Informatika | Tanulmányok, esszék » Kovács Balázs - Csatornák a telekommunikációban

Körös Főiskola Békéscsaba Személyügyi Szervező Levelező tagozat I. évfolyam 1 félév Csatornák a telekommunikációban Kovács Balázs Budapest, 1999 Tartalom Bevezetés 3 Az információ 4 Az információ általánosságban 4 Az információ átvitele 5 Lehetséges kommunikációs csatornák a telekommunikációban 6 Kialakulása 6 Vezetékes 7 Vezeték nélküli 8 A leggyakrabban használt telekommunikációs formák 9 Telefon 9 Üzenetrögzítő 10 Telefax 11 Televízió 12 Internet 12 E-mail 13 Az OSI modell 14 Összefoglalás 17 Jegyzet 18 Irodalom 19 1.sz melléklet 21 2.sz melléklet 22 2 Bevezetés A telekommunikációs csatornák forradalmát éljük. Igény van a gyorsaságra, a távolságok leküzdésére, a tömegtájékoztatásra és erre a távközlés, a telekommunikáció reagált, amire kiépült egy egész nagy iparág. Ennek az iparágnak el kell látni az emberek tájékoztatását, az információk

pontos, gyors, megbízható továbbítását. Nagyon sok ember foglalkozik a telekommunikációval, és minden embert érint. Két kiragadott szempont szerint vizsgálom a telekommunikációt:  a kialakult csatornák mennyire felelnek meg a információ áramlásának, kíván-e többet az adótól és a vevőtől, másfajta viselkedést, szokásokat.  a jövőbeni fejlődés érdekében a kommunikációs információátvitel lényegét sikerült leképezni, ami egy megközelítési forma, amit a távközlés és az informatika használ. Feltétele, hogy a kommunikációs csatornák az adó és a vevő igényeinek megfeleljenek. Örök kérdés, mikor melyik csatorna marad meg, melyik fog létezni, melyikek a leghasználhatóbbak. 3 Az információ Az információról általánosságban Fülöp Géza könyve szerint az információnak két definíciója ismeretes. Az első meghatározás: „Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását,

ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami - legalábbis átmenetileg - a tudásbeli bizonytalanság növekedésével járhat.”  Születésünk után folyamatosan szerezzük be ismereteinket, ezek az ismeretek néha ellentétesek egymással, megzavarhatja eddig gondolt biztos előfordulhatnak tudásunkat. a különböző Ezek a társadalmi bizonytalanságok viszonyok eltérő szemléletétől. Így valószínű hogy azonos témáról eltérő ismeretek lehetnek. Ezeket az eltéréseket rendezheti az információ Az információ ismeret segítséget ad a világba való beilleszkedéshez. A hatása sem marad el, mert az információk által tágul ismeretünk ami rádöbbenthet arra, hogy milyen keveset tudunk. A második meghatározás: „Az információ valamilyen - rendszerint sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező - jelkészlet jeleiből összeállított, időben vagy térben

elrendezett, jelstatisztikai információmennyiséggel jellemezhető sorozat, amellyel az adó egy dolog, élőlény vagy jelenség állapotára, lefolyására vonatkozó adatokat, ismereteket közöl, s amely a vevőből valamilyen választ vált ki.”  Ezzel az információ matematikai megközelítéssel írható le. Kiszámítható különböző képletek 4 alapján az információ mennyisége, átviteli sebessége, ami a távközlésben mérőszámként is használható. Az információ átvitele Az információ, amit már ismerünk vagy amit mi megosztunk másokkal kommunikáció útján valósul meg. Látható, hogy a kommunikáció minimum két szereplős, kell egy adó, aki az információt birtokolja, illetve közzéteszi, átadja, és kell egy vevő, a cél személy, aki azt az ismeretet vesz, befogadja. A vevő részéről lehet hogy ez már nem új információ, mert már tudott róla, de mégis lehet hír értéke, mert más megvilágításban

hallotta, esetleg felfrissítette emlékezetét. Ez más néven a megerősítés, amit a technikában akkor alkalmaznak, ha az ismeret, a tartalom elvesztése, változása léphetne fel. A kommunikáció létrejöttének velejárója a továbbító közeg, azaz az adó és a vevő között lévő továbbító anyag. Ez legtöbbször a szóbeli kommunikációnál a levegő. A távközlésben a továbbító közeg a levegő vagy a kábel. Az, hogy a kommunikáció létrejöjjön, még szükség van a megfelelő jel megállapítására, létrehozására, amit a levegőn vagy a kábelen továbbítani lehet. A társas érintkezésnél ez a közös nyelv, a hang, míg a távközlésnél egy villamos vagy optikai jel, ami kódolással valósítható meg. Az átviteli úton zajforrások zavarhatják a kommunikációt, így sérülve érkezhet meg a vevőhöz az adás. Egy sematikus ábrán könnyen értelmezhető a kommunikációs rendszer (1. sz melléklet) Ez a szimbólikusan ábrázolt

kommunikációs távközlésben is megvalósításra került. 5 rendszer a A kommunikációban megkülönböztethetünk egyirányú (simplex) és kétirányú (duplex) összeköttetéseket. Az egyirányú összeköttetésnél csak az adó - vevő irányba megy az információ, visszajelzés nélkül, és a vevő azt vagy veszi, vagy nem. A kétirányú összeköttetéseknél kétirányú kommunikációs kapcsolat jön létre, ami már magasabb technikájú kommunikációs rendszert igényel. Lehetséges kommunikációs csatornák a telekommunikációban Megkülönböztethetünk vezetékes és vezeték nélküli csatornákat. A vezetékes csatorna valamilyen réz, tehát fém alapanyagú, vagy üvegszálas technikával készült optikai kábel vezeték. Kialakulása A táviratozás a hírközlés legősibb ágazata, elektromos jelekkel végzett írásos üzenet továbbítás. Az üzenet lehet betűk sorozata, vagy állókép amik elemeire bontva

továbbíthatók. A vevőállomáson az elektromos jeleket az ember számára olvasható formába kell átalakítani. Főbb időpontok ennek fejlődésében:  Első villamos távjelző készülék 1809. Sömmering készítette, hátránya: sok vezetéket igényelt.  Samuel F.B Morse 1832-ben megalkotja az első jelrögzítő távíró készüléket és a róla elnevezett ábécét.  Első morse rendszerű távíró összeköttetés 1844-ben létesült.  Távbeszélőt A.GBell 1875-ben találta fel, amin beszédet lehetett érthetően továbbítani. 6  A távbeszélő fejlődésében nagy szerep jutott Puskás Tivadarnak, aki a távbeszélő központ feltalálója volt, és a telefonhírmondó megalkotója, ami a rádió őse. Így indult el a távközlési kommunikáció, ami mára egy bonyolult rendszerű telekommunikációs hálózattá fejlődött. Csoportosíthatjuk vezetékes és vezeték nélkülire bár manapság eléggé egybeolvadnak,

vegyesen is alkalmazhatóak, és alkalmazva is vannak. Vezetékes A vezetékes technika csatornái a sodrott drótpárak, koax kábelek és optikai kábelek. A sodrott létrehozni érpárakon kezdetben hangfrekvenciás egy összeköttetést frekvenciasávban. tudtak Később a gazdaságosság késztette arra a kutatókat, hogy egy érpáron több összeköttetést lehessen létrehozni. Így megvalósult a frekvencia multiplexen alapuló összeköttetés. Ennek jobb fizikai paraméterrel rendelkező kábelt is kifejlesztettek, ez a koax kábel. Egy ilyen koax érpáron, egy időben akár 2700 beszélgetés valósulhat meg, 300 kHz - 12 MHz-es frekvencia tartományban. Ezt nevezzük analóg rendszerű összeköttetésnek. De ezeken a rendszereken nehezen, illetve nem elég gazdaságosan és nagy hibaszázalékkal tudtak működni a már meglévő adatátviteli számítógépes rendszerek. Így szükség volt kifejleszteni egy újabb különböző technikát

igénylő, erre a jelfelhasználásra is alkalmas módszert, berendezést. Ez az időosztásos multiplex rendszer Lényege, hogy a kívánt jelből időközönként mintát kell venni, ezt kódolni kell egy 8 bites kódszóvá és ezt a bináris sorozatot kell átküldeni a vevőnek. Emberi beszédből - 300 - 4000 Hz-es sávban 7 - 125 µs-ként kell mintát venni, mert ezzel a mintavételezéssel a vevő oldalon vissza lehet alakítani ugyanilyen jellé. Mivel a jelsorozat 1- 0, igen - nem jelsorozatból áll, erre alkalmas a fény általi továbbítás. Kifejlesztették az optikai kábelt, mely igen nagy biztonsággal és gyorsan tudja továbbítani a kívánt jeleket. Már a most használatban lévő rendszereken egy üvegszál páron 2,5 Gbit/s sebességgel mennek a jelek és egyszerre akár 30000 beszélgetés folyhat rajta. Látható, hogy a távközlésben rohamos fejlődés megy végbe. Vezeték nélküli Ez a fejlődés a vezeték nélküli technikában sincs másképp.

A műsorszórás területén nemcsak földi, hanem műholdas adások is foghatók. Ezzel felhasználva azt a lehetőséget, hogy nemcsak a szűkebb régiókban foghatók a televízió és rádió adások, hanem a világ másik részéből sugárzottak is. A vezeték nélküli telefonok elterjedése új lehetőséget nyitott a távközlésben. A 450 és 900 MHz-en működő hálózatok mellett hamarosan megjelenik az 1800 MHz-en működő mobil hálózat. A leggyakrabban használt telekommunikációs formák Állandó dilemma a személyre szóló, célirányos biztonságos kommunikáció. Bármilyen kapcsolatfelvételnél alapvető követelmény, hogy illetéktelenek a beszélgetésbe, elektronikus levelekbe, adatokhoz 8 ne férjenek hozzá. Mivel nem személyes kapcsolatban kommunikálunk, hanem telekommunikációs műszaki csatornákon, így csak a bizalomra tudunk hagyatkozni, hogy más illetéktelen információinkat nem hallja, és nem tud hozzáférni. A

távközlés fő alaptörvénye a titkosítás, ami azt jelenti, hogy szavatolja a műszaki eszközök és berendezések olyan működését, hogy az áthallást, lehallgatást, bekapcsolódást kiküszöbölje. A célirányosság kérdése az, hogy tényleg a kívánt fél van-e a másik oldalon, információink a megfelelő kezekbe kerül, illetve került-e. Telefon Napjainkban a legfontosabb telekommunikációs formák egyike a telefon. Mivel ennek használata már közel évszázados lehetőség, ezért elég jól kialakult szabályai vannak. Megfelel a négyszemközti kommunikáció elvárásainak. Bár a nonverbális jelek elvesznek, de mivel már hosszú ideje közhasználatban vannak ezért már a hiánya nem okoz problémát. Ezért alkalmazható ügyintézésre is. Először idegenkedést válthat ki, hogy nem személyesen lehet intézni az ügyeket, hanem csak telefonon keresztül. (A MATÁV Rt belső felmérése szerint - mivel megszűntek az ügyfélszolgálati irodák,

ahol személyesen lehetett intézni az ügyeket és ezt átvette a telefonos ügyfélszolgálati szervezet - különösebb problémát nem okoz az ügyfeleknek. Amennyiben sikerül problémáját elintéztetnie telefonon keresztül, megszűnik az idegenkedése, és további bizalmat ad az ilyen fajta ügyintézésekhez.) Így az ügyintézések gyorsítása és kényelmesebbé tétele is bővíthető a telefonnal. Itt is nagyfokú bizalommal kell élni, mert nem látni a vonal túlsó végén az ügyintéző reakcióit, nem lehet 9 biztos benne az ember, hogy ténylegesen el lesznek intézve problémái. Ezért nagyfokú bizalomra épülnek és ezért nem könnyű áttérni erre az ügyintézési módra. Manapság újfajta lehetőségeket ragadnak meg, amiket eddig nem vagy csak részben használtak ki, ilyen pl. a telefonmarketing, ahol kihasználják a telekommunikáció adta lehetőségeket, a marketing stratégiákat ötvözve a telefonos ügyintézés gyorsaságával.

Hirdetések, reklámok telefóniában. és Kihasználják kampányok azt a is megtalálhatóak lehetőséget, hogy a a telefonellátottság nagy, mindenki könnyebben elérhető telefonon. A reklámozás és a marketing minden fajta kommunikációs lehetőséggel kíván élni. Üzenetrögzítő Az üzenetrögzítőnél már egy ember - gép kapcsolat jön létre, ami nemcsak térben, hanem időben való kommunikációt is tartalmaz. Az elmondottakat egy valamilyen fajta hangrögzítőre berendezés rögzíti a és ezt a hívott fél egy későbbi időpontban visszahallgathatja. Tehát ez egy rendelkezésre állás bizonyos formája. Kétirányú kapcsolat, mivel információt kap a hívó fél is, és ha hagy üzenetet - ami egy szűk információ átadást felhívó jelleg lehet - akkor a hívott is. Közvetett úton egy ember - ember kapcsolat jön létre, de ez csak virtuális jellegű, mert időbeni eltolódás van. Feltételnek kell lenni annak, hogy a hívott az

üzeneteit meghallgassa. Ha nem hallgatja meg az információ elavulhat, vagy elveszhet. Az üzenethagyásoknál feltételezhető az is, hogy lehet, hogy nem a kívánt fél kapja meg az információt, vagy más illetéktelen is hozzájuthat. 10 Telefax A telefaxok elterjedésével újabb lehetőség született a kommunikációban. Az eddig megszokott, leírt levelet nem csak postán feladva hosszú idő elteltével kapja meg a címzett, hanem rögtön. Mint mindennek ennek is vannak pozitívumai és negatívumai. Pozitívumai:  írott anyagba kapja meg az információt, lehet táblázat, grafikon, rajz is.  maradandó - ha irattározzák  gyors az átvitele Negatívumai:  nem megfelelő papírra nyomtat  nem biztos, hogy csak a címzetthez kerül az üzenet  közben megsérülhet, olvashatatlanná válhat. Visszajelzést ad a vevő faxberendezése, hogy az üzenet megérkezett-e, vagy sem, de utána, hogy hová kerül ez már bizonytalan, azaz az adó

- vevő azonosítás kérdése merül fel. Ennél is éppen úgy fennáll a célirányosság kérdése - mint már említve volt - mert nehezen ellenőrizhető, hogy a megfelelő személytől a megfelelő személyhez érkezett-e a fax. Televízió Napjainkra a televíziózás egyik legelterjedtebb formája lett a kommunikációnak. Leginkább a tömegtájékoztatás célját szolgálja a maga összes előnyével és hátrányával együtt. Sok esetben veti fel a kérdést, azt hogy valóban a vevő az akinek az információ és kommunikáció szól (pl. 18 éven aluliak) Valóban célba talál-e és milyen lehetőséget kínál a vevő szempontjából az információ 11 helyességéről való megbizonyosodására. információval Óriási lehetőséget ad az adó kezébe az való élés és visszaélés tekintetében. Tömegtájékoztatásra hozták ezt létre, így tömegeknek szól, tömegekre szabott és nem személyre szól, nem személyre szabott. Mint ilyen

módon nemcsak elsődleges információforrásként értelmezhető, hanem az általa sugallt kép befolyásolhatja az életvitelt, az általános elvárásokat. Így a másodlagos információátvitel is befolyásolja a vevő szemléletét és a világról alkotott képét. Számos tanulmány megkérdőjelezi a másodlagos információáramlás valóságtartalmát. Különösen nagy a felelőssége annak, aki tömeges tájékoztatást ad, az adó és vevő szempontjából egyaránt. Internet „Ma lehetünk bárhol a világon, az összes emberi tapasztalatot begyűjthetjük egyetlen számítógép képernyőjéről.”  Sokak számára a kommunikáció szabadságát és demokratizálódását jelenti. Széles tömegek számára állhat az egyén is adóvá és jóval szerteágazóbb területen válhat vevővé. Fő kérdése, hogy a nagy mennyiségű valóban információ hálójában az információ vevője hogyan talál rá a neki szükséges információra.

Nagyon nagy tömegű információk közül csak az válhat információvá amit meg akartak osztani. Lehetőség adva van arra, hogy minden információ megszerezhető legyen, de ezt az okozza, hogy nagy az információ mennyisége és bő a hozzáférhetősége. Az információt adni kell, mert különben nem található meg. Az Internet egy érdekes keveredése a tömegkommunikáció és a szemtől szembe való kommunikációnak. 12 Mindkettőre közel tökéletesen alkalmas. Sok esetben az informatikai lehetőségek az adó számára nem biztosítja megfelelően a saját magának megtartandó információ védelmét. Bár ez is csak látszólagos Hiszen ha nem köti össze a védett információt a hálózatban szereplő gépével, akkor ezekhez az információkhoz nem lehet hozzáférni. A probléma úgy mint a tömegkommunikációban az adónak és vevőnek felelőssége van. Az adó itt már nem csak szervezet lehet, hanem magánszemély is. E-mail Az Interneten belül

ez egy gyors személyre szabott elektronikus levelezési forma. Bár senki nem garantálja hogy levele megérkezik a címzetthez. Nincsen az internet hálózatnak üzemeltető gazdája aki felelősséget vállalna a levelek megérkezésére. Ez azért is van így, mert nincsenek előírt szabályok, csak ajánlások amiket nem feltétlen kell betartani. Ennek következménye lehet az, hogy az átvitt anyagban sérülhetnek vagy el is veszhetnek információk, mégis nagyon elterjedt az internetezők körében. Erre gyógyír lehet a nemrég bevezetett:  Elektronikus adatcsere (EDI:Electronic Data Interchange)  Nyilvános X.400 szolgáltatások Ezeknek a szolgáltatásoknak előírt szabványai és követelményei vannak. A hálózatnak vannak üzemeltetői, karbantartói, így garancia is megérkezésére. van a levelek, Bürokratikus okmányok, világunk ezt dokumentumok kihasználhatja a gyorsabb, megbízhatóbb és papír mentesebb jövő érdekében. Az

e-mail-ben nincsenek megszabva a levélformátumok, de az udvariasság, közvetlenség, ezen belül a tegezés szinte kötelező. Itt is kérdéses az adó - vevő azonosítása: ki ül a gép mögött, mert egy e-mail cím még nem feltétlenül azonosíthatja a személyt. 13 Vállalaton belül is használnak levelező rendszereket, amin már garantálják a levelek kézbesítését. Ezzel a rendszerrel papírtakarékosabb, gyorsabb ügyviteli lehetőségek nyílnak meg a vállalat, cég számára. Az OSI modell Az informatikusoknak meg kellett adni azokat a lépéseket ami eligazodást nyújt a jelenben és a jövőben tervezendő egyre bonyolultabb eszközök megteremtéséhez. Így a kommunikációt modellként leképezve, OSI modellnek neveznek. Ez a kommunikáció általános megközelítéseit és lehetőségeit jól ötvözi. Open Systems Interconnection (OSI) Jelentése: nyílt rendszerek összekapcsolása Ezt a referencia modellt az ISO Nemzetközi

Szabványügyi Szervezet dolgozta ki, és a különböző nyílt hálózatok, rendszerek összekapcsolására vonatkozik. (Ezek olyan rendszerek, amelyek más rendszerekkel való kommunikációra nyitottak.) A hálózatot a modell szerint úgy lehet a legjobban megvalósítani, hogy azt különböző rétegekre osztjuk a feladatok szerint. Majd ezek a rétegek egymással kommunikálnak. A modell hét rétegből áll A rétegek aztán a rájuk vonatkozó protokollok szerint végzik a feladatukat. Az alsó négy réteg azzal foglalkozik, hogy hogyan kell egy üzenetet a hálózat két pontja között továbbítani. Az utána következő három réteg a felhasználók számára biztosít szolgáltatásokat. Fizikai réteg: ez a legalsó réteg, biztosítja a bitek átvitelét a kommunikációs csatornán. Definiálja a hálózat elektromos és mechanikai tulajdonságait. A fizikai réteg jellemzője az alkalmazott kábel fajtája és típusa is. 14 Adatkapcsolati réteg: a

fizikai réteg fölött helyezkedik el. Az adatokat adatkeretekre tördeli szét, majd vezérlő bitekkel ellátva továbbítja azokat. Feladata, hogy felismerje a keretek határait A hálózat csomópontjai között hibamentes átvitelt biztosít. Hálózati réteg: az adatkapcsolati réteg fölött helyezkedik el. A kommunikációs hálózat működését vezérli, a csomagok az adó és vevő állomás közötti útvonalát határozza meg. Tehát forgalomirányító szerepe van. Szállítási réteg: a hálózati réteg fölött helyezkedik el. Feladata, hogy minden adat érintetlenül, sértetlenül érkezzen meg a rendeltetési helyére. Két végpont közötti réteg, azaz a forrás és a célállomás egymással kommunikál. Viszonyréteg: a szállítási réteg fölött helyezkedik el. Ez a réteg teszi lehetővé, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesíthessenek egymással. Szolgáltatása pl a szinkronizáció, jelszó. Megjelenítési réteg: a

viszonyréteg fölött helyezkedik el. Ez a réteg foglalkozik a hálózaton továbbítandó adatok ábrázolásával. Ilyen az egységes szabvány szerinti kódolások, adattömörítés és a titkosítás is. Alkalmazási réteg: ez a legfelsőbb réteg, amelyhez a felhasználói programok által igényelt protokollok tartoznak. E rétegbe tartozik az elektronikus levelezés és az állomány továbbítása. Az OSI modell szerkezetét egy postai levélküldéshez hasonlítható. Bár ez csak szemléltetés, mert az igazi OSI rétegek ettől eltérőek, nem ennyire kézzelfoghatóak, elvontabbak. (2sz melléklet) 15 Összefoglalás A modellalkotások megtörténtek, de közel sem véglegesek. Jó eligazodás nyújt abban, hogy milyen irányban, merre érdemes fejlődni. A telekommunikációs csatornák fejlődésével a kommunikációs formák is módosulnak, változnak. Nem kell az időben nagyon messzire visszatekintenünk ahhoz, hogy tapasztaljuk az óriási

méreteket öltő változást. Jelen pillanatban a telefonnak még mindig nagy szerepe van a telekommunikációban, de erőteljesen feltörekvőben van az adatátvitelen alapuló kommunikációnak. A ma használatban lévő számítógépes hálózat nagyléptékű növekedése lehetővé teszi, hogy bekapcsolódjon az információs sztrádába. 16 minél több ember A további fejlődés mint látható, függ a technika fejlődésétől és társadalmi- gazdasági tényezőktől, ami a kommunikációs csatornákat és formákat nagymértékben befolyásolja. A kommunikációs lehetőségeket rugalmasan kell használni, az üzleti életben szükség van a legújabb, biztonságos, egyezményeken alapuló információcserére. A magánéletben pedig nekünk kell megválasztanunk a nekünk legmegfelelőbb kommunikációs formákat. Jegyzet  Fülöp Géza: Ember és információ Budapest, 1984 Múzsák Közművelődési Kiadó pp. 20  Fülöp

Géza: Ember és információ Budapest, 1984 Múzsák Közművelődési Kiadó pp. 19  Jostein Gaardner: Sofie világa Budapest, 1995 Pesti Szalon Kiadó pp. 514 17 Irodalom Berkes Jenő - Gonda László - Szabó Károly - Verebélyi Attila: Adatátvitel számítógépfelhasználóknak Budapest, 1989 Ipari Informatikai Központ 412 oldal pp.37 - 45 Buzás Ottó - Bitter ferenc: Telefon kultúra Budapest, 1997 Presscon Kiadó Fülöp Géza: Ember és információ Budapest, 1984 Múzsák Közművelődési Kiadó 148 oldal pp. 5 - 76 Günther, Johann - Lajtha György: Távközlésről felhasználóknak Budapest, 1993 Távközlési Könyvkiadó Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I (A kommunikatív jelenség) Budapest, 1977 Közgazdasági és Jogi Kiadó 317 oldal pp. 9 - 131 Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció II (A kommunikáció világa) Budapest, 1978 Közgazdasági és Jogi Kiadó 414 oldal pp. 9-33 Sugár Péter: Az EDI távközlési alapjai

Budapest, 1997 Magyar Távközlési Rt. Folyóirata 9 szám szeptember 18 MELLÉKLET 19 1.szmelléklet Egy kommunikációs rendszer ezekre az alapelemekre redukálható (in: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I Budapest, 1977 Közgazdasági és Jogi Kiadó pp. 73) 2. sz melléklet 20 A hálózat modellje (in: www.itbhu/ajanlasok/a8/html/a8 m4 4-6htm Az OSI és rétegei) A levélküldés rétegelt modellje (in: Berkes J. - Gonda L - Szabó K - Verebélyi A: Adatátvitel számítógépfelhasználóknak Budapest, 1989 Ipari Informatikai Központ pp.42 21