Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Az innovációról

1. Az innováció meghatározása Schumpeter nyomán A termelés meglev dolgok és er k kombinációját jelenti Mást, vagy ugyanazt más módon termelni viszont annyit tesz, mint ezeket az er ket más módon kombinálni. Ezek az új kombinációk = innovációk, amelyeknek Schumpeter szerinti öt alapesete a következ : • új – a fogyasztók körében még nem ismert – javaknak vagy egyes javak új min ségének el állítása • új – a kérdéses iparágban gyakorlatilag még ismeretlen – termelési eljárás bevezetése, amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia, és amely valamely áruval kapcsolatos újszer kereskedelmi eljárás is lehet • új elhelyezési lehet ség, vagyis olyan piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország kérdéses iparága ez ideig nem volt bevezetve, akár létezett ez a piac korábban is akár nem • nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásának meghódítása • új

szervezet létrehozása – pl. monopolhelyzet teremtése trösztösítéssel – vagy megszüntetése 2. Foglalja össze az életciklus-elmélet fontosabb megállapításait A termék-életgörbe függ leges tengelyén a termékinnovációval összefügg bevételeket (és/vagy kiadásokat) tüntetjük fel, a vízszintes tengelyen, pedig az id dimenziót ábrázoljuk. A termék életciklusát a piacra kerülés id pontjától kezd hagyjuk tehát azt a tényt, hogy a piacra kerülést megel költségek. 1 en írjuk le, figyelmen kívül en is felmerülnek ráfordítások és Életciklus elmélet: lényege az, hogy a gazdasági élet jelenségei is magyarázhatók az él szervezet életpályájának alakulási módjával: születik, fejl dik, elér életpályájának csúcsára, majd hanyatlani kezd és végül elpusztul. Eszerint az életciklus-elmélet a termékekre, technológiákra, vállalatokra, vállalati szervezetekre, piacokra, egész iparágakra stb.

alkalmazható. Az életciklust az ún életgörbe írja le 3. Az innováció folyamat tervezési fázisai - kutatás - gyártmányfejlesztés - gyártásfejlesztés - gyártmánybevezetés - gyárfejlesztés és beruházás - racionális elemzések, vizsgálatok és intézkedések 2 4. A nyílt és a zárt innováció lánc a) Nyílt rendszer Az egyik leírás az innovációt nyílt rendszerként fogta fel, ahol az egymást követ szakaszok mindegyike valamilyen „fekete doboz”-ként (azaz el re nem sejthet tartalmazva) viselkedett, s fogadta be az el Alapkutatás Alkalmazott kutatás információkat szakaszból kilép információkat. Kísérleti gyártás Gyártás el készítés Gyártás Értékesítés b) Zárt rendszer Az innovációs folyamat valamilyen ötlettel veszi kezdetét (amely lehet valamilyen kutatási eredmény is), ez fejlesztési feladatokat indukál, amely azután a kísérleti gyártás, sorozatszer termelés, az értékesítés és

a marketing feladatival együtt egy oda- visszacsatolásos módozatban válik komplex rendszerré. F Kgy T K É M 3 K F Kgy T M É kutatási eredmény fejlesztés kísérleti gyártás termelés marketing értékesítés 5. Az innovációk eredete Drucker szerint Peter F. Drucker az innovációk eredetét voltaképpen két csoportba sorolja: „körön kívüli” és a „körön belüli” szerepl k által kezdeményezett újításokra. „KÖRÖN BELÜLIEK” • a piaci impulzusok helyes értelmezése és az azokra való merész reagálás, minthogy a váratlan piaci sikerre vagy a váratlan piaci kudarca való válasz területér l veszi a példákat • az innovációs lehet ségek felismeréséhez a gazdasági élet törvényszer összefüggéseinek ismerete • a következ lépés megsejtése a technológiai fejl dés folyamatában • az iparszerkezet ismerete „KÖRÖN KÍVÜLIEK” • a demográfiai (azaz a népesség helyzetével, a

népesedéssel összefügg ) ismeretek • étkezési kultúra fejl dése • „tudásbázisú” innováció 6. Az iparágak érettségének fogalma. Innovációs sajátosságok a szület , növekv , érett és hanyatló iparágakban Iparág „érettségi foka”: A vállalati méretekb l adódó specifikus el nyök és hátrányok végül is azt eredményezik, hogy egy-egy termelési ág (üzletág, iparág) teljes vállalati rendszerén belül szükségszer en kialakul, és ideig-óráig változatlanul m ködik is az innovációs munkamegosztás valamilyen meghatározott módja. Innovációs szempontból (is) megkülönböztetünk: - szület - növekv - érett (bevezetett) - hanyatló iparágakat 4 7. Az ipari taxonómia fogalma, besorolási szempontok az OECD ipar-osztályozási rendszerében Az innovativitás, mint általános versenyfeltétel az egyes ágazatok speciális adottságai mellett érvényesíthet . Az adottságok az ipar esetében az

iparágak különböz érettségével, a termelési er források iránti eltér igénnyel, jellemz technológiai rendszerével, stb. függnek össze. Ezen speciális feltételeket tanulmányozza egy új tudományág, az ipari taxonómia. AZ OECD IPAR-OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE Technológiai színvonal Orientáció Bértartalom Magas (high-tech) Er forrás-igényesség Magas (high wage) Közepes (medium-tech) (resource intensive) Közepes (medium wage) Alacsony (low-tech) Él munka-igényesség Alacsony (low wage) (labour intensive) Beszállítókra utalt (specialised supplier) Üzemméret-érzékeny (scale intensive) Kutatás-igényesség (science based) A TECHNOLÓGIAI SZÍNVONAL ÉS TECHNOLÓGIA-IGÉNYESSÉG AZ OECD IPAROSZTÁLYZÁSI RENDSZERÉBEN Osztályok High-tech Az osztályba tartozó ágazatok rhajózás, komputerizáció, irodagépgyártás, elektronikus kommunikáció, gyógyszergyártás Medium high-tech kutatási m szerek gyártása, járm gyártás,

villamos-gép gyártás, vegyipar Medium low-tech anyag-, és gumiipar, hajógyártás, fémfeldolgozás, ásványolaj finomítás, gépgyártás Low-tech papír- és nyomdaipar, textil-, és ruházati ipar, élelmiszeripar, fafeldolgozás és bútoripar 5 8. Melyek a legkevésbé és a leginkább innovatív feldolgozóiparú országok az EU 15-ben Tagországok Feldolgozó iparok Szolgáltatások EU-15 51 40 Belgium 34 13 DÁNIA 71 30 NÉMETORSZÁG 69 46 Spanyolország 29 n.a Franciaország 43 31 ÍRORSZÁG 74 58 Olaszország 48 n.a Luxemburg 42 49 Hollandia 62 36 AUSZTRIA 67 55 Portugália 26 28 Finnország 36 24 Svédország 54 32 Egyesült Királyság 59 40 1996-ban Németországban, Dániában, Írországban és Ausztriában voltak leginkább innovatívak a vállalkozások: legalább ¼ részük vezetett be a saját piacán újnak tekinthet termékeket. A legkevésbé innovatívnak Portugália, Spanyolország és

Belgium feldolgozóipari vállalkozásai bizonyultak. 9. Az „innovációs kényszer” fogalma, két változata és eltér kockázataik Az innovációt maga a tudományos-m szaki fejl dés is kikényszeríti, nyomást gyakorolva a fogyasztókra és a vállalatokra az újdonság kifejlesztésére és alkalmazására. Ez a folyamat a technology push innovation. 6 Gyakran viszont igény oldalról jelentkezik az innovációs kényszer, vagyis piaci vagy társadalmi szükségletekre vezethet vissza az újdonság iránti fizet képes kereslet. Ezt demand pull innovation néven ismerjük. 10. A K+F szerepe az innovációs fejl désben K+F olyan, rendszeresen végzett kreatív tevékenység átfogó megnevezése, amelyeket az ismeretanyag gyarapításáért, vagy ezen ismeretek alkalmazásáért végeznek, hogy új vagy javított termékeket, új vagy javított technológiákat alkalmazzanak. Az innovatív fejl dést mindenek el tt a kutatási és fejlesztési tevékenység

generálja. A K+F tevékenység eredményessége viszont összefüggésben áll az erre fordított költségekkel. Az EU 15 tagállamának a GDP mintegy 1,9-2,0 %-át fordítják kutatásra és fejlesztésre. A K+F aktivitását, vizsgálva megállapítható, hogy az országok gazdasága (1 f re jutó GDP) és a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya között szoros (r=0,70) er sség exponenciális típusú összefüggés van. A K+F tevékenység nem kielégít mérték finanszírozása növeli a technológiai rést. Továbbá az alapkutatásokat sújthatja, hiszen nem elégítenek ki közvetlen piaci szükségleteket. Valamint a nem kielégít finanszírozás azt a veszélyt is hordozza, hogy az alapkutatáson foglalkoztatott K+F személyzet külföldön vállal munkát. 11. A különböz kutatási szintek definíciója. Kutatási célok az egyes szinteken ALAPKUTATÁS: A tudományos ismeretek gyarapítását szolgáló, meghatározott kereskedelmi célok nélkül

végzett eredeti kutatás. ALKALMAZOTT KUTATÁS: Termék – vagy folyamat (eljárás) – centrikus, meghatározott kereskedelmi érték , új tudományos ismeret megszerzésére irányuló kutatás. FEJLESZTÉS: Nem rutin jelleg m szaki tevékenység, amelynek célja a kutatási eredmények termékekbe vagy eljárásokba való átvitele. 12. A tudásbázisú innovációk jellemz sajátosságai A tudásbázisú újítások legfontosabb jellemz i a következ k: • minden innováció közül a tudásbázisú újításnak a leghosszabb a kifutási ideje 7 • a hosszú kifutási id ket csak küls eredet kényszerhelyzetek rövidíthetik le • a tudásbázisú innovációkban egymásra épülnek, ötvöz dnek az el zményes ismeretek 13. A technológiai (innovációs) rés fogalma, számítási módja A technológiai rés nem más, mint a jelenlegi teljesítmény és a jöv ben lehetséges teljesítmény közötti különbség (rés, hányad, hiány) áthidalása.

Nagyságát a technológiai fejletségi szint meghatározása adja. A technológiai fejlettségi szint mutatója szintetikus mutatószám, amelyet a kiválasztott tudományigényes ágazatokban számítottak ki a szabadalmak száma, az export-részarány, a hozzáadott érték és a tudomány-igényes termékek export-részarány mutatóinak szintetizálásával. 14. Az ipari park fogalma, formái és létesítésének célja Az „ipari park” olyan többarcú konglomerátum (egyveleg), amely a regionális gazdasági és szaki innovációs környezettel szorosan összefonódott. ÜZLETI KÖZPONT: Menedzserirodák, innovációs vállalkozások, szervez k és kereskedelmi vállalkozások befogadására szolgál és magas színvonalú, f leg kommunikációs és számítástechnikai infrastruktúrával rendelkezik. ÜZLETI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONTOK (Business and Innovation Center, BIC): Inkubátorház, technológiai centrum és üzleti központ sajátos keveréke.

TECHNOLÓGIAI CENTRUM (park): Általában kis méret ek, esetleg több hektáros terület ek, kis- és közepes, önfinanszírozó vállalkozások színhelye. TUDOMÁNYOS PARK: Többnyire valamilyen egyetemhez kapcsolódnak, alkalmazott kutatásra orientált cégeket fogadnak be. 8 TECHNOPOLISZ: A tudományos park magas szinten megvalósult szervez dése. (jellemz Fr.o-ban, Olaszo-ban, Japánban) KERESKEDELMI PARK: Csomagolást, eladást, kiállítást, adminisztrációt és egyéb kereskedelmi munkát, s t termelést is végez. TECHNOLÓGIAI PÓLUS: Olasz forma; olyan terület, ahol az innovációs folyamat kialakuláshoz stratégiailag szükséges elemek jelen vannak, mint pl. a magasan képzett munkaer , alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, inkubátor-szolgáltatás, bankok, szponzor-vállalatok. TECHNOLÓGIAI KÖRZET: A technológiai pólus + tudományos park. INKUBÁTORHÁZ: Speciális ipari park, amely kezd vállalkozókkal foglalkozik és f leg a

termel tevékenységet részesíti el nyben. Menedzsment, marketing, könyvelési és más szolgáltatásokat (pl. titkársági szolgáltatásokat) nyújt, elhelyezést és infrastruktúrát biztosít a piaci árnál olcsóbban. 15. A technológiai (innovációs) transzfer fogalma A technológiai transzfer valamilyen innovációnak egyik helyr l egy másik helyre (másik vállalathoz, esetleg egy másik földrajzi pontra történ ) mozgása. Az innovációs transzfer azokat az utakat, módokat, szervezeteket tartalmazza, amelyek közrejátszanak az innovációk terjedésében (szabadalmi ügyviv k, consulting vállalatok, ipari kémkedés, know-how is az innovációs transzfert szolgálják). 16. Az innovációk diffúziója Az „innovációk diffúzióján” azt az id tartamot értjük, amely alatt valamely innováció alkalmazását a felhasználók bizonyos százaléka elkezdi. 9 17. A terméktulajdonságok összessége, a termékhagyma A termékinnováció

tervezése és kivitelezése során világosan és egyértelm en elkülönítjük a termék lényegi és kísér tulajdonságait. Ezeknek a termék-tulajdonságoknak az összefüggéseit és kapcsolatát az ún. „termékhagyma” ábrázolja 18. Az értékelemzés célja és lebonyolítása Az értékelemzés szerint, ami közvetlenül vagy közvetve nem a felhasználó igényét szolgálja, annak nincs funkciója és a teljesítésére fordított költség felesleges költség. Ugyanígy felesleges költség az is, amennyivel többet fordítunk egy funkció igényelt mérték teljesítésére. Az értékelemzés (value analysis) olyan elemzési módszer, amely választ ad arra a kérdésre, hogyan lehet egy termék el állítása során a ráfordításokat – általában helyettesítésekkel – úgy csökkenteni, hogy a termék, vagy szolgáltatás használati értéke ugyanakkor változatlan maradjon, vagy fordítva: a költségek változatlan szintje mellett a használati

érték növekedjék. 10 19. A termékpozícionálás célja és lebonyolítása A termékpozícionálás bizonyos rokon-vonásokat mutat az értékelemzéssel annyiban, hogy a termék min ségének „mélyére hatol”, azt a legnagyobb részletezésben vizsgálja. Céljában viszont a két elemzési módszer lényegesen különbözik: míg ugyanis az értékelemzés a termék megalkotását célozza, addig a termék-pozícionálás az elkészült terméket kísérli meg – értékalkotó sajátosságait figyelembe véve – a versenyz termékekhez hasonlítani. 1. Kiválasztjuk a pozícionálásra kerül terméket 2. Meghatározzuk a min séget 3. Termékeink min sítése, úgy hogy el ször a teszt-termékünk min ség-elemeit értékeljük 4. A teszt-termékhez való viszonyítás 5. A kapott eredményeket grafikusan ábrázoljuk egy „észlelési térképen” 20. Az innovációt eladó, illetve megvásároló vállalat kockázatai, mint átalakító tényez k 21. Az

élelmiszerek újdonságértékének csoportosítása Buzzel-Nourse szerint Újdonságértékük szerint az élelmiszereket a következ képpen csoportosítjuk: 11 • KIFEJEZETTEN ÚJ TERMÉKEK, amelyek alapvet en különböznek a meglev választéktól, formában, el állítási technológiában, összetételben, felhasználási lehet ségekben • VÁLASZTÉKB VÍT TERMÉKEK, VAGY ÚJ MÁRKÁK, amelyek a létez termékek sorát vítik, új csomagolási méret, ízesítés, vagy formák tekintetében • TERMÉKEK JAVÍTÁSA, VAGY ÚJ CIKKELEMEK bevezetése, vagy létez termékek megjelenésének, ízének, összetételének, vagy csomagolásának módosítása 22. A min ségverseny jellemz i A min ségverseny jellemz i: - a piacon elérhet ár a min ség függvénye - magasabb fogyasztói árért jobb min séget kell nyújtani - a min ségverseny id távlatában az egyén, a vállalkozás és a társadalom egésze is csak nyerhet rajta 23. A termékek

megkülönböztetésének módozatai a vertikális min ségversenyben A megkülönböztetés eszközei lehetnek a márkázás, eredet-megjelölés, a védjegy, a termék szabadalmaztatása, stb. 24. Booz-Allan-Hamilton termékinnovációs rendszere A rendszerben a termék-újdonságnak hat kategóriája található: • az egész világon új termék – olyan új termék, amelyek teljesen új piacot hoznak létre • új termékcsaládok – olyan új termékek, amelyekkel a vállalat az els alkalommal lép be a már kialakult piacra • a meglev termékcsaládok kiegészítése – olyan új termékek, amelyekkel a vállalat már bevezetett termékcsaládját egészíti ki 12 • a meglev termékek tökéletesítése és átalakítása – olyan új termékek, amelyek meglev termékeket helyettesítenek, s ezeket teljesítményben, és a nekik tulajdonított értékekben egyaránt felülmúlják • újrapozícionált termékek – olyan új termékek,

amelyekkel új piacokat vagy új piac-szegmenseket céloznak meg • csökkentett költség termékek – olyan új termékek, amelyek alacsonyabb költségszinten ugyanazt a teljesítményt nyújtják 25. Az internet-evolúció lépcs fokai 1. e-mail 2. web-oldal 3. e-commerce (kereskedelmi kapcsolat = „home shopping”) 26. Az elektronikus kereskedelem kétféle formája Az elektronikus kereskedelem kétféle formája: • a vállalatok közötti kapcsolatban (termel és a kereskedelmi vállalat kapcsolatában) – business to business = B2B • a (kereskedelmi) vállalat és a fogyasztó kapcsolatában – business to consumers = B2C 27. Földrajzi árujelz vel lajstromozott originális magyar élelmiszerek Magyar Szabadalmi Hivatal 11 termék földrajzi árujelz jét lajstromozta a nemzeti eredetvédelmi rendszerben: - szegedi téliszalámi - makói vöröshagyma - szegedi f szerpaprika rlemény - kalocsai f szerpaprika rlemény - gyulai kolbász 13

28. - csabai kolbász - kecskeméti barackpálinka - békési szilvapálinka - szatmári szilvapálinka - szabolcsi almapálinka - budapesti téliszalámi Az organikus termelés jelent sége a magyar mez gazdaság számára Ellen rzött technológiával el állított (bio-)nyersanyagokból leginkább tejet és tejterméket, illetve süt ipari termékeket állítanak el Európában. Magyarországon viszont a biotermék-termelés jelenlegi üzemi viszonyai aligha teszik lehet vé azt, hogy a nagy sorozatú, élelmiszeripari biotermék-el állítás nyersanyagszállítóiként lehessen számításba venni azokat. Itthon mintegy 500 biogazdálkodást folytató termel t és 165 méhészt tartanak nyilván és 177 termékre van tanúsítás. 14