Egészségügy | Kardiológia » Káldi Krisztina - Elektroenkefalogram (EEG), Kiváltott potenciál, Alvás és ébrenlét

Elektroenkefalogram (EEG) Kiváltott potenciál Alvás és ébrenlét Káldi Krisztina EEG felvétele A NEMZETKÖZI RENDSZER SZERINT 10-20% TÁVOLSÁGBAN ELHELYEZETT ELEKTRÓDOK - bipoláris és unipoláris és elvezetési lehetőség -indifferens elektróda is a fejen (homlok közepe, fülcimpa) Az emberi EEG hullámtípusai • Alpha (Berger-ritmus) (10-12 /sec): – Reguláris, ritmusos, kis amplitudójú, szinkron működés – Parietális, occipitális régió • Éber, szellemi nyugalom, csukott szem • • Deszinkronizáció ⇒ Beta (13-25 /sec): – Ritmusos, de irreguláris – Frontális lebeny, precentrális gyrus • Éber, mentálisan aktív, vizuális stimulus • • Gamma-hullám (30-80 /sec) Theta (5-8 /sec): – Irreguláris – Temporális, occipitális régió • újszülött • alvás, emocionális stressz. • Delta (1-5 /sec): – Nagy amplitudó • Alvás, gyerekben éberen is. • Éber felnőttben agyi károsodás jele Az EEG a

klinikai diagnosztikában Coma, agyhalál Epilepszia GENERALIZÁLT TÜSKE-HULLÁM KISÜLÉSEK ÉS IZOLÁLT BAL HALÁNTÉK LEBENY FELETT JELENTKEZŐ TÜSKE-HULLÁM MINTÁZAT Kiváltott potenciál Sensoros receptorok vagy a hozzájuk csatlakozó axonok ingerlését követően bekövetkező EEG-vel regisztrálható potenciálváltozás. Primer, szekunder (szenzoros areanak megfelelően) Amplitúdó, latencia Információ a szenzoros működésekről Alvási stádiumok (EEG alapján) 1. stádium – Alfa ritmus eltűnik – Általános lassulás 2. stádium – Megnövekedett delta és téta lassulás – Alvási orsók és K-komplexek Alvási stádiumok 3. stádium – Megnövekedett delta lassulás 4. fázis – Jellegzetes delta lassulás 3. és 4 stádium = lassú hullámú alvás (slow wave sleep) = nem REM alvás Egyre növekvő mértékű szinkronizáció Izomtónus csökkenés Vegetatív jellegzetességek: szívfrekvencia ↓ vérnyomás ↓ REM-alvás:

deszinkronizáció izomtónus ↓↓↓ szemgolyó rángásszerű mozgásai (REM- pontogeniculo-occipitalis kisülések ) gyakori a spontán ébredés álmodás Vegetatív jellegzetességek: szívfrekvencia ↑ vérnyomás ↑ adrenalinszekréció ↑ erectio hypopnoe, apnoe REM Az alvás időbeli jellegzetességei • A 4. fázis aránya korrelál az ébren töltött órákkal • A REM fázis aránya nem korrelál az ébren töltött órákkal, de a szelektív REM depriváció után a kimaradt REM alvást „pótolja” az agy. Az alvási mintázat változásai az életkorral Az alvás jelentősége: Thalamus mint szűrő? - Thalamicus szinkronizáció információáramlás a kéreg felé ↓ regeneráció ? Szabályozás jellege: cirkadián homeosztatikus Elsődleges szabályozási központ: hypothalamus Cirkadián óra Periódushossz ~ 1 nap Környezeti stimulusok hiányában is fennáll. De környezeti hatásokra reagál! Génjeink kb. 10 %-ának

expresszióját befolyásolja. A központi óra, a fényhatás és az „altató” melatonin CP β1 Speciális retinális ganglionsejtek Fotopigment: melanopsin Szem Tractus retinohypothalamicus Más környezeti ingerek SCN NPVd GCS Fény gátolja a melatonin elválasztást „Hormon of darkness” IML Gerincvelő Az éberségi szint és az alvás szabályozásában résztvevő agyterületek A locus coeruleus noradrenerg projekciói A raphe magokból induló szerotonerg pályák Felszálló ébresztő rendszer (locus ceoruleus, raphe,tuberomamillaris mag) + Monoaminerg Ach Hypothalamus hátsó lat. hypoth Orexin (hypocretin) Thalamus (relémagok, reticularis mag) VLPO mag (GABA, galanin) Cortex Ébrenlét - Alvás Cortex Mindkét központ erősíti saját működését és gátolja a másik központot csak stabil állapot „flip-flop” átkapcsolás