Informatika | Térinformatika » Zichar Marianna - Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz

Alapadatok

Év, oldalszám:2000, 66 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:315

Feltöltve:2007. július 26.

Méret:662 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

OKTATÁSI SEGÉDLET AZ AUTOCAD MAP 2000 PROGRAMHOZ Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés . 3 Alapfogalmak. 5 Projektek, rajzok, fóliák és objektumok . 7 Projekt használatba vétele, új projekt készítése . 7 Fóliák használata, kulcsnézetek. 10 Objektumadatok létrehozása . 12 Forrásrajzok szerkesztése . 15 Térképek készítése . 18 Digitalizás . 18 Térképek letisztázása. 20 Koordináta-rendszerek . 23 Adatok importálása, exportálása. 24 Külső adatbázisok . 27 Adatforrások csatolása . 27 Az Adatnézet használata . 29 Rekordok csatolása rajzi objektumokhoz . 32 Lekérdezések . 36 Lekérdezések létrehozása . 36 Összetett lekérdezések . 41 Lekérdezett objektumok tulajdonságainak megváltoztatása . 42 A Lekérdezés könyvtár kezelése . 43 Tematikus térképek. 45 Tematikus térképek létrehozása . 45 Jelmagyarázat készítése . 47 Topológiák . 48 Topológia

létrehozása . 48 Topológia kezelése, szerkesztése . 51 Topológiai adatok elemzése, lekérdezése . 53 Raszterképek használata . 62 Testreszabás . 65 A Munkatér Intéző mozgatása, átméretezése és rögzítése . 65 Térképező eszköztárak megjelenítése és elrejtése . 65 Általános beállítások megadására . 65 Térképező beállítások megadására . 66 Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 3 Bevezetés A hellyel kapcsolatos információk gyűjtésére, feldolgozására és közlésére alkalmas információs rendszereket térinformációs rendszereknek nevezzük. A térinformációs rendszerek helyhez kötött információk gyűjtésére, kezelésére, elemzésére és megjelenítésére szolgálnak. A térinformációs rendszerekkel összefüggő általános ismeretek rendszerezésére, gyűjtésére, tudományos módszerekkel történő fejlesztésére fokozatosan kialakuló új szakterület a térinformatika. (Angol

megfelelőjét – GIS – is gyakran használjuk) Az AutoCAD Map egy AutoCAD alapú specializált térképezési szoftvertermék, amely tartalmazza az AutoCAD program teljes funkcionalitását kiegészítve hatékony, kifejezetten térképészeti és térinformatikai szakemberek részére készített eszközökkel. Így sokaknak ismerős CAD környezetben történik a térképkészítés, azok karbantartása, bemutatása, lekérdezése illetve elemzési feladatok végrehajtása. Jelen jegyzet eredményes használatához nem szükséges elmélyült AutoCAD ismeretekkel rendelkezni, viszont a tapasztaltabb CAD felhasználókat sem szándékozom túl aprólékos magyarázatokkal untatni. A Windows operációs rendszer, és az SQL lekérdező nyelv alapszintű ismeretét feltételezem. Az AutoCAD program első elindításakor az Indítás párbeszédpanel, míg új rajz készítésekor mindig a hasonló felépítésű Új rajz létrehozása párbeszédpanel jelenik meg feltéve, hogy

nincs letiltva, mely a párbeszédpanel bal alsó sarkában található jelölőnégyzet segítségével érhető el. (Újra történő engedélyezéséhez jelölje be a Eszköz ► Beállítások Rendszer lapjának Általános beállítások területén található Indítás párbeszédpanel megjelenítése jelölőnégyzetet.) A párbeszédpanel meghatározza, hogy angol vagy metrikus mértékegységek kerüljenek alkalmazásra a rajzban, de ez később is megváltoztatható a MEASUREMENT rendszerváltozó segítségével. (0: angolszász, 1: metrikus) A szokásos menüsor, állapotsor és különböző eszköztárak mellett a képernyő jelentős részén a Munkatér Intéző és a Rajzterület osztozik. Rajzterület Az a terület, amelyben a rajzok megjeleníthetők és módosíthatók. Megjeleníthet egy modell lapot vagy elrendezés lapot aszerint, hogy modell (rajz) tér illetve papír (elrendezés) térben dolgozunk. Általában a terv a modelltérben, míg az elrendezés –

a rajz plotteren történő kirajzolásához és nyomtatásához – papír térben készül. A szálkereszt azonosítja a rajzterületen belül levő kijelölő és rajzi pontokat. A mutatóeszközzel vezérelhető szálkereszt segítségével pontok jelölhetők ki, objektumok választhatók ki és szerkeszthetők. A Felhasználói Koordináta-rendszer ikon (FKR) a rajz orientációját mutatja. Parancsablak és parancssor Általában háromféleképpen adhatók meg parancsok:  Egy menüpont menüből vagy helyi menüből való kiválasztásával.  Egy eszköztárban levő nyomógombra való kattintással.  Parancs begépelésével a parancssorban. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 4 Az Eszköz ► Beállítások Képernyő lap Ablak elemek területen adható meg a szövegsorok száma. Annak ellenére, hogy a parancsokat menükből és eszköztárakból választotta a program a parancsablakban megjelenítheti a parancs promptokat

és a parancs történetet. Állapotsor A bal alsó sarkában megjeleníti a kurzor koordinátáit, továbbá olyan nyomógombokat is tartalmaz, amelyekkel bekapcsolhatók a rajzi segédeszközök. Ezek a következők lehetnek: Raszter (raszter mód), Háló (rajzi háló), Orto (orto mód), Poláris (poláris követés), Traszter (tárgyraszter követés), Vvast (vonalvastagság megjelenítése) és Modell (modell és papír tér kapcsoló). Az AutoCAD rajzi segédeszközökkel kapcsolatban további információ a Súgóban található. Munkatér Intéző Hozzáférhetővé teszi, és rendszerbe foglalja a munkafolyamat közben használt különböző rajzok, adatok, lekérdezések, topológiák, csatolási sablonok együttesét, míg létezésével lehetővé teszi a helyi menük kényelmes, gyors használatát. Helyzete, jelenléte, mérete nem rögzített, ezekről a Testreszabás fejezetben olvashat bővebben. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000

programhoz 5 Alapfogalmak Az egységes és pontos fogalomhasználat érdekében a következő részben áttekintjük az AutoCAD Map használata közben felbukkanó fontosabb fogalmakat. Forrásrajz Olyan rajzfájl, mely nem tartalmaz hivatkozásokat (pl. É csatorna) A projekthez csatolt rajzok lekérdezéshez aktiválhatók, illetve inaktiválhatók. Az északi városrész összes betoncsövének megkereséséhez például csak az északi csatornák rajzát kell aktivizálni. Projekt A projekt egy olyan rajzfájl, ami a csatolt forrásrajzokhoz, elmentett lekérdezésekhez, alapértelmezett beállításokhoz, adatbázisokhoz és csatolási sablonokhoz tartalmaz hivatkozásokat. Minden egyes jól meghatározott feladatnak egy-egy projekt felel meg, ahol tetszőlegesen létrehozhatjuk a feladat megoldásához szükséges munkakörnyezetünket. Például egy várostervezés során külön projektek kellenek a vízellátáshoz, utcákhoz és elektromos kábelezéshez, stb. Egy projekt

általában több rajzot tartalmaz, amelyekben bármely objektum szerkeszthető. Egyetlen AutoCAD Map munkafolyamat során egynél több projekt is megnyitható, és mindegyikhez tartozhat több csatolt forrásrajz is. Példaként tekintsük az előbbi várostervezési projektet, ahol a projekten belül az egyes városrészeknek külön rajzok felelnek meg. Rajzkészlet Azon rajzok összessége, melyek a projektben történő felhasználás céljából csatolásra kerülnek. Valahányszor megnyitunk egy projektet, a hozzá tartozó rajzkészlet abban az állapotában kerül csatolásra és aktivizálásra, amelyben legutóbb elmentettük. Az aktuális projekthez csatolt rajzok maguk is lehetnek újabb projektek (Észak.dwg, Keletdwg), és tartalmazhatnak csatolt rajzokat, melyeket beágyazott rajzoknak nevezzük (pl É csatorna, É utca, K csatorna, K utca). Lekérdezések Feltételek rendezett halmaza, mellyel objektumokat választhatunk ki az aktív forrásrajzokból azok

elhelyezkedése, tulajdonságai, a hozzájuk csatolt objektum adatok vagy az objektumokhoz tartozó külső adatok alapján. Az így kiválasztott objektumokat a forrásrajzból az aktuális projekt rajzba másolja az AutoCAD Map ami aztán felhasználható új rajz készítésére vagy a módosított információ szerkesztést követően visszamenthető a forrásrajzba. Objektumadatok A rajzfájlokban tárolt felhasználó által definiált nem-grafikus információ, mely felhasználásával lekérdezések készíthetők. Egy csatornahálózat esetén nyilvántartható például a csövek átmérője, anyaga, beépítésének ideje Az objektumadat növeli a rajzméretet, viszont nem kell a lekérdezéshez külső adatbázishoz kapcsolódni. Tároljuk az adatokat objektumadatként a következő esetekben:  Az adatok mennyisége korlátozott.  Az adatokat csak az AutoCAD Map szoftverben használja, más alkalmazásokban nem.  Az adatok csak arra az objektumra vonatkoznak,

amelyekkel azokat együtt tárolja, nem pedig objektumok hálózatára.  Az adatok nem változnak gyakran.  A rajzméret nem lényeges szempont. Külső adatbázisok Más szoftverrel létrehozott adatbázis, mely más alkalmazás által is elérhető. A külső kapcsolódás által elkerülhető az adatvesztés a tartalmazó objektum törlésekor. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 6 Fólia Az adatok logikai csoportosítását teszi lehetővé, és leginkább a rajzra helyezett írásvetítő-fóliaként képzelhető el. Egy épület szerkezetét ábrázoló rajzon külön fólián helyezkedhetnek el a falak, a vízvezetékek és a fűtéscsövek. Világ koordináta-rendszer (VKR) Valamennyi objektum és a többi koordináta-rendszer meghatározásának alapjaként használt koordináta-rendszer. Felhasználói koordináta-rendszer (FKR) Olyan egyéni koordináta-rendszer, amelyben az X, Y és Z tengely háromdimenziós térbeli

irányát a felhasználó határozza meg. Az FKR határozza meg a geometriai alakzatok alapértelmezés szerinti rajzbeli elhelyezését Az FKR ikon az FKR tengelyeinek irányát és az aktuális FKR origójának helyét jelzi a rajzterületen. Globális koordináta-rendszerek Segítségével a földi szélességeket és hosszúságokat jelentő gömbi szögkoordináták áttehetők az AutoCAD Map által használt Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszerbe. Ha a forrásrajzok különböző globális koordináta-rendszerekkel rendelkeznek, akkor a projekt számára megadható egy közös globális koordinátarendszer. Ezután ha objektumokat kérdezünk le a különböző globális koordináta-rendszerű forrásrajzokból, az AutoCAD Map automatikusan konvertálja a lekérdezett objektumokat a projekt közös globális koordinátarendszerébe. Visszamentéskor hasonlóan visszakonvertálja az objektumokat az eredeti globális koordinátarendszerükbe Zichar Marianna:

Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 7 Projektek, rajzok, fóliák és objektumok A következő fejezetekben konkrét, kidolgozott feladatokon keresztül fog megismerkedni az AutoCAD Map programmal. Igyekeztem alapos, de nem teljes funkcionalitásra, minden apró részletre, finomságokra kiterjedő leírást készíteni az érintett témakörökhöz. Az egyes részek végén található, útmutató nélküli gyakorlatok a megszerzett tudás elmélyítését, begyakorlását szolgálják. A menüből választott parancsok parancssori megfelelőit zárójelben, nagybetűs formában, külön magyarázat nélkül tüntetem fel. Projekt használatba vétele, új projekt készítése Az AutoCAD Map program elindulásakor automatikusan létrehoz egy új projektet (RAJZ1.DWG), aminek köszönhetően a menük és eszköztárak elérhetővé válnak. A projekt egy olyan rajzfájl, ami a csatolt forrásrajzokhoz, elmentett lekérdezésekhez, alapértelmezett beállításokhoz,

adatbázisokhoz és csatolási sablonokhoz tartalmaz hivatkozásokat, melyeket a Munkatér Intéző rendszerez számunkra. A Munkatér Intézőben megfigyelhető, hogy a rajzok elérési útvonalának megadásakor úgynevezett meghajtó álneveket használ a program. (Az Alapfogalmak fejezetben a projekt felépítését szemléltető ábrán látható GYAK mappa a valóságban nem létezik, hanem az E:ACADMAP4MAPTUTMINES mappa álneve.) A meghajtó álnevek hasznosak, mivel egyszerűek, és emlékeztetnek a mappa tartalmára, ráadásul megkönnyíti a munkacsoportok számára a projektek megosztását. Az AutoCAD Map automatikusan álnevet készít a C: meghajtóhoz, a többihez viszont nekünk kell álnevet készíteni a munkánk megkezdése előtt. 1. Gyakorlat Hozzon létre egy TUT DRIVE meghajtó álnevet a MAPTUT mappa számára! 1 A Map menüből válassza a Rajzok ► Rajzkészlet megadása/módosítása parancsot! (ADEDRAWINGS) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben

a Rajzokra megjelenő helyi menüből választja ki 2 3 4 5 6 ikonjára kattint. ugyanezt a parancsot, vagy ha a Rajzkészlet eszköztár A Rajzkészlet megadása/módosítása párbeszédpanelben kattintson a Csatol nyomógombra! nyomógombra! A Csatolni kívánt rajzok kiválasztása párbeszédpanelben kattintson a A Meghajtó álnév adminisztráció párbeszédpanelben írja be a TUT DRIVE álnevet a Meghajtó álnév részletek területen! Határozza meg az aktuális elérési utat az új álnév számára! (Helyettesítse az E meghajtó nevét értelemszerűen attól függően, hogy az Ön rendszerében hova lett telepítve az AutoCAD Map!) Használhatja a Tallózás nyomógombot is. Kattintson a Hozzáad nyomógombra az álnév hozzáadásához, majd előbb a Bezár aztán az OK gombbal hagyja el sorban a párbeszédpaneleket! Minden álnévnek egyedinek kell lennie, karakterrel kell kezdődnie, legfeljebb 31 karakter hosszú lehet, és nem tartalmazhat szóközöket,

illetve kettőspontot. Meghajtó álnév módosításához válassza ki azt a Meghajtó listából, adja meg az új Aktuális útvonalat a Meghajtó álnév részletek területen, majd kattintson a Frissít nyomógombra a változtatások érvénybe lépéséhez! Az álnevek megszüntetéséhez – azok kijelölését követően – használja a Töröl nyomógombot! A Meghajtó listában található összes álnév törléséhez kattintson a Mindent töröl nyomógombra! Ha egy projekt nem létező álnévre hivatkozik a projekt megnyitásakor hibaüzenetet kap, és lehetősége nyílik a még hiányzó álnév definiálására. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 8 2. Gyakorlat Nyissa meg az AutoCAD Map programmal együtt telepített MAPTUT/TUTORIAL III mappában található MAPTUT2 projekt fájlt! Tekintse meg a rajzok tartalmát, majd zárja be a projektet!,, 1 Válassza a Fájl menüből a Megnyitás parancsot! (MEGNYIT) 2 A Fájl

kiválasztása párbeszédpanelen a fájl kijelölését követően kattintson a Megnyitás gombra! Ezzel egyenértékű, ha duplán kattint a fájlnévre. A megnyitást követően a Munkatér Intéző az aktuális projekt felépítését jeleníti meg. Két csatolt forrásrajz tartozik a megnyitott projekthez, melyek közül csak a CITYMAP1 aktív. Csak aktív rajz tartalmát lehet megtekinteni, ezért aktiválni kell a HOUSES2 rajzot is. 3 Válassza a Map menüből a Rajzok ► Rajzkészlet megadása/módosítása parancsot, majd a megjelenő párbeszédpanelen a jelölje ki a HOUSES2 rajzot, majd kattintson előbb az Aktivál, majd az OK gombra! Ezzel egyenértékű, ha a rajzfájlra pozícionálva a jobb gombbal történő kattintásra megjelenő helyi menüből kiválasztja az Aktiválás parancsot. 4 Válassza a Map menüből a Rajzok ► Rajzok gyors áttekintése parancsot! Jelölje ki a két rajzot, majd ellenőrizze, hogy a Zoomolás a kiválasztott rajzok terjedelmére

jelölőnégyzet ki legyen választva, végül kattintson az OK gombra! Ezzel egyenértékű, ha egyesével a rajzokra pozícionálva a helyi menüből választja ki a Gyors megtekintés, majd a Zoom rajzterjedelemre parancsokat. 5 Válassza a Fájl menüből a Bezárás parancsot! (BEZÁR) Több projekt is megnyitható egyszerre, de csak egy lesz mindig aktív. A Munkatér Intéző is mindig az aktív projekt információit mutatja. Az egyes projektek közötti lépegetéshez használja az Ablak menüt, vagy a CTRL +F6 vagy a CTRL + TAB billentyűkombinációt! A Rajzok gyors áttekintése párbeszédpanel a kijelölt aktív forrásrajzok minden objektumát megjeleníti, de az objektumok maguk nem lesznek szerkeszthetőek. Lehetséges viszont a nézet nagyítása és eltolása. Újragenerálás (REGEN) vagy újrarajzolás esetén az objektumok törlődnek a projektrajzból. A Nézet menü Zoom ► Terjedelem (ZOOM T) parancs hatása megegyezik a korábban említettekkel, azaz a

projekt nézetét úgy módosítja, hogy az megegyezzen a forrásrajzok terjedelmével. Ennek köszönhető, hogy ha a gyors áttekintés parancs előtt vagy után kiadtuk a Zoom rajzterjedelemre parancsot, a rajzterület méretére nagyítja a program a rajzokat. 3. Gyakorlat Hozza létre a 2. Gyakorlatban használt projektet újra GYAK2 néven! (Csatolja a szükséges forrásrajzokat, majd inaktiválja az egyiket, végül mentse el a projektet a megadott néven!) 1 Válassza a Fájl menüből az Új parancsot! (ÚJ) 2 Az Új rajz létrehozása párbeszédpanel Alapértelmezett beállítások területén válassza az angolszász mértékegységeket! 3 A rajzkészlet létrehozásához válassza a Map menüből a Rajzok ► Rajzkészlet megadása/módosítása parancsot, majd a megjelenő párbeszédpanelen kattintson a Csatol gombra! 4 A Csatolni kívánt rajzok kiválasztása párbeszédpanelen a Keresés helyeként jelölje ki az első gyakorlatban definiált TUT DRIVE meghajtó

álnevet! 5 A Tutorial III mappából jelölje ki a CTRL billentyű segítségével a CITYMAP1 és a HOUSES2 rajzokat, majd kattintson a Hozzáad gombra! (A Kiválasztott rajzok listájában megjelenik a két fájlnév.) Kattintson az OK gombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 9 6 A Rajzkészlet megadása/módosítása párbeszédpanel Csatolt rajzok területén jelölje ki a HOUSES2 rajzot és kattintson az Inaktivál gombra! Ezzel egyenértékű, ha a párbeszédpanelt az OK gombbal elhagyva a Munkatér Intézőben a HOUSES2 rajzra pozícionálva a helyi menüből az Inaktiválás parancsot választja. 7 A mentéshez válassza a Fájl menü Mentés új néven parancsát (MENTMINT), ahol fájlnévnek a GYAK2 nevet adja meg! A rajzok egy fájllistából – például a Windows Intézőből – a Munkatér Intézőbe történő vontatásával is csatolhatóak. A Rajzkészlet megadása/módosítása párbeszédpanel használatával az aktuális

projekt rajzkészletét lehet megadni vagy módosítani. Lehetséges:  Rajzokat csatolni és leválasztani.  A csatolt rajzokat aktiválni és inaktiválni. (Lekérdezések végrehajtásakor csak az aktív rajzokban keres a program.)  A rajz beállításait megváltoztatni, például a leírást, egyszerű transzformációt, vagy a visszamentés terjedelmét. A rajzbeállítások megváltoztatásához kattintson a Rajz beállítások gombra, majd a megjelenő párbeszédpanelben válassza ki a rajzot a listából, és adja meg az új információkat a párbeszédpanel megfelelő mezőibe! A változtatások érvénybe léptetéséhez kattintson az Alkalmaz nyomógombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 10 A következő feladatok végezhetőek el a Rajz beállítások párbeszédpanellel:  Rajzhoz kapcsolt leírás készítése.  Forrásrajzból kiválasztott objektumok projektrajzba történő másolásához egyszerű

transzformáció (elforgatás, méretezés, elmozgatás) megadása.  Rajz visszamentési határainak meghatározása. A két utóbbi feladatról bővebb információt a Súgó gombbal kérhet. A Rajz leírás mezőben a rajz tartalmára emlékeztető, maximum 132 karakter hosszú szöveget helyezhet el, mely aztán megjelenik a fájlnév helyett a rajz listában. (A párbeszédpanel alján található állapotsorban viszont látható a valódi elérési útvonal.) Rajzok kiválasztásánál mindig találkozhatunk a Szűrő jelölőnégyzettel és nyomógombbal, melyekkel szűrőfeltételt lehet definiálni, illetve ki–be kapcsolni. A szűrő bekapcsolt állapotában a lista csak a szűrőfeltételnek megfelelő rajzokat tartalmazza. Ha a beágyazott rajz szülőrajza nem felel meg a szűrőfeltételnek, akkor a beágyazott rajzok sem jelennek meg a listában, még akkor sem ha egyébként kielégítik a szűrőfeltételt. Fájlnevekhez és leírásokhoz is megadhat külön

szűrőket. A szűrők tartalmazhatják az alábbi helyettesítő karaktereket is:  Csillag (*) bármennyi karaktert helyettesíthet.  A kérdőjel (?) egy karaktert helyettesít. Az ábrán látható szűrők az összes rajz és az összes leírás megjelenítését engedélyezik. Meghajtó megadásakor használja a meghajtó álneveket 4. Gyakorlat Hozza létre az Alapfogalmak fejezetben lévő Munkatér Intézőt szemléltető ábrán látható – beágyazott rajzokat is tartalmazó – projektet! Fóliák használata, kulcsnézetek A fóliák az adatok logikai csoportosítását teszik lehetővé, ezáltal a rajz tekinthető fóliák együttesének is. Maga az elnevezés arra utal, hogy leginkább a rajzra helyezett írásvetítő-fóliaként képzelhetők el, melyek külön vagy egymásra helyezve is megjeleníthetők. Azonos fólián létrehozott objektumok közös tulajdonságokkal, például színnel, vonaltulajdonságokkal rendelkeznek. A fóliák a rajtuk

létrehozott objektumoknak átadják ezeket a tulajdonságokat, de az objektumokhoz egyéni tulajdonságok is rendelhetők. A fóliák, és azok objektumainak rendszerezése segíti a rajzi információ kezelését. 1. Gyakorlat Nyissa meg a TUTORIAL III mappában található CITYMAP1 forrásrajzot, és ismerkedjen meg fóliaszerkezetével! (Ha ismeri az AutoCAD fóliakezelését, úgy ugorjon a következő gyakorlatra!) 1 A Fájl menüpont Megnyitás parancsával nyissa meg a CITYMAP1 rajzot! (Nem projektrajzról van szó, ezért üres a Munkatér Intéző.) 2 A Formátum menüből válassza a Fólia menüpontot! (FÓLIA) 3 Ezzel egyenértékű, ha az Objektum tulajdonságok eszköztár A Fóliatulajdonság-kezelő a következő funkciókat látja el: ikonjára kattint.  Az Elnevezett fólia szűrők területen szabályozható, hogy mely fóliák jelenjenek meg a fólialistában. A [] gomb segítségével a felhasználó is létrehozhat saját fólia szűrőket, mely név,

láthatóság, szín, vonaltípus, vonalvastagság, nyomtatási stílusnév, nyomtathatóság, vagy az aktuális és későbbi nézetablakokban lévő lefagyasztott állapot alapján szelektál. A Szűrő invertálása jelölőnégyzet használatával a fóliák a kiválasztási kritérium ellentétjére alapozva jelennek meg. Az Alkalmazás az Objektum-tulajdonság eszköztárra jelölőnégyzet használatával csak az aktuális szűrésnek megfelelő fóliák jelennek meg az Objektum-tulajdonság eszköztárban.  Új fólia létrehozásához kattintson az Új nyomógombra! Az új fólia az ideiglenes Fólia1 névvel jelenik meg a listában, és rögtön módosítható. Ha fólianévnek vesszőkkel elválasztva több nevet ad meg, akkor egyszerre több fóliát tud létrehozni. Az új fólia a fólialistában éppen kiválasztott Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 11 fólia tulajdonságait (szín, be- vagy kikapcsolt állapot, stb.) örökli

Ha nincs kijelölt fólia, akkor alapértelmezett tulajdonságokkal rendelkező fólia jön létre.  A Töröl gomb eltávolítja a kijelölt, hivatkozás nélküli fóliákat a rajzfájl definíciójából. Hivatkozott fóliák a 0, az objektumokat tartalmazó fóliák (beleértve a blokkdefiníciók fóliáit), és az aktuális fólia.  A kijelölt fóliát az Aktuális nyomógombbal teheti aktuálissá.  A Részletek gomb a Fóliatulajdonság-kezelő Részletek területének megjelenítését szabályozza.  A fólialista a fóliákat és tulajdonságait jeleníti meg úgymint a fólia neve, ki-, bekapcsolt állapota, fagyasztott/felolvasztott állapota, lelakatolt/feloldott állapota, színe, vonaltípusa, vonalvastagsága, nyomtatási stílusa és nyomtathatósága. A megfelelő szimbólumokra történő kattintással módosíthatja a tulajdonságokat. 2. Gyakorlat Adjunk meg kulcsnézetet MAPTUT2 projektben úgy, hogy az EMERGENCY SERVICES, STREETS, TRANSPORT és SPILL

fóliák ne jelenjenek meg távoli nézetben! A Kulcsnézet segítségével szabályozhatja az aktív forrásrajzok fóliáinak, nagyítástól függő megjelenítését. A Tiszántúl térképét szemlélve például a megyeszékhelyeket csak körvonalaik képviselik. Megfelelő mértékű nagyítást követően láthatóvá válik a városok utcahálózata, majd az épületek körvonalai is. Kulcsnézetek alkalmazásakor, az AutoCAD Map bemutatja a megadott fóliát a forrásrajzokból. A projektrajzon már meglévő objektumokra nincsenek hatással a kulcsnézetek. A funkció használatához a különböző nagyításokhoz tartozó rajzablakok szélességének ismerete szükséges. Ezen értékek meghatározásához – a projekt megnyitását, a rajzkészlet aktiválását és megtekintését követően – használja a TÁVS parancsot az alábbi módon: 1 Használja a Nézet menü Zoom parancsainak egyikét az ablak megfelelő méretarányú megjelenítéséhez! 2 Írja be a

parancssorba a TÁVS parancsot! 3 Adjon meg az egérrel egy pontot az aktuális rajzablak bal alsó sarkában, majd a jobb alsó sarkában 4 Jegyezze meg a parancssorban megjelenő Távolság értékét! Ezzel az eljárással a rajzterjedelemre történő nagyítást követően a nézetablak kb. 32000 egység széles Ettől kisebb értéket kell majd megjelölnünk a kulcsnézet megadásakor. 1 Válassza a Map menüből a Rajzok ► Kulcsnézet megadása parancsot! (ADEDEFKEYVIEW) 2 A Kulcsnézet megadása párbeszédpanel Szélesség> mezőjében adja meg az aktuális nézőpont szélességét! 3 A Csak az alábbi fóliák megjelenítése mezőben határozza meg azon fóliák vesszővel elválasztott nevét, melyeket akkor kíván megjeleníteni, amikor az aktuális nézőpont szélessége nagyobb, mint Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 12 az előző mező értéke! A Fóliák nyomógombra kattintva az aktív rajzok fóliáinak listájából

is kiválaszthatja a fóliákat. A mező maximum 256 karaktert jelenít meg, de helyettesítő karakterek is használhatóak. 4 A feltétel listába való felvételéhez kattintson a Hozzáad nyomógombra, míg a kulcsnézet megadásának befejezéséhez az OK gombra! Több kulcsnézet definiálásához előbb mérje meg a kívánt méretarányokhoz tartozó távolságértékeket, majd a Kulcsnézet megadása párbeszédpanelben definiálja egyesével az előbbiekben ismertetett formában a kulcsnézeteket! Kulcsnézetek szerkesztéséhez válassza ki az Aktuális kulcsnézet meghatározása területen a módosítandó kulcsnézetet, majd a Szerkeszt gomb megnyomása után módosítsa a két mező értékét, végül a Frissít gombbal aktualizálja a kulcsnézet listát! 3. Gyakorlat Hozzon létre a projektben további kulcsnézeteket az alábbi táblázat alapján, majd jelenítse is meg azokat! Szélesség> Csak az alábbi fóliák megjelenítése 15000 0, EMERGENCY SERVICES,

RAILROAD, ST PIERRE CITY, STREAM, TRANSPORT, WATER 20000 0, RAILROAD, ST PIERRE CITY, STREAM, WATER 25000 0, ST PIERRE CITY, STREAM, WATER 1 2 3 További kulcsnézetek megadásához használja az előbb ismertetett lépéseket! A kulcsnézetek megjelenítéséhez használja a Map menü Rajzok ► Kulcsnézet bemutatása pontját! (ADEKEYVIEW) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a Rajzok pontra megjelenő helyi menüből választja ki ikonjára kattint. a Kulcsnézet pontot, vagy a Rajzkészlet eszköztár A Kulcsnézet párbeszédpanelben válassza ki a használni kívánt zoom műveletet! Az aktuális nagyításhoz tartozó fóliák megjelenítéséhez kattintson az Újra megjelenít gombra! Az aktuális nézet eltolásához kattintson a Tol gombra! 4. Gyakorlat Definiáljon az MO rajzban kulcsnézeteket értelemszerűen minden réteghez! Objektumadatok létrehozása Az AutoCAD Map program a grafikus adatokon felül képes egyéb, a felhasználó által az

objektumokhoz definiált információk tárolására és lekérdezésekben, tematikus térképek készítésében történő használatára. Ezen adatokat tárolhatja objektumadatként a rajzfájlban, vagy egy külső SQL adatbázisban. Tárolja az adatokat objektumadatként a következő esetekben:  Az adatok mennyisége korlátozott.  Az adatokat csak az AutoCAD Map szoftverben használja, más alkalmazásokban nem.  Az adatok csak arra az objektumra vonatkoznak, amelyekkel azokat együtt tárolja, nem pedig objektumok hálózatára.  Az adatok nem változnak gyakran.  A rajzméret nem lényeges szempont. Az objektumadatok az objektumadat táblában találhatóak, ahol a rekordok az objektumadattal rendelkező objektumoknak felelnek meg, míg a mezőkben a konkrét értékek találhatóak. Tetszőleges számú objektumadat tábla definiálható tetszőleges számú mezővel. Ugyanahhoz az objektumhoz több, ugyanabból vagy különböző táblából származó

rekord is csatolható. Objektumadat nem osztható meg projektek között 1. Gyakorlat Definiáljon az alábbi táblázat alapján objektumadat-táblát a MAPTUTTUTORIAL II mappában lévő STPIERRE rajzon található város körüli vizekhez! Mezőnév Adattípus Leírás Alapértelmezés Név Karakteres Vízfelület neve Hozzáférés Karakteres A nagyközönség hozzáfér-e Nem Mélység Valós A vízfelület átlagos mélysége Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 1 2 13 Nyissa meg a rajzot, majd állítsa be a nézetet úgy, hogy a rajz egész terjedelme látható legyen! A Map menüből válassza az Objektumadat ► Objektumadat megadása pontot! (ADEDEFDATA) ikonjára kattint. Ezzel egyenértékű, ha a Rajzkészlet eszköztár Az Objektumadat megadása párbeszédpanelben kattintson az Új tábla gombra! Az Új objektumadat tábla megadása párbeszédpanel Tábla név mezőjébe írja be a TAVAK elnevezést! Az egyedi táblanév maximum

25 karakter hosszú lehet, alfanumerikus karakterrel kell kezdődnie és nem tartalmazhat szóközt. 5 A mező megadása területen adja meg értelemszerűen a fenti táblázat segítségével a meződefiníciókat! Kattintson a Hozzáad gombra minden mező adatainak megadása után! 6 Kattintson az OK, majd a másik párbeszédpanelben a Bezár gombra! Mezőnévnek mindig egyedi, alfanumerikus karakterrel kezdődő, szóközt nem tartalmazó, maximum 31 karakter hosszúságú karaktersorozatot válasszon. A Típus listából választható értékek jelentése: 3 4  Egész –> –2147483648 és 2147483647 közötti egész szám  Karakter –> Bármely karakter  Pont –> Három valós számból álló lista vesszőkkel elválasztva, egy X, Y és Z értékkel rendelkező pontot jelölve  Valós –>1.7E-308 és 17E+308 közötti valós szám Az AutoCAD Map program a mezők definiálásakor megadott leírást jeleníti meg a mező neve helyett az

Objektumadat csatolása/leválasztása és az Objektumadat szerkesztése párbeszédpanelekben. Az Alapértelmezés mezőben megadott érték típusának meg kell egyeznie a Típus mezőben kiválasztottal. Ha mégsem egyezne meg, akkor a program megpróbálja a listából kiválasztott típusúvá konvertálni az alapértelmezésnek megadott értéket. Az objektumadat objektumhoz történő kapcsolásakor módosíthatja az alapértelmezést. 2. Gyakorlat Az 1. Gyakorlatban létrehozott objektumadat táblát bővítse legalább egy tetszőleges mezővel, és nevezze át VÍZFELÜLETEK névre! 1 Az Objektumadat megadása párbeszédpanelben válassza ki a táblanév listából a TAVAK táblát! 2 Kattintson a Módosít gombra! 3 A megjelenő párbeszédpanel felépítése megegyezik az Új objektumadat tábla megadása ablakéval, ezért önállóan bővítse mezőkkel az objektumadat táblát, majd kattintson az OK gombra! Már definiált mező módosítására, törlésére is ebben a

párbeszédpanelben van lehetőség. 4 Az Objektumadat megadása párbeszédpanelben kattintson az Átnevez gombra! 5 Adja meg az új nevet, majd kattintson az OK gombra! Mielőtt átnevez egy táblát:   Minden forrásrajzot, mely használja a táblát, csatolni és aktivizálni kell. Ha a rajz nem csatolt vagy nem aktív, akkor a táblából származó objektumadatok nem módosulnak a rajzban. Ne végezzen Rajz módú lekérdezést. Ha a projekt megnyitása óta végrehajtott Rajz módú lekérdezést, vissza kell menteni az objektumokat a forrásrajzukba, vagy be kell zárni a projektet és újra megnyitni azokat. Ha megváltoztatja egy tábla nevét, feltétlenül frissítse azokat a lekérdezéseket, melyek hivatkoznak a táblára. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 14 3. Gyakorlat Töltse fel a 2. Gyakorlatban definiált objektumadat táblát az alábbi táblázat alapján és csatolja az objektumokhoz! (A negyedik oszlopban az

objektum rajzon történő kiválasztásához talál útmutatót.) Vízfelület neve Nagyközönség hozzáfér-e A vízfelület átlagos mélysége Melyiket válassza Grande Nem 35 Legnagyobb Lac D’Annecy Nem 12 Felső Lagoon Igen 5 Alsó 1 Válassza a Map menü Objektumadat ► Objektumadat csatolása/leválasztása parancsát! (ADEATTACHDATA) ikonjára kattint. Ezzel egyenértékű, ha a Rajzkészlet 2 A Tábla listából válassza ki a kapcsolandó adatokat tartalmazó VÍZFELÜLETEK táblanevet, aminek hatására az objektumadat tábla mezői kilistázásra kerülnek! 3 A következő lépésben kiválasztásra kerülő objektumhoz csatolandó mezőértékek megadásához válasszon ki a listából egy mezőt, majd töltse ki az Érték mezőt és nyomja meg az ENTER billentyűt! Ezt ismételje meg minden mezőre, amihez értéket kíván rendelni! Ha nem változtatja meg a mező értékét, akkor az alapértelmezés kerül használatra, ha adott meg. 4 A Művelet területen

kattintson az Objektumokhoz csatolás gombra! 5 A párbeszédpanel eltűnése lehetővé teszi, hogy a rajzterületen kijelölje azt az objektumo(ka)t, amihez csatolni kívánja a rekordot. A kijelölés befejeztével nyomja meg az ENTER billentyűt! Amennyiben több objektumot is kijelölt, úgy az AutoCAD Map program az összes, kiválasztási halmazban található objektumhoz hozzárendeli az objektumadat értéket. Minden adat csatolásához hajtsa végre az előbb ismertetett lépéseket! Ha bejelöli a Felülírás jelölőnégyzetet és az objektumhoz már volt kapcsolt adat, akkor az új rekord felülírja a tábla már létező rekordját. Ha nem jelöli be a Felülírás jelölőnégyzetet, akkor az objektumnak az adott táblában több rekordja is lehet, ami az időrendi információk nyilvántartására használható. (A havonkénti vízminőség ellenőrzések eredményét például tárolhatjuk egy külön objektumadat táblában, mellyel a változások könnyen nyomon

követhetőek.) Az Objektumadat csatolása/leválasztása párbeszédpanelben bármikor le is választhat adatot egy objektumról. Ehhez válassza ki a táblát, majd kattintson az Objektumokról leválasztás nyomógombra. A rajzba való visszatéréskor válassza ki azokat az objektumokat, amelyekről az adatokat le akarja választani. A Megad nyomógomb megjeleníti az Objektumadat megadása párbeszédpanelt, ahol szükség szerint létrehozhat új táblákat, vagy módosíthatja a már meglévőket. 4. Gyakorlat Változtassa meg a Grande tóhoz tartozó Hozzáférés mező tartalmát Igen-re! 1 Válassza a Map menü Objektumadat ► Objektumadat szerkesztése parancsát! (ADEEDITDATA) 2 3 4 5 ikonjára kattint. Ezzel egyenértékű, ha a Rajzkészlet Válassza ki a rajzon a szerkeszteni kívánt, objektumadatokkal rendelkező objektumot és nyomja meg az ENTER billentyűt! Válassza ki a módosítandó objektumadatokat tartalmazó tábla nevét (Vízfelületek) a Tábla

listából! A Hozzáférés mező értékének szerkesztéséhez válassza ki az objektumadat mező leírását a listából, majd az Érték ablakban hajtsa végre a módosítást és nyomja meg az ENTER billentyűt! Kattintson az OK nyomógombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 15 Objektumadatok megtekintéséhez is használja az Objektumadat ► Objektumadat szerkesztése parancsát! Ha egy objektumhoz több rekord is kapcsolódik, akkor a Következő, Előző, Első és Utolsó gombok segítségével lépegethet a rekordok közt. A Rekord # jelet követően az aktuális rekord, illetve az objektumhoz tartozó összes rekord száma látható. Új objektum kiválasztásához kattintson az Objektum kiválasztása gombra. Ekkor a rajzba történő visszatérést és objektum kiválasztást követően a párbeszédpanel automatikusan megjelenik, és a mezők tartalma szerkeszthetővé válnak. Ha a megváltoztatott mezőértékeket új rekordban

kívánja tárolni, akkor kattintson a Rekord beillesztése gombra. A Rekord törlése gombbal kezdeményezheti az aktuális rekord törlését az objektumadat táblából. Beágyazott objektum (pl. egy blokkon belüli vonal) adatainak megjelenítéséhez kapcsolja be a Beágyazott adatok jelölőnégyzetet! 5. Gyakorlat Hozzon létre és csatoljon a STPIERRE rajzhoz egy olyan objektumadat táblát, melyben a vízfelületek félévenkénti ellenőrzése során megállapított vízminőséget tárolja! 6. Gyakorlat Hozzon létre és csatoljon a MO rajzhoz egy olyan objektumadat táblát, melyben a megyeszékhelyek nevét, lélekszámát tárolja! Forrásrajzok szerkesztése A forrásrajzok objektumainak projektbe való beillesztését követően elvégezhetők a szükséges módosítások. A megváltoztatott és az újonnan létrehozott objektumok sorsa a szerkesztési folyamat befejeztével négyféleképpen alakulhat:  Objektumok visszamenthetők forrásrajzaikba mentési halmaz

definiálásával (ld. 1 Gyakorlat)  Objektumok elmenthetők a projektbe (ld. 2 Gyakorlat)  Objektumok elmenthetők új fájlba (Mentés új néven)  Változtatások elvethetők Ha az a szándéka, hogy az objektumokat visszamentse forrásrajzaikba, a szerkesztés megkezdése előtt tanácsos lelakatolni az objektumokat (ld. 1 Gyakorlat), hogy más ne tudja módosítani az objektumokat, miközben szerkeszti őket. Az objektumlakat használatát a rendszerfelügyelő engedélyezheti a Map menü Beállítások pontjára megjelenő párbeszédpanel Több felhasználó lapján. Letiltása esetén egyszerre csak egy felhasználó rendelkezhet írás joggal az aktív rajzhoz. A zárolt objektumért felelős felhasználó azonosításához használja a Map menü Visszamentés ► Ki zárta le bemutatása pontot! (ADEWHOHASIT) A Map menü Beállítások parancsára megjelenő párbeszédpanel Visszamentés lapján található beállítások befolyásolhatják az objektumok

elmentésének módját. A Mentési halmaz objektumaival kapcsolatos opciókkal engedélyezhető a módosított objektumok automatikus – rákérdezés nélküli – mentési halmazba való kerülése, engedélyezhető a rákérdezés, illetve letiltható az automatikus objektum hozzáadás. A forrásrajzaikba visszamentett objektumok lecserélik az eredeti objektumokat. 1. Gyakorlat Készítsen másolatot a TUTORIAL II mappában lévő STPIERRE rajzról STP MENT néven, majd csatolja egy újonnan létrehozott projekthez. Végezze el a forrásrajz objektumain a következő műveleteket, majd mentse vissza a változásokat forrásrajzba!  Mozgassa el a legnagyobb tavat!  Változtassa meg a város körvonalát egy tetszőleges töréspont elmozdításával! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 16 A forrásrajzok szerkesztendő objektumai lekérdezés segítségével másolhatók be a projektrajzba. Aktív forrásrajzok összes objektumának

lekérdezéséhez kövesse az alábbi lépéseket (A Lekérdezések című fejezetben részletesen megismerkedhet a lekérdezésekkel.) 1 Válassza a Map menü Lekérdezés ► Lekérdezés megadása pontot! (ADEQUERY) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az Aktuális lekérdezésre megjelenő helyi menüből a ikonjára kattint. Megad pontot választja, vagy egyszerűen a Rajzkészlet eszköztár 2 A megjelenő párbeszédpanel Lekérdezés típusa területén kattintson a Hely gombra! 3 A megjelenő Hely feltétel párbeszédpanelben válassza a Mind opciót, majd kattintson az OK gombra! 4 A Lekérdezés módja területen jelölje be a Rajz opciót! 5 Kattintson a Lekérdezés végrehajtása gombra! A rajz módú lekérdezés lehetővé teszi az objektumok szerkesztését. Ha a rajzterületen nem jelennek meg az objektumok, akkor válassza a Map menü Rajz ► Zoom rajzterjedelemre parancsát! Végezze el az objektumokon a változtatásokat! A szerkesztő parancsok

használatát követően a program – alapértelmezés szerint – rákérdez, hogy kívánja-e az objektumot a mentési halmazhoz adni. Erre a kérdésre válaszoljon Igen-nel. A mentés forrásrajzokba művelet nem vonható vissza, ezért a parancs végrehajtása előtt ajánlatos ellenőrizni a mentési halmaz tartalmát. A mentési halmazhoz tartozó objektumok körének szabályozására a 2 Gyakorlatban talál útmutatót. A mentési halmaz objektumainak megtekintéséhez: 1 Válassza a Map menü Visszamentés ► Mentési halmaz objektumainak bemutatása pontját, vagy ikonjára! (ADESHOWOBJ) kattintson a Rajzkészlet eszköztár 2 A mentési halmaz objektumai szaggatott vonallal kiemelve jelennek meg a képernyőn. A megtekintés befejezéséhez nyomja meg az ENTER billentyűt! Ha az objektumok lelakatolása engedélyezve van, akkor a mentési halmazhoz adott objektumok lelakatolódnak, így más felhasználó nem szerkesztheti azokat. Több objektum szerkesztésekor érdemes

még a szerkesztés megkezdése előtt lelakatolni őket, így más felhasználó lakatolása nem akadályozhatja meg munkájában. Lelakatolt fólián, illetve papírtérben lévő objektum nem adható a mentési halmazhoz. Lelakatolt objektumok felszabadításához távolítsa el az objektumokat a mentési halmazból! Mentési halmaz objektumainak forrásrajzba mentéséhez: 1 Válassza a Map menü Visszamentés ► Mentés forrásrajzokba pontját, vagy kattintson a ikonjára! (ADESAVEOBJS) Rajzkészlet eszköztár 2 A megjelenő Objektumok elmentése forrásrajzokba párbeszédpanelben legyen bejelölve a Lekérdezett objektumok elmentése jelölőnégyzet a Mentési opciók területen! 3 Kattintson az OK gombra! A mentési halmaz lekérdezett objektumai a származásuk szerinti forrásrajzba visszamentésre kerültek. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 17 2. Gyakorlat Az 1. Gyakorlatban létrehozott projektben rajzoljon két újabb tavat,

melyek közül az egyiket mentse el a forrásrajzba, a másikat pedig a projektbe! Az egyik objektum forrásrajzba mentéséhez: 1 Válassza a Map menü Visszamentés ► Objektumok hozzáadása a mentési halmazhoz pontját, vagy ikonjára! (ADESELOBJS) kattintson a Rajzkészlet eszköztár Adja meg a parancssorban a j (összesúJ) opciót az összes új objektum kijelöléséhez! (Ha nem akarja gyakorolni az objektum mentési halmazból való eltávolítását, akkor használja a. k (Kijelöl) opciót, majd jelölje ki az egyik objektumot!) 3 A kijelölés végén nyomja meg az ENTER billentyűt! Ellenőrizze a mentési halmaz tartalmát, s ha az mindkét új objektumot tartalmazza, akkor törölje az egyiket a következőképpen! 1 Válassza a Map menü Visszamentés ► Objektumok eltávolítása a mentési halmazból pontját, vagy 2 ikonjára! (ADEREMOBJS) kattintson a Rajzkészlet eszköztár Adja meg a parancssorban a k (Kijelöl) opciót, és válassza ki a mentési

halmazból törlendő objektumot! A t (Törölt) opcióval a projektrajzban törölt objektumok távolíthatók el a mentési halmazból, elkerülve ezen objektumok forrásrajzból való törlését. Az objektum visszamentésekor ellenőrizze az Újonnan létrehozott objektumok elmentése jelölőnégyzet bekapcsolt állapotát! Meghatározhatók továbbá a forrásrajzok, ahová az objektumokat mentésre kerülnek, valamint az objektumok mentésének módja. 2 Ha csak egy forrásrajz objektumaival dolgozik, akkor az Újonnan létrehozott objektumok mentési sorrendje mezőben a Semmi felirat olvasható, és az objektumok automatikusan abba az egy rajzba mentődnek vissza. Több forrásrajz esetén megadható opciók:  Kijelölés Manuálisan minden egyes objektumhoz kiválaszthat egy rajzot a mentéshez.  Terület Az objektumok a lista első olyan forrásrajzába kerülnek mentésre, melyben az objektum határvonalai fekszenek.  Fólia Az új objektum projektbeli

fólianevével megegyező forrásrajzbeli fóliára menti el a program az új programokat. Ha több forrásrajz is rendelkezik az adott fólianévvel, akkor közülük az aktív forrásrajzok listájában előrébb lévő forrásrajzra kerül mentésre az objektum. A másik újonnan létrehozott objektum projektbe mentéséhez használja a Fájl menü Mentés parancsát! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 18 Térképek készítése Térképek létrehozásának első lépéseként el kell készíteni a térkép körvonalrajzát, amennyiben az nem áll a rendelkezésünkre az AutoCAD Map programban közvetlenül felhasználható formában. A körvonalrajz elkészítésére két eljárás közül választhat:  A digitalizálás során a rajzi információkat digitális formába konvertáljuk. A legkönnyebb digitalizálási eljárás a digitalizáló tábla használata.  A térkép importálásával lehetőség van olyan térképek

használatára az AutoCAD Map szoftverben, melyeket más programmal készítettek. A digitális adatokat az AutoCAD Map saját formátumára konvertálja. Digitalizálást követően az automatikus adattisztító eszközök segítségével a pontatlanul rajzolt adatok tökéletesíthetők a rajz térképészeti, topológiai célokra való alkalmassá tételéhez. Digitalizás A papírtérképek legáltalánosabb digitális formába történő konvertálási eljárása a digitalizálás, mely a legjobb módszer a szabálytalan vonalak térképre történő felvitelére. Az AutoCAD Map program olyan digitalizálási eszközökkel rendelkezik, melyek segítségével a digitalizáláskor a következő grafikus és leíró információk rendelhetők objektumokhoz.  Földrajzi adatok, melyek a térkép objektumainak alakjáról és helyzetéről adnak információt pontok, vonalak, ívek, körök, ellipszisek, poligonok és blokkok formájában.  Attribútum adatok, melyek a

térkép objektumairól tárolnak szöveges információt a rajzon belül objektumadat vagy csatolt külső adatbázis adat formájában.  Megjelenítési adatok, melyek a térkép objektumainak megjelenítésével kapcsolatos adatokat tárolják. Az adatnyerés – az információk bevitele a rendszerbe – sok időt vesz igénybe és fontos szerepet játszik a térinformatikai alkalmazások készítésében, ezért digitalizálás előtt érdemes átgondolni a következőket:  A forrástérképek alkalmassága A pontatlanságok elkerülése érdekében meg kell vizsgálni, hogy a projekt céljából megfelelő-e a minősége a digitalizálandó térképnek.  A globális koordináta-rendszer A CAD rendszerek derékszögű koordináta-rendszert használnak az objektumok geometriájának leírásához, ezért a digitalizálandó forrástérképnek is síkbeli koordináta-rendszerűnek kell lennie. Szélességi és hosszúsági koordináták alapján digitalizált

térképeknek egy globális koordinátarendszerrel kell rendelkezniük a pontos ábrázolás érdekében. (Bővebben lásd a Koordinátarendszerek fejezetben!)  Szelvényezés A digitalizáló tábla méreteit meghaladó térkép digitalizálásához a térképet részekre (szelvényekre) kell bontani, amelyek a digitalizálást követően akár önállóan, akár egyetlen nagy rajzzá összeállítva felhasználhatóak. A 3-5 százalékos átlapolást tartalmazó szelvények összeállítása előtt használja a letisztázási funkciókat, melyekről bővebben a Térképek letisztázása fejezetben olvashat.  Fóliaszervezés Érdemes tervet készíteni a fóliák elnevezésére, mert a jól megválasztott nevek lehetővé teszik a helyettesítő karakterek használatát kiválasztáskor, ugyanakkor csoportosításukat is megkönnyítik. Ha minden topográfiai objektumot tartalmazó fólia neve TP-vel kezdődik (például: TP FOLYÓ, TP SZINTVONAL), akkor az összes ilyen

fóliára egyszerűen a TP* kifejezéssel hivatkozhat például lekérdezésekben, vagy kulcsnézetek megadásakor.  Adatok tárolása A rajzban tárolt objektumadat táblák és a külső fájlban tárolt adatbázis táblák használatának előnyei és hátrányai figyelembe vételével dönteni kell az objektumokról szükséges nem grafikus információ tárolásának módjáról. (További információt az Objektumadatok létrehozása, és a Külső adatbázisok című fejezetekben talál.)  Topológia ábrázolása A helyes topológia kialakítása érdekében még a digitalizálás megkezdése előtt érdemes eldönteni az alkalmazni kívánt topológia típusát, és annak felépítésében résztvevő elemek körét. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 19 1. Gyakorlat Digitalizáljon egy tetszőleges, nem túl bonyolult szerkezetű térképet! Egy térkép digitalizálása a következő fő lépésekből áll:  A

digitalizáló konfigurálása  A digitalizáló tábla konfigurálása  A digitalizáló tájékozása a térképhez  Az objektumok digitalizálása A digitalizáló konfigurálása 1 Válassza az Eszköz menü Beállítások pontját! 2 A megjelenő Beállítások párbeszédpanel Rendszer lapján válassza ki a digitalizálót az Aktuális mutatóeszköz listáról! 3 Adja ki a Tábla parancsot, és használja a KFG opciót a tábla konfigurálásához! Jelölje ki a rögzített és a lebegő képernyőterületet a táblája területének egyik sarkában! 4 Jelölje meg a lebegő képernyőterületet a tábláján! 5 Válassza az Eszköz menü Beállítások pontját! 6 A megjelenő Beállítások párbeszédpanel Rendszer lapján válassza ki a Csak digitalizáló opciót a Digitalizáló bemenet területen! 7 Kattintson az Ok gombra! A rögzített és a lebegő képernyőterület a digitalizáló felületén lévő téglalap alakú felület, amelyen belül a

digitalizáló úgy működik, mint egy egér. Így digitalizálás közben is könnyen elérhetőek a menük, ablakok, párbeszédpanelek. A lebegő képernyőterület lehetővé teszi, hogy egy menü bárhol elérhető legyen a tábla felületén. A konfigurálást követően az F12 funkcióbillentyűvel válthat a két képernyőterület között! Digitalizálás során a rögzített képernyőterület le van tiltva, míg az egér letiltásához használja a Beállítások párbeszédpanelt! A digitalizáló tájékozása a térképhez 1 Rögzítse körültekintően a térképet a digitalizáló táblán! 2 Adja ki a TÁBLA parancsot, és használja a KAL opciót! 3 Digitalizálja a térkép illesztőpontjait, és adja meg azok X és Y koordinátaértékeit! 4 Nyomja meg az ENTER billentyűt! 5 A program kérésére adja meg, hogy melyik kalibrálási opciót kívánja használni! A TÁBLA parancs KAL opciója a térképen használt koordináta-rendszerhez kalibrálja a

digitalizálót. A kalibrálásnak az a célja, hogy aránypár által meghatározott viszonyt hozzunk létre a digitalizáló felülete és a rajzolt objektum valódi mérete között. A kalibráláshoz szükséges pontok száma függ a térkép teljes méretétől, a pontosság szükséges mértékétől és az eredeti térkép torzításától. Kilenctől több pont használata fölösleges, inkább a pontok egyenletes elosztásával biztosítsuk a maximális pontosságot! A négy sarokpont általában elegendő a kalibráláshoz. A kalibrálás eredményét bemutató táblázat segítségével azt a transzformáció típust válassza, amelyre nézve az Illesztés eredménye sorban a Pontos megjelölés látható. Ha több transzformáció is Pontos, akkor a legkisebb RMS hibával és szórással rendelkezőt válassza közülük. A digitalizálás opcióinak megadása: 1 Válassza a Map menü Adatok megadása ► Digitalizálás beállítása pontját! (MAPDIGISETUP) 2 A Térkép

digitalizálás beállításai párbeszédpanelben válasszon egy objektum típust! Válassza a Csomópont opciót, ha pontokat vagy blokkokat akar digitalizálni. Válassza az Él opciót, ha vonalláncokat akar digitalizálni! 3 Ha a digitalizálás közben adatot kíván csatolni az objektumokhoz, akkor jelölje be az Adat csatolása jelölőnégyzetet, majd kattintson a Csatolt adat nyomógombra, és adja meg a használni kívánt adattáblát! Digitalizálás közben meg kell adni az objektumokhoz tartozó adatokat. 4 Ha a digitalizálás közben meg akarja változtatni a címkepontok helyét, akkor jelölje be a Címkepont kijelölése jelölőnégyzetet! 5 Adja meg az új objektumok fóliáját! 6 Adja meg a blokkot (csomópontoknál), vagy a vonaltípust (vonalas objektumoknál), melyet az új objektumok létrehozásakor szeretne használni! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 7 8 9 20 Adja meg, szeretne-e automatikus végpont

(csomópontoknál), vagy beillesztési pont (vonalas objektumoknál) tárgyrasztert használni! Csomópontok esetében adja meg, hogy meg akarja-e határozni a blokkok elforgatását és méretét! Vonalas objektumoknál adja meg, hogy az objektumok kétdimenziósak vagy háromdimenziósak! 2D objektumoknál adja meg a szélességet! Kattintson az OK nyomógombra a párbeszédpanel bezárásához és a beállítások elmentéséhez! Élek és csomópontok digitalizálása 1 Válassza a Map menü Adatok megadása ► Digitalizálás parancsot! (MAPDIGITIZE) 2 Adja meg az első pontot vagy a vonalláncot, melyet digitalizálni akar! 3 Ha bejelölte az Adat csatolása jelölőnégyzetet a Térkép digitalizálás beállításai párbeszédpanelben, akkor adja meg az objektum adatait! 4 Ha bejelölte a Címkepont kijelölése jelölőnégyzetet a Térkép digitalizálás beálltásai párbeszédpanelben, akkor adja meg az új objektum címkepontját! 5 Ha bejelölte az Elforgatás

jelölőnégyzetet, akkor adja meg a csomópont elforgatását fokban. Ha bejelölte a Lépték jelölőnégyzetet, akkor adja meg a lépték értékét! 6 Folytassa a pontok és vonalláncok megadását! A digitalizálással létrehozott adatok nem tekinthetők késznek, amíg le nem tisztázta, és nem ellenőrizte az adatokat. Erről részletesebben a Térképek letisztázása című alfejezetben olvashat Térképek letisztázása A digitalizálásból és szkennelésből származó hibák pontatlanságot okozhatnak a térképen, melyek megnehezítik, vagy akár megakadályozzák a további felhasználásukat. A térkép pontosságának növeléséhez az AutoCAD Map program letisztázási eszközei használhatók. Topológia létrehozása előtt mindig le kell tisztázni a rajzot! A letisztázási eszközök használata előtt érdemes elmenteni a rajzot, és lefagyasztani az összes olyan fóliát, amely papírtérben lévő objektumot tartalmaz. A papírtérben lévő objektumok

is részt vesznek a letisztázásban, ha az Objektumok kiválasztása párbeszédpanelben az Automatikus választás opciót jelöli meg. Ennek következtében a papírtérben található objektumok törlődhetnek, módosulhatnak, vagy akár átkerülhetnek a modelltérbe is. 1. Gyakorlat Tisztázza le az 1. Gyakorlatban digitalizált térképet! 1 Válassza a Map menü Segédeszközök ► Rajz letisztázása pontját, vagy egyszerűen kattintson ikonjára! a Map eszköztár (ADEDWGCLEAN) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 21 2 3 A megjelenő Rajz letisztázása párbeszédpanelben kattintson az Objektumok kiválasztása gombra! Adja meg a rajz letisztázásában résztvevő objektumok körét, majd kattintson az OK gombra! A kiválasztás történhet automatikusan vagy manuálisan attól függően, hogy melyik rádiógombot választotta. Az így kiválasztott objektumok köre tovább szűkíthető fólia szűrő alkalmazásával. Kézi

választás esetén a kiválasztott objektumok száma az Objektumok kiválasztása terület utolsó sorában megjelenik. 4 Kattintson az Objektumok konvertálása gombra ahhoz, hogy megadja mi történjen a letisztázás után az eredeti objektumokkal, majd kattintson az OK gombra! A párbeszédpanel Opciók területén lehetőség van továbbá vonalak, ívek, körök, és 3D vonalláncok vonallánccá, illetve kör ívvé konvertálására. Kör vonallánccá konvertálásakor olyan vonallánc jön létre mely két valódi ívből áll, nem pedig rövid vonalszakaszokból. Az ilyen konvertálások akkor lehet lényegesek, ha tematikus térképen különböző vonalvastagsággal akarja megjeleníteni ezeket az objektumokat. Vonalvastagság ugyanis csak vonalláncokhoz adható meg. 5 Kattintson a Letisztázási opciók gombra a javítani kívánt hibák és a javítási módszer megadásához! 6 Kattintson a Tovább gombra a letisztázás megkezdéséhez! A letisztázási opciók

megadásával részletesen szabályozhatja a kijavítandó hibák körét, illetve a javításhoz használt módszert. A Letisztázási opciók párbeszédpanel Geometria szerkesztése területén az alkalmazni kívánt műveletek választhatók ki a jelölőnégyzetek segítségével. Megadható továbbá a Tűrés értéke mezőben az a távolság, melynél közelebb lévő vonalas objektumok, vagy csomópontok esetén a hiba javítandó. A választható letisztázási módszerek:  Kettőzött objektumok törlése Pontok, szövegek és blokkok kivételével a kettőzött objektumok törlésre kerülnek. Topológiák, tematikus térképek, kirajzoltatás esetén igen hasznos tisztázási mód. Különböző irány, különböző tulajdonságok (például vonaltípus, szín) még nem befolyásolják a kettőzöttség tényét. Hasonlóan az azonos geometriájú, de különböző fólián elhelyezkedő objektumok is kettőzöttnek számítanak.  Rövid objektumok törlése Az

adott tűrésnél rövidebb objektumok törlését eredményezi. Ha az objektum mindkét vége másik objektumokhoz csatlakozik, akkor a Csomópontfürtök összevonása opció használandó a hiba javítására.  Metsző objektumok megtörése Vonalak, ívek, körök és vonalláncok metszésénél csomópont létrehozásával különálló, egyedi objektumok keletkeznek. Hálózati topológia felépítésénél vagy topográfiai kontúrok használatánál ajánlatos e tisztázási módszer alkalmazása. A különböző fólián található, a valóságban nem metsző objektumok megtörésének elkerülése érdekében egyszerre csak egy fólián ajánlatos használni ezt az opciót. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 22  Hézagok megszüntetése Ha a tűrési értéken belül megközelíti egymást két objektum, és az egyik kiterjeszthető úgy, hogy metssze a másikat, akkor az objektum hozzákapcsolódik az adott tűrésen belül

lévő csomóponttal. Ha nincs csomópont, akkor a program létrehoz egyet a metszéspontnál.  Csomópontfürtök összevonása Az egymástól a tűréshatártól kisebb távolságra lévő csomópontokat a leginkább középre esőhöz csatolja.  Álcsomópontok feloldása A csak két objektumhoz tartozó csomópontok (álcsomópontok) megszűntetésével egyesíti a két objektumot.  Szabad objektumok törlése Törli azokat az objektumokat, amelyeknek legalább egy végpontja nem csatlakozik más objektumhoz. A tűrés értékét kicsit nagyobbra célszerű állítani, mint a törölni kívánt legnagyobb túlnyúlás. A szabad objektumok törlése előtt érdemes a Metsző objektumok megtörése opciót használni.  Vonalas objektumok egyszerűsítése Az azonos tűréshatáron belüli összefüggő vonalak, ívek és vonallánc-részek halmazát egyetlen vonallánccá konvertálja. Az opció használatakor elvesznek a vonalláncok vastagságára vonatkozó

adatok. A Javítási módok területen az Automatikus javítás opció a tűrés feltételnek megfelelő összes hiba javítását engedélyezi, míg a Kézi javítás opció használatával a program megvizsgálja, hogy hol van szükség javításra, és felkéri a felhasználót jelölők elhelyezésére minden egyes esetben. Kézi javítás esetén a Letisztázás jelölései gomb segítségével megadható az egyes tisztítási műveleteknél használt jelölések formája, és színe. A letisztázási műveletek sorrendje befolyásolhatja a művelet eredményét. Ha az összes hibát automatikusan javíttatja, akkor a letisztázási műveletek az alábbi sorrendben futnak le:  Előző jelölők törlése  Vonalas objektumok egyszerűsítése  Hézagok kijavítása  Csomópontfürtök összevonása  Metsző objektumok megtörése  Szabad objektumok törlése  Rövid objektumok törlése  Álcsomópontok feloldása  Kettőzött objektumok

törlése Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 23 Koordináta-rendszerek Minden földrajzi adat valamilyen koordináta-rendszerben jön létre, ami valamilyen vonatkozási rendszerhez tartozik. A rajzhoz rendelt koordináta-rendszer segítségével meghatározhatja, hogy a rajz milyen koordinátarendszerben készült Az AutoCAD Map ezt az információt használja rajzok új koordináta-rendszerbe transzformálásához. Az AutoCAD Map előre definiált koordináta-rendszerek könyvtárat tartalmaz, melyben a legtöbb szabványos koordináta-rendszer megtalálható. A felhasználó nem törölhet vagy módosíthat előre definiált koordináta-rendszereket. A globális koordináta-rendszer a térkép origójának, az alkalmazott vetületi rendszernek és a használt mértékegységnek a leírása, megadja, hogy hogyan történt a földgömb levetítése egy papírlapra és átszámítása derékszögű koordináta-rendszerbe. Szükség esetén egyéni

koordináta-rendszer is definiálható a Map menü Segédeszközök ► Globális koordináta-rendszer megadása pontjával, vagy az ADEDEFCRDSYS paranccsal. (Bővebben lásd a Súgóban!) Ezek a koordináta-rendszereket módosíthatók, törölhetők, de. ehhez járatosnak kell lennie a leképezésben és a koordináta-rendszerekben. 1. Gyakorlat Rendeljen globális koordináta-rendszert egy újonnan létrehozott projekthez! 1 Válassza a Map menü Segédeszközök ► Globális koordináta-rendszer hozzárendelése pontját! (ADESETCRDSYS) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intéző Projekt csomópontjára megjelenő helyi menü Koordinátaikonjára kattint. rendszer pontját választja, vagy egyszerűen a Map eszköztár 2 A megjelenő Globális KR hozzárendelése párbeszédpanel Aktív projekt területén adja meg a projekthez hozzárendelni kívánt globális koordináta-rendszer kódját! Ha nem tudja a kódot, kattintson a KR kiválasztása nyomógombra. A Globális

koordináta-rendszer kiválasztása panelben válasszon ki egy kategóriát, majd válaszon az elérhető koordináta rendszerek listájából. A Tulajdonságok gombra kattintva megtekintheti a kiválasztott koordináta–rendszer tulajdonságait. 3 A Forrásrajzok területen kattintson a Rajzok kiválasztása gombra azon forrásrajzok kiválasztásához, amelyekhez globális koordináta-rendszert kíván rendelni! 4 Adja meg vagy a KR kiválasztása gombbal válassza ki listából a kiválasztott forrásrajzokhoz hozzárendelni kívánt globális koordináta-rendszer kódját! 5 Kattintson az OK gombra! Minden forrásrajzhoz egy BAK kiterjesztésű háttérfájl készül a globális koordináta-rendszer információk hozzárendelése nélkül. Adatok forrásrajzból való visszakeresésekor a program automatikusan transzformálja az adatot, ha a forrásrajz más koordináta-rendszert használ, mint az aktuális projekt. Adatok visszamentésekor a program automatikusan

visszatranszformálja az adatokat a forrásrajz koordináta-rendszerébe. Ha a projekt forrásrajzból lekérdezett objektumokat tartalmaz, akkor a forrásrajzhoz és a projektrajzhoz nem lehet globális koordináta-rendszert rendelni. A globális koordináta-rendszerek használata sok bonyolult számítással jár, ami csökkentheti a teljesítményt, például lekérdezések futtatásakor vagy objektumok visszamentésekor. Globális koordináta-rendszer eltávolításához írjon be egy pontot (.) a Globális KR hozzárendelése párbeszédpanel Kód mezőjébe. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 24 2. Gyakorlat Ellenőrizze a MAPTUT2 projekthez csatolt aktív rajzok globális koordináta-rendszerének kódjait! 1 Válassza a Map menü Rajzok ► Rajzkészlet megadása/módosítása pontját! (ADEDRAWINGS) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intéző Rajzok csomópontjára megjelenő helyi menü Rajzkészlet meghatározása/módosítása

pontját választja, vagy a Rajzkészlet eszköztár 2 Kattintson a Rajz beállítások gombra a megjelenő Rajzkészlet megadása/módosítása párbeszédpanelben! 3 A Rajz beállítások párbeszédpanel Aktív rajzok területén látható listában a rajzok nevétől jobbra a globális koordináta-rendszer kódja olvasható. A Rajz beállítások párbeszédpanel Egyszerű transzformáció terület opciói nem használhatóak, ha a térképrajzhoz globális koordináta-rendszer van rendelve. Csak aktív rajzokhoz rendelt koordinátarendszer tekinthető meg így! ikonjára kattint. Adatok importálása, exportálása Számos fájlformátumú (.shp, mif, dgn, dxf, sdf) térképállományt tud az AutoCAD Map program a saját formátumába konvertálni, illetve visszaalakítani (exportálni). Importálás és exportálás során a program az AutoCAD Map mappában található mapiarx.ini nevű fájlt használja az adott konverzióhoz tartozó beállítások kiolvasásához. A fájl

beállításai egyszerű szövegszerkesztő használatával megváltoztathatók Egyszerre csak egy fájl importálható, vagy exportálható. A DXF fájlok beolvasásához válassza a Fájl menü Megnyitás parancsát (DXFBE), majd a Listázandó fájlok típusa mezőben állítsa be a .dxf kiterjesztést A DXF fájlokból importált objektumoknak nincs kapcsolatuk más objektumokkal ugyanúgy, mint az adatoknak sem lesz kapcsolatuk objektumadatokhoz vagy külső adatbázisokhoz. 1. Gyakorlat Importálja be a Bács-Kiskun megye településrajzát tartalmazó FALU.MIF MapInfo cserefájlt úgy, hogy az objektumok a Település fóliára kerüljenek, a települések adatai pedig objektumadatként kerüljenek tárolásra! Mentse el az importáláshoz beállított opciókat! Az importálás megkezdése előtt hozzon létre egy új rajzot! A MapInfo program a poligonokat zárt területként kezeli. A mapiarxini fájl PolygonModel=topology beállítása mellett végzett importálás

eredményeként ezek a poligonok centroiddal ellátott vonalláncokként jelennek meg az AutoCAD Map programban, ahol az objektumadatok a centroidhoz vannak rendelve. Használja most a PolygonModel=region beállítást, hogy centroid nélküli, zárt vonalláncok keletkezzenek, ahol az objektumadatok a vonallánchoz csatolódnak! 1 2 3 4 Válassza a Map menü Segédeszközök ► Import pontját, vagy kattintson a Map eszköztár ikonjára! (MAPIMPORT) A megjelenő Térkép import párbeszédpanelben válassza ki az importálandó fájl Formátumát, majd adja meg a fájl Nevét, vagy használja a Tallózás nyomógombot! Kattintson a Tovább gombra! A megjelenő Adat import opciók párbeszédpanel Grafikus adatelemek beolvasása területén jelölje be az Adatelemek hozzárendelése fóliákhoz jelölőnégyzetet, majd kattintson a Fóliák gombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 5 6 7 25 Az Adatelemek hozzárendelése fóliákhoz

párbeszédpanel Kontroll adatelem területén válassza ki a Tlpnév listaelemet! Kattintson a Célfólia területen az Új gombra, és adja meg a Települések nevet! A Felhasználható értékek területen kattintson a Mindegyik gombra az összes listaelem kijelöléséhez, majd kattintson az [>>] gombra az elemek Hozzárendelt értékek listában való megjelenéséhez! 8 Kattintson az OK gombra! 9 Az Adatelemek beolvasása területen jelölje meg az Adatelemekből objektumadat készítése opciót, kattintson az Adat gombra, és adja meg a létrehozandó objektumadat tábla nevét! 10 Mentse el az importáláshoz megadott opciókat a Beállítások terület Elment gombjával! 11 Kattintson a Tovább gombra! Az importálás folyamata alatt a parancssorban olvasható a már feldolgozott objektumok száma. Az importálás megszakítása esetén az addig feldolgozott minden adat elvész. A beimportált adatok megtekintéséhez válassza a Nézet menü Zoom ► Terjedelem

pontját! Mentse el új néven a rajzot! Ha az importálással egyszerre koordinátakonverziót is akar megadni, akkor jelölje be a koordináta-konverzió végrehajtása jelölőnégyzetet, majd a Definíció gombra történő kattintással adja meg a kategóriákat, és koordináta-rendszer kódokat! Grafikus adatelemek fóliákhoz való rendelésének lépéseit a 4. Gyakorlat részletezi. Csak rajzi objektumok konvertálásához válassza az Adatelemek figyelmen kívül hagyása opciót! Az adatelemek konvertálásakor megadhatja, hogy objektumadatként, vagy külső adatbázisként kívánja tárolni az adatelemeket. Korábban elmentett importálási opciók újbóli felhasználásához kattintson a Betölt gombra! Az újonnan importált adatokat ajánlatos ellenőrizni, letisztázni további felhasználásuk előtt. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 26 2. Gyakorlat Exportálja a MAPTUT II mappában található STPIERRE rajz Water

fóliáján lévő objektumokat MIF formátumba! 1 2 3 4 5 Válassza a Map menü Segédeszközök ► Export pontját, vagy kattintson a Map eszköztár ikonjára! (MAPEXPORT) A megjelenő Térkép export párbeszédpanel Fájl exportálása területén válassza ki a Formátumot és adja meg a létrehozandó fájl Nevét! Jelölje be az Automatikus választás opciót, majd engedélyezze a Kiválasztott objektumok szűrését, és állítsa be a szűrőfeltételt a fóliára! Kattintson a Tovább gombra! A megjelenő Térkép export párbeszédpanel Adatelemek kiírása területén válassza az Adatok figyelmen kívül hagyása opciót! 6 Kattintson a Tovább gombra! A Fájltípus opció választásával megnézheti azokat az információkat melyek a külső állományba kerülnek. Ezt a lehetőséget nem minden fájlformátum támogatja. A művelet eredményéről a parancssorban olvashat üzenetet A Térkép export opciók párbeszédpanel vezérli az exportálás folyamatát,

melyről bővebben a Súgóban olvashat. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 27 Külső adatbázisok A térinformációs rendszerek lehetővé teszik intelligens térképek készítését, azaz hogy ne csupán a térképeken grafikusan ábrázolható információ mennyiség álljon a felhasználó rendelkezésére. A térkép objektumaihoz kapcsolódó további információk tárolhatóak belső objektumadat táblákban – mint az már korábban részletezésre került – és tárolhatóak külső adatbázisokban. Döntéshozatalnál, különböző elemzéseknél jól használható az objektumokhoz kapcsolódó információk azon tulajdonsága, hogy könnyen megtekinthetőek, illetve az információ alapján a rajzbeli objektumok visszakereshetőek. Például lekérdezhető egy adott településen eladó telkek közül a 300 m2-nél nagyobb, 10 millió forintnál olcsóbb telkek. A külső adatbázistáblák használatának előnyei:  Nem

növeli a rajzfájl méretét.  A külső kapcsolódás által elkerülhető az adatvesztés a tartalmazó objektum törlésekor, mivel a rajz csak az adatokra vonatkozó csatolásokat tartalmaz.  Ugyanaz az adatbázis tábla több rajzhoz vagy más alkalmazásokhoz is használható. Hátrányként említhető, hogy fizikailag külön állomány(oka)t alkot a külső adatbázis, így a projekt használhatóságához külön figyelni kell az adatbázisok jelenlétére. Az objektumadat táblák átkonvertálhatóak külső adatbázisokká. (Bővebben lásd a Súgóban! ) Az AutoCAD Map program meghajtók használatával sok típusú adatbázist képes használni, sőt még a mentésre kerülő változtatásokat is visszaalakítja az adatbázis formátumába. Az ehhez szükséges információkat – az adatforrás helye, típusa, verziója, a megfelelő adatbázis meghajtó – az .udl kiterjesztéssel rendelkező univerzális adatcsatolás fájl (UACS)tárolja, mely

alapértelmezés szerint a Data Links mappában található, de ez megváltoztatható. (Eszköz ► Beállítások ► Fájlok lap) A legtöbb adatforrás esetében a program automatikusan létrehozza ezt az UACS fájlt az adatbázishoz való csatlakozáskor. Ellenkező esetben, vagy ha módosítás szükséges használja a Map menü Adatbázis ► Adatforrások ► Konfigurálás pontját! (MAPCONFIGDB) Az AutoCAD Map program telepítésével a következő meghajtók érhetőek el:  a Jet felület, amely a Microsoft Access adatbázis fájlokhoz használható,  az SQL Server kiszolgáló,  az Oracle kiszolgáló  az ODBC meghajtó. (Ez utóbbi által legkönnyebben elérhető adatbázis típusok: dBASE® 3 és 5, Microsoft Excel® 97, Paradox® 7.0, Microsoft Visual FoxPro® 50) Adatforrások csatolása Külső adatbázisban tárolt adatok eléréséhez csatolni kell az adatbázist, majd pedig kapcsolódni hozzá. A csatolás eredményeként az adatbázis neve

megjelenik a Munkatér Intézőben az Adatforrások csomópontnál, ténye pedig a projektrajzba kerül tárolásra. A kapcsolódás, a program és az adatforrás közti kommunikációs csatorna megnyitását jelenti. Ha memória vagy adatbázis kapcsolatok felszabadításához megszünteti az adatbázishoz való kapcsolódást, attól még a csatolás tovább él, ahogy a Munkatér Intéző is mutatja. 1. Gyakorlat Hozzon létre egy új projektet (TELKEK), melyhez csatolja a TUTORIAL IV mappában található PARCELS rajzot és csatolja a PARCELS.MDB adatbázist a Munkatér Intéző segítségével! 1 Vontassa át Windows Intézőből az adatbázis fájlt a Munkatér Intézőre. (Jelen esetben a Data Links mappában már megtalálható a PARCELS adatbázishoz tartozó UACS fájl, ezért úgy is eljárhattunk volna, hogy a PARCELS.UDL állományt vontatjuk a Munkatér Intézőbe) Ez a módszer csak a következő kiterjesztésű állományok esetén használható: 2  .dbf  .db

 .mdb  .xls (legalább egy névvel ellátott tartománnyal kell rendelkeznie)  .udl A program létrehozza a szükséges konfigurációs fájlokat, és automatikusan kapcsolódik az adatforráshoz. Ha a program kéri, adja meg felhasználói nevét és jelszavát az adott adatbázishoz. Jelszó megadása nélkül a program csak csatolja az adatforrást, de nem kapcsolódik hozzá. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 28 A Map menü Beállítások pontjára megjelenő párbeszédpanel Adatforrás lapján, az Adatbázis verziók társítása a fájlkiterjesztésekkel területen válassza a Társítás nyomógombot, a .dbf, xls, vagy db kiterjesztésű adatbázis fájl szerkesztéséhez használandó adatbázis kezelő program társításához. Adatbázisfájl Munkatér Intézőre vontatásakor, az AutoCAD Map ellenőrzi a fájl kiterjesztését és a megadott adatbázis kezelő szoftvert használja. Amennyiben az adatbázis kezelő

szoftver több verzióját is használja, válassza a Mindig rákérdez opciót a megfelelő fájl kiterjesztéssel jelölt területen. Ebben az esetben minden alkalommal, amikor egy adatbázis fájlt mozgat a Munkatér Intézőre, az AutoCAD Map megkérdezi, hogy a szoftver melyik verzióját kívánja használni. Például ha az összes dBASE fájl dBASE III formátumban van, akkor válassza a Minden esetben opciót, majd válassza a Legördülő listából a dBASE III programot. Ha vannak dBASE III és dBASE IV formátumú fájljai is, válassza a Mindig rákérdez opciót a dBASE/FoxPro területen. 2. Gyakorlat Válassza le az 1. Gyakorlatban létrehozott TELKEK projektről az adatforrást! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Adatforrások ► Leválasztás parancsát! (MAPDETACHDB) Az Adatforrás leválasztása párbeszédpanelben az adatforrás kiválasztását követően kattintson a Leválaszt gombra! Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az adatforrás nevére

megjelenő helyi menüből választja a Csatolás megszüntetése pontot. A leválasztást követően sem az adatforrás, sem a vele társított táblák és lekérdezések nem jelennek meg a Munkatér Intézőben. 3. Gyakorlat Ismételje meg az 1. Gyakorlatot, de most a megfelelő menüpontok használatával! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Adatforrások ► Csatolás parancsát! (MAPATTACHDB) Ezzel egyenértékű, ha Munkatér Intézőben az Adatforrások csomópontra kettőt kattint, vagy az itt megjelenő helyi menüből választja ki a Csatolás pontot. 2 Az Adatforrás csatlakoztatása párbeszédpanelben válassza ki az adatbázishoz tartozó UACS fájlt (parcels.udl), majd kattintson a Megnyitás gombra! 3 Ha a program kéri, adja meg felhasználói nevét és jelszavát az adott adatbázishoz. Jelszó megadása nélkül a program csak csatolja az adatforrást, de nem kapcsolódik hozzá. Ha az adatbázishoz még nem létezik UACS fájl – például ez lesz az első

csatolása – akkor az Adatforrás csatlakoztatása párbeszédpanelben válassza ki a csatolandó adatbázis típusát a Fájltípus listáról. Így már megkereshető az adatbázis, mely kijelölését követően kattintson a Megnyitás gombra! Ha a kívánt fájltípus nem szerepel a Fájltípus listában, akkor manuálisan kell létrehozni az UACS fájlt. Ehhez a párbeszédpanel területén megjelenő helyi menüből válassza az Új ► Microsoft Data Link parancsot. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 29 4. Gyakorlat Szüntesse meg az előző gyakorlatban létrehozott TELKEK projektben az adatbázis kapcsolódását! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Adatforrások ► Kapcsolat megszüntetése pontját, majd a megjelenő párbeszédpanelben az adatbázis kiválasztását követően kattintson a Leválaszt gombra! (MAPDISCONNECTDB) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az adatforrás nevére megjelenő helyi menüből

választja a Kapcsolat bezárása pontot. A kapcsolat megszüntetését követően az adatbázis még látható a Munkatér Intézőben mivel csatolás még él. Az adatbázis újbóli elérhetőségéhez: 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Adatforrások ► Kapcsolódás pontját, majd a megjelenő párbeszédpanelben az adatbázis kiválasztását követően kattintson a Kapcsolódás gombra! (MAPCONNECTDB) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az adatforrás nevére megjelenő helyi menüből választja a Kapcsolódás pontot. Az Adatnézet használata Az adatforrás csatolását és kapcsolását követően a Munkatér Intéző Adatforrások csomópontjánál az adatforrás neve alatt felsorolásra kerülnek az adatforrást alkotó táblázatok és lekérdezések. Ha egy adatforrás nincs kapcsolva a projekthez, akkor egy piros X látható az ikonon. Az Adatnézet lehetővé teszi a csatolt és egyben kapcsolt adatbázis táblák megtekintését, szerkesztését,

nyomtatását és vágólapra helyezését.  Nézet módban a táblázatok megjelenítése változtatható meg az oszlopok formázásával, a rekordok rendezésével vagy szűrésével. Csatolások is létrehozhatóak az adatok és a rajz objektumai között, amit a következő fejezet tárgyal. Nézet módban a tábla háttere szürke és az ablak fejlécén a Csak olvasható felirat látható.  Szerkesztés módban az előbb felsoroltakon kívül lehetőség van az adatok szerkesztésére, rekordok hozzáadására és törlésére, sőt egy oszlopban megkeresheti egy érték előfordulásait. Írásvédett tábla csak nézet módban nyitható meg. Néhány adatbázis-kezelő rendszerben adatbázis lekérdezések definiálhatók mellyel meghatározható, hogy egy táblázatból mely adatok, és hogyan jelenjenek meg. Ezen kívül táblázatok közti kapcsolatot is lehetséges definiálni az adatbázis lekérdezések segítségével, így olyan új táblázat állhat elő,

mely különböző táblázatokból származó adatokat tartalmaz. Az AutoCAD Map fel tudja használni a már létező – az adatbázis-kezelő rendszerben létrehozott – adatbázis lekérdezéseket, de újat definiálni nem képes. Az ábrán R-1 Zoning elnevezéssel látható egy adatbázis lekérdezés. 1. Gyakorlat Nyissa meg Adatnézetben a TELKEK projekt PARCELS táblázatát előbb nézet, majd szerkesztés módban! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Adatok megjelenítése ► Tábla megtekintése vagy Tábla módosítása pontját! Majd a Tábla kiválasztása párbeszédpanelben jelölje ki a PARCELS adatforrás PARCELS tábláját és kattintson az OK gombra! (MAPVIEWTBL vagy MAPBROWSETBL) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az adatforrás táblára megjelenő helyi menüből választja a Tábla megtekintése vagy a Tábla szerkesztése pontot. Amennyiben a Munkatér Intézőben egyszerűen kettőt kattint a táblára, akkor a megjelenő Adatnézet módja

az adatforrás opciótól függ, melyről a Testreszabás fejezet tartalmaz további információt. 2. Gyakorlat Futtassa le a TELKEK projekt R-1 Zoning adatbázis lekérdezését! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Adatok megjelenítése ► Lekérdezés végrehajtása pontját, majd a párbeszédpanelben válassza ki a lekérdezést és kattintson az OK gombra! (MAPRUNDBQUERY) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 30 Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a lekérdezés nevénél megjelenő helyi menüből a Lekérdezés végrehajtása pontot választja, vagy ha egyszerűen kétszer kattint az adatbázis lekérdezés nevére. A lekérdezés eredménye az Adatnézet ablak nézet módjában jelenik meg, szerkesztése nem lehetséges. Az Adatnézet ablak legegyszerűbb formázásait az alábbi lista tartalmazza, melyekről további információt a Súgóból kaphat:  Az oszlopok átméretezhetőek.  Az oszlopok megjelenése –

betűtípus, szín, keretek, igazítás – megváltoztatható az Adatnézet ablak Formátum ► Oszlopok parancsával.  Az oszlopok lefagyaszthatóak a Nézet menü Oszlopok lefagyasztása parancsával, majd felolvaszthatóak a Nézet ► Minden oszlop kiolvasztása paranccsal.  Az oszlopok elrejthetőek a Nézet menü Oszlop elrejtése parancsával, majd újra megjeleníthetőek a Nézet ► Oszlopok elrejtésének megszüntetése paranccsal, vagy a rács fejlécén megjelenő helyi menü ugyanilyen parancsával. 3. Gyakorlat Rendezze a TELKEK projekt PARCELS táblázatát az FNAME mező szerint növekvő sorrendbe! 1 Válassza ki az oszlopot a fejlécre történő kattintással! 2 Válassza az Adatnézet ablakban a Nézet menü Rendezés ► Növekvő pontját! Ezzel egyenértékű, ha kétszer kattint az oszlop fejlécére, ami rendezetlen oszlopból növekvő sorrendűt eredményez, míg rendezett oszlop esetén váltókapcsolóként működik a növekvő és a

csökkenő sorrend között. 4. Gyakorlat Rendezze a TELKEK projekt PARCELS táblázatát zónák szerint növekvő az LNAME mező szerint csökkenő sorrendbe! 1 Válassza az Adatnézet ablakban a Nézet menü Rendezés ► Több oszlop pontját! 2 A megjelenő Rendezés párbeszédpanelben a Rendezés kulcsaként válassza ki a Zoning mezőt, és jelölje meg a Növekvő opciót! 3 Az első Következő kulcs ablakba válassza ki az LNAME mezőt és jelölje meg a csökkenő opciót! 4 Kattintson az OK gombra! A rekordok a Rendezés kulcsa területen megadott Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 31 mező alapján rendeződnek. Ha ezen mező tartalmaz ugyanolyan értékeket, akkor ezek sorrendjét az első Következő kulcs határozza meg. Egyszerre öt oszlop szerint rendezhető a tábla, melyek közt nem lehet bináris vagy felhasználói adattípusú oszlop. Ha valamely mezőre már rendezett a tábla a Rendezés párbeszédpanel megjelenésekor,

akkor az aktuális rendezésben résztvevő mezőket megjeleníti a párbeszédpanel. Ezzel lehetőség nyílik meglévő rendezés módosítására. 5. Gyakorlat Hozzon létre Adatnézetben egy szűrőt a TELKEK projekt PARCELS táblájára úgy, hogy csak az 11232000-nél kisebb azonosítóval rendelkező hármas zónához tartozó rekordok legyenek láthatóak! 1 2 3 4 5 6 Válassza az Adatnézet Bejegyzések ► SQL szűrő pontját, vagy kattintson az eszköztár ikonjára! A Táblaszűrő párbeszédpanel Szűkítő feltétel területén állítsa be a következő feltételt: PARCEL ID<11232000 Kattintson a Hozzáad gombra! Válassza ki az AND logikai operátort, és állítsa be a következő feltételt: ZONING=R-3 Kattintson a Hozzáad gombra a másodjára megadott feltétel elsőhöz történő hozzáfűzéséhez! Kattintson az OK gombra, ami a feltételek megadásának befejezését jelzi! Az SQL szűrő eredményét tekintve hasonlít az adatbázis lekérdezésekhez,

csak itt az eredményül kapott tábla szerkeszthető, amennyiben az Adatnézetet szerkesztés módban nyitotta meg. A korábban használt szűrőkifejezések eléréséhez kattintson az Előzmények nyomógombra, s a megjelenő párbeszédpanelben lehetősége van ezek törlésére vagy újbóli felhsználására! A szűrőkifejezésben csoportok (zárójeles kifejezések) készítésére használja a Csoportosít nyomógombot, míg ezek megszüntetésére a Csoportot megszüntet nyomógombot! 6. Gyakorlat Hozzon létre Adatnézetben egy szűrőt a TELKEK projekt PARCELS táblájára úgy, hogy csak a Camino utcához tartozó, D betűs tulajdonosú, nem kettes zónabeli rekordok legyenek láthatóak! A helyettesítő karakterek használatát illetően az adatbázis-kezelő rendszer terminológiája a mérvadó. (Jelen esetben %) 7. Gyakorlat Keresse meg a TELKEK projekt PARCELS táblájában azt a rekordot, ahol az LNAME cella értéke CLARK! Javítsa ki a rekord FNAME cellájának

értékét ALEX-ra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 32 1 2 3 Pozícionáljon a kurzorral az első rekord LNAME cellájára! Válassza az Adatnézet Szerkeszt menüjének Keresés pontját! A Mit keres mezőbe írja be a keresendő cellaértéket, – jelen esetben: CLARK – és kattintson a Következő gombra! Amennyiben a keresés és a csere ugyanarra az oszlopra vonatkozik, akkor az Adatnézet Szerkesztés menüjének Csere pontja használható, ahol a megjelenő Csere párbeszédpanelben a keresendő cellaérték mellett, annak új értéke is megadható Ha új rekord hozzáadása szükséges, akkor válassza a Bejegyzések menü Hozzáfűzés pontját, vagy egyszerűen görgesse le a táblát az utolsó sorig, ahol egy * jel mutatja az új rekord helyét! Rekordok csak a tábla végéhez fűzhetőek. Rekord törléséhez – annak kijelölése után – használja a Bejegyzések menü Törlés pontját, vagy a DEL billentyűt! A rekord

végleges törlésre kerül, a parancs nem vonható vissza! 4 Kattintson a keresés eredményeként aktuálissá vált rekord FNAME értékét tartalmazó cellájára! 5 Írja be az új – ALEX – értéket! Rekordok szerkesztésénél egy tollat ábrázoló ikon látható az aktívságot jelölő háromszög (►) helyett a rekord elmentéséig, azaz míg másik rekordra nem lép. A rekord területének elhagyásakor bekövetkező automatikus mentés letiltható – és újra engedélyezhető – a Munkatér Intézőben megjelenő helyi menü AutoCommit pontjával. A parancs a kiválasztott adatforrás összes táblájára vonatkozik Az AutoCommit kikapcsolt állapotában a módosítások az adatforrás kapcsolat megszüntetésekor kerülnek elmentésre. Rekordok csatolása rajzi objektumokhoz A külső adatbázisok és a projekt kapcsolata eddig csak az adatokat tartalmazó táblák szerkesztésére, elemzésére korlátozódott holott az igazán hatékony kapcsolatot a tábla

rekordjai és a rajzon található grafikus objektumok egymásnak való megfeleltetése, összerendelése jelentené. Az AutoCAD Map program a grafikus objektum és az adatbázis tábla közötti kapcsolatot egy csatolási sablon definiálásával valósítja meg. A csatolási sablon tartalmazza, hogy mely adatforrás, mely táblája vesz részt a csatolásban, illetve, hogy a tábla melyik mezője a kulcsoszlop. Ezt követően a csatolásban résztvevő grafikus objektumokkal egy úgynevezett csatolási adat is tárolódik, mely a csatolási sablon nevéből, és az objektumhoz csatolandó rekord kulcsoszlopában található értékéből áll. Az objektum másolásában, mozgatásában, törlésében a csatolt adat is részt vesz, hiszen együtt tárolódik az objektummal. Törlés esetén viszont csak a csatolási adat vész el, az adatbázis tábla érintetlen marad. Egyetlen objektumhoz több rekord is csatolható, s ennek fordítottja igaz, egy rekord több objektumhoz is

csatolódhat. 1. Gyakorlat Hozzon létre a TELKEK projekt PARCELS táblájához egy Telekszám nevű csatolási sablont, ahol a kulcsoszlop a PARCEL ID! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Csatolási sablon megadása pontját! (MAPDEFINELT) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az adatbázis táblára megjelenő helyi menüből a Csatolási sablon meghatározása pontot választja, vagy az Adatnézet ablak Csatolások menü Csatolások definiálása pontját használja, illetve az 2 ikonra kattint. eszköztárból az A Csatolási sablon meghatározása párbeszédpanelben válassza ki az adatforrás és a táblanevet a legördülő listából! (Előfordulhat, hogy valamely mező a párbeszédpanel megjelenésekor már tartalmaz értéket, és az nem szerkeszthető. Ez a jelenség attól függ, hogy az első lépésben hogyan kezdeményezte a csatolási sablon meghatározását.) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 33 3 4 Adja meg a

Telekszám egyedi nevet a csatolási sablon elnevezéseként! Válassza ki a PARCEL ID oszlopot a jelölőnégyzettel. Ha az oszlop nem egyedi értékeket tartalmaz, akkor több oszlop is kiválasztható, amelyek együttesen vesznek részt a kulcs képzésében! (A kulcsoszlopként nem használható mezők – pl. bináris, vagy felhasználó által definiált mezők – nem jelennek meg a listában.) 5 Kattintson az OK gombra! A megadott név megjelenik az Adatnézet Csatolási sablon listában, illetve a Munkatér Intéző Csatolási sablonok csomópontja alatt. (Ha a Munkatér Intézőben mégsem jelenne meg, akkor a Munkatér Intéző helyi menüjéből válassza a Frissítés pontot!) A csatolási sablon a projekt mentésekor tárolódik el a projektrajzba. Csatolási sablonnal végezhető műveletek:  A csatolási sablon tulajdonságai megtekinthetőek, ha a Munkatér Intézőben a csatolási sablonra megjelenő helyi menüből a Tulajdonságok pontot választja.  A

csatolási sablon szerkeszthető, ha a Map menü Adatbázis ► Csatolási sablon tulajdonságok módosítása pontját választja, ahol a megjelenő párbeszédpanelben új adatforrás nevet vagy táblanevet adhat meg. (MAPPROPSLT)  A csatolási sablon törölhető, ha a Map menü Adatbázis ► Csatolási sablon törlése pontját, vagy a Munkatér Intézőben a csatolási sablonra megjelenő helyi menüből a Csatolási sablon törlése pontot választja. (MAPDELETELT)  A csatolási sablon importálható, exportálható a dbConnect menü segítségével, mely a parancssorba begépelt DBCONNECT parancsra jelenik meg. (Bővebben lásd a Súgóban!) A csatolási sablon definiálását követően már csak a rekordok és a grafikus objektumok egymáshoz rendelése van hátra. Ez a folyamat többféleképpen történhet:  Manuális csatolás során egyszerre egy objektumot vagy rekordot csatolhat. (ld 13 Gyakorlat)  Automatikus csatolás akkor lehetséges, ha a rajzban

lévő információ megegyezik a tábla kulcsoszlopának értékeivel. (ld 15 Gyakorlat)  Digitalizálás alkalmával is lehetőség van a csatolásra. (Bővebben lásd a Súgóban!)  Már létező objektumadat konvertálásával is előállítható csatolt külső adatbázis táblázat. 2. Gyakorlat Az előző gyakorlatban definiált csatolási sablon segítségével csatoljon manuálisan rekordot az első 5 legkisebb azonosítóval rendelkező telek objektumhoz! (A csatolásban most a telekszámát jelző blokk fog részt venni, mert a telkek nem zárt vonallánccal vannak határolva.) 1 Rendezze a táblát Adatnézetben PARCEL ID oszlop szerint növekvő sorrendbe! 2 A csatolt PARCELS tábla Adatnézetében jelölje ki a csatolandó – első alkalommal az első, azaz az 11231001 azonosítóval rendelkező – rekordot! 3 Válassza az Adatnézet Csatolások menüjéből a Bejegyzések csatolása objektumokhoz pontot! Ezzel egyenértékű, ha a rekord fejlécére

megjelenő helyi menüből választja ki a Csatolás 4 5 ikonra kattint az Adatnézet eszköztárában. objektum(ok)hoz pontot, vagy az Jelölje ki a rajzban az 11231001 szövegobjektumot (bal felső sarok), majd nyomja meg az ENTER billentyűt! További rekordok csatolásához ugorjon vissza a 2. lépésre! 3. Gyakorlat Tekintse meg, majd törölje a 2. Gyakorlatban definiált csatolásokat! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Csatoláskezelő pontját! (MAPLINKMANAGER) Ezzel egyenértékű, ha az objektum kijelölését követően az objektumra megjelenő helyi menüből a Csatolás menü Sablonkezelő pontját választja. Ekkor a következő lépést hagyja ki! 2 Válassza ki egy csatolással rendelkező objektumot a rajzban! 3 A megjelenő párbeszédpanelben válassza ki a csatolási sablont a listából és tekintse meg a kulcsoszlop csatolási értékét, majd kattintson a Mégse gombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 34 A

kulcsoszlop csatolási értéke meg is változtatható, ezzel az objektumot a tábla egy másik rekordjához csatolhatja. Ilyenkor a párbeszédpanel OK nyomógombjára kattintással a csatolási adat frissítését is eredményezi. A Csatoláskezelő egyszerre csak egy grafikus objektummal tud dolgozni. Ha az objektum nem rendelkezik csatolással, akkor a Csatoláskezelő párbeszédpanel már meg sem jelenik az objektum kiválasztását követően. Lehetőség van a csatolások exportálására is, amivel a rajzban levő objektumokhoz csatolt összes rekordról riport hozható létre. Az ehhez szükséges dbConnect menü megjelenítését a parancssorba begépelt DBCONNECT paranccsal kezdeményezheti. (További információért forduljon a Súgóhoz!) 4 5 6 7 Válassza a Map menü Adatbázis ► Csatolások törlése pontját! (MAPDELETELINKS) Ezzel egyenértékű, ha az objektum kijelölését követően az objektumra megjelenő helyi menüből a Csatolás menü Csatolások

törlése pontját választja. Ekkor a további lépéseket hagyja ki! Jelölje ki a rajzon az objektumokat, majd nyomja meg az ENTER billentyűt! A Csatolási sablonok kiválasztása párbeszédpanelben válassza ki a használt csatolási sablont! Kattintson az OK gombra! 4. Gyakorlat A TELKEK projekt PARCELS táblájához az 1. Gyakorlatban definiált Telekszám csatolási sablon segítségével automatizálja a csatolást a blokk attribútumként szereplő telekazonosító felhasználásával! 1 Válassza a Map menü Adatbázis ► Csatolások generálása pontját ! (ADEGENLINK) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a csatolási sablon nevére megjelenő helyi menüből választja a Csatolások generálása parancsot. 2 Az Adatkapcsolat generálása párbeszédpanelben a Kapcsolat típusaként válassza a Blokkok opciót! 3 Válassza ki a Telekszám csatolási sablont a Csatolási sablon listából! 4 Válassza ki az ID nevű blokkot a Blokk listából, és válasszon a

kulcsmezőhöz címkét a blokkattribútumból! Több kulcsmező esetén mindegyikhez kell címkét rendelni, egy címke viszont csak egy kulcsmezőhöz rendelhető. 5 Az adatbázis csatolás ellenőrzése területen válassza a Kapcsolnak léteznie kell opciót! 6 Kattintson az OK nyomógombra! 7 Az összes blokk kijelöléséhez nyomja meg az ENTER billentyűt! Az AutoCAD Map program minden, a feltételeket kielégítő objektumból létrehozza a csatolást a tábla egy rekordjához, s a parancssorban üzenet küld az eredményről. Kapcsolat típusaként 4 választása lehet:  Blokkok Blokkattribútum adatokból, blokkokon létrejövő csatolás.  Szöveg Szövegekből létrejövő csatolás, ami a szöveg objektumokon jön létre.  Tartalmazott blokkok Blokkattribútum adatokból létrejövő csatolás, ami a blokkot körbezáró, zárt vonalláncokon jön létre. Ennél a típusnál a csatolási sablon csak egy kulcsoszlopot tartalmazhat.  Tartalmazott

szöveg Szövegekből létrejövő csatolás, ami a szöveget körbezáró, zárt vonalláncokon jön létre. Ennél a típusnál a csatolási sablon csak egy kulcsoszlopot tartalmazhat. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 35 Az adatbázis csatolás ellenőrzése területen választható opciók:  Nincs Létrejön a csatolás, s nem kerül ellenőrzésre, hogy a tábla tartalmaz-e egyező kulcsmezőjű rekordokat.  Kapcsolatnak léteznie kell Csak akkor jön létre a csatolás, ha a rajzbeli érték egyezik a rekord kulcsmezőjének értékével. (Excel táblázattal csak akkor használható, ha a csatolási sablon egy névvel ellátott tartományra utal, és nem munkalapra.)  Létrehozza ha új Ha nincs egyező rekord, akkor egy újat hoz létre, melyben csak a kulcsmezőhöz tartozik érték. Jelölje be a Beillesztési pont használata címkepontként jelölőnégyzetet, ha a szöveg vagy blokk beillesztési pontja lesz az

objektum címkepontjának alapértelmezett helye. 5. Gyakorlat Keresse meg a 11231026, 11232006-08 számú telkeket a rajzon! 1 Válassza ki Adatnézetben a rekordokat! 2 Válassza az Adatnézet Kiemelés menüjének Objektumok kiemelése pontját, vagy kattintson az ikonjára! eszköztár A kiemelt objektumok száma megjelenik az Adatnézet ablak alsó sorában, a rekordokhoz csatolt objektumok (jelen esetben szövegobjektumok) pedig kijelöltté válnak a rajzon. Rekordokhoz csatolt objektumok kiemeléséhez használhatja az Adatnézet panel Kiemelés menüjének alábbi pontjait:  Az Automatikus kiemelés kapcsolóval az Adatnézetben kijelölt rekordokhoz csatolt objektumok automatikusan kiválasztásra kerülnek a rajzban.  Az Automatikus zoom kapcsolóval az Adatnézetben kijelölt rekordokhoz csatolt objektumokra automatikusan ráközelít a program. A lépték meghatározásához használja a Kiemelés menü Zoom lépték pontját. (Az 50-es érték a csatolt

objektumot úgy nagyítja, hogy körülbelül az ablak 50%-át foglalja el az objektum. A 0% az aktuális zoom szintet tartja meg.) 6. Gyakorlat Keresse meg a legnagyobb területű telekhez kapcsolódó rekordot! 1 A kiemelés színének meghatározásához használja az Adatnézet Kiemelés menüjének Kiemelés színe pontját, vagy kattintson kétszer a kiemelési színre a panel állapotsorában! 2 Válassza az Adatnézet Kiemelés menüjének Bejegyzések kiemelése ► Objektumok kiválasztása ikonjára! pontját, vagy kattintson az eszköztár 3 Válassza ki az objektumo(ka)t a rajzon, és nyomja meg az ENTER billentyűt ! Az Adatnézet panelben kiemelésre kerülnek az objektumokhoz társított bejegyzések mégpedig a kiválasztott színnel. A bejegyzések közti mozgásra, illetve azok törlésére használja a Kiemelés ► Bejegyzések kiemelése menü pontjait, vagy a panel jobb szélén megjelent ikonokat. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000

programhoz 36 Lekérdezések A lekérdezést definiáló feltételhalmaz segítségével az aktív forrásrajzokon található objektumok egy – a feltételhalmaznak eleget tevő – részhalmaza határozható meg. A lekérdezés eredményeképpen a felhasználó által megadott feltételeknek megfelelő objektumok a projektrajzba másolódnak, ott megtekinthetők, szerkeszthetők, majd új fájlba menthetők, illetve visszamenthetők az eredeti fájlba. Négyféle lekérdezés adható meg aszerint, hogy a feltétel mire vonatkozik:  Hely Az objektumok forrásrajzon való elhelyezkedésén alapszik a feltétel. (ld 1 Gyakorlat)  Tulajdonság Az AutoCAD jellemzők határozzák meg a feltételt.(ld 2 Gyakorlat)  Adatok Objektumadaton alapszik a feltétel. (ld 3 Gyakorlat)  SQL Külső adatbázisban tárolt adat szolgál a feltétel alapjául. (ld 4 Gyakorlat) A lekérdezéstípusok kombinálásával összetett lekérdezéseket hozhat létre, melyről bővebben az

Összetett lekérdezések fejezetben olvashat. Objektumlekérdezést csak Modell lapon lehet végezni, és végrehajtása előtt úgy kell beállítani a projektnézetet, hogy az megegyezzen a csatolt rajzok terjedelmével. Ha a feltételek megadásakor helyettesítő karaktert (#, @, .(pont), és ~) szeretne használni literális karakterként, akkor a helyettesítő karaktert egy fordított aposztrófnak (‘) kell megelőznie. Amennyiben a nevet listából választja ki, akkor az aposztróf automatikusan hozzáadódik a szöveghez, amely a megfelelő mezőben jelenik meg. Lekérdezések létrehozása 1. Gyakorlat Készítsen lekérdezést a TELKEK projektben, mely egy tetszőleges középpontú, 300 egység sugarú körben található objektumokat jelenít meg! 1 Válassza a Map menü Lekérdezés ► Lekérdezés megadása pontot! (ADEQUERY) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az Aktuális lekérdezésre megjelenő helyi menüből a ikonjára kattint. Megad pontot

választja, vagy egyszerűen a Rajzkészlet eszköztár 2 A megjelenő Lekérdezés létrehozása párbeszédpanel Lekérdezés típusa területén kattintson a Hely gombra! (Ha az Aktuális lekérdezés terület esetleg tartalmaz lekérdezést, akkor annak kijelölése után kattintson a Töröl gombra!) 3 A megjelenő Hely feltétel párbeszédpanelben jelölje be a Kör opciót a Határ típusa területen, a Belül opciót a Választási típus területen! 4 A kiválasztott típusú határ megadásához kattintson a Megad gombra! 5 Jelölje ki a pozícionáló eszközzel a kör középpontját a rajzterületen (a parancssorba közvetlenül is megadható a koordináta értékek), majd írja be a parancssorba a kör sugarának értékét (ez is megadható pozícionálással) és nyomja meg az ENTER billentyűt! 6 Az újra megjelenő Lekérdezés létrehozása párbeszédpanelen – ahol az Aktuális lekérdezés területen látható az eddig definiált lekérdezés feltétel –

válassza az Előnézet opciót a Lekérdezés módja területen! 7 Kattintson a Lekérdezés végrehajtása gombra! A lekérdezés eredményeként a rajzterületen megjelenítésre kerülnek a megadott körön belül elhelyezkedő objektumok. A lekérdezés eredményét a Szerkesztés menü Vissza pontjával visszavonhatja A lekérdezés módja területen háromféle választási lehetőség adott:  Előnézet módban a lekérdezés feltételeinek megfelelő objektumok megjelennek a rajzterületen, de nem kerülnek be a munkatérbe, azaz nem lesznek szerkeszthetőek. A lekérdezett objektumok letörölhetőek a Nézet menü Frissítés vagy Regenerálás parancsával. (FRISSÍT, REGEN)  Rajz módban a feltételnek megfelelő objektumokat a program bemásolja a projektrajzba feltéve, hogy más lekérdezések még nem másolták be azt. Így az objektumok szerkeszthetőek és visszamenthetők a forrásrajzba. Nem kívánatos objektumok törléséhez válassza a Szerkeszt menü

Törlés pontját – minden objektum törléséhez MIND opcióval –, vagy a Del billentyűt! Ha egy lelakatolt fóliáról hoz át objektumot, akkor a változásokat nem lehet visszamenteni a forrásrajzba. A változások visszamentéséhez még a lekérdezés elvégzése előtt meg kell nyitni a forrásrajzot, és el kell távolítani a lakatot a fóliáról.  Riport módban a lekérdezett információból szöveges állományt hoz létre, mely egy egyszerű szövegszerkesztővel (például Windows Jegyzettömb) megtekinthető. (ld 9 Gyakorlat) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 37 A párbeszédpanel elhagyásának három módja létezik:  Kattintson a Lekérdezés végrehajtása gombra a lekérdezés futtatásához!  Kattintson az OK gombra az aktuális lekérdezés elmentéséhez, és a párbeszédpanel bezárásához!  Kattintson a Mégse gombra az aktuális lekérdezés szerkesztésének megszakításához! Az opciók

területen található nyomógombokkal a lekérdezéssel kapcsolatos műveletek végezhetőek, melyekről később olvashat részletesebben. A További beállítások gombra kattintva – ami a Map menü Beállítások pontjára megjelenő párbeszédpanel Lekérdezések lapját jeleníti meg – sok beállítást adhat meg a lekérdezésekről, melyekről bővebben a Testreszabás fejezetben olvashat. A hely feltétel az objektumokat egy adott határhoz viszonyított helyük alapján találja meg. A legtöbb típusnál szabályozható továbbá, hogy az objektumoknak teljesen, vagy csak egy részüknek kell a határvonalon belül lennie.  Mind típusú határ választásakor, más opció megadása nem szükséges. (Ez az alapértelmezett típus is egyben.)  Vonallánc típusú határ választásakor a rajzon már létező vonallánc segítségével három módon történhet a hely feltétel meghatározása. Poligon módban a vonallánc bezárásával poligonként vesz részt

a vonallánc a lekérdezésben, míg a Felfűz és a Sáv mód megegyezik az ugyanilyen határ típusú lekérdezéssel, csak itt a vonallánc már létezik a rajzon. Kattintson a Megad gombra a már létező vonallánc kiválasztásához!  A többi típusú határ választásakor kattintson a Megad gombra a határ megadásához! Az egyes határ típusokról további információ a Súgótól kérhető. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 38 2. Gyakorlat Készítsen lekérdezést a TUTORIAL III mappában található MAPTUT2 projektben, mely a WATER, és a STREAM nevű fólia objektumait jelenít meg! (A lekérdezés általános lépéseit az 1. Gyakorlat tartalmazza, ezért a továbbiakban ezeket nem ismétlem.) 1 A Lekérdezés létrehozása párbeszédpanel Lekérdezés típusa területén kattintson a Tulajdonság gombra! 2 A megjelenő Tulajdonság feltétel párbeszédpanel Tulajdonság kiválasztása területen jelölje ki a Fólia

pontot! 3 Kattintson az Értékek nyomógombra, s a megjelenő párbeszédpanelben jelölje ki a két fólianevet! 4 Kattintson az OK gombra, és futtassa a lekérdezést! A tulajdonság feltétel az objektumokat a tulajdonságuk alapján – szín, fólia, hossz vagy szövegstílus – találja meg. Azon objektumok, melyek színét a fólia beállítása határozza meg nem kérdezhetőek le szín alapján Ilyenkor a fólia alapján lehet kinyerni az objektumokat. Vonaltípusok esetén is hasonló a helyzet 3. Gyakorlat A MAPTUT2 projektben szereplő vízfelületek közül melyeknek nagyobb az átlagos mélysége mint 5 méter? 1 A Lekérdezés létrehozása párbeszédpanel Lekérdezés típusa területén kattintson az Adat gombra! 2 A megjelenő Adat feltétel párbeszédpanelben válassza az Objektumadat rádiógombot! 3 Válassza ki a megfelelő listákból a WATER-BODIES tábla AVG DEPTH mezőjét! 4 A Kifejezés területen válassza ki a kisebb jelet, értéknek adja meg az

5-öt! 5 Kattintson az OK gombra és futtassa a lekérdezést! A lekérdezés eredményeként 2 objektumot kell tartalmaznia a projektrajznak. Az adat típusú feltételek blokkattribútumok, adatbázis csatolások vagy objektumadatok alapján keresnek. Az Attribútum rádiógomb választásakor az aktív forrásrajzok blokkjai és a hozzájuk kapcsolt attribútumokból kell választani a feltételt megadó kifejezéshez. Az összes blokkhoz tartozó összes attribútum címke felsorolásához válassza a * jelet a Blokk listából! (Állandó attribútumok nem kérdezhetőek le.) Az Adatbázis csatolás választásakor az aktív forrásrajzokban található csatolási sablonok és azok kapcsolt kulcsoszlopukból kell választani. Az ilyen típusú lekérdezés csak a rajzban tárolt információkat használja, a csatolt tábla adatainak lekérdezésben történő felhasználása az SQL típusú lekérdezést kell használni. Az Objektumadat rádiógomb az alapértelmezett választás,

melynél az aktív forrásrajzok objektumadat tábláinak mezői vesznek részt a feltételben. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 39 4. Gyakorlat A TELKEK projekt mely telkei találhatóak az R-2-es zónában? (A telkek azonosítóját megjelenítő blokkokhoz vannak csatolva a külső adatbázisbeli rekordok, ezért a lekérdezés eredményeként ezek jelennek meg és nem a telek határvonala. A szebb megjelenés érdekében érdemes a lekérdezés előtt megjeleníteni a projektrajzon a telkek határvonalait például egy tulajdonság lekérdezés segítségével, mely a PARCELS fólia objektumaira vonatkozik.) 1 A Lekérdezés létrehozása párbeszédpanel Lekérdezés típusa területén kattintson az SQL gombra! 2 Ellenőrizze, hogy a megjelenő SQL csatolás feltétel párbeszédpanelben a Telekszám csatolási sablon legyen kiválasztva a Csatolási sablon listában! 3 A párbeszédpanel Feltétel területén állítsa be a ZONING=R-2

feltételt a listákból történő választással, illetve az R-2 érték beírásával! 4 Kattintson a Feltétel hozzáadása gombra, s a feltétel megjelenik az Aktuális SQL feltétel területen! 5 Kattintson az OK gombra és futtassa a lekérdezést! A lekérdezés eredményeként 11 attribútum címkének kell megjelennie a projektrajzon, amint azt a parancssorban megjelenő üzenet is jelzi. Az Aktuális SQL feltétel területen a feltétel kijelölése után lehetőség van annak szerkesztésére a párbeszédpanel Feltétel területén. A szükséges változtatások érvénybe lépéséhez kattintson a Frissít gombra! Az SQL feltételek csoportosítása a feltétel kiértékelésének sorrendjére van hatása. Erről bővebben a következő fejezetben olvashat. Kattintson a Történet gombra az SQL feltétel történet párbeszédpanel megjelenéséhez, ahol a projektben megadott SQL feltételek listája található. Ha a lista egy feltételét az aktuális SQL

lekérdezésbe akarja másolni, válassza ki a listából, majd kattintson az OK nyomógombra. Kattintson a Bebill gombra, ha jól ismeri az SQL szintaktikát, és szívesebben adná meg közvetlenül a feltételt. 5. Gyakorlat A MAPTUT2 projekt mely utcái metszik a város határvonalát? (26) (A város határvonalának kijelöléséhez előbb jelenítse meg azt rajz módban. A feladat után zárójelben látható szám a lekérdezett objektumok számát mutatja.) 6.Gyakorlat A MAPTUT2 projekt mely utcái hosszabbak mint 1000 egység? (90) 7. Gyakorlat A MAPTUT2 projektben melyek a nem kis forgalmú utcák? (206) (Az utcák forgalmáról a VOLUME mező tartalmaz adatot, a kis forgalmat a LOW szóval jelölték.) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 40 8. Gyakorlat A TELKEK projektben lévő telkek közül melyeken található 60000 dollárnál értékesebb épület? (25) (A telkeken található épületek értékét a BLDGVALUE mező tartalmazza.)

9. Gyakorlat Készítsen riportot, mely a TELKEK projekt MORNINGDOVE utcán található telkeinek azonosítóját, és a tulajdonos nevét tartalmazza! (21) 1 Definiálja a lekérdezést a tanultak szerint, majd a Lekérdezés módjaként jelölje meg a Riport rádiógombot! 2 A riport sablon megadásához kattintson az Opciók gombra! 3 A Riport kiírási opciók párbeszédpanel Kifejezés területén kattintson az SQL gombra! 4 A megjelenő SQL oszlop kiválasztása párbeszédpanelben jelölje ki a Telekszám csatolási sablont, és a PARCEL ID oszlopot, majd kattintson az OK nyomógombra! 5 Kattintson a Kifejezés területen a Hozzáad gombra az aktuális kifejezés riport sablonhoz való hozzáfűzéséhez! 6 Ismételje meg a 3-6 lépéseket a másik két mező sablonba történő felviteléhez! 7 Adjon meg egy fájlnevet – elérési útvonallal – a Kimeneti fájlnév területen, vagy használja a Tallóz gombot a mentés helyének kijelöléséhez! 8 Kattintson az OK gombra!

A Riport módhoz tartozó sablon elkészítéséhez a Kifejezés területen adhat meg kifejezéseket, melyek tartalmazhatnak tulajdonságot, objektumokhoz csatolt adatokat, vagy objektumhoz csatolt külső adatbázis adatokat. Egy meglevő kifejezés módosításához válassza ki azt a Riport sablon listából, majd kattintson a Szerkeszt nyomógombra. Ha befejezte a szerkesztést, kattintson a Frissít nyomógombra Objektumok alobjektumainak a feldolgozásához jelölje be az Alobjektumok feldolgozása jelölőnégyzetet! Ennek segítségével például egy poligont alkotó összes pont információi bekerülnek a riportba, nemcsak az elsőé. Ha a forrásrajzból származó objektum transzformálva került a projektbe, akkor a Transzformáció alkalmazása jelölőnégyzettel a transzformált objektum kiértékelését kéri, és nem a forrásrajzbeli eredeti objektumét. 10. Gyakorlat Készítsen riportot, mely a TELKEK projekt 11232000-nál nagyobb azonosítóval rendelkező

telkeiről a következő adatokat tartalmazza: azonosító, tulajdonos neve, telek értéke (LANDVALUE), melyik fólián található! (43) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 41 Összetett lekérdezések Az összetett lekérdezésekben több feltétel kapcsolódik egymáshoz az ÉS illetve a VAGY operátorral. A Hely, Tulajdonság, Adat és SQL típusú feltételek tetszőleges számban, vegyesen is előfordulhatnak, sőt a NEM operátor is használható a feltétel pontos megadásában. Ha egy összetett lekérdezésben több mint kétféle feltétel található, akkor a feltételeket csoportosítani szükséges zárójelek használatával, melyek a kiértékelés pontos sorrendjét határozzák meg. Csoportosítást nem tartalmazó összetett lekérdezésnél az operátorok sorrendje  Az ÉS magasabb prioritású, mint a Vagy operátor.  A NEM magasabb prioritású, mint az ÉS illetve a Vagy operátor. A lekérdezés ideje gyakran

csökkenthető indexek létrehozásával, ami viszont növeli a forrásrajz méretét és több memóriát igényel. Ha egy index nem gyorsítja jelentősen a lekérdezés sebességét, akkor bátran törölje azt (Index készítésére a 2. Gyakorlat mutat példát) A forrásrajzok visszamentésekor az AutoCAD Map program frissíti a meglévő indexeket. Ha egy forrásrajzot a Fájl menü Megnyitás parancsával nyitott meg és szerkesztett, akkor az index érvénytelenné válik. Lekérdezés futtatásakor érvénytelen indexet nem használ a program, s ezt a felhasználóval is tudatja. Ilyen esetben állítsa elő újra az indexet! Bizonyos időközönként egyébként is hasznos lehet az indexek újragenerálása. 1. Gyakorlat A MAPTUT2 projektben lévő vízfelületek közül melyek a 2000000 egységnél kisebb területű, a lakosság számára hozzáférhető vizek? 1 A Lekérdezés létrehozása párbeszédpanelben válassza a Tulajdonság típust és adja meg a területre

vonatkozó feltételt a Tulajdonság feltétel párbeszédpanelben, majd kattintson az OK gombra! 2 Jelölje meg a Lekérdezés létrehozása párbeszédpanel Lekérdezés típusa területén az És rádiógombot! 3 Válassza az SQL típust és adja meg a hozzáférhetőségre vonatkozó feltételt az SQL csatolás feltétel párbeszédpanelben, majd kattintson az OK gombra! 4 Futtassa a lekérdezést! A lekérdezési feltételeknek a rajz alján található Lagoon elnevezésű tó tesz eleget. 2. Gyakorlat Melyek azok a telkek a TELKEK projektben melyek értéke kisebb mint 25000 dollár vagy a rajta található épület értéke 70000 és 80000 dollár közé esik? Készítsen indexet a lekérdezéshez az alábbi útmutató alapján! 1 Válassza a Map menü Rajzok ►Rajz karbantartása pontját! (ADEDWGMAINT) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a Rajzok pontra megjelenő helyi menüből a Karbantartás pontra kattint. 2 A megjelenő Rajz karbantartása párbeszédpanel

Aktív rajzok területén válassza ki a rajz nevét, majd kattintson a Rajz index gombra! 3 A megjelenő Index karbantartása párbeszédpanel Index generálása területén jelölje be az Adatbázis csatolások jelölőnégyzetet, majd kattintson az OK gombra! A lekérdezés feltételeinek 17 telek felel meg. Az Index karbantartása párbeszédpanelben megadhatja, hogy a kiválasztott forrásrajzhoz milyen típusú indexet szeretne létrehozni. Egy meglevő index eltávolításához jelölje be az indextípus jelölőnégyzetét az Index eltávolítása területen. Ha a forrásrajz használható indexet tartalmaz, akkor a párbeszédpanel megjelenésekor az index jelölőnégyzete nincs kiválasztva. Ha a rajz nem tartalmaz indexet vagy az index elavult, akkor a jelölőnégyzete be van jelölve. Mivel az indexek a forrásrajzokban tárolódnak, csak akkor készíthet indexeket, ha a rajz nem csak-olvasható könyvtárban van, és ha van módosítási joga a rajzhoz. Zichar

Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 42 3. Gyakorlat A MAPTUT2 projektben található utcák közül melyek az 1000 egységnél hosszabb vagy a város határvonalának 1500 egység széles sávját metsző nagy (HIGH) forgalmú utcák? (22) (A lekérdezési feltétel csoportosítást is tartalmazhat!) 4. Gyakorlat Hány utca vagy folyó metszi a várost átszelő vasútvonalat a MAPTUT2 projektben? (7) Lekérdezett objektumok tulajdonságainak megváltoztatása Rajz módú lekérdezés során, a lekérdezés feltételeinek megfelelő objektumok tulajdonságai (szín, vonaltípus, vonalvastagság) megváltoztathatóak elősegítve ezzel a többi objektumtól való megkülönböztetésüket. További információ közlése céljából még szöveges is csatolható az objektumokhoz, amelyek a rajzon is. Az így létrehozott rajz elmenthető a forrásrajzok objektumainak megváltoztatása nélkül. A tulajdonságok módosíthatók objektumtulajdonság értékek,

objektumadat értékek, külső adatbázis adatatok és tartomány táblákban megadott kritériumok alapján is. 1. Gyakorlat Változtassa meg a MAPTUT2 projektben a város határát metsző utcák színét bíborra, szélességét pedig 100 egységre! 1 Definiálja a lekérdezést a Lekérdezés létrehozása párbeszédpanel segítségével! 2 Az Opciók területen jelölje be a Tulajdonságok megváltoztatása nyomógomb előtt található jelölőnégyzetet a változtatások engedélyezéséhez, majd kattintson a nyomógombra! 3 A megjelenő Tulajdonság változtatások beállítása párbeszédpanel Tulajdonság kiválasztása területén jelölje ki a Szín gombot, majd a Kifejezés területen adja meg a bíbor színt – használhatja az Értékek nyomógombot is a szín kiválasztásához – , végül kattintson a Hozzáad gombra! 4 A szélesség megváltoztatásához ismételje meg az előző lépést a Szélesség gomb, és a 100-as érték megadásával! 5 Kattintson az OK

gombra és futtassa a lekérdezést! Kattintson a Szöveg gombra, ha szöveget kíván csatolni az objektumokhoz a tulajdonság megváltoztatása során! A Szöveg definiálása párbeszédpanelben a szöveges objektum tartalmának közvetlenül megadhat egy konstans szöveget, választhat egy objektumtulajdonságot, objektumadat tábla mezőjét vagy külső adatbázis mezőjét. Beállítható továbbá a szöveges objektum szövegmagassága, beillesztési pontja, iránya, szövegstílusa , fóliája, színe és elfordulási szöge is. Például a városhatárt metsző utcák – objektumadatként tárolt – nevei is megjeleníthetőek így a rajzon. Kattintson a Sraffoz gombra, ha zárt vonalláncok vagy körök kitöltéséhez mintát kíván megadni! A minta megadásán túl meghatározhatja a minta léptékét, színét, elforgatását és a mintát tárolandó fóliát. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 43 2. Gyakorlat Helyezze át

tulajdonság változtatással a MAPTUT2 projekt folyóit a vízfelületeteket tartalmazó fóliára! 3. Gyakorlat Adjon meg tulajdonság változtatással kitöltési mintát (sraffozást) a MAPTUT2 projekt 2000000 egységnél kisebb területű vízfelületeinek! A Lekérdezés könyvtár kezelése Későbbi felhasználás céljából maguk a lekérdezések is elmenthetők a projekttel együtt vagy akár egy AutoLISP formátumú külső fájlba. Külső fájlba mentett lekérdezés utólag csak szövegszerkesztőben, AutoLISP parancsokkal szerkeszthető, viszont megosztható más felhasználókkal is. Az AutoLISP betöltési funkciójának használatával futtatható újra. A projekttel elmentett lekérdezéseket a lekérdezés könyvtár tárolja, mely külsőleg tárolt lekérdezésekre is tartalmazhat utalásokat. Az elmentett lekérdezések kategóriákba sorolhatóak, ami jelentősen elősegíti a rendszerezésüket, visszakeresésüket. Lehetőség van a kategóriák

átszervezésére, átnevezésére is 1. Gyakorlat Készítsen, és mentsen el lekérdezéseket a TELKEK projektben, melyek a telkeket zónabeli elhelyezkedésük alapján jeleníti meg! 1 Adja meg az 1-es zónabeli telkek lekérdezéséhez szükséges feltételt a Lekérdezés létrehozása párbeszédpanelben! 2 Kattintson az Opciók területen található Elment gombra! 3 A megjelenő Aktuális lekérdezés elmentése párbeszédpanelben kattintson az Új kategória gombra és adja meg a létrehozandó Zónák kategória nevét! 4 Adja meg a lekérdezés nevét a Név mezőbe, s egy rövid leírást a lekérdezésről! 5 Kattintson az OK gombra, és futtassa a lekérdezést, vagy kattintson az OK gombra a másik párbeszédpanelben is! Készítsen hasonló módon minden zónához egy lekérdezést, s mentse el a Zónák kategóriába. A Munkatér Intézőben a Lekérdezés könyvtár csomópont alatt megjelenik az új kategória, benne az új lekérdezésekkel. Egy lekérdezés

nevére megjelenő helyi menüből a lekérdezést aktuálissá tehetjük, végrehajthatjuk, szerkeszthetjük, illetve törölhetjük. 2. Gyakorlat Készítsen egy lekérdezést a TELKEK projektben az 1-es zónához tartozó 50000 dollárnál értékesebb telkekről, majd mentse el egy külső fájlba! (12) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 44 3. Gyakorlat Készítsen a TELKEK projektben egy Érték kategóriát! 1 Válassza a Map menü Lekérdezés ► Lekérdezés könyvtár pontját! (ADEQUERYLIB) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a Lekérdezés könyvtár csomópontra megjelenő helyi menüből az Adminisztráció pontot választja, vagy egyszerűen a Rajzkészlet eszköztár ikonjára kattint. 2 A megjelenő Lekérdezés könyvtár adminisztráció párbeszédpanel Kategóriák területén kattintson az Új gombra és adja meg a kategória nevet! 3 Kattintson az Ok gombra! A Lekérdezés könyvtár adminisztráció

párbeszédpanel segítségével lekérdezés kategóriát lehet átnevezni, létrehozni vagy törölni, egy lekérdezést egyik kategóriából a másikba mozgatni, a lekérdezés leírását megváltoztatni, lekérdezéseket csatolni külső fájlokból, vagy letörölni a már nem használatos lekérdezéseket. A Felhasználható lekérdezések terület Kategória nyomógombjával új kategóriát választhat a kijelölt lekérdezésnek. Egy lekérdezés mindig csak egy kategóriába tartozhat. A Választott lekérdezés területen a kiválasztott lekérdezésről látható további információi, melyek szabadon megváltoztathatóak. Kattintson a Frissít gombra a változtatások érvénybe lépéséhez! Külső, lekérdezés könyvtárban még nem szereplő lekérdezés elhelyezéséhez szüntesse meg a kijelölést a Felhasználói lekérdezések listában, majd a Választott lekérdezés területen állítsa be a Külső típus megjelölést! Adjon meg egy nevet, leírást,

elérési útvonalat és fájlnevet a lekérdezéshez, vagy használja a Tallóz gombot, végül kattintson a Hozzáad gombra! 4. Gyakorlat Definiáljon az Érték kategóriába tartozó lekérdezéseket a TELKEK projektben, (pl. olcsó a telek 30000 dollárig, 50000 dollár felett pedig drága) majd futtassa őket! 1 Az elmentett lekérdezés futtatásához válassza a Map menü Lekérdezés ► Lekérdezés futtatása pontját! (ADERUNQUERY) 2 3 Ezzel egyenértékű, ha a Rajzkészlet eszköztár ikonjára kattint. A megjelenő Lekérdezés futtatása párbeszédpanelben válassza ki az Érték kategóriát, majd jelölje ki a futtatni kívánt lekérdezést a Lekérdezések területen megjelenő listából! Kattintson a Lekérdezés futtatása nyomógombra! 5. Gyakorlat Futtassa a 2. Gyakorlatban definiált külső fájlba mentett lekérdezést! 1 Válassza a Map menü Lekérdezés ► Külső lekérdezés futtatása parancsot! (ADERUNXQUERY) 2 A megjelenő Lekérdezés

kiválasztása futtatáshoz párbeszédpanelben jelölje ki a futtatni kívánt lekérdezést tartalmazó fájlt! 3 Kattintson az OK nyomógombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 45 Tematikus térképek A tematikus térképek az objektumok megjelenítésének változtatásával az objektumhoz kapcsolódó információkat még szemléletesebbé teszik. Tematikus térképek használatakor a térképen található objektumok színének, vonalformátumának megváltoztatásával továbbá szimbólumok és szövegek elhelyezésével mutathatja be az információkat, ami lehet objektumadat, külső adatbázisbeli adat illetve objektum-tulajdonság. Az objektumok hely, fólia és blokknév alapján választhatóak ki. A tematikus térképek az adatok jellege szerint lehetnek:  Folytonosak, ami azt jelenti, hogy a térkép – többnyire numerikus –adatai kontinuumként kezelhetők, és elkülönítető kategóriákba sorolhatók. (ld 1

Gyakorlat)  Diszkrétek, ami arra utal, hogy az adatokat nem-folytonos kategóriák sorozatai képezik. (ld 2 Gyakorlat) A tematikus térkép könnyen áttekinthető ezért jól használható például döntéshozatal során is. Tematikus térképek létrehozása Tematikus térképek készítésére két lehetőség közül választhatunk:  Automatizált tematikus térképkészítés során egyszerűbb, objektum alapú térképek készítésére van lehetőség leegyszerűsített lépéseken keresztül. Ehhez új projektet kell nyitni, majd csatolni és aktíválni kell a kívánt rajzokat.  Tulajdonságokat megváltoztató lekérdezések megadásával is gyakorlatilag tematikus térképek állnak elő (csak még nem neveztük így az Lekérdezett objektumok tulajdonságainak megváltoztatása című alfejezetben.) A tematikus térképek készítése megváltoztatja az objektumok megjelenítési tulajdonságait, ezért az objektumoknak a forrásrajzokban kell lenniük.

Ha a projektben már le van kérdezve egy objektum, akkor a tematikus térkép nem tud még egy példányt megjeleníteni az új tulajdonsággal. 1. Gyakorlat Készítsen tematikus térképet a CITYMAP1 rajzon található vízfelületek nagyságáról! A tematikus térkép készítéséhez hozzon létre egy új projektet. Csatolja a forrásrajzot, ellenőrizze aktív állapotát, majd kövesse a következő lépéseket! 1 Válassza a Map menü Lekérdezés ► Objektumok tematikus lekérdezése pontját! (MAPTHEMATIC vagy MAPTHEMOBJ) 2 A megjelenő Objektum alapú tematikus térkép készítése párbeszédpanel Keresett objektumok területén jelölje be a Fóliák szűkítése jelölőnégyzetet és írja be, vagy válassza ki a Fóliák gombra megjelenő listából a WATER fólia nevét! 3 Válassza a Tematikus kifejezés terület Tulajdonság opcióját, majd kattintson a Megad gombra! 4 A megjelenő Tulajdonság kifejezés párbeszédpanel Objektum tulajdonság területén

jelölje be a Terület opciót, majd kattintson az OK gombra! 5 A Megjelenítési paraméterek területen válassza a Folytonos tartomány felosztást! 6 Megjelenítési tulajdonságként válassza a Kitöltés opciót, majd kattintson a Megad gombra! 7 A megjelenő Tematikus megjelenítési opciók párbeszédpanelben a Hozzáad gombbal definiálja az ábrán látható két tartományt, majd kattintson az OK gombra! 8 Kattintson a Tovább gombra a térkép elkészítéséhez! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 46 A létrehozott tematikus térképen a két kisebb területű vízfelület világoskék, míg a legnagyobb területű vízfelület sötétkék kitöltéssel van jelölve. A Keresett objektumok területen a módosítani kívánt objektumok köre szabályozható hely, fóliák és blokkok szűkítésével. A Tematikus kifejezés területen az objektum módosítását meghatározó adat típus választható ki. Az adat lehet az objektumadat

táblában, külső adatbázisban, vagy az objektum tulajdonságaiban. A Megjelenítési paraméterek segítségével a visszakeresett adatok megjelenési formája adható meg. A megjelenítési tulajdonság kiválasztása közben tartsa szem előtt a következőket:  A nem színes blokkok kivételével a BLOKK megőrzi eredeti színét.  Kitöltést csak zárt sokszögekhez választhat.  A vonalak, vonalláncok, ívek és körök számára csak a projektbe már betöltött vonaltípusok közül választhat újat.  Csak 2D vonalláncokhoz rendelhet új vonalvastagságot. (Vonalas objektumok vonalláncokká konvertálhatóak!) A Tematikus megjelenítési opciók párbeszédpanelben folytonos tartományok megadásánál a tartományok felső határát kell csak az Érték oszlopban megadni. Az alsó határ az első tartománynál 0, a további tartományok esetén értelemszerűen az előző érték, míg az utolsó tartományhoz egy olyan kellően nagy értéket kell

megadni, aminél biztosan nincs nagyobb. A tematikus beállítások elmentéséhez kattintson a Mentés gombra! A keletkező .thm kiterjesztésű fájl betölthető a Betölt gomb segítségével, és újra generálható, vagy szerkeszthető a tematikus térkép paraméterei. 2. Gyakorlat Készítsen tematikus térképet a CITYMAP1 rajz felhasználásával az utcák forgalmáról, és mentse is el! 1 Fóliák szűkítésével adja meg a keresett objektumok körét! 2 A tematikus kifejezéshez válassza ki a STREETS objektumadat tábla VOLUME mezőjét! 3 A Tartomány felosztásaként jelölje be a Diszkrét opciót! 4 Válassza a vonalformátumot Megjelenítési tulajdonságnak, majd kattintson a Megad gombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 47 5 A megjelenő párbeszédpanelben végezze el az ábra alapján az értékek megadását, majd kattintson az OK gombra! 6 Kattintson a Beállítások terület Mentés gombjára! 7 Kattintson a Tovább

gombra! A projektrajzon sárga, zöld, kék és piros színű, egyre szélesebb vonalakkal kell megjelenni az objektumadat tábla alapján kis, közép, nagy és nagyon nagy forgalmúnak ítélt utcáknak. Jelmagyarázat készítése A tematikus térképekhez jelmagyarázatok csatolhatók, melyek megmagyarázzák az egyes színek, szimbólumok, vagy más eltérések jelentését. A jelmagyarázat létrehozása után a jelmagyarázat egészben áthelyezhető, míg a részek áthelyezéséhez a SZÉTVET és a MOZGAT parancsok szükségesek. 1. Gyakorlat Készítsen jelmagyarázatot az előző fejezet 2. Gyakorlatában elmentett tematikus térkép definíció felhasználásával. 1 Az elmentett tematikus térkép beállítások betöltését követően kattintson a Jelmagyarázat gombra a Tematikus megjelenítési opciók párbeszédpanel! 2 A tematikus jelmagyarázat megadása párbeszédpanelben jelölje be a Jelmagyarázat létrehozása jelölőnégyzetet! 3 Adja meg a szükséges

adatokat az ábra alapján, majd kattintson az OK gombra! A jelmagyarázatot tartalmazó fólia a Fóliák gomb segítségével is megadható. A jelmagyarázat Beillesztési pontja – ami a jelmagyarázat bal felső sarka – a rajzon is kiválasztható a Kijelöl gombra történő kattintás után. A Keretezett szimbólumok opciót választva minden tartomány jelölés körül egy keret jelenik meg. Az X méret és Y méret határozza meg a jelölések szélességét és magasságát. A Távolság mezőkben a jelmagyarázat szimbólum jelölései közötti függőleges távolság adható meg. A címkeszöveg Mérete és Stílusa is megadható. A Távolság mezőben a szimbólum és a címkeszöveg közti távolságot szabályozható. A méretek abszolút egységek, azaz a megadandó méret mindig a térkép léptékétől függ. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 48 Topológiák A topológia élek, csomópontok és a poligonokat képviselő

centroidok közti összefüggések halmaza, mely a vonalak, csomópontok és poligonok egymáshoz való kapcsolatát, viszonyát írja le. Topológiákon alapszanak az olyan fejlett GIS funkciók, mint például a hálózatkövetés, földrajzi elemzés, a pufferelemzés vagy az átfedéselemzés. Lekérdezések eredményeképpen meghatározhatók olyan viszonyok, mint a szomszédosság (mi mivel határos), a bennfoglalás (mi miben található), és a közelség (milyen közel vannak egymáshoz objektumok). Az AutoCAD Map program által használt térkép-alapú topológia 3 grafikus elemből épül fel (csomópontok, élek, poligonok), magán a térképen hozható létre, ott módosítható és ott kérdezhető is le. A topológia 3 típusát alkalmazza a program:  A Csomópont topológia a csomópontok (pontobjektumok, blokkok, szövegek) összefüggéseit ábrázolja.  A Hálózat topológia a lineáris hálózatot alkotó élek kölcsönös összefüggéseit írja le. Az

élek összeköthetnek csomópontokat. (ld 1 Gyakorlat)  A Poligon topológia hálózat topológia kibővítésével jön létre, és terület-alapú viszonyokra épül. Az élek halmazából álló, és egy centroidot tartalmazó poligonok összefüggéseit rögzíti. (ld 2 Gyakorlat) A topológia felépítésében résztvevő minden elemben a program objektumadatként tárolja a topológiai információt. Minden csomópont, él és poligon automatikusan egy egyedi azonosítót kap, melyeket a program automatikusan feldolgoz a topológiai parancsok használatakor. A topológiai adatok a projektrajz részeként is elmenthetők, vagy a forrásrajzba is visszamenthetők. Topológia alkalmazásának főbb előnyei:  Meghatározhatók és elemezhetők a térképadatok közti összefüggések.  Gyorsabban elemezhetők az adatok.  Átfogó topológia hozható létre topológiák kombinálásával, majd szükség szerint újra alkotóelemeire bontható. Topológia

létrehozása A topológia létrehozása során csak csomópontok és centroidok jöhetnek újonnan létre, a többi grafikus adatnak már létezőnek kell lennie. A topológia létrehozását a rajz letisztázásának kell megelőznie (ld Térképek letisztázása alfejezet) Papírtérbeli objektumok is bekerülnek a topológiába, hacsak nem fagyasztja le az őket tartalmazó fóliát. 1. Gyakorlat A TUTORIALV mappában lévő HOUSES5 rajz utcákat jelző vonalaiból, vonalláncaiból hozzon létre hálózat topológiát! Mentse el H TOP néven a későbbi elemzések elvégzéséhez! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 49 Hálózat topológiák megadásánál különböző fóliákról származó információkat is felhasználhat. A hálózatok tartalmazhatnak hurkokat, a meghatározott iránnyal rendelkező élek lehetnek vonalak, nyitott vonalláncok, vagy ívek. Hálózat topológia létrehozható úgy, hogy minden kereszteződésnél

csomópontok jelennek meg (A csomópontok nem növelik jelentős mértékben a fájl méretét.) Objektumadat formájában az irányról és ellenállásról is tárol információt a hálózat topológia. Alapértelmezés szerint minden él kétirányú. 1 Hozzon létre egy új projektet, melyhez csatolja a rajzot és kérdezze le annak minden objektumát rajz módban! 2 Válassza a Map menü Topológia ► Létrehozás menüpontot, vagy kattintson egyszerűen a Map ikonjára! (MAPCREATE) eszköztár A Topológia létrehozása párbeszédpanel Topológia meghatározása területén adja meg az Utcahálózat nevet, Típusnak válassza a Hálózat típust, s tetszőlegesen töltse ki a Leírás mezőt! 4 Kattintson a Csomópont objektumok gombra, és a Csomópont objektumok párbeszédpanelben válassza az Automatikus választás opciót, illetve jelölje be a Csomópont objektumok létrehozása jelölőnégyzetet, végül kattintson az OK gombra! 5 Kattintson az Él objektumok gombra,

és az Él objektumok párbeszédpanelben válassza az Automatikus választás opciót, majd kattintson az OK gombra! 6 Kattintson a Tovább nyomógombra a Topológia létrehozása párbeszédpanelben! 7 Mentse el a megadott néven a projektet! Hiba esetén hibaüzenet küld a program, és kiemeli az adatokban lévő hibákat. A topológia sikeres létrejöttéről üzenet jelenik meg a parancssorban, illetve a rajzon csomópontok lesznek láthatóak az élek kereszteződésében és végpontjaiban. A csomópontokhoz és élekhez automatikusan létrejött objektumadat tábla meg is tekinthető Topológia készítésekor a Csomópont objektumok párbeszédpanelen keresztül lehet kiválasztani azokat a csomópontokat, melyeket fel akarunk venni a topológiába. A kiválasztás történhet automatikusan vagy manuálisan attól függően, hogy melyik rádiógombot választotta. Az így kiválasztott objektumok köre tovább szűkíthető fólia és blokk szűrők alkalmazásával. Kézi

választás esetén a kiválasztott objektumok száma az Objektumok kiválasztása terület utolsó sorában tájékoztató jelleggel megjelenik. A Csomópont objektumok létrehozása jelölőnégyzettel engedélyezhető a kiválasztott objektumok közti eddig nem létező csomópontok létrehozása a topológia teljessége érdekében. A Célfólia mezőben megadható –vagy a Fóliák gombbal listából kiválasztható – ezen csomópontok tárolására szánt fólia. A Felhasznált blokk mezőben a csomópontok készítéséhez alapul szolgáló blokk adható meg, vagy választható ki a Blokkok gombbal. Pont objektumok létrehozásához a Felhasznált blokk mező tartalma ACAD POINT legyen. (Az ilyen csomópontok megjelenése megváltoztatható a Formátum menü Pontstílus pontjával, vagy a parancssorban használható DPVTÍPUS paranccsal.) Az Él objektumok párbeszédpanelen keresztül a topológia felépítésében résztvevő élek választhatók ki. A kiválasztás

történhet automatikusan vagy manuálisan attól függően, hogy melyik rádiógombot választotta. Az így kiválasztott objektumok köre tovább szűkíthető fólia szűrő alkalmazásával. Kézi választás esetén a kiválasztott objektumok száma az Objektumok kiválasztása terület utolsó sorában megjelenik. 3 Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 50 2. Gyakorlat A TUTORIALV mappában lévő PARCELS4 rajz telkeket jelző vonalaiból, vonalláncaiból hozzon létre poligon topológiát! Mentse el POL TOP néven a későbbi elemzések elvégzéséhez! Poligon topológiában minden terület egy élek halmazából álló poligont alkot. Minden poligon tartalmaz egy centroidot – pont vagy blokkelem –, ami a poligon információit tárolja. Ebben a gyakorlatban a telekazonosítókat tartalmazó blokkok lesznek centroidként használva. Néhány fontos megállapítás a poligon topológiáról:  A legtöbb él két poligonhoz tartozik, a

jobb, illetve a bal oldalihoz.  A poligonokban lehetnek szigetek, amik szintén tartalmazhatnak szigetet.  A poligonoknak van területük és kerületük, amelyek a centroidok segítségével tárolódnak.  A többszörös topológiáknak lehetnek közös széleik. Poligon topológia létrehozása előtt a rajzot le kell tisztázni, azaz nem tartalmazhat réseket, keresztezéseket, átfedéseket. Zárt vonalláncokból, amelyeknek közös szélük vagy keresztezésük van más poligonokkal, illetve ellipszisekből nem lehet poligon topológiát készíteni. A zárt vonalláncot szét kell vetni a poligon topológia létrehozása előtt. 1 Hozzon létre egy új projektet, melyhez csatolja a rajzot, majd kérdezze le annak minden objektumát rajz módban Zoom rajzterjedelemre opcióval! 2 Válassza a Map menü Topológia ► Létrehozás menüpontot! (MAPCREATE) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intéző Topológiák csomópontjára megjelenő helyi menü ikonjára

kattint! Létrehoz pontját választja, vagy egyszerűen a Map eszköztár A Topológia létrehozása párbeszédpanel Topológia meghatározása területén adja meg a Telkek nevet, Típusnak válassza a Poligon típust, s töltse ki tetszőlegesen a Leírás mezőt! 4 Kattintson az Él objektumok gombra, és az Él objektumok párbeszédpanelben válassza az Automatikus választás opciót, illetve állítsa be a szűrőt a PARCELS fóliára, végül kattintson az OK gombra! 5 Kattintson a Centroid objektumok gombra, és a Centroid objektumok párbeszédpanelben válassza az Automatikus választás opciót! Állítsa be a szűrőt a PARCELID fóliára, majd kattintson az OK gombra! 6 Kattintson a Tovább gombra a Topológia létrehozása párbeszédpanelben! Az objektumok mentési halmazhoz való hozzáadására válaszoljon nemmel! (Most a projektrajzban tároljuk a topológiát.) 7 Mentse el a megadott néven a projektet! A parancssorban üzenet jelenik meg a topológia sikeres

létrehozásáról, ugyanakkor a létrehozott topológia megjelenik a Munkatér Intézőben a Topológiák csomópontnál, mint aktív topológia. 3 A Centroid objektumok párbeszédpanel felépítése megegyezik a Csomópont objektumok párbeszédpanelével, ezért nem kerül külön részletezésre. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 51 Topológia kezelése, szerkesztése A topológiák létrehozását követően számos művelet végezhető velük információ szerzés, aktualitás megőrzése, ellenőrzés, módosítás céljából. Ezeknek az eszközöknek a használatakor minden, a topológiát tartalmazó forrásrajzot csatolni és aktíválni kell. Topológia szerkesztéséhez elsősorban a Topológia szerkesztése párbeszédpanel szerkesztő eszközeit használja, mert ha szabványos AutoCAD parancsokkal (például RADÍR vagy NYÚJT) módosít objektumokat, akkor adatok veszhetnek el. Ilyen esetben a Frissít opcióval kijavíthatja az

objektum topológia adatait. A topológia szerkesztését követő Vissza parancs csak a módosított geometriát állítja vissza eredeti állapotába, a módosított topológiát nem. Ez utóbbihoz távolítsa el a topológiát, majd töltse vissza Egy térkép több topológiát is tartalmazhat, de egyszerre csak egy lehet aktív, ennélfogva szerkeszthető is. Több felhasználó nem szerkesztheti egyidejűleg ugyanazt a topológiát. 1. Gyakorlat Mennyi objektum vesz részt a POL TOP projektben létrehozott poligon topológia felépítésében? 1 Válassza a Map menü Topológia ► Adminisztráció pontját! (MAPTOPOADMIN) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben az aktív topológia nevére megjelenő helyi menü Adminisztráció pontját választja. 2 A Topológia adminisztráció párbeszédpanel Név listájából válassza ki a topológia nevét! Ha a lista nem tartalmaz elemeket, akkor kattintson a Betöltés gombra, és töltse be a topológiát! 3 Kattintson a

Statisztikák gombra, és a párbeszédpanel Objektumok száma területén találja a kívánt adatokat! 4 A párbeszédpanelek elhagyásához kattintson az OK gombokra! A Betölt gombbal a forrásrajzokban és a projektben található topológiák tölthetők be. A kijelölt topológia memóriából való eltávolításához kattintson a Memóriából törlés gombra! Az Átnevezés gombra megjelenő párbeszédpanelben a már létező topológiának adható meg új név és leírás. A név legfeljebb tizenhét karakter lehet, és tartalmazhat betűket, számokat, aláhúzás-és kötőjeleket. A betöltött topológiának teljesnek kell lennie az aktuális rajzon vagy a csatolt rajzokon. Rajz módú lekérdezést követően a topológia nem nevezhető át. Kattintson a Geometria ellenőrzése gombra annak ellenőrzésére, hogy a topológia objektumai geometriailag megfelelnek-e a kiválasztott topológiának! A kiválasztott hálózat vagy poligon topológia teljessé tételéhez

válassza a Kiegészítés gombot! Csak projektből betöltött topológia esetén használható, s az új objektumok is a projektben jönnek létre. Csak az aktuális rajzon előforduló topológiák hozhatók újból létre. A forrásrajzok topológiája esetén először vissza kell keresni a geometriát egy lekérdezéssel. A Statisztikák gombra megjelenő párbeszédpanel a hálózat, és poligon topológiával kapcsolatos információkat (például az objektumok száma, topológia terjedelme) jelenít meg. A Törlés gombbal eltávolíthatóak az objektumokból a topológiai adatok. Lehetőség van az objektumok projektből való kitörlésére is a Topológiai objektumok törlése opció használatával. 2. Gyakorlat A TUTORIAL V mappában található HOUSES6 projektben lévő utcahálózat topológiát bővítse ki egy tetszőleges, már meglévő csomópontok között haladó éllel, ami másik élet nem metsz! A topológiákban minden él objektum végpontjában csomópont

van. Ez a csomópont része a topológia adatszerkezetének és saját topológia azonosító száma van. Egy csomópont lehet implicit (a topológia adatstruktúrájában levő) vagy explicit (egy rajzállomány fizikai objektuma). Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 52 Él háromféle módon készíthető:  Már létező csomópontok felhasználása nélkül. Az él végpontjainál két csomópont jön létre  Egy már meglevő csomóponttól a tér egy pontjához. A végpontnál egy új csomópont jön létre  Egyik létező csomóponttól a másikig. Vegye figyelembe élek és csomópontok szerkesztésénél a következő tulajdonságokat:  Egy csomóponthoz több él is csatlakozhat.  Egy él csak két csomóponthoz csatlakozhat.  Egy pontban csak egy csomópont létezhet. Engedélyezze a Pont tárgyraszter módot az Eszköz menü Rajzbeállítások pontjára megjelenő párbeszédpanel Tárgyraszter lapján! (A

Tárgyraszter segítségével pontosan kijelölheti a pontokat és síkokat beleértve a végpontokat, felezőpontokat, középpontokat, csomópontokat, quadránsokat, metszéspontokat, beillesztési pontokat és a merőleges és párhuzamos síkokat.) Válassza aktuális fóliának a topológiai objektumokat tartalmazó fóliát! 1 Válassza a Map menü Topológia ► Szerkesztés pontját! (MAPLINKADD) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a topológia nevére megjelenő helyi menü Szerkesztés ikonjára kattint! pontját választja, vagy ha egyszerűen a Rajz eszköztár 2 A Topológia szerkesztése párbeszédpanel Topológia területén – szükség esetén töltse be, majd – válassza ki a topológiát a listából! 3 Az Objektumtípus területen válassza az Él rádiógombot! 4 A Szerkesztő művelet területen válassza a Hozzáadás gombot, majd kattintson az OK gombra! 5 Jelölje ki a rajzon az új él kezdő- és végpontját, majd nyomja meg az ENTER

billentyűt! A fólia színével egy új él objektum jött létre a kiválasztott csomópontok között, melyet az él, illetve a két csomópont topológiához tartozó objektumadatának megtekintésével is ellenőrizhet. A Geometria szerkesztése opció választásával az objektum szerkesztésére van lehetőség. Topológiai objektumok szabványos AutoCAD parancsokkal való módosításakor a topológiai adatok sérülhetnek, ezért a Frissítés opcióval végezze el az adatok frissítését. Meglévő élbe új csomópont szúrható be a Csomópont objektumtípus és a Beillesztés opció választásával. A Hozzáadás opcióval csak már létező pont, blokk vagy szöveges objektum geometriáját felhasználva készíthető új csomópont. A Törlés opció használatához vegye figyelembe a következőket:  Két élhez kapcsolódó csomópont törlése az élek egyesülését vonja maga után.  Él törlésekor a kapcsolódó csomópontok is törlődnek, hacsak az

adott él nem része egy másik topológiának, vagy a csomópont nem része egy másik élnek.  Poligon törlésével törlődik a centroid is egyben és minden, a környező élekre vonatkozó hivatkozás. Az él törlésénél említett esetekben itt sem történik meg a törlés Hálózat topológiában az él objektumok direkt ellenállással, fordított ellenállással és iránnyal rendelkeznek, míg a csomópont objektumok csak direkt ellenállással. A direkt ellenállás a kezdőpontból a végpont irányába mutat, a fordított pedig épp ellenkezőleg. Az ellenállás értéke azt fejezi ki, hogy az adott irányba milyen költséggel kerül az él bejárása. Az alapértelmezés szerinti ellenállás az él hossza, csomópontoknál pedig nulla. Az objektumadat tábla DIRECT RESISTANCE, REVERSE RESISTANCE mezőiben tárolt értékek szerkeszthetők a MAPEDITRES1 és a MAPEDITRES2 parancsokkal, illetve a Topológia szerkesztése párbeszédpanel Direkt ellenállás és

Fordított ellenállás opciójával. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 53 Úthálózat esetén, az utcákon való áthaladás átlagsebessége tárolható ellenállásként, ami majd két objektum közti leggyorsabb (nem a legrövidebb) útvonal keresésekor jól felhasználható. Egy él iránya az objektumadat tábla DIRECTION mezőjében kerül tárolásra:  Kétirányú él esetén: 0  Kezdőpontból járható él: 1  Végpontból járható él: -1 Alapértelmezés szerint az élek kétirányúak, de ez megváltoztatható a Topológia szerkesztése párbeszédpanel Irány megadása opciójával. Egyszerre több él iránya is módosítható. Az egyirányú élek iránya megfordítható a párbeszédpanel Irányváltás opciójával. Irány megadásával jól modellezhető az utcák irányítottsága (például egyirányú utca). 3. Gyakorlat Az előző fejezet 2. Gyakorlatában létrehozott POL TOP projekt felhasználásával

készítsen egy új projektet, melyben az 11232015 és az 11232016 azonosítóval rendelkező telkek egyesítve vannak! Ellenőrizze az új topológiát! A két poligon egyesítéséhez a köztük húzódó él objektumot kell törölni, ezért a topológia szerkesztésének megkezdése előtt nagyítsa úgy a rajzot, hogy az érintett telkek közös határvonala könnyen kijelölhető legyen majd! 1 Válassza a Map menü Topológia ► Szerkesztés pontját! (MAPTOPOEDIT) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a topológia nevére megjelenő helyi menü Szerkesztés ikonjára kattint! pontját választja, vagy ha egyszerűen a Rajz eszköztár A Topológia szerkesztése párbeszédpanel Topológia területén – szükség esetén töltse be, majd – válassza ki a topológiát a listából! 3 Az Objektumtípus területen válassza az Él rádiógombot! 4 A Szerkesztő művelet területen válassza a Törlés gombot, majd kattintson az OK gombra! 5 Jelölje ki a rajzon a

két telek közös határvonalát, majd válaszoljon igennel a parancssor megerősítést kérő kérdésére! 6 Válassza ki az 11232015 címkét, mint a megszüntetendő poligon centroidját, majd válaszoljon igennel a parancssor megerősítést kérő kérdésére! 7 Nyomja meg az ENTER billentyűt a kiválasztás befejezésének jelzéseként! 8 Kattintson a Topológia szerkesztése párbeszédpanel OK gombjára! Az új poligon centroidja számára az új objektumadat értékek automatikusan kiszámításra kerülnek. Poligon topológiában él hozzáadásakor csak már meglévő csomópontok között hozhat létre új élet úgy, hogy az másik élet nem metszhet. Ha az új él kettéoszt egy poligont, akkor új centroid keletkezik, és az új terület- és kerületértékek is beállításra kerülnek. 2 3. Gyakorlat Az előző fejezet 2. Gyakorlatában létrehozott POL TOP projekt felhasználásával készítsen egy új projektet, melyben egy telket él beszúrásával

kettéoszt! Topológiai adatok elemzése, lekérdezése A topológiák segítségével térelemzések, földrajzi elemzések, és topológiai adatokra vonatkozó (tematikus) lekérdezések végezhetők. Térelemzés során a földrajzi jellemzők egy halmazáról nyerhető információ Térelemzéssel elemezhető az objektumok elhelyezkedése, közelsége, tájolása. A földrajzi elemzés azonosítja egy földrajzi hely, térbeli terület, vagy lineáris hálózat feltételeit, és ezen jellemzők segítségével megbecsli jövőbeli események hatását. Az AutoCAD Map program által biztosított elemzések:  Hálózat-követő elemzés (ld. 1-3 Gyakorlat) Hálózat topológiában meghatározható a legrövidebb útvonal, az optimális útvonal, illetve áramlási útvonalak kereshetők meg. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 54  Átfedés elemzés (ld. 4 Gyakorlat) Két meglévő topológiából átfedési művelet alkalmazásával egy

harmadik létrehozása. Típusai: csomópontok és poligonok átfedése, hálózatok és poligonok átfedése, poligonok és poligonok átfedése  Puffer vizsgálat (ld. 5 Gyakorlat) Egy meglévő topológiától egy meghatározott távolságon belül vagy kívül elhelyezkedő objektumok meghatározása.  Lekérdezés (ld. 6 Gyakorlat) Tárolt topológián alapuló lekérdezések végrehajtása.  Szétválasztás (ld. 7 Gyakprlat) Egy topológia közös értékekkel rendelkező objektumainak egyesítésével új topológia készítése. 1. Gyakorlat A TUTORIAL V mappában található HOUSES6 projektben határozza meg a St. Pierre vasútállomás és a Tűzoltóság (F betű jelzi) közti legrövidebb útvonalat! Az előkészület részeként kérdezze le az elemzésben résztvevő, a TRANSPORT, az EMERGENCY SERVICES és a RAILROAD fólián található objektumokat rajz módban. A Nézet menü Zoom ► Ablak parancsával készítsen olyan nézetet, hogy a

vasútállomás és a Tűzoltóság jól láthatóak legyenek. Töltse be a STREETS hálózat topológiát! 1 Válassza a Map menü Topológia ► Útvonal elemzése pontját! (MAPTRACE) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a topológia nevére (betöltött topológia esetén) megjelenő helyi menüből a Legrövidebb út elemzése pontot választja, vagy egyszerűen a Map ikonjára kattint. eszköztár 2 A megjelenő Legrövidebb út elemzése párbeszédpanel Bemeneti topológia területén válassza ki a STREETS topológiát! (Ha elfelejtette betölteni, akkor használja a Betölt gombot!) 3 A Kezdő csomópont területen válassza a Hely opciót (a megadandó ponthoz legközelebb levő csomópontot találja meg), majd a Választ gomb megnyomását követően válassza ki a vasútállomáshoz vezető út végpontját, és nyomja meg az ENTER billentyűt! 4 A Vég csomópont területen válassza az Objektum opciót, majd a Választ gomb megnyomását követően válassza

ki a Tűzoltósághoz vezető út végpontját, mint csomópontot és nyomja meg az ENTER billentyűt! 5 Az Eredmény területen jelölje be az Útvonal megjelenítése jelölőnégyzetet, és válasszon hozzá színt a Szín gombbal! 6 Kattintson a Tovább gombra! A kiválasztott színnel megjelenik a két csomópont közti legrövidebb út. Ha új topológiát kíván létrehozni az elemzés eredményéből, akkor jelölje be a Topológia létrehozása jelölőnégyzetet, majd adjon meg Nevet és Leírást az új topológiának. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 55 Az útvonal meghatározásakor a csomópont és az él objektumok irány és ellenállásra vonatkozó adatait is figyelembe veszi a program. Alapértelmezett esetben az élek ellenállása az él hossza, míg a csomópontok ellenállása nulla. Jelen esetben ezért a legrövidebb és az optimális útvonal megegyezik 2. Gyakorlat Végezze el az előző feladatot új ellenállási

értékek és irányok megadását követően. Az előző fejezetben ismertetett módon az irány és az ellenállási értékek módosíthatók, viszont nem csak a topológia létrehozásakor keletkezett objektumadatok használhatók erre a célra. A Legrövidebb út elemzése párbeszédpanel Nyomvonal paraméterek területén található Ellenállás gomb segítségével megadható az élek direkt és fordított ellenállásának, valamint a csomópontok ellenállásának meghatározásához használni kívánt adatok helye. Mindhárom esetben az adat származhat objektumadat táblából, illetve a projekthez csatolt külső adatbázisból. Ezenkívül bármilyen értelmezhető kifejezést is megadhat. (A kifejezésekről további információ a Súgóban Kifejezés kiértékelő függvények és változók címszó alatt található. A topológia alapértékeinek használatához kattintson az Alapértelmezés nyomógombra. Az ellenállás minimális és maximális értékének

megadásával a figyelembe vett legkisebb és legnagyobb érték határozható meg. A minimum értéknél kisebb értékek a minimum értékkel lesznek helyettesítve, míg a maximum értéknél nagyobb értékek a maximum értékkel. Ha egy útvonal összes ellenállása kisebb, mint a Min. érték, akkor a program figyelmen kívül hagyja azt. Hasonlóan a Max. értéknél nagyobb összellenállású útvonalak sem fognak megjelenni a rajzon A Legrövidebb út elemzése párbeszédpanel Nyomvonal paraméterek területén található Irány gomb segítségével az élekhez rendelt áramlási irányt meghatározó adatok helyét lehet kijelölni. Az adat származhat objektumadat táblából, a projekthez csatolt külső adatbázisból, illetve megadható bármilyen értelmezhető kifejezés is. A topológia alapértékeinek használatához kattintson az Alapértelmezés nyomógombra. Az Irány megfordítása minden élen jelölőnégyzet bekapcsolásával az élek irányítottsága

ellentettjére változik. 3. Gyakorlat Melyik vasútállomás van közelebb a kórházhoz (H) a HOUSES6 projektben? A hálózat topológiában az összes olyan út megkereshető, amely a kiválasztott csomóponttól a megadott értéknél kisebb távolságra van. A csomóponttól való távolság figyelembe veszi az irányt, valamint a közbenső élek és csomópontok ellenállását. Az előkészület részeként kérdezze le az elemzésben résztvevő, a TRANSPORT, az EMERGENCY SERVICES és a RAILROAD fólián található objektumokat rajz módban. A Nézet menü Zoom ► Ablak parancsával készítsen olyan nézetet, hogy a vasútállomások és a Tűzoltóság jól láthatóak legyenek. Töltse be a STREETS hálózat topológiát! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 1 56 Válassza a Map menü Topológia ► Áramlás elemzése pontját! (MAPFLOOD) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a topológia nevére (betöltött topológia

esetén) megjelenő helyi menüből az Áramlás elemzése pontot választja, vagy egyszerűen a Map eszköztár ikonjára kattint. A megjelenő Áramlás elemzése párbeszédpanel Bemeneti topológia területén válassza ki a STREETS topológiát! (Ha elfelejtette betölteni, akkor használja a Betölt gombot!) 3 A Kezdő csomópont területen válassza a Hely opciót (a megadandó ponthoz legközelebb levő csomópontot találja meg), majd a Választ gomb megnyomását követően válassza ki a kórházhoz vezető út végpontját, és nyomja meg az ENTER billentyűt! 4 A nyomvonal paraméterek területen kattintson az Ellenállás gombra, és a megjelenő párbeszédpanelben az Ellenállás Max. Értékének adjon meg 8000 egységet! 5 Az Eredmény területen jelölje be az Útvonal megjelenítése jelölőnégyzetet, és válasszon hozzá színt a Szín gombbal! 6 Kattintson a Tovább gombra! Az áramláselemző algoritmus kiszínezi a hálózatot a kórháztól 8000 egység

távolságig minden irányban. 2 Az Áramlás elemzése párbeszédpanel felépítésének Legrövidebb út elemzése párbeszédpanel felépítéséhez való hasonlatossága miatt a feladat során nem említett opciók nem kerülnek részletezésre. 4. Gyakorlat Határozza meg a PARCELS6 rajzon található szennyezőanyag ömlés által érintett telkek, telekrészek körét! A gyakorlat megoldásához topológiát kell készíteni a szennyezőanyag ömlést szimbolizáló kör objektumból, majd a két topológia átfedésével meghatározhatóak a kérdéses területek. Az előkészület részeként végezze el a következő feladatokat:  Hozzon létre egy új projektet, melyhez csatolja fenti rajzot!  Futtasson le egy rajz módú lekérdezést Zoom rajzterjedelemre opcióval az összes forrásrajzbeli objektum eléréséhez!  Töltse be a PARCELS topológiát!  Készítsen poligon topológiát SZENNY néven a szennyezőanyag ömlést szimbolizáló kör

objektumból, majd kapcsolja ki a poligont tartalmazó SPILL fóliát! A két topológia átfedés vizsgálatához: 1 Válassza a Map menü Topológia ► Átfedés vizsgálata pontját! (MAPOVERLAY) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a topológia nevére megjelenő helyi menü Átfedés 2 ikonjára kattint. pontját választja, vagy a Map eszköztár A megjelenő Topológiák átfedés vizsgálata párbeszédpanel Bemeneti topológia területén Forrásnak adja meg a PARCELS topológiát, Átfedésnek a SZENNY topológia, Műveletnek pedig a Közösrész opciót válassza! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 57 3 Az Eredmény topológia területen adja meg az átfedés eredményeként keletkező topológia Nevét és Leírását tetszőlegesen! 4 Az új topológia Célfóliájának válassza a 0 fóliát! 5 Kattintson a Tovább gombra! A két topológiából a közösrész művelet a szennyezőanyag szivárgási területén belül

lévő telkeket és telekrészeket adta meg. Az átfedési művelet határozza meg a topológiák átfedésének eredményeképpen létrejövő új topológiát. Bizonyos esetekben az eredmény topológia függ attól, hogy melyik topológiát választja forrásnak és melyiket átfedésnek. Az eredmény topológia által tartalmazott adatok is a választott művelettől függenek, melyek a következők lehetnek.  Közösrész (logikai ÉS művelet) Az eredmény topológiába való bekerülés feltétele, hogy mindkét topológiának része legyen a terület. Mind a forrás, mind a fedő topológia adatai szerepelnek az eredménytopológiában Ha csomópont vagy hálózat topológiát poligon topológiával metsz, akkor a poligon topológiának kell lennie a fedőnek, egyébként nincs különbség az eredmény topológiában.  Egyesít (logikai VAGY művelet) Az eredmény topológiába való bekerüléshez elegendő csak az egyik topológiában szerepelni a területnek. Csak

poligon topológiák közt használható művelet Az eredmény topológiára nincs hatással, hogy melyik a forrás és melyik a fedő topológia.  Kimetsz A forrás topológián úgy működik, mint az Egyesít művelet, a fedő topológián pedig, mint a Közösrész művelet. Azok a területek lesznek az eredmény topológiában, melyek vagy a forrás topológia részét képezik vagy a fedő topológia forrás topológia határvonalain belül helyezkednek el.  Töröl A fedő topológia területei kitörlésre kerülnek a forrás topológiából. A fedő topológia objektumai és objektumadatai nem kerülnek be eredmény topológiába. Csak poligon topológiák közt alkalmazható, és az eredmény függ attól, hogy melyik a forrás és melyik a fedő topológia.  Kivág Az átfedő poligon topológiát határvonalként használva a forrás topológiának csak az átfedő topológián belül eső részei tartoznak az eredmény topológiához. A fedő topológia

objektumai és objektumadatai nem kerülnek be eredmény topológiába. Az eredmény függ attól, hogy melyik a forrás és melyik a fedő topológia.  Lefed Az eredmény topológia része lesz az átfedő topológia és a forrás poligonokból az átfedő poligonok által nem fedett részek. Csak poligon topológiák közt alkalmazható, és az eredmény függ attól, hogy melyik a forrás és melyik a fedő topológia. Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 58 A Topológiák átfedés vizsgálata párbeszédpanel Bemeneti topológia területén található Forrásadat és Átfedés adat gombok megjelenítik az Adat kiválasztása párbeszédpanelt, ahol megadhatja, hogy a topológiák mely adatai kerüljenek át az eredmény topológiába. 5. Gyakorlat A Topológia létrehozása fejezet 2. Gyakorlatában létrehozott POL TOP projektben található poligon topológia felhasználásával jelölje meg a szennyeződést elszenvedett telkek 10

egység széles környékét! Puffer (topológia köré rajzolt övezet, sáv) definiálásával új poligon topológia hozható létre egy meglévő csomópont, hálózat vagy poligon topológiából. 1 Válassza a Map menü Topológia ► Puffer vizsgálata pontját! (MAPBUFFER) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a betöltött topológia nevére megjelenő helyi menü ikonjára kattint. Puffer vizsgálata pontját választja, vagy a Map eszköztár 2 A megjelenő Topológiák puffer vizsgálata párbeszédpanel Bemeneti topológia területén adja meg – szükség esetén töltse be – a vizsgálandó topológia nevét! 3 A Távolság mezőben adja meg az objektum és a puffer határvonala közötti távolságot értékeként a 10-es értéket! 4 Az Eredmény topológia területen adjon meg Nevet, Leírást az új topológiának! 5 Válassza célfóliának a 0 fóliát! 6 Kattintson a Tovább gombra! A topológia puffer vizsgálatának eredményeként a képen

látható 3 poligonból álló topológia jött létre. Az átfedés és puffer vizsgálatok használatával már igen összetett elemzési feladatok is megoldhatóak. Egyszerűbb példaként létrehozhat puffereket iskolákat jelképező csomópontok körül. Ezt a topológiát fedésbe hozhatja egy elektromos vezetékeket tartalmazó hálózat topológiával, és így meghatározható azon iskolák helye, melyek közel fekszenek az elektromos vezetékekhez. A Bemeneti topológia Távolság mezőjében megadható egy konkrét szám, az adat helye (objektumadat tábla vagy külső adatbázis), vagy egy érvényes kifejezés. Változó távolságú kíván puffereket létrehozásához használjon valamilyen numerikus értéket tartalmazó adatmezőt! Az eredmény topológia számára megadhatók közvetlenül, vagy a megfelelő nyomógomb használatával megjelenő listából történő kiválasztással a centroidokat és a csomópontokat jelképező blokkok. Mindkét esetben az ACAD

POINT megjelöléssel pontobjektumok használata kérhető. A beállítások elmentéséhez új puffer topológia létrehozása nélkül kattintson az OK nyomógombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 59 6. Gyakorlat A Topológia létrehozása fejezet 2. Gyakorlatában létrehozott POL TOP projektben jelölje tetszőleges kitöltési mintával az 50000 dollárnál drágább telkeket! A topológia lekérdezések hasonlóak az egyszerű lekérdezésekhez, de a lekérdezett objektumokból új topológiák hozhatók létre. A lekérdezési feltételeknek mind a négy típusa használható A topológia és objektum lekérdezések a következőkben térnek el:  A topológia lekérdezések csak egy topológiával tudnak dolgozni, míg az objektum lekérdezések a kapcsolódó aktív rajzok összes objektumával dolgoznak. Akkor használjon topológia lekérdezést, ha csak topológiákkal dolgozik, vagy ha egy topológiát vagy lekérdezést

szeretne kiválasztani.  A topológia lekérdezések a poligonok terület, kerület, hossz, és irány értékein alapszanak. A vonalas objektumoknak is vannak előre definiált objektumadat értékei, mint például a direkt ellenállás és az irány.  A tulajdonságok változtatása eltérő módon működik a poligon topológiákkal. Az előkészület részeként kérdezze le a csatolt rajz objektumait rajz módban, töltse be a topológiát és ellenőrizze a külső adatbázis kapcsolódását! 1 Válassza a Map menü Lekérdezés ► Topológiai lekérdezés megadása pontját! (MAPTOPOQUERY) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a betöltött topológia nevére megjelenő helyi menü ikonjára kattint. Lekérdezés pontját választja, vagy a Map eszköztár 2 A megjelenő Topológia lekérdezése párbeszédpanelben adja meg – szükség esetén előbb töltse be – a lekérdezni kívánt topológia Nevét! 3 Az Eredmény topológia területen jelölje be

a Semmi rádiógombot! 4 Kattintson a Lekérdezés megadása nyomógombra! 5 A megjelenő Topológiai lekérdezések létrehozása párbeszédpanelben adja meg a telkek lekérdezéséhez szükséges SQL feltételt, majd a Tulajdonságok megváltoztatása gombbal válassza ki a Sraffozás paramétereit! 6 Kattintson a Lekérdezés végrehajtása gombra! A poligon topológia miatt a telkeket megjelenítő poligonok területtel rendelkeznek, nem csupán a határvonalak halmazaként. Így a lekérdezés feltételeit kielégítő telkek területe a kiválasztott sraffozási mintával kitöltésre kerül. A lekérdezés futtatásával létrejövő Eredmény topológia lehetséges típusai:  Semmi Semmilyen információval nem bővül az aktuális rajz topológiája.  Ideiglenes Csak a memóriában kerül topológiaként tárolásra a lekérdezés eredménye. Az ideiglenes topológia nevének * karakterrel kell kezdődnie, továbbá nem szerkeszthető és nem menthető vissza a

forrásrajzba, hacsak át nem nevezi, amivel eltűnik a * karakter a név elől. A projekt lezárásakor a topológia törlődik a memóriából.  Állandó Létrejön a megadott névvel egy új topológia az aktív rajzban, ami forrásrajzba is menthető. A Lekérdezés megadása gombra történő kattintással ugyanaz a párbeszédpanel jelenik meg, mint ami a szabvány lekérdezésnél. A kétfajta lekérdezéshez megjelenő párbeszédpanel opciói megegyeznek, kivéve a Lekérdezés típusa terület Tulajdonságok opcióját. Korábban elmentett lekérdezés újbóli felhasználásához kattintson a Lekérdezés betöltése nyomógombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 60 7. Gyakorlat A Topológia létrehozása fejezet 2. Gyakorlatában létrehozott POL TOP projektben válassza szét a poligon topológiát zónák szerint! Poligon vagy hálózat topológiára használható a topológia szétválasztása parancs, ami eredményeként

egy objektumadat mező vagy SQL oszlop kiválasztásával minden közös értékkel rendelkező szomszédos poligon illetve egymáshoz kapcsolódó vonal egy objektummá kapcsolódik össze. Poligon topológia esetén a közös értékkel rendelkező szomszédos poligonok közül eltávolításra kerül a határvonal és az egyik centroid. Hálózat topológia esetén a közös értékkel rendelkező szomszédos élek közül eltávolításra kerül a csomópont és a két él egyesül. Az eredmény adattábla mindkét topológia esetén csak a szétválasztáshoz használt mezőt örökölheti, mely üres értékkel töltődik fel, ha az objektumok nem tartalmaztak eredetileg ilyen mezőt (ekkor a szomszédos objektumok sem egyesülnek). Az előkészület részeként kérdezze le a csatolt rajz minden objektumát rajz módban, töltse be a topológiát, ellenőrizze a külső adatbázis kapcsolódását és hozzon létre egy Topológia nevű új fóliát! 1 Válassza a Map menü

Topológia ► Szétválasztás pontját! (MAPDISSOLVE) Ezzel egyenértékű, ha a Munkatér Intézőben a betöltött topológia nevére megjelenő helyi menü Szétválasztás pontját választja. 2 A megjelenő Topológiák szétválasztása párbeszédpanel Bemeneti topológia területén válassza ki – szükség esetén töltse be – a szétválasztandó topológiát! 3 Kattintson az SQL gombra és a csatolási sablon megadása után válassza ki a ZONING SQL oszlopot a Szétválasztás alapja mező értékeként! 4 Az Eredmény topológia területen adja meg az új topológia Nevét, Leírását tetszőlegesen! 5 Adja meg Célfóliának az előkészületek során létrehozott Topológia fóliát! 6 Kattintson a Tovább gombra! A zónák szerinti szétválasztás az ábrán látható topológiát eredményezte. A Szétválasztás alapjaként megadható objektumadat tábla mezője, külső SQL adatbázis oszlopa, vagy tetszőleges kifejezés. Zichar Marianna: Oktatási

segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 61 Megadható a centroidok és a csomópontok jelölésére használandó blokk. Projektben levő blokkok listájából történő választáshoz kattintson a Blokkok nyomógombra! Ha blokk helyett pont objektumokat szeretne létrehozni, akkor adja meg az ACAD POINT nevet! Az eredménytábla az az objektumadat tábla, amely a felosztáshoz használt mező adatát tartalmazza. Az eredménymező az eredménytábla azon mezője, mely a felosztáshoz használt adatot tartalmazza. Használható már meglevő objektumadat tábla, de létrehozható új is. A szétválasztáshoz felhasznált mező lehet objektumadat változó vagy bármilyen kifejezés. Az eredményadatok tárolásához megadható egy mező-és táblanév vagy új tábla hozható létre. Az opciók megváltoztatásakor az OK nyomógombra kattintva a változtatások elmentésre kerülnek, és a párbeszédpanel bezáródik. 8. Gyakorlat A Topológia létrehozása fejezet 2.

Gyakorlatában létrehozott POL TOP projektben válassza szét a poligon topológiát utcanevek szerint! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 62 Raszterképek használata A raszterképek használatával a vektoros rajzok megjelenését és hatását lehet fokozni. A raszterképek tetszés szerint másolhatók, mozgathatók vagy vághatók. A kép fogópontjai segítségével módosítható, kontrasztja szabályozható, illetve négyszög vagy sokszög alakúra vágható. Az AutoCAD Map program a legelterjedtebb képfájl formátumokat támogatja. (Bővebb információ a Súgó Képek beillesztése részében található.) A képek kéttónusúak, 8-bites szürke (szürkeskála), 8-bites színesek vagy 24-bites színesek lehetnek. A program indulásakor a raszterképeket kezelő programrész nem kerül betöltésre, ez csak az első raszterképre vonatkozó parancs kiadásakor történik meg, amiről a parancssorban is láthat üzenetet. A

raszterképek használatba vétele csatolással történik, ami során a program információt tárol el róla a rajzban (a kép elérési útvonala vagy adatkezelő dokumentumának azonosítója), betölti a memóriába, megjeleníti a képernyőn, és lelakatolja a képet tartalmazó fájlt a lemezen. Egy képet csak egyszer szükséges csatolni, a továbbiakban blokként kezelve többször is beilleszthető, továbbá elrejthető, memóriából vagy rajzból is törölhető, és leválasztható. Minden beillesztésnek saját vágási határa lehet illetve saját fényerő-, kontraszt-, halványodási és átlátszósági beállítása. Képek kijelöléséhez:  Kattintson a képhatárra!  Kattintson a képre SHIFT gomb lenyomása mellett! Több egymást fedő kép esetén a Kép kiválasztása párbeszédpanelben megjelenő lista segítségével lehet a fedő képek közül választani. 1. Gyakorlat Hozzon létre egy London nevű rajzot, melyhez csatolja RASZTER mappában

található KEWSE.MIF, KEWSW.MIF és a KEWNWMIF képeket! Hozzon létre egy új rajzot, kövesse a lépéseket, majd mentse el a megadott néven! 1 Válassza a Map menü Kép ► Beilleszt pontját! (MAPIINSERT) 2 A megjelenő Kép beillesztése párbeszédpanelben jelölje ki a beillesztendő képet! 3 Kattintson az Információ gombra a képfájllal kapcsolatos információk, és a kép előnézeti képének megjelenítéséhez! 4 Ne legyen kijelölve a Korreláció módosítása jelölőnégyzet! 5 Kattintson a Megnyitás gombra! Ha a kép nem jelenik meg a rajzterületen, akkor válassza a Nézet menü Zoom ► Terjedelem pontját! A második kép csatolásához hajtsa végre az előző lépéseket újra! Egyszerre több kép is csatolható, ha a Kép beillesztése párbeszédpanelben többet jelöl ki. Ekkor viszont nem kérhet előnézetet, és korrelációs beállításokat sem adhat meg. Ha bejelöli a Csak a keretek megjelenítése jelölőnégyzetet, akkor a program csak a

kép keretét jeleníti meg a rajzban, a képet nem tölti be. Több kép, vagy nagy kép esetén jelentősen növelhető a program teljesítménye ezzel az opcióval. A Korreláció módosítása jelölőnégyzet bekapcsolásával a kép beillesztésének folyamatát vezérelheti a Kép korreláció párbeszédpanelben. Megváltoztatható így például a kép beillesztési pontja és elforgatási szöge úgy, hogy az a többi adathoz képest megfelelő pozícióban kerüljön beillesztésre. A léptéket is lehet úgy módosítani, hogy az igazodjon a többi adat léptékéhez. Beillesztés után a korrelációs beállítások a képre megjelenő helyi menüben található Tulajdonságok panelben szerkeszthetők. További információért forduljon a Súgóhoz! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 63 2. Gyakorlat Az 1. Gyakorlatban létrehozott London nevű rajzhoz csatolt képekkel végezze el a következő műveleteket!  Rejtse el a KEWSE

képet!  Törölje a memóriából a KEWSW képet!  Válassza le a KEWNE képet! Egy kép elrejthető a megjelenítés és nyomtatás elől, a memóriából viszont nem törlődik és a lemezen való lelakatolt állapota sem változik. Ilyen esetben csak a képkeret látható a képernyőn Újbóli megjelenítése ugyanígy történik. 1 Jelölje ki a képet! 2 A képre megjelenő helyi menüből válassza a Kép ► Kép megjelenítése parancsot! Több kép elrejtéséhez használja a helyi menü Tulajdonságok pontjára megjelenő Tulajdonság ablakot! Egy kép memóriából való törlésével megakadályozható a megjelenítése és nyomtatása, ugyanakkor megszűnik a képfájl lelakatolt állapota. A képernyőn a keret jelzi, hogy a csatolás még él 1 Válassza a Beillesztés menü Képkezelő pontját! 2 A megjelenő Képkezelő párbeszédpanelben jelölje ki a memóriából törlendő képet a listából! 3 Kattintson a Memtöröl gombra! 4 Kattintson az OK

gombra! A Képkezelő párbeszédpanel felsorolja az aktuális rajzhoz csatolt összes képfájlt, és megjeleníti a kiválasztott képek paramétereit és részletes információit. Csatlakoztathat és leválaszthat képfájlokat, kereshet, újratölthet, és eltávolíthat már meglévő képeket. A lista rendezettségét bármely oszlop fejlécére történő kattintással megváltoztathatja. A képek nevének nem kell feltétlenül megegyeznie a képfájlok neveivel. Új képnév megadásához kattintson újra a már kijelölt képnévre a Képkezelőben, vagy nyomja meg az F2 funkcióbillentyűt és a név szerkeszthetővé válik. A képfájl elérési útvonalának megváltoztatásához a Tallózás gombbal válassza ki az új útvonalat, majd kattintson az Útv.mentése gombra! Sikeres mentés esetén az Elmentett útvonal oszlopban megjelenik az új elérési út. Egy kép leválasztásakor a kép összes példánya eltávolításra kerül a rajzból, és a csatolásról

szóló adat is törlődik a rajzfájlból. (Kép törlésekor, csak a kijelölt példány törlődik, a csatolási információ és az esetleges további példányok sértetlenek maradnak. Megadható olyan beállítás, hogy az utolsó példány törlése a képfájl leválasztását is jelentse egyben. Kép törlését a helyi menüből kérheti) 1 Válassza a Beillesztés menü Képkezelő pontját! 2 A megjelenő Képkezelő párbeszédpanelben jelölje ki a leválasztandó képet a listából! 3 Kattintson a Leválaszt gombra! 4 Kattintson az OK gombra! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 64 3. Gyakorlat Gyűjtse össze a fellelhető összes információt a London rajz egyik képéről! Egy rajzhoz csatolt képről információ található a következő helyeken:  Map menü Kép ► Képkezelő parancsára megjelenő Képkezelő párbeszédpanelben  Beillesztés menü Képkezelő parancsára megjelenő Képkezelő párbeszédpanelben

és a  Részletek gombra megjelenő Képfájl tulajdonságai párbeszédpanelben  Helyi menü Tulajdonságok parancsára megjelenő Tulajdonságok párbeszédpanelben 4. Gyakorlat Módosítsa egy tetszőleges kép, és képhatár tulajdonságait! Ha a hagyományos módon nem választható ki a kép, akkor használja a fólia vagy objektumnév tulajdonságokat! Az alábbi lista a módosítható kép és képhatár tulajdonságokat és azok parancsait tartalmazza. További információért forduljon a Súgóhoz!  A képhatár megjelenítése  Map menü Kép ► Keretek be- kikapcsolása pontja (MAPIFRAME)  Képhatár színe és vonaltípusa  Helyi menü Tulajdonságok pontja, majd a párbeszédpanel Szín, Vonaltípus opciója (TULAJDONSÁGOK)  Elhelyezés  Helyi menü Tulajdonságok pontja, majd a párbeszédpanel Geometria opciója (TULAJDONSÁGOK)  Egyéb kép tulajdonságok (fólia, lépték, forgatás, szélesség, magasság)  Helyi menü

Tulajdonságok pontja (TULAJDONSÁGOK)  A kép átlátszósága és annak színe  Helyi menü Tulajdonságok pontja, majd a párbeszédpanel Átlátszóság opciója (TULAJDONSÁGOK)  Kéttónusú kép átlátszósága  Módosítás menü Objektum ► Kép ► Átlátszóság (ÁTLÁTSZÓSÁG)  A kép fényereje, kontrasztja és halványsága  Módosítás menü Objektum ► Kép ► Beállítás (KÉPBEÁLL)  A kép megjelenítésének minősége és sebessége  KÉPMINŐSÉG parancs 5. Gyakorlat Illessze be egy új rajzba az ACADSIG:JPG képet, majd módosítsa a megjelenését vágással! A vágási képhatár lehet téglalap, vagy sokszög alakú. Vágáskor a képhatároknak láthatónak kell lenniük, a vágási képhatár csúcsait pedig a kép határán belül kell megadni. Egy kép különböző példányai szerepelhetnek a rajzban különböző alakú képhatárokkal. 1 Válassza a Módosítás menü Vágás ► Kép pontját! (KÉPRÉSZ) 2

Jelölje ki a vágni kívánt képet! 3 Adja meg a parancssorban az ú opciót az új határvonal megadásához! 4 Adja meg a parancssorban a vágás típusát azonosító t (téglalap), vagy p (poligon) opciót! 5 Adja meg vágási képhatár csúcsait! A vágási képhatárral végezhető műveletek:  Módosítás  Módosítás menü Vágás ► Kép pontja ú (új képhatár), majd i (igen a régi képhatár törlésére) opcióval (KÉPRÉSZ)  Megjelenítés és elrejtés  Helyi menü Tulajdonságok pontja, majd a párbeszédpanel Vágva látható opciója (TULAJDONSÁGOK)  Törlés  Módosítás menü Vágás ► Kép pontja t (töröl) opcióval (KÉPRÉSZ) Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 65 Testreszabás Az AutoCAD Map program működését számos beállítás módosításával saját igényei szerint befolyásolhatja. Lehetősége van:  A Munkatér Intéző mozgatására, átméretezésére és

rögzítésére  Eszköztárak megjelenítésére és elrejtésére  Általános beállítások megadására  Térképező beállítások megadására A Munkatér Intéző mozgatása, átméretezése és rögzítése A Munkatér Intéző rögzített állapotában a rajzterület bal oldalán található, míg ellentétes esetben – lebegő állapotban – szabadon átméretezhető és áthelyezhető. A Munkatér Intéző üres helyén megjelenő helyi menüben található beállítások:  Elrejtés A Munkatér Intéző nem lesz látható a képernyőn, ezzel hely szabadul fel. Újbóli megjelenését a Map menü Segédprogramok pontjával, vagy a MAPWSPACE paranccsal kezdeményezheti.  Rögzített A rögzített állapot ki-, bekapcsolását szolgálja. Lebegő Munkatér Intéző rögzítése következtében a Munkatér Intéző visszatér eredeti helyére. (MAPDOCKWSPACE)  Frissítés A Frissítés opcióra akkor van szükség, ha a felhasználó által

végzett műveletek nem jelennek meg azonnal a Munkatér Intézőben. (MAPWSREFRESH) Térképező eszköztárak megjelenítése és elrejtése A Map menü számos parancsának használatakor lehetősége van a Map illetve a Rajzkészlet eszköztár megfelelő ikonjára történő kattintással megkönnyíteni a párbeszédpanel megjelenését. Ehhez természetesen az eszköztáraknak jelen kell lenniük. 1 Válassza a Nézet menü Eszköztárak pontját! (ESZKÖZTÁR) Ezzel egyenértékű, ha a Map menü Segédprogramok ►Eszköztárak pontját választja. 2 A megjelenő Eszköztárak párbeszédpanel Menücsoport listájában válassza ki az ACMAP menücsoprtot! 3 Szabályozza a térképező eszköztárak megjelenítését, illetve elrejtését a nevük előtt lévő jelölőnégyzetek segítségével! 4 Kattintson a Bezárás nyomógombra! Általános beállítások megadására Általános beállítások körébe a nem térkép specifikus beállítások tartoznak, mint például

a rajzterület háttérszíne, vagy a fájlkezelés, teljesítmény és a hardvereszközök opciói. Ezen beállítási lehetőségek ismerősek lehetnek magából az AutoCAD programból, ezért itt most nem kerül részletezésre. 1 Válassza az Eszköz menü Beállítások pontját! (BEÁLLÍTÁSOK) 2 A megjelenő Beállítások párbeszédpanel megfelelő lapján hajtsa végre a változtatásokat! 3 Kattintson az Alkalmaz gombra a változtatások érvénybe lépéséhez! (A párbeszédpanel nyitva marad.) 4 Kattintson az OK nyomógombra a változtatások érvénybe léptetéséhez, és a párbeszédpanel bezárásához! Zichar Marianna: Oktatási segédlet az AutoCAD Map 2000 programhoz 66 Térképező beállítások megadására A térképezéssel kapcsolatos beállításokkal a Munkatér Intéző, a projektek, lekérdezések, adatbázisok, koordináta-rendszerek és rendszerbeállítások működése és a módosítások forrásrajzokba történő visszamentésének módja

szabályozható! 1 2 3 Válassza a Map menü Beállítások pontját, vagy kattintson a Rajzkészlet eszköztár (MAPOPTIONS) Végezze el a szükséges változtatásokat a megfelelő lapokon! Kattintson az OK gombra! ikonjára!