Földrajz | Térképek » Diósd térképe és rövid története

u. e rcs Vé u. ge u. u. rj Fü h z kö u. ke cs u. kó Sz aj Mécsv. u. ta u. u. Margaré Mályva a u. u. Zsilip u. u. u. . tag u Zuha g Vá u. u. u. g rág lka jna Ha Hóvirá gvi óz s u. u. n liká u. u. yi tén Zápor Te u. só Vi u. u. ran . u. a gó u. Flamin Fe y u. t ri vá u. Ha r g É Unu. u. v. m ú rj Va u. Páv V köarjú z g u. k. M. Ló õ tya a u. u. u. u. u. u. É r Se Pe u. ély eg e té Má út u. rd Ku nzi Po Tu rdl róc ig et rcsin r zem örsu. Ök Ke lka r u. u. û ly se - Za tá Fü m Gyepû u. u. ÚT A J. rany u. . ya u. di J un u. H J. ad i Bartók B.u u.U Baross G ábo r YI ON RD GÁ Hun y ne Ci ja Hé ár Gy a ny bá Ha u. u. u. u. rté Ho Li Ke len fö ld Kanya u. r u. u. Att ila s ÚT a U. ok jtõ Le u. a nk Ilo lio Vi ha rvé dõ Bu da pe st- u. Es t u. ike lsõ Fe GÉ ZA u. irta u. P ac s irt a

u. s om H u. ép Sz Kö csi körnu . u. u. S Pa cs Béla u. e nc Pi Ed it u. Kr is z tin a a ór a u. Ke rté sz u. u. et éb zs N u. rdûlõ lõ dû os g yi irág lya Hatá s so Diós d u. i Sa út lgyi 4 U. ok Sashe o ÁR óvö ÉRD TE GY vic u. om H i gy Elmû telep ru Dau. a ly Gó u. mb la . a G u S FI da TÉ pe NY st I e sh Diófa BA Bu Ka Er U. u. NA A. A A. n u. á , út óp fõ aut os s 6- 5-ö M J. . U ny o pp m u. or nd . Sá u . iA 70 TÕ Katinka u. B2 Homokbánya u. gó Ri PE v a . Keselyû u. E3z . y l ú u u á B u ály Siru. oly rk F3 mb g . Ha Dou. a u . B u Klára u. B2-C2 réb u. u. Kocsis u. C2 Ve a ny b y u. g l a gá ö s o r V Kossuth Lajos u. l o a C u. u. Cs áb Li . G D2 u ge u Ke kó ts ny n i i á l s i z k erû e Kõbányai u. B2m T é o Fa k r n pe õ r u. fû Sá cé Tá nty Muskátli D1 lia Pi Fü u. ly rdõ u rká Kölcsey Ferenc . m u. ú Ha Fáty lio i tty z . L ö u Ku

u. D2 Ha u. olv tk tya Kutyavár . a Holló u u vá . rm u. Krisztina tér C2 Z. ri ly Ha Ka dá Krisztina u. B2 ktu o . u. N u K sz rág ef isz us Lajos u. D2 pvi el u. Hó Na ej Nárc z virá . cs u. u u. Léda u. B1-C2 . g rt Nõ Ibo. fü n i u a s s n Lejtõ u. B3 zir c u. ro om móK Ko u. ce Liliom u. E1 Ko övir Igli . ó u zs g á r Marianna u. B1i a v O K Ikra rc Zsitva B2 hi u. akuk u. u. de kfú a Maros u. C2 Ínfû Zsil u. illa . m u u. Ka u. Mikszáth Or go lin na NI or Kálmán u. D3 ka O n T ab a g . A a K u u. l L al a p A Mókus u. A2 T z ó B t, Is Izs fõú -tó Muskátli (M.) -os ncei 6 . e U köz D3 l Forrás . e D V tér Naphegy u. E2 Nárcisz u. E1 Nefelejcs u. E1 Vadrózsa u. C1 Szírt u. A2-B2 Sas u. E3-F3 Pince sor B2-C1 Nóra u. B2 Vadvirág u. B2-C1 Szõlõ u. B2-C2 Sashegyi u. D2-E2 Pintyõke u. E3 Orgona u. E1 Valéria u. B1-B2 Tátika u. B1-B2 Seregély u. F3 Pipacs u. B1 Ökörszem u. F3 Varjú köz F3 Teréz u. B2 Sirály u. E3 Rába u. C2-C3 Õszirózsa

u. A1-B2 Varjú u. F3 Tilinkó u. E3 Sólyom u. E2 Radnóti u. D2 Õzike u. B2 Vércse u. E3-E2 Tisza u. C2 Sövény út B3-C3 Rákóczi Ferenc u. E2 Pacsirta u. B3-C2 Veréb u. E3 Tó u. C3-D2 Sün u. A2 Rigó u. E3 Pálma u. E1 Viola u. B1 Törökbálinti határút A2-B1 Szabadság u. E1-E2 Róbert u. D2 Patak köz D2 Völgy út B3 Törökbálinti út D1-E1 Szajkó u. E4-E3 Rózsa Ferenc (R. F) u D2 Patak u. D2 Zalka Máté u. D3 Tulipán u. B1-B2 Szamos u. C2 Ságvári Endre u. E1-E2 Páva u. F3 Zöldfa u. C2-E1 Tücsök u. B3-B2 Szarvas u. B2 Sándor (Sánd.) u E2 Pelikán u. F4-F3 Zrínyi köz D2 Tünde u. B2 Szegfû u. A2-B2 Sárgarózsa u. B2 Petõfi Sándor u. C3-D2 Zsuzsa u. B2-C1 Vadgalamb (Vadgal.) köz A2 Szent István tér D2-E2 Sármány u. D3-E3 Pillangó u. A2 3 út u. . J.A z kö Iré y Napheg E. u re Ady End i A Ság vár f se Tücsök u. út AB Diótörõ u. u. u. SZ ótörõ na T óz u. án rd GY Gá y s tyán u. u. go Ú TI Or IN

tvös J F. I N TO LA 4360 Diótörõ KB Eö tal An lm Ká th u. zá n vé Sö ÁN Liliom RÖ felej Ne u. cs D i ág vir. ó H u u. z rcis Ná z s u akt DSK u. ÁG Be u. iks a ny bá DO . .k iG ny 23/ u. ENC CZI FERB KÓ éla RÁ u. U.Jókai M tér k a M t SzentJók Pa köz f ai M. ai k István e u s . Jó Józ TH tér u. él SU út B S . k u KO Sa r tó a . B u. U m ág o s ly Ifjú Só M ok om R int Jácu. u. l ke Er u. u u. F. yi ín z r Z kö u. u. H u. aj yh lán u. u. a lm Pá u. . Gy a zs u. Dó u. F. R csy ky j sz u Ba ilindre u. ZsEn e y Tó u. Tó U. u. u. u. u. ak Pat lcs Kö na Du u. Als Flamingó u. F4 Fogoly u. A2 Fürj u. E3 Gábor u. C3 Galamb u. D3-E3 Gárdonyi Géza köz D3 Gárdonyi Géza u. D3-D2 Géza u. D2 Gizella u. B1-C1 Gólya u. D3-E3 Gyár u. C3-D4 György u. D1 Haris köz A2 Harkály köz E4-E3 Harkály u. E4-E3 Harmat köz B4 Határ u. C3-C4 Határdûlõ u. F2 Hattyú u. E4-E3 Hegyalja u. B2-B3

Héja u. E3-F3 Holló u. E4 Homokbánya út B2-C3 Homokosdûlõ u. E2-F3 Hóvirág u. E2 Hunyadi János u. E2 Ifjúság út E2 Illés u. B2 Irén u. B2 Jácint u. E1 Jókai Mór tér E2 Jókai Mór u. E2 Jolán u. B1-B2 József u. B2-C3 József Attila (J. A) köz D2-E3 József Attila u. D2-E3 Kaktusz u. E1 Kálmán u. B2-C2 Karolina u. B1-B2 Katicabogár (Kat.) köz A2 Katicabogár u. A2 os ám Sz s ro Ma u. a . u. u. u. a áv Dr ba Rá u. D.u Fe Szõ r l Ká enc õ Jó lmá zs n ef En Illé dr s e Berza-kert d z Tis . u. u u. u. u. ti nó Ra fa ld Zö u. u. Sárgarózsa a Árv nia Ady Endre u. E1-E2 Ágnes u. B2 Angeli u. E2-F2 Antal u. D1-D2 Apponyi Albert (A.A) u E2 Arany János u. E2 Bagoly u. E3 Bajcsy-Zsilinszky u. D2 Bajuszfû u. A2 Balatoni út C3-F2 Baross Gábor u. D3-D2 Bartók Béla u. E2 Bazsarózsa u. B1 Béla u. E2 Bem József u. E2 Búzavirág u. B1 Cinege u. E3 Csaba u. C3 Csalogány u. E3 Dália u. A2, B1 Darázs (D.) u B2 Daru u. D3 Diófa

u. D3-E4 Diótörõ út E1 Domb u. B3 Dózsa György u. D2 Dráva u. C2 Duna u. C2-D2 Edit u. B2-C2 Égettvölgyi u. C1-D1 Endre u. B2-C3 Eötvös József u. D1-E2 Erkel Ferenc u. D2 Erzsébet u. B2 Estike u. E2-E1 Éva u. B2 Fácános u. B2 Fecske u. E3 Felsõ Gazdag düllõ D1 Fenyõsor u. A2 Ferenc u. B2-C2 rt be Ró os j La éza G sis os ar M u. e Homokbánya u. . kel F Er c Ko u. éz na nd M0 ÁL . yu g a örg Gy Gazd õ l dû . lsõ u Fezdag Ga u. KÕ Krisztina u. tér ra Klá r Te Ilo a Év Tü 2049 TÖ u. BÁ u. u. . u vas ar Sz Vadrózsa ella u. u. u. u. gó Be Boro s ne Ág . zike u Õ s AI NY E TÖRÖKBÁLINT Nap-hegy K U. ÕBÁ É NY AI or sa uz . Zs u u. na n ria s yalj Heg a u. u. haj lány Árva no Szír u. t Diósd utcajegyzéke u. ia a u lér Va arolin u. K da Lé a cá . i yi u. u. u. õ ny Fe ó Pillang u. szfû Baju Fá du lgy g öl ttv ge út Giz tik sa u. ka tin Ka Lú lia Dá

óz fû eg r gá 2 dv Va tvö Rádiómúzeum u. la Vio sar Baz u. n Tá Ma án lip Tu zir Õs Sz ó ang Pill kus Mó bo S. u. et u. u. DIÓSDLIGET g irá D Ég a df t u. rú cs tá ha Pipa ág 400 m vir za Bú 200 . Katz kö C u. l Zö 1:15 000 0 g a on rg u. O vi- . Hó g u rá u. Orasch 1 rá u. Diósd B út s a ti lin bá ök r Tö fel a ta A 1-e ály a tic Funde aus der Bronsezeit und Kupferzeit beweisen, daß es schon vor 4000 Jahren und auch zur Römerzeit bewohnt war. Zum ersten Mal wird es 1293 urkundlich erwähnt, aber laut einer Legende hat Sankt-Gellért in der Kirche Sankt Sabina im Jahre 1046 eine Messe zelebriert. Der Besitzer war vom 13 Jh bis zum 16 Jh die Familie Diósd. In der Türkenzeit war es unbewohnt, dann erhielte es die Familie Illésházy. Die neogothische katholische Kirche wurde 1896 eingeweiht Die barokkanische Sankt Gellért Kapelle ließ 1771 Illésházy bauen. Es hat keinen Vorort, ist mit Érd

zusammengebaut, wurde in den 6oer Jahren parzelliert. Diósd hat über 4600 Bewohner, und gute Infrastruktur. Die Lagerfabrik gehört jetzt der AG DaewooMGM tóp Ka Remains from the neolithic, copper- and bronze ages prove that the area was populated more than four thousand years ago. It was populated in the Roman times. It was was first mentioned in the register in 1293, but according to the Saint Gellért legend the martyr bishop celebrated a mass in 1046 in the local Saint Sabina church before he departed towards Pest. From the XIIIth century until the beginning of the XVIth century the Diósd-family owned the village. It perished during the Turkish invasion, then it belonged to the Illésházy-family. The Neogothic Catholic church was consecrated in 1896. The baroque Saint Gellért chapel was built in 1771 by Illésházy It has no outskirts. There was a morcellement in the 1960s - the village was practically built to Érd. Today it has more than 4600 inhabitants, its

infrastructure is good The successor of the well-known pivot bearing factory of Diósd is the DAEVOO-MGM RT. –M sé Ró ejc tán zsa y s u. V i Ne lyv sz Jolá Rézkori és bronzkori leletek bizonyítják, hogy területét az ember már 4000 éve ismeri. A rómaiak idején is lakták Elsõ okleveles említése 1293-ból való, de a Szent Gellért legenda szerint a mártír püspök 1046-ban az itteni Szent Szabina templomban misézett mielõtt Pest irányába indult volna. A XIII századtól egészen a XVI. század elejéig a Diósd-i család birtokolta A török alatt elnéptelenedett, utána az Illésházyaké lett. Neogót katolikus templomát 1896-ban szentelték fel A barokk Szent Gellért kápolnát 1771-ben Illésházy építette. Külterülete nincsen A 60-as években parcellázták - a község Érddel gyakorlatilag összeépült. A településnek több mint 4600 lakosa van, infrastruktúrája jó. A közismert diósdi csapágygyár utóda a DAEVOOMGM RT au Má rci

-es u. Ná M7 Sé Diósd