-a kívánt mennyiség, a m ennyiségi átvételt a fuvarozó jelenlétében végzik, megszámolják, erről feljegyzést készítenek, majd a boltvezető a feljegyzés és a szállítási okmányok adatait összehasonlítja, így kiküszöbölhetők az átvételi hibák  Minden csomagot át kell venni  Ha kevesebb áru érkezett, újra kell rendelni  Ha több érkezett, mérlegelni kell, hogy el tudja-e adni a kereskedő, ki tudja-e fizetni  Élelmiszerek és v egyi

áruk esetén meg kell nézni, hogy fel van-e tűntetve a fogyaszthatósági és minőség megőrzési határideje  A minőségi ellenőrzés a beszerzéstől számított 8 napon belül történik  A minőségi ellenőrzésnél a leggyakoribb a szemrevételezés (külleme, műszaki állapot)  A boltvezetőnek az áruátvételt csak akkor szabad igazolnia ha a szállítási okmányon feltüntett árumenyisség megérkezett, csomagolása ép, minősége kifogásolatlan  A boltvezető aláírja és kereskedelmi egység bélyegzőjével látja el a szállítási okmányt  Az áruátvétel után a boltvezető felelős az áruért Teendő mennyiségi és minőségi hiány esetén:  Mennyiségi hiány: ha kevesebbet szállítanak nem lesz meg a szükséges mennyiség, ezért pontosan le kell mérni, meg kell számolni az árut, igazolt áruátvétel után mennyiségi reklamációt a szállítók nem fogadnak el  Minőségi hiány rossz minőségű, lejárt szavatosságú

áruk átvételét vonhatja maga után, így célszerű a szállító jelenlétében a minőséget és a szavatosságot megvizsgálni A pontatlan áruátvétel következményei:  Ha nem hasonlítják össze a megrendelt és szállított árut, olyan termékek kerülhetnek a boltba, amire nincs szükség  Átvétel után a termék visszaszállítási költsége nyereség csökkentő  A megrendelt, de be nem szerzett árut be kell szerezni, amely szintén a költségeket növeli 7 4/b. Ismertesse azokat az eszközöket, amelyekkel a kiskereskedelmi egység a fogyasztókat befolyásolja Reklám: (fogyasztói szükséglet, az igény kialakítására ható fizetett eszköz, de hatásos az információgyűjtés és a vásárlói döntés szakaszában is) • a reklám tárgya az áru, vagy a termelő, forgalmazó vállalkozás. Leggyakoribb eszközei a kirakat, a sajtóhirdetés, a rádiós, televíziós reklámok, közterületeken elhelyezett reklámeszközök. Propaganda: (az

áruról, kereskedőről szóló hír, újságcikk, az árut, a kereskedőt kedvezően bemutató rádióriport, televíziós adás) Vásárlásösztönzés (az áru vételére ingerlő, rövidtávon ható eszköz.) • eszközei az árengedmények, jutalmak, díjak, ingyenes áruminták, kuponok. Kereskedelmi szolgáltatások: (az áruhoz kapcsolt, vagy a k ereskedelmi egységekben nyújtott szolgáltatások) • Ilyen például a konfekció alakra igazítása, a kávédarálás lehetősége, a kozmetikai, lakberendezési tanácsadás. Személyes meggyőzés eszközével a fogyasztók befolyásolására a hagyományos értékesítési módban dolgozók élhetnek a leggyakrabban. 8 5/a. Ismertesse a készlet és a készletgazdálkodás fogalmát! Hogyan határozza meg az árukészlet nagyságát, összetételét és forgási sebességét? Hogyan szervezné meg az áru tárolását, raktározását? A készlet az üzletben levő áruk értékének az összessége. A készletezés

olyan tevékenység, amely a termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérés áthidalását szolgálja. Készletgazdálkodás: az üzleti tevékenység fontos része, amely szorosan kapcsolódik az árubeszerzés és a raktározás folyamatához Az árukészlet nagyságát, összetételét a következő tényezők határozzák meg:  Az üzlet típusa  Az idényszerűség  Utánpótlási időszaka  A szállítás ütemezése  Az áruk eltarthatósági idejével.  A raktárterület nagysága, a raktározási lehetőségek A forgási sebesség napokban megmutatja, hogy hány napig elegendő az átlagos készlet, illetve hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét A forgási sebesség fordulatokban megmutatja, hogy az átlagos készlet értékét egy bizonyos időszak alatt hányszor értékesítették, hányszor forgatták meg Fsf= Eladott mennyiség/Átlagkészlet (fordulat/év) X mennyiségű fordulat megmutatja, hogy hányszor térül meg

a készletben lévő pénz Fsn= ELÁBÉ/Átlagkészlet v Fsn= (Átlagkészletxnapok száma)/ELÁBÉ X nap alatt térül meg a k észlet értéke Ák=ELÁBÉ/360°XFn A gyors forgási sebesség előnyei:  kisebb kamatköltség, kisebb a biztosítási költség, kisebb a helyigény, nő az értékesítés, és újabbak, frissebbek a készletek A gyors forgási sebesség hátrányai:  nagyobbak a b eszerzéssel kapcsolatos költségek, a kisebb készletek miatt értékesítés eshet ki, nagyobban a hiány miatti veszteségek Az áru tárolása és raktározás A raktározás az árukészlet tárolása úgy, hogy minőségét minél tovább megőrizze. A raktározási folyamat során az áruk felhasználásának alapvető szabálya, hogy mindig a régebben érkezett árut használjuk fel először (FIFO First in First out), elkerülve ezzel az esetleges romlást, vagy a szavatossági idő lejartát. A raktárban az árukat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megszámlálható legyen,

amely rendelés esetén a készlet gyors felmérését biztosítja és a leltár felvétele is könnyebben, gyorsabban történik. Az árukat időszakonként át kell vizsgálni, válogatni, hogy a károsodott termékeket selejtezni tudjuk és megakadályozzuk a többi áru romlását. Az átvett árukat tárolási igényüknek megfelelően, szakosított raktárakban kell elhelyezni, hogy minőségüket minél tovább megőrizzék. A szakosított raktározás speciális feltételei segítenek az áru állagának megóvásában. 9 5/b. Ismertesse mi a teendő akkor, ha a vásárló az üzletben minőségi kifogással éli Mi a boltvezető feladata a vásárlók könyvébe történő bejegyzéskor?  Egy vásárlás során a vásárlóknak, valamint a kereskedőnek is vannak jogai és kötelezettségei.  A kereskedők feladata, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelően járjanak el az áruforgalmi folyamat minden szakaszában.  Csak hibátlan, jó minőségű termék

értékesíthető. Ha mégis hibás, hiányos, vagy olyan árut vásárolt a vevő, ami az elvárható használati időn belül tönkremegy, a kiskereskedelmi egység vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles a kifogást gondosan megvizsgálni.  Ez a szabály a vásárló szavatossági joga alapján érvényes. Ha a vásárló igényét határidőn túl jelentette be, ha a h iba oka az átadás után keletkezett, tájékoztatni kell arról, hogy igénye nem teljesíthető. A hibás áru kijavítását a hiba bejelentésétől számított 8 napon belül el kell végezni Ha a javítás 8 napon belül nem készült el, a vásárló kívánsága szerint a vételárat le kell szállítani, az árut ki kell cserélni, vagy a vételárat vissza kell téríteni. Ha a v ásárló a h ibát kijavíttatja, a javítás költségeit kell részére megtéríteni. Ha a vásárló a hibás áru árának leszállítását, cseréjét, a vételár visszatérítését igényli, a

minőségi kifogást, azonnal el kell intézni.  Ha a vevő és az üzlet között vita merül fel a minőségi kifogással kapcsolatban, az árut a KERMIhez vagy más minőségvizsgáló szervhez el kell küldeni. Ekkor a kereskedő a terméket átvételi elismervény ellenében átveszi a vásárlótól, majd eljuttatja a minőségvizsgáló szervhez. Az indokolt vizsgálat ingyenes, 10 napon belül el kell végezni, eredményéről értesítést kell küldeni a kereskedőnek. Bármilyen módon orvosolják a vevő panaszát, erről jegyzőkönyvet kell felvenni Hibás árut a vásárlástól számított 72 órán belül ki kell cserélni a vevő kívánságára. Élelmiszert, egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket csak akkor cserélnek ki, ha csomagolása sértetlen, felbontatlan.  A fogyasztót 4 féle szavatossági jog illeti meg: ingyenes kijavítás vagy kicserelés, ha ez lehetetlen, nincs rá joga, árleszállítást igényelhet vagy elállhat a

szerződéstől A vásárlók az üzlet munkájával, a nyújtott szolgáltatással vagy az eladott termékkel kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket, javaslataikat a vásárlók könyvében rögzíthetik. Valamennyi, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi és szolgáltató szervnél vásárlók könyvét kell rendszeresíteni. A vásárlók könyve egy a jegyző által hitelesített, számozott oldalú okmány, amit az üzletben jól látható és mindenki számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azért, hogy a fogyasztó bármikor hozzáférhessen az üzlet dolgozóinak megkérdezése és segítsége nélkül is. A vásárlónak a könyvben kell rögzítenie írásbeli panaszát. E jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos Valamennyi bejegyzésre a bolt vezetője köteles 30 napon belül köteles írásban választ adni. A megírt válaszlevél egy példányát a beírás mellé csatolni szükséges. Amennyiben szóban

történik meg a p anasz elintézése, azt a vásárlók könyvében szintén rögzíteni kell. 10 6/a. Melyek a kereskedő gyakorlati teendői a bolt értékesítési munkájának szervezésében, irányításában, ellenőrzésében? Az áru előkészítése:  Csomagolás (kicsomagolás, átcsomagolás, becsomagolás)  Címkézés (alja, hátulja, teteje)  Árazás Az áru elhelyezése az eladó térben:  Árucsoportosítás  Árusorrend és útvonalterv kialakítása (pl. az alapvető élelmiszerek és a tiszítószerek két különböző ponton legyenek elhelyezve)  Áruvédelem (lopás ellen, leesés, leverés ellen)  Árumozgatás (feltöltés, leszedés) 120 cm legyen a sorok között  170 cm fölé ne tegyünk árut, az alsópolc 30 cm-nél legyen  Földre ne tegyünk árut  30 cm-es szélességben tegyük az árukat, és lehetőleg 1 db-ot ne  Az „elsőszámú helyek” megtalálása  Legyen megfelelő mennyisű csomagolóanyag

kitéve ha szükséges  Az árakat balról-jobbra, felülről-lefelé kell elhelyezni Vevő fogadása:  A kocsit lehessen tolni, tiszta legyen, legyen kosár is  Megfelelő tájékoztatók legyenek kitéve (pl. akciók kirakása már a bejáratnál)  A vásárló útját figyelemmel kisérni  Mindig Köszönni!!!! Értékesítés:  A vevő fogadása  Az áru bemutatása  Az ellenérték elszámolása (minden esetben számlát kell adni és a vásárlónak át kell adni)  A megvásárolt áru csomagolása 11 6/b. Ismertesse a számla fogalmát, tartalmi követelményeit és kiállításának szabályait! A számla olyan bizonylat, amelyet az áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus. Tartalmi követelményei:  A vevő adatai (címe, neve, adószáma)  ÁFA tartalmakat részlezetve  Az eladó adatai (címe, neve, adószáma)  Dátum  Fizetés módja,

esedékesség, bankszámlaszám  Áru vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, értéke Fajtái:  Számla  Készpénzfizetési számla  Pénztárgép nyugtája E bizonylatokat szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. A bizonylatokkal - még a rontott példányokkal is - köteles az adózó elszámolni. Az egyszerűsített számla készpénzfizetés esetén adható, tartalmazza:  Sorszámot, dátumot  A kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát  A vevő nevét és címét  A termék megnevezését, besorolási számát  A termék mennyiségi egységét  A termék mennyiségét - egységárát  Az adó %-os mértékét, tételenként külön feltüntetve  A fizetendő összeget A nyugta tartalmazza:  Sorszámot, dátumot  A kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát  A fizetendő összeget Ha az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki,

köteles nyugtát kiállítani. A nyugtára a Számviteli Törvény a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell nyugtát kibocsátani:  Szerencsejáték-szolgáltatás  Újság- és folyóirat árusítása esetén 2003. április 15-től a saját szükségletet meghaladóan értékesített kereskedelmi mennyiségű áruk után minden kereskedő köteles áfás számlát kiállítani, akkor is, ha a vevő nem kéri azt. 12 7/a. Ismertesse a marketing-mix elemeit, milyen elemeket érvényesítene bolti munkájában? A marketing-mixet alkotó 4 P-betüs elem:  product (termék),Product  price (ár),Price  place (értékesítés),Place  promotion (reklám), Promotion A termékpolitika  feladata, hogy meghatározza azt a termékskálát, amely adott vállalat kínálatát alkotja,  termékstratégia a piacra való bevezetésen és az esetleges kivonáson túl adott termékre vonatkozóan tartalmazza a formai tervezéstől, a

technikai megvalósításon keresztül, a csomagolásig a termelés és a termék minden egyes fontos elemét.  A termékpolitikához tartozik a t ermékfejlesztés is, így például a termék fogyasztóinak rendszeres megkérdezése ugyanúgy, mint a fogyasztóvédelem vagy a reklamációk kezelése. Árpolitika  olyan eszköz, amely a haszonmaximalizáláson túl marketing célokat is szolgálhat.  új termék esetében bevezetőárat alkalmaznak, fogyasztók így könnyebben rászánják magukat, hogy kipróbálják az új terméket,  egy már nem gyártott termékek fennmaradt készleteit akarják árcsökkentéssel értékesíteni.  A vállalatok alapvetően az alábbi árképzési technikák közül választhatnak: költségalapú, versenytársakhoz igazodó, a kereslettől függő vagy valamely szezonális hatásra építő. Értékesítés. Az értékesítés ösztönzés mindazon marketingtevékenységeket jelenti, melyek nem sorolhatók be a reklámozás, a P

R-tevékenység, és a sz emélyes eladás fogalmába, de a vásárlásra késztetik a f ogyasztókat. Ide tartoznak:  Az eladáshelyi ösztönzők (az értékesítés helyén ható marketingeszközök, plakátok, táblák, nagytömegű áru kihelyezése, árubemutatók, kirakat)  Az ingyenes áruminták, az ajándékok, nyereményutalványok, és szelvények.  A kereskedelmi akciók. Promotion: A reklám elsősorban fogyasztói szükséglet, az igény kialakítására ható fizetett eszköz, de hatásos az információgyűjtés és a vásárlói döntés szakaszában is.  tárgya az áru, vagy a termelő, forgalmazó vállalkozás.  eszközei a k irakat, a sa jtóhirdetés, a r ádiós, televíziós reklámok, közterületeken elhelyezett reklámeszközök. A propaganda az áruról, kereskedőről szóló hír, újságcikk, az árut, a kereskedőt kedvezően bemutató rádióriport, televíziós adás. A vásárlásösztönzés az áru vételére ingerlő, rövidtávon

ható eszköz. Tehát közvetlenül a vásárlói döntést befolyásolja. Leggyakoribb eszközei az árengedmények, jutalmak, díjak, ingyenes áruminták, kuponok 13 7/b. Ismertesse, hogy a kereskedő munkája során mivel segítheti elő a készletezés költségeinek csökkentéséti A készlet az áruforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges áruállomány. A készletekkel kapcsolatos gazdálkodási és technikai műveletek összegzése a készletezés. A költségek egyik lehetséges csökkentése az árukészlet megfelelő kezelése. Megrendelés előtt a várható forgalom alakulása után azt kell megtudni, hogy mekkora a bolt árukészlete. Áruérkezéskor és értékesítéskor cikkelemenként, árufajtánkként rögzítik a m ennyiségeket, egységárat, beérkezési időt. A boltvezető csak annyi árut rendelhet, amennyi elfér a bolt raktáraiban és eladóterében Az üzlet beszerzéseit döntően meghatározza az áru-utánpótlási idő. Az

áruutánpótlás gyakorisága befolyásolja a bolti költségek szerkezetét. Ha gyakran, rövid időközönként érkezik az áru az üzletbe, akkor kisebb árukészletet kell tartani. Ez előnyös, mert csökken a r aktározási költség és a tárolási veszteség, kevesebb pénzt kell lekötni áruvásárlásra. Hátránya, hogy a túl gyakori szállítás a fuvarozási és az áruátvételi költségeket növeli. Ha ritkán, hosszú idő elteltével érkezik az áru, nagyobb készletet kell tartani az áruforgalom zavartalanságának biztosítása érdekében. Ez növeli a tárolási költségeket, pénzt köt le Az árukészlet nagyságát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy akkora áruforgalom lebonyolítását tegye lehetővé, ami hosszú távon biztosítja a vállalkozás nyereségességét. Célszerű megfigyelni, hogy az egyes készletelemek mennyire gyorsan értékesíthetők.  Keresett cikkekből áll, gyorsan értékesíthető a kurrens készlet.  A

nehezen értékesíthető, nem keresett termékekből áltó készletállomány az inkurrens készlet. Egy kereskedelmi egység készletgazdálkodása akkor eredményes, ha az árukészlet megvásárlásába fektetett pénz az áruk eladása révén gyorsan megtérül. Ekkor az üzlet nyereséget is szerez, és olyan bevételhez jut, melyet újra készletvásárlásra fordíthat. 14 8/a. Ismertesse és jellemezze az értékesítési módokat ! Az értékesítési módok az alapján különböztethetők meg egymástól, hogy a kereskedő és a vevő milyen kapcsolatba kerül egymással az adásvétel során, illetve a vásárló az áru jellemzőivel közvetlenül megismerkedhet -e. Az egyes értékesítési módok költségessége jelentősen eltér egymástól A leggyakrabban alkalmazott értékesítési módok:  Az önkiszolgáló  Az önkiválasztó  A minta utáni  A hagyományos Az önkiszolgáló értékesítési mód:  Fajtái: ABC, diszkont áruházak 

Ismert áru, nincs speciális követelmények  Az áruvédelem nehéz  Az áru egyénileg mozgatható legyen  Nagy mennyiségű áru  Előnye: kevés élőmunka, nem kell szakképzettség, nagy forgalom, a vevők szeretik  Hátránya: áruvédelem nehéz, nagy terület kell, a veveő nem mindig találja meg az árut, a nagy mennyiségű áru problémás lehet Az önkiválasztó értékesítési mód:  tartós cikkek eladásánál alkalmazzák (műszaki termékek)  Előnye: nincs árufeltöltés, az áruvédelem biztosított  Hátránya: nagy helyigény kell, lassú kiszolgálás, a fogyasztó nem szereti A minta utáni értékesítési mód:  Bemutatótermek, áruházak alkalmazzák nagy értékű, nagy terjedelmű, tartós javak eladásakor.  Előnye: nincs áruvédelem és raktárkészlet  Hátránya: várakozás, drága, bizonytalan A hagyományos értékesítés: Nagy értékű tartós cikkeket, luxusárukat, mérést, darabolást kívánó

termékeket és olyan dolgokat, melyeknek értékesítéséhez szükség van az eladó speciális szaktudására, hagyományos módon kell értékesíteni.  boltok, szaküzletek, áruházak  szakképzettséget igényel  nagyobb értékek  szolgáltatást igényel  az eladótér kicsi  Előnye: személyes kontaktus, visszatérő vevők, vevői igény, áruvédelem  Hátrány: költséges, időigényes, szakképzettséget kíván 15 8/b. Hogyan történik az eszközök elszámoltatása, a leltározás megszervezése, a leltárhiány megállapítása? Melyek a leltárhiány megelőzésére teendő intézkedések? Ismertesse a selejtezés szabályait! A leltár egy adott időpontban kimutatja a vállalkozás eszközeinek, vagy az eszközök egy-egy -csoportjának mennyiségét és értékét. A leltár fajtái:  Elszámoltató (átadás-átvétel történik, pl. vendéglátásban standolásnál)  Átadó-átvevő (kilépésnél)  Ellenőrző leltár 

Vagyonmegállapító (az üzleti vagyon teljes körű felmérése, felszámolás előtt, mérleg előtt) A leltározás folyamata: Leltár előkészítés:  Leltározó bizottság felállítása  Egyszeres vagy kétszeres leltárfelvétel  Szigorú számadású bizonylat  Szükséges nyomtatványok előkészítése (jegyzőkönyv, leltárív)  A termékeket számolható formába helyezni, egy helyre vinni, rendet rakni  A leltárról informálni a vevőket Számbavétel:  Természetes mértékegységben, darabban, és árban  Az adatokat a számítógépbe felvinni  Leltáreredmény (pozitív - többlet, negatív – hiány)  Nyers leltárhiány (korrigálni kell a megengedett kálóval (megengedett vesztességgel)  Tényleges hiány Káló%=veszteség/bevétel x 100 Tényleges készlet(leltár) – Könyv szerinti készlet = leltár eredmény Leltáridőszak forgalma/100 x káló = veszteség Leltárhiány: Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen

átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A dolgozót a leltárhiányért azonban csak akkor terheli felelősség, ha munkáltatójával leltárfelelősségi megállapodást kötött, a leltárkészletet szabályszerűen átadták neki, illetve átvette azt, valamint a leltárhiány a leltározási rend szerint lebonyolított - a teljes leltári készletet érintő leltárfelvételen alapul. A leltárfelelősségi megállapodást érvényesen csak írásban lehet megkötni, pontosan meghatározva abban azt a készletet, amelyért a dolgozót leltárfelelősség terheli. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. Selejtezés:  selejtezési

jegyzőkönyvet kell felvenni  A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközöket eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.  A selejtezés időpontját a selejtezést megelőzően 15 nappal az elsőfokú adóhatóságnak be kell jelenteni. 16 9/a. Ismertesse a piac fogalmat, fajtáit, szereplőit! A piac szegmentálásának lényegét Mikor beszélhetünk tisztességtelen piaci magatartásról? A piac fogalma: A piac közgazdasági értelemben a kereslet és kínálat találkozásából létrejövő adásvételi ügyletek összessége. A piac fajtái:  árupiac  munkaerőpiac  pénz és tőkepiac  szolgáltatáspiac  információpiac A piac szereplői:  Magánember (vásárló-vevő)  Szervezeti vásárló Az egyének viselkedését a fogyasztói magatartás, míg a vállalatok viselkedését a szervezeti magatartás témaköreként emlegetjük. A piac szereplői nem egyformák, hanem különböző tulajdonságaik

vannak, ezért a piacot mindig részekre bontva kell kezelni. Ezt nevezzük szegmentációnak A piac szegmentálása: A piacot fel kell bontani viszonylag egynemű csoportokra, - a felosztás folyamatát nevezzük piac szegmentációnak. Szegmentálni lehet a piacot a vevők:  Kora  Neme  Foglalkozása  Jövedelme  Családnagysága  Lakóhelye  Életmódja  Jellemző személyiségjegyei  Illetve bármilyen szükséges szempont szerint Tisztességtelen piaci magatartás:  Ha az: áru ára nem áll összhangban a minőségével.  Ha az áru ára indokolatlan közvetítői díjakat tartalmaz,  Ha olyan ráfordításokat is érvényesítenek az árakban, amit a jogszabály tilt  Ha alapos indok nélkül alacsonyabb árú termék helyett magasabb árú terméket hoznak forgalomba 17 9/b. Ismertesse a személyi tényezők szerepét a kereskedelmi munkában! Melyek a legfontosabb bolti munkakörök és feladatok? A leggyakoribb munkakörök: 

Boltvezető, illetve áruházi osztályvezető  Bolti, illetve áruházi eladó  Pénztáros Az egyes munkakörökben ellátandó feladatokat a következő csoportokba sorolhatjuk:  Az áruk forgalmazásával kapcsolatos feladatok  A munkavégzés feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatok  Adminisztrációs, ügyviteli feladatok A boltvezető: Egy személyben felelős az egység zavartalan és eredményes működéséért. Megszervezi, irányítja az egységben folyó munkát. Az áruk forgalmazásával kapcsolatos vezetői feladatok:  áruk tárolása és kezelése, árucsoportok helyének kijelölése a raktárban és az eladótérben.  értékesítés zavartalan lebonyolítása  biztosítania kell a vevők megfelelő tájékoztatását az árukról (ára, minősége stb.)  vevőreklamáció esetén. intézkedik  A forgalom növelése érdekében megszervezi a bolt reklámtevékenységét. Az áruforgalom feltételeinek biztosításával

kapcsolatos vezetői feladatok:  A bolt tárgyi feltételek megteremtése  Ki kell alakítani a vevőáramlási és áruszállítási útvonalakat.  A bolt vagyonának védelmét megszervezni A vezető nyilvántartási, ügyviteli feladatai:  adminisztrációs feladatokat lát el A bolti, áruházi eladó feladatai: Az áruk forgalmazásával kapcsolatos eladói feladatok:  Az eladó tájékoztatja a boltvezetőt a vevők igényeinek alakulásáról  Javaslatot tesz a beszerzendő árukra  Részt vesz az áruátvételben  Figyelemmel kíséri az árukészletek alakulását  Feladata a b eérkezett áruk elhelyezése a r aktárban és az eladótérben feladata az áruk kezelése és előkészítése eladásra  Gondoskodik a folyamatos árufeltöltésről  Feladata az áru bemutatása, az áruajánlás, az árujellegétől függő csomagolás  Egyes értékesítési módokban az ellenérték megállapítása, elszámolása és az árukiadás A

forgalmazás feltételeinek biztosításával kapcsolatos eladói feladatok:  Az eladó kötelessége a berendezések, eszközök és egyéb vagyontárgyak megóvása, védelme  Javaslatot tehet új eszközök beszerzésére és köteles jelenteni meghibásodásukat  Feladata az eladói munkahely tisztántartása Az eladó nyilvántartási, ügyviteli feladatai:  Az eladott árukról blokkot vagy nyugtát, a vásárló kérésére készpénzfizetési számlát kell kiállítania  Garancialevelet kell kitöltenie  El kell végeznie a vevőreklamációval kapcsolatos adminisztrációs teendőket A pénztáros feladatai: A pénztáros a pénztárat teljes anyagi felelősséggel kezeli, munkája sokoldalú ismereteket, készségeket igényel.  mindenkori fogyasztói árak pontos  a pénzkezelési feladatok kiegészülnek kisebb termékek értékesítésével, csomagolással, árukiadással  Nyitáskor ellenőriznie keli, hogy a pénztárgépben van -e szalag,

illetve ellenőrzőszalag, mert ezek nélkül a pénztárgép nem működtethető  Gondoskodnia kell a váltópénzről  Zárás után a boltban maradó pénzösszeget tűzbiztos, biztonsági zárral ellátott kazettában kell elhelyeznie  A pénztárgép meghibásodását azonnal jelentenie kell a vezetőnek.  Pénztárzáráskor a bevétellel köteles elszámolni a bolt vezetőjének, erről elszámolást kell készítenie. 18 10/a. Jellemezze a bolt tárgyi feltételeit! (Az épülete, helyiségei, berendezési tárgyai, gépei, tárgyi eszközei.) Melyek a berendezések, gépek elhelyezésének szempontjai? A bolt tárgyi feltételei: 1. A bolt külső képe  Jól megkülönböztethető legyen, megfeleljen az elvárt követelményeknek  Cégfelirat jól látható legyen  Ki és bejárat  Nyitva tartás kifüggesztése  Osztályba sorolás a vendéglőknél  Elérhetőség kifüggesztése 2. Kirakat  Elkülönítse a versenytárstól 

Emlékeztesse a vevőt  Megkülönböztessen  Észre lehessen venni  Vásárlásra ösztönözzön 3. Bolthelyiség  Az a terület ahol az elárusítás folyik  Megfelelő legyen mind a vevőknek mind a dolgozóknak  Biztosítani kell az áruk áttekinthető elhelyezését, minőségük megóvását 4. Berendezések  Függ az árucikkek jellegétől  Meg kell felelnie az értékesítési módnak  A vevőkör igényétől is függ  Figyelni kell az árubiztonságra 5. Üzemi helyiségek  Áruátvevő  Raktárak  Irodák  Szociális helyiségek 6. Gépek, berendezések  Pénztárgépek  Mérlegek  Hűtő és fűtő berendezések  Aprító és szeletelő gépek  Csomagoló gépek  Épületgépészeti berendezések  Árumozgató berendezések 19 10/b. Sorolja fel, milyen jogcímen és milyen pihenőidő jár a kereskedelmi dolgozóknak! Ismertesse a próbaidő szabályozását! A teljes munkaidő napi nyolc óra, napi

tizenkét órát meg nem haladhatja meg. Egészségre ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén legfeljebb napi hat óra. Rendes szabadság: a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére - közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli szabadság adható A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. Munkaközi szünet: amennyiben a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladja a hat órát, valamint minden

további három óra munkavégzés után a munkavállalónak legalább 20 perc szünetet kell biztosítania. Napi pihenőidő: a n api munka befejezése és a m ásnapi munkakezdés között legalább 11 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Pihenőnap: a munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Összevont pihenőnap: munkaidőkeret alkalmazásakor kéthetente, kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján pedig akár havonta összevontan is kiadható a pihenőnap. Munkaszüneti nap: január 1-je, március 15-e, húsvét hétfő, május 1-je, pünkösd hétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, december 25-e és 26-a Próbaidő: a munkaszerződés megkötésekor, írásban kiköthető próbaidő, amely arra szolgál, hogy munkáltató eldönthesse, a munkavállaló alkalmas-e a munkaszerződésben meghatározott munkafeladat ellátására, illetőleg, hogy a munkavállaló

meggyőződjön arról, az adott munkahely megfelel-e elvárásainak. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A próbaidő tartama harminc nap. 20 11/ a. Ismertesse a gazdálkodó szervezetek közős jellemzőit és az egyéni vállalkozás lényegét Vállalkozási tevékenység olyan rendszeres gazdasági tevékenység, melyet a magán-, illetve jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez. Vállalkozásról akkor beszélünk, amikor valamilyen gazdasági tevékenységet üzletszerűen végeznek. Ilyen tevékenységet egyénileg és társas formában egyaránt lehet folytatni. A gazdasági társaság csak az erről szóló törvényben meghatározott formában alapítható. A gazdasági társasági formák a következők:  közkereseti társaság (jogi személyiség nélküli társaság)  betéti társaság (jogi személyiség nélküli társaság) 

korlátolt felelősségű társaság,  részvénytársaság,  közös vállalat. A gazdálkodó szervezetek közös jellemzői:  alapítói, tagjai külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges.  A gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat megkötésétől, elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és k özzététel végett - be kell jelenteni a cég székhelye szerinti megyei (fővárosi) cégbíróságnak. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.  Az adóhatósághoz be kell jelenteni, a könyvvezetés módját, jogelőd azonosító számát,  Tőke (alapításhoz)  Engedélyköteles tevékenységeket folytatnak Egyéni vállalkozás A

vállalkozó az a m agánszemély, aki belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a m agánszemély, akinek a tevékenységét a törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti. Az a jogi személy, egyéb szervezet, mely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Formái:  Vállalkozó vállalkozói igazolvánnyal(A vállalkozói igazolvány a vállalkozó által kitöltött és a hatóság által záradékolt formanyomtatvány, melyet a vállalkozó köteles a székhelyén őrizni, és ellenőrzéskor felmutatni)  Egyéni cég a vállalkozó a v állalkozást a cég jegyzékbe is bejegyeztetheti, ekkor egyéni cégnek minősül. Nem önálló jogi személy Vállalkozó az lehet, aki:  Engedélyköteles tevékenységet folytat  18. életévét betöltött magyar állampolgár, bejelentett lakcímmel

vagy külföldi állampolgár, aki rendelkezik tartozódási és munkavállalási engedéllyel  Erkölcsi bizonyítványát kiváltotta  Az adóságáért a teljes vagyonával felel Megszűnhet halál esetén vagy ha visszaadják. 21 11/b. Ismertesse, hogy az eladó mivel segíti a vezetőt az árubeszerzési munkában Az árubeszerzés az értékesítéshez szükséges árutömeg biztosítása. A bolti eladók az alábbiakban nyújthatnak segítséget:  Az árukészlet felmérése  A vevők igényeinek megfigyelése  Az üzletben nem található, de a vevők által keresett árucikkekre fel kell hívnia a boltvezető figyelmét  A bolti forgalom alakulása  Az egyes árucikkek fogyása Az árut úgy kell beszerezni, hogy zavartalanul folyjon az értékesítés. Lehetőleg pontosan kell meghatározni a szükséges árumennyiséget és összetételt. A beszerzendő áru mennyiségéről, fajtájáról a bolti eladók kellő tájékoztatást nyújthatnak. Az

eladó leginkább a várható forgalom meghatározásával, az addigi forgalmi tapasztalatok megfigyelésével segítheti a boltvezetőt az árubeszerzési munkában. A vevők igényeit leginkább ő ismeri, ő tudja mi az, amit keresnek a vevők és melyek a kevésbé keresett cikkek. A vevőkör keresletének változásán kívül a várható forgalomra ható tényező lehet még:       Új lakóházak, lakótelepek építése, Munkahelyek létesítése, vagy megszüntetése, A turizmus fejlődése, A tömegközlekedés átalakítása, A közlekedési útvonalak egyirányúsítása, Tatarozások, építkezések és a verseny változása is. 22 12/a. Ismertesse a társas vállalkozások formáit és jellemzőit! Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó

egyéni vállalkozó. A gazdasági társaság gazdálkodó alanyok közötti érdekközösségi kapcsolat, mely szerződés keretében gazdasági vállalkozásra irányul, önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmust alakít ki. Gazdasági társaságot alapító okirattal lehet alapítani, mely tartalmazza a t ársaság cégnevét, székhelyét, a tagok nevét, címét, a társaság tevékenységi körét, a társasági vagyon mértékét és rendelkezésre bocsátás módját, a döntéshozatal módját és azokat a kérdéseket, melyeket a tagok szabályozni akarnak. A társasági szerződést ügyvéddel kell ellen jegyeztetni A társasági vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre, mely lehet pénz, illetve apport. Ez a vagyon a társaság törzstőkéje, mely a későbbiek során növelhető. Szervezeti felépítése a tulajdonosok testületéből, a vezető tisztségviselőkből, a Felügyelő bizottságból és a könyvvizsgálóból áll. Nem önálló jogi személyiségű

társaságok: Betéti Társaság: (BT)  Személyegyesítő társaság  1 kültag – 1 beltag  A beltag korlátlanul felel a vagyonával (csak 1 beltag lehet)  Az alapító tőke 1000 kell hogy legyen  Engedélyköteles tevékenységet folytat Megszűnhet: ha vagy a beltag vagy a kültag kiválik Közkereseti Társaság: (KKT) olyan társaság, melynek tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Önálló jogi személyiségű társaságok csak a vezető tisztségviselő jogosult az ügyek intézésére, feladata a napi feladatok megoldása, az operatív irányítás. Korlátolt Felelősségű Társaság: (KFT)  2 személy alapíthatja  Előtársaságról beszélünk az alapítástól 2-3 hétig  A törzstőke nem lehet kevesebb 500.000 Az ügyvezető a teljes vagyonával felel az

adóságokért a megszűntetés után 5 évig  A tagok felelőssége a törzsbetét mértékéig és a társasági szerződésben megállapított vagyoni hozzájárulásokra terjed ki  Az 1 személyes KFT-hez felügyelőbizottság kell  ÁFA köteles  Kettős könyvvitel  Engedélyköteles tevékenységet folytat Megszűnhet: ha meghatározott időre alakul, végelszámolással, halál esetén, felszámolás miatt, Részvénytársaság: (RT)  alaptőkéje a részvényesek befizetéseiből tevődik össze, előre meghatározott számú és névértékű részjegy kibocsátása útján.  A részvényesek osztalékot részvényeik arányában kapnak, felelősségük is a részvény névértékének megfelelő és részvényeik arányában rendelkeznek szavazati joggal a közgyűlésen, amely a részvénytársaság legfőbb szerve.  Nyílt részvénytársaság (tőzsdén is kint lehet)  Zárt részvénytársaság  Európai uniós részvénytársaság

Egyesülés: jogi személyek által alapított gazdasági társaság. Saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Közös vállalat: jogi személyek által alapított gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozást nem fedezi, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. Szövetkezetek (a tagoknak a bevitt tőke erejéig van szavazati joguk, kivenni a tőkét nem tudják) 23 12/b. Milyen szempontokat venne figyelembe egy eladó felvételkor? Hogyan folytatná le a béralkut a felvételre váró eladóval? Szempontok egy eladó felvételekor:  A termékek köre meghatározzák, hogy a bolti eladó férfi, illetve nő legyen-e.  a kereskedő személyisége  szaktudására  személyiségvonásaira  magatartására  külső megjelenésére. 

kellő áruismerettel rendelkezik-e,  beszél-e idegen nyelvet,  szakmai tudása kellően megalapozott-e  szakmában eltöltött évek számát  végzettségét  általános műveltség  kulturált viselkedésre  helyes és választékos szóbeli és írásbeli kifejezőkészségre  jó kapcsolatteremtő készségre.  Legyen emberismerete és beleérző képessége.  Legyen udvarias, segítőkész, tapintatos és legyen önuralma  Legyen ápolt, öltözködjön ízlésesen. A béralku lefolytatása:  Meg kell határozni az alkalmazott bérezési formát, személyi alapbérét. (Ez a m inimálbér alá nem eshet. A minimálbér összege 57000 Ft)  Az eladókat célszerű jutalékos bérezésben alkalmazni, mert ezzel ösztönözzük a forgalom növelésére. Minél jobban ösztönzik a forgalom növelését, annál magasabb bért kapnak  Tájékoztatni keli a bérpótlékokról délutáni és éjszakai- pénzkezelési - vezetői munkakörébe

szorosan nem tartozó feladatok ellátásáért járó pótlék.  Tudnia kell, hogy túlmunkáért kötelező pótlék jár, az előre kitűzött feladat elvégzéséért prémium, kiemelkedő munkáért jutalom.  Közölni kell a munkabér kifizetésének napját.  A munkaszerződést írásban meg kell kötni, melyben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. 24 13/a. Ismertesse a létszámgazdálkodás fontosságát és feladatait! Melyek a kereskedelmi munka hatékonyságát mérő mutatók, és ezek mit fejeznek ki? A vállalti létszámgazdálkodás a feladatok ellátásához szükséges létszám biztosítását és foglalkoztatását jelenti. A vállalkozás bevételeire és költségeire egyaránt hatást gyakorol, az hogy milyen nagyságú és összetételű létszámmal oldja meg feladatait. A létszámmal való gazdálkodás ezért két követelmény egyidejű érvényesítését jelenti: 1.

megfelelő számú és felkészült, szakmáját szerető kereskedőt kell foglalkoztatni, mivel a forgalom azaz a bevétel növelésének alapvető feltétele a színvonalas kereskedelmi munka 2. másrészt ésszerűen kell gazdálkodni a létszámmal, illetve a bérekkel, mivel a munkaerő foglalkoztatása jelentős költségekkel jár. Gazdálkodásuk akkor hatékony, ha adott ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt, vagy adott eredményt a lehető legkisebb ráfordítással érik el. A létszámmal való gazdálkodás akkor hatékony, ha a vállalkozás éppen annyi dolgozót foglalkozat, amennyi a feladatok ellátásához szükséges, és minden dolgozó a végzettségének, képesítésének megfelelő munkakörben dolgozik. Összetett feladat egy-egy vállalat létszámát, annak összetételét úgy meghatározni, hogy az a foglalkoztatás költségeihez képest a lehető legnagyobb bevételt biztosítsa. A létszámgazdálkodás alapvető feladatai:  a

létszámszükséglet meghatározása  a létszám összetételének meghatározása  a létszám hatékony foglalkoztatása  a létszám nagyságának és összetételének szükség szerinti megváltoztatása. Hatékonysági mutatók:  A munkaerő hullámzás intenzitása megmutatja, hogy a dolgozóknak hány százaléka cserélődött az időszak folyamán  A munkaidő kihasználtság mutató megmutatja, hogy a ténylegesen ledolgozható munkaidőnek hány százalékát dolgozták le  A munkaerő kihasználtság mutatóval a dolgozó és az állományi létszám arányát mérik  A termelékenység mutatóval az egy főre jutó átlagos árbevételt vizsgálják (bevétel/átlaglétszám – havi szinten) 25 13/b. Milyen fogyasztói magatartásokat ismer? Melyek a vevő döntési szempontjai a vásárlás során? Fogyasztói magatartás: a termékek és szolgáltatások kiválasztása, megszerzése és használata során végzett tevékenységek

összessége, melynek célja az igények kielégítése és ezen során a fogyasztó elégedettségének növelése. A vásárlás szempontjából négy alapvető fogyasztói típust különböztetünk meg :  racionális fogyasztó -tudatosan vásárol a rendelkezésére álló információk alapján  szokásokhoz ragaszkodó - rutinszerűen viselkedő fogyasztó, lemond az újdonságokról  impulzus magatartás - hirtelen hatásokra kialakuló vásárlási magatartás  szociálisan függő magatartás - valamelyik általa preferált társadalmi csoport normáihoz igazodik Maslow piramis (szükséglet hierarchia) 1. fiziológiai szükséglet 2. biztonság (állás, lakás) 3. társas kapcsolat 4. karrier vágy 5. önmegvalósítás Hippokratész kategorizálta az embereket:  szangvinikus alkat (gyors érzelmek de hamar elmúlik, pl. TOP SHOP)  kolerikus alkat (gyorsan kialakul az érzelem és tartós marad)  melankolikus alkat (lassan fejlődik ki az érzelem és

tartós) racionális vásárlók pl. műszaki termékek  flegmatikus alkat (lassú érzelmek és hamar el is múlik, akkor vásárol ha mindent tud róla) Jung féle elmélet:  extrovertált  introvertált Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők:  Társadalmi gazdasági környezet -infláció, átlagjövedelem, árak, divat  Kulturális jellemzők -nemzetiségi, vallási, faji és földrajzi hovatartozás.  Társadalmi jellemzők – Referenciacsoport: ami a fogyasztó magatartására hatást gyakorol.  Személyes jellemzők -életkor, foglalkozás, vagyoni helyzet, életmód, személyiségjegyek  Pszichológiai jellemzők -a vásárlói döntéseket a motiváció, észlelés, tanulás , attitűd A vevő döntési szempontjai a vásárlás során A döntési folyamat az alábbi elemekre bontható:  a szükséglet kialakulása,  az információgyűjtés,  a kereslet kialakulása,  a vásárlási döntés. A vásárlói döntést

meghatározó tényezők Külső tényezők  az áru különlegessége,  minősége,  az ismerősök vagy az eladó ajánlása,  a kedvező ár,  a reklámok által sugallt előnyök,  a vásárláshoz kapcsolódó szolgáltatások. Belső tényezők A fogyasztó vásárlás utáni elégedettsége, avagy elégedetlensége befolyásolja következő vásárlási döntését. Ha a vásárló elégedett a megvásárolt áruval, várható, hogy legközelebbi vásárlásánál is az adott egységet és márkát részesíti előnyben. Amennyiben azonban elégedetlen, az egyszeri vásárlást nem követi újabb, sőt a negatív vélemény terjesztése kedvezőtlenül befolyásolja az adott árucikk vagy egység forgalmát. A vásárlói szerepkörök  Kezdeményező (akitől elindul a vásárlási döntés)  Tanácsadó (a végső döntést tanácsaival segíti)  Döntéshozó  Vásárló - Aki ténylegesen lebonyolítja a beszerzést  Használó - Aki

fogyasztja, illetve használja a terméket 26 14/a. Ismertesse a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatának jogi szabályozását Hogyan történik a munkaviszony létesítése, módosítása, megszűnése? Munkavállaló: munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Munkaszerződés (tájékoztatási kötelezettség): a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő, a munkaviszony létesítésére vonatkozó megállapodás. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződésben ezen túl meg kell jelölni a felek nevét, illetve cégét, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles:  Meg kell jelennie meghatározott helyen és időben  elvégezni a munkaviszonyra a munkaszerződésben megállapított munkákat  a munkáltató utasításait végrehajtani,  a

tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal személyesen munkát végezni;  a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival  a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne idézzen elő anyagi károsodást. A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles  biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkaeszközöket  megadni a megfelelő munkavégzéshez szükséges utasításokat,  a munkaszerződésben meghatározott időpontban megfizetni a munkabért és a munkavállalót a munkaviszonyból adódóan megillető egyéb juttatásokat. A munkaszerződés kötelező elemei:  adatok  munkaidő  alapbér  munkavégzés helye  munkaviszony kezdete  munkakör  írásbeliség A munkaszerződés nem kötelező elemei:  kártérítési felelősség  alá és fölérendeltségi viszony 

rendkívüli felmondási okok  titoktartás, titokvédelem  versenytilalmi megállapodás Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony:  szövetkezeti tagsági viszony  szakcsoporti tagsági viszony  vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. A munkaviszony létesítéséhez szükséges nyomtatványok:  Igazolás a munkaviszony megszűntetéséről  A korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama  A munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig annak közlését, hogy a munkabért levonás nem terheli.  A munkaviszony megszüntetésének évében igénybevett betegszabadság időtartamát.  "Igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról"  "Adatlap a munkáltatótól származó

jövedelemről és az adóelőleg levonásáról a munkaviszony megszűnése esetén" A munkaviszony megszüntethető:  A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével  Rendes felmondással (kötelező ledolgozni a felmondási időt)  Rendkívüli felmondással  Azonnali hatállyal a próbaidő alatt  munkáltatói rendes felmondással, de csak akkor, ha a munkáltató a határozott időből hátralévő időre járó - maximum azonban egyévi - átlagkeresetet előre kifizeti a munkavállalónak.  Csak írásban 27 14/b. Milyen gyakorlati teendői vannak az egyéni vállalkozónak a vállalkozás beindításakor? A vállalkozói tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a vállalkozó rendelkezik:  Vállalkozói igazolvánnyal (körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (okmányiroda) adja ki)  A szükséges hatósági engedéllyel  Szakképesítéssel Az adószám birtokában az egyéni vállalkozói

igazolványhoz kötött tevékenységet folytató adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni:  könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;  jogelődjének adóazonosító számát;  levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével Az egyéni vállalkozó kereskedő az üzlet megnyitását köteles az üzlet fekvése szerinti illetékes hatóságnak (polgármesteri hivatalnak) bejelenteni. Több üzlet megnyitása esetén minden egyes üzletre külön-külön kell bejelentést tenni. Be kell szerezni egyes áruk forgalmazásához, illetve egyes kereskedelmi tevékenységek megkezdéséhez a szükséges szakhatósági hozzátárulást a következő hatóságoktól:  Élelmiszereket és vegyi árukat, gyógynövényt értékesítő valamint vendéglátó ipari tevékenységet

folytató üzlet és kereskedelmi szálláshely esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézetétől.  Húst, tejterméket, terményt, takarmányt, élőállatot árusító üzlet esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézetétől és az Állategészségügyi Hatóság Élelmiszerhigiéniai Kirendeltségétől.  "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árukat és anyagokat, üzemanyagot tüzelő és építőanyagot értékesítő üzlet, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátó ipari szórakozóhelyek esetében a Tűzvédelmi Hatóságtól.  Játék automatát üzemeltető üzlet esetében a Rendőrkapitányságtól.  Jövedéki termékek értékesítéséhez a Vám és Pénzügyőrség igazolása szükséges arról, hogy a vállalkozónak nincs vám tartozása. A fenti termékek értékesítésének feltétele az üzlethelyiség A gazdálkodáshoz

szükség van személyi és tárgyi feltételekre Munkaerő kiválasztás A szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározása Beruházás (eszközök, berendezés) 28 15/a. Hogyan, milyen formában történik a munka díjazása? Milyen bérezési formákat ismer? Milyen levonások terhelik a bért? Hogyan intézkedik a jogszabály a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről? A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. A legkisebb munkabért és annak hatályossági körét a Kormány állapítja meg. A munkavállalót megillető munkabér időbérként, vagy teljesítménybérként illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A béren kívüli juttatások mindazok a nem bér és nem fizetés jellegű elemek, melyeket egy alkalmazott a teljes pénzbeli juttatások között alkalmazása során kap (ingyenes gépkocsi használat, étkezési hozzájárulás). A munkavállaló részére

munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Bérezési formák:  Az időbér olyan bérezés, amelynél a meghatározott időre járó juttatást rögzítik. Pl éjszakai portás  Személyi alapbér: alapbérből áll + amelyhez bérpótlék, prémium, illetve különjuttatás kapcsolódik. A személyi alapbér összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél  A teljesítménybér a kereskedelemben, vendéglátásban a jutalék, a dolgozót közvetlenül befolyásolja. Ösztönző bérezés.(Tiszta jutalékos bérezés, Alapbérrel kombinált bérezés ,Csökkentett alapbérrel kombinált bér) Bérpótlék: műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért, valamint a készenléti szolgálatban végzett munkáért járó bérpótlék. Levonás a munkabérből: A

munkavállalóval szemben fennálló több követelést az alábbi sorrendben kell levonni:  gyermektartásdíj,  egyéb tartásdíj,  munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság,  a bírósági és szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított díj  adó-, illeték- és egyéb köztartozás,  az adóst terhelő egyéb tartozás. A munkabér közterhei:  Jövedelem- adó-előleg  Nem magánnyugdíj pénztártag munkavállaló nyugdíjjáruléka  Magánnyugdíj pénztártag munkavállaló nyugdíjjáruléka  Magánnyugdíj péntári tagdíj (csak a tagoknak) Kártérítési felelősség: A munkavállaló kártérítési felelőssége:  A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  Szándékos károkozás esetén a a t eljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozásnál azonban a k ártérítés mértéke

nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát.  Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg. A munkáltató kártérítési felelőssége:  A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.  Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.  A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a d olgot jegyzék, vagy elismervény alapján vette át.  A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli.  A munkáltatót teljes felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

 A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely azzal összefüggésben merül fel, hogy a károkozás nyomán a munkavállaló társadalmi életben való részvétele, vagy egyébként élete tartósan, vagy súlyosan megnehezül. (Nem vagyoni kár)  A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a k árokozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is. 29 15/b. Milyen intézkedésekkel növelné a bolt hatékonyságát? 1. A létszámmal való gazdálkodás (akkor hatékony, ha a v állalkozás éppen annyi dolgozót foglalkoztat, amennyi a feladatok ellátásához szükséges, és minden dolgozót a v égzettségének, képességeinek megfelelő munkakörben alkalmaz.) 2. A

forgalom nagysága (minél nagyobb a forgalom, annál több dolgozó kell) 3. A forgalmazott cikkek munkaigényessége (az egyes árucsoportok forgalmazása más és más munkaráfordítást igényel, a munkaigényesség egyenes arányban változik a létszámszükséglet) 4. A technikai felszereltség (Az áru előkészítést, az eladást, az árumozgatást segítő gépek, korszerű felszerelések alkalmazása gyorsítja és egyszerűsíti a bolti munkát, így a létszámszükségletet csökkenti) 5. A boltok nyitvatartási ideje (A hosszabb nyitva tartás általában növeli a létszámigényt) 6. A munkaszervezés (A bolti feladatok jó megszervezése hozzájárulhat a létszámmal való takarékos gazdálkodáshoz) 7. A dolgozók szakképzettsége, felkészültsége( A szakképzett, felkészült dolgozó általában szakszerűbb, gyorsabb munkavégzésre képes, a sokrétű bolti feladatokat önállóan tudja elvégezni) 30 16/a Ismertesse a kereskedelmi vállalkozás

vagyonának formáit! Jellemezze az eszközöket és a forrásokat! Ismertesse a mérleg fogalmát és szerepét! A vállalkozás vagyonát a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége alkotja. Ha az egyes vagyonrészeket konkrét megjelenési formájuk, a gazdálkodási folyamatban betöltött szerepük szerint vizsgáljuk, eszközökről beszélünk. A vállalkozás vagyona:  Származhat az alapítóktól,  Származhat a gazdasági étet más szereplőitől vagyonuk egy részének ideiglenes vagy végleges átengedésével  Gyarapodhat vagy fogyhat a gazdálkodás sikerességétől függően. A mérleg kétoldalú kimutatás. Két részre bontjuk, eszközök és források Számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a v agyonelemeknek a f inanszírozási forrását (források). Mérleg szerepe – eredmény kimutatás Tartalmazza:

(Fizetendő társasági adót, Adózott eredményt) Árbevétel - ELÁBÉ = Árrés - Költségek = Adózás előtti eredmény - Társasági adó = Adózott eredény Eszközök: 1. Befektetett eszközök (1 éven túl szolgálja a vállalatot)  Inmateriális javak (pl. software)  Tárgyi eszközök  Pénzügyi eszközök (hitel, kötvény) 2. Forgó eszközök (1 éven belül szolgálja a vállalatot)  Készletek  Követelések  Értékpapírok  Pénzeszközök  Árukészlet 3. Aktív időbeni elhatárolások  Villanyszámla, újság-előfizetés (megjön idén a számla de jövőre kell rendezni) 4. Eszközök összesen  Befektetett + forgó eszközök Források: 1. Saját tőke  Jegyzett tőke  Eredménytartalék (előző évi eredményt, nyereséget átviszem a köv. évre)  Tőke tartalék  Lekötött tartalék  Mérleg szerinti eredmény 2. Cél tartalék  Várható veszteségekre 3. Kötelezettségek  Rövid és hosszú

lejáratú 4. Passzív időbeni elhatárolás  Idén kell kifizetni de jövőre lesz könyvelve 5. Források összesen 31 16/b.Melyek a vállalkozókkal szemben támasztott etikai követelmények? A vállalkozókkal szemben támasztott általános etikai követelmények: 1. A vállalkozónak üzleti tevékenységét a kölcsönös együttműködés szellemében, az üzleti erkölcs és a tisztességes verseny elvének megfelelően kell folytatnia, továbbá figyelemmel kell lennie az általánosan elfogadott üzleti szokásokra. Az üzleti tisztességbe ütköző magatartás akkor is elítélendő, ha az jogszabályi előírást nem sért. 2. A tevékenységet folytató vállalkozó üzleti tevékenységére az etikai kódexben meghatározott normák vonatkoznak. 3. A kódex alkalmazása során a v állalkozó által bármely jogviszony keretében alkalmazott személy eljárása, magatartása, mulasztása az etikai felelősség szempontjából úgy minősül, mintha az a

vállalkozó cselekménye lenne. Ily módon a kódex a v állalkozókra meghatározott etikai követelményeit alkalmazottai tekintetében is értelmezni, illetve alkalmazni kell. 4. A vállalkozó jogellenes cselekmény folytatását üzletében nem tűrheti meg Amennyiben az üzlet bűncselekmény felderítése során érintetté válik, a vállalkozó köteles az eljáró hatóság munkáját segíteni. 5. Az üzlet igénybevételének lehetőségében és a kiszolgálás során a vásárlók közötti bármilyen diszkrimináció nem megengedett, kivéve az üzlet jellegéből következő és egyértelműen feltüntetett korlátozást. 6. A vállalkozónak arra kell törekednie, hogy üzletében az adott technikai és személyi feltételek mellett a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa. Ehhez a vállalkozó részéről lelkiismeretes, kulturált és szakértelemmel végzett munkára van szükség. 32 17/a. Ismertesse a fogyasztói ár felépítését! Jellemezze az

egyes összetevőket! Melyek az árak kialakításának szempontjai? Ár : egy termék vagy szolgáltatás egységéért fizetett ellenérték. Fogyasztói ár felépítése:  Termelői ár vagy import bekerülési ár(ez az az ár amennyiért az importáló a terméket viszonteladónak továbbadja)  Fogyasztási adó (az a vállakozó fizeti aki saját előállítású termékét belföldön értékesítí, vagy továbbértékesítésre importál pl. kocsi, nemesfémtárgyak, arc és ajakápoló, csoki, kávé, rágó)  Jövedéki adó (jövedéki termékek: ásványi olaj, cigaretta, alkohol)  Fogyasztási árkiegészítés (bizonyos termékekre vonatkozik csak, személyszállítás VOLÁN, MÁV)  Kereskedelmi árrések (a kereskedelmi tevékenység ára, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrés, költségfedezeti és nyereségfedezeti része van)  ÁFA (törvény által kerül szabályozásra, a fogyasztó fizeti meg a végső árban) Az árlépcső: Termelői

ár (ÁFA nélkül) + Fogyasztási adó, vagy - árkiegészítés (ÁFA nélkül) = Nagykereskedelmi beszerzési ár (ÁFA nélkül) + Nagykereskedelmi árrés (ÁFA nélkül) = Kiskereskedelmi beszerzési ár (nagyker eladási ár) (ÁFA nélkül) + Kiskereskedelmi árrés (ÁFA nélkül) = Kiskereskedelmi eladási ár (ÁFA nélkül) + ÁFA (0%, 12%, 25%) = FOGYASZTÓI ÁR Árképzési stratégiák:  Árpolitikai célok kiválasztása  Kereslet meghatározása, becslése  Költségek meghatározás, becslése  Versenytársak árainak, ajánlatainak elemzése  Árképzés módszereinek kiválasztása  Végső ár kialakítása Árképzés:  Hagyományos vagy költségalapú (árrés számítása haszonkulccsal történik a b eszerzési ár százalékában)  Piacvezérelt (kereslet-kínálat alapján)  Üzleti szintű (az árrés képzése nem számítással, hanem a piaci viszonyok mérlegelése alapján történik) 3C – vállalat, versenytársak, vevők =

árképzés kialakítását ez a 3 tényező befolyásolja 33 17/b. Ismertesse a boltvezetői munka hatását az eredményre! A boltvezetői munka során a következő dolgokat kell figyelembe venni:  Megfelelő-e a munkaszervezés  A tevékenység folytatásához nem túl nagy-e a létszám (bérköltségen kívül jelentős járulék vonzata is van)  A dolgozók szakképzettsége megfelel-e az üzlet jellegének  Vannak-e felesleges, vagy túl nagy kapacitású gépek az üzletben, melyet nem tudnak kihasználni  Megfelelő, szakszerű, romlásmentes-e az áru tárolása  Helyesen gazdálkodnak-e a készletekkel, nincsenek-e elfekvő árukészletek, megfelelő ütemben történnek-e a beszerzések  Takarékoskodnak-e az üzemeltetési költségekkel  Biztosított-e a vagyonvédelem, a dolgozók anyagi felelőssége, ellenőrzése - nem túl magasak-e az árak 34 18/a. Ismertesse az ÁFA rendszerét! (Az adó alanya, tárgya, adófizetési

kötelezettség, az adó mértéke, levonása, eljárási szabályok.) ÁFA általános forgalmi adó, mely a termék, szolgáltatás értékesítése, forgalmazása során keletkezik. Mindig az utolsó felhasználó fizeti, mert az előzetesen felszámított adó összege a költségvetéstől visszaigényelhető. Hozzáadott érték típusú adó, mert a befizetés az árrés után keletkezik. Közvetett adó, mely az adott termelési, forgalmazási fázisban keletkezett értéknövekményt terheli. Az adóhatóság legjelentősebb bevéteü forrása. Jellemzői:  Általános, mindent terhel  Visszaigényelhető, mert az adóhatósággal a b evétel adójának és az előre felszámított adó különbségével kell elszámolni, vagyis az előre felszámított adó a költségvetéstől visszaigényelhető  Fogyasztói jellegű, mert mindig az utolsó felhasználó fizeti.  Közvetett adó, mert a forgalmazók, szolgáltatók az adót a vevőre áthárítják, nem az

fizeti, aki viseli.  Semleges, mert a termék vagy szolgáltatás jövedelmezősége nem befolyásolja az adó nagyságát  Szervezet semleges, mert vállalkozási formától függetlenül érvényesül - az adókulcs meghatározott. Adóalany: az a személy szervezet, akit a jogszabály az adó fizetésére kijelöl. Az adó tárgya:valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény amiből az adófizetési kötelezettség származik. Adólevonás: az amikor a munkáltató a kifizetésből előre levonja az adót Az adó megfizetésére a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, valamint közös tulajdon hasznosítása során a tulajdonközösségek, illetve azok a külföldi vállalkozások kötelesek, amelyek rendszeresen és üzletszerűen végeznek Magyarországon bevételszerző tevékenységet. Az adóalanyiság általános feltétele, hogy az adóalany saját nevében végezzen gazdasági tevékenységet. Termékimport esetén az

importálónak kell megfizetnie az adót. Az áfát a belföldi termékértékesítés, az ellenérték fejében végzett belföldi szolgáltatásnyújtás és közvetített szolgáltatások, valamint a termékimport után kell megfizetni.  20% ÁFA  5% ÁFA (élelmiszer, könyv, újság, gyógyszer)  0% ÁFA (oktatás, posta, lakóingatlan értékesítése) Eljárási szabályok: 35 18/b. Ismertesse azokat a tényezőket, amelyekkel a kereskedő elősegíti költségek csökkentését! A gazdasági eredmény növelésében meghatározó szerepe van a költségekkel való helyes gazdálkodásnak. A költségek értékelésénél és tervezésénél figyelembe kell venni:  A költségek kihatását a forgalom alakulására,  Az egyes költségek változásának hatását más költségekre  A költségalakulás távlati kihatását a vállalkozás eredményére. A költségek növelése, csökkentése, kisebb - nagyobb mértékben hat a forgalom alakulására. A

reklámköltségek jelentős csökkentése például a forgalom visszaesését, s ezáltal a nyereség csökkentését vonhatja maga után. A nem megfelelő csomagolás jelentősen ronthatja az áru eladhatóságát, s ezáltal csökkentheti a bevételt. Előfordulhat, hogy egy - egy költségfajta kismértékű csökkentése más költségek nagy arányú növekedésével jár együtt. A karbantartási munkák elmulasztása például rövid távon költségmegtakarítást eredményezhet, de a későbbiekben jelentős javítási költségtöbbletet okozhat. A kiadások tervezésekor mindig szem előtt kell tartani, hogy azok növelése rövid távon csökkenti, hosszabb távon azonban jelentősen növelheti a vállalkozás eredményeit. A vállalkozás korszerű gépekkel való felszerelése költségnövekedéssel jár, de később ez nemcsak megtérül, hanem a kisebb létszámigény miatt költségmegtakarítást is eredményezhet. Az üzlet belső terének ízléses, hangulatos

kialakítására fordított összeg komoly kiadást jelenthet, ugyanakkor a vásárlási körülmények javítása a későbbiekben a bevétel növekedését eredményezheti. A költségek csökkentése lehetséges a költségfajták elemzésével. (bérköltség, energiaköltség, szállítási költség) 36 19/a. Ismertesse a költségek fogalmát, a legfontosabb bolti költségeket és a költségeket befolyásoló tényezőket! A költséggazdálkodás milyen hatással van a vállalkozás eredményére? A költségek azok a t ermeléssel és értékesítéssel kapcsolatban felmerült kiadások, melyek a munka természetes velejárói, el nem kerülhetők, de bizonyos mértékig, ésszerű keretek között visszaszoríthatok. A költségek csoportosítjai: 1. Költséghely szerint 2. Költségnem szerint:  Anyagjellegű költség az energia és a holtmunka költsége  Beszerzési költség az a ráfordítás, mely a termék megszerzése, létesítése, üzembe helyezése,

forgalomba hozatala érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült  Élőmunka költség  Bérköltség közteherrel a munkáltató által kifizetett munkabér és járulékainak összessége  Előállítási költség termékek előállításával, üzembe helyezésével, rendeltetésének megváltoztatásával, eredeti állagának helyreállításával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek,  Szállítási költség valamely tárgy két pont közötti szállításával járó költség 3. Elszámolási mód szerint  Közvetlen költség az, amelyről azonnal megállapítható, hogy minek az érdekében, vagy melyik üzlettel kapcsolatban merült fel.  Közvetett költség az a költség, amelyről felmerülése során azonnal nem állapítható meg, hogy minek érdekében, vagy melyik üzlettel kapcsolatban keletkezett 4. A bevétel és a költség kapcsolata alapján  Állandó költség az üzlet munkájától

és a bevétel változásától függetlenül meghatározott mértékben felmerülő költségek (pl. bérleti díj)  Változó költség az a költség, amely az elvégzett munka nagyságának megfelelően alakul, növekszik, vagy csökken. Ezen belül a következő költségeket különböztetjük meg: • Progresszív költség az a k öltség, melynek növekedési üteme meghaladja az áruforgalom növekedési ütemét (pl. reklámköltség) • Proporcionális költség azok a költségek, melyek az áruforgalom változását arányosan követik (pl. rezsiköltség, teljesítménybér) • Degresszív költség az a költség, melynek növekedési üteme lassúbb, mint a forgalom változása ( pl. fogyóeszköz, nyomtatvány költség) A a költségeket összességében kell vizsgálni, mert a vállalkozási eredmény számítási alapja is az összes bevétel és az összes kiadás különbsége. Az eredmény a tevékenység során keletkezett bevételek és kiadások

különbsége, mely lehet nyereség, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat és veszteség, ha a kiadások haladják meg a bevételeket. Az eredmény tehát kettős előjelű lehet:  Nyereség a vállalkozás jövedelme, akkor keletkezik, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, ha a vállalkozás árrése meghaladja a ráfordításokat.  Veszteség akkor keletkezik, ha a kiadások értéke haladja meg a bevételeket, vagyis az árrés összege kisebb, rnint a kifizetett költség. A veszteség okai és feltárása: Amennyiben az árrés nem fedezi a k öltségeket, az eredmény veszteség. Ez egy-egy üzletben átmenetileg előfordulhat, ha nagyobb értékű beruházásra kerül sor. A tartós veszteség azonban a g azdálkodás céltalanságára utal, azt mutatja, hogy arra, tevékenységre, amit végez, nincs fizetőképes kereslet. Az ilyen tevékenységet, illetve a veszteséges vállalkozásokat meg kell szüntetni. Előfordul az is, hogy a tevékenységre a piacon

igény van, mégis veszteséges a vállalkozás. Ez esetben a veszteség okát fel kell tárni, melynek kiküszöbölése után a v állalkozás folytathatja tevékenységét. Ez a v izsgálat az egész üzleti tevékenységre ki kell, hogy terjedjen, amelyek az eredményességet befolyásolják. 37 19/b. Hogyan alakítaná ki boltja arculatát? A vevőkör keresleti jellemzőinek megfelelően kell kialakítani a vállalkozás arculatát. Az arculat az az egységes kép, amit vevőiben, üzleti partnereiben a vállalat önmagáról tudatosan kialakít. A vállalkozás arculatát meghatározza:  Az elnevezés,  Az árusított cikkek választéka, minősége,  Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások köre, színvonala,  Az eladók megjelenése, ruházata, hangvétele, stílusa,  Az üzletek külső képe  A portál kialakítása  Az üzletek színvilága, berendezése, az értékesítés módja. A tudatosan kialakított arculatnak nagy szerepe van a

vevők megnyerésében. Ha a vállalkozás arculata megnyerő, s kínálata igazodik a vevők igényeihez, azok rendszerint meggyőzve érzik magukat, hogy ott érdemes vásárolni. Emellett informálni is kell a vevőket a vállalkozás indulásáról, a kínálatról, a vállalkozás által nyújtott előnyökről. A vállalkozás, illetve annak termékei, szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása reklámozással valósítható meg. (hirdetések, plakátok, szórólapok) A kialakított üzletnek feleljen meg:  Alkalmazott értékesítési mód  A berendezés  A reklámeszközök  A kínálat 38 20/a. Ismertesse a vállalkozás eredményének keletkezését, megállapítását, az eredmény nagyságát befolyásoló tényezőket! Hogyan történik az eredmény felhasználása? Az eredmény kiszámításának alapja a bruttó árbevétel. Nagyon egyszerűsített váza az eredmény kiszámításának, ha az adóalapba beszámító

bevételekből levonjuk az adóalapba beszámító kiadásokat. Kiadásként jelentkeznek a termelés, forgalmazás során felmerült elszámolható költségek, a munkabérek, a munkabérek járulékai, valamint az árubeszerzés értéke. A bevétel az értékesítési tevékenység eredménye, a forgalomba hozott áruk eladásából és a szolgáltatások díjából származó pénzösszeg. Az eredmény a tevékenység során keletkezett bevételek és kiadások különbsége, mely lehet nyereség, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat és veszteség, ha a kiadások haladják meg a bevételeket. Az eredmény tehát kettős előjelű lehet:  Nyereség a vállalkozás jövedelme, akkor keletkezik, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, ha a vállalkozás árrése meghaladja a ráfordításokat.  Veszteség akkor keletkezik, ha a k iadások értéke haladja meg a b evételeket, vagyis az ár rés összege kisebb, mint a kifizetett költség. Az eredmény

kiszámításának menete:  ÁFA körbe bejelentkezett vállalkozásoknál: Értékesítés bruttó árbevétele és egyéb adóalapba beszámító bevételek -értékesítést terhelő ÁFA =Nettó árbevétel -anyagfelhasználás (elábé) =árrés -munkabér és közterhei, termelési, kezelési költség és egyéb ráfordítások nettó értéke (adóalapba beszámító bevételek) -értékcsökkenés = eredmény  Alanyi adómentes, vagy tárgyi adómentes tevékenységnél Értékesítés árbevétele és egyéb adóalapba beszámító bevételek -anyagfelhasználás (elábé) =árrés -munkabér és közterhei, termelési, kezelési költség és egyéb ráfordítások áfával növelt értéke (adóalapba beszámító bevételek) -értékcsökkenés = eredmény Az eredmény képződésének folyamata: Árbevétel -Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) ¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ = Árréstömeg - Költségek

¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ = EREDMÉNY (adózatlan nyereség) - Társasági adó (16%) = Adózott eredmény Az adózott eredmény a vállalkozások azon eredménye, mely a társasági nyereségadó befizetése után megmarad. Az eredmény a v állalkozás bevételeinek és kiadásainak különbségével számított, az értékcsökkenés levonása után fennmaradó rész. A társasági nyereségadó kifizetése után keletkezik az adózott eredmény A mérleg szerinti eredményt akkor kapjuk meg, ha az adózott eredményből levonjuk az osztalékra, illetve részesedésre kifizetett összegeket. Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése. Az adózott eredmény felhasználása:  A gazdasági társaságok osztalékot, részesedést fizetnek a tulajdonosoknak.  Az egyéni vállalkozó saját céljaira veheti igénybe. A mérleg szerinti eredmény felhasználása:  Eredménytartalék

képezhető a következő évre: eredménytartalék az előző év áthozott eredményéből képzett összeg a veszteség finanszírozására  Céltartalék: az adózatlan nyereségből képezhető összeg, kétes követelések, határidőn túli követelések, várható hitelezési veszteségek, garanciális kötelezettségek fedezetére  Fejlesztési célokra lehet felhasználni  Új vállalkozásba lehet belekezdeni  Már működő vállalkozásba tulajdonosként lehet belépni  Értékpapírt lehet vásárolni 39 20/b. Melyek a tőkeigény csökkentésének lehetőségei? A mérleg szerinti eredmény nagysága közvetlenül befolyásolja a v agyon alakulását. A pozitív eredmény gyarapítja a vagyont, a veszteséges gazdálkodás pedig csökkenti. A gazdasági műveletek mindegyike változást okoz a vagyonban. Vannak olyan műveletek, amelyek a vagyonnak csak az összetételét változtatják meg, más események viszont a vagyon nagyságát is

befolyásolják. A vagyon nagysága változhat:  Idegen forrás bevonásával, vagy annak visszafizetésével,  Tőkeemelés, vagy tőkeleszállítás útján, valamint  A folyamatos gazdálkodás során létrehozott eredmény hatására. Idegen forrás bevonása esetén nő a vállalkozás vagyona, de ez a saját vagyont nem gyarapítja. A tőkeemelés növeli a vállalkozás vagyonát, azon belül saját tőkéjét. A jegyzett tőke csökkentése -részvénybevonás, törzstőke leszállítása stb. - a saját vagyon csökkenésével jár A tőkeleszállításkor pénzeszközöket, vagy egyéb vagyontárgyakat kell kiadni a tagoknak, tehát a forráscsökkenés eszközcsökkenést is von maga után. A vagyon változása szoros összefüggésben van a létrehozott eredménnyel. A nyereséges gazdálkodás növeli, a huzamosabb időn át tartó veszteséges gazdálkodás csökkenti a cég vagyonát. A vállalkozás alapításához és folyamatos működéséhez szükséges

pénzmennyiség biztosítását finanszírozásnak nevezzük. A finanszírozás történhet saját és idegen forrásból  Saját forrást jelent a vállalkozás jegyzett tőkéje, a tőketartalék, az eredménytartalék, valamint az adott évi mérleg szerinti eredmény.  Jegyzett tőkét a tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére pénz vagy apport formájában.  Az a vagyonrész, amelyet a jegyzett tőkén felül a vállalkozás tulajdonosai vagy más gazdálkodó szervezetek visszatérítési kötelezettség nélkül véglegesen átadnak a v állalkozásnak, tőketartaléknak nevezzük.  A tulajdonosoknak kifizetett osztalékkal és az adóval csökkentett mérleg szerinti eredmény is saját forrást jelent a vállalkozás számára.  A vállalkozás saját tőkéje szabadon felhasználható, azaz pénzzé tehető, bármilyen formában ölt is testet. Ha a vállalkozás pénzszükségletét meglévő pénzkészlete és felesleges, nélkülözhető

vagyontárgyainak értékesítése nem biztosítja akkor az alábbi idegen forrásokat veheti igénybe:  Bankhitelt vehet fel pénzintézetektől,(forgóeszköz hitel, beruházási fejlesztési hitel, rövid-hosszú lejáratú hitel  Átmenetileg szabad pénzeszközöket vehet igénybe kötvénykibocsátással (tartós pénzszükségletüket kötvénykibocsátással is kielégíthetik. Ilyenkor a k ötvény megvásárlóinak átmenetileg szabad pénzeszközeit használják kamat fejében.)  Kölcsönöket vehet fel más gazdálkodó szervezetektől.  Finanszírozás lízingeléssel (A lízing tartós javaknak lízingszerződésben rögzített időtartamra történő használatbavétele rendszeresen fizetendő bérleti díj fejében) 40 21 /a. Melyek a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok? Ismertesse a bizonylat fogalmát, a bizonylati elv, a bizonylati rend tartalmi és formai követelményeit! Hogyan történik a bizonylatok feldolgozása,

tárolása, megőrzése? A nyomtatványok között vannak olyanok, melyek pénzt, értéket képviselnek, ezeket nevezzük szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok. Ezek előre sorszámozott nyomtatványok, melyeket a vállalkozásoknak nyilvántartásba kell venni. (Pl számla, bevételi vagy kiadási pénztárbizonylat, nyugta, stb) A számviteli bizonylat olyan okmány, melyet a gazdasági múvelet számviteli nyilvántartására készítenek. A bizonylat a gazdasági eseményről készült írásbeli feljegyzés Minden olyan okmány, kimutatás, feljegyzés, adathordozó, melyet azért állítottak ki, hogy valamilyen gazdasági műveletet rögzítsenek. Ezek felvezetésére szolgál a nyilvántartás, amely a bizonylatokon szereplő gazdasági események folyamatos, időrendi sorrendben és megfelelő csoportosításban történő felvezetése. A bizonylatok csoportosítása:  Az egyszeri bizonylat olyan bizonylat, amely csak egy gazdasági eseményt

tartalmaz, (pl. szállítólevél)  Az összetett bizonylat olyan bizonylat, amely több egynemű gazdasági eseményt foglal magában, (pl. forgalmi jelentés) A bizonylati elv az a k övetelmény, hogy az eszközök és f orrások állományában, összetételében létrejött gazdasági eseményt bizonylatolni kell. A könyvvitelbe csak bizonylat alapján kerülhetnek rögzítésre adatok. A könyvek, nyilvántartások vezetése úgy történjen, hogy:  A bennük foglalt feljegyzések a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,  Adónként és k öltségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait.  Azokból kitűnjön az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,  Az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének,

valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. Az adózók adókötelezettségének lényeges eleme a könyvvezetési, nyilvántartási kötelezettség. Az önadózás rendjében ugyanis a megfelelően vezetett bizonylatok, könyvek, nyilvántartások teszik lehetővé az adó, a költségvetési támogatás megállapítását, az adóhatóság ellenőrzését. A bizonylat megőrzése: Az iratokat az egyéni vállalkozó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. A könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak az adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőrizni. Adatszolgáltatási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben

meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével, lezárja.  egyszeres könyvvitel o egyéni vállakozó, alapítvány o megjelenési formája: pénztárkönyv, naplófőkönyv  kettős könyvvitel o társas vállakozások o megjelenési formája: számítógép 41 21/b. Hogyan szervezné meg a pénztárak működtetését, a pénztárosok elszámoltatását, a pénztárrovancsot? Ismertesse a pénztárkönyv szerepét! A pénztárak működtetése:  Az üzlet értékesítési módjához igazodik  Hagyományos ötletben az eladási helyhez kapcsolódik, vagy külön pénztárfülkét alakítanak ki  Önkiszolgáló érékesítésnél a pénztár a kijáratokhoz közel van  A kijáratokhoz mindig

gyors pénztárosokat ültetnek  A bolt áteresztő képességét a pénztárnál figyelembe kell venni  Nyitott rendszernél több be- és kijárat van, a kijáratok végén pénztár létesítése szükséges A pénztárosok elszámoltatása:  Naponta, illetve műszakonként történik  Az ellenőrzést a vezető vagy a műszakvezető végzi  A pénztár elszámoltatása egyúttal a pénztáros elszámoltatása is  A pénztár elszámoltatási nyomtatványon a fejrovatot naprakészen kell kitölteni  A készpénzleltárt kell először címletenként felvezetni  A banki összegeket el kell különíteni  Felvezetjük a nyitóállást  A sztornó tömb összesítést kell készíteni  Visszaváltott üvegről is összesítőt kell készíteni  Nyitókészlet összegét be kell írni  A kiadásokat el kell könyvelni (áruvásárlás, bérkifizetés)  Pénztárgép leolvasása: kulccsal történik, a p énztárgépbe a z áró állást

beütjük, a z áró állás a n api forgalom A pénztárrovancs:  Ha a vevőnek rosszul adunk vissza  Ha ellenőrizzük a pénztárost  Rovancsolást kell elrendelni, ha a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség kezdeményezi, de meglepetésképpen a vezető is elrendelheti. Pénztárkönyv: Egyszeres könyvvitel vezetésére hivatott nyilvántartás.  A bevételeket és kiadásokat a tárgyhónapot követő hó 10-ig kell a pénztárkönyvbe, vagy naplófőkönyvbe bevezetni - a 12-ei személyi jövedelemadó előleg fizetés miatt.  Az adatokat azonban havonta nem kell Összesíteni, elégséges ezt negyedévente elvégezni a pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben. Gépi feldolgozás esetén az összesített adatokat csak negyedévente kell bevezetni a pénztárkönyvbe, naplófőkönyvbe.  A készpénzbevételeket naponta Áfa-kulcsok szerinti részletezésben kell beírni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni és a bizonylati adatokat legalább

havonta tól-ig. jelöléssel kell bevezetni.  A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tóiig megjelöléssel kell bejegyezni. 42 22/a.Ismertesse a vállalkozók ellenőrzését végző hatósági és társadalmi szerveket! Melyek a vizsgálat területei, módszerei, intézkedési jogkörök? Külső ellenőrzési szervek:  Adóhatóságok  Egyéb ellenőrző hatóságok. Adóhatóságok: APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal; ellenőrzi a hatáskörébe tartozó adók és költségvetési támogatások vonatkozásában az adókötelezettség teljesítését, az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását.  Teljeskörű ellenőrzés lefolytatható a helyszínen, vagy az adóhatóság hivatalos helyiségében  Helyszíni ellenőrzést az adóhatóság megbízólevéllel és

szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja végezhet  Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen: o a bejelentésre, o a bevallásra, o a bizonylati rendre, o a könyvvezetésre o a nyilvántartásra o az adatszolgáltatásra o a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását. VPOP Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága; hatáskörébe tartozik a termékimporttal kapcsolatos általános forgalmi adó és st atisztikai illeték ügyekben való eljárás, a jövedéki tevékenység engedélyezése és ellenőrzése, valamint a vámeljárás. Önkormányzat jegyzője hatáskörébe tartozik a helyi adók, az önkormányzati költségvetés javára megállapított egyéb adók és az adók módjára behajtható köztartozások. Illetékhivatal az illetékek kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben jár el. Egyéb

ellenőrző hatóságok: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatásköre kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenység és szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartásának, az áruk és a fogyasztási szolgáltatások minőségére és minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése, mérőeszköz hitelességének, az áru mérésének és elszámolásának, a kiállított számla helyességének vizsgálata, a r eklámra és hirdetésre vonatkozó tilalmak betartásának, a v ásárlók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése. A vásárlók minőségi kifogásainak intézése. A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megtartásának ellenőrzése Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartást és az árakról szóló törvény betartását ellenőrzi. A Társadalombiztosítás igazgatási szervei

ellenőrzik a TB-vel kapcsolatos jogszabályok megtartását, a járulékok befizetését, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, az előirt ügyviteli feladatok ellátását. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jogosult az üzlet, a dolgozók higiéniájának, tisztaságának ellenőrzésére, a technológiai folyamatok betartásának, az üzleti dolgozók egészségügyi könyvének felülvizsgálatára. Az üzletben a személyzeti WC és mosdó meglétének, tisztaságának ellenőrzésére. Az élelmiszerek szakszerű tárolását vizsgálja 43 22/b. Ismertesse az adásvételi, szállítási, bérleti szerződés legfontosabb szabályait és ismérveit! A szerződés, célja, hogy a jog eszközeivel is megerősítse a szerződő felek megállapodását: kikényszerítse pontos megvalósítását, elhárítsa, enyhítse a megszegésből származó károkat. Minden szerződés a felek jogainak és kötelességeinek az egysége. A

szerződés rendszerint a szerződő felek egyidejű, egyező akaratnyilvánítása. A szerződés alakja:  egyszerű írásba foglalással  minősített okiratba foglalás (amikor a visszaélés lehetőségei nagyobbak)  közokirat a közjegyző, a bíróság, vagy más állami hatóság által hiteles alakban kiállított okirat. A szerződés megszűnése: A felek a szerződést kétoldalú és egyoldalú nyilatkozattal szüntethetik meg.  A megszüntető szerződésnél a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg.  A felbontó szerződés esetébeni a felek a szerződést a megkötési időpontra visszamenőleges hatállyal szüntetik meg. A szerződés teljesítése:  A szerződéseket tartalmuknak megfelelően a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.  A teljesítés idejének elmulasztása a szerződésszegés egyik legfontosabb esete. Az adás-vételi szerződés: Alanyai

a vevő és az eladó. Az eladó kötelezettsége a jogtulajdon átruházása A vevő kötelezettsége a vételár megfizetése és a dolog átvétele. Az adás-vétel különös nemei:  Részletvétel: részletekben való fizetés történhet  Tulajdonjog fenntartással történt adás-vétel; ez mindig részletfizetéshez kötődik, az utolsó részletnél megszűnik a tulajdonjog fenntartása.  Elővásárlási jog  Vételi jog: a vételi jog jogosultja a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Ezt csak írásban lehet kikötni határozott vagy határozatlan időre, utóbbi esetben 6 hónap után megszűnik. Bérleti szerződés: A két fél a bérlő és a bérbeadó. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen bérlő használatába adni. A bérlő bérleti díj fizetésére köteles A bérleti díj mindig előre esedékes A bérbeadó ellenőrizheti a használatot. Amennyiben a használat rendeltetés ellenes, akkor

kötelezheti ennek megszüntetését és az ebből eredő kárának megtérítését. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat, a k özterheket a bérbeadó viseli. A szállító és a vevő közötti kapcsolat leggyakoribb szerződéstípusai:  Szállítási szerződés: a vevő a szállítóval a szállítandó áru mennyiségében, az áru választékában, a szállítási kondíciókban állapodik meg.  Bizományosi szerződés: a vevő a szállító bizományosa. Az átvett áru nem lesz a tulajdona, hanem bizományosi díj fejében értékesíti  Kapacitás-lekötési szerződés: A vevő a szállító kapacitását egy későbbi időpontra leköti.  Termeltetési szerződés (bérmunka): a vevő tulajdonában lévő anyagot a szállító a vevő igényei szerint feldolgozza, melynek ellenértékét a vevő megfizeti.  Szállítási keretszerződés: konkrét

szállítási, vagy átvételi kötelezettséget nem tartalmaz. Lehetőséget ad eseti megrendelésekre, ezeknek rögzíti a módját, fizetési feltételeit. 44 23/a. Milyen módszerrel ismerheti meg a kereskedő a bolti környezetet, a vevők igényeit, a versenytársak kínálatát, az árak elfogadását? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a bolti piackutatásnak? A kereskedőnek gondoskodnia kell a vevők igényeinek megfelelő mennyiségű, és összetételű áru beszerzéséről. Ehhez folyamatosan tájékozódnia kell a kereslet alakulásáról Saját megfigyelésein kívül felhasználhatja a vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévő bolti dolgozók tapasztalatait. A bolt forgalmi- és készletadataiból is következtetni tud arra, hogy melyek a b oltban a keresett, illetve nehezen eladható termékek. Esetenként a vásárlók szóban vagy írásban történő megkérdezésével is hasznos információkat szerezhet az igények alakulásáról. A piackutatás

témája lehet:  általános piaci helyzet (tendenciák, részesedés, potenciál, partnerek, konkurensek)  keresleti helyzet (szükségletek, igények, motivációk, keresletet befolyásoló tényezők)  beszerzési lehetőségek  kínálati helyzet (termék, ár, csomagolás, értékesítési utak lehetőségei, értékesítési módszerek) A piackutatás főbb jellemzői:  Tárgya: mindig meghatározott termék, szolgáltatás, jelenség vagy cég.  Előre meghatározott időszakra vonatkozik  Felöleli a vizsgált termék piacon körforgását  Vizsgálja a piac teljes struktúráját  Objektív tényeken alapul. A piackutatás típusai:  Terület szerint belföldi vagy folyamatos  Gyakoriság szerint eseti vagy folyamatos  Információ szerzés módja szerint primer vagy szekunder  Időtartama szerint egyszeri vagy folyamatos  Kutatást végzők szerint vállalati (saját) vagy szolgáltatókkal végeztetett  A kutatás iránya szerint

vertikális vagy horizontális  Az adatok jellege szerint objektív vagy szubjektív  A kutatás alanya szerint  egyéni fogyasztói  csoportos fogyasztói  vállalati  szakértői Szekunder Piackutatás (Másodlagos adatszerzés): amikor már meglévő adatokból, ismeretekből vonunk le következtetéseket a piaci helyzet alakulására vonatkozóan. (KSH, a piackutató intézetek, az illetékes minisztériumok tájékoztatói, a szakmai szervezetek kiadványai szolgáltatnak adatokat) Primer piackutatás (Elsődleges adatszerzésnek) azt a piackutatási módszert nevezzük, amikor közvetlenül szerzünk információkat a piacról.  Friss és naprakész  Hátránya: drága Módszerei:  Kérdőív  Megkérdezés (Pontosan meg kell határozni a kérdezés célját, megfelelően elő kell készíteni a megkérdezést, írásbeli –postai úton, szóbeli, telefonos, számítógépen megjelenített kérdőív)  Panelkutatás (TV panelkutatás) 45

23/b. Ismertesse a kereskedelmi vállalkozás pénzforgalmának lebonyolítását! A pénzforgalom lebonyolódhat:  Készpénz nélküli forgalom o bankszámlák közötti átírás o bankszámlák fajtái: elszámolási számla, elkülönített számla, betétszámla, hitelszámla) o fizetési módok: átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés, csekk, váltó  Készpénz formájában. o Bankjegy és érme o A bankjegyek és érmék felhasználásával történő pénzmozgásokat készpénzforgalomnak nevezzük o A vállalkozás készpénzforgalmának körébe tartozik a vállalkozás házipénztára és a vállalkozás bankszámlája közötti pénzmozgás, valamint a bankszámláról történő készpénzkifizetés 46 24/a. A forgalom növelésének milyen módjait és eszközeit ismeri? Hogyan szervezné meg boltja reklámtevékenységét? Hogyan vizsgálná a reklám hatékonyságát? A vállalkozás arculatát meghatározza:  Az elnevezés,  Az

árusított cikkek választéka, minősége,  Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások köre, színvonala, az eladók megjelenése  Az üzlet külső képe  A portál kialakítása  Az üzlet színvilága, berendezése, a dekoráció, az értékesítés módja. Ha a vállalkozás arculata megnyerő, s kínálata igazodik a vevők igényeihez, azok rendszerint meggyőzve érzik magukat, hogy ott érdemes vásárolni, így a forgalom növekedhet. A vállalkozás, illetve annak termékei, szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása reklámozással valósítható meg. Ennek számos módja van, pl:  Hirdetések feladása,  Plakátok elhelyezése,  Szórólapok vagy névre szóló levelek szétosztása. A reklámeszközöknek nagy szerepük van a vevők megnyerésében, de jelentős költséget is jelentenek a vállalkozásnak. A reklám elsősorban a fogyasztói szükséglet, az igény kialakítására ható fizetett eszköz, de

hatásos az információgyűjtés és a vásárlási döntés szakaszában is. A reklám elképzelések, áruk, vagy szolgáltatások bemutatásának minden nem személyes, azonosítható forrásból származó fizetett formája. A reklám eszközei:  Nyomtatott és elektronikus reklámok  Külső csomagolás  Brosúrák, könyvecskék  Hirdetőtáblák  Óriásplakátok  Emblémák és lógók  Polcjelzések A reklám egyike azon legáltalánosabb eszközöknek, amelyet a vállalatok közvetlen kommunikáció céljából a célfogyasztók és a t eljes közvélemény befolyásolására felhasználnak. A lehetséges reklámcélokat három csoportba sorolhatjuk:  Tájékoztatás: új termék bemutatása a piacon  Meggyőzés: a márkapreferencia kialakítása, bátorítás a cég márkájára való áttérésre, a fogyasztó meggyőzése az azonnali vásárlásra.  Emlékeztetés: A fogyasztó emlékeztetése arra, hogy a jövőben szüksége lehet a

termékre, a fogyasztó érdeklődésének ébrentartása a szezonon kívül. A kínálat felmérése és befolyásolása: A vevőkör igényeihez igazodó áruválaszték kialakításának feltétele, hogy a forgalmazni kívánt termékekből megfelelő mennyiséget, és választékot tudjon-beszerezni a vállalkozás. Tájékozódás az árakról, árkialakítás: Ha termékeivel, szolgáltatásaival a vállalkozás azonos vagy hasonló előnyöket nyújt vevőinek, mint a konkurencia, akkor csak azonos vagy alacsonyabb áron tud piaci részesedést szerezni. Ha a v állalkozás a versenytársaknál több előnyt nyújt vevőinek, akkor ugyanazon rendeltetésű terméket magasabb áron is kínálhatja. Tájékozódás a versenytársakról: A vállalkozás indításakor el kell végezni az azonos vagy hasonló rendeltetésű termékeket értékesítő vállalkozások - azaz a konkurencia kínálatának felmérését. Ha a termékek piacán a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor

könnyű a piacra betörni, s rövid idő alatt magas árbevétel érhető el. A kínálatban tapasztalható bármely hiányosság piaci résnek tekinthető. Telített, azaz bőséges kínálattal rendelkező piacon is megfelelő piaci részesedést érhet el egy induló vállalkozás, ha:  Jobb minőségű, esztétikusabb termékeket kínál,  Kellemesebb, jobb vásárlási körülményeket tud teremteni, pl. hosszabb nyitva tartással, parkolási lehetőséggel, udvarias kiszolgálással, az eladótér hangulatos kialakításával,  Kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, pl.: házhozszállítást, összeszerelést, tanácsadást 47 24/b.Ismertesse a szövetkezeti tulajdonú vállalkozások jellemzőit! A szövetkezetek: olyan közösség, mely a t agok vagyoni hozzájárulásával és többnyire személyes közreműködésével vállalkozási és egyéb - a tagok érdekeit szolgáló - tevékenységet folytat. Önálló jogi személy. Tagja csak az lehet, aki a

közös vagyonhoz hozzájárul, a szövetkezet munkájában való személyes közreműködés azonban nem kötelező. A tagság dönt a szövetkezet tevékenységére vonatkozó főbb kérdésekben. A tagok alkotják meg azokat a szabályzatokat is, mely alapján a szövetkezet működik Megválasztják és beszámoltatják, a szövetkezetet vezető tisztségviselőket. Minden tag szavazata azonos mértékű. Alapítása: A szövetkezet alapításához legalább öt tag, iskolai és hitelszövetkezet alapításához legalább 15 tag szükséges. Tagjai többnyire természetes személyek Az alapítást az alakuló közgyűlésen határozzák el Itt:  Megállapítják az alapszabályt, melyben a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapvető kérdéseit rögzítik  Megválasztják a szövetkezet tisztségviselőit, akik a szövetkezet tevékenységének folyamatos irányítását, szervezését, illetve ellenőrzését végzik.  Az alapszabály

elfogadásától számított 3 napon belül a szövetkezet létrejöttét be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az új szervezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre A szövetkezet tagjai alapításkor, illetve belépéskor kötelesek a szövetkezet vagyonához hozzájárulni. A tagok vagyonhoz való hozzájárulása részjegy jegyzésével és b efizetésével történik. A részjegyek összege a részjegytőke, mely az alakuló szövetkezetek induló vagyonát képezi. Az új tagok belépésekor történő részjegybefizetés növeli a szövetkezet vagyonát. A vagyoni hozzájárulás minimális és maximális mértékét az alapszabályban rögzítik. A tag a sz övetkezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel A szövetkezet tevékenységében a tagok személyesen is közreműködhetnek. Az adózott eredményből a vagyoni hozzájárulás, illetve az esetleges személyes közreműködés arányában részesednek. A tagok részt vehetnek és szavazhatnak a

szövetkezeti közgyűlésen. A szavazati jog - a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül egyenlő. Minden tag igénybe veheti a szövetkezet - tagok számára rendszeresített -szolgáltatásait A szövetkezet legfőbb szerve a tulajdonosok testülete: a közgyűlés. A közgyűlés feladatai:  Az alapszabály megállapítása, módosítása,  Az igazgatóság, felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, munkájuk értékelése, díjazásuk megállapítása, szükség esetén felmentésük,  A leendő szövetkezeti tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékének meghatározása,  Az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a v eszteség fedezésének forrásáról,  Döntés a szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása, esetleges megszűnése kérdésében.  A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Feladatainak egy részét a tagokból választott

küldöttgyűlés is elláthatja. Az igazgatóság: A szövetkezet tevékenységét legalább 3 tagból álló igazgatóság irányítja. Tagjait és elnökét a közgyűlés választja. Az igazgatóság köteles a szövetkezetet a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítani, s időközönként beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi helyzetéről, tevékenységéről. A felügyelő-bizottság: A tagok érdekeinek képviselettét a felügyelő-bizottság látja el. E testület folyamatosan ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét. A szövetkezet tagjainak különböző juttatásokat, támogatást is nyújt Megszűnése: A szövetkezet megszűnik: Ha a közgyűlés határozata alapján egyesül más szövetkezettet, önálló szövetkezetekre szétválik, átalakul gazdasági társasággá vagy végelszámolásra kerül sor, Ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 48