Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számviteli alapismeretek, 2008

Számviteli alapismeretek 1 1. Beszámolási kötelezettség, beszámolók formái, tartalma Beszámoló készítési kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Beszámoló formája: Részei: Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Mérleg Egyszerűsített Eredmény– mérleg kimutatás Egyszerűsített Kiegészítő eredmény– melléklet kimutatás + Egyszerűsített Üzleti kiegészítő i jelentés melléklet Összevont (konszolidált) éves beszámoló Összevont (konsz.) mérleg Összevont (konsz.) eredmény-kimutatás Összevont (konsz.) kiegészítő melléklet + Összevont (konsz.) üzleti jelentés Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített mérleg Eredmény–levezetés A mérleg fogalma: A mérleg olyan számviteli okmány, amely

a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott időpontra vonatkoztatva. Eredménykimutatás: A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az Eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevőit. Kiegészítő melléklet: Célja a mérleg, és az eredménykimutatás adatainak szöveges magyarázatokkal, és számításokkal történő alátámasztása. Üzleti jelentés: Nem kötelező nyilvánosságra hozni, ezért nem része a beszámolónak, de kötelező elkészíteni. Célja a mérleg, és az eredménykimutatás adatainak szöveges magyarázatokkal, és számításokkal történő alátámasztása. 2 2. Könyvvezetés és formái, számvitel fogalma, számviteli információs rendszer, bizonylatok. Könyvvezetés: Az a tevékenység, amelynek keretében a

gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés formái:  egyszeres könyvvitel  kettős könyvvitel Kettős könyvvitel: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. A számvitel: Olyan elszámolási és információs rendszer, amely a gazdasági események (műveletek):  szervezett megfigyelését,  számokkal történő kifejezését, mérését és

 rendszerezett feljegyzését, rögzítését jelenti. A számviteli információs rendszer felépítése:  Beszámoló  Főkönyvi könyvelés szintje  Analitikus könyvelés szintje  Alapnyilvántartások szintje Számviteli bizonylat: Minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem:  Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja,

bizonylatot kell kiállítani (készíteni).  A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. 3  A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. 3. A számviteli törvény célja, hatálya, számviteli politika, alkalmazott időpontok, nyilvánosságra hozatal, közzététel, könyvvizsgálat. A Számviteli törvény célja:  meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét,  meghatározza a

beszámoló összeállítása és könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat,  meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit. Számviteli politika: A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakított, a számviteli törvény végrehajtását szolgáló módszerek, eszközök meghatározása, melyet a gazdálkodó köteles írásba foglalni. Amíg tehát a számviteli törvény általános, minden gazdálkodóra vonatkozó „keretszabályokat” határoz meg, azon belül igen sok esetben választási lehetőséget biztosítva, addig a számviteli politika kizárólagosan egy adott vállalkozóra vonatkozik, konkrét, részletes szabályokkal. Üzleti év: Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja: Általában tárgyév december 31.

(az év utolsó napja) Amennyiben az üzleti év időtartama nem 12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december 31-étől eltérő időpont. A letétbe helyezés napja:  a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap,  összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 nap,  a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap. 4 A mérlegkészítés napja: A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A könyvvizsgálat célja: Annak megállapítása, hogy a

vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. 4. Nemzetközi számviteli rendszerek napjainkban Nemzetközi számviteli rendszerek napjainkban:  Az Európai Unió Számviteli Irányelvei  A Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS)  Az Amerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvek (US GAAP) Az IAS rendelet: Szerint az EU tagállamainak tőzsdéin értékpapírt forgalmazó, konszolidált beszámolót készítő vállalkozásoknak 2005. január 1-től kötelezően alkalmazni kell az IAS-eket beszámolójuk elkészítésekor. Ezen szabály alól halasztást (2007 január 1-ig) engedélyezett a szabályozás a csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt forgalmazóknak. 5. Befektetett eszközök mérlegtételei, azok tartalma

Befektetett eszközök fogalma, csoportjai: A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Az immateriális javak fogalma: Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is). 5 Az immateriális javak tételei:  Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a

vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költség, mely beruházásnak, felújításnak nem minősül.  Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő költség, amely aktiválható termékben (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehető számításba.  Vagyoni értékű jogok: azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.  Szellemi termékek: olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával hasznosítható anyagi javak, és nem anyagi javak állíthatók elő.  Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összege, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értek.  Immateriális javakra adott

előlegek: az ilyen címen a szállítónak átutalt, készpénzben kifizetett összeg, az előzetesen felszámított ÁFA- t nem tartalmazza.  Immateriális javak értékhelyesbítése: a vagyoni értékű jogok, és a szellemi termékek esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték különbsége. A tárgyi eszközök fogalma: Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi

eszközök tételei:  Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok:  Ingatlan a rendeltetésszerűen használatba vett földterület, és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatba létesítettek (pl.: földterület, telek, épület, önálló épületrész).  Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: azok a megszerzett tartós jogok, amelyek ingatlanhoz kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy a vállalkozó tulajdonában van vagy nincs (pl.: földhasználat, bérleti jog)  Műszaki berendezések, gépek, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, stb.  Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó

gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozói tevékenységet közvetetten szolgálják. 6     Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható termékeket termelnek. Beruházások, felújítások: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, valamint a már üzembe helyezett tárgyi eszközökön végzett bővítés, átalakítás, felújítás bekerülési értéke. Beruházásokra adott előlegek: a beruházási szállítónak az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jog eladójának átutalt összeg, amely az előzetesen felszámított ÁFA- t nem tartalmazza. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközök esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték különbsége. A befektetett

pénzügyi eszközök fogalma: Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök tételei:  Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban: a kapcsolt vállalkozásban (anyavállalat, leányvállalat, társulás, és közös vezetésű vállalkozás) lévő tulajdoni részesedés.  Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: azok a pénzkölcsönök, tartós bankbetétek, amelyek teljesítése az adott üzleti évben nem esedékes, és valamely kapcsolt vállalkozásnak adtuk a kölcsönt, bankbetétet.  Egyéb tartós részesedés: minden olyan, nem kapcsolt vállalkozásban lévő

tulajdonosi részesedést jelentő befektetés, amely tartósan szolgálja a vállalkozást.  Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: tartalmazza az egyéb tartós részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt, tartós bankbetétet.  Egyéb tartósan adott kölcsön: tartalmazza a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt, tartós bankbetétet.  Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárta, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.  Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: a részesedések piaci értékének, és bekerülési értékének a különbözete.  Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 7 6. Forgóeszközök mérlegtételei, azok tartalma A forgóeszközök fogalma, csoportjai: A forgóeszközök azok az eszközök,

amelyek egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Csoportjai a készletek, a követelések, az értékpapírok, a pénzeszközök. A készletek A vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,  amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások);  amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek);  amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). Készletek továbbá  használatba vételükig azok az

anyagi eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják;  a növendék-, a hízó- és egyéb állatok, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják;  a befektetett eszközök közül átsorolt eszközök. A készletek tételei:  Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket a vállalkozó termékelőállításhoz, vagy szolgáltatásnyújtáshoz való felhasználás céljából vásárolt.  Befejezetlen termelés és félkész termékek: azok a megmunkálás alatt lévő, további megmunkálásra váró termékek, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek.  Növendék-, hízó- és egyéb állatok: továbbtartás céljából vásárolt állatok, sajátos készletek, mivel a termelés költségei eredményeként a növedék, és hízó állatok önmaguk növekednek.  Késztermékek

 Áruk:  Kereskedelmi árukészlet: a vállalkozás értékesítési céllal szerzi be, és változatlan állapotban adja tovább, bár az áru értéke változhat.  Közvetített szolgáltatás  Betétdíjas göngyöleg  Készletekre adott előlegek 8 A követelések fogalma: A követelések különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket

is. A követelések tételei:  Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): minden olyan a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, amely nem kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn, továbbá nem minősül tartósan adott pénzkölcsönnek.  Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: azok a követelések, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem minősül tartósan adott pénzkölcsönnek.  Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: azok a követelések, amelyeknél az adós egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás, és a követelés nem minősül tartósan adott pénzkölcsönnek.  Váltókövetelések: pénzkövetelést kifejező, rövid lejáratú speciális értékpapír, amely részesedési viszonyban nem lévő vállalkozással szembeni

követelést testesít meg.  Egyéb követelések: munkavállalói tartozás, visszatérítendő adó, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatás, rövid lejáratra kölcsönadott pénz, stb.  Követelések értékelési különbözete  Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Az értékpapírok fogalma, tételei: A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Az értékpapírok tételei:  Részesedés kapcsolt vállalkozásban: forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek).  Egyéb részesedés: minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések

közé.  Saját részvények, üzletrészek: a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő befektetés. 9   Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azok az értékpapírok, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szerzett be a vállalkozás. Értékpapírok értékelési különbözete A pénzeszközök fogalma, tételei: A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem kötött, forintban, valutában, devizában megjelenő fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is. A pénzeszközök tételei:  Pénztár, csekkek  Bankbetétek 7. Saját tőke mérlegtételei, azok tartalma A saját tőke fogalma: A saját tőke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére – időmegkötöttség nélkül – rendelkezésre bocsátott, tőketartalékként kapott, illetve az adózott

eredményből a vállalkozónál hagyott saját forrás. A saját tőke részét képezi a piaci értékelésből származó értékelési tartalék is. A saját tőke tételei:  Jegyzett tőke: a tulajdonosok által a vállalkozás létesítésekor, saját tőkéjének emelésekor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagyon (pénz, apport).  Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (negatív előjellel): a még nem működő vagyon.  Tőketartalék: a tulajdonosok alapításkor, illetve tőkeemeléskor bocsátják a vállalkozás rendelkezésére, a vállalkozási tevékenység eredményességétől függetlenül változó tőkeérték.  Eredménytartalék: a tárgyévet megelőző években folytatott vállalkozási tevékenység (adózott, osztalékkal, részesedéssel csökkentett) mérleg szerinti eredményének halmozott összege.  Lekötött tartalék: a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegek, és a kapott pótbefizetések.

 Értékelési tartalék: a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összege.  Értékhelyesbítés értékelési tartaléka  Valós értékelés értékelési tartaléka  Mérleg szerinti eredmény: az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeg. 10 8. Céltartalékok, Kötelezettségek, Időbeli elhatárolások mérlegtételei, azok tartalma. A céltartalék fogalma, tételei: A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. A céltartalék tételei:  Céltartalék a várható kötelezettségekre  Céltartalék a jövőbeni költségekre  Egyéb céltartalék A kötelezettségek fogalma, csoportjai: A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert

tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon az önkormányzati vagyon, részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek csoportjai:  Hátrasorolt kötelezettségek  Hosszú lejáratú kötelezettségek  Rövid lejáratú kötelezettségek A hátrasorolt kötelezettség fogalma: A hátrasorolt kötelezettség olyan tényleges a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, kapott kölcsön,  amelyet a vállalkozó bevonhat adóssága rendezésébe,  a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni,  a

kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú,  a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. A hátrasorolt kötelezettségek tételei:  Hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szembe: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezővel szembeni kötelezettség.  Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembe: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezővel szembeni kötelezettség.  Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben: olyan kötelezettség, amely az előző két tételbe nem sorolható be. 11 A hosszú lejáratú kötelezettség fogalma: Hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a

kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A hosszú lejáratú kötelezettségek tételei:  Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: a vállalkozás más vállalkozásoktól kapott, magánszemélyektől kapott köcsöneinek az összege.  Átváltoztatható kötvények: átváltoztatható kötvényt részvénytársaságok bocsáthatnak ki legfeljebb a jegyzett tőke 50%- ának megfelelő mértékig, az átváltoztatható kötvény a kötvénytulajdonos részére alakítható át.  Tartozások kötvénykibocsátásból: a vállalkozó által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szemben fennálló kötelezettség.  Beruházási és fejlesztési hitelek: a hitelintézetek által beruházási, fejlesztési célra folyósított hitelek.  Egyéb hosszú lejáratú hitelek: a hitelintézettől nem beruházási, és fejlesztési

célra kapott, egy éven túli lejáratú hitelek.  Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezővel szembeni kötelezettség.  Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: olyan kötelezettség, amely az előző két tételbe nem sorolható be. A rövid lejáratú kötelezettség fogalma: Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is), a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. A rövid lejáratú kötelezettségek

tételei:  Rövid lejáratú kölcsönök: más vállalkozóval, vagy magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettség.  Rövid lejáratú hitelek: hitelintézetekkel szemben fennálló, egy évnél rövidebb lejáratra folyósított hitelekből származó kötelezettség.  Vevőktől kapott előlegek: a vevő által átutalt, kifizetett olyan pénzeszközök, amelyekkel kapcsolatban a szerződés szerinti teljesítés még nem történt meg.  Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): a más vállalkozók általi áruszállításból, és szolgáltatásnyújtásból származó, a más vállalkozó által előzetesen felszámított ÁFA- t is magába foglaló kötelezettség.  Váltótartozások: a váltó- adósnak a váltón alapuló tartozásai.  Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: kapcsolt vállalkozással, mint hitelezővel szembeni kötelezettség. 12     Rövid

lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással, mint hitelezővel szembeni kötelezettség. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: olyan kötelezettség, amely az előző két tételbe nem sorolható be. Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Időbeli elhatárolások fogalma: Cél: a több évet érintő gazdasági események bevételére, és költségére, ráfordítására gyakorolt hatása az érintett évek közül arányosa megoszlásra kerül.  Aktív időbeli elhatárolások  Passzív időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások fogalma: Az aktív időbeli elhatárolások a mérlegben az eszközök között jelenik meg, elszámolásuk eredménynövelő hatású. Aktív időbeli elhatárolások tételei:  Bevétlek aktív időbeli elhatárolása: olyan bevételek, amelyek csak a

mérleg fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.  Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: olyan költségek, ráfordítások, amelyek csak a mérlegforduló napját követő időszakra számolhatóak el.  Halasztott ráfordítások: tartalmuk szerint végleges vagyoncsökkenést jelentenek, és több év alatt kerülnek megszüntetésre. Passzív időbeli elhatárolások fogalma: A passzív időbeli elhatárolások a mérlegben a források között jelenik meg, elszámolásuk eredménycsökkentő hatású. Passzív időbeli elhatárolások tételei:  Bevételek passzív időbeli elhatárolása: a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi.  Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása: a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg

fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számrázásra.  Halasztott bevételek: több év alatt kerülnek megszüntetésre, több év alatt lesznek olyan bevételek, amelyet az eredménykimutatás is tartalmaz. 13 9. A vagyon számbavétele: mérleg, leltár A mérleg fogalma: A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott időpontra vonatkoztatva. A leltár fogalma: A leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait:  mennyiségben és pénzértékben,  tételesen (ellenőrizhető módon),  egy adott időpontra (a leltár fordulónapja) vonatkoztatva mutatja ki. Leltározási kötelezettség: Ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba kerülő adatok

valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. 14 10. Eredménykimutatás fogalma, az eredménykatagóriák, azok tartalma, az eredménykimutatás formái. Eredménykimutatás: A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az Eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevőit. Eredménykategóriák (az eredménykimutatás vázlata): A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B +/- Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény (+/- A +/- B) D +/-Rendkívüli eredmény E

Adózás előtti eredmény (+/- C +/- D) - Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény + Osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára igénybe vett eredménytartalék - Jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamata G Mérleg szerinti eredmény Eredménykimutatás formái:  Összköltség eljárású eredménykimutatás  Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás Összköltség eljárású eredménykimutatás fogalma, tartalma: A számviteli törvény szerint az összköltség eljárású eredmény-kimutatásban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételnek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete

számítandó.  Általában azok a vállalkozások választják, amelyeknél nem jellemző a termék előállítás, nincs igény szervezeti egységenkénti elszámolásra, a készletezés nem meghatározó.  A beszámolási időszakra vonatkozóan összes felmerült termelési költség bemutatásra kerül.  Általában nem kapcsolódik hozzá a 6- os, és 7- es számlaosztály vezetése, ami egyszerűsíti a könyvelési munkát, viszont nem ad lehetőséget a jövedelmezőségi, gazdaságossági számításokra.  Hozam tekintetében bemutatásra kerül mind az időszaki érétkesítés, mind pedig a termelési teljesítmény.  Összeállításakor felhasznált számlaosztályok: 8- as, 9- es, valamint az 5- ös számlaosztályból az aktivált saját teljesítmények értéke. 15 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B. C. X. XI. D. É. XII. F. 22. 23. G. Belföldi

értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III–IV–V–VI–VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól

kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei - ebből értékelési különbözet Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - ebből értékelési különbözet Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII–IX) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X–XI) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E–XII)

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22–23) 16 I. Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva). II. Aktivált saját teljesítmények értéke:  Saját termelésű készletek állományváltozása: (+/-)  Saját termelésű készlet: késztermék, félkész és befejezetlen termék, növendék, és egyéb állat.  Állományváltozás: záró készlet - nyitó lészlet.  Saját előállítású eszközök aktivált értéke: pl.: saját részre fejlesztett szoftver, ami nem lett értékesítve. III. Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem

rendkívüli bevételnek. IV. Anyagjellegű ráfordítások  Anyagköltség: a felhasznált anyagok (pl.: alapanyag), felhasznált nyomtatványok, felhasznált energia értéke.  Igénybe vett szolgáltatások értéke: partner cégtől igénybe vett szolgáltatás (pl.: bérleti díj, könyvelő iroda munkája).  Egyéb szolgáltatások értéke: pl.: biztosítási díj, hatósági díjak, illeték  Eladott áruk beszerzési értéke  Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke: olyan szolgáltatás, amelyet nem az én cégem vett igénybe, tovább számlázom.  eladott áruk beszerzési értéke + eladott (közvetített) szolgáltatások értéke = termelési költség V. Személyi jellegű ráfordítások:  Bérköltség:  Alapbér (elszámolt bruttó összeg)  Pótlékok  Kiegészítő fizetések (pl.: szabadság alatt járó fizetés)  Prémium, jutalmak  Személyi jellegű egyéb kifizetések: pl.: étkezési utalvány, betegszabadság

(első 15 napra járó), munkába járással kapcsolatos költségtérítés, végkielégítés.  Bérjárulékok: a munkavállalót terhelő járulékok.  TB: 29%  Egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1950 Ft  Munkaadói járulék: 3% VI. Értékcsökkenési leírás: Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. VII. Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. 17 A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE: I±II+III–IV–V–VI–VII VIII. Pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett

pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. IX: Pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE: VIII–IX C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY: ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE + PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE X. Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek. XI. Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem

álló eszközcsökkenések, kifizetések. D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY: X–XI E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY: SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY + RENDKÍVÜLI EREDMÉNY F. ADÓZOTT EREDMÉNY: ADÓZÁS ELŐTI EREDMÉNY - ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY: ADÓZOTT EREDMÉNY - Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Jóváhagyott osztalék, részesedés 18 A forgalmi költség eljárású eredménykimutatás fogalma, tartalma: A számviteli törvény szerint a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatásban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetésnek, valamint az egyéb bevételek, és az egyéb ráfordítások különbözetésnek összevont értékeként számítandó.  Jellemzően termék-előállítást folytató, szerteágazóm sokrétű

szervezeti egységgel rendelkező vállalkozások készítik ezt a fajta eredménykimutatást, ahol a készletezés is jelentős.  A beszámolási időszakra vonatkozóan az érétkesítés árbevételéhez kapcsolódó költségek kerülnek bemutatásra.  A vezetésnek, a költségeknek nemcsak költségnemenkénti, hanem költségviselőnkénti, költséghelyenkénti bontásra is igénye van.  Információt szolgáltat a jövedelmezőségi, önköltség, és fedezetszámításhoz.  Hozam tekintetében csak az időszaki értékesítés kerül kimutatásra.  Nem szolgáltat információt a költségnemekről, illetve az aktivált saját teljesítmények értékéről, ezeket a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.  Különválasztja, részletezve mutatja be a közvetlen, és közvetett költségeket.  Összeállításához felhasznált számlaosztályok: 8- as, 9- es számlaosztály. 19 01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. IV. V. VI. A. 09. 10.

11. 12. 13. VII. 14. 15. 16. 17. VIII. B. C. IX. X. D. E. XI. F. 18. 19. G. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) Értékesítés bruttó eredménye (I–II) Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III–IV+V–VI) Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei - ebből értékelési különbözet Pénzügyi műveletek bevételei (09+10+11+12+13) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - ebből értékelési különbözet Pénzügyi műveletek ráfordításai (14+15±16+17) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII–VIII) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX–X) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E–XI) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+18–19) 20 I. Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva). II. Értékesítés közvetlen költségei: elmerülésekor meg tudjuk állapítani, hogy mely termék, vagy tevékenység kapcsán merül fel (a költségviselő a termék, tevékenység, szolgáltatás).  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltség  Eladott áruk beszerzési értéke  Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke  III. Értékesítés bruttó eredménye: I - II IV. Értékesítés közvetett költségei: csak a felmerülés helye állapítható meg (pl: gépóra).  Értékesítési, forgalmazási költségek  Igazgatási költségek  Egyéb általános költségek V. Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek,

amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. VI. Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE: ±III–IV+V–VI VIII. Pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. IX: Pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és

kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE: VIII–IX C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY: ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE + PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE X. Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek. 21 XI. Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések. D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY: X–XI E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY: SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY + RENDKÍVÜLI EREDMÉNY F. ADÓZOTT EREDMÉNY: ADÓZÁS ELŐTI EREDMÉNY - ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG G. MÉRLEG SZERINTI

EREDMÉNY: ADÓZOTT EREDMÉNY - Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Jóváhagyott osztalék, részesedés 11. Bevételek, azok fogalma, költségek csoportosítása, ráfordítások fogalma. A bevétel fogalma, csoportjai: Bevétel: gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak:  Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva).  Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.  Pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott

(járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.  Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek. A költség fogalma: Egy időszakban (egy üzleti évben) a vállalkozásban a tevékenység (termelés) során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élő- és holtmunka) pénzben kifejezett értéke. A ráfordítás fogalma, csoportjai: Ráfordítás: olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegű tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét. Gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak: 22    Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem

kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések. 12. Bekerülési érték meghatározása, esetei, specialitások A bekerülési érték fogalma: Bekerülési (beszerzési, előállítási) érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba

történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az importbeszerzés értéke:  Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték.  Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának a teljesítéskor érvényes, a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átszámított forintérték.  Ha a devizában meghatározott ellenérték kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással történik (barter-ügylet), az első teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintérték (az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele

forintértékben is azonos). Devizás eszközök bekerülési (nyilvántartásba vételi) értéke: A bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni a nyilvántartásba. Apport bekerülési értéke: Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként (apportként) átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke minősül bekerülési (beszerzési) értéknek. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. 23 Minősített többséget biztosító befolyás: Amikor a részvényes, a tag az

ellenőrzött társaságnál a szavazatok legalább háromnegyed részével (min. 75%-ával) rendelkezik Az eszköz előállítási költsége: Az eszköz előállítási költségének részét képezik azok a költségek, amelyek  Az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek.  Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak.  Az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Kamatozó értékpapír bekerülési értéke: A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező (felhalmozott) kamat összegét, azt a

beszerzéskor a kapott kamatokat csökkentő tételként kell elszámolni. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz bekerülési értéke: A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. 13. Értékcsökkenés fogalma, fajtái, módszerei, tiltások, az értékcsökkenés könyvviteli elszámolás. Az értékcsökkenés fogalma: Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. fizikai Hasznos élettartam: Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja Maradványérték: A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában

– a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. 24 Az értékcsökkenés meghatározásának módszerei: Az értékcsökkenés évenkénti összegének meghatározására alkalmazható módszerek: 1) Bruttó érték alapján a) időarányos leírás  lineáris leírás  degresszív leírás szorzószámok módszere évek száma összege módszer (számtani sor)  abszolút összegű leírás  progresszív leírás b) teljesítményarányos 2) Nettó érték alapján a) időarányos  degresszív leírás állandó kulccsal (mértani sor) kombinált módszer b) (le)termeléssel arányos leírás 3) Egyösszegű leírás Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó tiltások: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:  A

földterület, a telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után.  Az üzembe nem helyezett beruházásoknál.  Az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.  A tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Értékcsökkenés könyvviteli elszámolása:  Terven belüli (költség): T5 terv szerinti ÉCS K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti ÉCS  Terven felüli (egyéb ráfordítás): T8 egyéb ráfordítás K 1.9 immateriális javak, tárgyi

eszközök terven felüli ÉCS  Terven felüli visszaírás (egyéb bevétel) T1. 9 immateriális javak, tárgyi K9 immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli ÉCS eszközök visszaírt terven felüli visszaírása ÉCS 25 14. Értékvesztés és értékvesztés visszaírásának fogalma az egyes eszközök esetében, kiszámítása, könyvviteli elszámolása. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés értékvesztése: Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentős összegű veszteségjellegű különbözet mutatkozik. Értékvesztés elszámolása: T8 tulajdoni részesedést befektetések értékvesztése T8 tulajdoni részesedést befektetések értékvesztése T8 tulajdoni

részesedést befektetések értékvesztése T8 tulajdoni részesedést befektetések értékvesztése jelentő K1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása jelentő K3 kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztés, és annak visszaírása jelentő K3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása jelentő K3 saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése Értékvesztés visszaírása: T1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása T3 kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztés, és annak visszaírása T3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése:

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Értékvesztés elszámolása: T8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése T8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése Értékvesztés visszaírása: T1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása T3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása K1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása K3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása

K8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése K8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése Követelések értékvesztése: A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést 26 kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Értékvesztés elszámolása: T8 követelések elszámolt K1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése értékvesztése, és annak visszaírása T8 követelések elszámolt K3 követelések értékvesztése Értékvesztés visszaírása: T1 tartósan adott

kölcsönök, és bankbetétek K9 követelések értékvesztése, és annak visszaírása értékvesztése T3 követelések K9 követelések értékvesztése visszaírt visszaírt Készletek értékvesztése: Év közbeni értékvesztés, pl. a megrongálódás, a feleslegessé válás Év végi értékvesztés összege a készlet piaci értéke és könyv szerinti értékének különbözete (ez az érték negatív). Értékvesztés elszámolása: T8 készletek elszámolt értékvesztése Értékvesztés visszaírása: T2 készletek K2 készletek K9 készletek visszaírt értékvesztése 27 15. Értékhelyesbítés fogalma, számítása, elszámolása, devizás eszközök és kötelezettségek értékelése, árfolyamkülönbözet, készletértékelési eljárások. Az értékhelyesbítés: Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló  vagyoni értékű jog,  szellemi termék,  tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott

előlegeket),  tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értéke a mérlegben: A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből származó különbözetnek az eszközökre, kötelezettségekre, illetve eredményre gyakorolt hatása jelentős. (A nem jelentős eltérést nem kell figyelembe venni, ilyen esetben a könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben.) Az

árfolyam-különbözet elszámolása:  Amennyiben összevontan veszteség: egyenlegében a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni,  Amennyiben összevontan nyereség: egyenlegében a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni. A FIFO módszer: Az elsőként megvásárolt, előállított eszköz kerül elsőként értékesítésre, felhasználásra, következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt, előállított tételek (az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva). 28 16. Gazdasági események típusai, hatásuk, példák az egyes típusokra Az alapvető gazdasági események típusai:  Eszközök körforgása (+E1, -E2, ahol E1= E2): az eszközök összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg változatlan marad.  Gazdasági esemény: a hitelintézet értesítést, hogy az egyik vevő átutalta tartozását az elszámolási betétszámlára.  Hatása:

vevővel szembeni követelés csökken, az elszámolási betétszámlán elhelyezett összeg azonos mértékben nő, .ebből következik, hogy a mérleg főösszeg változatlan marad.  Források körforgása (+F1, -F2, ahol F1= F2): a források összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg (eszközök, illetve források összértéke) változatlan marad.  Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy a szállítókkal szembeni kötelezettséget hitelből kiegyenlítette.  Hatása: a szállítókkal szembeni kötelezettség csökken, a rövid lejáratú hitel azonos összeggel nő, ebből következik, hogy a mérleg főösszeg változatlan marad.  Eszközbevonás (+E3, +F3, ahol E3= F3): az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfőösszeg nő.  Gazdasági esemény: anyagvásárlás, de a kifizetés később történik.  Hatása: az anyagok, és a szállítókkal szembeni kötelezettség nő, ebből következik, hogy a mérlegfőösszeg azonos

mértékben nő.  Eszköz kivonása (-E4, -F4, ahol E4= F4): az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfőösszeg csökken.  Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy teljesítette a hiteltörlesztéssel kapcsolatos átutalási megbízásunkat.  Hatása: az elszámolási betétszámla, és a rövid lejáratú hitel csökken, ebből következik, hogy a mérlegfőösszeg azonos mértékben csökken. Az összetett gazdasági események típusai:  Költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével egyidejűleg eszköz csökkenés vagy forrásnövekedés következik be. +K,R és –E5 vagy +F5; ahol K,R=E5 vagy K,R=F5  Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy átutalta az elszámolási betétszámláról a rövid lejáratú kölcsön esedékes kamatát.  Hatása: ráfordítás növekszik, eszköz csökken, és ebből következik, hogy az eredmény csökken.  Bevételek (B) elszámolása:

bevétel növekedésével egyidejűleg eszköznövekedés vagy forráscsökkenés következik be. +B és +E6 vagy –F6; ahol B=E6 vagy B=F6  Gazdasági esemény: a hitelintézet értesít, hogy az elszámolási betétszámlán jóváírta hosszú lejáratú bankbetétünk kamatát.  Hatása: bevétel nő, eszköz nő, és ebből következik, hogy az eredmény nő. 29 17. Könyvviteli számlák fogalma, fajtái, a könyvviteli számlákon való könyvelés szabályai, számlakeret, számlarend. A könyvviteli számla fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el (ezáltal az egyirányú mozgások összegezhetők és egymással szembeállíthatók). A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát követel (K) oldalnak nevezzük. A könyvviteli számlák csoportjai:  A könyvelés szabályai szerint: aktív számlák (A): 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8

passzív számlák (P): 4, 9  Tartalmuk alapján lehetnek: mérlegszámlák: eszközszámlák (A) forrásszámlák (P) eredményszámlák: költség(ráfordítás) számlák (A) bevételszámlák (P) A kettős feljegyzés elve:  Minden gazdasági eseményt két könyvviteli számlán rögzítünk, az egyik számla Tartozik (T) és a másik számla Követel (K) oldalán.  Azonos összegben (Tartozik = Követel).  Egymással kölcsönös (tartalmi) összefüggésben. Az év végi zárlat fázisai:  Az első fázis feladata a tárgyidőszak gazdasági eseményeinek teljessé tétele, ellenőrzése és összesítése, a főkönyvi kivonat összeállítása.  A második fázisban történik a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából eredő korrekciós könyvelési tételek elszámolása. Az egységes számlakeret célja: Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó

eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. 30 A számlaosztályok száma, megnevezése:  1. számlaosztály: Befektetett eszközök  2. számlaosztály: Készletek  3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások  4. számlaosztály: Források  5. számlaosztály: Költségnemek  6. 7 számlaosztály: A gazdálkodó döntésének megfelelően használható költségszámlák (költséghelyek, költségviselők)  8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások  9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek  0. számlaosztály: Nyilvántartási számla E-F=B-K

Jelentése: az eszköz- és forrásszámlák egyenlegeinek különbsége (eredmény) megegyezik a bevétel- és költség (ráfordítás) számlák egyenlegeinek különbségével (eredmény). A számlarend fogalma: A számlarend az egységes számlakeret alapján készített olyan belső szabályzat, amely meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat, és kielégíti a vezetői információs igényeket is. A számlarend kötelező tartalma:  Minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör).  A számla tartalma, ha az a számla megnevezéséből nem következik, valamint a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata.  A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata.  A

számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend. 18. Főbb gazdasági események az immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek esetében. Az immateriális javak fogalma: Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is). 31 A tárgyi eszközök fogalma: Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti

felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Immateriális javak, és tárgyi eszközök főbb gazdasági eseményei: Növekedési formák:  Beszerzés: T1 immateriális javak, beruházás T4 előzetesen felszámolt ÁFA  K4 szállító K4 szállító Saját előállítás: T1 immateriális javak, K5 saját előállítású beruházás állományváltozása Csak tárgyi eszköz esetén: T4 előzetesen felszámolt ÁFA T4 fizetendő ÁFA Tárgyi eszköz aktiválása esetén: T1 ingatlan, gép, tenyészállat K1 beruházás eszközök  Apportként történő átvétel: T1 immateriális javak, beruházás K3 jegyzett de be nem fizetett tőke T3 jegyzett de be nem fizetett tőke K4 jegyzett tőke Átterhelt

ÁFA esetén: T4 előzetesen felszámolt ÁFA K4 egyéb rövid lejáratú kötelezettség  Térítés nélküli átvétel: T1 immateriális javak, beruházás K9 rendkívüli bevétel Átterhelt ÁFA esetén: T4 előzetesen felszámolt ÁFA K4 egyéb rövid lejáratú kötelezettség Csökkenési formák:  Értékcsökkenés: Terv szerinti értékcsökkenés: T5 terv szerinti ÉCS K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök tervszerinti ÉCS Terven felüli értékcsökkenés: T8 egyéb ráfordítás K 1.9 immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli ÉCS 32    Értékesítés: Kiszámlázása a vevőnek: T3 vevő ÁFA kiszámlázása: T3 vevő T9 egyéb bevétel T4 fizetendő ÁFA Apportként történő átadás: Átterhelt ÁFA esetén: T3 egyéb követelés Át nem terhelt ÁFA esetén: T8 rendkívüli ráfordítás Részesedés esetén: T1 tartós részesedés K4 fizetendő ÁFA T4 fizetendő ÁFA K9 rendkívüli bevétel Térítés

nélküli átadás: Átterhelt ÁFA esetén: T3 egyéb követelés Át nem terhelt ÁFA esetén: T8 rendkívüli ráfordítás 19. Főbb gazdasági események kötelezettségek esetében. K4 fizetendő ÁFA T4 fizetendő ÁFA a pénzeszközök, saját tőke és A pénzeszközök fogalma: A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem kötött, forintban, valutában, devizában megjelenő fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is. A saját tőke fogalma: A saját tőke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére – időmegkötöttség nélkül – rendelkezésre bocsátott, tőketartalékként kapott, illetve az adózott eredményből a vállalkozónál hagyott saját forrás. A saját tőke részét képezi a piaci értékelésből származó értékelési tartalék is. A kötelezettségek fogalma: A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb

szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon az önkormányzati vagyon, részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. 33 Pénzeszközök főbb gazdasági eseményei: Növekedési formák:  Készpénzfizetési számla alapján történő értékesítés: T3 pénztár K9 belföldi értékesítés árbevétele T9 belföldi értékesítés árbevétele K4 fizetendő ÁFA  Készpénzfelvétel az elszámolási betétszámláról: Pénztárbizonylat alapján: T3 pénztár K3 átvezetési számla Számlakivonat alapján: T3 átvezetési számla K3 elszámolási betétszámla  Vevő tartozás kiegyenlítése

Pénzárból: T3 pénztár Elszámolási betét számláról: T3 elszámolási betétszámla  K3 belföldi követelések K3 belföldi követelések Kölcsön törlesztésből, követelésből befolyt összegek, kapott kölcsönök, előlegek: T3 elszámolási betétszámla K1 tartósan adott kölcsön T3 elszámolási betétszámla K3 követelések T3 elszámolási betétszámla K4 hosszú lejáratú kölcsönök T3 elszámolási betétszámla K4 rövid lejáratú kölcsönök T3 elszámolási betétszámla K4 vevőktől kapott előlegek T3 különféle egyéb követelések K4 fizetendő ÁFA Csökkenési formák:  Elszámolási betétszámlára történő befizetés: Pénztárbizonylat alapján: T3 átvezetési számla K3 pénztár Számlakivonat alapján: T3 elszámolási betétszámla K3 átvezetési számla  Dolgozóknak folyósított előlegek, elszámolásra kiadott összegek: T3 munkavállalókkal szembeni K3 pénztár, elszámolási betétszámla követelés 

Munkabér, és egyéb személyi jellegű kifizetések: T4 jövedelem elszámolási K3 pénztár, számla betétszámla  elszámolási Szállító követelés kiegyenlítése: T4 szállító K3 pénztár, elszámolási betétszámla 34 Saját tőke főbb gazdasági eseményei: Jegyzett tőkével, jegyzett de még be nem fizetett tőkével kapcsolatos gazdasági események:  Jegyzett tőke emelése: T3 elszámolási betét számla K3 jegyzett, de még be nem fizetett tőke T3 jegyzett, de még be nem K4 jegyzett tőke fizetett tőke  Jegyzett tőke emelése apporttal: T1-3 eszköz K3 jegyzett, de még be nem fizetett tőke T3 jegyzett, de még be nem K4 jegyzett tőke fizetett tőke  Részvény eladás: T3 elszámolási betétszámla K3 jegyzett, de még be nem fizetett tőke Ázsió: T3 jegyzett, de még be nem fizetett tőke K4 tőketartalék Cégbejegyzés: T3 jegyzett, de még be nem fizetett tőke K4 jegyzett tőke Kötelezettségek főbb gazdasági

eseményei: Kölcsön felvétele: T3 elszámolási betétszámla K4 kölcsön, hiteltartozás Kölcsön törlesztés: T4 kölcsön, hiteltartozás K3 elszámolási betétszámla Kamatfizetés: T8 pénzügyi műveletek ráfordításai K3 elszámolási betétszámla Szállító: T1, 2 immateriális javak, tárgyi eszközök, vásárolt K4 szállító anyagok ÁFA: T4 előzetesen felszámolt ÁFA K4 szállító Szolgáltatás: T5 igénybe vett szolgáltatás K4 szállító T4 előzetesen felszámolt ÁFA K4 szállító 35 Szállítói tartozás kiegyenlítése: T4 szállító K3 elszámolási betétszámla Váltó: (kiváltott kötelezettség összege) T4 szállító K4 váltótartozás Váltó tartozás kamata: T8 pénzügyi műveletek ráfordításai K4 váltótartozás kamatösszege Bérelszámolás:  Munkáltatót terhelő költségek: Bruttó bér elszámolása: T5 bérköltség K4 jövedelem elszámolási számla TB járulék elszámolása (29%): T5 bérjárulék K4 TB

kötelezettség Munkaadói járulék elszámolása (3%): T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség EHO elszámolása (1950 Ft): T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség  Munkavállalót terhelő levonások: Munkavállalói járulék (1, 5%): T4 jövedelem elszámolási számla K4 költségvetési kötelezettség SZJA előleg: T4 jövedelem elszámolási számla K4 SZJA elszámolási számla Nyugdíjjárulék (8, 5%), és egészségbiztosítási járulék (7%): T4 jövedelem elszámolási számla K4 TB kötelezettség T4 jövedelem elszámolási számla K4 magánnyugdíj pénztárral szembeni követelés 20. Költséggazdálkodás, költségek elszámolási változatai, könyvelés a költségszámlákon. Aktivált saját teljesítmények, összetevői, tartalmuk Költséggazdálkodás Költséggazdálkodás alatt a rendelkezésre álló erőforrások, termelési tényezők (eszközök, munkaerő) hatékony, gazdaságos felhasználására irányuló

tevékenységet értjük. A választható költség-elszámolási módszerek:  A vállalkozás költségeit csak az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli  A vállalkozás költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7 Tevékenységek költségei számlaosztályokban gyűjti.  A vállalkozás költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban, másodlagosan az 5 Költségnemek számlaosztályban gyűjti. 36 Könyvelés a költség számlákon: Anyagköltség:  Elsődlegesen: T51 anyagköltség  Másodlagosan: T6,7 költség K2 anyag K59 költségnem ellenszámla Bérköltség:  Elsődlegesen: T54 bérköltség  Másodlagosan: T6,7 költség K4 jövedelem elszámolási számla K59 költségnem ellenszámla Igénybe vett szolgáltatások költsége: T5 igénybe vett szolgáltatások

költsége T4 előzetesen felszámolt ÁFA Egyéb szolgáltatások költségei:  Hatósági díjak, illetékek: T5 hatósági díjak, illetékek T4 előzetesen felszámolt ÁFA K4 szállító, K3 pénztár K4 szállító, K3 pénztár K4 szállító, K3 pénztár K4 szállító, K3 pénztár  Bankköltség: T5 pénzügyi befektetési szolgáltatási K3 elszámolási betétszámla díjak  Biztosítási díj: T5 biztosítási díj K4 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség Bérjárulékok:  Munkáltatót terhelő költségek: Bruttó bér elszámolása: T5 bérköltség K4 jövedelem elszámolási számla TB járulék elszámolása (29%): T5 bérjárulék K4 TB kötelezettség Munkaadói járulék elszámolása (3%): T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség EHO elszámolása (1950 Ft): T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség 37  Munkavállalót terhelő levonások: Munkavállalói járulék (1, 5%): T4 jövedelem

elszámolási számla K4 költségvetési kötelezettség SZJA előleg: T4 jövedelem elszámolási számla K4 SZJA elszámolási számla Nyugdíjjárulék (8, 5%), és egészségbiztosítási járulék (7%): T4 jövedelem elszámolási számla K4 TB kötelezettség T4 jövedelem elszámolási számla K4 magánnyugdíj pénztárral szembeni követelés Az aktivált saját teljesítmények két összetevője a következő:  Saját termelésű készletek állományváltozása: (+/-)  Saját termelésű készlet: késztermék, félkész és befejezetlen termék, növendék, és egyéb állat.  Állományváltozás: záró készlet - nyitó lészlet.  Saját előállítású eszközök aktivált értéke: pl.: saját részre fejlesztett szoftver, ami nem lett értékesítve. 21. Árbevétel, bevételek-ráfordítások tartalma, a kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolása. A bevétel fogalma, csoportjai: Bevétel: gyűjtőfogalom, amelybe a következők

tartoznak:  Árbevétel: az üzleti évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva).  Egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.  Pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.  Rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek. A

költség fogalma: Egy időszakban (egy üzleti évben) a vállalkozásban a tevékenység (termelés) során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élő- és holtmunka) pénzben kifejezett értéke. 38 A ráfordítás fogalma, csoportjai: Ráfordítás: olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegű tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét. Gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak:  Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.  Pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi

eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.  Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések. A bevételek: A nettó árbevétel:  A teljesítés helye alapján:  Belföldi árbevétel: belföldön értékesített, vásárolt, és saját termelésű készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás értéke. T3 belföldi követelések K9 belföldi értékesítés árbevétele T3 belföldi követelések K4 fizetendő ÁFA  Export árbevétel: vásárolt, és saját termelésű készlet külföldi vevőnek, illetve külföldre történő értékesítése. T3 külföldi követelések K9 export értékesítés árbevétele

 Kiegyenlítés módja alapján:  Forintban vagy devizában  Valutában ki egyenlítendő, illetve kiegyenlített Egyéb bevétel:  Káreseményekkel kapcsolatos bevételek: T3 követelések, pénzeszközök K9 káreseményekkel kapott bevételek kapcsolatos  Kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések: T3 elszámolási betétszámla K9 kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések  Előző évi céltartalék felhasználáskori értéke: T4 céltartalék K9 egyéb címen képzett céltartalék 39  Igényelt támogatás, juttatás: Központi költségvetésből: T3 költségvetési kiutalási igények Önkormányzattól: T3 költségvetési kiutalási igények Elkülönített állami pénzalapból: T3 költségvetési kiutalási igények Pénzügyi műveletek bevételei:  Kapott osztalék, és részesedés: T3 elszámolási betétszámla  K9 költségvetéstől kapott támogatás, juttatás K9

önkormányzattól kapott támogatás, juttatás K9 elkülönített pénzalaptól támogatás, juttatás K9 kapott osztalék, és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége: T3 különféle egyéb követelés K9 részesedések árfolyamnyeresége Rendkívüli bevételek:  Apport: T3 különféle egyéb követelés T3 különféle egyéb követelés kapott értékesítésének K9 társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke K4 fizetendő ÁFA  Elengedett kötelezettség: T4 kötelezettség K9 hitelező által elengedett kötelezettség értéke  Fejlesztési célra kapott támogatás: T3 elszámolási betétszámla K9 fejlesztési célra kapott támogatás A költségek: Anyagköltség:  Elsődlegesen: T51 anyagköltség  Másodlagosan: T6,7 költség K2 anyag Bérköltség:  Elsődlegesen: T54 bérköltség  Másodlagosan: T6,7 költség K4 jövedelem elszámolási számla K59 költségnem

ellenszámla K59 költségnem ellenszámla 40 Igénybe vett szolgáltatások költsége: T5 igénybe vett szolgáltatások költsége T4 előzetesen felszámolt ÁFA Egyéb szolgáltatások költségei:  Hatósági díjak, illetékek: T5 hatósági díjak, illetékek T4 előzetesen felszámolt ÁFA K4 szállító, K3 pénztár K4 szállító, K3 pénztár K4 szállító, K3 pénztár K4 szállító, K3 pénztár  Bankköltség: T5 pénzügyi befektetési szolgáltatási K3 elszámolási betétszámla díjak  Biztosítási díj: T5 biztosítási díj K4 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség Bérjárulékok:  Munkáltatót terhelő költségek: Bruttó bér elszámolása: T5 bérköltség K4 jövedelem elszámolási számla TB járulék elszámolása (29%): T5 bérjárulék K4 TB kötelezettség Munkaadói járulék elszámolása (3%): T5 bérjárulék K4 költségvetési kötelezettség EHO elszámolása (1950 Ft): T5 bérjárulék K4

költségvetési kötelezettség  Munkavállalót terhelő levonások: Munkavállalói járulék (1, 5%): T4 jövedelem elszámolási számla K4 költségvetési kötelezettség SZJA előleg: T4 jövedelem elszámolási számla K4 SZJA elszámolási számla Nyugdíjjárulék (8, 5%), és egészségbiztosítási járulék (7%): T4 jövedelem elszámolási számla K4 TB kötelezettség T4 jövedelem elszámolási számla K4 magánnyugdíj pénztárral szembeni követelés A ráfordítások: Egyéb ráfordítás:  Káreseményekkel kapcsolatos kifizetések: T8 káreseményekkel kapcsolatos K4 szállító, K3 pénztár fizetések, fizetendő összegek T4 előzetesen felszámított ÁFA K4 szállító, K3 pénztár 41  Fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések: T8 fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi K4 szállító, K3 elszámolási kamatok, kártérítések betétszámla  Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek: T8

költségvetéssel elszámolt K4 költségvetési adók, illetékek kötelezettségek befizetési Pénzügyi műveletek ráfordításai:  Fizetendő kamatok, és kamat jellegű ráfordítások: Hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettség esetén: T8 kölcsönök, hitelek kapcsolt vállalkozásnak K3 pénzeszközök fizetendő kamata T8 kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata K3 pénzeszközök Kötvénykibocsátásból származó kamatfizetés: T8 értékpapírok után kapcsolt K4 tartozás vállalkozásnak fizetendő kamata kötvénykibocsátásból T8 értékpapírok után egyéb fizetendő K4 tartozás kamat kötvénykibocsátásból Váltótartozásból származó kamatfizetés: T8 értékpapírok után kapcsolt K4 váltótartozások vállalkozásnak fizetendő kamata T8 értékpapírok után egyéb fizetendő K4 váltótartozások kamat Hátrasorolt kötelezettség esetén: T8 hátrasorolt kötelezettség után kapcsolt K3 pénzeszközök vállalkozásnak

fizetendő kamata T8 hátrasorolt kötelezettség után egyéb K3 pénzeszközök fizetendő kamata  Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége: Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: T8 befektetett pénzügyi eszközök K3 különféle egyéb követelés árfolyamvesztesége Befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára, és könyv szerinti értéke közötti különbözet: T8 befektetett pénzügyi eszközök K3 különféle egyéb követelés árfolyamvesztesége 42 Rendkívüli ráfordítások:  Társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke: T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K1 immateriális javak nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K2 ingatlanok nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba

bevitt vagyontárgyak K1 műszaki berendezések, nyilvántartás szerinti értéke gépek, járművek T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K1 egyéb berendezések, nyilvántartás szerinti értéke gépek, járművek T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K1 tenyészállatok nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K1 beruházások nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K2 készletek nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K3 váltókövetelések nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K17- 18 értékpapírok nyilvántartás szerinti értéke T8 társaságba bevitt vagyontárgyak K3 értékpapírok nyilvántartás szerinti értéke  Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok nyilvántartás szerinti értéke: T8 visszavásárolt saját részvény, saját K3 saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok

üzletrész nyilvántartás szerinti értéke: 22. Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés tartalma, a beszámoló elemzése A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja: hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így  a beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség elvének megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó megbízható és valós képet.  a beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek vagy külön magyarázat nélkül önállóan

nem értelmezhetők, a kiegészítő melléklet tovább részletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk,  a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje. 43 A cash flow-kimutatás célja, hogy:  a vállalkozás beszámolási időszak alatti pénzeszköz-változásáról, pénzbevételeiről, pénzkiadásairól információt szolgáltasson,  segítséget nyújtson annak megállapításában, hogy a vállalkozás képes-e osztalékot fizetni,  jelezze a likviditási problémákat mégpedig a gazdálkodás területeihez (működés, befektetési-, finanszírozási tevékenység) kapcsolva, ezzel is a célzott beavatkozást segítve. A Cash flow-kimutatás kategóriái:  a szokásos vagy működési tevékenység Működési cash flow  a befektetési tevékenység Befektetési cash flow  a pénzügyi tevékenység Finanszírozási cash flow A működési (operatív) cash flow kialakításának két módszere: 

Direkt módszer, melynek alkalmazása során az üzemi (üzleti) tevékenységhez kapcsolódó pénzbeáramlásokból le kell vonni az összes pénzállományt csökkentő üzemi (üzleti) ráfordítást.  Indirekt módszer, mely az előzőnél sokkal elterjedtebb. A közvetett módszer lényege, hogy a pénzmozgással járó tételek összegyűjtése helyett az eredménykimutatásban levezetett – adózás előtti vagy adózott, esetleg mérleg szerinti – eredmény a számítás kiindulási alapja, amit módosítani kell azokkal a gazdasági eseményekből származó tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát  ugyan befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak, illetve azokkal, amelyek pénzmozgással jártak, de az eredményben nem jelentek meg. Gazdasági elemzés fogalma A gazdasági elemzés egy olyan módszer, mellyel mind a gazdasági vezetés, mind a külső környezet számára biztosítható a vállalkozási tevékenység megismerésének lehetősége,

feltárja, számszerűen értékeli mindazon körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását. Az elemző munka eredményeként a döntéshozók tájékozottak lesznek a folyamatok hátteréről, minősíthetik a múltbeli vezetői döntések megvalósulását, azok hatását, illetve a jövőre vonatkozó döntések tekintetében megalapozott információval rendelkeznek, így a vállalkozás eredményes fejlesztésének lehetőségeit átlátják. 44 23. Számviteli alapelvek A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a

tárgyév eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számvitelről szóló törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a

számvitelről szóló törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 45 Az

óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell

rögzíteni és értékelni. Az időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - az SZT alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (mérlegben,

eredménykimutatásban, kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. 46 B/1. A könyvviteli számla fogalma, fajtái, a könyvelés szabályai Alapvető és összetett gazdasági események. Egységes számlakeret, számlarend fogalma, kötelező tartalma (75) Könyvviteli számla fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el. A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát Követel (K) oldalnak nevezzük a könyvviteli számla vázlata: T A számla megnevezése K - a következő információk jelennek meg rajtuk: dátum, szöveges rész (a gazdasági esemény tömör leírása), azonosító adatok, értékadatok részletező adatok (pl. egyenleg) azokat a számlákat, amelyeken az eszközöket és az azokban bekövetkezett

változásokat számoljuk el, tartalmuk alapján eszközszámláknak nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk el, forrásszámláknak nevezzük az eszközöket aktíváknak, a forrásokat passzíváknak nevezzük a könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak: nyitóegyenleg: a január 1-én, ill. a cég alapításakor meglévő eszköz és forrás értéke forgalom: a számlák Tartozik oldalára könyvelt tételek összegét Tartozik forgalomnak, a Követel oldalára könyvelt tételek összegét Követel forgalomnak nevezzük egyenleg: a számla két oldalára könyvelt tételek összegének különbsége, lehet Tartozik vagy Követel jellegű az eszközszámláknak csak Tartozik egyenlege lehet, a forrásszámlák Követel egyenlegűek záróegyenleg: a december 31-én, illetve megszűnéskor meglévő eszköz és forrás érték, melyet a zárómérlegben kell szerepeltetni (76) A könyvviteli számlák

csoportjai: - könyvelés szabályai szerint: - aktív számlák (A) - passzív számlák (P) - tartalmuk alapján: - mérlegszámlák: - eszközszámlák (A) - forrásszámlák (P) - eredményszámlák: - költség (ráfordítás) számlák (A) - bevételszámlák (P) könyvelési tétel: annak megállapítása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla Tartozik és melyik számla Követel oldalára könyveljük, megszerkesztését számlakijelölésnek, kontírozásnak nevezzük. Attól függően, hogy milyen hatást gyakorolnak a mérlegre, megkülönböztetünk: (73) alapvető gazdasági események: - a gazdasági események 4 típusát különböztetjük meg: - eszközök körforgása: az eszközök összetétele változik, a mérlegfőösszeg változatlan marad: - (+E1, -E2, ahol E1 = E2) (pl. készpénzért anyagot vásárolnak) - források körforgása: a források összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg változatlan marad - (+F1, -F2, ahol F1 = F2) (pl.

szállítóval szembeni kötelezettséget hitelből rendezünk) - eszközbevonás: az eszközök és források összértéke, a mérlegfőösszeg nő - (+E3, +F3, ahol E3 = F3) (pl. későbbi fizetéssel vásárolunk anyagot) - eszköz kivonása: az eszközök és források összértéke, a mérlegfőösszeg csökken - (-E4, -F4, ahol E4 = F4) (pl. korábbi beszerzést kiegyenlítünk) (74) összetett gazdasági események típusai: - költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével egyidejűleg eszköz csökkenés vagy forrásnövekedés következik be +K,R és –E5 vagy +F5, ahol K,R = E5 vagy K,R = F5 - (pl. 100ezer Ft értékű késztermékünket 200 ezer Ft-ért értékesítjük, későbbi fizetési határidővel) - bevételek (B) elszámolása: bevétel növekedésével egyidejűleg eszköznövekedés vagy forráscsökkenés következik be +B és +E6 vagy –F6, ahol B = E6 vagy B = F6 47 - az összetett gazdasági események

annak megfelelően, hogy a vállalkozás mely tevékenységével kapcsolatban merültek fel, lehetnek: szokásos gazdasági események: a vállalkozás rendszere tevékenysége során jelentkeznek rendkívüli gazdasági események: a vállalkozási tevékenységtől függetlenek, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban A könyvviteli számlákat az Egységes számlakeret foglalja rendszerbe. (77) Egységes számlakeret célja: Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. (80) Számlarend fogalma: A számlarend az egységes számlakeret alapján készített

olyan belső szabályzat, amely meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat és kielégíti a vezetői információs igényeket is. (81) Számlarend kötelező tartalma: - minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör), - a számla tartalma, ha az a számla megnevezéséből nem következik, valamint a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata, - a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata, - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend. 48 B/2. A bizonylatok fogalma, bizonylati elv, bizonylati fegyelem, a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei, bizonylatok csoportosítása, feldolgozásuk határideje, számviteli bizonylatok, okmányok megőrzése (84)

Számviteli bizonylat fogalma: Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősülő irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékkel. (85) Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: - Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. - A gazdasági műveletek folyamatát tükröző

összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. - A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei: - bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója - bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése - a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése - bizonylat kiállításának időpontja - gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése - külső bizonylat esetén a bizonylatot kiállító

gazdálkodó neve és címe - adatok összesítése esetén az időszak megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik - könyvelés módjára történő hivatkozás - könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása - minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A számlával, egyszerűsített számlával kapcsolatos speciális követelmények: - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja a tartalmi hitelességet - mentesül az aláírási kötelezettség alól az a vállalkozó, amely főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, amelynél számítógépes úton, zárt rendszerben állítja ki a számlát, egyszerűsített számlát Elektronikus okiratok alkalmazásának feltételeit és követelményeit az elektronikus okiratokról szóló törvény határozza meg. Számviteli bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények: - a bizonylatot a

gazdasági művelet megtörténtének időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani - külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat kell magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez feltétlenül szükségesek - az adatok időtállóságát a megőrzési időn belül biztosítani kell (86) Bizonylatok feldolgozásának határideje: - A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. - Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő

rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A számlarendnek tartalmaznia kell a bizonylati rendet is, a bizonylati rendszer jó működése érdekében az előírásokat célszerű bizonylati szabályzatban rögzíteni (készítése nem kötelező). A bizonylati szabályzatnak célszerű tartalmaznia: - bizonylat megnevezését, célját és tartalmát, - kiállítás helyét, időpontját, módját, példányszámát, - a bizonylat feldolgozásának és továbbításának módját, menetét, határidőit, - a megőrzés helyét, módját és időtartamát. 49 Bizonylatok csoportosítása:  könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint: - alapbizonylatok, lehetnek elsődleges (eredeti feljegyzés a gazdasági eseményről) és másodlagos (eredeti bizonylat alapján készült pl. technikai adathordozó) bizonylatok - összesítő bizonylatok (pl. szállítójegy összesítő)  kezelésük

szerint: - szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség alá nem vont bizonylatok  keletkezésük szerint: - belső bizonylatok - külső bizonylatok  tartalmuk alapján: tárgyi eszközök, készpénzkezelés, készletgazdálkodás, értékesítés bizonylatai (87) Számviteli okmányok megőrzése: A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt és a részletező nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni. (88) Számviteli bizonylatok megőrzése: A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten

alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. (A megőrzési kötelezettség vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is.) 50 B/3. Az értékcsökkenés fogalma, fajtái, módszerei, a számviteli törvény speciális előírásai (tiltások, időkorlátok). Az értékcsökkenés könyvviteli elszámolása (105) Az értékcsökkenés fogalma: Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenés elszámolás történhet: - az eszköz várható használata, élettartama alatt megtervezett módon (terv szerinti

értékcsökkenés), - sajátos események (piaci érték csökkenése, rongálódás) hatására eseti jelleggel (terven felüli értékcsökkenés). A vállalkozónak el kell döntenie a használatbavételkor, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt, évenként milyen összeggel, milyen módszerrel és milyen maradványérték figyelembe vételével számolja el az eredmény terhére. Az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. (106) Hasznos élettartam: Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: - az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai

változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja, vagy - az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. (107) Maradványérték: A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (108) Az értékcsökkenés meghatározásának módszerei: 1) Bruttó érték alapján a) időarányos leírás - lineáris leírás - degresszív leírás - szorzószámok

módszere - évek száma összege módszer - abszolút összegű leírás - progresszív leírás b) teljesítményarányos leírás 2) Nettó érték alapján a) időarányos - degresszív leírás - állandó kulccsal (mértani sor) - kombinált módszer b) termeléssel arányos leírás 3) Egyösszegű leírás Lineáris leírás: az elhasználódás éveire évenként azonos összegű értékcsökkenést kell elszámolni: Leírási kulcs (L) : 1/n x 100, ahol n=hasznos élettartam (év). B-M x L (B= bruttó érték, M =maradványérték) Degresszív leírás: az elhasználódás éveire évenként eltérő, egyre csökkenő összeg kerül elszámolásra - szorzószámok módszere: a meghatározott szorzószámok összege az évek számával kell, hogy megegyezzen (pl. 1,7; 1,3; 1; 0,7; 0,3)í - évek száma összege módszer: az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege minden évben azonos összeggel csökken. (1+2+3+4+5=15) 1.év: (B-M)/15*5; 2. év: (B-M)/15*4 stb.)

51 Abszolút összegű leírás: a maradványértékkel csökkentett bruttó értéket előre meghatározott, változó összegekben számolják el. Teljesítményarányos értékcsökkenés elszámolás: a teljesítményt természetes egységben (db, kg, óra, km stb.) kell kifejezni: T  BM tervezettéletteljesítmény évenként elszámolandó értékcsökkenés: T x adott évi tényleges teljesítmény Nettó érték alapján állandó kulccsal meghatározott értékcsökkenés: Az elhasználódás éveire évenként csökkenő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra, a meghatározott állandó kulcs az eszköz nettó értéke alapján kerül meghatározásra. L  1 n M B Kombinált módszer: nem keletkezik maradványérték: például az utolsó 2 évben áttérünk lineáris módszerre. Termeléssel arányos értékcsökkenés elszámolás módszerénél (az ásványvagyon kitermelése területén alkalmazható) az értékcsökkenési leírási

kulcsot a tárgyi eszközök adott év január 1-jei nettó értéke és a kitermelhető ásványvagyon mennyiségének hányadosaként kell meghatározni: Leírásikulcs  január1  jeinettóérték bányákbólkitermelhetőásványvagyonmennyisége Tárgyévi értékcsökkenés = tárgyévben kitermelt mennyiség x L Egyösszegű leírás: A Szt. előírásai szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. (109) Időkorlátok a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásában: - az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, - a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő

alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A vagyoni értékű jogoknál a Szt. nem állapított meg leírási időszakot, ezek a szerződésen, megállapodáson alapulnak. (110) Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó tiltások: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - a földterület, a telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásoknál, - a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt, illetve a tervezett

maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. A terv szerinti értékcsökkenés könyvviteli elszámolása: A terv szerinti értékcsökkenést költségként kell elszámolni az 5. számlaosztályban Könyvelése: T571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése K149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése K159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 52 A terven felüli értékcsökkenés és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) (111) A terven felüli

értékcsökkenés elszámolásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél elszámolni akkor, ha - az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, - a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, - a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az

eredménytelen lesz. (112) A terven felüli értékcsökkenés mértéke: Az érték csökkenését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül ki kell vezetni. (113) A terven felüli értékcsökkenés visszaírása: A Szt. szerint amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, és az alacsonyabb értéken történő értékelés okai már nem, illetve csak

részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét csökkenteni kell. Az immateriális javak közé tartozó eszközt, a tárgyi eszközt a piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. Amennyiben a piaci érték meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés levonásával meghatározott nettó értéket, a különbözet értékhelyesbítésként számolható el. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírásának könyvviteli elszámolása: A terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni a 8. számlaosztályban, a visszaírást egyéb bevételként a 9. számlaosztályban Könyvelése: Csak az érték csökken, az eszköz állományban marad: T8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése T8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118. Immateriális javak

terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663. Immateriális javak

visszaírt terven felüli értékcsökkenése K9664. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése 53 Állománycsökkenés elszámolása: Bruttó érték kivezetése: T8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K11. Immateriális javak K12-16. Tárgyi eszközök Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése T138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése T148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T149. Egyéb

berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése T168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése K8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 54 B/4. Az értékhelyesbítés fogalma, feltételei, mértéke, könyvviteli elszámolása (120) Az értékhelyesbítés elszámolásának feltételei: Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló - vagyoni értékű jog, - szellemi termék, - tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket), - tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás után könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözete a mérlegben az eszközök

között „Értékhelyesbítés”ként, a saját tőkén belül „Értékesítési tartalék”-ként kimutatható. Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Ha a vállalkozás él az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével, illetve kötelező a visszaírás, akkor a leltárnak tartalmaznia kell: - egyedi eszköz mérlegfordulónapi piaci értékét, - az egyedi eszköznek az elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét) - a piaci érték és a könyv szerinti nettó érték különbözetét (értékhelyesbítés). Amennyiben a különbözet meghaladja a visszaírandó összeget, a különbözetből a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés, amely a mérlegben az eszközök között kimutatható. Az értékhelyesbítés elszámolása a következő üzleti években: -

növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés meghaladja az előző évit, - csökkenti az értékhelyesbítés összegét, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, Az értékhelyesbítést meghaladó különbözetet terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként kell elszámolni. Az értékelés helyességét könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Értékhelyesbítés könyvelése: Első évben: T117. Immateriális javak értékhelyesbítése T127. Ingatlanok értékhelyesbítése T137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T157. Tenyészállatok értékhelyesbítése T177. Részesedések értékhelyesbítése K417. Értékelési tartalék A második és az azt követő években: - Évközi elszámolások: T417. Értékelési tartalék K117. Immateriális

javak értékhelyesbítése K127. Ingatlanok értékhelyesbítése K137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése K147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése K157. Tenyészállatok értékhelyesbítése K167. Részesedések értékhelyesbítése - Év végi elszámolások: Az értékelési tartalék növelése/csökkentése az értékhelyesbítések tárgyévi és előző évi összegeinek – leltárral alátámasztott – különbségével. 55 B/5. Az immateriális javak növekedéseinek, csökkenéseinek könyvviteli elszámolása Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, az immateriális javakra adott előlegek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása Tipikus növekedési formák: - beszerzés, - saját előálíltás, - apportként történő átvétel, - térítés nélküli átvétel, - ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt

eszközök, - követelés fejében, csereszerződés keretében átvett eszközök Tipikus csökkenési formák: - értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli és annak visszaírása), - értékesítés, - apportként történő átadás, - térítés nélküli átadás, - selejtezés, megsemmisülés, - kötelezettség fejében történő átadás 1) alapítás-átszervezés aktivált értéke: - NÖVEKEDÉSEK: - idegen kivitelezés: T111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szálíltók - saját kivitelezés: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek - vegyes kivitelezés - CSÖKKENÉSEK: - terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 2) kísérleti fejlesztés aktivált

értéke: - NÖVEKEDÉSEK: - idegen kivitelezés: T112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szálíltók - saját kivitelezés: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek - vegyes kivitelezés: - CSÖKKENÉSEK: - terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - terven felüli értékcsökkenés: csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 56 visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása: K112

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Immateriális javakra adott előlegek Előleg átutalásakor: T351 Immateriális javakra adott előlegek T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K384 Elszámolási betétszámla Teljesítéskor: T454 Szállítók K351 Immateriális javakra adott előlegek K466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek gazd.-i eseményeinek könyvviteli elszámolása Vagyoni értékű jogok - NÖVEKEDÉSEK - beszerzés: Belföldi szállító számlája alapján: T113. Vagyoni értékű jogok T466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók Külföldi szállító számlája alapján (választott

árfolyamon átszámítva) T113 Vagyoni értékű jogok K454 Szállítók Importbeszerzés esetén: - vámterhek könyvelése T113 Vagyoni értékű jogok K465 Vám és pénzügyőrség elszámolási számla - levonható általános forgalmi adó könyvelése: T368 Különféle egyéb követelések K465 vám és pénzügyőrség elszámolási számla - áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján (VPOP-nak történő átutalás) T466 Előzetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések - Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T113 Vagyoni értékű jogok K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek - apportból: Létesítő okirat szerint: T113 Vagyoni értékű jogok K32.3335 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Jegyzett tőke növelése: T32, 33, 35, Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K411 Jegyzett tőke - térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt T113 Vagyoni értékű jogok K9891

Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - értékhelyesbítés T117 Immateriális javak értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék - CSÖKKENÉSEK - értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K117 Immateriális javak értékhelyesbítése - terv szerinti értékcsökkenési leírás T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 57 terven felüli értékcsökkenés csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése

állománycsökkenés elszámolása: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - - értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések (forintban) K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi

eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa - átadás apportként: könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetében) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa - átadás térítés nélkül: könyv szerinti érték

kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa) K467 fizetendő áfa Szellemi termékek: NÖVEKEDÉSEK - beszerzés: belföldi szállító számlája alapján: T114 Szellemi termékek T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók 58 külföldi szállítók számlája alapján: T114 Szellemi termékek K454 Szállítók (külföldi) Importbeszerzés esetén - vámterhek könyvelése T114 Szellemi termékek K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla

- levonható általános forgalmi adó könyvelése T368 Különféle egyéb követelések K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla - áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Előzetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések - hatósági díja, adók, illetékek könyvelése: T114 Szellemi termékek K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek - saját előállítás: saját teljesítmények költségei: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4. Kötelezettségek előállított szellemi termék aktiválása (állományba vétele) T114 Szellemi termékek K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - apportból: létesítő okirat szerinti érték: T114 Szellemi termékek K32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként

fellelt: T114 Szellemi termékek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - értékhelyesbítés: T117 Immateriális javak értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék CSÖKKENÉSEK - értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K117 Immateriális javak értékhelyesbítése - terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - terven felüli értékcsökkenés: csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak

visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 59 - értékesítés: könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések (forintban) K961

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa - átadás apportként: könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése, és annak visszaírása T119 Imamteriális javak terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa - átadás térítés nélkül: könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118

Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 fizetendő áfa 60 B/6. Tárgyi eszközök növekedéseinek, csökkenéseinek könyvviteli elszámolása Növekedések: 1) Beszerzés (idegen kivitelezésű beruházás) Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése, belföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások T466 Előzetesen felszámított áfa K4551 Belföldi beruházási szállítók Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése, külföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások

T162 Felújítások K4552 Külföldi beruházási szállítók Importbeszerzés esetén a vámterhek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla levonható áfa könyvelése T368 Különféle egyéb követelések K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Előzetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, kezelési ktg., rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia, biztosítási díj könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K384 Elszámolási betétszámla K381 Pénztár K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek beruházásra adott előleg után kapott kamat könyvelése T384

Elszámolási betétszámla K161 Befejezetlen beruházás K162 Felújítások 2) Saját előállítás (saját kivitelezésű beruházás) Beruházással kapcsolatban felmerült költségek könyvelése költségnemenként: T51-57 Költségnemek K1-4 Mérlegszámlák Saját teljesítmény aktiválása a beruházások, felújítások közé: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Beruházás, felújítás értékének csökkentése a próbaüzemelés során előállított termékek előállítási költségével: T582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások Próbaüzemelés során előállított termék készletre vétele T23 Befejezetlen termelés és félkész termék T25 Késztermékek K581 Saját termelésű készletek állományváltozása Saját kivitelezésű beruházáshoz kapcsolódó áfa könyvelése: T466 Előzetesen felszámított áfa

K467 Fizetendő áfa Az áfa törvény szerint a felújításhoz kapcsolódóan nem kell áfát elszámolni. Le nem vonható áfa elszámolása: T161 Befejezetlen beruházások K467 Fizetendő áfa 61 3) Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása tárgyi eszköz állományba vétele beszerzési értéken vagy előállítási költségen: T12-15 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások 4) Apportként átvett tárgyi eszközök Létesítő okirat szerinti érték: T12-16 Tárgyi eszközök K32. 33 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Áthárított áfa: T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése: T32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K411 Jegyzett tőke 5) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz: T12-16 Tárgyi eszközök K9891 Térítés nélkül átvett

eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Áthárított áfa: T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek bevétel passzív időbeli elhatárolása: T9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszköz piaci értéke K483 Halasztott bevételek Elhatárolás megszüntetése T483 Halasztott bevételek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 6) Készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé: - raktáron lévő új készlet átminősítése: T161 Befejezetlen beruházások K21-22 Anyagok - már használatba vett készlet átminősítése: készletre vétel: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K51 Anyagköltség átsorolás a tárgyi

eszközök közé: T13-15 Tárgyi eszközök K 21-22 Anyagok K24 Növendék, hízó- és egyéb állatok Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a használatba vételtől eltelt időre: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K13-15 Tárgyi eszközök 7) Értékhelyesbítés: T127 Ingatlanok értékhelyesbítése T137 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T147 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T157 Tenyészállatok értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék Csökkenések: 1) Értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K127-157 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 62 2) Terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K129 Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

K139 Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése K149 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése K159 Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 3) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken: T8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9664 Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése (Beruházás esetén visszaírás nem lehetséges) Állománycsökkenés elszámolása: - bruttó érték kivezetése: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök - terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés

kivezetése: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 4) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa 5) Átadás apportként Könyv

szerinti érték kivezetése: T881Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa 6) Átadás térítés nélkül Könyv szerinti érték kivezetése: T8891

Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke 63 Fizetendő áfa elszámolása T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa K467 Fizetendő áfa 7) Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé - még nem aktivált tárgyi eszköz átsorolása: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K161 Befejezetlen beruházások - már aktivált tárgyi eszköz átsorolása: készlet állományba vétele: T21-22 Anyagok K13-14 Tárgyi eszközök T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K581 Saját termelésű készletek

állományváltozása és T51 Anyagköltség K15 Tenyészállatok Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T139-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Anyagköltség elszámolása: T51 Anyagköltség K21-22 Anyagok 8) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett tárgyi eszközök Haszonanyag (megtérülés) készletre vétele: T21-22 Anyagok K12-14 Tárgyi eszközök Haszonanyag értékével csökkentett bruttó érték kivezetése: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök Elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-148 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-149 Tárgyi eszközök terv

szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Biztosító térítése: december 31-ig befolyt: T384 Elszámolási betétszámla K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege december 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelő kártérítés: T3612 Előírt tartozások K9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek 64 B/7. Értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események (beszerzés, értékesítés, értékvesztés, kamat és osztalék) könyvviteli elszámolása 1) Beszerzés a) Beszerzési érték T 17. Tulajdoni részesedés jelentő befektetések T 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok T 37. Értékpapírok (forgatási célú) – K 38. Pénzeszközök – K 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos

kötelezettségek Kapcsolódó tétel:  Kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat: T 9743. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat – K 38. Pénzeszközök – K 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek Kamatozó értékpapír esetén a könyvelés más módon is lehetséges: Vételár könyvelése: T 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok T 37. Értékpapírok (forgatási célú) – K 38. Pénzeszközök – K 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek Vételárban lévő kamat könyvelése: T 9743. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat – K 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – K 37. Értékpapírok (forgatási célú) Megjegyzés: Kamatot csak lejáratkor fizető értékpapír esetén a felhalmozott kamattal kell számolni! Saját részvény, saját üzletrész visszavásárlásakor lekötött tartalék könyvelése: T 413. Eredménytartalék – K. 414

Lekötött tartalék Specialitások: (1) Névérték alatti bekerülési értékű tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál (CSAK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKNÉL!) Év végén elhatárolandó a bekerülési érték és a névérték közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg (leendő nyereség): T 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség elhatárolása – K 9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt nyereség Elhatárolás megszüntetése beváltáskor, kivezetéskor és értékvesztés elszámolásakor. (2) Névérték feletti bekerülési értékű tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál (CSAK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKNÉL!) Év végén elhatárolandó a

bekerülési érték és a névérték közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg (leendő veszteség): T 8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt veszteség – K 4822. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamveszteség elhatárolása Elhatárolás megszüntetése beváltáskor, kivezetéskor és értékvesztés elszámolásakor (utóbbinál, ha a könyv szerinti érték a névérték alá csökken). b) Cégvásárláskor (75% feletti részesedés - Befektetett pénzügyi eszköz vásárlása esetén), ha üzleti vagy cégérték keletkezik Megvásárolt részesedés piaci értéke: T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban – K 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla)

Részesedésért fizetendő ellenérték: T 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) – K 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek 65 Fizetett ellenérték kiegyenlítése: T 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek – K 38. Pénzeszközök Pozitív üzleti vagy cégérték keletkezése (fizetett ellenérték > piaci érték): T 115. Üzleti vagy cégérték – K 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) Negatív üzleti vagy cégérték keletkezése (fizetett ellenérték < piaci érték): T 368. Különféle egyéb követelések (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) – K 9695. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása: T 9695. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg – K 4834. Negatív üzleti

vagy cégérték elhatárolása Megjegyzés: a könyvelés megoldható a 9695. számla nélkül is, azaz: T 368. - K 4834 2) Értékesítés (beváltás) Bekerülési érték kivezetése: T 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla) – K 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések – K 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – K 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban – K 372. Egyéb részesedés – K 373. Saját részvények, saját üzletrészek – K 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Elszámolt értékvesztések kivezetése: T 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása T 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3739. Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése T 3749.

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása - K 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla) Árfolyamnyereség elszámolása (Befektetett pénzügyi eszköznél!): T 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla) – K 972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége – K 9738. Eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyeresége Árfolyamveszteség elszámolása: T 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége T 875. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége – K 368. Különféle egyéb követelések (Értékpapír elszámolási számla) Kapcsolódó tétel: a) Eladási ár könyvelése: T 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések T 38. Pénzeszközök - K 368. Különféle egyéb követelések b) Eladási árban lévő kamat

könyvelése: T 368. Különféle egyéb követelések – K 9733. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat (Befektetett pénzügyi eszközöknél!) – K 9745. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor – az eladási árban lévő kamat (Forgóeszköz!) c) Névérték felett bekerülési értékű tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatosan a névérték és a bekerülési érték különbözetének összegéből elhatárolt összeg megszüntetése: 66 T 4822. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamveszteség elhatárolása – K 8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt veszteség d) Névérték alatti bekerülési értékű tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatosan a névérték és a bekerülési érték

különbözetének összegéből elhatárolt összeg megszüntetése: T 9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt nyereség – K 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség elhatárolása e) Értékhelyesbítés kivezetése (csak befektetett pénzügyi eszközöknél!): T 417. Értékelési tartalék - K 177. Részesedések értékhelyesbítése f) Saját részvény, saját üzletrész esetén a lekötött tartalék feloldása: T 414. Lekötött tartalék - K 413. Eredménytartalék 3) Értékvesztés T 8741. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése T 8742. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése – K 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása – K 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása – K 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések

értékvesztése és annak visszaírása – K 3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása – K 3739. Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése – K 3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása Kapcsolódó tétel: a névérték és a bekerülési érték különbözetéből adódóan könyvelt elhatárolás megszüntetése. Elszámolt értékvesztés visszaírása: T 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása T 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása T 3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása – K 8746. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése – K 8747. Hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése 4) Kamat és osztalék Kapott osztalék T 38. Pénzeszközök - K 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés Járó osztalék: T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása - K 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés 67 B/8. A vásárolt készletek növekedéseinek és csökkenéseinek könyvviteli elszámolása a különféle nyilvántartási változatok szerint I. Főkönyvi elszámolások évközi folyamatos értéknyilvántartás esetén: KÖNYVELÉS BESZERZÉSI ÁRON TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS ESETÉN Növekedések: 1. Beszerzés Belföldi szállító számlája alapján: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk T 466 Előzetesen felszámított áfa - K 4541 Belf.anyag és áruszállítók - K 4543 Belföldi szolgáltatók Külföldi szállító számlája alapján: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 4542 Külf. - K 4544 Megjegyzés: az előbbi szlaösszefüggéssel kell könyvelni a belf./külf szállító szlája

alapján:  a szállítási és rakodási költséget,  a közvetítői, bizományi díjakat. Importbeszerzés esetén a) vámterhek könyvelése: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla b) levonható áfa a kivetett összegben: T 368 áfa átvezetése a pü rendezés napján: T 466 Raktárba tört. beszállig felmerült hitelkamat T 21-22 kezelési ktg,rend.re tartjutalék,bankgar: T 26-28 Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek - K 465 - K 368 - K 384 - K 479 2. Apportként kapott készlet Társasági szerz. szérték: T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 32,33,35 Jegyzett,de még be nem fizetett tőke Áthárított áfa: T 466 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése: T 32, 33, 35 - K 411 Jegyzett tőke 3. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként

fellelt készlet T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Áthárított áfa: T 466 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9891 - K 483 Halasztott bev.-ek  T 9892 Megszüntetése: T 483 - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke (pl.terv szÉCS elszámolásakor) K 9892 4. Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé (ha a vállalkozó helytelenül tette oda) a) Még nem aktivált t.eszk átsorolása: T 21-22 Anyagok T 24 Növendék-,hízó-és egyéb áll. - K 161 Befejezetlenlen beruh. b) Már aktivált tárgyi eszk. átsorolása: Készlet áll.ba vétele (bruttó érték kivez): T 21-22 - K 13-14 T 24 - K 581 Saját term.készl és T 51 Anyagktg. - K 15 Tenyészállatok 68 Csökkenések: 1. Anyagfelhasználás T 51 Anyagköltség -

K 21-22 Anyagok Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok érték vesztése és annak visszaírása - K 51 Anyagköltség Anyagktg megtérülés elszámolása: T 21-22 Anyagok - K 519 Anyagktg. megtérülés 2. Értékesítés: Az ELÁBÉ és az eladott (közvetített) szolg.ok érték nem mutatható ki az 5 szlaosztályban, a 8 szlaoban kell könyvelni! A készletcsökk. könyvelése értkor: T 814 ELÁBÉ T 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 814 ELÁBÉ - K 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Eladási ár és az áfa könyv.: T 31 Vevők - K 91-94 Árbevétel - K 467 Fizetendő áfa Ha kp-es fizetés (kpfiz.szla

végösszege)=eladási ár+áfa áfa könyvelése: T 38 Pénztár T 91-92 Árbevétel - K 91-94 Árbevétel - K 467 3. Apportként történő átadás Bekerülési érték kivezetése: T 881 Társ.-ba bevitt eszk nyilvántartszértéke - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36 Egyéb követelés - K 981 Társ.ba bevitt eszk létesítő okiratban meghatértéke Rész.állba vétele a cégbírbejegyzéskor: T 17 Tul.részesjelbefekt - K 36 Egyéb követelés Fizetendő áfa (alapja: lét.okirat szérték): T 368 (áthár.áfa) T 881 (át nem hárított áfa esetrén) - K 467 4. Átadás térítés nélkül Bekerülési érték

kivezetése: T 8891 Tér.nélkül átadott eszknyilvszértéke - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk 69 Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 Tér. nélkül átadott eszknyilvsz értéke Fizetendő áfa (alapja a piai érték): T 368 (áthár.áfa) T 8891 (át nem hárított áfa esetrén) - K 467 5. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek Bekerülési érték kivezetése: T 8693 Hiányzó,megsemmisült áll.ból kivezkészlkönyv szért - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T

289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Biztosító térítése: Dec. 31-ig befolyt: T 384 - K 968 Bizt.által visszaigazolt kártérítés összege Dec. 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása - K 968 Dolgozót terhelő kártérítés: T 3612 Előírt tartozások - K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bev. 6. Készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé (ha a vállalkozó helytelenül tette oda) a) Raktáron lévő új készlet átminősítése: T 161 - K 21-22 Anyagok b) Már haszn.ba vett (anyagktgként elszámolt) készlet átminősítése: Készletre vétel: T 21-22 Anyagok T 24 (Növendék-,hízó-és egyéb állatok) - K 51 Anyagktg. Átsorolás a tárgyi esz. közé: T 13-15 - K 21-22 Anyagok - K 24 Terv sz. ÉCS elszáma használat idejére: T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572 - K 13-15 7. Értékvesztés a) Ha áll.csökknincs: Értékvesztés elszámolása:

T 8691 Készletek elszámolt értékvesztése - K 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása - K 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása - K 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása - K 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Értékvesztés visszaírása: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszám. értvesztésének visszaírása 70 b) Ha áll.csökkenés következik be: Bekerülési érték kivezetése: T 8693 Hiányzó,megsemmisült, áll.ból kivezkészlkönyv szért - K 21-22 Anyagok - K 26-28 Áruk Értékvesztés kivezetése: T 229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T 269 Kereskedelmi áruk értékvestése és

annak visszaírása T 279 Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása T 289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 KÖNYVELÉS ELSZÁMOLÓ ÁR ALKALMAZÁSA ESETÉN A készlet besz.ára két könyvviteli szlán kerül kimutatásra: (beszár= elszámárárkülönbözet)  készletszámlán, melyen a készlet értéke elszámoló áron jelenik meg,  árkülönbözet számlán, melyen az elszámoló árhoz kapcsolódó árkülönbözet jelenik meg. Növekedések: 1. Beszerzés Beszerzési árba tartozó tételek belföldi szállító számlája alapján: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T 466 Előzetesen felszámított áfa - K 4541 Belföldi anyag- és áruszállítók - K 4543 Belföldi szolgáltatók Külföldi szállító számlája alapján: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas

göngyölegek árkülönbözete - K 4542 Külf - K 4544 Külföldi szolgáltatók Megjegyzés: az előbbi szlaösszefüggéssel kell könyvelni a belf./külf szállító szlája alapján:  a szállítási és rakodási költséget,  a közvetítői, bizományi díjakat. Importbeszerzés esetén a) vámterhek könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla b) levonható áfa a kivetett összegben: T 368 - K 465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla áfa átvezetése a pü rendezés napján: T 466 - K 368 Raktárba tört. beszállig felmerült hitelkamat kezelési ktg,rendre tartjutalék,bankgar: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 384 - K 479 Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T

288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 463 Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 71 2. Apportként kapott készlet Létesítő okirat sz.érték elszám: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 32,33,35 Jegyzett,de még be nem fizetett tőke Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Áthárított áfa: T 466 - K 479 K.féle rövlejegyköt Jegyzett tőke növekedése: T 32, 33, 35 - K 411 Jegyzett tőke 3. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt készlet A nyilv.

szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, ill az állba vétel időpontjában ismert piaci érték könyv: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Áthárított áfa: T 466 - K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása:  Megszüntetése: (pl.terv szÉCS elszámolásakor) T 9891 T 9892 T 483 - K 483 Halasztott bev.-ek - K 9891 K 9892 4. Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé (ha a vállalkozó helytelenül tette oda) a) Még nem

aktivált t.eszk átsorolása: T 228 Anyagok árkül. T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 161 Befejezetlen beruházások Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszám.áron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete b) Már aktivált tárgyi eszk. átsorolása: Készlet áll.ba vétele (bruttó érték kivez): T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 13-15 Tárgyi eszközök 72 Készletrevétel elszámoló áron: T 211-227 Anyagok elszámolóáron T 262 Áruk elszámoló áron T 281-287 Betétdíjas göngyölegek - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Tárgyévben elszámolt ÉCS kivezetése: T 139-159 T.eszktervszÉCS-e -

K 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenés Anyagköltség elszámolása: T 51 Anyagktg. - K 211-227 Anyagok elszámolóáron - K 262 Áruk elszámoló áron - K 281-287 Betétdíjas göngyölegek Csökkenések: beszerzési áras elszámolásnál leírtak szerint, csak a készlet értékének meghatározásában mutatkozik eltérés(a ktg, ráfordítás számlák Tartozik és a készletszlák Követel oldalán kell könyvelni, elszámoló áron). Kapcs. tételként az elszámoló ár alkalmazása esetén legkésőbb a mérleg készítését megelőzően el kell számolni (fel kell osztani) a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözetet. Az árkülönbözet felosztása:  Árkülönbözet %-ának meghatározása  árkülönbözet hány %-a az elszámló árnak: árk.%= árkülöbözet számla egyenlege naptári évben rend.re álló összes készlet * 100 (nyitó + beszerzés) elszámoló áron

 Az árkül.% ismeretében meg kell határozni a készletcsökkre jutó árkülönbözetet: készletcsökkenés elszámoló áron x árkülönbözet % (készletcsökk. a készletszla K o-n)  Az árkülönbözet felosztásának könyvelése: Ha az árkülönbözet számla Tartozik egyenlegű: T 51 T 814 ELÁBÉ T 8693 T 881Társ.ba bevitt vtárgyak nyilszért T 8891 Tér.nélkátadott vtárgyak nysz - K 228 Anyagok árkülönbözete - K 263 Áruk árkülönbözete - K 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Ha az árkülönbözet számla Követel egyenlegű: T 228 Anyagok árkülönbözete T 263 Áruk árkülönbözete T 288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete - K 51 - K 814 - K 8693 - K 881 - K 8891 II. Könyvviteli elszámolások évközi folyamatos értéknyilvántartás hiányában: A beszerzéseket azonnal költségként kell elszámolni, anyagok esetében az 51. Anyagköltség, az áruk esetében a 814. Eladott áruk beszerzési értéke könyvviteli

számlán Készletre vétel beszerzési értékeinek meghatározása: – átlagos (súlyozott) beszrezési ár, – legutolsó beszerzési ár, – tényleges, a mérlegkészítéskor ismert beszerzési ár. Az esetleges értékvesztéseket, ill. az értékvesztések visszaírását el kell számolni 73 B/9. A saját termelésű készletek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása a különféle nyilvántartási változatok szerint II. Tk 326o - 340o I. Évközi folyamatos értéknyilvántartás esetén: KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉGEN TÖRTÉNŐ ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁS Növekedések: 1. Készletre vétel előállítási költségen T 23-25 Saját term.készletek - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Így kell könyvelni a vevő által visszaküldött, ill. elszámolási hibából eredő leltári többletet is 2. Vásárolt állatok elszámolása beszerzési értéken T 51 Anyagktg. - K 454 T 24 Állatok - K 581 Saját termelésű készletek

állományváltozása 3. Többletként fellelt saját termkészlet T 23-25 - K 9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9892 - K 483 Halasztott bev.-ek  Megszüntetése: T 483 - K 9892 (készlet csökkenésekor) és Csökkenések: 1. Értékesítés A készletcsökkenés elszámolása T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 23-25 Értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok ért.vesztés annak visszaír T 259 Késztermékek ért.vesztés annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Árbevétel és a fiz.áfa elsz: T 31 Vevők (el.ár+áfa) - K 91-94 Árbevétel -K 467 Fizetendő áfa Ha kp-es értékesítés esetén az árbevétel és

az áfa elszám.: T 381 Pénztár - K 91-92 T 91-92 Árbevétel áfa könyvelése - K 467 2. Értékesítés saját boltban a) átadás saját boltnak közvetlen önktg.en: Késztermékek b) készletre vétel fogy.áron: S.tbkészlárrése T 255 S.tbkészlárrése - T 254 S.tbkészletek - K 251-253 K 255 3. Befejezetlen termelés, félkész termék továbbfelhaszn-a, késztermékek vállalkozáson belüli felhasználása Készletcsökk. elszámolása: T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 23-25 Értékvesztés kivezetése: T 239 Bef.len termés félkész termékek értvesztés annak visszaírása T 249 Állatok ért.vesztés annak visszaír T 259 Késztermékek ért.vesztés annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása 74 4. Értékvesztés elszámolása a) Ha állománycsökkenés nincs: T 8691 Készletek elszámolt értékvesztése - K 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak

visszaírása - K 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Értékvesztés visszaírása: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszámolt értékvesztésének visszaírása és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása b) Ha áll.csökkenés következik be: Készletcsökkenés elszámolása közvetlen önköltségen: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek

értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 5. Apportként történő átadás Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36 Egyéb követelés - K 981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17 Tulajdonosi részesedést jelentő befektetések - K 36 Fizetendő áfa (alapja: a létesítő okirat sz.érték): T 368 (áthár.áfa) T 881 (át nem hárított áfa esetrén) Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 467 6. Átadás térítés nélkül Készletcsökkenés közvetlen önköltségen: T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját

előállítású eszközök aktivált értéke 75 Fizetendő áfa (alapja a piaci érték): T 368 (áthár.áfa) T 8891 (át nem hárított áfa esetrén) - K 467 7. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett saját termelésű készletek Készletcsökkenés közvetlen önktg.en: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért - K 23-25 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Biztosító térítése: Dec. 31-ig befolyt: T 384 - K 968 Bizt.által visszaigazolt kártérítés összege Dec. 31-ig be nem folyt,

elismert összeg: T 391 - K 968 Bevételek aktív időbeli elhatárolása Dolgozót terhelő kártérítés: T 3612 Előírt tartozások - K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGÁRON TÖRTÉNŐ ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁS Növekedések: 1. Készletre vétel Készletnövekedés könyvelése elszámolási egységáron: T 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron T 241-246 Állatok elszámolási egységáron T 251-257 Késztermék elszámolási egységáron - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete - K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete 2. Vásárolt állatok elszámolása Állományba vétel elszámolási egységáron: T 241-246 - K 248 Állatok készletérték-különbözete Állatok beszerzési értékének elszámolása: T 51 Anyagktg. - K 454 T 248 Állatok készletérték-különbözete - K 581 Saját

termelésű készletek állományváltozása 3. Többletként fellelt saját termelésű készlet Készlet állományba vétele piaci értéken: T 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete T 248 Állatok készletérték-különbözete T 258 Késztermék készletérték-különbözete - K 9892 Késztermék könyvelése elszámolási egységáron: T 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron T 241-246 T 251-257 - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete - K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása 76 Bevétel passzív időbeli elhatárolása:  Megszüntetése: (készlet csökkenésekor) T 9892 - K 483 Halasztott bev.-ek T 483 - K 9892 Csökkenések: Készletcsökkenésekre jutó

készletérték-különbözetet (KÉK) fel kell osztani a szlarendben meghatározott időszakonként. KÉK felosztásának könyvelése: a) Ha a tényleges közvetlen önktg magasabb, mint az elszámolási egységár, azaz a KÉK számlának Tartozik egyenlege van: T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete - K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete b) Ha a tényleges közvetlen önktg alacsonyabb, mint az elszámolási egységár, azaz a KÉK számlának Követel egyenlege van: T 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete T 248 Állatok készletérték-különbözete T 258 Késztermék készletérték-különbözete - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Ha a készletcsökk.-t ráfordításként kell elszámolni (térnélkátadás, apportként törtátadás,

hiányzó,megsemmisült)  a KÉK a ráfordítás számlát módosítja a tényleges önktg.re: T 8 Ráfordítás - K 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete - K 248 Állatok készletérték-különbözete - K 258 Késztermék készletérték-különbözete vagy: T 238 Befejezetlen termelés és félkész termék készletérték-különbözete T 248 Állatok készletérték-különbözete T 258 Késztermék készletérték-különbözete - K 8 Ráfordítás Kapcsolódó tétel (változtattuk a készlet értékét, aminek meg kell jelennie az 581.számlán): T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke vagy: T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása A készletcsökk.re jutó KÉK elszámolásának célja, hogy az érintett eredmény (csökkentő) szla a tényleges közvetlen önktg-et

mutassa.(=ahogyan változik a 8 ráfordítás szla, úgy mozdul az 581 saját termelésű készl.ek állváltozása szla, mind2nek a T vagy K oldalára könyvelünk) 1. Értékesítés Készletcsökkenés könyvelése elszámolási egységáron: T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termékek elszámolási egységáron - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron (Fogy.áron: T 581- K 254; csökk.re jutó árrés: T 255 - K 581) Értékvesztés kivezetése: T 239 Bef.len termés félkész termékek értvesztés annak visszaírása T 249 Állatok ért.vesztés annak visszaír T 259 Késztermékek ért.vesztés annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Az értékesítésre jutó KÉK könyvelése: lásd előbb. Árbevétel és a fizetendő áfa elsz.: T 31 Vevők (el.ár+áfa) - K 91-94 Árbevétel - K 467 Fizetendő áfa Ha

kp-es értékesítés esetén az árbev.és az áfa elszám: T 381 Pénztár - K 91-92 T 91-92 Árbevétel áfa könyvelése - K 467 77 2. Értékesítés saját boltban a) Átadás saját boltnak elszám.egységáron: b) Készletérték különbözet: vagy: c) Készletre vétel fogy.áron: T 255 T 255 - T 258 T 254 - K 251-253 Késztermékek K 258 Késztermékek KÉK különbözete K 255 K 255 S.tbkészlárrése 3. Befejezetlen termelés, félkész termék továbbfelhasználása, késztermékek vállalkozáson belüli felhasználása Készletcsökkés elszámolási egységáron: T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron Értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és

annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Továbbfelhasználásra, felhasználásra jutó KÉK könyvelése: lásd előbb. 4. Értékvesztés elszámolása a) Ha állománycsökkenés nincs: T 8691 Készletek elszámolt értékvesztése - K 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása - K 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Értékvesztés visszaírása: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 Készletek elszámolt értékvesztésének visszaírása és T 582

Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása b) Ha állománycsökkenés következik be: Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért és T 581 Saját termelésű készletek

állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke A csökkenésre jutó KÉK könyvelése: lásd előbb. 5. Apportként történő átadás Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 78 Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált

értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása A csökkenésre jutó KÉK könyvelése: lásd előbb. 6. Átadás térítés nélkül Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8891 és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Fizetendő áfa

(alapja a piaci érték): T 368 (áthár.áfa) T 8891 (át nem hárított áfa esetén) - K 467 7. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett saját termelésű készletek Készletcsökkenés elszámolási egységáron: T 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért - K 241-246 Állatok elszámolási egységáron - K 231-237 Befejezetlen termelés és félkész termék elszámolási egységáron - K 251-257 Késztermék elszámolási egységáron és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Eddig elszámolt értékvesztés kivezetése: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv sz.ért és T 582 Saját előállítású

eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása A készletcsökkenésre jutó KÉK könyvelése: lásd előbb. Biztosító térítése: dec. 31-ig befolyt: T 384 - K 968 Bizt.által visszaigazolt kártérítés összege Dec. 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása - K 968 Dolgozót terhelő kártérítés: T 3612 Előírt tartozások - K 9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bev. 79 II. Évközi folyamatos értéknyilvántartás hiányában: Számlaösszefüggések: 1. Nyitás: T 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek T 24 Állatok T 25 Késztermék - K 491 Nyitómérleg számla 2. Évközi gazdasági események: T 23-25 - K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása És a csökkenés elszámolása közvetlen önköltségen. 3. Év végi feladatok: Zárókészlet készletre vétele: T 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek T 24 Állatok T 25 Késztermék -

K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása Nyitókészlet kivezetése: T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek - K 24 Állatok - K 25 Késztermék Értékvesztés elszámolása: T 8661 Készletek értékvesztése - K 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása - K 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása - K 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása és T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása - K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Értékvesztés visszaírása: T 239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása T 249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása T 259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása - K 9661 és T 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 581 Saját termelésű készletek

állományváltozása 80 B/10. A követelések (vevő-, váltó-, egyéb követelések) gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Belföldi követelések - Belföldi értékesítésből származó követelése elfogadott számla szerinti összegének könyvelése: T 311. Belföldi követelések (forintban) számla szerinti eladási ár + áfa - K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele eladási ár - K 96. Egyéb bevételek - K 467. Fizetendő áfa áfa - A követelés eredeti összegét csökkentő helyesbítések tételeinek (engedmény, visszaküldés) könyvelése helyesbítő számla alapján: T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele T 96. Egyéb bevételek T 467. Fizetendő áfa - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Belföldi vevőnek utólag adott, konkrét értékesítéshez nem kapcsolódó engedmények elszámolása: T 864. Utólag adott engedmények - K 311. Belföldi

követelések (forintban) - K 384. Elszámolási betétszámla - A belföldi vevők tartozásainak kiegyenlítése: T 381. Pénztár T 383. Csekkek T 384. Elszámolási betétszámla T 34. Váltókövetelések - K 311. Belföldi követelések (forintban) - A szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – max. a késedlmi kamattal arányos – nem számlázott árengedmény: T 8791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó adott árengedmény - K 311. Belföldi követelések (forintban) - A vevőktől kapott előlegek elszámolása: Kapott előleg (összege magában foglalja az áfát is!): T 384. Elszámolási betétszámla - K 453. Vevőktől kapott előlegek T 368. Különféle egyéb követelések (áfa elszámolási számla) - K 467. Fizetendő áfa A vevő által előlegként átutalt összeg átvezetése a telj.kor (az 1 pont könyv után): T 453. Vevőktől kapott előlegek - K 311. Belföldi követelések (forintban) és

T 467. Fizetendő áfa - K 368. Különféle egyéb követelések (áfa elszámolási számla) - Ugyanazon vállalkozóval szemben fennálló követelések és tartozások összegeinek rendezése megállapodás alapján: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek (technikai szla, 368 is lehet) - K 311. Belföldi követelések (forintban) T 43-47. Kötelezettségek - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek (368 is lehet) - Behajthatatlan belföldi követelések összegének leírása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Korábban behajthatatlanként leírt belföldi követelésekre utólag történt befizetések összegének leírása: T 384. Elszámolási betétszámla - K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek 81 - Követelés fejében (csődeljárás során, zálogjoggal biztosított követelés fejében, csereszerződés alapján) átvett eszközök

elszámolása: T 1-3. Eszközök (számlázott -áfa nélküli, megállapodás, csereszerz. - K 454. Szállítók szerinti- ellenérték elszámolása az eszk. átvételekor) T 1-3. Eszközök (az áfa könyvelése a számla alapján- le nem vonható) T 466. Előzetesen felszámított áfa (vagy levonható áfa) - K 454. Szállítók Követelés „kiegyenlítésének” elszámolása: T 454. Szállítók - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Követelés fejében, felszámolási eljárás keretében átvett eszközök elszámolása: Számlázott ellenérték elszámolása az eszközök átvételekor: T 1-3. Eszközök - K 454. Szállítók Követelés és kötelezettség összevezetése legfeljebb a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben: T 454. Szállítók - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek T 479. Különféle

rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 311. Belföldi követelések (forintban) Különbözet elszámolása: a) a vagyonfelosztási javaslat sz. érték kevesebb a követelés összegétől: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege - K 311. Belföldi követelések (forintban) b) a vagyonfelosztási javaslat sz. érték meghaladja a követelés összegét: T 454. Szállítók - K 969. Különféle egyéb bevételek - Követelés értékesítése: A vevő által elfogadott érték könyvelése (új vevő): T 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) - K 962. Értékesített, átruházott követelések elismert értéke Az értékesített követelés nyilvántartás szerinti értékének kivezetése: T 862. Értékesített, átruházott követelések könyv szerinti értéke - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Vevőkövetelés átadása térítés nélkül: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti

értéke - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Elengedett vevőkövetelés: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke - K 311. Belföldi követelések (forintban) - Belföldi követelések értékvesztésének elszámolása: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése - K 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - Belföldi követelések értékvesztésének visszaírása: T 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése - A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - K 311. Belföldi követelések (forintban) Külföldi követelések (vevők): - Külföldi értékesítésből származó követelések számla szerinti devizaértékének a szerződés sz. teljesítés napjára vonatkozó választott árf.-on átszámított ftösszege: T 317.

Külföldi követelések (devizában) - K 93-94. Exportértékesítés árbevétele (áfakulcs: 0%) 82 - A külf. vevő tartozásának kiegyenlítése (püteljnapján érvárf-on átszám ftértéken, ill ha nincs devizaszámlája:szlavezető hitelintézet által ténylegesen jóváírt ft.értéken) T 382. Valutapénztár T 383. Csekkek T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla - K 317. Külföldi követelések (devizában) Kapcsolódó tétel: az árfolyam-különbözet elszámolása A pénzügyi teljesítéskori árfolyam magasabb a telj.kori árf-nál (árfnyereség): T 317. Külföldi követelések (devizában) - K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek A pénzügyi teljesítéskori árfolyam alacsonyabb a telj.kori árf-nál (árfveszteség): T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfvesztesége - K 317. Külföldi követelések (devizában) A pénzügyileg nem

realizált árf.különbözetet a 368 Devizaárf-különbözeti számla (DÁK) segítségével könyveljük. - A külföldi vevő tartozásának váltóval történő kiegyenlítése (a külf. köv ftösszeg): T 346. Külföldi váltókövetelések - K 317. Külföldi követelések (devizában) - A külföldi vevőktől kapott előlegek elszámolása: T 386. Devizabetét-számla T 384. Elszámolási betétszámla - K 453. Vevőktől kapott előlegek - A vevő által átutalt előleg átvezetése a teljesítéskor: T 453. Vevőktől kapott előlegek - K 317. Külföldi követelések (devizában) Kapcsolódó tétel: árf.különbözet elszámolása (2-es gondolatjel) - A külf. vevővel szembeni követelés importáruval, importszolg-sal történő kiegyenlítéséhez (barter ügylet) kapcsolódó tartozás-követelés összevetése (nyilvántartás szerinti választott árfolyamon átszámított forintértéken): T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 317.

Külföldi követelések (devizában) T 454. Szállítók - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Előzmény: exportértékesítés: T 317. Külföldi követelések (devizában) - K 93-94. Exportértékesítés árbevétele Importáru,-szolg.elszámolása: T 2, 5 (8) - K 454. Szállítók - Behajthatatlan külföldi követelések összegének leírása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege - K 317. Külföldi követelések (devizában) - Korábban behajthatatlanként leírt külf. köv-re utólag történt befizetések elszám: T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla - K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek - Követelés értékesítése: lásd a belföldi követeléseknél leírtakat. - Vevőkövetelés átadása térítés nélkül: lásd a belföldi követeléseknél leírtakat. - Elengedett vevőkövetelés: lásd a belföldi követeléseknél leírtakat. - Külföldi követelések

értékvesztésének elszámolása: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése - K 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - Külföldi követelések értékvesztésének visszaírása: T 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése 83 - A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása - K 317. Külföldi követelések (devizában) - A külföldi követelések év végi értékelésekor keletkező nem realizált árf.veszt elszámolása (ha az összevont árf.-különbözet jelentős): Ha az árf. csökkent: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK számla) - K 317. Külföldi követelések (devizában) Ha az árf. nőtt: T 317. Külföldi követelések (devizában) - K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK szla) Kapcsolódó tétel: összevont

árfolyam-különbözet könyvelése. 2. A váltókövetelésekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások Belföldi váltókövetelések - Követelés fedezetére kapott váltó (kiváltott követelés összegében): T 34. Váltókövetelések - K 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) - A váltóadós által kifizetett váltó értékének kivezetése: A váltó könyv szerinti értéke: T 368. Különféle egyéb követelések - K 34. Váltókövetelések A váltó névértéke: T 384. Elszámolási betétszámla - K 368. Különféle egyéb követelések A váltó kamata: T 368. Különféle egyéb követelések - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat - A külföldi váltók sajátos elszámolása: A pénzügyi teljesítéskori árfolyam magasabb a nyilvántartási árfolyamnál (árf.nyer): T 346. Külföldi váltókövetelések - K 9762. Külföldi pénzértékre

szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége A pénzügyi teljesítéskori árfolyam alacsonyabb a nyilvántartási árf.-nál (árfveszt): T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége - K 346. Külföldi váltókövetelések A pénzügyileg nem realizált árfolyam-különbözeteket a 368. Devizaárfolyam-különbözeti számla (DÁK) segítségével könyveljük! - Szállítóval szembeni tartozás kiegyenlítése váltóval (váltóátruházás): A váltó értékének kivezetése a váltókövetelés, ill. a kötelezettség összege közül a kisebbik összegében: T 454. Szállítók - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 34. Váltókövetelések Kapcsolódó tétel: a) A váltóbirtokost megillető (időarányosan járó) kamat könyvelése, ha a váltókövetelés összegét

meghaladja a kiegyenlített kötelezettség: T 454. Szállítók - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat b) A váltóbirtokost terhelő kamat könyvelése, ha a váltókövetelés könyv szerinti értéke meghaladja a azállítóval szembeni kötelezettség összegét: T 872-873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások - K 34. Váltókövetelések c) Devizaváltó esetén az árf.-különbözet elszámolása (lásd 3 gondolatjel) - A váltókövetelés leszámítolása: A váltókövetelés összegének kivezetése (könyv szerinti értékével): T 368. Különféle egyéb követelések - K 34. Váltókövetelések A váltó könyv sz. értéke és a váltóbirtokost időarányosan megillető kamat címén járó összeg könyvelése: T 384. Elszámolási betétszámla - K 368. Különféle egyéb követelések A váltóbirtokost időarányosan megillető kamat könyvelése: 84 T 368.

Különféle egyéb követelések - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat A váltóleszámítollási díj elszámolása: T 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak - K 38. Elszámolási betétszámla - Elévült, behajthatatlan váltó kivezetése: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege - K 34. Váltókövetelések - Korábban behajthatatlanként leírt belföldi váltókövetelésekre utólag történt befizetések összegének elszámolása: T 384. Elszámolási betétszámla - K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek - Váltókövetelés átadása térítés nélkül: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 34. Váltókövetelések - Elengedett váltókövetelés: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke - K 34. Váltókövetelések - Váltókövetelések értékvesztésének elszámolása: T 8662.

Követelések elszámolt értékvesztése - K 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása - K 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása - Váltókövetelések értékvesztésének visszaírása: T 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása - K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése - A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása - K 34. Váltókövetelések - A külföldi váltókövetelések év végi értékelésekor keletkező árf.különbözet elszámolása (ha az összevontan jelentősnek minősül): Árfolyam csökk.: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK számla) - K 346. Külföldi

váltókövetelések Árfolyam nőtt: T 346. Külföldi váltókövetelések - K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK szla) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése. - A váltó időarányos kamatának elszámolása: T 3913. Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat Külföldi váltó: az esedékes devizában felszámított kamatot az év út.só napján érvényes választott árfolyamon átszámított ft.értéken kell elszámolni 3. Az egyéb követelések főkönyvi elszámolása A) Munkavállalókkal szembeni követelések A munkavállalóknak, tagoknak pénzben folyósított előlegek elszámolása: - Előleg folyósítása: T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések - K 381. Pénztár - K 384. Elszámolási betétszámla - Előleg visszafizetése: T 381. Pénztár - K 361. Munkavállalókkal

szembeni követelések - Előleg levon. mbérből: T 471 Jövedelemelszámolási számla - K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések 85 Előírt tartozások: - Munkavállaló, tag kártérítési kötelezettsége (leltárhiány, káresemény okozása): T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések - K 9632. Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, kés-mi kamatok, kátérítések - Az előírt tartozások bérből való levonása: T 471. Jövedelemelszámolási számla - K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések - Az előírt tartozások befizetése készpénzben: T 381. Pénztár - K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések Egyéb elszámolások a munkavállalókkal: - Elsz.-ra kiadott öszeg: T 361 Munkavállalókkal szembeni követelések - K 381. Pénztár - Visszafizetés: T 381. Pénztár - K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések B) Költségvetési kiutalási igények (költségvetéstől igényelt juttatások) - Árbevételbe beszámító

árkiegészítés igénylése: T 362. Költségvetési kiutalási igények - K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele - K 93-94. Külföldi értékesítés árbevétele Kapcsolódó tétel lehet: áfa elszámolása: T 362. Költségvetési kiutalási igények - K 467. Fizetendő áfa - A kiutalási igény pénzügyi teljesítése: T 384. Elszámolási betétszámla - K 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése - Évnyitás utáni összevezetés: T 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése - K 362. Költségvetési kiutalási igények C) Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök 1) Kölcsön kihelyezése: T 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök - K 381. Pénztár - K 384. Elszámolási betétszámla - K 386. Devizabetét-számla 2) Kölcsön visszafizetése: T 381. Pénztár T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök Kapcsolódó tétel: devizakölcsön

esetén az árf.különbözet elszámolása 3) Behajthatatlan követelések összegének leírása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 4) Korábban behajthatatlanként leírt köv.-ekre utólag történt befizetések összegének elszámolása: T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla - K 9633. Behajthatatlan követelésekre utólag befolyt összegek 5) Rövid lejáratú kölcsön értékesítése: A vevő által elfogadott érték könyvelése: T 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) - K 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke Az értékesített követelés nyilvántartás szerinti értékének kivezetése: T 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 6) Rövid lejáratú kölcsön átadása térítés

nélkül: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 7) Elengedett rövid lejáratú kölcsön: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 8) Rövid lejáratú kölcsön értékvesztésének elszámolása: 86 T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése - K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 9) Rövid lejáratú kölcsön értékvesztésének visszaírása: T 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása - K 9662. Követelések visszaírt értékvesztése 10) A követelés állománycsökkenésekor a nyilvántartott értékvesztés kivezetése: T 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 11) A külf. követelések év végi értékelésekor keletkező árfkülönbözet

elszámolása (ha az összevontan jelentősnek minősül): Árfolyam csökk.: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK számla) - K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök Árfolyam nőtt: T 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök - K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK szla) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése. 12) A rövid lejáratú kölcsön kamatának elszámolása: Év közben befolyt kamat: T 384. Elszámolási betétszámla T 386. Devizabetét-számla - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat Az időarányos kamat könyvelése: T 3913. Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása - K 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat Az esedékes devizában felszámított kamatot az év út.só napján érvényes választott árfolyamon

átszámított ft.értéken kell elszámolni D) Különféle egyéb követelések A 368. Különféle egyéb követelések számla alszámláin számos gazdasági esemény kapcsán könyvelünk: áfa elszámolás, részesedés, ÉP-ok értékesítésekor, váltókövetelések egyes gazd.-i eseményeinél 87 B/11. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások egyes esetei, azok könyvviteli elszámolása Az időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolás lehetősége és kötelezettsége csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra terjed ki. Az időbeli elhatárolás lehet aktív és passzív. Az aktív időbeli elhatárolások a mérlegben eszközként, a passzív időbeli elhatárolások

forrásként jelennek meg. Az aktív időbeli elhatárolás az eredményre növelő, míg a passzív időbeli elhatárolás az eredményre csökkentő hatást gyakorol. Az időbeli elhatárolások esetei: – Aktív időbeli elhatárolások (év közben kell elszámolni) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása (pl bérleti díj) – A mérleg fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra elszámolandó járó árbevétel, kamatbevétel és egyéb bevételek (megszüntetés: január 1.) – Diszkont értékpapírok időarányos kamata (megszüntetés: beváltáskor) – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti nyer4eségjellegó különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg. (megszüntetés: értékesítéskor, beváltáskor,

értékvesztéskor, kivezetéskor) 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (pl újságelőfizetés, váltótartozás névértékében lévő kamat) – A mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. (megszüntetés: január 1) – Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a különbözetből (fizetendő kamat) tárgyévet követő üzleti éve(ek)et terhelő összeg. (megszüntetés: pénzügyi rendezéskor a még el nem számolt részt) – Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részesedés beszerzési értékében figyelembe vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja, ha jelentős és várhatóan megtérül. (megszüntetés: értékpapír értékesítésekor, beváltásakor 3. Halasztott ráfordítások – Véglegesen átvállalt és pénzügyileg

nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt összege. (megszüntetés: pénzügyi rendezéskor) – Beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó devizahitel, devizakötvény nem realizált árfolyamvesztesége. (megszüntetés: a törlesztő részlet megfizetésekor a törlesztő részletre jutó időbeli elhatárolás mértékéig) – Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása (pl leszámlázott következő évi bérleti díj) A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a fordulónap utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. (megszüntetés: január 1) Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott, egyéb bevételként elszámolt támogatásból az üzleti évben a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeg. (megszüntetés: költség, ráfordítás felmerülésekor) Valutában, devizában lévő eszközök és kötelezettségek

mérlegfordulónapi értékelésekor kimutatott összevont árfolyamnyereség. (megszüntetés: következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor, ha összevontan árfolyamveszteség keletkezett, max. az elhatárolt árfolyamveszteség mértékéig) 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (pl következő évben fizetendő hitelkamat) – Mérleg fordulónapja után felmerült, számlázott, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költség, ráfordítás. (megszüntetés: január 1) – Mérlegkészítés időszakában ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igén, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség. (megszüntetés: január 1.) 88 – Mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, kötelezettségként ki nem mutatott prémium, jutalom és járulékai. (megszüntetés: január 1) – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt - hitelviszony

megtestesítő - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg. (megszüntetés: értékpapír kivezetésekor, értékvesztés elszámolásakor) 3. Halasztott bevételek – A rendkívüli bevételként elszámolt: (megszüntetés: év végén a tárgyévben elszámolt költséggel arányos részt) – Fejlesztési célra kapott támogatás, céglegesen átvett pénzeszköz összege. – Elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik. – Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz értéke. – Negatív üzleti vagy cégérték (megszüntetés: év végén az adott üzleti évre jutó rész) III. Tk 514o - 526o 89 B/12. A saját tőke egyes elemei

gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása IV. Tk612o - 620o Jegyzett tőke: Tőketartalék: Eredménytartalék: Lekötött tartalék: Mérleg szerinti eredmény: 411 412 413 414 419 (átvezetjük a 413-ba) Jegyzett tőke emelés: T 32, 33, 35 K 411 névérték T 384 K 32, 33, 35 vételár T 32, 33, 35 K 412 ázsió (különbség) Jegyzett tőke leszállítása: T 887 K 373 árfolyamon T 411 K 987 névértéken T 414 K 413 amelyik a magasabb Dolgozóknak kedvezményesen adott részvény: T 32, 33, 35 K 411 névérték kedvezménnyel csökkentve T 381 K 32, 33, 35 amit a dolgozók fizetnek T 412 K 411 kedvezmény, ha a ST > JT Visszavásárlás: T 373 T 413 K 381 K 414 Adózott eredmény kiegészítése: T 413 K 493 90 B/13. A céltartalék fogalma, tételei a mérlegben, képzésük, megszüntetésük, könyvviteli elszámolásuk. A hosszú lejáratú kötelezettségek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása A céltartalék az adózás előtti

eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. Tételei a mérlegben: – Céltartalék a várható kötelezettségekre – Céltartalék a jövőbeni költségekre – Egyéb céltartalék Céltartalékot kell képezni (kötelezettségek): jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére. – – – – – A céltartalék képzése kötelező akkor is, ha az üzleti év eredménye emiatt veszteség lesz. Céltartalékot lehet képezni: – fenntartási (karbantartási) költségekre, – átszervezési költségekre, – környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre. Ha a vállalkozás devizaszámlán meglévő

devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. Céltartalék képzése: T 8651. Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre T 8652. Céltartalék-képzés a jövőbeni költségekre T 8653. Céltartalék-képzés egyéb jogcímen – K 421.

Céltartalék várható kötelezettségekre – K 422. Céltartalék jövőbeni költségekre – K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék Céltartalék felhasználása: T 421. Céltartalék várható kötelezettségekre T 422. Céltartalék jövőbeni költségekre T 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék – K 9651. Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása – K 9652. Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása – K 9653. Egyéb jogcímen képzett céltartalék felhasználása IV. Tk 653o - 678o 91 B/14. A vevőtől kapott előlegekkel, szállítókkal, váltótartozásokkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások IV. Tk 681o - 688o Előleg átutalása T 384 Elszámolási betétszámla T 386 Devizabetét számla K 453 Vevőktől kapott előlegek (T 368 K467) Teljesítés: T453 K 311 Belföldi követelések K 317 Külföldi követelések

Vásárolt eszköz: T 11 Immateriális javak T 16 Beruházások, felújítások T 21-22 Anyagok T 26-28 Áruk K 454 K 455 Beruházási szállítók (T 466 K 454 – belföldi ker.) (T 368 K 465 Vám- és pénzügyőrség elsz. szla – import) Számlák alapján elszámolt költségek: T 51, 52, 53 K 454 (T 368 K 467) Szállítóknak adott előleg: T 454, 455 K 35 Adott előlegek K 382 K 384 K 386 Tartozások kiegyenlítése: T 454, 455 K 381, 382, 384, 386 hitelből: T 454, 455 K 44, 45 saját váltóval: T 454, 455 T 872 K457 Váltótartozás kiegyenlítése: T 457 K 384 K 386 Külföldi:  nem realizált árfolyamveszteség:  nem realizált árfolyamnyereség: T 368 T 457 K457 K 368 92 B/15. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások IV. Tk 688o - 701o 93 B/16. A költségnemekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások Az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek tartalma, könyvviteli elszámolásuk

V. Tk 748o - 762o és B/17 tétel 94 B/17. Az értékesítés közvelen és közvetett költségeinek tartalma, könyvviteli elszámolásuk A 8-as számlaosztályban az eredménykimutatáshoz szükséges költségeket, ráfordításokat, valamint az eredményt terhelő adót kell kimutatni. A számlaosztályban kimutatott költségek tartalma az eredménykimutatás választott formájához igazodik. Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza: – az anyagjellegű ráfordításokat (81.), – a személyi jellegű ráfordításokat (82.), – az értékcsökkenési leírást (83.) A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza: – az értékesítés közvetlen költségeit az alábbi bontásban: – az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét (811., 831), – az eladott áruk beszerzési értékét (812., 832), – az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke (813., 833) – az értékesítés

közvetett költségeit (85.), ezen belül – az értékesítési, forgalmazási költségeket (851.), – az igazgatási költségeket (852.), – az egyéb általános költségeket (853.) Az értékesítés közvetlen költségei (81-84. számlacsoport) között kell kimutatni a számviteli törvény előírásai alapján: – az értékesített saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, – az értékesített saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, késztermékek), – a teljesített és kiszámlázott szolgáltatások, – a saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított és értékesített saját termelésű készletek előállítási költségen számított értéke Elszámolása: T 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége T 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége - K 59. Költségnem átvezetési

számla – az eladott áruk beszerzési értékét (814.), – az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (815.) Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Az értékesítési, forgalmazási költségek közé tartoznak: – az értékesítéssel kapcsolatban felmerült külön költségek (pl. csomagolás), – a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségei, – a reklám, a propaganda, a piackutatás, a vásárok, kiállítások költségei, függetlenül attól, hogy azok az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhetők vagy sem, – az értékesítéssel foglalkozó szervezet általános költségei, a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosan ténylegesen felmerült közvetlen költségek. Igazgatási költségek: a vállalkozás egészére kiterjedő, továbbá a több szervezeti

egységből álló vállalkozásoknál a kiemelt - több egység munkáját irányító - szervezeti egységek költségei, valamint a vállalkozási tevékenységet folytató üzemek irányításával összefüggő költségek tartoznak ide. Egyéb általános költségként kell kimutatni a működés egyéb költségeit (pl. munkavédelmi költség) T 851. Értékesítési, forgalmazási költségek T 852. Igazgatási költségek T 853. Egyéb általános költségek - K 59. Költségnem átvezetési számla 95 B/18. Az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek fogalma, tartalma, a kapcsolódó könyvviteli elszámolások Egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Egyéb ráfordításként kell elszámolni: – Az

üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható áfá-t is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket. – A fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét. – A költségek ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, illetve természetes személynek - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét. – A termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összegét. – A költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt - a bekerülési érték

részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét. – A külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét. – A szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. – Az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget. – A behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. – Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét. – A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét. – Az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az

átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. V. Tk 813o - 817o Egyéb bevételek olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Az egyéb bevételek között kell elszámolni: – Amennyiben a tárgyévhez kapcsolódó vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, – kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, – a behajthatatlannak minősített - az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések összegét, – költségek, ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül -

más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól vagy természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegeit, – a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpályaszabályozás összegét. – A jövőbeni költségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését). – A költségek, ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét. – A szerződésen alapuló - konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - , utólag kapott

engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. – Az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor. 96 – Az immateriális javak, tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételeket az értékesítéskor. – A biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget. – A halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget. V. Tk 848o - 851o 97 B/19. A pénzügyi műveletek ráfordításainak és bevételeinek fogalma, tartalma, a kapcsolódó könyvviteli elszámolások Pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok

és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. A számviteli törvény szerint a pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: – a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, – a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, – a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. V. Tk 818o -830o A pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. A számviteli törvény szerint a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni: – a kapott (járó) osztalékot és részesedést, – a részesedések

értékesítésének árfolyamnyereségét, – a befektetett pénzügyi eszközök kamatait, árfolyamnyereségét, – egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételeket, – a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. V. Tk 852o - 865o 98 B/20. A rendkívüli ráfordítások és bevételek fogalma, tartalma, a kapcsolódó könyvviteli elszámolások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban, eseti jellegűek. Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni: – A tulajdonosnál az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét. – A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok visszavásárlási értékét. – A tulajdonosnál a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén - az

erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének nyilvántartás szerinti értékét, valamint a megszűnés miatt - a megszűnt részesedés ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb. – Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének nyilvántartás szerinti értékét. – A külső tulajdonosnál - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének nyilvántartás szerinti értékét. – A tulajdonosnál a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont

részesedések nyilvántartás szerinti értékét. – A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített áfa-val növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét. – A tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét a tartozást átvállalónál, pénzügyi rendezéskor (pénzügyi rendezésig időbelileg el kell határolni), – A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. V. Tk 832o - 836o A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak

közvetlen kapcsolatban. Rendkívüli bevételként kell elszámolni: – A tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét. – A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke több. – Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét. – A külső tulajdonosnál - a gazdasági

társaság beolvadása esetén - az átvevő gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékekeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét. – A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés névértékének fejében átvett eszközök értékét. – A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén azok névértékét. – A jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett - törvényi előírás alapján - kibocsátott részvények ellenében elengedett - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló - kötelezettség összegét. – A tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, továbbá a

hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. Rendkívüli bevételek között kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbeli elhatárolás alá kell vonni: – Az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha a beszerzett eszközhöz kapcsolódik. – Fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét. – A térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. 99 – A tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. V. Tk 866o - 870o 100 B/21. Az értékesítés

nettó árbevételének fogalma, tartalma, a belföldi és az exportértékesítés könyvviteli elszámolása Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - áfa-t nem tartalmazó - ellenértékét. Az üzleti évben elszámolt nettó árbevétel magában foglalja: – a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben kapott - áfá-t nem tartalmazó ellenértékkel egyező árbevételt, – külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott - áfá-t nem tartalmazó - ellenértékét. – az árbevételbe

beszámító árkiegészítést, – a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék - áfá-t nem tartalmazó - ellenértékét, – a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek - áfát nem tartalmazó - csereszerződés szerinti értékét, – göngyöleg betétdíjas áron számlázott - áfát nem tartalmazó - értékét, – a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek - áfát nem tartalmazó - a jogosult testület határozatában rögzített értékét. Az értékesítés nettó árbevételét növeli a az utólag felszámított felár. Az értékesítés nettó árbevételét csökkenti: – az utólag adott engedmény, – a szerződésmódosítások miatt utólag adott engedmény, – a szavatossági igények érvényesítése során utólag adott engedmény, –

pénzügyi lízing keretében, valamint részletfizetéssel, halasztott fizetéssel értékesített és később visszavett - a két időpont között használt - termék visszavételkori piaci értéke, legfeljebb eladási ára. – visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori - áfát nem tartalmazó - értéke – az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. V. Tk 844o - 846o 101 B/22. A mérleg szerinti eredmény megállapítása, az eredményszámlák zárása Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege. Ebből levonva az adófizetési kötelezettséget (társasági adót), megkapjuk az adózott eredményt. A társasági adó megállapításának szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rögzíti. E törvény

szerint a társasági adó alapja a számviteli törvény szabályai szerint megállapított adózás előtti eredmény, melyet korrigálni kell az adótörvényben megállapított csökkentő és növelő tételekkel. Az adót csökkentő és növelő tételek V. Tk 875o - 878o A társasági adó a pozitív adóalap hatályos adójogszabályban meghatározott mértéke, az adókulcs jelenlegi mértéke 18%, a külföldön tevékenységet végző esetében 3%: + - Adózás előtti eredmény Adóalapot növelő tételek Adóalapot csökkentő tételek Adóalap Adófizetési kötelezettség = Adóalap x adókulcs Az így kiszámított adófizetési kötelezettséget csökkenteni kell az - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményekkel, így kapjuk meg a fizetendő adót. A fizetendő adó könyvelése: T 891. Társasági adó - K 461. Társasági adó elszámolása A társasági adó elszámolását követően az eredményszámlák összevont egyenlege az

adózott eredményt mutatja, melyet - az eredményszámlák zárásával - a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára kell átvezetni. Az adózott eredmény a társasági adófizetési kötelezettséggel csökkentett adózás előtti eredmény, amelyet már csak a tulajdonosoknak járó osztalék terhel. Amennyiben a tárgyév végén a tervezett osztalék kifizetésére az adózott eredmény nem nyújt fedezetet, az előző évek eredményéből adódó pozitív eredménytartalék (a korlátozó feltételek figyelembevételével) igénybe vehető osztalék fizetésére. Az eredménytartalék igénybevételét korlátozó feltétel: Az adózott eredmény kiegészítéséhez (osztalékfizetésre) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. A hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja, hogy az

osztalékfizetés is korláthoz kötött: a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Eredménytartalék igénybevételének könyvelése: T 413. Eredménytartalék - K 493 Adózott eredmény elszámolási számla Jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamatának könyvelése: T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek - K 4492. Alapítókkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek A tételek könyvelését követően a 493. Adózott eredmény elszámolási számla egyenlege a mérleg szerinti eredményt mutatja. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a

kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. A mérleg szerinti eredmény összegének átvezetése (év végén): Nyereség esetén: T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 419 Mérleg szerinti eredmény Veszteség esetén: T 419. Mérleg szerinti eredmény - K 493 Adózott eredmény elszámolási számla 102 Az eredményszámlák zárására azt követően kerülhet sor, ha: – a tárgyidőszak gazdasági eseményeit teljes körűen lekönyveltük (a zárlat 1. fázisa), majd – elszámoltuk a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából eredő korrekciós könyvelési tételeket (2. fázis) V. Tk 883o - 889o Mérleg szerinti eredmény

megállapítása: Összköltség eljárás esetén Forgalmi költség eljárás esetén T581 (saját term. készletek állományvált) K493 (növekedés: T493 K581) Árbevétel: T 91-94 K 493 T582 (Saját előállítású eszk. akt ért) K493 Egyéb bevétel: T 96 K 493 Költségnemek átvezetése: T81-83 K51-57 Értékesítés közvetlen ktg.: T 493 Költségek: T493 K 81-83 közvetett ktg.: T 493 Egyéb ráfordítások: T493 K 86 K 81-84 K 85 Egyéb ráfordítások: T 493 K 86 A: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pü. műv ráfordításai: T 493 K 87 Pü. műv bevételei: T97 K493 B: Pénzügyi műveletek eredménye C: Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) Rendkívüli ráfordítások: T493 K 88 Rendkívüli bevételek: T 98 K 493 D: Rendkívüli eredmény E: Adózás előtti eredmény (C+D) Társasági adó: T 493 K891 F: Adózott eredmény Osztalék: T 493 K479 Eredménytartalék igénybevétele: T 413 K493 G: Mérleg szerinti eredmény Mérleg

szerinti eredmény: 493 számla egyenlege  átvezetjük a 419 számlára. i Az üzleti jelentés (konsz. üzleti jelentés) nem képezi a beszámoló részét, de elkészítése kötelező (1 tétel) 103