Történelem | Középiskola » Gazdaságunk a dualizmus korában, erények és ellentmondások

Gazdaságunk a dualizmus korában: erények és ellentmondások Magyarország kiegyezés utáni eredményei: - Ipari forradalom hazánkban - Közlekedés fejlődése - Mezőgazdaság kapitalizálódása - Városiasodás és városodás (Bp. világvárossá fejlődése) A XIX. sz második felére az ipari forradalom kiterjedt Közép-Kelet-Európára Ahol az ipari forradalom kiteljesedett, ott gazdasági fejlődés, népesség növekedés, az életmód átalakulása volt a jellemző. Új iparágak jelentek meg: villamos ipar, vegyipar, nehézipar, elektromos ipar. Új technológiai eljárások születtek, mint pl. acélgyártásbant öme ge s ac é lt e r me lé s A gőzgép tovább fejlődött, mozdonyok, gőzhajók szállították az utasokat. Edison forradalmasította a világítást, így megkezdődött az elektromos áram ipari felhasználása. A villamosmotor előnyösebb volt, mint a gőzgép. Az elektromos áramot vezetéken szállították, ami lehetővé tette az

elektromos árammal működtetett gépek olcsó alkalmazását. Egger Béla kis üzemekben kezdte meg az izzólámpa gyártását Az elektromos áram terjedésének nagy lökést adott a vízierőművek építése. Az elektromosság lehetővé tette a hírközlés gyorsütemű fejlődését. 1876-ban Bell feltalálta a telefont, Puskás Tivadar pedig a telefonközpontot, aminek segítségével a hírek elérhető áron és gyorsan terjedtek. A villanyvilágítás átalakította az emberek életét, meghosszabbította a nappalokat. Ez hatással volt az emberek magánéletére is. Lehetségessé vált a folyamatos termelés és lehetőség nyílt a három műszakban való munkavégzésre. A robbanómotor megalkotása a közlekedésben, az autó révén nyert teret. Először még csak kevesek számára volt elérhető, majd az autógyártás kiemelkedő iparággá vált. A Ford cég megvalósította a tömegtermelés új, hatékonyabb formáját, a szalagrendszert. A könnyű

robbanómotor lehetővé tette a repülést léghajóval majd repülőgéppel. A vegyipar is fejlődött, a robbanómotorok üzemanyag-szükséglete hívta életre a kőolajbányászatot. A kőolaj feldolgozása új iparágat, a petrolkémiát teremtette. Legfőbb terméke a benzin és a gázolaj volt A mezőgazdaságban technikai újításként megjelent a traktor, a lánctalp, és a cséplőgép. Az új erőgépekkel a legnehezebb gazdasági munkákat-, mint a szántás, vetés, aratás- is gépesíteni lehetett. A vegyipar a műtrágya alkalmazását tette lehetővé. Az ipar fejlődése, a fejlesztések, és az új iparágak befektetéseket igényeltek, így hatalmas tőke halmozódott fel. Ezt az időszakot monopolkapitalizmusnak szokták nevezni, mert a korszak sajátossága a tőkés nagyvállalatok kialakulása és fejlődése. A magyar ipar a századfordulótól együtt haladt a világ élvonalával. A Ganz gyár tengerjárót, mozdonyt, elektromos turbinát,

transzformátorokat gyártott, s világcéggé vált. Kandó Kálmán dolgozta ki a villamos mozdonyt. Bánki Donát vízturbinája a vállalat egyik legfontosabb kiviteli cikkévé vált Déry, Bláthy, Zippernowsky nevéhez fűződik a transzformátor. Nőtt a vas- és acéltermelés. Acélból készültek a vasutak sínpárjai, a vasúti kerekek, az új hidak szerkezetei, a bonyolultabb szerszámok és fegyverek. A fejlődés fokozott mértékben érvényesült az új iparágakban: vegyipar, elektromos ipar, gépipar, autóés repülőgép-gyártás. A Monarchia bővülő piaca a magyar mezőgazdaság rendelkezésére állt, a termelés gyors ütemben növekedett. Korszerű eljárásokat alkalmaztak: alagcsövezés, műtrágya, vetőgép, aratógép, vaseke, vasborona. A leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött, azon belül a malomipar. A Mechwart-féle hengerszék révén a világ élvonalába került. Fejlődött a szesz- és a cukoripar, de nem érték el a malomipar

színvonalát A kiegyezés megkötése után a vasútépítés üteme felgyorsult, a kormányok felismerték a vasút szerepét a felzárkózásban. A folyamatot támogatták a kamatbiztosítási törvénnyel, mely szerint a befektetőnek az állam veszteség esetén is biztosítja a nyereséget. E törvény elősegítette a közlekedési hálózat kiépülését. Amerre a sínek haladtak, a gazdaság fellendült, viszont amely vidékeket nem érintett, azok elveszítették jelentőségüket. A Magyar Államvasutak létrehozásával egységesíthető és növelhető lett a közlekedés színvonala. Baross Gábor fontos szerepet szánt a vasút fejlesztésének, mert Magyarországot a vasút kapcsolhatta be a világkereskedelembe. Minisztersége idején a Magyar Államvasutak az ország legnagyobb vállalatává fejlődött. A magyar vasúthálózat fejlettsége a század végére elérte a nyugati szintet. 1914-re megépült a mai vasúthálózat. Problémája, hogy túlságosan

Budapest központú A vasútépítéssel együtt fejlődött a hídépítés, a távíró- és a postaszolgálat. A közlekedés és az ipar elsőrendű szükséglete a szén volt. A gőzgép a széntermelés ugrásszerű fejlődéséhez vezetett. Sorra nyíltak a bányák: Mecsek, Nógrád, Dorog, Tatabánya, Borsod, KrassóSzörény-érchegység A szén- és vasérctelepekhez kapcsolódtak az első nagy nehézipari központok: Borsod, Szörényi iparvidék, Hunyadi vidék. A magyar ipar megkésett fejlődésének előnye az volt, hogy az új vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait alkalmazták, ezért magas volt a termelékenységük. A magyar gazdaság és ipar látványosan fejlődött. A fellendülés külföldi tőke behozatala nélkül lehetetlen lett volna. A tőkebehozatal bányák, és gyárak alapítását segítette elő, de elsősorban a bankok révén, hitelként került az országba. Évről évre emelkedett a behozott tőke mennyisége és ennek

ellenére évről évre nőtt a hazai tőke aránya. A mezőgazdaság fejlődése Már a 17. században megkezdődött a termelésbe bevonható területek növelése, az addigi mocsaras, lápos területek, árterek lecsapolása. Az 1840-es évektől a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan felgyorsult ez a folyamat. Az 1870-es években a világválság és az amerikai búza megjelenése megnehezítette az értékesítést. A magyar mezőgazdaság a belterjes kultúrák felé fordult, amit megvédett a közös védvám (1882) és az osztrák piac felvette termékeinket. A gabonatermelés növekedése a korszerűbb termeléssel és a termőterület növelésével magyarázható. (folyamszabályozás, erdőirtás, legelőfeltörés). Nagy szerepet játszott e folyamatban az új eljárások bevezetése, és a gépiesítés is. A mezőgazdaság modernizációját szolgálta még a bérleti rendszer terjedése is. A tőkével rendelkező bérlők növelték a befektetéseket Természetesen

ezek először a nagybirtokokon jelentek meg, a parasztok gazdálkodása nem sokat változott. Hiába csökkent az agrárnépesség a termelés nőtt. Budapest világvárossá fejlődése Már a szabadságharc idején is Magyarország fővárosának volt tekinthető Pest-Buda, a maga 150.000 lakosával. A város viharos gyorsasággal fejlődött, a világháború előtt már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott közel 1 millió lakosával. Köszönhette ezt kedvező fekvésének, centralizált vasúthálózatának, közlekedésének, mely a gép- és malomipar központjává tette. A központi hivatalok közelsége vonzotta a befektetőket, mely újabb piacot teremtett. A kormány mindent megtett a fejlődé érdekében. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Budapest. A város gyors ütemben, tervszerűen épült, elkülönültek egymástól az eltérő funkciójú negyedek. Hidakat építettek, melyek összekötötték a várost: Lánchíd, Margit

híd, Ferenc József hí /mai Szabadság híd/ és Erzsébet híd. Az ország fejlődésében nagy szerepet játszott a külföldi tőke beáramlása a bankokon keresztül. A vidék nem fejlődött annyira. Városiasodás A dualizmus korában a magyar társadalom átalakult, megkezdődött a polgáriasodás. A technikai fejlődés életmódbeli változást is hozott. A tömegközlekedési eszközökkel a távolságok lerövidülte, a posta gyorsabb lett. A korábban kevesek számára elérhető dolgok tömegessé váltak: telefon, vezetékes ivóvíz, csatornázás, módosabb családoknál a fürdőszoba kiépítése. Az újság és a könyvolvasás mindenki számára elérhetővé vált. Megszűnt az éhínség Több lett a munkás, így kevesebb lett a munkaidő, melynek következtében az embereknek több szabadidejük lett, melyet szórakozásra, sportolásra fordítottak. A közlekedés fejlődése, a jövedelmek növekedése és a szabadidő emelkedése következtében a

középosztály is bekacsolódhatott a turizmusba. Nőtt az irodalom után érdeklődők száma. Írók: Gárdonyi Géza, Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső stb. Az új művészeti ág a szecesszió: a népművészet felé fordultak, harmonikus világ kialakítására törekedtek. Jelentős alakjai Rippl-Rónai József – festő, Lechner Ödön, Kós Károly – építész Millennium