Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Az emberi tőke elmélet II.

Az emberi tőke elmélet II. (iskolai és munka közbeni képzés, a munka közbeni képzés fajtái, költségmegosztás és haszon általános és speciális képzés esetén; az oktatásban való részvétel megtérülési rátájának és a munka közbeni képzés hasznának mérése, Mincer-egyenlet – levezetés nélkül) Életkereseti görbék: Ft felsőfok középfok szakm. ált. isk kor - az életkereseti görbék kezdetben emelkednek, majd később csökkennek, annál meredekebbek, minél iskolázottabb az egyén - a tudás felhalmozás folyamata nem ér véget az iskolával Képzések fajtái: - általános képzés: a munkavállaló termelékenysége minden vállalatnál nő - speciális képzés: a munkavállaló termelékenysége csak a képző vállalatnál nő Általános képzés: - pl.: nyelv, számítástechnika Hasznok és költségek - 0. időszak közvetlen költsége: c 0 k - termelékenység és bér - képzés nélkül: MP 0 és w 0 - képzés után: w t =MP t

(mindenhol) - képzés alatt: MP0k < MP0 w0k = ? 1 n MP0k + ∑ t =1 n MPt (1 + i ) t = w0k + c0k + ∑ t =1 Képzés utáni termelékenység wt (1 + i )t Képzés után fizetendő bér Bér a képzés alatt - mivel wt = MPt mindenhol: w0k = MP0k − c0k vagyis ( ) w0k = MP0 − MP0 − MP0k − c0k tehát az általános képzést az egyén fizeti (bér a képzés alatt egyenlő a képzés közbeni termelékenység mínusz a képzés közvetlen költsége) - a bér csökken a képzési költséggel majd MP 1 -re nő - az egyén befektet a növekvő életkereseti profilba MP w - ha a vállalat fizetné: MP1 haszon w=MP0 ráfordítás - a vállalat a piacinál alacsonyabb bért ajánlana (a ráfordítások miatt); így a dolgozó máshova menne dolgozni; így nem térülnének meg a költségei (nem tudja begyűjteni a hasznot) - az egyéni bérek fokozatosan közelítik a tényleges teljesítmény, egy ponton a 2 g örbe metszi egymást, innentől a

teljesítmény már csökkenő szakaszban van; a bér rendszerint egyenletesen nő az életpálya során Speciális képzés: 2 - közvetlen költség: c0k - termelékenység: - képzés nélkül: MP 0 - képzés után (a képző vállalatnál): MPt k - képzés után (máshol): MP 0 - képzés alatt: MP0k < MP0 - a költségeket az egyén nem vállalja, mert nem tudná kikényszeríteni a költségeit megtérítő magasabb bért a vállalat fizeti, de bizonytalanság bevétel ??? többletbevétel elveszített output (MP 1 >w ) w = MP 0 közvetlen ktg költségmegosztás a munkaerő – forgalomtól függő mértékben bevétel ??? többletbevétel elveszített output (MP 1 >w ) MP 0 közvetlen ktg idő idő - a speciális képzést a vállalatnak kellene fizetni, de itt is van bizonytalanság (lehet, hogy a munkavállaló máshol vállal munkát)a tényleges megoldás az, hogy a k öltségeket a vállalat és az egyén megosztja; a megosztás aránya

attól függ, milyen eséllyel távozik a dolgozó, mielőtt a költségek megtérülnének Közvetlen tapasztalatszerzés: - az általános és speciális tudásfelhalmozás nehezen különböztethető meg - ahol széles körben kamatoztatható gyakorlati tapasztalatok halmozhatók fel, gyakran igen alacsony a bér (ügyvédbojtár) - a vállalatok különféle rejtett utakon is nyújtanak „ingyenes” speciális képzést (rotáció) Az emberi tőke értékének mérése: a Mincer-egyenlet: - mennyit ér a munka közbeni képzés és a tapasztalati tudás - a tapasztalatgyűjtés nem figyelhető meg, csak a munkában töltött időt ismerjük - csak az általános képzés hozamát tudjuk megfigyelni 3 - legyen: - a tanulás közvetlen költsége zérus - a begyűjtés időtávja végtelen - minden tudás megtérülési rátája: r A képlet (levezetés nem kell) 1. az egyén S évig iskolába jár 2. az S év végén munkába áll Potenciális idejének (jövedelmének) h t

részét általános tapasztalatgyűjtésre fordítja. 3. előzőt logaritmizáljuk, tudjuk, hogy ln (1 + r ⋅ h ) ≈ r ⋅ h így a tudás teljes értéke az S+x év végén 4. sajnos h t időbeni lefutását nem ismerjük, feltételezzük, hogy lineárisan csökken 5. a potenciális jövedelmet nem, csak a bért ismerjük wx = (1 − hx )Yx - a becsülhető Minceregyenlet a megfigyelt bér (w) felhasználásával ln wi = ln w0 + r ⋅ S i + (r ⋅ h0 )xi + kereset megtérülési ráta iskolázatlanok keresete r ⋅ h0 2 ⋅ xi + ε i 2T munkában töltött idő iskolában töltött évek négyzete hibatag az életpálya hossza Az életpálya kezdetén tanulással töltött idő kereset = i skolázatlanok keresete + m egtérülési ráta *iskolában töltött évek + ( az életpálya kezdetén tanulással töltött idő * megtérülési ráta) munkában töltött idő + (megtérülési ráta az életpálya kezdetén tanulással töltött idő / 2* életpálya hossza) +

hibatag Példa – Magyarország (’86-2000) - nőtt az iskolai oktatás hozama: 5,812,4% - hosszabbodott a tapasztalatgyűjtéssel töltött idő, de mértéke nem ismert 4 Szelekciós torzítás: tovább nem tanulók tovább tanulók - azok tanulnak tovább, akiknek elmaradt keresete kisebb: wS − wS −1 alábecsli a t ényleges hozamot Mérési nehézségek: a potenciális és tényleges kereset elérésére pot. bér Yx wx YS idő x* Maximális korreláció r(w,S) az x* évben (takeover year) Piaci egyensúly: a. az időtáv hosszú b. az alkalmazkodási folyamatban az állam is részt vesz Egyéni és társadalmi megtérülés: - eltér, hogy mi számít költségnek, de a képlet mindkét (wS − wS −1 )t τ (wS −1 + c S )t =∑ ∑ t (1 + rS ) t =τ +1 (1 + rS ) t =1 T E + + + - Oktatás intézményi kiadásai Tandíj, ösztöndíj Utazási stb költség megélhetés Elmaradt kereset Elmaradt kereset adója 5 T + Transzfer + + + esetben:

Egyensúly: Pókháló-ciklus w S D0 DS 1. w - A piac nem juthat el gyorsan az új egyensúlyi ponthoz, mert a kínálat csak jelentős késéssel reagálhat a megnövekvő keresletre D1 S D0 DS 2. w - Hirtelen béremelkedés (a hiány miatt), a beiskolázás nő (a várt társadalmi hozam is emelkedik), a kínálat itt változatlan D1 S D0 A DS 3. w - 4-5 év múlva hirtelen kínálatnövekedés D1 S D0 A 4. DS 6 w - Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására D1 S D0 A DS 5. w - Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés (innen kezdődik elölről, a pókháló mehet kifelé is) D1 S D0 A 6. DS Feltételek: - zárt piac - naív várakozások - költség alapú tervezés - a kínálatnál rugalmasabb kereslet 7