Környezetvédelem | Levegőtisztaság » A hazai kohászat légszennyezése

ZÖLD BELÉPŐ Magyarország az ezredfordulón MTA Stratégiai Kutatások EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Gräff József – Toldy Ferenc – Sz. Tóth György Veres Gergely A hazai kohászat légszennyezése 67. szám Témavezető: Zsebik Albin Sorozatszerkesztő: Kerekes Sándor és Kiss Károly Budapest, 1999. február 67. számú füzet A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával készült Kiadja: BKE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7 tel/fax: 217-95-88 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS HELYZETFELTÁRÁS 4 1.1 Magyarország jelenlegi légszennyezettségi állapota különös tekintettel a vas- és fémkohászat által okozott szennyezésekre .4 1.11 Egészségkárosító (kisléptékű) szennyezők 7 1.12 Toxikus nehézfémek 11 1.2 A 84/360/EEC direktíva 12 2. A FÉMKOHÁSZAT FONTOSABB MAGYARORSZÁGI BÁZISAI 14 2.1

Vaskohászati bázisok 15 2.2 Aluminiumipari bázisok 16 2.3 Rézbázis16 3. VASKOHÁSZATI ÜZEMEK LÉGSZENNYEZÉSÉNEK ELEMZÉSE17 3.1 A technológiai rendszerek elemeihez kapcsolódó légszennyezési adatok .17 3.11 A kokszoló légszennyező kibocsátása 19 3.12 A zsugorítás emissziója 21 3.13 A nagyolvasztó emissziója 22 3.14 Az acélgyártás emissziója 23 3.15 Az öntödék légszennyezése 25 3.16 Képlékenyalakító üzemek emissziója 28 4. FÉMKOHÁSZATI ÜZEMEK LÉGSZENNYEZÉSE 29 4.1 Az alumínium termeléséhez kapcsolódó légszennyezések29 4.11 A Bayer rendszerű timföldgyártás levegőszennyezése 29 4.12 A timföld elektrolízisével, és az alumínium feldolgozásával együttjáró légszennyezés .30 4.2 A rézkohászat légszennyezése 32 5. A LEHETSÉGES INTEGRÁCIÓS GAZDASÁGI MODELLEK (FORGATÓKÖNYVEK) .33 5.1 Lehetséges „forgatókönyvek” a gazdasági integrációhoz33 5.11 „A” variáns 33 5.12 „B” variáns 34 5.13 „C”

variáns 34 5.2 A legnagyobb valószínűségű csatlakozási modell35 5.3 A lehetséges csatlakozási variánsok költségigényei 35 6. ÖSSZEGZÉS 37 1. sz Melléklet: Idézett és felhasznált forrásanyagok 2. sz Melléklet: 84/360/EEC tanácsi direktíva 3 1. Általános áttekintés és helyzetfeltárás 1.1 Magyarország jelenlegi légszennyezettségi állapota különös tekintettel a vas- és fémkohászat által okozott szennyezésekre A tanulmány a v as és nem-vas (alumínium, réz) anyagok előállításával kapcsolatos légszennyezési problémákkal foglalkozik, különös tekintettel az EU-hoz történő csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítésére. Az elemzés kapcsán kénytelenek voltunk feltételezésekkel élni. A feltételezések az EU-csatlakozás időbeni bizonytalanságával is összefüggenek, de a fő indok a magyar iparpolitikai stratégia hiánya. Stratégia hiányában feltételezhető fejlődési irányokkal és

EU-csatlakozási módozatokkal számoltunk. Feltételeztük, hogy az EU-csatlakozás a 2000 és 2010 közötti időszakban lesz aktuális. A levegő tisztaságával kapcsolatos követelmények EU-normák szerinti betartására azonban már 2005 körül fel kell készülnünk. Vizsgálatunk kiterjed azon üzemek kategóriáira, amelyek a 84/360/EEC direktívában fel vannak tüntetve (I. Függelék) Szintén ennek a direktívának az útmutatása alapján vesszük számításba a levegőt károsító szennyező anyagokat, kiegészítve a s ort az egyik legfontosabb üvegházhatású gázzal, a CO2-vel. (II Függelék) Már most megjegyezzük, hogy a vas- és fémkohászat által okozott légszennyezés helyileg jelentős, de országos viszonylatban az összes szennyezéskibocsátásnak csak tört részéért felelős. A kohászat vizsgálata kiterjed annak megállapítására is, hogy a j elenlegi állapotban megfelel-e az EU elvárásoknak. Az 5-6 fejezet ezzel foglalkozik, továbbá a

lehetséges variációkkal és azok realizálásának esetén előálló helyzetképpel. A jelenlegi kibocsátások helyenként túllépik a hazai előírásokat, a tervezett előírások viszont egybeesnek az EU-előírásokkal, és azok betartása környezetvédelmi beruházások létesítését tételezi fel. Az 1.1-1 táblázatban a kohászat által kibocsátott légszennyező anyagokat mutatjuk be az ország teljes kibocsátási értékei mellett a KTM Országos Levegőtisztaságvédelmi Adatbázisának felhasználásával. 4 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. A vas- és színesfémkohászat és feldolgozás összes kibocsátási adatai a teljes kibocsátáshoz viszonyítva 1995-ben: 1.1-1 táblázat Légszennyező Kibocsátás 1995-ben /kt/ Kohászat Összes részaránya %-ban Kohászat SO2 486,5 4,0 CO 177,6 94,0 52,9 NOx 63,6 2,0 3,1 szilárd por 39,7 0,9 2,26 1,3 0,05 3,85 korom 0,82 A

kohászat össztermelése 1995-re a korábbi, a privatizációt megelőző évek 4,0 millió tonnájáról mintegy 2,0 millió tonnára esett vissza. Ennek a ténynek is tudható be az, hogy az ágazat légszennyező kibocsátása arányosan a táblázatban adott értékekre csökkent. Magyarország általános környezeti állapota – beleértve a levegő állapotát, de kivéve a nagyvárosok levegőminőségét – jelenleg viszonylagosan jónak mondható. Az 1989. évet megelőző rendszerben – a többi KGST országhoz viszonyítva – nem erőltették túlságosan a környezetet terhelő iparágak fejlesztését, közöttük a vaskohászat mértéken felüli kapacitás-bővítését. A rendszerváltás kapcsán a feleslegessé vált kapacitást nem használták ki, a v askohászat gyakorlatilag összeomlott. A korábban közel 4 m illió tonna éves acéltermelés kevesebb mint a felére esett vissza. Ózd és Diósgyőr termelésének lényeges csökkenése következtében

Északkelet-Magyarország légköri szennyezése jelentősen csökkent. Hasonló összeomlás következett be a hazai timföldtermelés, illetve alumínium-kohászat területén. Az említett iparágak – és még egy sor más iparág – összeomlásával, valamint a fogyasztás visszaszorulásával automatikusan bekövetkezett a környezet állapotának javulása. Ez a javulás nagy mértékben megmutatkozott a levegő minőségében is A javulás ára sok ezer munkahely megszűnése volt. 5 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. Ennek az automatikus javulásnak az ellenére hazánk esetében még mindig megfigyelhető a fejlett és fejlődő országok közötti "környezetgazdálkodási" különbség. Az egységnyi megtermelt nemzeti jövedelem szempontjából - szerény hatékonyságunk következtében - még mindig túlzottan pazarlóan bánunk a természeti erőforrásokkal. Ezzel a jelenséggel együtt -

relatív fejletlenségünk következtében összességében kevesebb erőforrást használunk fel A hazai levegő állapotának "viszonylagos jóságát" indokolt kissé részletesebben is szemügyre venni. Ismételten jelezni kell, hogy az ipari üzemek – ezen belül a fémkohászati üzemek – csekély hányadában felelősek az ország levegőjének szennyezéséért. Azokon a helyeken azonban, ahol a levegő tisztaságával kapcsolatban kritikus helyzet alakul ki, ott – ahol jelen vannak – a kohászati üzemek kétségtelenül növelik a levegő szennyezetségét. Vizsgálatunk célja – az okok f elderítésén túl – olyan javaslatok, illetve célkitűzések megfogalmazása, amelyek hosszabb távon biztosítják az ország levegőjének minőségi javulását, a kritikus helyzetek felszámolását. A hazai kohászat légszennyezettségi mutatóit az 1.1-2 táblázatban állítottuk össze, az EU tagországokban kialakult átlag előírásokhoz viszonyítva,

valamint a hazai előírásokkal összevetve. 1.1-2 táblázat Hazai kibocsátás EU államok Hazai jelenlegi Hazai tervezett (tény) előírása előírás előírás Légszennyező 3 mg/nm 3 mg/nm 3 mg/nm mg/nm3 SO2 2500 800 1800 800 CO 150 100 100 100 NOx 1300 200 800 200 200 100 150 100 Szilárd por A táblázat adatai egyedi berendezésekre vonatkoznak. 6 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 1.11 Egészségkárosító (kisléptékű) szennyezők A levegő az ország területének valamivel több mint 11%-án erősen szennyezett. E területeken él a l akosság 42%-a A NO 2, SO2, és ülepedő por által erősen szennyezett területeket a térkép szemlélteti (10. oldal) Számos vizsgálat szerint egyenes összefüggés van bizonyos betegségek (pl. légúti megbetegedések és elváltozások, egyes daganatos betegségek, a s zív és érrendszer, az idegrendszer, valamint a vérképző

rendszer megbetegedései) és a levegő szennyezettsége között. Az emberi egészség szempontjából legveszélyesebb légszennyezőket az 1.11-1 táblázat mutatja E szennyezők önmagukban is károsak az emberi egészségre és környezetre, ezen túlmenően azonban intenzív napsugárzás hatására olyan fotokémiai reakciók játszódnak le közöttük, amelyek további veszélyes ingerlő és toxikus anyagok keletkezéséhez vezetnek. Kedvezőtlen meteorológiai feltételek között ezek a másodlagos szennyezők felhalmozódhatnak a légkörben, és kialakulhat a fotokémiai szmognak nevezett jelenség. A szmog roncsolja a t ermészetes és mesterséges környezetet, súlyos károkat okozhat a mezőgazdaságnak és egészségi problémákat is előidézhet. A táblázatban feltüntetett szennyezők közül a kohászat csak a szénmonoxid, azokon kívül pedig az alumínium és a kadmium kibocsátásához járul hozzá jelentős mértékben. Az aerosol és a poliaromás

szénhidrogének (PAH) fő forrásai a közlekedés és a tüzelőanyagok ipari és erőművi elégetése. Fluoridok elsősorban az alumínium-kohászat és a hulladékégetés során keletkeznek jelentősebb mértékben. A fenti anyagok légköri koncentrációja szezonálisan erősen ingadozhat, ezért jellemzésükre a féléves átlagkoncentráció értékét, valamint a h atárérték-túllépések gyakoriságát használjuk. A fenti jellemzők 1989 évi értékeit, valamint a 2000-re és 2010-re kitűzött célokat a 1.11-1 táblázatban tüntetjük fel Ezeknek a céloknak az elérése fontos az EU-csatlakozás szempontjából. 7 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 1.11-1 táblázat A levegőminőséggel kapcsolatos célok Egészségkárosító (kisléptékű) szennyezők Változók Jellemzők CO átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken

Bázisév (1989) állapot 5000 µg/m3 10-30 % SO2 átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken 50 µg/m3 5-10 % NOx átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken 40 µg/m3 10-30 % Fluoridok átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken 10 µg/m3 10-20 % VOC átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken 30 µg/m3 5-20 % 8 A kitűzendő célok 2000-re 2010-re -30% -50% a határérték túllépés a határérték túllépés megszüntetése megszüntetése -15% -25% a határérték túllépés a határérték túllépés megszüntetése megszüntetése -15% -25% a határérték túllépés a határérték túllépés megszüntetése megszüntetése -30% -40% a határérték túllépés a

határérték túllépés megszüntetése megszüntetése -40% -60% a határérték túllépés a határérték túllépés megszüntetése megszüntetése HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 1.11-1 táblázat folytatása Változók Aerosol Jellemzők ülepedő por, átlagos felületi terhelés az erősen szennyezett területeken szálló por, átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken Bázisév (1989) állapot 250 t/km2/év 200 µg/m3 10-50 % PAH átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken 0,001 µg/m3 5-50 % Ólom átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett területeken 0,5 µg/m3 5-50 % Kadmium átlagkoncentráció az erősen szennyezett területeken határérték túllépés az erősen szennyezett

területeken 2 µg/m3 5-50 % 9 A kitűzendő célok 2000-re 2010-re -30% -50% -30% -50% a határérték a határérték túllépés túllépés megszüntetése megszüntetése -50% -30% a határérték a határérték túllépés túllépés megszüntetése megszüntetése -60% -80% a határérték a határérték túllépés túllépés megszüntetése megszüntetése -10% -40% a határérték a határérték túllépés túllépés megszüntetése megszüntetése HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 10 1.12 Toxikus nehézfémek A huszadik század közepe óta a f émkohászat és a v egyipari tevékenység, a közlekedés és az utóbbi évtizedekben a nehézfémekkel szennyezett olajféleségek nagymértékű eltüzelésének (erőművek, kemencék és egyéb ipari tüzelések) hatására bizonyos nehézfémek kibocsátása tekintetében jelentős növekedés következett be. Bár ezen anyagok emissziója

nagyságrendekkel kisebb, mint a kén- vagy nitrogénvegyületeké, szabályozásuk mégis nagyon fontos, mert viszonylag kis légköri koncentrációnövekedés és ülepedés is észrevehető károsodást okozhat a bioszférában. Ráadásul bizonyos nehézfémek, pl az ólom és a kadmium, igen hosszú időre képesek akkumulálódni a felszíni vizekben, a talajban, és az élő szervezetekben. A vaskohászat nehézfém kibocsátásának korlátozása elsőrendű feladat. 1.12-1 táblázat A levegőminőséggel kapcsolatos célok Toxikus nehézfémek (t/év) Változók Ólom Kohászati kibocsátás 1989 1994 6,2 3,0* Magyarország A kitűzendő célok 2000-re összes kibocsátás és 2010-re 1989 1994 457,0 107,0* -60 - 80 % Kadmium 4,4* Nincs forrás 8,0 Nincs forrás Az előkészületben lévő nemzetközi szerződésekben meghatározott Vanádium 4,4* 7,26 66,0 92,8 Emisszió-csökkentés betartása A táblázat adatai: Magyarország környezeti

jövőképe, 1994. MTA Környezetstatisztikai adatok, 1996. KSH * Becsült érték * Ólommentes benzin elterjedése * Nemesacél gyártás növelése A 1.12-1 táblázat az 1989-94 közötti magyarországi ólom-, kadmium-, és vanádium emissziót mutatja. A toxikus nehézfémek kibocsátására vonatkozóan új nemzetközi egyezmények vannak előkészületben. Célként a nemzetközi egyezményekben meghatározott korlátozások betartását tűzzük ki. Az ólom 11 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. vonatkozásában - különösen káros hatása miatt - az 1989-es bázisévhez képest 2000re 60%-os, illetve 2010-re 80%-os csökkenést tartunk kívánatosnak. 1.2 A 84/360/EEC direktíva A jogi, törvényi keretet – a kohászati üzemek légszennyezésével kapcsolatban is – az EGKT direktívája adja (84/360/EEC). Ezt a direktívát a magyarországi rendelkezések és törvények megalkotásánál a j

ogharmonizáció érdekében alapvetőnek tekintették eddig is. Fokozatosan figyelembe kell venni ezt a direktívát az EU csatlakozási feltételek biztosítása érdekében a jövőben is. Állandóan figyelemmel kell lenni a direktíva rendelkezéseinek a fejlesztésére. Be kell építeni a módosított rendelkezéseket a magyarországi jogi-törvényi keretbe. A 84/360/EEC direktíva (továbbiakban: Direktíva) az I. függelékben (2 Fémek gyártása és feldolgozása) felsorolja azokat az üzemeket, illetve technológiákat, amelyek a légszennyezés szempontjából figyelembe veendők. - Az emisszió súlyának megfelelő sorrendben ezek az üzemek az alábbiak: − Pörkölő - szinterező üzemek, amelyeknek a kapacitása meghaladja az 1000 tonna fémércet évente. − Nyersvas és nyersacél gyártó vertikumok. − Vasfém-öntödék, melyeknek az olvasztó-berendezései (kúpolók) 5 t onnán felüli kapacitásúak. − Üzemek nemvas jellegű (színesfém) fémeknek a

gyártására és olvasztására 5 tonnán felüli kapacitás esetén. A Direktíva II. függeléke megadja a legfontosabb szennyező anyagok listáját A kohászati gyártástechnológiai folyamatok esetén az alábbi légszennyezéseket kell figyelembe venni: 1. Kéndioxid és más kénvegyületek 2. Nitrogén-oxidok és más nitrogén vegyületek 3. Szénmonoxid 4. Szerves vegyületek, különösen szénhidrogének (kivéve a metánt) 12 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 5. Nehézfémek és vegyületeik 6. Por, azbeszt (szuszpendált részecskék és szálak), üveg és ásványi rostok 7. Klór és vegyületei 8. Fluor és vegyületei A Direktíva határozatának 1., 2, 3 é s 4 c ikkelyében szerepelnek azok az alapvető fogalmak és meghatározások, amelyek egy kohászati üzem légszennyezésével kapcsolatban fontosak, rögzítik a létesítési, illetve működési engedély kiadásához szükséges

feltételrendszert. A "Direktíva" előírásai lényegében ma is érvényesek a magyar értékelési- és eljárás-rendszerben. A fentebb bemutatott magyarországi viszonyokat már ennek a ténynek a tudatában kell értékelni. A "Direktíva" teljes szövegét – annak fontossága miatt – tanulmányunk mellékleteként csatoljuk. 13 2. A fémkohászat fontosabb magyarországi bázisai A fémkohászat olyan ipari tevékenység, amely a k özvélemény megítélése szerint a környezetet károsító összes szennyezés jelentős részét okozza. E vélekedésnek kétségtelenül van alapja, ha a 2 0-30 évvel ezelőtt üzemben lévő kohóművekre gondolunk. Nem vigasz, de mégis meg kell jegyezni, hogy jelenleg a h azai kohászati üzemeink által okozott emisszió és az általa okozott kár egyértelműen kisebb, mint a szomszédos országokban működő üzemek esetén. A hazai, elsősorban az országhatár közeli légtérben és vizeinkben

fellelhető, kohászati eredetű szennyeződések egyre nagyobb hányada származik a szomszédos országokból különösen az után, hogy kohászati üzemeink szinte mindegyike jelentős mértékben csökkentette a termelését. A hazai kohászat felelőssége természetesen emiatt nem csökkenhet. Az igyekezet az emisszió csökkentésére egyértelműen látszik és szükségszerűen növekedni is fog. Magyarországon a vas kohósításának teljes vertikuma megtalálható, ha nem is egyetlen üzemben. Indokoltnak látszik tehát, hogy a kokszolástól az ún finomkohászati termékek gyártásáig elemezzük a szennyező-kibocsátást. Ugyancsak a teljes alumínium-kohászati tevékenység vizsgálata indokolt, mert a j elenleg tapasztalható mélypont ellenére ezek a k apacitások léteznek, bár feltámasztásukra a nemzetközi alumínium-piac ismeretében nincs remény és gazdasági indok. Rezet ércekből jelenleg nem állítunk elő. A primér rézelőállítás jövőbeni

lehetősége mégsem kizárt (recski ércvagyon), ezért röviden meg kell említeni a rézkohászattal kapcsolatos légszennyezési sajátosságokat. A légszennyezés szempontjából az egyéb fémek kohászati és feldolgozási eljárásai nem jelentenek veszélyt. A ma is működő kapacitásokat figyelembe véve a 14 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. vaskohászat és feldolgozás, valamint az alumíniumipar szennyező kibocsátásai hatnak számottevő mértékben a levegő minőségére. Ezek a termelőkapacitások környezetvédelmi szempontból jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt 10-15 évben. Új kapacitások létesítésénél az EU-normáknak megfelelő berendezéseket lehetett és lehet üzembe helyezni. A nagyüzemek szennyező kibocsátás szempontjából kellő ellenőrzés alatt állnak. Gondot jelenthetnek az utóbbi időben megjelent kiskapacitású feldolgozó üzemek ellenőrizetlen szennyező

kibocsátásai. A környezetvédelmi szempontból megjavított üzemek konkrét kibocsátási adataihoz nehéz hozzáférni. A privatizáció óta az adatszolgáltatás még nehézkesebb, mint korábban. Ennek a helyzetnek változnia kellene, de úgy látszik, hogy a környezettudatos ipari tevékenység végzésére és az adatszolgáltatásra a jelenlegi ipari-gazdasági vezetők hányada még nem fogékony. A 4. és 5 fejezetekben bemutatott konkrét adatok ezért vagy technológiai fajlagos adatok, amelyek nyilvános publikációkból kigyűjthetők, vagy pedig a KTVM által összeállított adatsorok (ld. például a KTVM által készíttetett jelentéseket, illetve a "Magyarország környezeti jövőképe" c. jelentést), amelyeket a hatóság hozzáférhetővé tett. A jövőben az ilyenfajta programok összeállításánál nem lehet nélkülözni az egyes ipari üzemek illetékeseinek a közreműködését. 2.1 A vaskohászati bázisok Magyarországon a

vaskohászatnak két kiemelt bázisa van. 1. Ózd-Salgótarján térségében működő (vagy leállított) üzemek 2. Dunaújváros térségében működő üzemek A ma is működtetett vaskohászati üzemek - amelyek megfelelnek a "Direktíva" szerinti besorolásnak - zömmel ebben a két térségben találhatók. Műszaki állapotuk, technológiai zártságuk vegyes. A legjobb és a gyengébb, elavultabb berendezések egyaránt megtalálhatók. A technológiai zártság a légszennyező anyagok kibocsátása szempontjából a legfontosabb ismérv. A legrosszabb berendezéseket már leállították 15 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. A jelenlegi termelési volumen biztosításához elegendő a termelő berendezések fejlettebb sorait működtetni. Ezeknek a termelő soroknak a folyamatos műszaki fejlesztésével lehetséges az EU-normák felső határának betartása. 2.2 Alumíniumipari bázisok Magyarország

alumíniumiparának műszaki fejlettsége mindenféle vonatkozásban európai, nyugati színvonalú volt. Ez a fejlettségi szint azt jelentette, hogy már a 80-as évek elején megfelelt a levegővédelmi követelményeknek is. A kellően zárt technológia nem adott lehetőséget káros kibocsátásokra. Az alumíniumipari bázisok az ország nyugati térségében találhatók. A legfontosabb telephelyek: 1. Ajka térsége (timföldgyár, és alu-kohó és öntöde) 2. Székesfehérvár (alu-hengermű, öntöde) 3. Magyaróvár (timföld- és műkorundgyár) 4. Inota térsége (alu-kohó) 5. Almásfüzitő (timföldgyár, leállítva) 6. Tatabánya (alu-kohó, bezárva) A magyar alumíniumipar kapacitásának tört részével üzemel. A működő üzemek levegő-védelmi szempontból megfelelnek az EU-normáknak. 2.3 Rézbázis Az országban jelenleg kohó-réz termelés nincs. A Recsk térségében található rézérc-vagyon lehetőséget biztosíthatna hazai kohóréz

előállítására. Levegő-tisztasági probléma a rézérc feldolgozásával kapcsolatban nincs és nem is lesz, mert ha telepítenek feldolgozó kapacitást, az a legmodernebb lesz. 16 3. Vaskohászati üzemek légszennyezésének elemzése 3.1 A technológiai rendszerek elemeihez kapcsolódó légszennyezési adatok Az energia árának jelentős emelkedése, valamint a környezetvédelmi előírások folyamatos szigorodása miatt a vaskohászati technológia modernizálódott, annak ellenére, hogy első látásra a technológia alapelemei nem változtak. A legszélesebb körben alkalmazott technológiai rendszer elemei: kokszolás, zsugorítás, kohósítás (olvasztás), acélgyártás. Már most meg kell jegyezni, hogy az acélgyártási fázis esett át a legjelentősebb fejlődésen (oxigénes acélgyártás részarányának növekedése). Légszennyezés szempontjából mind a négy technológiai elem aktív. A kibocsátott szennyező anyagok összetétele: 1.,

kokszolás - CO2; CO; SO2; NOx; TSP; VOC; szállópor 2., zsugorítás - SO2; NOx; por (Fe2O3; SiO2; Al2O3; CaO) 3., kohósítás - CO2; CO; SO2; NOx; TSP; VOC; HF; PB; Zn; Cd; por 4., acélgyártás - CO2; CO; SO2; NOx; TSP; VOC; HF; Pb; Zn; Cd; por (levegőben nem ülepedő por - TSP: Total Suspended Particles illó szerves vegyületek - VOC: Volatile Organic Compounds) A technológiai alapelemek említett változatlansága leginkább a nyersvasgyártásra vonatkozik. A kokszolás – zsugorítás – nyersvasgyártás mint technológiai elem alapvetően nem változott, legfeljebb az automatizálás, a jobb alapanyag-előkészítés miatt a fajlagos energia és anyagfelhasználás csökkent. Ennek következtében a környezetbe kijutó szennyezések mennyisége is csökkent, annál is inkább, mivel közben a járulékos környezetvédelmi berendezések hatékonysága is jelentősen megnőtt. Az említett technológia továbbra is legerőteljesebben szennyező lépései a

zsugorítás, a kokszolás és a nyersvasgyártás. Az emittált szennyezők csökkenésének üteme napjainkra mérséklődött és már nem remélhető a 60-as években tapasztalt progresszió. A kíméletesebb technológiák fejlesztése és üzembe állítása nyilvánvalóvá teszi a szennyezők környezetbe jutásának további korlátozását. Az 1970-es évek elején tervezett emisszió értéke a k orábbiaknak tört része. 17 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. Napjainkban a már ennél is kisebb kibocsátások iránti igény sem tekinthető túlzott követelésnek, hiszen az alternatív technológiák már eleve kisebb emissziót okoznak amiatt, hogy például kevesebb kokszot használnak 1 tonna vas előállításához. Az eljárások részletes ismertetésétől eltekintve a 3.1-1 táblázatból látható, hogy a nagyolvasztónak lehetnek ígéretes versenytársai. 3.1-1 táblázat Alternatív (nyers)vas

előállító eljárások eljárás C-emisszió kg/t vas nagyolvasztó 500 alternatív eljárások < 350 3.1-2 táblázat Alternatív acélgyártó eljárások eljárás C-emisszió kg/t acél ívkemencés 102 konverteres 362 A táblázatok adatai szerint tehát reálisan számíthatunk a n agyolvasztó konverter technológiai folyamat megszűnésével és majdan például a direkt redukció ívkemence megoldás elterjedésével. Mivel a redukciót megelőzően nincs szükség zsugorító pörkölésre, már csak emiatt is jelentős emisszió-csökkenés következik be. Ennél az eljárásnál a kilépő légszennyező anyagok összetétele: 1., CO2; CO; SO2; NOx; TSP; VOC; 2., CO2; CO; SO2; NOx; TSP 3., CO2; CO; SO2; NOx; TSP; szállópor 18 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. Kétségtelen tény, hogy a szennyezők minősége változatlan. A szén oxidjai mellett kén-dioxid, nitrogén-oxidok ugyanúgy

emittálódnak, mint a klasszikusnak tekinthető folyamat esetén. Ugyancsak megtalálható a levegőben nem ülepedő por (TSP - Total Suspended Particles) és illó szerves vegyületek (VOC - Volatile Organic Compounds). Jelenleg viszont a direkt redukció még nem terjedt el oly mértékben, hogy a korábbi technológiák valamelyikét is veszély fenyegetné. Az elektromos kemencében rejlő előnyöket az üzemek napjainkban is igyekeznek kihasználni. A konverteres acélgyártás esetén a p or mellett a g ázok emissziója is gyarapítja az un. hátrányos tulajdonságait a k onverteres névvel illetett acélgyártó eljárásnak. A melegen, majd hidegen történő alakítás során a korábbi technológiai lépésekkel ellentétben csak elenyészően kicsi a levegő szennyeződése, ezért ezen technológiák bemutatásától eltekintünk. A továbbiakban a technológiai elemekhez kapcsolódó légszennyezés számszerű adatait tekintjük át. 3.11 A kokszoló légszennyező

kibocsátása A kokszolás fő technológiai lépései a következők: − − − − szén (és koksz) kezelése, a kemence feltöltése szénnel, a koksz kiürítése, a koksz gyors hűtése. A teljes emissziónak közel 60 %-a a kemence betöltése közben következik be. Ekkor 0,04-1,25 kg karbon/t szén az emittált mennyiség. Ugyancsak 1 tonna szénre vonatkoztatva, a távozó szénhidrogének mennyisége 0,06-0,8 kg. A koksz eltávolítása (kitolása) közben a képződött por mennyisége 0,12-0,4 kg 1 tonna szénre vonatkoztatva. Az itt jelentkező emisszió az összesnek mintegy 30 %-a. A szénhidrogének emissziója ekkor nem jelentős 19 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. A fennmaradó közül 10 %-ot a koksz hűtése közben távozó por teszi ki, amelynek mennyisége 1 tonna szénre vonatkoztatva 0,06-0,24 kg. Ennek mintegy 80 %-a eliminálható a hűtőcsarnok tetőszerkezetében elhelyezett

elszívókkal. A fenti adatokat nagyszámú üzem átlagának kell tekinteni, vagyis olyan adatnak, amely magában foglalja a l egjobbakat is, de a legrosszabbakat is. A legfrissebb és leginkább mérvadó forrás: a Németországi előírások szerint a kokszoló által kibocsátható por mindössze 0,63 kg 1 tonna kokszra vonatkoztatva. A fentebbi adat-intervallumok alsó értékeit összeadva látható, hogy ezt a normát valóban csak a legjobb üzemek teljesíthetik. Ugyanebből a forrásból a kéndioxidra vonatkozó érték 0,45 kg/t koksz, az NOx esetében 0,66 kg. Nem érdektelen a S O2, NOx és a por emisszió összehasonlítása a l eginkább szennyező három technológiánál, • a kokszolásnál, • a szinterezésnél (zsugorításnál), • és a nagyolvasztónál. 3.11-1 táblázat A kokszolói, a zsugorítói és a nagyolvasztói emisszió összehasonlítása kokszoló zsugorító nagyolvasztó összes kg/t koksz kg/t szinter kg/t ny. vas kg/t ny. vas SO2

0,45 1,95 0,23 2,45 NOx 0,66 0,30 0,07 0,73 por 0,63 2,22 1,64 4,23 Az adatok jól szemléltetik, hogy az NOx emisszió kivételével nem a kokszolás a legszennyezőbb technológia a nyersvas-gyártási folyamatban. Kétségtelen, a keletkező kátrány és ammónia ártalmatlanításáról is gondoskodni kell, de ezek összegyűjtése és feldolgozása haszonnal jár. 20 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 3.11-2 táblázat A relatív emisszió (%) kokszolásnál, zsugorításnál és nyersvas-gyártásnál kokszoló zsugorító nagyolvasztó SO2 9 82 9 NOx 44 41 10 por 7 54 39 A fenti adatok egyértelművé teszik azokat a törekvéseket, amelyeknek célja a zsugorítás elhagyása, például azáltal, hogy az ércet pelletezik, szénnel redukálják, majd a vasszivacsot ívkemencében olvasztják közvetlenül acéllá. 3.12 A zsugorítás emissziója A 3.11-1 és 311-2 táblázat adatai a n

apjainkban elvárható emissziót mutatják. Ezek nyilvánvalóan jobb értékek, mint amelyeket sok üzem átlaga alapján lehetne megállapítani. Mégis célszerűnek látszik az átlagok bemutatása is azért, hogy a szórás érzékelhető legyen. A 70-es évek közepének technikai színvonalán a tisztítatlan gázban 25 kg por távozott a zsugorító szalagról minden tonna zsugorítmányra vonatkoztatva. Ez, a zömében vas (III)-oxidot tartalmazó por viszonylag finom szemnagyságú, döntően 10-40 µm méretű szemcséket tartalmaz. A gáz a toxikus vegyületek meglehetősen széles skáláját tartalmazza, szén-monxidot, kloridokat, fluoridokat, ammóniát, szénhidrogéneket, arsenideket, stb. A m3-enként 450-700 mg pornak legalább 95, de napjainkban közel 99 %-át eltávolítják elektrosztatikus porleválasztóban, majd nedves gázmosókban. A 21 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. kibocsátott gáz

m3-enként megközelítően 10 mg port tartalmaz. A nedves gázmosókban a toxikus vegyületek zömét is kimossák. A fenti, a szívószekrényeken távozó por mellett jelentős a porzás a zsugorítmány szalagról történő leszedésekor (kb. 11 kg/t szinter), valamint hűtésekor (kb. 1,5 kg/t szinter) A Ny ugat-Európai üzemek eredményei is figyelemreméltóak, pl. a hajdani nyugatnémet kohók, de az USA és Japán üzemei minden igényt kielégítően dolgoznak. 3.13 A nagyolvasztó emissziója A nagyolvasztók által okozott emissziót meglehetősen nagy szórással lehet megadni. 1 tonna nyersvas előállítása 14-150 kg por képződésével jár A por meglehetősen durva szemnagyságú, zömében 150-300 µm. Tipikus kémiai összetétele %-ban a 3.13-1 táblázat szerint alakul 3.13-1 táblázat USA Európa Magyarország* Σ Fe 36,5 - 50,3 5-40 30-40 SiO2 8,9 - 13,4 9 - 30 10-20 Al2O3 2,2 - 5,3 4 - 15 2-5 CaO 3,8 - 4,5 7 -28 15-20 MgO 0,9 - 1,6 1- 5

1-2 Mn 0,5 - 0,9 6,3 - 1,5 1-2 Pb - 0 - 15 0,5-1 Zn - 0 - 35 - P 0,5 - 0,2 0,3 - 1,2 0,5-1 C 3,7 - 13,9 5 - 10 5-10 S 0,2 - 0,4 < 0,1 <0,1 - 0 - 20 10-20 Alkáliák Forrás: Kohászati technológiák emissziója, KVM, 1992 * mérnöki becslés alapján A torokgáz több, mint 30 g p ort tartalmaz m3-enként. Azért, hogy a gáz hasznosítható, majd a levegőbe ereszthető legyen, portartalmát m3-enként legalább 22 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 10 mg-ra kell csökkenteni. Tisztítás után a 23-40 % CO-t és 2-6% H2-t tartalmazó, 3000-3500 kJ/m3 fűtőértékű gázt eltüzelik. Az elegy kéntartalma zömmel a salakba kerül. A salak-kezelés közben vagy a salakhányón SO2 és H2S keletkezhet. Az ebből fakadó emisszió 1,4 kg S/t nyersvas, amelynek elimininálására nem sok lehetőség látszik. (Ez nem légszennyezési probléma.) Mint ahogyan azt láttuk, a nagyolvasztói

szállópor toxikus nehézfémeket (Pb, Zn, Mn) tartalmaz, ami miatt a leválasztott szállópor veszélyes hulladéknak minősül. Ennek egyik feldolgozási lehetősége a zsugorításhoz történő visszajáratás, amelynek eredményeképpen mind a zsugorításnál, mind a nyersvasgyártásnál a szállóporok nehézfémtartalma tovább nőhet. 3.14 Az acélgyártás emissziója Napjainkban - ahogyan azt fentebb láttuk - az acélgyártás számára két technológia használt széles körben: • a konverteres, és • az ívkemencés eljárás. Konverteres acélgyártás Az USA-ban a fenékfúvatásos konverterek terjedtek el, Európában és Japánban viszont a lándzsával történő kezelést alkalmazzák. Mindkét esetben a fő környezetszennyező a füstgáz, amelyet közel 30 % CO-tartalma miatt nem hasznosítanak, fáklyán elégetik. Hasonlóan, mint a nyersvasgyártásnál a gázból leválasztott por veszélyes hulladéknak tekintendő toxikus nehézfémtartalma miatt. A

gázt speciális elszívó rendszerrel szívják el a konverterből. Ezeknek a rendszereknek további sajátossága, hogy a konverterrel való csatlakozás után általában a gáz hőtartalmának hasznosítása érdekében un. gázmembránfalas gáz-víz hőcserélőt helyeznek el. 23 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. A gáz portartalma nagyon nagy. A konverter szájánál az 1 m3 gázban található por mennyisége meghaladhatja az 50 g-ot is. E nagy portartalmú gáz hatékony tisztítása meglehetősen komoly feladat, aminek megoldásához száraz és nedves gáztisztító rendszereket szoktak alkalmazni. A fajlagos poremisszió 7-30 kg por/t acél. E hatalmas pormennyiség leválasztása után a gáz m3-enként kevesebb, mint 50 mg portartalommal távozik és így égetik el fáklyán. A gáztisztító hatékonysága legalább 99,5 % kell legyen. Ezáltal biztosítható, hogy a környezetbe jutó por kevesebb, mint

0,5-1 kg por/t acél legyen. Meg kell jegyezzük, hogy a konvertergáz elszívásán túlmenően a további kezelések során is gondoskodni kell az acél (az üst) környezetéből a levegő elszívásáról. Az így elszívott levegőt is tisztítják, portartalmát legalább 50 mg-ra csökkentik m3-enként. Az ívkemence emissziója Az ívkemencében 5-25 kg por keletkezik 1 tonna acélra vonatkoztatva. A por kémiai összetétele különbözik a konverterben keletkezettől, annál is inkább, mivel itt gyakorlatilag ócska-fémből (hulladékból) dolgoznak, amit az alábbiakban láthatunk: Fe2O3 = 19 - 61 % SiO2 = 1 - 9 % FeO = 4 - 11 % AL2O3 = 1 - 13 % Fe = 5 - 36 % CaO = 2 - 22 % MnO = 3 -12 % MgO = 2 - 15 % Cr2O3 = 0 - 12 % NiO = 0 - 3 % PbO = 0 - 4 % ZnO = 0 - 44 % P = 0 -1 % S=0-1% C = 1-4 % Alkáliák = 1-11 % A gáz éghető-tartalma csekély, nem hasznosítható. A portartalmát általában zsákszűrőkben fogják fel. Két helyről, a kemencetérből,

valamint a csarnok légteréből gyűjtik a gázt. A tisztított gáz kevesebb, mint 50 mg port tartalmaz m3enként 24 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. Meg kell jegyezni, hogy a tisztított gázzal emittált pormennyiség országonként változhat. Például Dániában már a 70-es évek második felében 0,3 kg-ban maximálták az összes por emissziót 1 tonna acélra A döntés tudatos környezetvédelmi politika eredménye, mivel annak ellenére szabták meg ezt az értéket, hogy tudták, más nyugat-európai országokban a normák akkor még nagyobbak voltak. 3.15 Az öntödék légszennyezése Az öntödék a folyékony fémet elektromos kemencében, de zömében un. kupolóban állítják elő (a lángkemencék részesedése napjainkban már nem jellemző). Hazai adatok szerint az öntödék által emittált pornak 53 %-a származik kupolóból, 1,7 %-a ívkemencéből, és csupán 0,4 %-a indukciós kemencéből.

(A fennmaradó részt a homokkezelés okozza). A CO2-re és SO2-re vonatkozó adatok (részesedés az emisszióból, %) 3.15-1 táblázat Kupoló ív- indukciós láng- kemence CO2 97,7 0,57 - - SO2 92,3 0,41 0,04 0,32 Látható, hogy a kupolókemence az a berendezés az öntödékben, amely gyakorlatilag egymaga képviseli a teljes öntödei emissziót. A többi olvasztó berendezésre fordítandó figyelmet nem eliminálva, indokoltnak tűnik csak a kupoló problémájával foglalkozni, már csak azért is, mert az ívkemencére korábban írtak értelemszerűen itt is érvényesek. Az indukciós kemencék por-emissziója pedig 0,1-0,2 kg/t vas értékben adható meg. Az öntödékben tehát az első számú légszennyező a kupoló. Emisszióját az olvasztási teljesítménytől és az éves üzemidőtől függően az 3.15-1 ábra segítségével állapíthatjuk meg. Az ábrák önmagukért beszélnek, mégis indokoltnak 25 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA

ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. látszik néhány, a fejlett iparral és környezeti kultúrával rendelkező országokban érvényes előírás bemutatása is. 6 4 1000 1500 2000 3 3000 4000 2 Olvasztási idő h/év Megengedett porkibocsátás, kg szennyező anyag /(t vas) 5 5000 1 2 4 6 8 10 Olvasztási teljesítmény, t/h A meglévő kupolókemencék 3 2 1000 1.5 1500 2000 3000 1 4000 Olvasztási idő h/év Megengedett porkibocsátás, kg szennyező anyag/(t vas) 2.5 5000 0.5 2 4 6 8 10 Olvasztási teljesítmény, t/h Az újonnan létesítendő kupolókemencék 3.15-1 ábra Kupolók megengedett porkibocsátása 26 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. Igy a porkibocsátási határértékek: Olaszországban − a legfeljebb 4 t/h teljesítményű, napi 6 óránál és heti 3 napnál kevesebbet üzemelő hidegszeles kupolók legfeljebb 250 mg/m3 port bocsájthatnak

ki, − az ettől eltérő paraméterű hidegszeles vagy forrószeles kupolók porkibocsátása 25-150 mg lehet m3-enként. Az első esetben legalább 80, a második esetben 80-95 %-os hatásfokkal kell elégetni a szénmonoxidot. A kémény magassága legalább 15 m kell legyen. − új öntödék létesítése esetén a poremissziós normák: 3.15-2 táblázat olvasztási teljesítmény t/h por emisszió <4 150 4-6 25-150 6-10 25-120 > 10 25-80 max. mg/m3 Németországban − ismert, nem toxikus porok (gyakorlatilag a homokból származóak) 100 mg/m3, − különleges poralakú anyagok 1. osztály (pl azbeszt-, ólom tartalmúak) 20 mg/m3 2. osztály (króm-oxid-tartalom, < 5 µm kvarc) 50 mg/m3 3. osztály (CaO, MgO, SiC) 75 mg/m3 − a szerves vegyületek is osztályba soroltak, például (mg/m3-ben) 27 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. formaldehid, furfurol 20 sztirol,

triklóretilén 150 metanol, aceton 300, − a nem szerves gázok adatai (mg/m3) klór 0,1-0,3 sósav 0,1-0,2 folysav 0,002-0,004 CO 10-30 SO2 0,14-0,4 H2S 0,005-0,001. A fenti példák bemutatása mellett a tanulmány készítése során Magyarországra ilyen adatok létezését nem sikerült feltárnunk. Ismerve azonban a hazai kohászati létesítményeket kimondhatjuk azt, hogy a légszennyező kibocsátások az EU országaiban működő régebbi létesítmények kibocsátási értékeivel egyeznek, vagy annál rosszabbak. 3.16 Képlékenyalakító üzemek emissziója A képlékenyalakító üzemek hevítő-kemencéik révén szennyezik a levegőt. Ezért az izzító-hevítő kemencék emissziós normáit kell ez esetben alkalmazni, amelyek a megengedett felső határértéket jelentik. 28 4. Fémkohászati üzemek légszennyezése Hazánkban napjainkra a f émkohászat válsága is elmélyült. Az eddig teljes technológiai vertikumot működtető

alumínium-kohászat is "karcsúsodni" kényszerül. Rézkohászatunk eddig sem volt teljes, a primér réz-előállítás hiányzott a technológiai vertikumból. A primér ólom-, cink-előállítás lehetőségei sem becsülhetők, ezért jelen tanulmányban részletesebben az alumínium kohósítása közbeni emisszióval lehet foglalkozni, a réz kohósításával kapcsolatban pedig csak érintőlegesen. 4.1 Az alumínium termeléséhez kapcsolódó légszennyezések A primér alumínium előállítására a leginkább elterjedt eljárás két fő lépésből áll: − a timföld előállítása (főleg Bayer-eljárással), − a timföld elektrolízise (Hall-Heroult-eljárás). Bár számos, más módszer is ismert az alumínium kohósítására, de a jó minőségű bauxitok feldolgozásának nincs jelenleg gazdaságos alternatívája a BayerHall-Heroult-eljárással szemben. 4.11 A Bayer rendszerű timföldgyártás levegőszennyezése A Bayer-eljárás technológiai

folyamata zárt, így a timföldgyártás jellemzően nem levegőszennyező. A bányászat, különösen a külszíni bányászat okoz mindössze poremissziót, a timföldgyári vertikumban csak a kalcináláshoz elégetett tüzelőanyag miatt kell számítani légszennyezésre. A feltárás, amikor is a bauxit alumínium-oxid tartalma nátrium-hidroxiddal nátrium-alumináttá alakul, autoklávokban játszódik le, eközben legfeljebb gőz távozhat a rendszerből. Az oldatlanul maradt vas-oxid elválasztása az oldattól, valamint a kikeverés (a timföld-hidrát kicsapása az oldatból) a levegőben nem okoz emissziót. A kalcinálás során, miközben a hidrát Al2O3-má alakul, a forgó csőkemencét elhagyó füstgáz 29 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. tartalmazhat timföldet m3-enként kevesebb, mint 500 mg-ot (napjainkban az elfogadható érték: < 100 mg/m3). A fluidizációs kalcinálás hatékonyabb

módszer, mint a forgó kemence. A por leválasztása mindkét esetben gyakorlatilag a hűtőrekuperátorokban megtörténik A kalcináláshoz használt fűtőanyagból keletkező füstgáz nem tartalmaz környezetkárosító vegyületeket a megengedettnél nagyobb koncentrációban, különösen földgáztüzelés esetén. 4.12 A timföld elektrolízisével, és az alumínium feldolgozásával együttjáró légszennyezés A timföldet elektrolizáló kádakban karbon anód és karbon katód között elektrolizálják, miközben folyékony alumínium, szénmonoxid és széndioxid keletkezik. A kriolit (Na3AlF6) a 960-1000 °C hőmérsékleten bomlik és a keletkező AlF3 illan, a gázba kerül, ahol zömében (> 90 %) HF-dá alakul. 1 tonna alumínium előállítása során 15-20 kg a fluor-veszteség. Az elektrolizáló kádak általában az alábbi komponenseket emittálják az ott feltüntetett mennyiségben (kg/t Al): 4.12-1 táblázat HF fluorsók SO2 CO CnHm

szállópor 15.20 4.8 15.18 100.200 0.6 20.80 Két kádtípus terjedt el: − önsülő (Sőderberg) anódos, felsőtüskés kivitel oldaltüskés kivitel − blokk anódos kádak. A Sőderberg anód a kádban ég ki, ezért az általa okozott emisszió is nagyobb mint az előregyártott blokkanódok esetén, amint azt az alábbi adatok szemléletesen mutatják: 30 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 4.12-2 táblázat kádtípus kg/t Al HF Fsóban SO2 CO CnHm por felső tüske 16 4 15 200 0-6 20-40 alsó tüske 18 2 15 150 2-6 20-40 blokk anód 8 8 15 200 0 30-100 Sőderberg Fentiek miatt is, napjainkra a blokkanódos kádak hegemóniája figyelhető meg. Nincs szénhidrogén emissziója, mivel a kiégetése korábban, jól szeparálható körülmények között történik. A könnyebb kádkezelés és automatizálhatóság is hozzájárult ahhoz, hogy manapság az újonnan telepített

kohókat csak ilyen kádakkal építik. A gáz a blokkanódos kádakból könnyen elszívható. A tisztítás napjainkban szinte kizárólag az un. száraz módszerrel történik Ennél a módszernél timföldön adszorbeáltatják a H F-gázt. Közben természetesen a s zilárd szennyezések is kirakódnak. Valójában ez az egyetlen hátránya e módszernek, mert a gáztisztítóból a kádakba adagolt timfölddel olyan szennyezők is visszajáratásra kerülnek, amelyek jelenléte nem hasznos az elektrolízisnél. A primér fluor-emisszió ezzel a módszerrel a 15-20 kg/t Al értékről 0,2-1 kg/t Al-re csökkenthető. A tisztított gázban a HF koncentrációja üzemszerűen tartható 1-2 mg F/m3, a por 9-10 mg/m3 értéken. A legújabb ajánlások viszont már 25 µg F/m3-t említenek, mint az egészségre nem ártalmas értéket. Az utóbbi időben a figyelem a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) felé is fordult. Szisztematikus méréssorozattal kimutatták, hogy a

különben hatékony tisztítóval felszerelt kohó környezetében pl. a benzo(a)pyrén koncentrációja nagyobb, mint 10 ng /m3, szélsőséges esetben még a 160 ng/m3-t is elérte, ami veszélyes szennyezést jelent. 31 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 4.2 A rézkohászat légszennyezése Jóminőségű szulfidos rézércek kohósításának napjainkban szinte egyetlen gazdaságos, széleskörű üzemi alkalmazással bíró eljárása az Outokumpu-cég által kifejlesztett röptében pörkölés és olvasztás japán változata. Az eljárás egyik nagy előnye, hogy az olvasztóból távozó gáz sok SO2-t tartalmaz, tehát gazdaságos a feldolgozása. A kénsavgyári véggázok SO2-tartalma kisebb, mint 200 ppm. Az eljárás során keletkező gáz és szállópor jellemző adatai az alábbiak: 4.2-1 táblázat művelet gáz gázban szállópor m3/t réz SO2 % SO3 % g por/m3 gáz szárítás 4000 0,1 0,001

100 olvasztás 6400 11 0,05 35 konverter 3300 7 0,05 15 A táblázatban felsorolt adatok megfelelnek a levegő-védelmi normáknak. Magyarországon a rézkohászat légszennyezési problémáival csak akkor kell majd részleteiben foglalkozni, ha a r ecski rézérc kitermelése és feldolgozása nagy volumenben megvalósul. Az akkori környezetvédelmi hatóságok feladata lesz a feldolgozó technológia engedélyezése. A hatóságok kötelessége lesz a m inimális környezeti ártalmat jelentő technológia kiválasztása és a működtetési hozzájárulás megadása. 32 5. A lehetséges integrációs gazdasági modellek (Forgatókönyvek) A fémkohászat légszennyező kibocsátásai elleni küzdelem és költségigénye alapvetően attól függ, hogy EU-csatlakozásunk milyen gazdasági modell szerint alakul. Elképzelhető sokféle gazdasági integrációs modell, attól függően, hogy a partnerek milyen szerepet szánnak nekünk, vagy mi milyen szerepet

harcolunk ki magunknak. Függ ez a jövőbeni tevékenység a nemzetközi munkamegosztás jellegétől és a kialakuló külkereskedelmi szerkezettől is. A különböző gazdasági integrációs modelleken belül különböző szerepe és súlya lesz a fémkohászatnak. Ha nem lesz fémkohászat, nem lesz légszennyezés, ami ellen harcolni kellene. 5.1 Lehetséges „forgatókönyvek” a gazdasági integrációhoz 5.11 „A” variáns Magyarország számára nagyon vonzó lenne egy olyan gazdasági integrációs modell, amelynek a k eretében dominálna a hazai késztermékgyártás nagy innovációs tartalommal. Ez a variáns az ország számára biztos jövőt jelentene Megélhetéshez és társadalmi ranghoz jutna itthon is a műszaki-tudományos értelmiségi elit A fémkohászat szempontjából az "A" variáns teljes technológiaváltást igényelne. A technológiaváltás kapcsán a levegőt szennyező kibocsátások minimumra csökkenthetők lennének. A

fémkohászat termékei nagy feldolgozottsági fokú finom és különleges anyagok, illetve késztermékek lennének. Az "A" variáns költségigénye nagyon nagy lenne, de ezzel az EU elitjéhez csatlakozhatnánk. 33 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 5.12 „B” variáns Egy másik gazdasági integrációs modell keretében Magyarország alapvetően nyersanyag és félkésztermék szállítóként szerepelne. Nem lenne túlságosan vonzó ez a s zerepkör, bár igen nagy az esély arra, hogy ilyen tevékenység végzésére kényszerülünk a csatlakozás után. A vas- és fémkohászat és feldolgozás területén alapvető technológia és termékváltás nem következne be. Modernizációra ebben az esetben is szükség lenne, de a meglévő elavult termelő kapacitások is aktivizálódnának a megfelelő korszerűsítés után. Ilyen technológiák és ilyen termékszerkezet mellett a levegő

tisztaságára vonatkozó alsó határértéket tudnánk teljesíteni. A "B" variáns költségigénye szintén nagy, de elmarad az "A" variáns költségigényéhez képest. A "B" variáns nagy veszélye, hogy az EU-régió fejlettebb országaiból az un " piszkos" technológiákat telepítenék hozzánk Ennek a veszélynek a kivédéséről a mindenkori kormányzatnak gondoskodni kell. Kohászati vonatkozásban külön érdekessége a "B" variánsnak, hogy a termeléshez szükséges vasérc lényegében csak importból biztosítható Az alumínium-termeléshez szükséges bauxit hazai bányákból hozzáférhető, de minősége rossz és kibányászási költsége nagy. 5.13 „C” variáns Elképzelhető egy harmadik gazdasági integrációs modell is. Ebben a modellben Magyarország számára nagyon alárendelt szerep jutna. Az ipar bedolgozói jelleggel venne részt a m unkamegosztásban. Zömében összeszerelői munkát,

bérmunkát, kiszolgáló tevékenységet folytatna az ország. A vas- és fémkohászat a hazai szerény igényeket szolgálná ki egyszerű termékekkel. Környezetvédelmi csatlakozási kiadások ekkor is felmerülnének, de kétségtelenül ez a v ariáns lenne a l egolcsóbb csatlakozási lehetőség. A "C" variáns hazánkat hosszú távon ellehetetlenítené Az ország népessége tovább analfabetizálódna és az EU megtűrt tagjaként vegetálna. Ilyen kilátásokkal a "C" variáns szerint nincs különösebb értelme az EUcsatlakozásnak. 34 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 5.2 A legnagyobb valószínűségű csatlakozási modell Legnagyobb valószínűsége a "B" variáns szerinti integrációs modell megvalósulásának van. Ez a variáns azt jelenti, hogy a kohászattal, mint iparággal számolni kell. Következésként a kohászat által okozott légszennyezéssel - ami ugyan

kevesebb mint 3-6 %-ot jelent az összes légszennyezésben ( lásd 1.1-1 táblázat adatait) - szintén számolni kell. A vaskohászat termelési szintje nagy valószínűséggel 2 millió tonna/év értéken stabilizálódik. A folyamatos műszaki korszerűsítés elhúzódó ütemezésű ráfordítást igényelne. Óriási jelentősége lenne egy „ócskavas begyűjtési” vagy behozatali (Keletről!) programnak. Meg kell tiltani a vas- és fém hulladék exportálását Minden tonna ócskavasból gyártott acél a lehetséges légszennyezést arányos mértékben csökkenti. Az alu-produkció nagy valószínűséggel 150 ezer tonna érték körül fog stabilizálódni. Ezt a mennyiséget a meglévő kapacitás szelektálásával, illetve a maradék-kapacitás folyamatos korszerűsítésével, légszennyezési problémáktól mentesen lehet majd termelni. 5.3 A lehetséges csatlakozási variánsok költségigényei Mint már említettük, az optimális modell megvalósulása

esetén teljes technológiaváltásra lenne szükség. Vaskohászati vonatkozásban ez 2 millió tonna/év modern termelő-kapacitás megteremtését jelentené a r égi telephelyeken. Aluminiumipari vonatkozásban ebben az esetben is csak folyamatos modernizációs költségek merülnének fel. Konkrét költségek deklarálása nélkül becsülni lehet az "A" a "B" és a "C" variáns relatív költségigényét. Ha az "A" variáns költsége K milliárd Ft, akkor a "B" variáns költsége K/2 milliárd Ft, a "C" variáns költsége pedig K/3 milliárd Ft. Összegfoglalva a variánsokat és becsült ráfordítási költségeit az 5.3-1 táblázatban mutatjuk be 35 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 5.3-1 táblázat Variánsok Ráfordítási igény (MdFt) A K B K/2 C K/3 A ráfordítások számszerűsíthetők ha meg tudjuk becsülni az évi 2 millió

tonna gyártási kapacitás létesítési költségét. 36 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. 6. Összegzés Magyarország EU-csatlakozásának környezeti szempontú vizsgálata során a kohászat és annak energiagazdasága valamint a légszennyező kibocsátások számbavétele vezetett azokhoz a m egállapításokhoz, amelyek alapján a csatlakozáshoz tartozó forgatókönyveket meghatároztuk. Abból a tényhelyzetből indulunk ki, hogy Magyarország kohászati termelése a rendszerváltás óta a korábbi mintegy 4,0 m illió tonnáról 2,0 millió tonnára esett vissza. A kvalitatív elemzésre az ágazat jelenlegi helyzetében csak hipotézisek alapján vállalkozhatunk. Az ágazat légszennyező kibocsátásánál abból indulunk ki, hogy a termelés a mai szinten stabilizálódik. − Várhatóan rövidesen megjelenik az új levegőtisztaság-védelmi előírásokat tartalmazó rendelet, ami behatárolja a

k ohászat számára is betartandó kibocsátási határértékeket. A tanulmányban lévő 112 táblázat adatai az új rendelet előírásait mutatják be, a jelenlegi hazai kibocsátási, valamint a várható előírási értékeket összehasonlítva az EU előírásokkal. (A fent említett táblázatot az összehasonlíthatóság érdekében e helyen megismételjük) 1.1-2 táblázat Hazai kibocsátás EU államok Hazai jelenleg Hazai tervezett (tény) (előírás) (előírás) (előírás) 3 3 mg/nm3 Légszennyező 3 mg/nm mg/nm mg/nm SO2 2500 800 1800 800 CO 150 100 100 100 NOx 1300 200 800 200 200 100 150 100 Szilárd por A táblázat adatai egyedi berendezésekre vonatkoznak. 37 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. A fentiek tükrében az alábbi alternatívákra lehet számítani: − első alternatíva az, ami szerint a rendelet előírásai az EU-csatlakozásunk időpontjáig

lesznek érvényben és az ágazat meglévő létesítményei az új előírások teljesítésére türelmi időt kapnak (3-5 év) és az új létesítmények üzembehelyezésére csak az előírások betartása esetén adható ki engedély, − második alternatíva szerint az új előírások nem érik el az EU-normákat, és ekkor a csatlakozási időponttól számított 3-5 év türelmi időt kell biztosítani a felzárkózásig, − a harmadik alternatíva az, amikor a jelenlegi EU-normáknak megfelelnek az új rendelet előírásai, de a csatlakozásunk időpontjáig szigorodnak az EU-normák, és a rendeletet azokhoz folyamatosan illeszteni kell. Mindhárom alternatívánál látható az időtényező lényeges hatása. Először is igen fontos fordulópont a csatlakozás időpontja, mivel a három alternatíva által körvonalazott teendők kibontása ennek tükrében lehetséges. Hogyan hat a gazdaságra, azon belül pedig a levegőtisztaságra az ágazat jövőjére

feltételezett három forgatókönyv és a felvázolt három csatlakozási alternatíva? Mindenekelőtt tekintsük át a tanulmányban felvázolt forgatókönyvi variánsokat. 1. "A" forgatókönyvi variáns, ami azzal a f eltételezéssel számol, hogy Magyarország teljes kohászati iparát megújítaná és a tevékenysége folyamán a késztermék gyártás dominálna. Ehhez szükség van nagyfokú struktúraváltásra, ami egyben nagy beruházási költséggel jár együtt. A felújított technológiákat el kell látni a legkorszerűbb levegőtisztaság-védelmi berendezésekkel, aminek következményeképpen betarthatók a legújabb rendeletben adott előírások E forgatókönyvi variáns feltételezett átfutási ideje 5-10 év. A késztermékek árában jelentős hányadot képvisel a környezetvédelmi beruházások tétele. 38 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. Mintegy várható következménye

ennek a variánsnak az, hogy csökken az ágazat versenyképessége a nemzetközi piacon. Magyarország mind energiahordozók, mind nyersanyagok tekintetében importra szorul. Az "A" variáns megvalósítása korszerű késztermékgyártást, alacsony légszennyező kibocsátást eredményezne, ám nagyfokú függőséget jelent az ágazat számára mind az energia- és nyersanyagimport, mind pedig a késztermékek piaca tekintetében. Ezen forgatókönyvi variánsnál mindhárom alternatíva elképzelhető, és ez EU-csatlakozást elősegítő tényező. 2. A "B" forgatókönyvi variáns azt tételezi fel, hogy Magyarország a kohászat területén nyersanyaggyártó és félkészterméket előállító jelleggel venne részt a közösségi munkában. Ez azt jelentené, hogy nagy légszennyező kibocsátással járó és energiaigényes feladat jutna az ágazat számára. A létrehozott termék árában alárendelt hányadot jelentene az emberi munka. Erre a

forgatókönyvi változatra feltétlen nagy gondossággal kell odafigyelni, hiszen a kohászat u.n " piszkos" tevékenysége jutna hazánk számára Az EU-tagországok lehetőségük szerint valószínűleg erre fognak törekedni, még olyan áron is, hogy a kohászat ezirányú tevékenységét anyagilag támogatják. Ugyanakkor azt tételezzük fel, hogy csatlakozásunk feltételéül szabják meg az EU környezet- és levegőtisztaság-védelmi előírásainak betartását. Véleményünk szerint a Környezetvédelmi Minisztérium ezirányú rendeletében lévő előírások a ma érvényes EU-normáknak megfelelnek, a csatlakozásunk várható időpontjában az akkor érvényes - közben már szigorított - EU-előírásokhoz azonban várhatóan szükséges a hozzáigazítás. 3. A "C" forgatókönyvi variáns egy olyan integrációs modell, amely szerint Magyarország bedolgozói jelleggel venne részt a közösségi munkában. Ez a változat nagyfokú

függőséget jelentene az ágazat számára, mivel teljesen széles kohászati tevékenységéből csak a szolid hazai igények kielégítésére 39 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. adódna lehetőség, ugyanakkor a bedolgozói tevékenység korlátozott mértékű lenne. Ez mindenkor attól függene, hogy a közösség területén milyen fokú a foglalkoztatottság ill. a munkanélküliség E variáns megvalósulása esetén a légszennyező kibocsátás összvolumene a termelés visszaesése eredményeként lényegesen csökkenne. Az valószínű, hogy ez az alternatíva jogosítana fel bennünket arra, hogy az ágazat részére az EU-normák betartásához támogatást kérhessünk. Ebből pedig levonható az a következtetés, hogy – mivel a légszennyező kibocsátás emberi csökkentésének nem tevékenység az következménye egyetlen módja az – a kibocsátások emberi tevékenység

megszüntetése vagy korlátozása. A gazdasági szempontok figyelembe vételével, a színvonalas termeléssel, a nagyfokú foglalkoztatással és megfelelő alacsony légszennyező kibocsátású technológiák és berendezések alkalmazásával van helyünk az EUtagországok sorában. A felvázolt három variáns mindegyikének van realitása. Amennyiben az "A" variáns kap elsődlegességet, akkor nagy technológiai korszerűsítésekre és levegőtisztaság-védelmi beruházásokra kerül sor, amihez hathatós EU-támogatás szükséges. Ez a változat hozna legtöbbet az ország gazdaságának A "B" variánsnak – aminek az EU részéről való befogadása a legvalószínűbb – az a hátránya, hogy bár költségkímélőbb az előbbinél, a meglévő technológiákat konzerválná. Legfeljebb ezek kibocsátásának csökkentésére lehetne EU-támogatást igényelni. Ha ezen variáns kiviteli programjába felvesszük a hulladékfeldolgozást, mint az

ágazat számára legjövedelmezőbb tevékenységet, akkor könnyen belátható az, hogy az ócskavas és fémhulladékok gyűjtésével és feldolgozásával az igazán energiaigényes tevékenység elmarad (vasérc-zsugorítás, nyersvas-olvasztás) és jelentősen csökken a légszennyező kibocsátás. Támogatni kell a program keretében az ócskavas és fémhulladék importját, csökkentve ezáltal a nyersérc behozatalt. Jelentősen növelhető a félkész termékben az 40 HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. HIBA! A KAPCSOLÓ ARGUMENTUMA ÉRVÉNYTELEN. élőmunka hányada, ugyanakkor csökkenthető az energiafelhasználás és a szennyező kibocsátás. A felvázolt variánsok közül tehát a "B" variánsnak van nagyobb életképessége, és a további kutatások során ennek részleteit kell feltárnunk, egyúttal EUcsatlakozásunk érdekében erre kell felkészülnünk. 41