Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia összefoglaló

1 MIKROÖKONÓMIA (z.h) FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET Mikroökonómia: Makroökonómia: Fókuszában a gazd. szereplők, „az egyéni döntések”, „az egyéni döntéshozók” (fogy., háztart, váll,) állnak, ill ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazd. reakciói A mikro a gazd.-ot elkülönült gazdálkodó (döntéshozó) egységek együtteseként látja, melyek javakat állítanak elő és fogyasztanak el. Döntéseik hatására alakulnak ki a kereslet és a kínálat összpiaci mennyiségei és arányai. Összevont (aggregált) mutatók segítségével elemzi a gazd. teljesítményeit, állapotát, fejlődési tendenciáit. Alapvető kérdések: -Mit termeljenek, azaz milyen javakat és milyen mennyiségben állítsanak elő; -Hogyan termeljenek, azaz az erőforrások milyen kombinációjának felhasználásával termeljenek, és a mai döntéseink hogyan befolyásolják a jövőbeni lehetőségeket; -Kinek termeljenek,

azaz a társ. tagjai, csoportjai között milyen elosztás érvényesül a javak adott feltételrendszere következtében, ill. milyen okok határozzák meg az egyes emberek és társ. csoportok jövedelmének alakulását Termelési tényezők: A termelés erőforrásai, melyek megkülönböztethetők aszerint, hogy milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolg. előállításában Négy alapvető term. tényezőt kell megkülönböztetni: 1. Munka: Az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a term. tevékenység során felhasználhat 2. Természeti tényezők: A földterület, erdők, vizek, bányakincsek, stb, melyek eredeti, természetes formájukban vesznek részt (alkalmasak részt venni) a termelési folyamatban. 3. Tőkejavak: A termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések stb. (együttesen reáljavak), valamint az értékpapírok és a pénz 4. A vállalkozói szolg: Mint term tényező az

embereknek a többi term tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulakjdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, ill. készségeit jelöli  Gazd. racionalitás: (viselkedés) Minden olyan célkitűzés vagy cselekedet, amely jobb gazd eredmények elérésére, vagy rosszabb eredmények bekövetkezésének elkerülésére irányul. (Pl a vevő alacsonyabb, az eladó magasabb árra törekszik) 2 Optimalizáció: Feltételezzük minden gazd szereplőről, hogy racionálisan viselkedik és igyekszik a helyzetén javítani, optimalizálni azt. Ceteris paribus: (elv) Minden egyéb változatlan.  Piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Fogyasztó: Végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. Lehet: egy személy,

család, szervezet stb) Kereslet: A fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket v. szolg-t megvásárolni Szoros kapcs. a szükséglettel, de nem azonos vele Pénzzel alátámasztott gazd szükséglet: fizetőképes kereslet. Kínálat: Egy cég képes és hajlandó eladás céljából előállítani egy term.-t vagy szolg-t ALAPVETŐ PIACI SZERKEZETEK (FORMÁK) PIACI SZERKEZETEK BELÉPÉSI KORLÁT ELADÓK SZÁMA BELÉPÉSI KORLÁT VEVŐK SZÁMA TERMÉK JELLEGE van nincs 1 sok nincs van sok 1 egyedi egyedi van 1 van 1 egyedi van néhány nincs sok OLIGOPSZÓLIUM nincs sok van néhány MONOPOLISZTIKUS VERSENY VERSENYPIAC nincs sok nincs sok homogén v. differenciált homogén v. differenciált differenciált nincs sok nincs sok homogén MONOPÓLIUM MONOPSZÓNIUM (állami megrendelés) KÉTOLDALÚ MONOPÓLIUM OLIGOPÓLIUM   A keresleti függvény: Jelölés: D Adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi

ki a termék árának függvényében. A kínálati függvény: Jelölés: S Milyen mennyiséget kínálnak a termelők kül. árak mellett Egyensúlyi ár: Az a piaci ár, amely mellett a termék keresett és kínált mennyisége egyenlő. (Marshall-kereszt) 3 A FOGYASZTÓ PREFERENCIARENDSZERE Szükséglet: Valamely jószág megszerzésére vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer, ezzel hosszabb-rövidebb ideig megszűnik v. intenzitása csökken Korlátai is vannak pl. munkabér Emiatt különbséget kell tennünk a szükségletek között. Rangsort kell felállítaniuk Hasznosság: Közgazd. értelemben minden olyan anyagi v nem anyagi jószágot, mely képes szükségletet kielégíteni, és amelyre a társ. valamely tagjának hiányérzete van. Hasznossági függvény: A kül. javak mennyisége és az elfogyasztásuk által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcs. Ez alapján

alakítják ki a fogyasztók a rangsort. a. Kardinális elmélet: A hasznosság tőszámokkal mérhető. 1 alma = 2 haszonpont b. Ordinális elmélet: Nem lehet és nem is kell tőszámokkal variálni, elég, csak sorrendet állítani. Preferenciarendezés és tulajdonságai: Preferncia viszonyok, relációk: 1. Az A kosár szigorúan preferált B kosárral szemben Tehát A sokkal kívánatosabb (hasznosabb), mint a B kosár. Jelölés: A(x1,y1) > B(x2,y2) 2. Az A kosár gyengén preferált B kosárral szemben Tehát az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Jelölés: A(x1,x2)  B(x2,y2) 3. Az A és B jószágkosár közömbös viszonyban áll a fogyasztó pref Rendszerében, ha a gyenge pref. Minkét irányban érvényesül, vagyis: A(x1,y1)  B(x2,y2) és egyúttal B(x2,y2)  A(x1,y1) A pref.rendezés követelményei: -legyen teljes: A  B és a B  A reéációk közül vmelyik teljesüljön, különben közömbösek. -legyen reflexív: Nem fordulhat

elő, hogy egy jószágkosár önmagával szemben szigorúan preferált. Azt jelenti, hogy a fogy minden jószágkosarat azonosítani tud. -legyen tranzitív: A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást. Tehát ha A  B és B  C, akkor A  C. -legyen folytonos 4 Közömbösségi görbe: Az egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarakat reprezentáló pontok mértani helye a fogyasztói térben. Közömbösségi térkép: A közömböségi görbék együttese, amellyel a fogyasztó ízlését, pref rendszerét fejezzük ki közömbösségi görbék formájában.  Helyettesítési határráta: Jelölése: MRS az egyik jószág (Y) azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni másik jószág (X) tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából. Úgy is fogalmazhatunk, hogy adott jószág, más jószágban mért hasznosságát fejezi ki. MRS = deltaY : delta X (delta = változás) JÖVEDELEM -

ÁRAK - OPTIMALIZÁLÁS Ktgvetési egyenes: azon pontok összessége a két jószág terében, amelyek adott pénzjövedelemből ( I ), adott árak (Px, Py) mellett a jövedelem teljes elköltésével megvásárolható jószágkosarakat mutatják meg. I = (Px * x) + (Py y) Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos, és egyenlő a endelkezésre álló pénzjövedelem egységének határhasznával. Előnykiegyenlítődés elve: Ahelyzetét optimalizálni igyekvő fogy. addig növelheti összhasznát, ameddig fogy.-i szerkezetének átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Optimális esteben az előnyök, így anyert és feláldozott határhasznok kiegyenlítődnek. Jövedelem-fogyasztás görbe: (ICC) A fogy optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak

esetén. Engel görbe: A fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közti viszonyt nutatja változatlan piaci árakat feltételezve. Inferior jószág: Alsóbbrendű jószág. A jövedelem növekedésére a fogy csökkenésével válaszolnak a fogyasztók. Ár-fogyasztás görbe: (PCC) Azon pontok összessége, amelyek a fogy optimális válaszutásást képviselik adott jószág árárnak változása közepette, a másik jószág árárnak és a fogyasztó jövedelmének állandó szintje mellett. 5 Egyéni keresleti görbe: Egy jószág árának és valamely fogy által keresett menny viszonyát fejezi ki.  Reáljövedelem: 1. Slutsky szerint: A reáljövedelem akkor változatlan, ha a fogy a változás után is képes ugyanazon jószágkosár megvásásrlására. 2. Hicks szerint: Akkor változatlan, ha ugyanazon a hasznossági görbén marad a fogy. Helyetesítési hatás: Egy adott jószág vásárolt menny azon megváltozása,

amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árárnak megváltozásával módosultak az árarányok. Jövedelmi hatás: Egy adott jószág vásárolt menny olyan változása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának megváltozásásval modosult a fogyasztó reáljövedelme. Teljes árhatás: Egy adott jószág vásárolt mennyiségének az a változása, amelyet a jószág árárnak növekedése v. csökkeméde idéz elő, miközben a nominális jövedelem, valamint a többi termék ára változatlan. PIACI KERESLET – ÉS A KERESLET RUGALMASSÁG Piaci keresleti görbe: Egy termék ára és az adott ár mellett a fogyasztók által összesen megvásárolni kívánt menny. közti összefüggést fejezi ki Extern fogy.-i hatások: „Nyáj” (band wagon) hatás: Sznob hatás: A fogy nem akar elmaradni a többiektől, az uralkodó, divatos fogy-i tendenciáktól. Ha egy termék kereslete pl növekedni kezd, ez a fogy preferenciáit is

megváltoztatja, számára is kedveltebbé válik tehát kereslete azonos ár esetén is módosul, keresleti görbéje eltolódik. Az előbbivel éppen ellentétes hatás. Az ilyen fogy a terméket csak addig keresi, amíg a többiek fogyasztása, ill. a piaci kereslet csekély Ez többnyire magas árat is jelent. Ha azonban az ár csökken, a többi fogy által keresett menny. megnő A sznob fogy a mások által növekvő mennyiségben fogyasztott terméket már kevésbé kedveli, preferenciái megváltoznak. Vásárlásait csökkenő árak mellett csökkenti, felfüggeszti. Veblen hatás: A preferenciák alakulásában fontos szerepe van a minőségnek. Egyéb lehetőség hiányában az ár alapján következtetnek a minőségre, gondolván a magasabb ár jobb minőséget jelent. Ebben a felfogásban a piaci árnövekedés miatt a jószág kedveltebb lesz kereslete megnő. A fogy-i pref itt is megváltozik tehát. Árcsökkenésnél azonban mindez fordítva igaz 6 Kereslet

rugalmasság: (elaszticitás) az a számérték, amely megmutatja, hány %-kal változik adott jószág keresett mennyisége valamely kereslet befolyásoló tényező egy szándékos változásának hatására, miközben a többi tényező változatlan. = deltaX /X : deltaZ /Z A kereslet árrugalmassága: Megmutatja, hogy a jószág árárnak 1%-os változása hány %-os változást eredményez a keresett mennyiségben, miközben a többi tényező változatlan. -árrugalmatlan, ha < 1 -egységnyi rugalmasságú, ha = 1 -árrugalmas, ha > 1 -nem reagál a kereslet az árváltozásra =0 (szélsőséges eset) Határbevétel: Jelölése: MR A teljes bevétel azon változása, amely X termékből eladott menny. egységnyi változásának következménye A kereslet árrugalmasságára ható tényezők: - A termék helyettesíthetősége A helyettesítő termékek árának közelsége A rendelkezésre álló reakcióidő A termék árának

nagysága a fogy. összjövedelméhez képest A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Rezervációs ár: Az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet az adottvevő a saját prefrendszere alapján hajlandó lenne megfizetni az adott jószágért. Fogyasztói többlet: A rezervációs ár és a piaci ár különbsége, ami egyben az egyéni hasznosságérzet és a piaci árban képviselt társadalmi hasznosság különbsége egy fogy. esetében 7 Ez az anyag a SZIE-VTI 2000. okt 16-i mikroökonómia zárthelyi dolgozatának lehetséges követelménye. Készült a Kopányi Mihály által szerkesztett, a Műszaki Könyvkiadó által kiadott Mikroökonómia c. tankönyv és saját jegyzet alapján A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET c. anyagrész itt még folytatódik, de nekünk csak eddig volt feladva Az esetleges hibákért ne engem szidjatok, nem két perc volt ezt megírni. Ha csak egy ember is emiatt megy át megérte, nekem úgysem fog menni. Tárgyi tévedés

szerintem nincs benne Jó tanulást, sok sikert. 2000. október 10 Sz. Cs 1 TERMELŐI MAGATARTÁS ÉS KÍNÁLAT Vállalkozási mozzanatok: Gazdálkodási tevékenység, azaz reőforrások felhasználását, kombinálását, szervező és szabályozó döntések. Pénzjövedelem növelése a gazdálkodási cél, a piac bizonytalansági és kockázati tényezőinek vállalása. A vállalat: A fejlett üzleti vállalkozás egyik szervezeti formája; egy jövedelmi célokat követő fejlődő rendszer, amely ráfordítások megelőlegezésével erőforrásokat alakít át kibocsátásokká. Tranzakció: Így nevezzük valamely gazd. eseménnyel kapcsolatban a szereplők együttműködésének kialakítását, megszervezését, irányítását, az ügylet lebonyolítását Tranzakciós ktg: A gazdálkodási döntésekkel kapcsolatos ktg.-ek egyik része, mely azt fejezi ki, mekkora erőfeszítésekkel jár a tárgyalások, szerződéskötések, információbeszerzések, a

termelés, ill. a piaci beszerzés megszervezése. a. Koordinációs ktg: A potenciális üzleti partnerek megtalálása, kapcsolatteremtés eladó és vevő között, info beszerzés, tájékozódás más üzletkötésekről, árajánlatok megállapítása. b. Motivációs ktg: A tranzakcióban résztvevőknek ösztönözniük, motiválniuk kell a partnert arra, hogy az adott tevékenységben megfelelően részt vegyen.   Időtávok: Nagyon rövid táv: Az az időszak, amikor a váll. számára adott a 4 term tényező; a környezet impulzusaira csak eladási vagy vételi döntésekkel képes reagálni. Piaci időtávnak is hívják Rövid táv: Az a periódus, amelyen belül a váll. legalább egy term tényezője adott (megváltoztathatatlan), miközben legalább egy másik tényező megváltozhat. Hosszú táv: Bármely term. tényező megváltozhat mennyiségben, de az alaptechnológia radikális minőségi átalakítására nincs lehetőség. Nagyon

hosszú táv: Időperiódis, amelyben a váll. minőségileg új technológiát képes bevezetni. Ez idő alatt a cég gyökeresen megújulhat, termelési függvénye is megváltozhat egészen más céggé alakulhat.   2   A gazd. hatékonyság: A ráfordítások értékének és az elért eredmény értékének aránya két lehetőség összehasonlítása során. Input:   Felhasznált erőforrás Output: Kibocsájtott termék v. szolgáltatás Komparatív előny: Abszolút és viszonylagos előny pl a termelésben. Termelési függvény:   A term. tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított max. kibocsátási lehetőségek halmaza (output) közötti technikaigazdasági összefüggés Egy tényező átlagterméke: (AP) A term. eredmény és a tényező felhasznált mennyiségének hányadosa. Össztermelés / Munkamenny. AP = Q / L Egy inputtényező határterméke: (MP) Az a szám, amely

megmutatja, hogy mennyivl változik az össztermelés, ha az adott tényező felhasználását egységnyivel növeljük. Határtemék = Termelésváltozás / Inputváltozás MPL=Q / L Parciális termelési függvény: Azt mutatja meg, hogyan változik a termelés egyetlen tényező változásának következtében, feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan. A tényezők parciális termelési rugalmassága: Azt mutatja meg, hogy hány %-kal változik a termelés az adott inputtényező 1%-os változásának következtében, miközben a többi tényező konstans. Termelési rugalmasság: Egy tényező adott ponton vett határtermékének és átlagtermékének hányadosa. Képletben: L = MPL / APL A csökkenő hozadék törvénye: A fokozatosan növelt változó inputtényező határterméke csökken, amennyiben minden további inputtényező változatlan. 3 A tényező hozadéki szférái: 1. A munka növekvő hozadéka MPL maximumáig 2. A munka

csökkenő, de pozitív hozadéka 3. A munka negatív hozadéka Isoquant: Isoqunat térkép:   Azon pontok mértani helye a termelési függvény felületén, amelyek az inputok adott termelési szinthez tartozó összes lehetséges kombinációit jelölik. Így nevezzük az adott termelési függvényt reprezentáló „isoquant görbe sereget”, tehát a szint vonalak egy sorozatát. Szférái: 1. Túlzott tőkefelhasználás: MPK<0 és MPL>0 2. Túlzott munkaráfordítás: MPK>0 és MPL<0 3. Helyettesíthetőség: MPK>0 és MPK>0 Helyettesítési felület vagy releváns tartomány: A gerincvonalak közötti sáv, amelyen belül a tényezők határterméke, határtermelékenysége pozitív, ezért egymás rovására is növelhetők, helyettesíthetők azonos output mellett. A technikai helyettesítés határrátája: (MRTS) Az isoquant görbe adott pontjában egyenlő a görbéhez e pontba húzott érintő meredekségének (-1)-szeresével.

Tehát az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt végtelen kicsiny mértékben csökkentve, a másik inputtényezőt ennek hányszorosával kell növelni, hogy az output változatlan maradjon.  Ktgvetési egyenlet: Az a kifejezés, amely a váll. összktgét a különböző ktg és ráfordításelemek függvényeként fejezi ki Isocost egyenes: A munka és a tőke azon kombinációinak mértani helye, amelyek összktge azonos. Optimális tényezőkombináció:   Az a termelési prg, amely adott output elérését a lehető legkisebb összktggel biztosítja a váll. számára Maximális output: Az adott isocost egyeneshez húzható legmagasabb isoquant görbe képviseli. Minimális összktg.: Ha a tényezőárak PL / PK aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával. 4 Optimális tényezőkombináció: Akkor jön létre, ha az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó

határtermék azonos, azaz, atényezőkre költött pénz határterméke egyenlő. Pénz határterméke: MPK / PK és MPL / PL hányadosok tartalma a költségegységre jutó határtermék. A termelés skálahozadéka: Méretgazdaságosság: Így nevezzük a nagybani termeléssel járó előnyöket, azokat a megtakarításokat, amelyek a ráfordítások mennyiségének növelésével érhetők el.   A váll. növekedési útja: Elsüllyedt ktgek: Alternatív ktg:   Más néven volumenhozadéka. Az az arány, amely megmutatja, hogyan alakult a termelés a tényezők egyidejű arányos növekedésével. Azon inputkombinációk összessége, amelyek a legkisebb összktg mellett lehetővé teszik adott termelési szint (menny) elérését.   Vagy elveszett kiadások azok a ktgek, amelyek az adott döntés pillanatában, illetőleg az adott döntéssel kapcsolatban már nem befolyásolhatók. Mindazon várható ráfordítások, melyek

azáltal merülnek föl, hogy a döntéshozó az adott döntéssel más területekről, lehetőségektől von el erőforrásokat. Tartós befektetések: Lekötött tőkének, azaz stock ráfordításoknak nevezzük azokat a kiadásokat, amelyek a termelés érdekében egy időpontban, egy összegben merülnek fel, de lassan, fokozatosan használódnak el, lassan térülnek meg. Folyamatos ktgek: Azok a term. ráfordítások, amelyek az adott időszakban merülnek fel, és atermék eladásával ugyanazon időszakban meg is térülnek. Explicit ktg.: Adott időszak folyamán, az adott év termelésével kapcsolatban szlákon, p.ü átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában jelennek meg. Implicit ktg.: Az alter. ktg-ek azon része, amely tényleges pénzkifizetések formájában nem jelenhet meg a figyelembe vett időszakban, de a gazd. döntés során mérlegelendő, a ráfordításokba beleértendő 5 Számviteli ktgek: Az adott évben felmerülő, számvitelileg

nyilvántartható folyó ktgek, azaz az explicit ktgek és néhány, belső kimutatások alapján elszámolható implicit ktg (pl: épületek, berendezések értékcsökkenése) Számviteli profit: Azaz a profit nagysága számviteli értelemben a bevételek és a számviteli ktg-ek különbsége, anormál profit és a gazd profit összege. Számviteli profit = Pénzbevételek – Számviteli ktgek. Normál profit: Az adott gazdaságban (iparágban) szokásszerű befektetéssel („bárki által”) elérhető tiszta jövedelem, számviteli eredmény, mely az előzetes gazd kalkulációkban az alternatív ktgek része. Gazd. profit: Akkor eredményezi ezt egy gazd. váll, ha bevételei meghaladják az alternatív ktgeit, azaz a számviteli profitja nagyobb, mint a normál profit.   A termelés összes ktge: (TC) Rövid távon két fő csoportra osztható: - állandó ktgek (FC) - változó ktgek (VC) Képletben: TC=FC+VC Állandó ktg: (FC) A váll. rövid távon

fix inputtényezőinek folyó ktge Változó ktg.: (VC) A rövid távú termelés függvényében változó inputtényezők gazd ktgeinek összege. Átlagktg: (AC) A TC összktg termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén. Képletben: AC = TC / q Átlagos fix ktg: (AFC) A termék egységre jutó állandó ktg. Képletben: AFC = FC / q Átlagos változó ktg: (AVC) A változó ktg. termékegységre jutó összege Képletben: AVC = VC / q Határktg: (MC) Az az arányszám, amely megmutatja, hány egységgel változik az összktg, ha a termelés egységnyi növelésével. Képletben: MC = dTC / dq A határktg görbe az AVC, valamint a AC görbéket azok minimumpontjában metszi. 6   Hosszú távú ktgfüggvény: (LTC) A vállalat különböző termelési szintjeihez tartozó összktgének az alakulását, a vállalat fejlődési lehetőségeinek ktgszintjét fejezi ki. Hosszú távú átlagktg: (LAC) A hosszú távú összktg és a

termelési volumen hányadosa: LTC/q. Azt fejezi ki, hogyan alakul egy termékegység ktge a termelés mértékének (sorozatnagyságának) alakulásával. Hosszú távú határktg: (LMC) Azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék ktge a termelés mértékének hosszú távú növelése folytán.  Tökéletes verseny (kompetitív piac): Résztvevők sz.: sok Belépési korlát: nincs Termék jellege: homogén A piaci résztvevők árelfogadók, informáltságuk tökéletes. Az egyes szereplők nem képesek befolyásolni a piaci árat.  Bevétel: (TR) Az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele. A határbevétel: (MR) Megmutatja, hogyan változik az összbevétel, ha a termelést egy egységnyivel növeljük. Képletben: MR=dTR / dQ   Egy váll fedezeti pontja: Az a termelési menny, amely mellett a termék átlagktge egyenlő a piaci árral. Ekkor megtérülnek az alternazív ktgei, de gazd profitot nem realizál. A

kompetitív váll.ok fedezeti ponja: Az a termelési nagyság, ahol a piaci ár egyenlő mind a határktggel, mind az átlagktggel. Ez az átlagktg görbe minimumában van. Üzembezárási pont: A termelés azon szintje, amely mellett a piaci ár épp egyenlő a termék AVC-jével Kompetitív váll. üzembezárársi pontja: A term azon szintje, amelynél a váll AVC-jének minimuma egyenlő a piaci árral és a MC-vel. A kompetitív váll. kínálati függvénye: Rövid távon a határktg függvénye az AVC minimumánál nagyobb árak mellett. Annál kisebb árak esetén a váll kínálata 0. A tökéletesen versenyző piacon hosszú távon zéró gazd profit mellett alakul ki az egyensúly. A kompetitív vállalatok hosszú távú egyensúlyi profitja zéró. 7 A SZIE-VTI 2000.1030-án írandó zéhá ismeretanyaga Az itt szereplő anyag a Koppány Mihály féle MIKROÖKONÓMIA c. tankönyv és saját jegyzet alapján készült Az esetleges helyesírási hibákért bocs

(nem működik az ellenőrzés), tárgyi tévedés elvileg nincs benne. Használd egészséggel! Sz. Cs