Egészségügy | Felsőoktatás » Gyakorló kérdések idegrendszer témakörből

Gyakorló kérdések idegrendszer témakörből 1. Mi az idegszövet elemi egysége? A neuron/ idegsejt 2. Mi az idegműködés alapvető elemi folyamata? A reflex 3. Melyek a reflexív részei? Receptor, afferens szár, központi kapcsolókészülék, efferens szár, effektor 4. Az idegsejtek mely részéből jönnek létre az agypályák és az idegek? Az axonból. 5. Hogyan osztályozhatók az agypályák? 1. Projekciós pályák: ♦ felszálló (afferens), érző pályák ♦ leszálló (efferens), mozgató pályák 2. Asszociációs pályák 3. Commissuralis pályák 4. Miből áll a központi idegrendszer szürke- és fehérállománya? Szürkeállomány: idegsejteket és synapsisokat tartalmaz Fehérállomány: idegrostokból, idegpályákból áll 5. Hol találhatók a modulok vagy columnák,mi a jelentőségük? Az agykéregben. Jelentőségük: az agykéreg működési egységei 6. Milyen méretű egy modul? 200-300 µm széles, magassága megegyezik a kéreg vastagságával

(2-3 mm) 7. Melyik csíralemezből fejlődik az idegrendszer? Ectoderma 8. Minek az indukáló hatására indul fejlődésnek az idegrendszer? Chorda dorsalis (gerinchúr) 9. Mi az idegrendszer legelső kezdeménye? Velőlemez 10. Miből fejlődik a központi idegrendszer? A velőcsőből 11. Miből fejlődik a perifériás idegrendszer? A ganglionlécből és a velőcső cranialis részét körülvevő ectodermalis plakódcsík egy részéből. 12. Mi a neurulatio? A velőcső kialakulása. 13. Melyek a primér agyhólyagok? • Prosencephalon (Előagyhólyag) • Mesencephalon (Középagyhólyag) • Rhombencephalon (Utóagyhólyag) 14. Milyen görbületeket,hajlatokat vesz fel a velőcső a primér agyhólyagok fejlődése során? • Fejtetőhajlat • Hídhajlat • Tarkóhajlat 15. Melyek a szekunder agyhólyagok, és az agy mely részei differenciálódnak belőlük? A szekunder agyhólyag neve: Az agyhólyagból differenciálódó része az agynak: Telencephalon (végagy)

Nagyagy féltekék Diencephalon (köztiagy) Diencephalon (köztiagy) Mesencephalon (középagy) Mesencephalon (középagy) Metencephalon (utóagy felső része) Pons (híd) és Cerebellum (kisagy) Myelencephalon (utóagy alsó része) Medulla oblongata (nyúltvelő) 16. Honnan fejlődik a gerincvelő? A velőcső 17. Mely struktúrák a ganglionléc származékai? • Érző és vegetatív dúcok • Mellékvese velőállománya 18. Melyek a plakódtelepek és milyen struktúrák fejlődnek belőlük? Hypophysis-placod Orr-placod Lencse-placod Trigeminus-placod Acusticus placod Epibranchialis placod Hypophysis elülső és középső lebenye (Adenohypophysis) Szaglóhám telepe Szemlencse telepe Gasser-dúc telepe Labyrinthus érzőhámja, VIII. agyideg dúcai Ízlelőbimbók érzéksejtjei 19. Milyen két fő része van az idegrendszernek anatómiailag? Központi idegrendszer és környéki/ perifériás idegrendszer 20. Milyen két részét különböztetjük meg az idegrendszernek

működésileg? • Szomatikus idegrendszer • Vegetatív idegrendszer 21. Miből áll a központi idegrendszer? • Agy / Encephalon • Gerincvelő / Medulla spinalis 22. Miből áll a perifériás idegrendszer? • Perifériás idegek: 31 pár gerincvelői ideg ( nervus spinalis) és 12 pár agyideg (nervus cranialis) • Érző- és vegetatív dúcok • Receptorok • Effektorok: motoros véglemez, vegetatív alapfonat 23. Kb milyen súlyú az agyvelő? Kb. 1275-1475 g 24. Hol található az agy, és melyek az agyburkok? Az agy a koponyaüregben található. Az agy burkai kívülről befelé haladva a következők:  Dura mater (Keményagyhártya)  Leptomeninx (Lágyagyhártya): • Arachnoidea (Pókhálóhártya) • Pia mater ( Érhordozó hártya) 25. Melyek az agy részei? Agytörzs: • Nyúltvelő (Medulla oblongata) • Híd (Pons) • Középagy (Mesencephalon) Kisagy (Cerebellum) Köztiagy (Diencephalon) Nagyagy (Cerebrum) 26. Hol található a gerincvelő? A

gerinccsatornában. 27. Hol kezdődik,és mely csigolya szintjében ér véget a gerincvelő? A gerincvelő a foramen magnum szintjében kezdődik és a lumbális I-II. csigolyák magasságában ér véget 28. Mi a gerincvelői szelvény? Egy gerincvelő szelvény az a kb. 1 cm hosszúságú szakasza a gerincvelőnek, amelyből 1 pár gerincvelői ideg gyökérszálai erednek. 29. Melyek a gerincvelő szakaszai és hány szelvényből állnak? Gerincvelői szakasz: Szegmentumok száma: Cervicalis (nyaki) 8 Thoracalis (háti) 12 Lumbalis (ágyéki) 5 Sacralis (keresztcsonti) 5 Coccygealis (farkcsonti) 1 30. Hol lép ki a 8cervicalis gerincvelői ideg? A 7. nyakcsigolya alatti foramen intervertebralén 31. Hol vannak a gerincvelő intumescentiái és miről nevezetesek? A cervicalis és a lumbalis szakaszon. Intumescentia cervicalis (C5-8): ebből erednek a felső végtagot ellátó idegek. Intumescentia lumbalis: ebből erednek az alsó végtagot ellátó idegek 32. Mi a cauda

equina? A gerincvelő alsó részéből kilépő idegek gyökerei hozzák létre, melyek hosszan futnak lefelé a gerinccsatornában a gerincvelő alatt, míg elérik a kilépési helyüket, a nekik megfelelő foramen intervertebralét. A cauda equina jelentése lófarok 33. Mely két csigolya között végzik a lumbálpunkciót? A Lumbalis IV-V. vagy a Lumbalis III-IV csigolyák között 34. Mi veszi körül a gerincvelőt a gerinccsatornában? A gerincvelőt a gerinccsatornában a központi idegrendszer burkai és liquor veszi körül. A központi idegrendszer burkai a gerincvelő körül: ♦ Dura mater, melynek a gerinccsatornában két lemeze van: • Külső endorachis, mely a csigolyák csonthártyájával nőtt össze. • Belső lemeze képezi a durazsákot a gerincvelő körül, mely a Sacralis I-II. csigolyák magasságában ér véget ♦ Arachnoidea ♦ Pia mater Az arachnoidea és a pia mater között található a subarachnoidealis tér, melyben liquor cerebrospinalis

található. 35. Hogy néz ki a gerincvelő keresztmetszeti képe? A szürkeállomány pillangó alakú, melyen szarvakat és központi részt különböztetünk meg. A szürkeállományt a fehérállomány veszi körül, melyet hátsó, oldalsó és elülső funiculusra osztunk, és amely felszálló és leszálló pályákat tartalmaz.A központi résznek kb. a közepén egy liquort tartalmazó csatorna, a canalis centralis található 36. Milyen szarvakat különböztetünk meg a gerincvelő szürkeállományán belül? ♦ Hátsó szarv – Cornu posterius ♦ Elülső szarv – Cornu anterius ♦ Oldalsó szarv – Cornu laterale ( csak a thoracolumbalis szakaszon) 37. Milyen működésű idegsejteket tartalmaznak a gerincvelő szürkeállományának egyes szarvai? ♦ Hátsó szarv – Cornu posterius: érző működésű idegsejteket ♦ Elülső szarv – Cornu anterius: motoneuronokat ♦ Oldalsó szarv – Cornu laterale ( csak a t horacolumbalis szakaszon): vegetatív

működésű idegsejteket. 38. Hol van a Clarke-oszlop? Az alsó thoracalis és lumbalis szakaszokon a hátsó szarvak tövében. Innen indul ki minkét oldalt a tractus spinocerebellaris posterior. 39. Hogyan csoportosíthatók a gerincvelő idegsejtjei (példák is)? Neuron típusa: A típus főbb jellemzői: Példák: Radicularis neu- Axonja a gerincvelői ideg mellső gyökerén Motoneuron ron elhagyja a gerincvelőt Vegetatív preganglionaris neuron Funicularis neu- Axonja pályák alkotásában vesz részt. Clarke-oszlopban a tr. ron spinocerebellaris post.-t létrehozó idegsejtek De az összes gerincvelőből kiinduló felszálló pálya funicularis neuronja a gerincvelő szürkeállományába van beágyazódva. Interneuron A gerincvelő szürkeállományában elhe- Renshaw-féle gátló neuron lyezkedő rövid nyúlványrendszerű idegsej- az elülső szarvban. tek, melyek a gerincvelő szürkeállományán belül hoznak létre synapsisokat más idegsejtekkel. 40. Mik a

Rexed-féle laminák? Az idegsejtek alakja, nagysága elrendeződése szerint Rexed a gerincvelő szürkeállományát 10 laminára / zónára osztotta. Az I – VI Rexed lamina a hátsó szarvban helyezkedik el, a VII lamina az intermedier zónát alkotja az elülső és a hátsó szarv között, az elülső szarvban a VIII. és IX laminák találhatók, és végül a X lamina a canalis centralist veszi körül 41. Milyen kötegekre osztható a gerincvelő fehérállománya? • Funiculus posterior ( a két hátsó szarv között) • Funiculus anterior ( a két elülső szarv között) • Funiculus lateralis ( mindkét oldalon a hátsó és elülső szarv között) 42. Milyen felszálló pályák vannak a gerincvelő hátsó kötegében? Fasciculus gracilis – Goll-pálya Fasciculus cuneatus – Burdach-pálya 43. Milyen felszálló pályák futnak a gerincvelő oldalsó kötegében? • Tractus spinothalamicus lateralis • Tractus spinoreticularis • Tractus spinocerebellaris

dorsalis/ posterior • Tractus spinocerebellaris ventralis/ anterior 44. Milyen leszálló pályák futnak a gerincvelő oldalsó kötegében? ♦ Tractus corticospinalis cruciatus ♦ Tractus rubrospinalis ♦ Tractus reticulospinalis lateralis 45. Milyen pályák futnak a gerincvelő elülső kötegében? Felszálló pályák: ♦ Tractus spinothalamicus anterior Leszálló pályák: ♦ Tractus corticospinalis directus ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Tractus tectospinalis Tractus vestibulospinalis Tractus olivospinalis Tractus reticulospinalis anterior Fasciculus longitudinalis medialis 46. Mi a proprioceptív reflexív receptora és hol található? Izomorsó, amely a haráncsíkolt munkaizomrostok közé, azok lefutásával párhuzamosan van beépülve. 47. Hol található a proprioceptív reflexív afferens neuronja, és hány nyúlvánnyal rendelkezik? A proprioceptív reflexív afferens neuronja psedounipolaris idegsejt, mely egy kettéágazódó nyúlvánnyal rendelkezik, és a

spinalis ganglionokban található. 48. Milyen két sejt között jön létre a proprioceptív reflexív egyetlen szinapszisa? A pseudounipolaris érző dúcsejt és a vázizomzat munkaizomrostjait beidegző alfamotoneuronok közöttjön létre. 49. Milyen sejttípus a propriceptív reflexív efferens neuronja, hol található? Alfa-motoneuron, mely a gerincvelő elülső szarvában található. 50. Mi a proprioceptív reflexív effektora, és hol helyezkedik el? Motoros véglemez, mely synapticus kapcsolat az alfa-motoneuron és az általa beidegzett harántcsíkolt izomrost között.Tehát a vázizmokban helyezkedik el 51. Mi a szerepe a proprioceptív reflexívnek? Védi az izmot a túlnyúlástól, a túlnyúlás okozta izomszakadástól, valamint szerepe van a testtartás biztosításában. 52. Miből áll egy izomorsó?  Vékony intrafuzális rostokból (harántcsíkolt izomrostocskák, melyek középrészében sok sejtmag van ez a magzsák,míg a széli részében kevés

sejtmag van, ez az izomcső)  Érzőidegvégződésekből: • Annulospirális magzsákreceptor (fő receptor, Ia típusú rost végződése) • Izomcsőreceptor (,másodlagos receptor, II. típusú idegrost végződése))  γ-motoneuron motoros véglemeze (szőlőfürtszerű végződés)  kötőszövetes tok 53. Mi a szerepe az annulospiralis magzsákreceptornak és az izomcsőreceptornak,milyen típusú rostok indulnak ki belőlük? Az intrafuzális izomrostok megnyúlásására ingerületet képeznek és ezt az ingerületet az annulospirális magzsákreceptorból Ia típusú rost, az izomcsőreceptorból II. típusú érző idegrost viszi a gerincvelőbe. 54. Mi a szerepe a gamma-motoneuronnak, hol végződik a mozgató véglemeze? Az izomorsó intrafusalis rostjait idegzi be, mozgató véglemeze az intrafusalis rostok végrészében található. 55. Hogyan végezzük a patella reflex vizsgálatot? Reflexkalapáccsal a l ig. patellae-ra ütünk,melynek hatására

egészséges emberben a m quadriceps femoris rostjai összehúzódnak, és a láb kirug. 56. Mi a reciprok gátlás elve? Ha egy izom összehúzódik, akkor az antagonistája elernyed. Ha egy flexor izomhoz mozgató impulzus megy, akkor a vele antagonista extensor motoneuronjához gátló ingerület fut egy collateralis ágon keresztül. 57. Milyen mechanizmussal működteti az idegrenszer a flexor és extensor izmokat egyszerre? A gátlás gátlásával (disinhibitio).Ez a folyamat gátló interneuronok segítségével jön létre 58. Hogyan működik a proprioceptív reflexív önszabályozó mechanizmusa, és mi a jelentősége? Az izomorsó érzékenysége, ingerlékenysége állandóan változik igazodva az izmok mindenkori hosszának és feszítettségi állapotának változásaihoz. .Az önszabályozás alapja, hogy az intrafusalis rostok és a munkaizomrostok feszülésének azonosnak kell lennie: Ha a gamma-roston futó ingerület hatására az intrafusalis rost

összehúzódik, ezt érzékeli az annulospiralis idegvégződés és az Ia roston a gerincvelőbe jutó ingerület áttevődik az alfa- motoneuronra, aminek következtében a munkaizomrostok is összehúzódnak Ezt az utat nevezzük gamma-huroknak. . 59. Milyen ingerek váltják ki a nociceptív reflexet? Szövetkárosító ingerek. 60. Hol vannak az efferens neuronjai a nociceptív reflexnek? Ezek alfa-motoneuronok melyek a harántcsíkolt munkaizomrostokat idegzik be. A gerincvelő elülső szarvában vannak 61. Mi a substantia gelatinosa és mi a szerepe? A gerincvelő szürkeállományának II. Rexed-laminája, mely friss gerincvelői metszeten kocsonyás állagú. Sok kisméretű idegsejtet tartalmaz Szerepe: a nociceptív ingerületeket áthangolja, generalizálja és nyitja vagy zárja a „ kaput” azok felfelé terjedése számára a tractus spinothalamicuson keresztül. (Kapukontroll elmélet) A nociceptív ingerületek felfelé terjedédét gátolják az ugyancsak a s

ubstantia gelatinosába befutó vastag myelinhüvelyes érző rostok és a substantia gelatinosában végződő tractus raphespinalis rostjai. 62. A nociceptív reflex kiváltódása milyen működésű izmokat hoz kontrakcióba? A noxával (szövetkárosító inger) azonos oldali végtag flexorokat, és az ellenoldali végtag extensorokat. 63. Mi a kapugátlás mechanizmus? Ez a m echanizmus a nociceptív ingerületek felfelé terjedése számára a s ubstantia gelatinosában hol nyitja, hol zárja az utat a magasabb központok felé. 64. Mi a Renshaw-féle gátlás lényege? Gátló mechanizmus, mely azon alapszik, hogy a legtöbb motoneuron axonja a gerincvelőből való kilépés előtt néhány collateralis ágat ad a Renshaw-féle gátló neuronhoz.A Renshaw-féle gátló neuronok pedig a szomszédos motoneuronokal szinaptizálva, gátolják azok működését. Ezzel megakadályozzák az izgalomnak egyre több motneuronra való lavinaszerű ráterjedését 65. Melyek az

agytörzs részei? − Medulla oblongata − Pons − Mesencephalon 66. Mi jelzi a nyúltvelő alsó határát? Decussatio pyramidum 67. Milyen szabad szemmel látható képletek vannak a nyúltvelő ventralis felszínén? Pyramis − Oliva − Sulcus parolivaris medialis – a XII. agyideg agyi kilépési helye − Sulcus parolivaris lateralis – a IX., X és a XI agyidegek agyi kilépési helyei − Decussatio pyramidum 68. Mely agyidegek lépnek ki a nyúltvelőből? Sulcus parolivaris medialisban a XII. agyideg Sulcus parolivaris lateralisban a IX., X és a XI agyidegek 69. Milyen két részt különböztetünk meg a nyúltvelő dorsalis felszínén? − Felső nyílt rész, mely részt vesz a fossa rhomboidea kialakításában − Alsó zárt rész, mely canalis centralist tartalmaz. 70. Melyek a nyúlvelő zárt részének dorsalis felszínen látható képletei? − Sulcus medianus posterior − Fasciculus gracilis − Fasciculus cuneatus − Tuberculum nuclei gracilis −

Tuberculum nuclei cuneati − Pedunculus cerebellaris inferior 71. Milyen pályák végződnek a Goll- és Burdach-magokban? A Goll- és Burdach-pályák. 72. Milyen pálya indul ki a Goll- és Burdach-magokból? A lemniscus medialis. 73. Mi köti össze a hidat a kisaggyal? A pedunculus cerebellaris medius (brachium pontis) 74. Milyen arteria húzódik a h íd ventralis felszínén a k özépvonalban, honnan ered és milyen agyrészeket lát el? Az arteria basilaris, mely a két arteria vertebralis egyesüléséből jön létre, és ellátja az agytörzset, a kisagyat valamint végágai (az occipitalis lebenyt és a nagyagy féltekék basalis felszínét. 75. Mely agyidegek erednek a hídból? Az V., a VI, a VII és a VIII agyidegek 76. Hol található a fossa rhomboidea és mi a jelentősége? A fossa rhomboidea a híd és a nyúltvelő zárt részének hátsó felszíne által létrehozott rombusz alakú terület, mely a IV. agykamra alapját képeziSzámos agyidegmag

található a fossa rhomboideában ( V.,VI,VIII,X,Xllagyidegek) 77. Melyek a fossa rhomboidea nyúltvelőhöz tartozó részének képletei? − Trigonum nervi hypoglossi − Trigonum nervi vagi − Area postrema ( centralis hányásközpont) 78. Melyek a fossa rhomboidea hídhoz tartozó részének képletei? − Colliculus facialis ( VI. agyideg magja és a geniculum nervi facialis hozza létre) − Locus ceruleus ( Noradrenerg központ) Mellette találhatók az V. agyideg fő érző- és mozgató magjai − Sulcus medianus − Eminentia medialis − Sulcus limitans − Area vestibularis (VII. agyideg magjait tartalmazza) 79. Mi képezi a határt a fossa rhomboideaban a híd és a nyúltvelő között? Striae acousticae ( striae medullares) 80. Melyek a mesencephalon részei? − Tectum (rajta a colliculi superiores és inferiores) − Pedunculus cerebri − Tegmentum − Crus cerebri (basis) 81. Hol van a Sylvius-féle csatorna és mit tartalmaz? Másik elnevezései: aqueductus

cerebri, aqueductus mesencephali. A mesencephalonban található, a t ectumot és a pedunculus cerebrit választja el egymástól. Liquor cerebrospinalist tartalmaz. 82. Melyik két kamrát köti össze az aquaeductus cerebri egymással? A III. és a IV agykamrát választja el egymástól 83. Melyik agyideg lép ki a mesencephalonból a colliculus inferiorok magasságában? A nervus trochlearis.(IV) 84. Milyen struktúrák találhatók a mesencephalon tegmentumában? − Formatio reticularis − Nucleus ruber − Érző agypályák − Agyidegek magjai (III., IV,V) 85. Hol található a substantia nigra és mi köze a Parkinson-kórhoz? A mesencephalonban a t egmentum és crus cerebri határán található. Parkinson-kórban a substantia nigra dopamintartalmú idegsejtjei degenerálódnak, elpusztulnak. 86. Milyen képletek láthatók mesencephalon ventralis felszínén? − Pedunculus cerebri − Fossa interpeduncularis (benne substantia perforata posterior) − III. agyideg

kilépési helye 87. Milyen képletek láthatók a mesencephalon dorsalis felszínén? − Colliculi superiores − Colliculi inferiores − Brachium colliculi superioris − Brachium colliculi inferiores − IV. agyideg kilépési helye 88. A mesencephalon melyik részén láthatók a colliculusok? A hátsó felszínén. 89. Hol található a formatio reticularis? Az agytörzs tegmentumában az érzőpályák és agyidegmagok között diffúzan elhelyezkedő idegsejtek hálózatából áll. 90. Milyen magoszlopok különíthetők el a formatio reticularison belül? − Középvonali magoszlop − Medialis magoszlop − Lateralis magoszlop 91. Milyen főbb működései vannak a formatio reticularisnak? − Alvás-ébrenlét szabályozása − Vegetatív múködések szabályozása ( életfontos reflexközpontok helyezkednek el benne – légzés, szívműködés, vasomotor, nyálelválasztás stb.) − Izomtónus szabályozása 92. Mi a szerepe a reticularis aktiváló rendszernek?

A thalamuson keresztül az egész agykéregre aktiváló hatással van, ily módon fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában és a tudat fenntartásában. 93. Milyen gerincvelőben végződő leszálló pálya ered a formatio reticularisból? A tractus reticulospinalis. 94. Hol található a kisagy a koponyaüregen belül? A hátsó koponyaárok fossa cerebellarisában a tentorium cerebelli által fedetten. 95. Melyek a kisagy részei? 2 hemispherium cerebelli Vermis 96. Melyek a kisagyi magok? − Nucleus dentatus − Nucleus emboliformis − Nucleus globosus − Nucleus fastigii 97. Melyek a kisagykocsányok,mi a szerepük? − Pedunculus cerebellaris superior – mesencephalonnal köti össze a kisagyat − Pedunculus cerebellaris medius (brachium pontis) – híddal köti össze a kisagyat − Pedunculus cerebellaris inferior – a nyúltaggyal köti össze a kisagyat A kisagykocsányokon afferens és efferens pá lyák haladnak a kisagy és az agytörzs

között. 98. Mi a kisagy szerepe? Gátláson alapuló mozgás kordináló szerepe van. 99. Hol végződik a kisagykéreg efferens rostjainak a nagyrésze? A kisagyi magvakban. 100. Milyen rétegekből épül fel a kisagykéreg? − Stratum moleculare − Stratum ganglionare − Stratum granulosum 101. Melyek a diencephalon részei? − Thalamus − Hypothalamus − Subthalamus − Metathalamus (corpus geniculatum laterale és mediale együtt) − Epithalamus (corpus pineale, habenulae, commissura habenularum, commissura posterior, a III. agykamra recessus pinealisa és suprapinealisa) 102. Melyik agykamra található a diencephalon centralis részében? A III. agykamra 103. Mi a lamina medullaris? Az agytörzsből felszálló fehérállomány, mely a thalamus szürkeállományát 5 magcsoportra osztja. Állományában az intralaminaris magok találhatók 104. Milyen fontos magok találhatók a thalamus lateralis magcsoportjában, és milyen kapcsolataik vannak más

struktúrákkal? Magcsoport fontosabb tagjai: Kapcsolataik más struktúrákkal: Nucleus ventralis posterolateralis A lemniscus medialis és részben a tractus spinothalamicus rostjai végződnek benne. Nucleus ventralis posteromedialis Részben a lemniscus trigeminalis, valamint a lemniscus trigeminalis dorsalis rostjai végződnek benne. 105. Melyek a thalamus medialis magcsoportjának legfontosabb tagjai, és mi jellemző rájuk? Magcsoport fontosabb tagjai: Jellemzőik: Nucleus dorsomedialis (DM) A hypothalamusból kap, a frontalis lebenybe küld rostokat. Centrum medianum (CM) A fájdalomérző rostok egy része végződik benne. Nem specifikus mag lévén az egész agykéreggel diffúz kapcsolata van. 106. A thalamus melyik magcsoportja tartozik a limbicus rendszerhez? Az elülső magcsoportja. 107. Honnan ered a fasciculus mamillothalamicus,és hol végződik? A corpus mamillaréból ered, és a thalamus elülső magcsoportjában végződik.A másik elnevezése: Vicq

d’Azyr-féle nyaláb 108. Mi tartozik a thalamus hátsó magcsoportjához? − Corpus geniculatum laterale (CGL) − Corpus geniculatum mediale (CGM) − Pulvinar thalami 109. Mi jellemző a thalamus specificus magjaira és melyek ezek? Specifikus magoknak azokat nevezzük, amelyekben jól definiálható felszálló pályák végződnek. Ilyenek: VPL (n.ventralis posterolat) A lemniscus medialis és részben a tractus spinothalamicus végződik benne. VPM (n. ventralis posteromed) A lemniscus trigeminalis dorsalis és részben a lemniscus trgeminalis végződik benne. Elülső magcsoport A fasciculus mamillothalamicus végződik bennük. 110. Mi jellemző a thalamus nem specificus magjaira? Nem specificus magok azok, amelyeknek az agykéreggel diffúz kapcsolatuk van. Ezek az agykéreg általános aktivitási szintjét módosítják A formatio reticularis felszálló aktiváló rendszere ezen nem specifikus magokon keresztül fejti ki aktiváló hatását az egész agykéregre.

Nem specifikus magok például: − Centrum medianum − Intralaminaris magok 111. Milyen struktúrákból áll a metathalamus? − Corpus geniculatum laterale (CGL) − Corpus geniculatum mediale (CGM) 112. Milyen összeköttetései vannak a methathalamusnak a mesencephalon colliculusaival? A CGL összeköttetésben áll a brachium colliculi superioris útján a colliculus superiorral. A CGM összeköttetésben áll a brachium colliculi inferioris útján a colliculus inferiorral. 113. Milyen struktúrákból áll az epithalamus? Corpus pineale, habenulae, commissura habenularum, commissura posterior, a III. agykamra recessus pinealisa és suprapinealisa 114. Milyen három részt különítünk el a hypothalamus agyalapi felszínén? − Pars chiasmatica − Pars tuberalis − Pars mamillaris 115. Melyek a pars chiasmaticában elhelyezkedő magok? − Nucleus praeopticus − Nucleus suprachiasmaticus − Nucleus supraopticus − Nucleus paraventricularis 116. A hypothalamus melyik

részében helyezkedik el a nucleus arcuatus és mi a működése? − A pars tuberalisban helyezkedik el. − A kissejtes neurosecretios rendszerhez tartozik.Kisméretű idegsejtjei releasing- és inhibiting hormonokat termelnek. 117. A hypothalamus mely magjai tartoznak a nagysejtes neurosecretiós rendszerhez? A nucleus supraopticus és nucleus paraventricularis. 118. Mi a neurosecretio? Neurosecretio jelenségét a hypothalamusban fedezték fel, de az egész idegrendszerre jellemző: idegsejtek hormonokat, hormonszerű anyagokat szekretálnak, és az általuk szekretált anyagok a képződési helyüktől viszonylag távol fekvő szervek működését befolyásolják. Pl hypophysis, vese, uterus stb 119. Milyen hormonokat termel a nagysejtes neurosecretiós rendszer? Vasopressint(ADH) és oxytocint. 120. Milyen releasing és inhibiting hormonokat termel a kissejtes neurosecretiós rendszer? CRH, TRH, FRH, LRH, PIH 121. Mely hormonok termelődését befolyásolják a

hypothalamus releasing és inhibiting hormonjai? Az adenohypophysis trophormonjainak termelését. 122. A hypophysis mely részével állnak ös szeköttetésben a h ypothalamus kissejtes magjai? Az adenohypophysissel. 123. A hypophysis mely részével állnak összeköttetésben a h ypothalamus nagysejtes magjai? A neurohypophysissel 124. Hol raktározódik a vasopressin és oxytocin? A neurohypophysisben 125. Melyek a hypothalamus főbb működései? Szabályozó működését kétféle úton fejti ki: − Humorális mechanizmussal (hormontermeléssel) − Leszálló idegpályákon keresztül Főbb szabályozó működései: − Endokrin szervek működésének a szabályozása ( kisssejtes neurosecretiós rendszer) − Vízvisszaszívódás a vesében ( ADH secretio) − Oxytocin secretioja, szerepet játszik az uterus símaizomzatának ontractiojában coitus kapcsán és szüléskor, valamint szerepe van a szoptatás folyamatában. − Vegetatív szabályozás

(cardiovascularis,légző- és emésztő rendszer szabályozása) − Hőháztartás szabályozása − Víz- és táplálékfelvétel szabályozása − Sexualis tevékenység szabályozása 126. Hol található a subthalamus, mi jellemző a felépítésére? A diencephalon azon része, mely a hypothalamustól caudálisan, a mesencephalon tegmentumának kezdeténél helyezkedik el. A mozgató rendszer működésében résztvevő magokat és pályákat tartalmaz.A klinikai értelemben vett törzsdúcok rendszeréhez tartozik 127. Hol található a fissura longitudinalis cerebri? Nagy hosszanti hasadék, mely a két nagyagyféltekét választja el egymástól. 128. Melyek az agyféltekék felszínei? − Facies superolateralis (facies convexa) − Facies medialis − Facies inferior (facies basalis) 129. Milyen struktúrákból áll az agyféltekék szürkeállománya? Az agykéregből és az anatómiai értelemben vett törzsdúcokból. 130. Melyek a hemispheriumok lebenyei? −

Lobus frontalis − Lobus parietalis − Lobus temporalis − Lobus occipitalis 131. Melyik sulcus található a homloklebeny és fali lebeny határán? A sulcus centralis. 132. Milyen gyrusok találhatók a homloklebenyben? − Gyrus frontalis superior − Gyrus frontalis medius − Gyrus frontalis inferior − Gyrus precentralis − Gyri orbitales − Gyrus rectus − Gyrus cinguli részben − Lobulus paracentralis részben 133. Hol található a bulbus és tractus olfactorius? A homloklebeny alsó felszínén a gyrus rectust lateralisan határoló sulcus olfactoriusban. 134. Milyen gyrusok találhatók a parietalis lebenyben? − Gyrus postcentralis − Lobus parietalis superior − Lobus parietalis inferior: gyrus supramarginalis, gyrus angularis − Gyrus cinguli részben − Lobulus paracentralis részben − Precuneus 135. A hemispherium melyik felszínén található a fissura parietooccipitalis? A medialis felszínén. 136. Melyik fissura választja el a temporalis lebenyt a

többi lebenytől? A fissura és sulcus lateralis. 137. Milyen gyrusok találhatók a temporalis lebenyben? − − − − − − Gyrus temporalis superior Gyrus temporalis medius Gyrus temporalis inferior Heschl-féle gyrus Gyrus occipitotemporalis lateralis részben Gyrus parahippocampalis, uncus 138. Hol van a hippocampus? Az oldalkamra alsó szarvában. 139. Mi az uncus? A gyrus parahippocampalis elülső medial felé hajló, kampószerú vége. 140. Hol van az insula és mik az operculumok? A fossa lateralis mélyén elhelyezkedő része az agykéregnek, melyet a frontalis-, a parietalis- és temporalis lebenyek ún. operculumai (operculum=fedő) részei teljesen befednek 141. Hol van a fissura calcarina és a cuneus? Az occipitalis lebeny medialis felszínén. 142. Milyen polusai vannak a hemispheriumoknak? − Polus frontalis − Polus temporalis − Polus occipitalis 143. Hol vannak és melyek törzsdúcok? Anatómiai értelmezés szerint: A törzsdúcok a

telencephalon szürkeállományához tartozó magok, melyek mélyen beágyazódtak a fehérállományba.Egymástól eltér a működésük − Nucleus caudatus − Nucleus lentiformis − Amygdala − Claustrum − − − − − Klinikai értelmezés szerint: A mozgató rendszerhez tartozó szürke magok, melyek a telencephalonban, a diencephalonban és a mesencephalonban helyezkednek el. Nucleus caudatus Nucleus lentiformis Nucleus subthalamicus Nucleus ruber Substantia nigra 144. Milyen részei vannak a nucleus caudatusnak? Caput, corpus, cauda 145. Milyen részei vannak a nucleus lentiformisnak? − Putamen (külső sötétebb rész) − Globus pallidus / Pallidum (belső halványabb rész) 146. Mi a corpus striatum és mi az alapvető működése? A corpus striatum a nucleus caudatus és a Nucleus lentiformis együtt, melynek két része van: − Striatum (neostriatum)= nucleus caudatus és putamen együtt − Paleostriatum= Pallidum 147. Melyik törzsdúc tagja a limbicus

rendszernek és hol található? Az amygdala. A temporalis lebeny csúcsi részében, közvetlenül a hippocampus előtt található. 148. Mi jellemző a nagyagy asszociációs pályáira? Ugyanazon félteke kérgének különböző pontjai között hoznak létre összeköttetést. 149. Mi a szerepe a rövid asszociaciós rostoknak? Szomszédos tekervényeket, kéregterületeket kötnek össze. 150. Mi a cingulum és hol van? Hosszú asszociációs pálya, mely gyrus cinguliban húzódik. 151. Milyen agyrészeket kötnek össze a fehérállomány commissuralis rostjai? A két agyfélteke identikus kéregterületei között létesítenek kapcsolatot. 152. Melyek a hemispheriumok legnagyobb commissuralis rendszerei? − Corpus callosum − Commissura anterior − Commissura hippocampi 153. Melyek a corpus callosum részei? Rostrum,genu, truncus, splenium 154. Honnan erednek a fornix rostjai és hol végződnek? A hippocampusból erednek, és a corpus mamillareban végződnek. 155. Melyek

a fornix részei? Crus, corpus, columna. 156. Hol található a septum pellucidum? A septum pellucudum két sagittalis állású szürke lemez, melyek a két columna fornicis és a genu corporis callosi között helyezkednek el.A két lemez között a cavum septi pellucidi található. 157. Milyen rostokat tartalmaz a corona radiata? Az agykérget az agytörzzsel összekötő projekciós pályák összessége alkotja a corona radiatát. 158. Milyen alakú a capsula interna és milyen részei vannak? V-alakú mediál felé néző csúccsal. Részei: crus anterior, genu, crus posterior, pars retrolentiformis, pars sublentiformis 159. Hol található a capsula interna, milyen struktúrák határolják? A capsula interna a thalamus, a nucleus caudatus és a nucleus lentiformis között elhelyezkedő fehérállomány. 160. Milyen pályákat tartalmaz a capsula interna? − Tractus thalamocorticalis − Tractus frontopontinus − Tractus corticobulbaris, tractus corticomesencephalicus

(genu területén) − Tractus corticospinalis ( crus posterior területén) − Tractus temporopontinus − Tractus occipitopontinus − Radiatio optica ( tractus geniculocorticalis) − Radiatio acoustica (tractus geniculocorticalis) 161. Hol található a capsula externa és capsula extrema? A capsula externa a nucleus lentiformis és a claustrum között, a capsula extrema pedig a claustrum és az insula között található fehérállomány. 162. Mi a rhinencephalon és milyen struktúrákat foglal magába? A rhinencephalon vagy szaglóagy az agykéreg azon részeit foglalja magába, amelyek a szaglással kapcsolatosak.A szaglóagy szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel A rhinencephalonhoz tartozó legismertebb struktúrák: Frontalis lebenyben: − Bulbus olfactorius − Tractus olfactorius − Trigonum olfactorium − Substantia perforata anterior Temporalis lebenyben: − Amygdala − Uncus gyri parahippocampalis 163. Melyek az agykamrák és hol helyezkednek el?

Kamrák: Kamrák elhelyezkedése: Oldalkamrák (I: és II.) Nagyagyféltekék belsejében III. agykamra A diencephalon közepén IV. agykamra A híd, a nyúltvelő nyílt része és a kisagy között 164. Milyen összeköttetései subarachnoidealis térrel? vannak az agykamráknak egymással és a Foramen interventriculare Monroi Aqueductus cerebri Foramen Magendie (1) Foramina Luschka (3) Az oldalkamra és a III. agykamra közötti összeköttetés A III. és IV agykamrát köti össze A IV. agykamrából ezen a 3 nyíláson jut ki a liquor a subarachnoidealis térbe. 165. Mik a plexus choroideusok és mi a szerepük? A kamrákban lévő érfonatok, melyek liquor cerebrospinalis termelnek. 166. Hova kerül a feleslegben termelt liquor és milyen struktúrák vesznek részt a liquorfelszívódásban? A koponyaüreg vénás sinusaiba, kiváltképpen a sinus sagittalis superiorba. A liquorfelszívódásban az arachnoidea bolyhainak (villi arachnoideales, granulationes

arachnoideae, Pacchioni-féle granulák) van szerepe, melyek belógnak a sinus sagittalis superiorba. 167. Mi az allocortex és mi az isocortex? Az allocortex az agykéregnek a filogenesis során korábban kialakult, ősibb része. Az isocortex az agykéregnek a filogenesis során később kialakult, fiatalabb része. 168. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Melyek az isocortex rétegei? Stratum moleculare vagy plexiforme Stratum granulosum externum Stratum pyramidale externum Stratum granulosum internum Stratum pyramidale internum (str. gangliosum) Stratum multiforme 169. Mi az agykéreg működési egysége? Columna vagy modul. 170. Az agykéreg melyik sejttípusának neuritjei alkotják a columnák efferentációját? A pyramissejtek neuritjei. 171. Milyen agyterületekről erednek az agykérgi columnákba belépő afferens rostok? Az agykéreg más columnáiból ( asszociációs és commissurális nem specifikus afferensek ) és subcorticalis területekről ( specificus afferensek). 172. Mi az

agranularis kéreg? A motoros kéregterületek szövettanilag az agranularis kéregnek felelnek meg, melyre pyramissejtek számbeli túlsúlya jellemző. 173. Mi a granularis kéreg? Az érző kéregterületek szövettanilag a granularis kéregnek felelnek meg, melyre a szemcsesejtek számbeli túlsúlya, és viszonylag kevés pyramissejt jellemző. 174. Hol vannak a Betz-féle óriás pyramissejtek? A motoros kéreg V. rétegében 175. Az isocortex mely rétegeiben találhatók a pyramissejtek a legnagyobb számban? A III. rétegben a kis pyramissejtek, az V rétegben a nagy pyramissejtek találhatók nagyobb számban 176. Hány areára osztotta fel Brodmann az agykérget? Brodmann 47 areára osztotta fel az agykérget. 177. Mely Brodmann-areákban és gyrusokban találhatók a következő agykérgi központok: 1.akaratlagos mozgatóközpont Gyrus precentralis,gyri frontales sup, medius, inf – Br 4, Br. 6 2.fájdalomérzés központja Br 10 és 11 3.Broca-féle motoros

beszédközpont Br 43, 44 4. Wernicke-féle szenzoros beszédközpont Gyrus supramarginalis - Br 40 5.közérzet kérgi lokalizációja Gyrus cinguli – Br24 6.primér somaestheticus mező Gyrus postcentralis – Br 3, 1, 2 7.primér hallóközpont Heschl-féle gyrus Br41 8 látóközpontok Cuneus és gyrus lingualis (fissura calcarina felső és alsó ajkán) – Br. 17 18. 19 178. Melyek a központi idegrendszer burkai? − Arachnoidea (Pachymeninx) − Leptomeninx: − Arachnoidea − Pia mater 179. Mi a szerepe a dura maternak, milyen fontos kettőzetei vannak? − Béleli a koponyaüreget, és kettőzeteivel kompartmentumokat hoz létre az agy egyes részei és a hypophysis számára; ezzel elválasztja az agy egyes részeit egymástól, rögzíti azokat, mechanikai védelmet nyújt az agy számára. − A koponyaüregen belül a vénás sinusok falát alkotja. − A gerinccsatornában két lemezre válva, a belső lemeze létrehozza a durazsákot a gerincvelő körül.Védi, és

rögzíti a gerincvelőt Kettőzetei: − Falx cerebri − Falx cerebelli − Tentorium cerebelli − Diaphragma sellae 180. Hol van az epiduralis tér, mi a klinikai jelentősége? A koponyaüregben a koponya belső felszíne és a dura mater között található, melyben a meningeális artériák futnak.A koponyát ért trauma következtében a menigeális artériák megrepedése epiduralis vérzést eredményez. A gerinccsatornában az epidurális tér a dura mater külső és belső lemeze között taláható, mely vénás fonatot tartalmaz Epiduralis érzéstelenítésnél ebbe a térbe juttatják az érzéstelenítésre használt anyagot. 181. Melyik vénás sinus folytatása a vena jugularis interna? A sinus sigmoideusé. 182. Hol van a sinus sagittalis superior és mi a szerepe a liquorfelszívódásban? A falx cerebri eredése mentén, ill. a sulcus sinus sagittalis superioris mentén található A liquor feleslege nagyrészt a sinus sagittalis supriorba belógó

granulationes arachnoideaen keresztül szívódik fel a vénás keringésbe. 183. Hol található a s inus cavernosus és melyik arteria és agyidegek haladnak rajta keresztül? A sella turcica két oldalán egymással összeköttetésben találhatók a sinus cavernosusok. A rajtuk áthaladó képletek: − Arteria carotis interna − III., IV, V/1, és VI agyidegek 184. Melyik az a vé nás sinus, amelyik kapcsolatban áll a s zemüreg és az arc vénás rendszerével? A sinus cavernosus. 185. Mi alkotja a vénás sinusok falát? A dura mater kettőzete. 186. Hol van a subduralis tér, mi a klinikai jelentősége? A dura mater és az arachnoidea között. Klinikai jelentősége, hogy a koponyát ért trauma a subdurális térben vérzést okozhat (subduralis haematoma). 187. Hol található a subarachnoidealis tér, és mit tartalmaz? Az arachnoidea és a pia mater között. Liquor cerebrospinalist tartalmaz 188. Mik a cisternák? A subarachnoidealis tér tágulatai. 189. Hol van a

cisterna magna és cisterna lumbalis,és mi a klinikai jelentőségük? A cisterna magna (cisterna cerebellomedullaris) a kisagy és a nyúltvelő alkotta szögletben van. A cisterna lumbalis a liquortér gerincvelő alatti tágulata. Mindkét cisternát élőben liquorminta vételére használják (cisternapunkció,lumbálpunkció). 190. Honnan kapja a vérellátását a gerincvelő? Az arteria spinalis anteriorból, az arteria spinalis posteriorokból, melyek az arteria vertebralisokból erednek, és a gerincvelői idegeket kísérő szegmentális ágakból, melyek sokhelyről erednek. 191. Mi található a gerinccsatorna epiduralis terében? Vénás fonat – a plexus venosus vertebralis internus. 192. Melyik csigolya magasságában ér véget a gerinccsatornában a durazsák? A sacralis IV-V. 193. Mely arteriák biztosítják az agy vérellátását? Az arteria vertebralisok és az arteria carotis communisok ágrendszere. 194. Honnan ered az arteria vertebralis, és hol lép

be a koponyaüregbe? Az arteria subclaviából ered, és a foramen magnumon keresztül lép be. 195. Hol halad a két arteria vertebralis a nyakon, és mi ennek a klinikai jelentősége? A nyakcsigolyák alkotta csontos csatornában halad felfelé a nyakon a foramen magnumig. A klinikai jelentősége az, hogy a nyaki gerinc megbetegedései kihatással lehetnek a vertebrobasilaris keringésre. 196. Hol lép be a koponyaüregbe az arteria carotis interna? A canalis caroticuson keresztül a pyramis csúcsánál. 197. Honnan ered az arteria cerebri anterior, és melyik részét látja el a hemispheriumnak? Az arteria carotis interna ága, mely a hemispherium medialis részét látja el, kivéve az occipitalis lebenyt. 198. Honnan ered az arteria cerebri media, és melyik részét látja el a hemispheriumoknak? Az arteria carotis interna ága, mely a hemispheriumok konvex felszínének a nagyrészét látja el. 199. Honnan ered az arteria cerebri posterior, és melyik részét látja el a

hemispheriumoknak? Az arteria basilaris végága, mely a hemispheriumok basalis részét és az egész occipitalis lebenyt látja el. 200. Hogyan jön létre a circulus arteriosus Willisii, és mi a jelentősége? A circulus arteriosus Willisii egy artériás kör, mely anastomosist létesít az arteria carotis interna- és a vertebrobaslaris rendszer között. Jelentősége, hogy több arteria tölti fel vérrel, és így ha az artériás kört tápláló egyik artériában lecsökken a véráramlás, a másik tápláló artériák kompenzatórikusan képesek feltölteni elegendő vérrel. A hypoxiára legérzékenyebb agyrészek artériás vérellátását biztosítja 201. Hol található a circulus arteriosus Willisii? Az agyalapon a hypophysis körül. 202. Melyik két arteriát köti össze az arteria communicans anterior? A 2 arteria cerebri anteriort köti össze. 203. Melyik arteriákat köti össze az arteria communicans posterior? Az arteria carotis internát és az arteria

cerebri posteriort. 204. Hol található az arteria basilaris, és hogyan jön létre? A híd ventralis felszínén, a sulcus basilarisban található. A 2 arteria vertebralis egyesüléséből jön létre 205. A központi idegrendszernek mely részeit látja el az arteria basilaris? Részt vesz a kisagy, az agytörzs, a diencephalon, de a circulus arteriosus révén az egész agy vérellátásában. 206. Melyik vena gyűjti össze az agy belsejéből a vénás vért? A vena cerebri magna. 207. Hova vezetik el a vénás vért az agy saját vénái? A koponyaüreg vénás sinus rendszerébe. 208. Miből áll a vér –agy gát, és mi a jelentősége( Sorolja fel a rétegeit)? Az agy kapillárisainak a falából és a kapillárisokat körülvevő gliasejt nyúlványokból. 209. Van-e olyan része az agynak, ahol hiányzik a vér-agy gát? Igen. Például area postremaban, kissejtes neurosecretios rendszer portalis keringési rendszerében 210. Milyen érzésféleségeket szállít

a tractus spinothalamicus? Hő-, fáldalom-, elemi tapintás, nyomás érzésféleségeket.(Protopathiás érzésféleségek) 211. Milyen érzésféleségeket szállít a hátsókötegi-lemniscus medialis rendszer? Epicriticus szenzibilitáshoz tartozó érző ingerületek: − Discriminatív tapintás − Helyzetérzés − Dimenziós érzés − Ízületérzés − Vibrációs érzés − Méy nyomásérzés stb. 212. Hol találhatók a Goll- és Burdach-pályát alkotó neuronok perikaryonjai? A spinalis ganglionokban lévő pseudounipolaris sejtek centralis nyúlványai hozzák létre a Goll- és Burdach- pályákat. 213. Hol végződik a Goll- és Burdach-pálya? A Goll- és Burdach- magokban. 214. Keresztezett vagy keresztezetlen pálya a Goll- és Burdach-pálya? Keresztezetlen pályák. 215. Hol találhatók a tractus spinothalamicust alkotó neuronok perikaryonjai? A gerincvelő szürkeállományában. 216. Hol végződik a tractus spinothalamicus? A thalamus VPL magjában ,

kivéve a nociceptív rostokat, melyek az intralaminaris magokban és a centrum medianumban. 217. Keresztezett vagy keresztezetlen pálya a spinothalamicus pálya? Keresztezett. A rostok a gerincvelőben kereszteződnek 218. Hol vannak a lemniscus medialist alkotó neuronok perikaryonjai? A Goll- és Burdach-magokban. 219. Hol végződik a lemniscus medialis? A thalamus VPL magjában. 220. Hol kereszteződnek a lemniscus medialis rostjai? Az eredésük szintjében a nyúltvelőben. A keresteződő rostokat fibrae arcuataenak nevezzük, melyek a decussatio lemniscorumot hozzák létre 221. Melyek azok a fontosabb érző pályák, melyek a törzs és végtagokból származó érző informácókat szállítják magasabb agyközpontok felé? − Tractus spinothalamicus − Goll- és Burdach-pálya, lemniscus medialis − Tractus spinocerebellaris anterior − Tractus spinocerebellaris posterior − Tractus spinoreticularis − Tractus thalamocorticalis 222. Melyek azok a pályák,

melyek a fej területéről származó érző információkat szállítják magasabb központok felé? − Lemniscus trigeminalis − Lemniscus trigeminalis dorsalis − Tractus thalamocorticalis 223. Milyen érzésféleségeket szállít a lemniscus trigeminalis és lemniscus trigeminalis dorsalis? Lemniscus trigeminalis: a fej területéről hő- és fájdalom érzésféleségeket. Lemniscus trigeminalis dorsalis:a fej területéről testérzéseket. 224. Honnan ered a lemniscus trigeminalis? A nucleus tractus spinalis nervi trigeminiből. 225. Honnan ered a lemniscus trigeminalis dorsali? A nucleus sensorius principalis nervi trigeminiből (nucleus pontinus nervi trigemini). 226. Hol végződik a lemniscus trigeminalis? A thalamus VPM magjában, kivéve a fájdalomérző rostok, melyek az intralaminaris magokban és a centrum medianumban végződnek. 227. Hol végződik a lemniscus trigeminalis dorsalis? A thalamus VPM magjában. 228. Mely felszálló érző pályák tartalmaznak

fájdalomérző rostokat? − Tractus spinothalamicus − Lemniscus trigeminalis − Tractus thalamofrontalis 229. A thalamus mely részében végződnek a fájdalomérző rostok? Az intralaminaris magokban és a centrum medianumban. 230. Honnan ered és hol végződik a tractus thalamocorticalis? A thalamusból VPL és VPM magjaiból ered, és a gyrus postcentralisban végződik. 231. Honnan ered és hol végződik a tractus thalamofrontalis? A thalamus intralaminaris magjaiból és a centrum medianumból ered, és a frontalis lebenyben a Br. 10, 11-ben végződik 232. Milyen érzőinformációkat szállít a tractus spinocerebellaris dorsalis és ventralis a gerincvelőből a kisagyba? A izmok kontrakciós, fezsülési állapotáról szállítanak információkat a kisagynak. 233. Közvetlenül mely központi idegrendszeri struktúrákból kapja a kisagy a működéséhez szükséges információkat? Gerincvelőből a receptorok felől Tractus spinocerebellaris ant. et post

Nagyagykéregből a hídon keresztül Tractus corticopontocerebellaris Az oliva inferiorból Tractus olivocerebellaris Vestibularis rendszerből Tractus vestibulocerebellaris Formatio reticularisból Tractus reticulocerebellaris. 234. Hol ered és hol végződik a pyramis pálya? Főleg a Br.4, 6 areákból ered, és a motoneuronokkal közvetlenül vagy interneuronokon keresztül szinapszist képezve végződik 235. Melyek a pyramis pálya részei a benne futó rostok végződési helye szerint? − Tractus corticomesencephalicus − Tractus corticobulbaris − Tractus corticospinalis 236. Mi a pyramis pálya működése? Akaratlagos motoros functiók leszálló pályáit tartalmazza. Közvetlen kapcsolatot létesít a motoros kéreg és a harántcsíkolt izmokat közvetlenül beidegző motoneuronok között. 237. Hol kereszteződnek a pyramis pálya rostjai? A corticospinalis pálya rostjainak a túlnyomó többsége a nyúltvelő alsó részében a desussatio pyramidumban, a többi a

gerincvelőben a végződés szintjében. 238. Hol végződnek a pyramis pálya rostjai? A pyramis pálya rostjai közvetlenül vagy interneuronokon keresztül motoneurokon végződnek, melyek az agytörzsben az agyidegek motoros magjaiban, és a gerincvelő elülső szarvában vannak. 239. Melyek a mozgató pályarendszerek? − Pyramispálya-rendszer − Extrapyramidalis rendszer 240. Milyen struktúrák tartoznak az extrapyramidalis rendszerhez? Motoros agykérgi területek,melyekből nem a pyramis pálya ered − Corpus striatum − Thalamus − Nucleus subthalamicus − Nucleus ruber − Substantia nigra − Tectum − Oliva − Formatio reticularis − Kisagyi magok 241. Milyen funkciói vannak az extrapyramidalis rendszernek? − Az akaratlagos mozgások egyenletes, sima lefolyását biztosítja. − A primér automatikus mozgások kivitelezője − Az üléshez, álláshoz járáshoz szükséges reflexeket biztosítja. − Védekezési, menekülési, támadási mozgások

kivitelezője − Az emocionalis változásokat kísérő mozgásokat adja − A visceralis vegetatív funkciók integrációját végzi. 242. Milyen agyi struktúrák tartoznak a limbicus rendszerhez fejlődéstanilag? A telencephalonnak azon gyűrű alakú részei tartoznak a limbikus rendszerhez, amelyek a prosencephalonból való fejlődés, kitüremkedés folyamán a diencephalonnal szomszédosak voltak és azt ívszerűen, azaz limbicusan fogják körül. ( Limbus=szél ) Ide soroljuk még az említett agyrészekkel szorosabb kapcsolatban lévő magokat is. 243. Milyen funkciói vannak a limbicus rendszernek? A limbikus rendszer irányítja az ösztönöket, az érzelmi megnyilvánulásokat, mint öröm, félelem, harag, düh stb. Az agykéreg emléknyomokat ( engramokakat) beépítő működésében igen jelentős szerepe van 244. Melyek a legfontosabb központok a limbicus rendszeren belül? − Hippocampus, gyrus dentatus komplex − Amygdala − Septum pellucidum − Thalamus

elülső magcsoportja − Corpus mamillare − Nucleus habenulae − Nucleus interpeduncularis − Gyrus cinguli − Gyrus parahippocampalis 245. Milyen pályák képezik a limbicus rendszer afferens részét? − Tractus spinothalamicus − Szaglópálya 246. Milyen agyrészeket köt össze a Papez-gyűrű? Hippocampus – fornix – corpus mamillare – fasciculus mamillothalamicus – thalamus elülső magcsoportja – gyrus cinguli – gyrus parahippocampalis – hippocampus 247. Melyek a monoaminerg rendszer transzmitterei? − Dopamin − Noradrenalin − Szerotonin 248. Mi a monoaminerg rendszer szerepe és hatása? Mozgásrendszerre gyakorolt hatás: Az extrapyramidalis rendszerre hat. Az optimális ingerelhetőségi szint fenntartása a feladata Szenzoriumra gyakorolt hatás: A monoaminerg rendszernek általános tonizáló, ébrentartó hatása van, ami a formatio reticularis-thalamus-cortex útján valósul meg.Valamint a szerotonin és a noradrenalin képes blokkolni

a fájdalom kialakulását akár már a gerincvelő szintjén is. Vegetatív funkciókra gyakorolt hatás: Az egész neuroendokrin rendszer működését befolyásolja a hypothalamusra és a hypophysisre gyakorolt hatása révén. Meghatározza a t áplálkozási magatartást A monoaminerg rendszer károsodása bulimiához vagy anorexia nervosához vezethet. Valamint a monoaminok befolyásolják a testhőmérsékletet, a vérnyomást, a szívfrekvenciát, a bélmotilitást stb Psychés hatás: Dopaminhiány depressiot okoz. A trankvillánsok nagyrésze dopamin receptorok blokkolása útján hat. A tudathasadás létrejöttében dopamintúlsúlyt tételeznek fel. A kábítószerek serotoninerg receptorok blokkolása útján hoznak létre hypermotilitást, feldobottságot, hallucinációkat. A monoaminerg rendszer működési zavara esetén psychosisok alakulhatnak ki. Az egyén szexuális magatartása is a monoaminerg rendszer működésének a függvénye. Alvás – ébrenlétre

gyakorolt hatás: A szerotonin alvást indukál, a catecholamin ébrenlétet okoz. 249. Nevezze meg a 12 pár agyideget latin és magyar elnevezéssel? Szaglóideg I. Nervus olfactorius Látóideg II. Nervus opticus Szemmozgatóideg II. Nervus oculomotorius Sodorideg IV. Nervus trochlearis Háromosztatú ideg V. Nervus trigeminus (Fő ágai: N. ophthalmicus, N maxillaris, N. mandibularis) Távolító ideg VI. Nervus abducens Arcideg VII. Nervus facialis Halló- és egyensúlyozó ideg VIII. Nervus vestibulocochlearis IX. X. XI. XII. (N. statoacousticus) Nervus glossopharyngeus Nervus vagus Nervus accessorius Nervus hypoglossus Nyelv-garat ideg Bolygóideg Járulékos ideg Nyelv alatti ideg 250. Hol lépnek ki az egyes agyidegek a koponyából? Agyideg neve: Koponyai kilépési (belépési) helye: Nervus olfactorius Lamina cribrosa Nervus opticus Canalis opticus Nervus oculomotorius Fissura orbitalis superior Nervus trochlearis Fissura orbitalis superior Nervus trigeminus N.

ophthalmicus: fissura orbitalis superior (Fő ágai: N. ophthalmicus, N maxillaris, N N maxillaris: foramen rotundum mandibularis) N. mandibularis: foramen ovale Nervus abducens Fissura orbitalis superior Nervus facialis Canalis facialis, foramen stylomastoideum Nervus vestibulocochlearis Meatus acousticus internus (N. statoacousticus) Nervus glossopharyngeus Foramen jugulare elülső része Nervus vagus Foramen jugulare elülső része Nervus accessorius Foramen jugulare elülső része Nervus hypoglossus Canalis hypoglossus 251. Hol vannak az agyidegek agyi kilépési helyei? Agyideg neve: Agyi kilépési (végződési) helye: Nervus olfactorius Bulbus olfactorius Nervus opticus, tractus opticus Corpus geniculatum laterale Nervus oculomotorius Fossa interpeduncularis két oldalán (mesencephalon) Nervus trochlearis Mesencephalon hátsó felszínén a co lliculus inferior magasságában Nervus trigeminus Pons, a brachium pontis eredésénél (Fő ágai: N. ophthalmicus, N maxillaris,

N mandibularis) Nervus abducens Híd-nyúltvelő határán a pyramis lateralis széle felett Nervus facialis Kisagy-híd szögletben Nervus vestibulocochlearis Kisagy-híd szögletben (N. statoacousticus) Nervus glossopharyngeus Sulcus parolivaris lateralisban Nervus vagus Sulcus parolivaris lateralisban Nervus accessorius Sulcus parolivaris lateralisban Nervus hypoglossus Sulcus parolivaris medialisban 252. Mely agyidegek tartalmaznak érzőrostokat, hol vannak ezek perikaryonjai,mi a működésük? Agyideg: Agyidegben futó érzőrostok Működés: perikaryonjainak elhelyezkedése: I. II. V. VII VIII. IX. X. Szaglóhámban (orrüreg) Retina – ganglionsejtek Gasser-dúc és nucleus mesencephalicus nervi trigemini Ganglion geniculi Ganglion spirale cochleae, ggl. vestibulare Scarpae Ganglion superius, ganglion inferius (ggl. petrosum) Ganglion superius, (ggl.nodosum) Szaglás Látás Arc és üregeinek általános érző idege Ízérzés a nyelv elülső kétharmadából

Hallás és egyensúlyozás Ízérzés a nyelv hátulsó egyharmadából Általános érző működés a nyelv hátsó egyharmadából, a szájpadból, a garatból Specialis zsigeri afferensek (pl. sinus caroticusból) ggl.inferius Ízérzés a garat, gégefedő területéről Általános érző működés a garat, gége, nyelőcső, gyomor, belek, hörgők területén 253. Mely agyidegek tartalmaznak motoros rostokat,hol vannak ezek perikaryonjai, mi a működésük? Agyideg: Perikaryonok elhelyezkedése: Működés: III. III. agyideg motoros magjában A szem külső izmainak a beidegzése 2 kivétellel. IV. IV. agyideg motoros magjában A m. obliquus bulbi superior beidegzése V. V. agyideg motoros magjában A rágóizmok, a m.tensor tympani, a m tensor veli palatini, a m. mylohyoideus, a m. digastricus elülső hasának a beidegzése VI. .VI agyideg motoros magjában A m. rectus bulbi lateralis beidegzése VII. .VII agyideg motoros magjában A mimikai izmok, a m. stapedius, a m

digastricus hátsó hasa, a m. stylohyoideus beidegzése. IX. Nucleus ambiguusban A szájpad- és garatizmok egy részének beidegzése X. Nucleus ambiguusban A szájpad- és garatizmok egy részének beidegzése A gégeizmok beidegzése Nyelőcső harántcsíkolt izmainak beidegzése XI. Nucleus ambiguusban és a n yaki ge- A vagusszal a gégeizmok beidegzése rincvelő elülső szarvaiban A m. sternocleidomastoideus, a m trapezius beidegzése. XII. .XII agyideg motoros magjában Az összes nyelvizom, é s a m. Tartalmaz nem saját motoros rostokat geniohyoideus beidegzése is melyek perikaryonjai a n yaki ge- Nem saját motoros rostjai a nyelvcsont alatti izmokat idegzik be.(Ansa rincvelőben vannak. cervicalis/hypoglossi) 254. Mely agyidegek tartalmaznak perikaryonjai,mi a működésük? Agyideg: Perikaryonok elhelyezkedése: III. Westphal-Edinger magban vegetatív rostokat,hol vannak ezek Működés: M. ciliaris és m sphincter pupillae beideg- VII. Nucleus salivatorius

superiorban IX. X. Nucleus salivatorius inferiorban Nucleus dorsalis nervi vagiban zése Könnymirigy, gl. sublingualis, gl. submandibularis, orr- és szájpad nyálkamirigyeinek parasympathicus beidegzése Parotis parasympathicus beidegzése Szív, tüdő, hörgők, tápcsatorna nagyrészének parasympathicus beidegzése 255. Mely agyidegeknek vannak érzőmagjai, melyek ezek, mi a működésük? Agyideg: Érzőmagok: Működés: V. N. tractus spinalis nervi trigemini Hő-, fájdalomérzés az arc és üregei területéről N. sensorius principalis n trigemini Testérzés a fej területéről N. mesencephalicus n trigemini Proprioceptív ingerületek ide futnak be, itt vannak a rostok perikaryonjai. VII. N. tractus solitarii, Ízérző rostok és specialis zsigeri érző afferensek ide futnak be. N.tractus spinalis nervi trigemini Általános érző rostok a nyelv elülső kétharmadából. VIII. N. cochlearis ventralis et dorsalis A halló- és egyensúlyozó pályarendszer réN.

vestibularis sup, inf, med,lat szét képezik. IX. N. tractus solitarii Ízérzés a nyelv hátsó egyharmadából, a garat területéről. N.tractus spinalis nervi trigemini Általános érző működés a nyelv hátsó egyharmadából, a garat területéről. X. N. tractus solitarii Ízérzés a garat területéről. N.tractus spinalis nervi trigemini Általános érző működés a garat, a gége, a nyelőcső,a hörgők területéről. 256. Mely agyidegeknek van motoros magja,melyek ezek,mi a működésük? Agyidegek Motoros mag elhelyezkeMotoros mag működése: megnevezédése: se:. III. Mesencephalon A III. agyideg motoros magjai a következő izmokat idegzik be: M. rectus bulbi superior M. rectus bulbi inferior M. rectus bulbi medialis M. obliquus bulbi inferior M. levator palpebrae superioris Tehát a III. agyideg idegzi be a szemmozgató izmok többségét, és fontos szerepe van a szem nyitásában IV. Mesencephalon A IV. agyideg egyetlen szemmozgató izmot idegez be: M.

obliquus bulbi superior V. Pons Az V. agyideg motoros magja a rágóizmokat idegzi be, valamint néhány más izomcsoporthoz tartozó izmot: VI. Pons VII. Pons IX. Medulla oblongata X. Medulla oblongata XI. Medulla oblongata XII. Medulla oblongata M. mylohyoideus ( nyelvcsont feletti izom) M. digastricus elülső hasa( nyelvcsont feletti izom) M. tensor tympani ( dobüregben található izom) M. tensor veli palatini ( szájpadizom) A VI. agyideg egyetlen szemmozgató izmot idegez be: M. rectus bulbi lateralis A VII. agyideg motoros magja a mimikai izmokat idegzi be, valamint néhány más izomcsoporthoz tartozó izmot: M. digastricus hátsó hasa ( nyelvcsont feletti izom) M. stylohyoideus ( nyelvcsont feletti izom) M. stapedius ( dobüregben található izom, a test legkisebb haráncsíkolt izma, bénulása hyperacousist okoz) A IX. agyidegnek a X és XI agyidegekkel közös magja van: nucleus ambiguus. A IX. agyidegnek szerepe van a garatizmok beidegzésében A IX.

és XI agyidegekkel közös magja van: n ambiguus. Beidegzi a gégeizmokat, egyes szájpadizmokat, a nyelőcső harántcsíkolt izomzatát, valamint a IX. agyideggel közösen a garatizmokat A XI. agyidegnek cranialis és spinalis gyökere van. A cranialis gyökere a n ambiguusból származik,melynek rostjai a nervus vagushoz csatlakozva, a g ége és garat beidegzésében vesznek részt. Spinalis gyökere a nyaki gerincvelői szelvényekből eredve, a m trapeziust és a m sternocleidomastoideust idegzi be. A XII. agyideg motoros magja az összes nyelvizmot, valamint a m geniohyoideust ( nyelvcsont feletti izom) idegzi be.A XII agyideg nemcsak a saját magjából származó rostokat tartalmaz, hanem a felső nyaki gerincvelői szelvényekből származókat is, ezek az úgynevezett ansa cervicalist vagy ansa hypoglossit alkotják, és a nyelvcsont alatti izmokat idegzik be. 257. Mely agyidegeknek van vegetatív magja,melyek ezek, mi a működésük? Agyideg ne- Vegetatív magjának a

Vegetatív magjának a működése: ve: neve, elhelyezkedése: III. Westphal-Edinger-féle Beidegzi a m . sphincter pupillaet és részben a m mag ciliarist (belső szemizmok) parasympathicus rosMesencephalon tokkal. VII. N. salivatorius superior Pons IX. N. salivatorius inferior Pons N. dorsalis nervi vagi Medulla oblongata X. Beidegzi a könnymirigyet, az orrnyálka- és szájpadmirigyeket, valamint a glandula submandibularist és sublingualist parasympathicus rostokkal. Beidegzi a glandula parotist parasympathicus rostokkal. Beidegzi parasympathicus rostokkal a szívet, a tüdőket, a légcsőt, a bronchusfát, az emésztő tractus mirigyeit és símaizomzatát a colon transversum végéig 258. A gerincvelői idegek mely ágai alkotnak fonatokat? A ventralis ágai kiv. a thoracalis szakaszt 259. Melyek a gerincvelői fonatok? − Plexus cervicalis − Plexus brachialis − Plexus lumbalis − Plexus sacralis: − Plexus ischiadicus − Plexus pudendohaemorrhoidalis 260.

Mely gerincvelői szelvényekből erednek az egyes gerincvelői fonatok? − Plexus cervicalis: C1-C4 − Plexus brachialis: C5-C8, részben T1 − Plexus lumbalis: részben T12, L1-L3, részben L4 − Plexus sacralis: részben L4, L5, S1-S4 261. Honnan ered a nervus phrenicus? Rostjainak nagyrésze a C4 gerincvelői szelvényből. 262. Melyek a plexus brachialis truncusai és fasciculusai? A plexus brachialis a kulcscsont felett truncusokba, a kulcscsont alatt fasciculusokba rendeződik. A fasciculusok közrefogják az arteria axillarist A truncusok a következők: Truncus superior: a C5-6 gerincvelői idegek ventralis ágaiból ered. Truncus medius: a C7 gerincvelői idegek ventralis ágaiból ered Truncus inferior: a C8 és részben aTh1 gerincvelői idegek ventralis ágaiból ered A plexus brachialis fasciculusai a következők: Fasciculus lateralis: A truncus superior és inferiorból ered. Az arteria axillaristól lateralisan húzódik. Ágai: nervus musculocutaneus és a nervus

medianus lateralis gyökere, valamint a nervi pectorales laterales. Fasciculus medialis: A truncus inferiorból ered. Az arteria axillaristól medialisan húzódik. Ágai: Nervus medianus medialis gyökere, N. ulnaris, N cutaneus brachii medialis, N cutaneus antebrachii medialis, Nervi pectorales mediales. Fasciculus posterior: Mindhárom truncusból ered. Ágai: N. radialis, N axillaris, 263. Melyik testrész beidegzését végzi a plexus brachialis? A felső végtag beidegzését végzi. 264. Melyek a felső végtag legjelentősebb idegei − Nervus medianus − Nervus radialis − Nervus ulnaris − Nervus axillaris 265. Melyik a plexus lumbalis legnagyobb idege, mi a működése? Nervus femoralis. Működése: Beidegzi a combextensorokat, a combadductorok közül a musculus pectineust, érzően ellátja a comb bőrének elülső felszínét kivéve a közvetlenül a lágyékszalag alatti bőrcsíkot, valamint ellátja még végágával (n. saphenus) a lábszár sípcsontot

közvetlenül fedő bőrcsíkot. 266. Milyen két része van a plexus sacralisnak? − Plexus ischiadicus (felső része) − Plexus pudendohaemorrhoidalis (alsó, a musculus coccygeuson fekvő része) Nincs éles határ a plexus sacralis két része között 267. Melyik a plexus ischiadicus legnagyobb ága,milyen két ágra oszlik? A nervus ischiadicus, mely a nervus tibialisra és a nervus peroneus communisra oszlik. 268. Honnan ered a nervus pudendus,mit idegez be? A plexus pudendohaemorrhoidalisból ered, és részt vesz a gátizomzat és a szeméremtest beidegzésében. 269. Mely plexusok végzik az alsó végtag beidegzését? A plexus lumbalis és plexus sacralis. 270. Honnan kapják a külső nemi szervek a beidegzésüket? A nervus pudendusból(pl. pudendohaemorrhoidealis), a nervus genitofemoralisból(pl lumbalis), és a nervus ilioinguinalisból (pl. lumbalis), nervi splanchnici pelviniből(pl pudendohaemorrhoidealis)