Gazdasági Ismeretek | Üzleti terv » A Kaiser Építőipari Kft. gazdálkodásának átfogó elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 56 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1441

Feltöltve:2007. július 19.

Méret:271 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FÖISKOLAI KAR A Kaiser Épít#ipari Kft gazdálkodásának átfogó elemzése különös tekintettel a mélyépítési tevékenység vizsgálatára Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Kaizer Jen# Dr. Cseh Ferenc Seb#k Péter Nappali Tagozat Számvitel Szak Vállalkozásszervez# Szakirány 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. A vállalkozás gazdálkodásának átfogó vizsgálata. 4 2.1 A gazdasági hatékonyság vizsgálata 4 A hatékonyság komplex vizsgálata. 5 A hatékonyság részmutatóinak elemzése. 7 2.2 Az anyagi, vagyoni helyzet elemzése 11 A vagyonszerkezet vizsgálata . 11 A vagyonfedezettség vizsgálata . 14 A t"keszerkezet és egyéb t"kével kapcsolatos vizsgálatok. 16 2.3 A pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 20 A rövid távú likviditás vizsgálata. 20 Egyéb likviditási vizsgálatok . 22 2.4 Az eladósodottság elemzése 25 2.5 A jövedelmez"ségi

helyzet elemzése 28 3. A kiemelt tevékenység vizsgálata 31 3.1 A Kaiser Kft útja napjainkig 31 3.2 A mélyépítési tevékenység részletes vizsgálata 32 A mélyépítés részaránya az éves forgalomban . 32 A mélyépítési forgalom összetételének vizsgálata. 34 A mélyépítési tevékenység hatékonysági és jövedelmez"ségi vizsgálata . 36 A hatékonysági mutatók elemzése . 36 A mélyépítés jövedelmez"sége . 37 Az anyagjelleg1 és a személyi jelleg1 ráfordítások megjelenése a mélyépítési tevékenység folyamatában . 38 4. Összefoglalás 41 A dolgozat összefoglalása . 41 A következtetések levonása. 42 Javaslattétel. 43 5. Felhasznált irodalom 45 6. Mellékletek 46 1 1. Bevezetés Az ötödik féléves szakmai gyakorlatomat a Kaiser Épít"ipari Kft-nél töltöttem Zalaegerszegen. A vállalkozásnál kijelölt konzulensemmel úgy döntöttünk, hogy a szakdolgozatomban a cég gazdálkodásának vizsgálatát

választom témául. A vállalkozások gazdálkodásának átfogó elemzése meghatározó szerepet tölt be a társaságok m1ködésének megítélésében. Így ez a téma mindig id"szer1 volt, és megítélésem szerint ez mindig így is marad. Nem kell ahhoz végzett gazdasági szakembernek lenni, hogy lássuk, napjainkban egy folyamatosan változó világban élünk, és ez természetesen a gazdasági viszonyokra is igaz. A mai gyorsan fejl"d" gazdasági életben elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdasági szerepl"k, a legnagyobb multinacionális vállalatoktól egészen a kisvállalkozásokig, tisztán lássák saját helyzetüket. Fontos, hogy tudják m1ködésük során mi az, amiben jó teljesítményt tudnak felmutatni, és esetlegesen mik azok a tevékenységek, melyek folyamatán változtatniuk kell annak érdekében, hogy gazdálkodásuk eredményesebbé váljon. A piaci viszonyok közepette tevékenyked" vállalkozás vezetése csak kell"

információk ismeretében képes jó döntéseket hozni, megfelel" célokat kit1zni, ezeket megvalósítani, a következményeket figyelemmel kísérni, értékelni azok forrásait, valamint megjelölni a befolyásoló tényez"ket. [2] Az átfogó vizsgálat akkor igazán eredményes és jótékony hatású, ha minden évben elvégzik, és így a mutatószámok alakulása a gazdasági környezet változásainak függvényében valóságh1 képet ad a vállalkozás gazdálkodásáról. A számok mindig meghatározó szerepet töltöttek be az életemben, már kisiskolásként is vonzott a számtan világa. Tanulmányaim el"rehaladtával egyre inkább megszerettem a matematikát és azokat a tantárgyakat, amelyekben fontos szerepe volt a gyakorlatnak és a számolásnak. Ez a szimpátia él bennem az elemzés iránt is, ahol nem csak számolni kell, hanem megfelel" ismeretek birtokában az eredményeket alakító gazdasági viszonyok is fellelhet"k. Szeretem

azt, ha akár egy teljesen ismeretlen vállalkozás beszámolóját vagy más kimutatásait kézbe véve is képet lehet alkotni a cég m1ködésér"l, gazdálkodásáról. Az alapvet" gazdasági mutatók meghatározása után összehasonlíthatók a kapott eredmények az országos átlaggal, az adott iparági vállalkozások mutatóinak átlagos értékével, vagy a nemzetközi trenddel. 2 A jó számviteli munka az, ami alapja a vállalkozásvezetés sikerességének valamint a legf"bb forrását adja az elemz" munkájának. F"iskolai tanulmányaim során éppen a számvitel és az elemzés érdekelt leginkább, aminek következtében a szakdolgozatom témájánál ezen két tárgy közül választottam. A frissebb ismeretek és az elemz" munka szépsége miatt döntöttem az elemzés mellett. Egy adott üzleti év értékelésekor többféle szempont alapján elemezhet" egy vállalkozás tevékenysége, így elvégezhet" a gazdálkodás

átfogó, min"sít" jelleg1 elemzése, vagy az egyes folyamatok, tevékenységek, szervezeti egységek részletes értékelése. A tanulmányaim során arra a meggy"z"désre jutottam, hogy a vizsgált vállalkozás helyzetére a komplex elemzés biztosítja a legtisztább rálátást. Ez az a módszer, mely minden tekintetben a valóság bemutatására törekszik. Tájékoztatja az elemz"t a vállalkozás hatékonyságáról, bemutatja anyagi, vagyoni helyzetét, a pénzügyi-likviditási, az eladósodottsági és jövedelmez"ségi állapotát. Az elemzés elvégzése id" és munkaigényes, de eredményeként az adott cég gazdálkodásának megismeréséhez hasznos segítséget és összefoglaló valós képet kapunk. Miután az elemzés mellett döntöttem, mint szakdolgozati téma mellett, biztos volt, hogy komplex gazdasági elemzést kell végeznem. Els"sorban ezt a módszert ismertem meg a legrészletesebben, másrészt ezt a

módszert éreztem a legközelebb az érdekl"désemhez. Ahogy tanulmányaimból kiderült, ezen elemzés számviteli beszámolók alapján végzett változata a legelterjedtebb módszer a vállalkozások gazdálkodásának átfogó vizsgálatához, ha ezt a menedzsmenten kívüli személy végzi. Ezért mivel az elemzést én is vállalkozáson kívülállóként végzem, a vizsgálat során ezt a módszert alkalmazom. A dolgozat megírásakor más ismeretek felhasználása is szükséges. 3 2. A vállalkozás gazdálkodásának átfogó vizsgálata A szakdolgozat érdemi részét alkotó elemz" munkát a második és a harmadik fejezet tartalmazza. A dolgozatban a Kaiser Épít"ipari Kft elmúlt három esztend" béli gazdálkodását vizsgálom. Amiért nem hosszabb id"soron végzem a vizsgálatot, annak oka az, hogy a kft 1999-et megel"z"en csupán egyszer1sített éves beszámoló elkészítésére volt kötelezve. Ezen hiányosság

pótlására, megfelel" statisztikai összehasonlító adatok nélkül más megoldást kellett találnom. Ahhoz, hogy az elemzés minél pontosabb képet tárjon elém, összehasonlító adatként a szintén zalaegerszegi székhely1, azonos tevékenységi kör1 és közel azonos méret1 Hydrocomp Mélyépít" Kft 2000 és 2001-es éves beszámolójának adatait használtam fel. Ebb"l is kiderül, hogy az elemzésem f" információs forrása a két vállalkozás éves beszámolójának részét képez" „A” típusú mérleg és az „A” típusú összköltség eljárással készített eredménykimutatás. 2.1 A gazdasági hatékonyság vizsgálata Az elemzés legfontosabb része a hatékonyság vizsgálat, az ebben a vizsgálatban számított mutatók tartalmazzák a gazdálkodás és a termelés jelent"s részét, választ ad az elemzés arra a kérdésre, hogy az adott évi nyereséget mennyire eredményes gazdálkodással érték el a

vállalkozásnál. Egy cég hiába csinál több milliárdos forgalmat, ha ezt kaotikus költséggazdálkodás kíséri, és csupán minimális profitot termel. A termelés terjedelmének megállapítására szolgálnak a nemzetgazdasági szemlélet1, de vállalati szinten számított gazdasági mutatók. Ezek az abszolút számok elengedhetetlenül szükségesek a megfelel" mélység1 gazdasági elemzés elvégzéséhez. Kiemelt fontosságú a nettó termelési érték, amely jól tükrözi a vállalkozás tényleges teljesítményét, valamint tájékoztatást ad arról, hogy az adott gazdasági társaság mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. A hatékonyság vizsgálat során alapvet"en ezt a hozammutatót alkalmazom. Minden vállalkozás célja elvileg a gazdaságosság javítása. Erre két lehet"ség kínálkozik, vagy adott szint1 ráfordítással kell magasabb eredményt elérni, vagy adott eredmény mellett kisebb ráfordítással üzemelni.

Ebb"l kiderül a f" elv: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmény elérése. [1] A hatékonysági vizsgálat azt nézi meg, hogy a vállalkozás gazdálkodása megfelel-e a fenti elvnek. 4 A hatékonyság komplex vizsgálata Amennyiben az er"forrás és a ráfordítás hatékonyság területeit vizsgáljuk, átfogó képet kapunk a vállalkozás gazdálkodásának egészér"l. Ám természetesen a mutatók csak akkor szolgálják teljes mértékben az elemz" munkáját, ha mellé teszi a gazdálkodást befolyásoló valamennyi tényez" alakulásának vizsgálatát. 160 A gazdasági hatékonyság komplex mutatói 140 Adatok Ft-ban 120 100 80 60 40 20 1999-ben Er"forrás hatékonyság: 2000-ben Ráfordítás hatékonyság: Er"forrás hatékonyság: A Hydrocomp Kft-nél 2001-ben Ráfordítás hatékonyság: A Hydrocomp Kft-nél Ahogy az a fenti ábrán látható, a vizsgált vállalkozások hatékonysági adatai között

nincs jelent"s eltérés. Az els" mutató az er"forrás hatékonyság A vállalkozások érvényesülési lehet"ségei jelent"s mértékben függnek attól, hogy az eszközök felhasználása mennyire hatékonyan történik. A vizsgálat során figyelni kell az er"források nagyságát, hatékonyságuk alakulását valamint azt, hogy a változásokat milyen tényez"k módosulása okozza. A Kaiser Kft er"forrás hatékonysági mér"száma jó eredményeket jelez, a mutató értéke a magyar ipari átlagot b"ven meghaladja, és az azonos profilú Hydrocomp Kft er"forrás hatékonysági mutatójánál is magasabb 2000-ben, míg a követ" évben a két cég mutatója azonos szinten található. A mutatószám alakulása nem megnyugtató, amíg a 2000-es évben jelent"s emelkedés tapasztalható az el"z" évhez viszonyítva, addig a mutató a vizsgálat utolsó évében az 1999-es szint alá csökkent. A Kaiser és a

5 Hydrocomp esetében is körülbelül 113 Ft nettó termelési érték jut 100 Ft súlyzott, lekötött termelési értékre 2001-ben. Ez az érték így is kiemelked"nek mondható A mutató alakulásában dönt" szerepe van a vizsgálat második évében tapasztalható er"s forgalomnövekedésnek, amit legjobban az értékesítés nettó árbevételének megháromszorozódása mutat. Ennek köszönhet" a mutató huszonkét forintos emelkedése az els" évfordulón. Viszont, amíg1999-ben a nettó termelési érték a 29%-át tette ki az értékesítés nettó árbevételének, addig ez az érték a következ" id"szakban visszaesett 14% alá. Az elemzés utolsó évében több mint félszázaléknyit javult a részarány, a konkurenciánál a vizsgált két évben ezen a téren stabilizált helyzet és minimális emelkedés tapasztalható. Az értékesítési árbevétel növekedése mellett, ami 2001-re fordulva kétszázmilliós volt,

más tényez"k is befolyásolták az er"forrás hatékonysági mutató alakulását a Kaiser Kft esetében. A tárgyi eszközök állománya 183%-kal emelkedett 2001-ben, a vállalkozás jelent"s beruházásokat helyezett üzembe, több nagy érték1 munkagép mellett, új telephelyet és irodaházat vásárolt. Ezen kívül a dolgozóknak kifizetett munkabérek növekedése is meghaladta az ez el"z" évit. Emellett a forgalomnövekedés csak negyed akkora volt ebben az id"szakban. Így már nem meglep" a mutatószám ilyen ingadozó változása. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálatának másik mutatója a ráfordítás hatékonyság. Minden él" és holtmunka ráfordítás egyaránt elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a vállalkozás eredményesebben folytassa tevékenységét, nem engedhet" meg, hogy bármely költség vagy ráfordítás terén elszaladjon a cég, hiszen ez súlyosan rontaná hatékonyságát és

jövedelmez"ségét is. A Kaiser Kft ráfordítás hatékonyságát vizsgálva megállapítható, hogy az er"forrás hatékonysághoz hasonló képet kapunk. Bár a jónak mondható 10-11 Ft-os értéket csak a vizsgálat els" évében haladja túl a mutató értéke, a követ" években is közel helyezkedik el ehhez az értékhez. A konkurens Hydrocomp mutatói az összehasonlítás mindkét évében magasabbak. Kedvez" jelnek tekintem a Kaiseres mutató utolsó id"szaki növekedését. Az eredménykimutatás adataiban található a mutató ilyen irányú változásának legf"bb oka. 2000-ben például az összes él" és holtmunka ráfordítás meghaladja a nettó árbevételt, és csak az egyéb bevétel valamint az aktivált saját teljesítmény értéke fordítja a nyereség felé az üzemi, üzleti tevékenység eredményét. Emellett szintén negatívan befolyásolta a mutató értékét, hogy a vizsgálat második évében a tiszta

jövedelem növekedésének duplájával emelkedett a nevez"ben szerepl" ráfordítás 6 összeg. A legmeghatározóbb az anyagjelleg1 ráfordítások mennyiségének növekedése, ami 360%-a 2000-ben az el"z" évinek. A növekedést 2001-ben a változások ütemének megfordulása okozta, vagyis jobban emelkedett ebben az id"szakban a tiszta jövedelem. A fent elemzett komplex hatékonysági mér"számokat az egyes számú táblázat tartalmazza. 1-es számú táblázat: A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása ( Adatok Ft-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 100 Ft súlyzott lekötött 121,6 144,3 113,4 118,3 112,7 termelési tényez"re jutó nettó termelési érték 100 Ft él" és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 18,4 9,6 9,9 13,6 12,7 A hatékonyság részmutatóinak elemzése A részhatékonysági vizsgálat megmutatja, hogy mi okozta a komplex

hatékonysági mutatók fent látható alakulását. A parciális hatékonysági mutatókat vizsgálva látható, hogy a Kaiser Kft adatai a bérhatékonyságtól eltekintve elmaradnak a konkurens Hydrocomp eredményei mögött. A komplex mutatókat figyelve nem ilyen eredményekre számítottam. Ijeszt"en alakult az eszközhatékonyság mér"száma. Ellentétben a konkurens vállalkozással, ahol a vizsgált két évben javult a mutató értéke, a Kaiser Kft eredményei romlottak, 2000-ben 30, 2001-ben pedig több mint 130 Ft-tal. Az ok abban rejlik, hogy a tárgyi eszközök b"vülése nem hozott magával akkora hozamnövekedést, ami a mutatót legalább szinten tartotta volna, a nagy visszaesést a már említett nagyfokú, 2001-ben végrehajtott beruházások eredményezték. Bizonyítva ezeket nézzük meg a következ" oldalon látható diagramot, amely a tárgyi eszközök változását és a nettó termelési érték, mint hozammutató alakulását

szemlélteti. 7 A Kaiser Kft tárgyi eszközeinek és hozamainak alakulása Adatok eFt-ban 250000 200000 150000 100000 50000 0 1999-ben 2000-ben Aktivált tárgyieszköz állomány 2001-ben Nettó termelési érték Ahogy a vonaldiagram jól mutatja, az aktivált tárgyi eszközállomány értéke 2001-ben már meghaladta a nettó termelési értéket. A készlethatékonyság mutatóit vizsgálva a Hydrocomp mutatói eredményesebb készletgazdálkodásról tanúskodnak. Közel háromszor annyi nettó termelési érték jut 100 Ft készletre a konkurenciánál. Reményre ad okot a készletgazdálkodás javulása 2001-ben, az 1999-es 607 Ft-os értékhez közel került a mutató, ami az el"z" évihez képest 37%-kal emelkedett. Összemérve az összehasonlítási alapul szolgáló Hydrocomp adataival megállapítható, hogy az elért hozamokhoz viszonyítva magas a készletek mennyisége vállalkozásunknál. Az összes eszköz hatékonyság mutatója, mivel a

tárgyi eszközök és a készletek hatékonyságát méri, az el"z" mér"számokhoz hasonlóan folyamatosan romló képet mutat, így ezek oka is megegyezik. Itt is figyelmeztet" jelként szerepelnek a Hydrocomp hatékonyabb adatai. Az eszközoldal hatékonysága fontos alkotója az er"forrás hatékonyságnak, ennek romlását 2001-ben az összes eszközhatékonysági mutató csökkenése magyarázza. A vizsgált eszközhatékonysági mutatók pontos értékeit a következ" oldalon található 2-es számú táblázat tartalmazza. 8 2-es számú táblázat: Az eszközhatékonyság mutatóinak alakulása a vizsgált években (Adatok Ft-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 100 Ft aktivált tárgyi 260 230 97,7 231 245 eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési érték 607 433 595 1 191 1 540 182 150 83,9

193 211 A készletgazdálkodást vizsgálva meghatároztam a készletforgási sebességet napokban. A mutató mindkét vállalkozás esetében javult a vizsgált id"szakokban A Kaiser esetében 1999-r"l 2001-re megfelez"dött a napok száma, így 9 nap alatt térült meg a készletállomány a nettó árbevételben. A konkurens Hydrocompnál 2000-ben 7, 2001-ben 5 nap volt a készletforgási sebesség. Ezek az eredmények is alátámasztják, hogy a konkurencia készletgazdálkodása hatékonyabb. A mutató pontos értékeit a 3-as táblázat tartalmazza. 3-as számú táblázat: A készletforgási sebesség alakulása a vizsgált években (Adatok napokban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 18 12 9 7 5 Készletforgási sebesség A bérrel kapcsolatos vizsgálatánál számoltam a hatékonyság mellett igényességet is, ezek a mutatók ellentétesen változnak, mert reciprok kapcsolatban vannak. 4-es számú táblázat:

A Kaiser Kft bérállományának és hozamainak alakulása (Adatok %-ban) Megnevezés 1999-r4l 2000- 2000-r4l 20012001-1999 re re függvényében 110 138 153 Az összes kifizetett bér százalékos változása 140 120 169 A nettó termelési érték százalékos változása A parciális mutatók közül a bérhatékonyságé az, amelyik jobb eredményt jelez, mint a konkurens cég megegyez" mér"számai. Számos mutatóval együtt a 9 bérhatékonyság is kiugró eredményt mutat a 2000-es évben. Az okokat az el"z" oldal alján található táblázat magyarázza. A hozamok és a ráfordítások növekedésének változása határozza meg a hatékonysági mutató alakulását. Összességében a két év alatt javult a mér"szám értéke, amelynek oka, hogy amíg a nettó termelési érték 1999-r"l 2001-re 169%-ára n"tt, addig ebben a két id"szakban a bértömeg csupán 53%-kal változott. A bérhatékonysági mutatók értékeit

tartalmazza az ötös számú táblázat 5-ös számú táblázat: Az bérhatékonyság mutatóinak alakulása a vizsgált években (Adatok Ft-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 100 Ft összes kifizetett 253 322 280 242 227 bérre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre jutó összes kifizetett bér Az átlagos 39,6 statisztikai 31,1 35,7 létszámadatok segítségével, 41,2 44,0 meghatároztam a munkatermelékenységet és az egy f"re jutó hozzáadott értéket. A munkatermelékenység elemzésénél els"sorban a változást vizsgáljuk és nem a mutató nagyságát. [5] A nagyobb éves hozamok és a közel azonos létszámadatok következtében, a Hydrocomp 4 000 A munkatermelékenység és az 1 f4re jutó hozzáadott érték alakulása 3 500 Adatok eFt-ban 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 1999-be n 2000-be n M unkatermelékenység: 1 f"re jutó nettó termelési érték M

unkatermelékenység: 1 f"re jutó nettó termelési érték a Hydrocomp Kft-nél 2001-ben 1 f"re jutó hozzáadott érték 1 f"re jutó hozzáadott érték a Hydrocomp Kft-nél mutatói magasabb érték1ek. Ahogy a fenti ábrán látható, az összehasonlítás két évében a konkurens cégnél a munkatermelékenység: 2000-ben 1,8 millió Ft-tal magasabb a Kaiser Kft azonos id"szaki adatánál. A következ" évben ez a különbség mérsékl"dött, itt már csak egymillió Ft-nyi volt. Mindkét vállalkozásnál javultak az eredmények 10 ebben a két éves id"szakban, a Kaiser adatai er"sebb növekedést mutattak. Az 1 f"re jutó hozzáadott értékmutató szintén folyamatosan emelkedett az elemzés három évében. Az utolsó két adatot összehasonlítva a Hydrocomp azonos id"szaki eredményeivel hasonló a helyzet az el"bb tárgyalt mutatóhoz. A konkurencia dolgozói fejenként, stabilan több mint 3,6 millió

Ft-tal járulnak hozzá a hozzáadott érték mennyiségéhez, bár ez a szám 2001-re fordulva minimálisan csökkent. A Kaiser Kft adata viszont közel 800 ezer Ft-tal emelkedett az utolsó vizsgált id"szakban, ami hétszerese az el"z" évi emelkedésnek. Az alábbi táblázat tartalmazza a most vizsgált két mutató pontos értékeit 6-os számú táblázat: A munkatermelékenység és az egy f4re jutó jövedelmez4ség alakulása (Adatok eFt-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 1 936 1 881 2 642 3 660 3 712 Munkatermelékenység: 1 f"re jutó nettó termelési érték 1 339 1 f4re jutó hozzáadott érték: Összefoglalóan, a Kaiser 1 485 Kft 2 251 gazdálkodása 3 395 3 376 hatékonynak tekinthet". Figyelmeztet" jel az utolsó két parciális mutatónál a konkurens Hydrocomp jóval hatékonyabb eredménye. 2.2 Az anyagi, vagyoni helyzet elemzése Az anyagi, vagyoni helyzet vizsgálata

fontos az átfogó elemzés folyamatában. A vállalkozások hosszú távú célja normális esetben nem lehet más, mint hogy gyarapítsák vagyonukat. Ebben a fejezetben azt nézem meg, hogy milyen változások következtek be a Kaiser Kft vagyon és t"keszerkezetében az elmúlt három év során. Továbbra is a számított eredmények mellé teszem a Hydrocomp Kft mutatóit 2000 és 2001 évb"l. A vagyonszerkezet vizsgálata A vagyonszerkezet vizsgálatánál részletesen mérlegének eszközoldalán bekövetkezett változásokat. 11 megnézzük a vállalkozás A vagyonszerkezet alakulása a vizsgált vállalkozásoknál 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1999-be n 2000-be n Tartósan befektetett eszközök aránya: 2001-be n 2000-be n a 2001-be n a Hydrocompnál Hydrocompnál Forgóeszközök aránya: Aktív id4beli elhatárolások aránya: Általánosságban elmondható, hogy a vagyonnövekedés akkor jótékony hatású a vállalkozás

gazdálkodására, ha nem hoz magával hatékonyság romlást. Tehát a vagyon növekedésével párhuzamosan a hozamok is emelkednek. Ahogy az, az elkészített ábrán látható, a Kaiser Kft esetében a tartósan befektetett eszközök aránya n"tt a forgóeszközök terhére a vizsgálat három évében. Azonban a tárgyi eszköz beruházásokra csak 2001-ben került sor, ezért a forgóeszközök közt található követelésállomány meghatározó, mintegy 130 milliós, növekedése 2000ben ellentétes irányba mozdította el az aránymutatókat. Összehasonlítva a Hydrocomp Kft adataival más helyzetet látunk mind 2000-ben, mind 2001-ben. Amíg az összehasonlítás els" évében a konkurens vállalkozás tartósan befektetett eszközei százalékosan és forint értékben egyaránt meghaladták a Kaiser adatait, addig ez a helyzet a következ" id"szakban ellenkez"jére fordult. A mi vállalkozásunknál, ahogy azt már a hatékonyság vizsgálat

bizonyította, 2001-ben megháromszorozódott a befektetett eszközök mennyisége, valamint csökkent a forgóeszközök állománya. Ezalatt az egy év alatt a konkurenciánál szinten maradt a befektetett vagyon mennyisége, és köszönhet"en a vev"állomány növekedésének közel megduplázódott a forgóeszközök értéke. A felsorolt változások bizonyítására nézzük meg a hetes táblázatot. 7-es számú táblázat: A befektetett és forgóeszközök alakulása (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp 12 Megnevezés: Befektetett eszközök változása: Forgóeszközök változása: 1999-r4l 2000-re 160,9 2000-r4l 2001-re 283 2001-1999 függvényében 455 2000-r4l 2001-re 100,0 391 83,7 328 196,7 Ahogy az a táblázat adataiból látható a befektetett eszközök állománya 183%kal emelkedett 2000-r"l 2001-re fordulva. A nettó termelési érték ugyanebben az id"szakban csak 20%-kal n"tt. Így a záró évi beruházások

nem eredményeztek hasonló mérték1 hozamnövekményt. Ebb"l 2001-ben hatékonyság romlás következik A mérleg eszközoldalán a befektetett és a forgóeszközök mellett találjuk még az id"beli elhatárolásokat. Az aktív id"beli elhatárolások aránya és szerepe nem meghatározó a vállalkozás gazdálkodásában. Ez a megállapítás érvényes a konkurens cég adataira is. A fejezetrészben elemzett aránymutatókat a 8-as számú táblázat tartalmazza. 8-as számú táblázat: A vagyonszerkezet alakulása (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 37,12 19,20 44,59 30,72 18,69 Tartósan befektetett eszközök aránya: 62,76 78,89 54,26 67,46 80,75 Forgóeszközök aránya: 0,12 1,91 1,15 1,82 0,56 Aktív id4beli elhatárolások aránya: Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 13 A vagyonfedezettség vizsgálata A vagyonfedezettség elemzése összetettebb képet mutat, mint a vagyonszerkezet

vizsgálata. Ezeknél a számításoknál már kiderül, hogy a vállalkozás vagyon és t"keszerkezete milyen összhangban van egymással. A finanszírozási feltételek pedig alapvet"en meghatározzák a vállalkozások fejl"dési lehet"ségeit. A vállalkozásoktól elvárható, hogy hosszabb id"távon befektetett eszközeiket saját forrásból finanszírozzák. A vagyonfedezettség I-es mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a vizsgált cégnél a saját t"ke milyen fedezetet nyújt a befektetett eszközökre. A mér"szám értéke optimális esetben nem csökken 100% alá, ám az országos átlag 2000ben alig haladta meg a 90%-ot. Megállapítható, hogy a finanszírozás országosan problémát jelent. Ez kiemelten igaz a kis és középvállalkozásokra A jónak mondható 100% feletti szintet a Kaiser Kft csak a vizsgálat els" évében éri el, a következ" két id"szakban egyaránt 30%pont körüli értékkel csökkent a

mutató értéke. Ennek oka természetesen abban rejlik, hogy a befektetett eszköz állomány növelését a vállalkozás nem saját forrásból finanszírozta. A fenti megállapítás súlyos terheket jelent egy ilyen vállalkozásnak. Nem elég, hogy tárgyi eszköz beruházásait saját forrásból nem tudja finanszírozni, ehhez gyakran rövidtávú idegen forrást vesz igénybe. A befektetett eszközöket rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozni a legrosszabb üzlet. Hiszen a tartozásokat valamikor ki kell egyenlíteni, és egy hosszú távú hitel törlesztését az adott új tárgyi eszköz könnyebben kitermelheti, mivel több ideje van rá. A Kaiser Kft esetében sajnos felfedezhet" ez a folyamat, jóval több beruházást hajt végre a cég, mint amennyit saját forrásból fedezni tudna. Gyakorlatilag a beruházásaik fedezetét a forrásoldalon a csekély hosszú lejáratú kötelezettség mellett, a folyamatosan emelked" szállítóállomány

jelenti. A konkurencia adatai mást mutatnak. 2000-ben a Hydrocomp vagyonfedezettség I-es mutatója minimálisan meghaladja a kétszáz százalékot, és ellentétben a Kaiser mér"számának jelent"s csökkenésével a következ" id"szakban több mint 50 %pontos növekedést mutat. Figyelmeztet" jel tehát a Kaiser Kft számára, a közel azonos méret1 rivális vagyonfedezettségének ilyen mérték1 stabilsága. A befektetett eszközök finanszírozásába gyakran a hosszú távú idegen források is bevonásra kerülnek. Így az 14 el"z"ekben értékelt mutatót kib"víthetjük, és fedezetként figyelembe vehetjük a hosszú lejáratú kötelezettségeket is. Ez a vagyonfedezettség II-es mutatója A vagyonfedezettség I, II és a tárgyi eszköz fedezettség mutatók változását szemlélteti az alábbi diagramm. 300% A vagyon és a tárgyi eszköz fedezettségének mutatói 250% 200% 150% 100% 50% 0% 1999-ben 2000-ben 2001-ben

Vagyonfedezettség I: Vagyonfedzettség II: Tárgyi eszköz fedzettség: Vagyonfedezettség I a Hydrocompnál: Vagyonfedzettség II a Hydrocompnál: Tárgyi eszköz fedzettség aHydrocompnál: Ahogy a fenti ábrán jól megfigyelhet" a Kaiser Kft három fedezettség mutatójának értéke az els" két vizsgált évben minimálisan tér el egymástól. Ennek két oka van, az els", hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke mindkét évben elhanyagolhatóan kicsi. A másik ok pedig az immateriális javak mennyiségének alacsony értéke. A tárgyi eszköz és a vagyonfedezettség mutatói között ezek értéke képezhet különbséget. A vizsgálat harmadik évében az I-es és a II-es mutató közti különbség jelent"sebb lett, ekkor a vállalkozás a végrehajtott beruházásaihoz hosszú távú idegen forrásokat is igénybevett. Kiindulva az egyes mutató elemzéséb"l, egyértelm1, hogy a Hydrocomp esetében a vagyonfedezettség második

és a tárgyi eszköz fedezettség mér"száma magasabb értéket mutat. Itt vizsgálom még a vagyon forgási sebességének mutatóját. Ez a mér"szám választ ad arra, hogy a vállalkozás összes eszköze hányszor térül meg az éves nettó árbevételben. A kilences táblázat adataiban megfigyelhet", a vagyon forgási sebessége mindkét cégnél folyamatosan csökkent az elemzés ideje alatt. A Kaisernél mindkét évben hasonlóan 16-18 századdal, a Hydrocompnál pedig 2000-r"l 2001-re fordulva 15 több mint 1,1-del. A változások mögött az áll, hogy a nettó árbevételek növekedése mindkét vállalkozás esetében elmaradnak az összes eszköz növekedése mögött. A vagyonfedezettség és a vagyon forgási sebességének mutatóit tartalmazza a 9-es számú táblázat. 9-es számú táblázat: A vagyon fedezettség alakulása a vizsgált években (Adatok fordulatban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000

2001 120,0 90,4 57,7 203 258 Vagyonfedezettség I: 123,6 91,9 72,6 233 283 Vagyonfedezettség II: 120,0 91,6 58,4 206 262 Tárgyi eszköz fedezettség: A vagyon forgási sebességének alakulása a vizsgált években (Adatok fordulatban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 3,28 3,12 2,94 3,26 2,11 Vagyon forgási sebessége: A t4keszerkezet és egyéb t4kével kapcsolatos vizsgálatok A vállalkozások mérlegének forrásoldalát vizsgálom az alábbiakban. A megfelel"en felépített t"keszerkezet az egyik megalapozója a gazdálkodás zavartalanságának. Az els" elemzett mutató a t"keer"sség, más néven a saját t"ke aránya. Ez a mutató százalékosan fejezi ki a saját források arányát, amelynek értékelésekor figyelembe kell venni a vizsgált vállalkozás tevékenységének t"keigényét. Átlagosan elfogadott követelmény azonban, hogy egy vállalkozás saját t"kéje az összes

forráshoz mérten ne legyen alacsonyabb 30%-nál, az optimális érték körülbelül 70%. A t"keer"sség változását vizsgálva mindkét cég megfelel az eddig levont következtetéseknek. A statisztikákban található 1999-es 43,4%-os ipari átlagot a Kaiser Kft adata egy százalékkal meghaladta a vizsgálat els" évében, ám ez az arány a következ" két évben nem éri el a 30%-ot sem. Ezt a változást a hirtelen jött er"s forgalomnövekedés okozta. Ez az er"södés természetesen megmutatkozik a szállítóállomány növekedésében, 2000-ben a saját t"ke összege csak 21%-kal emelkedett, a kötelezettségek állománya viszont 436%-kal. A kötelezettségek értéke 2000-ben 272 millió Ft-tal volt magasabb a saját t"kéénél, az el"z" évben ez a különbség csak 4,5 millió Ft volt. Így alakult ki a t"keer"sség 17,36%-os nagyon gyenge értéke. Ebben az évben már rendelkezésünkre áll a Hydrocomp

Kft adatsora is, 16 így az alábbi ábrán jól látható, hogy ellentétben vállalkozásunkkal náluk a t"keer"sség meghaladja a 60%-ot. A mutató értéke a konkurenciánál negatív, a Kaiser esetében pozitív irányba mozdult el 2001-ben. A Hydrocomp saját t"ke aránya még így is közel kétszerese a Kaiser Kft megfelel" adatának. A forrásoldaal alakulása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1999-ben S aját t4ke aránya: 2000-ben Idegen t4ke aránya: 2001-ben 2000-ben a H. Kft-nél Céltartalékok aránya: 2001-ben a H. Kft-nél Passzív id4beli elhatárolások aránya: Ahogy a diagramon megfigyelhet" a céltartalékok részaránya egyik vállalkozás esetében sem jelent"s. Ezek szerint a vizsgált cégek gazdálkodásában a kockázat illetve a bizonytalanság nem jelent"s. Az egyetlen kivétel a Kaiser 1999-es mutatója, amikor is a céltartalékok értéke 10,2 millió Ft, aránya jelent"sebb, több mint 7%-os

az összes forráshoz képest. Passzív id"beli elhatárolásként a Kaiser esetében egyedül költségek, ráfordítások következ" évre esedékes összegei szerepelnek. A részarány egyik évben sem közelíti meg az 1%-os értéket. A Hydrocomp esetében is csak 2000-ben lépi át a mutató ezt a szintet. Ebben az évben a költségek és a ráfordítások mellett hasonló érték1 halasztott árbevételt is elhatároltak. Mivel a céltartalékok és a passzív id"beli elhatárolások részaránya nem jelent"s, ezért a saját t"ke mellett a másik meghatározó forrástömeg az idegen t"ke. Az idegen t"ke arányáról azt tartjuk, hogy akkor kedvez", ha 30% alatt marad. A forrásoldal eddigi elemzéséb"l viszont kiderült, hogy a kötelezettségek aránya magasan meghaladja ezt a szintet mindkét vállalkozás esetében. Ez számomra azt is jelzi, hogy az 17 épít"ipari cégek magasabb kötelezettségállomány

segítségével gazdálkodnak. A Kaiser mutatója a mérsékelt 48% körüli értékr"l sokat emelkedett a vizsgálat második évében. Ez a 80% feletti részarány szintén párhuzamba vonható az értékesítési forgalom kiugró növekedésével, ami a kötelezettségek növekedésében is kifejtette hatását. Az arányeltolódás mérsékl"dött 2001-ben, és így pontosan a kedvez"nek mondható aránymegoszlás ellentétét mutatja, a saját t"ke ideális 70%-os részarányát az idegen t"ke tudhatja magáénak. A Hydrocomp Kft idegen t"ke arányai a saját t"ke aránymutatóinak az értékeib"l kiindulva kedvez"bbek. Az összehasonlítás els" évében nem sokkal haladja meg a mutató az optimális értéket, de 2001-ben már az " mutatójuk is 50% fölé emelkedett, köszönhet"en els"sorban a szállítóállomány megháromszorozódásának. Összességében a forrásszerkezetekr"l elmondható, hogy a

konkurencia sajnos stabilabb finanszírozási háttérrel rendelkezik. A következ" években, megfelel" gazdálkodással a különbség áthidalására kell törekedni. Ebben a fejezetben vizsgálom meg még a saját t"ke fordulatszáma mutatót, valamint a t"kenövekedést. A t"kenövekedésr"l azt tartja az elmélet, hogy értékének meg kell haladnia az 1et, és annál kedvez"bb képet mutat, minél jobban meghaladja. A Kaiser Kft saját t"ke növekedési mutatója folyamatosan emelkedett a vizsgált három évben és 2001-ben már 2,62-on állt a 99-es 1,71-hez képest. Ez az emelkedés bizonyítja, hogy a saját t"ke felépítése és mérete jó irányba változik. A Hydrocomp Kft adatai a t"kenövekedésnél mindkét évben magasabb értéket mutatnak. A saját t"ke fordulatszámánál azt vizsgáljuk, hogy a saját t"ke értéke hányszor térül meg az éves nettó árbevételben. Ez a mutató stabil éves

bevételszint, vagy egyenletes forgalomnövekedés mellett, nem nagyon változhat. Feltéve, hogy nem történik t"keemelés küls" forrásból, és nem fizetnek osztalékot. A Kaiser Kft esetében a magas forgalomnövekedésnek köszönhet"en 2000-ben a mér"szám közel két és félszeresére emelkedett. A következ" évben 11,4 fordulatra csökkent Ezt az ingadozást a magas árbevételhez mért alacsony mérleg szerinti eredmény és a 2001-es t"keemelés okozza. A Hydrocomp Kft esetében jóval alacsonyabb a t"ke fordulatszáma, ami az összehasonlítás második évében tovább csökken. Hiába csökkent a saját t"ke aránya 2001-ben a konkurenciánál, az értékének növekedése, arányában így is meghaladta az árbevétel forgalom növekedését. 18 A t"kehatékonyság a saját t"ke fordulatszámával hasonlóan alakul. A Kaiser esetében 1999-r"l 2001-re 112%-kal emelkedett, így 100 Ft saját t"kére 39,8

Ft adózott eredmény jut. A kiugróan magas 70,8 Ft-os értéket az elemzés második évében, a magas forgalomnövekedés okozta. A Hydrocomp azonos mutatója 2001-ben 34%-kal csökkent, és náluk 21 Ft adózott eredmény jut 100 Ft saját t"kére az üsszehasonlítás második évében. A forrásoldal elemzése során felhasznált mutatókat 10-es számú táblázat tartalmazza. 10-es számú táblázat: A forrásszerkezet alakulása a vizsgált években (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 44,52 17,36 25,73 62,33 48,16 Saját t4ke aránya: 47,81 82,30 73,69 35,89 51,14 Idegen t4ke aránya: 7,58 0,06 0,65 0,40 Céltartalékok aránya: 0,09 0,34 0,52 1,13 0,30 Passzív id4beli elhatárolások aránya: Források összesen: 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 A t4kenövekedés változása a vizsgált években (Adatok arányszámban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 1,71 2,08 2,62 3,93

4,99 T4kenövekedés: A saját t4ke fordulatszáma a vizsgált években (Adatok fordulatban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 7,37 17,96 11,44 5,23 4,39 Saját t4ke fordulatszáma: A t4kehatékonyság a vizsgált években (Adatok Ft-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 18,8 70,8 39,8 32,0 21,2 T4kehatékonyság: 19 2.3 A pénzügyi-likviditási helyzet elemzése A vállalkozások létbiztonságában, a stabil gazdálkodási feltételek megteremtésében kiemelt szerepet játszik a pénzügyi-likviditási helyzet megfelel" állapota. A likviditási vizsgálatoknál alapvet"en a forgóeszközök állományát hasonlítjuk össze a kötelezettségek mennyiségével. Annak érdekében, hogy a vállalkozások mindig fizet"képesek maradjanak, meg kell felelniük a folyamatosan változó környezeti elvárásoknak, ami csak jó gazdálkodással érhet" el. A leggyakrabban

alkalmazott likviditási mutató, a szakirodalom szerint, az általános likviditás mutatója. Ez a mér"szám a vállalat pillanatnyi fizet"képességét mutatja, megítélését tekintve egy adott id"pontra vonatkozó statikus mutató. Ennek ellenére, azonban a kapott eredményb"l a likviditás jöv"beni helyzetére vonatkozóan is lehet következtetéseket levonni. Minél magasabb értéket ér el a mutató, annál stabilabbnak, kiegyensúlyozottabbnak ítélhet" a vállalkozás likviditási helyzete. A jelenlegi gyakorlatnak megfelel"en a mutatószám elfogadható értéke 130% felett van. Vizsgálatunk során a Kaiser Kft adata a kívánt szintet csak az elemzés els" évében érte el, és a következ" években folyamatosan csökkent. Így csökken 2001-ben 74% alá a mutató értéke, és közel 60%ponttal marad el az elfogadható értékt"l. Áttérve a Hydrocompos eredményekre az összehasonlítás két évében csökkent a

konkurens vállalkozás általános likviditási mutatója, de így is megnyugtatóan meghaladja a kívánt szintet. Az általános likviditás mér"számaiból már következtetni lehet rá, hogy a Kaiser Kft-nél likviditási nehézségek merültek fel a vizsgálat második és harmadik évében. 11-es számú táblázat: Az általános likviditási mutató alakulása a vizsgált években (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 131,3 95,9 73,6 188,0 157,9 Általános likviditás: A rövid távú likviditás vizsgálata Ebben a fejezetrészben részletesen els"sorban a három darab likviditási mutató és a gyorsráta kiszámított értékeit vizsgálom. Az általános likviditási mutató mellett a másik meghatározó mutatószám a likviditás vizsgálatánál a rövid távú likviditás I-es mutatója. Ez a mér"szám megmutatja 20 nekünk, hogy a forgóeszköz állomány milyen fedezetet biztosít a rövid

távú kötelezettségekre. [1] Általánosságban azt tartják err"l a mutatóról, hogy értéke annál kedvez"bb, minél inkább meghaladja a 100%-ot, a nemzetközi gyakorlatban egy vállalkozás likviditási helyzete akkor nevezhet" stabilnak, ha a mutató értéke meghaladja a 200%-ot. Esetünkben a Kaiser adata csak a vizsgálat els" évében haladja meg a 100%-ot és hasonlóan az általános likviditáshoz fokozatosan csökken az érték. 2001-ben az el"z" évi közel 40%pontos csökkenés, 15%pontra mérsékl"dött, és így a mutató értéke az elemzés befejez" évében 81% volt, ami gyenge eredmény. Az okok között egyértelm1en a vev" és a szállítóállomány egymáshoz viszonyított arányának változását említem, amir"l, még lesz szó ebben a fejezetben. A konkurens Hydrocomp mutatója 2000-ben a nemzetközileg hatékony szintet is túlhaladta, ám náluk is a mutató értékének csökkenését okozta a

szállítóállomány er"s emelkedése a záró évben. A mutató még így is jó likviditási helyzetet jelez ebben az id"szakban, és értéke több mint kétszerese a Kaiser megfelel" mutatójáénak. A rövid távú likviditás mutatói 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 1999-ben 2000-ben 2001-ben Rövid távú likviditás (I): Rövid távú likviditás (II): Rövid távú likviditás (III): Rövid távú likviditás (I) a Hydrocomp Kft-nél: Rövid távú likviditás (II) a Hydrocomp Kft-nél: Rövid távú likviditás (III) a Hydrocomp Kft-nél: Ahogy az ábrán jól megfigyelhet" mindkét vizsgált vállalkozás, valamennyi rövid távú likviditási mutatójának alakulására csökken" tendencia jellemz". Ebb"l arra következtetek, hogy Magyarországon egyre súlyosbodó kérdés lesz a likviditási helyzet, ami nem csak az építkezési szférában dolgozó középvállalkozások számára jelent problémát. 21 A rövid távú

likviditás II-es és III-as mutatója annyiban különbözik az I-es mutatótól, hogy mindkett" a forgó eszközök sz1kebb körével fedezi a rövid távú tartozásokat. Ebb"l kiindulva a mutatók alacsonyabb értékkel szerepelnek a táblázatban Az már érdekesebb, hogy mind a kettes, mind a hármas mutatónál azonos szintre kerültek az eredmények 2001-ben, holott az összehasonlítás els" évében még több mint háromszor akkora értékeket mutattak a konkurens Hydrocomp mutatói. Ez azt bizonyítja, hogy a vizsgálat záró évében a rövid távú likviditás I-es mér"számai közti különbséget szinte teljesen áthidalja a követelés állományok különbözete. A hazai gyakorlatban a pénzügyi elemzések során használatos még a likviditási mutatók korrigált forgóeszközöket változata, veszik a gyorsráta, figyelembe, vagyis ahol fedezetként levonják a a leglikvidebb forgóeszközökb"l a készletállományt. A

mutató alakulására a rövid távú likviditás I-essel megegyez" tendencia jellemz". Különbséget jelent, hogy a Kaiser Kft magasabb készletállománnyal gazdálkodik, és ezért a mutató %-os formája ezen összeg hiányában jobban elmarad a rövid távú likviditási mutatótól, mint a konkurenciáé. A gyorsráta mutató számítható százalékos formában is, de én maradok a tanult együtthatós formánál. A rövid távú likviditás vizsgálatánál felhasznált mutatók pontos értékét a 12-es táblázat tartalmazza. 12-es számú táblázat: A rövid távú likviditási mutató alakulása a vizsgált években (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 135,1 96,2 80,9 253 173,8 Rövid távú likviditás (I): 39,6 40,7 38,6 133,6 36 Rövid távú likviditás (II): 5,5 28,4 27,9 111,6 29,7 Rövid távú likviditás (III): A gyorsráta mutató alakulása a vizsgált években (Adatok arányszámban) Kaiser

Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 1,01 0,84 0,70 2,31 1,68 Gyorsráta: Egyéb likviditási vizsgálatok A most vizsgált mutatók fontos részei a likviditási elemzésnek, de nem tartoznak szervesen a rövid távú mutatók közé, ezért külön részben foglalkozom velük. 22 Els"ként a hitelfedezettségi mutató változását vizsgálom. Ez a mutató azt méri, hogy a követelések és a kötelezettségek teljes állománya hogyan aránylik egymáshoz. Azt tartják a mutatóról, hogy értéke akkor kedvez", ha meghaladja a 100%-ot, leegyszer1sítve a követelések állománya meghaladja a kötelezettségek értékét. Esetünkben, ahogy az minden likviditási mutatóra igaz, a Kaiser Kft eredménye gyengül a vizsgálat három évében, tehát folyamatosan, jobban emelkedik a kötelezettségek állománya, mint a követeléseké. A vizsgálat záró évében a mutató értéke 40% alá csökken, ami már meg sem közelíti a

1999-es 93% körüli értéket. A konkurens Hydrocomp Kft adatait vizsgálva látható, hogy a hitelfedezettség az egyetlen likviditási mutató, amelynél javulás tapasztalható az összehasonlítás második évére fordulva. Ennek a növekedésnek köszönhet"en a mutató értéke 125%-on állt 2001-ben, ami így kifejezetten jónak mondható. Összehasonlítva a Kaiser mér"számaival itt is kedvez"bbek a konkurencia mutatói. A követelés és kötelezettségállomány alakulását mindkét cég esetében els"sorban a vev"k valamint a szállítók értékének változása befolyásolja. Ebb"l kiindulva a hitelfedezetség romlását a Kaiser Kft esetében a szállítóállomány magas értéke okozza, a vev"állományhoz viszonyítva. A következ" elemzett mutatók a forgási sebességek lesznek a vev"k és a szállítók esetében. A mutatókat éves fordulatszámban határozom meg, a vev"k esetében az árbevételben, a

szállítóknál az anyagi jelleg1 ráfordításokban való megtérülést mérem. A mutatószámok alakulását tekintve, a vev"k forgási sebességének változása akkor tekinthet" kedvez"nek, ha minél hamarabb befolynak a vállalkozás kasszájába a kintlév"ségek, vagyis a fordulatok száma emelkedik. A másik oldalról, a szállítók kiegyenlítése esetében az a kedvez", ha minél tovább nálunk van a pénz, azt tovább forgathatjuk. Így itt a kedvez" tendencia a fordulatok számának csökkenése Természetesen a folyamatos késedelmes fizetés elvonhatja t"lünk a partner bizalmát. A Kaiser Kft fordulatszámai azonos értékr"l indultak a vizsgálat els" évében, mindkét mutató 8,3 fordulaton állt. A vev"k forgási sebessége n"tt a következ" két év alatt, bár 2000-ben enyhe csökkenés tapasztalható. A vizsgálat befejez" évében már 11szer térült meg a vev"állomány a nettó

árbevételben A konkurens cég azonos mutatójára ellentétes tendencia jellemz", míg az összehasonlítás els" évében csaknem 15-ször fordult meg az árbevételben a vev"állomány, addig 2001-ben ez az érték négy fordulat alá csökkent. A mutatók ilyen irányú alakulására hatással volt, hogy a Hydrocomp esetében az év végi vev"állomány az összehasonlítás második évében több 23 mint négyszer akkora értéket mutatott, mint a megel"z" évben. Emellett a nettó árbevétel növekedése értékben csak harmada volt a vev"állomány emelkedésének. Ezekben az években a Kaiser Kft adatai ellentétesen változtak, amíg a nettó árbevétel 200 millió Ft-tal n"tt, addig a vev"k év végi állománya közel 40 millió Ft-tal csökkent. A fentiek értelmében elmondható, hogy a mutató kedvez"bben alakult vállalkozásunk esetében. A másik forgási mutatónál a változás az összehasonlítás éveiben

szintén ellentétes. Viszont a Kaiser 1999-es adatát is figyelembe véve, már hasonló a tendencia A záró évre közel azonos szintre került a két vállalkozás mutatója, a Hydrocomp esetében ez nagyfokú javulás. A Kaiser Kft-nél is pozitívnak tartom a tendenciát, hiszen a vizsgálat els" évének adatához képest jelent"sen n"tt a forgási sebesség. A 2000-es év mutatója a hirtelen forgalomnövekedés következtében, hasonlóan néhány más mutatóhoz széls"séges eredményt jelez. Vizsgálom még a dinamikus és a hosszú távú likviditást. A két mutatót az különbözteti meg egymástól, hogy a kötelezettségek teljes állományát, vagy csak a rövid lejáratú kötelezettségeket fedezi-e az üzemi, üzleti tevékenység eredményével. Mivel a Kaiser Kft-nek 1999-ben, és 2000-ben minimális hosszú távú hitele volt, és hátrasorolt kötelezettsége nem is lehetett, a két mutató értéke csak kismértékben tér el egymástól.

Az, hogy 2001-ben is csak 2%pontot jelent a hosszú lejáratú kötelezettségek 34 millió Ft-os értéke, az már csak az üzleti tevékenység eredményét"l függ. Országosan a dinamikus likviditási mutatót 50%, a hosszú távú likviditási mutatót pedig 30% felett tartják elfogadhatónak. Vizsgált vállalkozásunk a konkurencia adatai mellett ezekt"l a szintekt"l is elmarad. A hosszú lejáratú kötelezettségek alacsony értékének következtében, a hosszú távú likviditás áll közelebb a jó szinthez. Ett"l a szintt"l 1999ben csak 3,5%ponttal marad el, míg 2001-re ez a különbség 10%pontra változott Jó jel, hogy a vizsgálat második évéhez viszonyítva növekedett a mutató értéke. Az utolsó két évben már rendelkezésünkre állnak itt is összehasonlításként a Hydrocomp Kft adatai. Ahogy látjuk, a konkurencia mutatói az els" összehasonlító évben még magasan meghaladják az elfogadható szinteket, ennek

következtében csakúgy, mint az eddigi mutatók esetében jónak mondható a Hydrocomp likviditási helyzete. De a többi mér"szám alakulásának tendenciája a dinamikus és a hosszú távú likviditásra is igaz. Ennek következtében a konkurens vállalkozás 2001-es mutatói az elfogadható szint alá csökkentek. 24 A Kaiser Kft likviditási helyzetér"l valamennyi mutató ismeretében megállapítható, hogy nem kielégít". Jelent"s ténynek tartom azt is, hogy egyik évr"l a másikra a konkurens Hydrocomp mutatói szintén az elfogadható szintek alá csökkentek. Ez nem feltétlenül jelenti a vizsgált vállalkozások rossz gazdálkodását, hanem el"fordulhat, hogy az épít"ipari ágazatra jellemz" ez a helyzet, vagy összgazdasági probléma. Természetesen ezeknek kicsi a realitása A fejezetrészben található mutatószámok pontos értékét a 13-as számú elemz" tábla tartalmazza. 13-as számú

táblázat: Az egyéb likviditási mutatók alakulása a vizsgált években (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 92,8 55,3 38,5 88,9 125,2 Hitelfedezettségi mutató: 27,3 17,3 22,2 99,6 30,6 Dinamikus likviditási mutató: 26,5 17,2 20,2 73,9 27,8 Hosszú távú likviditási mutató: A vev4k és szállítók forgási sebességének alakulása a vizsgált években (Adatok fordulatban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 8,26 7,52 11,09 14,67 3,68 Vev4k forgási sebessége: 8,30 3,79 4,29 11,42 4,18 Szállítók forgási sebessége: 2.4 Az eladósodottság elemzése Az adósságállomány kifejezés a hazai gyakorlatban általában az egy évet meghaladó hosszú lejáratú kötelezettségek értékét jelenti. Ennek értelmében nem beszélhetünk eladósodottságról az elemzett vállalkozásunk esetében, hiszen kimutatott hosszú távú tartozásainak összege 2001-ben sem jelent"s, a

vizsgálat els" két évében pedig elenyész". De a rövid lejáratú kötelezettségek magas értéke hatással van a cég eladósodottsági állapotára, kiindulva abból, hogy a tárgyi eszköz beruházások finanszírozása a Kaiser Kft-nél rövid távú tartozásokból is történik. A fejezetrészben elvégzett elemzésnél három mutató alakulását vizsgálom. Ezek a mutatók: az eladósodottság mértéke és annak változása, a nettó eladósodottság valamint az adósságszolgálati mutató. Az anyagi, vagyoni illetve a likviditási vizsgálat 25 tapasztalataiból következ"en rossz a kft eladósodottsági helyzete is. A mutatószámok alakulását jól szemlélteti az alábbi diagram. Az eladósodottság mutatóinak alakulása 300% Az eladósodottság mértéke és annak változása: 250% Nettó eladósodottság: 200% Adósságszolgálati mutató: 150% Az eladósodottság mértéke és annak változása a Hydrocompnál: Nettó eladósodottság

a Hydrocompnál: 100% 50% 0% Adósságszolgálati mutató a Hydrocompnál: -50% 1999-ben 2000-ben 2001-ben Az eladósodottság mértéke mutató azt jelzi, hogy a saját t"ke mekkora fedezetet biztosít a vállalkozás teljes kötelezettség állományára. A szakirodalom szerint a mutató értéke akkor kedvez", ha 150% és 180% között mozog, a 200% feletti érték már nemzetközileg is jó eredménynek számít. A konkrét számok alapján a változás tendenciájára a likviditáséhoz hasonló irány jellemz" mindkét vállalkozás esetében. A Kaiser Kft mutatója 1999-ben volt a legkedvez"bb, ekkor a jónak mondott szintt"l közel 60%pont választotta el. A vizsgálat következ" két évében már sokkal alacsonyabb értéket mutatott, és 2001-ben némi növekedés után 34,9%-os értéken zárt a mutató. A változás oka a forrásoldal alakulása A legf"bb ok itt is a hirtelen jött forgalomnövekedéssel együtt járó

kötelezettségállomány emelkedés, amit egyáltalán nem követett a saját t"ke er"södése. A kötelezettségek visszafogottabb növekedése, az el"z" évi jelent"sebb mérleg szerinti eredmény és a 15 milliós jegyzett t"ke emelés miatt változott a mutató értéke pozitív irányba. A Hydrocomp azonos mér"száma az összehasonlítás els" évében kimondottan jó értéket mutatott. Ezután viszont 80%pontot csökkent és már messze került a kedvez" szintt"l. A két vállalkozás mutatóit összehasonlítva még így is jelent"s különbség van az eladósodottság mértéke közt a konkurencia javára. A következ" vizsgált mér"szám a nettó eladósodottság. A mutató segítségével választ kapunk rá, hogy a kötelezettségek kintlév"ségekkel csökkentett része a saját 26 t"ke mekkora részét teszi ki. A Hydrocomp Kft itt is kedvez"bb mutatóval rendelkezik A Kaiser mutatója

a nyitó évben nem érte el a 8%-ot sem, így jóval az országos ipari átlagot jelent" 20% alatt maradt, ami jelen esetben kedvez" eredmény. A mér"szám összetev"inek változását figyelve, nem meglep", hogy a követ" években a mutatószám 212%-os és 174%-os értéket jelez. Ezek az eredmények rémiszt"en magasak, aminek okain mindenféleképpen változtatni kell. A Hydrocomp Kft mér"számai, köszönhet"en annak, hogy a kötelezettségek állománya mellett a követelések értéke is magas, mindkét évben kiemelked" eredményt értek el. Mivel a kintlév"ségek év végi záró állománya 2001-ben több volt a kötelezettségekénél, a mutató számított értéke negatív lett. Természetesen a magas kintlév"ség állomány más vizsgálatoknál már nem a kedvez" irányba változtatta az eredményeket. Az utolsó elemzett mutató a témakörben az adósságszolgálati mutató. Ez a mutató aszerint

osztályozza a vizsgált vállalkozásokat, hogy a tényleges éves eredmény mekkora fedezetet teremt a meglév" hosszú lejáratú kötelezettségállományra. A kapott eredmények alapján a cégek besorolást kapnak annak megfelel"en, hogy milyen adósnak számítanak. Ebben a vizsgálatban mindkét vállalkozás valamennyi elemzett id"szakban I osztályú besorolást kapott, mert a mutatók értéke mindig meghaladta a 140%-ot. Ennek oka, hogy mindkét vállalkozásnál alacsony hosszú távú tartozásállomány segítségével gazdálkodnak. Mivel a Kaiser Kft 2001-ben vett fel jelent"sebbnek számító, közel 34 milliós hitelt, ezért a vizsgálat záró évében a hihetetlenül magas szintr"l, már egy jóval általánosabb szintre csökkent a mutató értéke. Amiért a Kaiseres mutató értéke értelmezhetetlenül magas a vizsgálat els" két évében, az el"z" oldalon található diagramon csak a 2001-es adat szerepel. A

Hydrocompos mutató javulását az eredményezte, hogy a tényleges eredmény összegében és arányában egyaránt kevésbé csökkent, mint a hosszú távú kötelezettségek állománya. Az eladósodottság mutatói, hiába az I osztályú adósságszolgálat, újra kellemetlen helyzetet mutatnak a Kaiser Kft gazdálkodásáról. Ahogy azt már említettem ez a megel"z" vizsgálatoknak egyenes következménye. Az elemzett mér"számok konkrét értékeit a 14-es számú táblázatban találhatjuk meg. 14-es számú táblázat: Az eladósodottság mutatóinak alakulása a vizsgált években (Adatok %-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft 27 Megnevezés: Az eladósodottság mértéke és annak változása: Nettó eladósodottság: Adósságszolgálati mutató: 1999 93,1 2000 21,1 2001 34,9 2000 173,7 2001 94,2 7,8 6x 212 35x 176,2 199,1 6,4 272 -26,7 300 2.5 A jövedelmez4ségi helyzet elemzése A gazdálkodás átfogó vizsgálatának utolsó

része a jövedelmez"ségi helyzet elemzése. Az árbevétel arányos és az eszközarányos jövedelmez4ség 30 Adatok Ft-ban 25 20 15 10 5 1999-ben 2000-ben 2001-ben Árbevétel arányos jövedelmez4ség: Eszközarányos jövedelme-z4ség: Árbevétel arányos jövedelmez4ség: a H. Kft-nél Eszközarányos jövedelme-z4ség: a H. Kft-nél A jövedelmez"ség vizsgálata általában közvetlen és közvetett mutatók segítségével történik. Esetünkben viszont a vizsgált vállalkozásunknál nem vezetnek 7es és 8-as számlaosztályú f"könyvi számlákat Ebb"l pedig az következik, hogy forgalmi költséges eredménykimutatást sem állít össze a vállalkozás az éves beszámoló elkészítésekor. Így kénytelen vagyok a közvetett mutatókra hagyatkozni Az el"z" oldalon található diagramon az árbevétel arányos jövedelmez"ségi mutató és az eszközarányos jövedelmez"ség alakulását láthatjuk Jól látható a

két mér"szám alakulásán az a folyamatosan emelked" tendencia, ami a Kaiser Kft minden számított jövedelmez"ségi mutatójára igaz. Az árbevétel arányos jövedelmez"ségi mutató értéke a vizsgálat három éve alatt egyenletesen emelkedett, 2000-ben 70 fillérrel, az elemzés befejez" évében pedig 50 fillérrel több 28 üzleti eredmény jutott 100 forintnyi beáramló árbevétel mennyiségére. Az összehasonlítás mindkét évében magasabb a konkurens Hydrocomp árbevétel arányos jövedelmez"sége, de különbséget jelent, hogy amíg 2000-ben több mint három és fél forinttal volt magasabb a mutató értéke, addig ez a különbség az összehasonlítás második évében kevesebb, mint felére csökkent. Ez a csökken" tendencia jellemzi a Hydrocomp valamennyi jövedelmez"ségi mutatóját. A már említett tendenciák az eszközarányos jövedelmez"ségi mutatónál is érvényesültek. Itt viszont már

eredményesebb gazdálkodást jelez 2001-ben a Kaiser Kft mutatója. Ezek szerint vállalkozásunknál a kevesebb eszközzel, kevesebb eredményt, de azt gazdaságosabban elv érvényesült. A t"kearányos jövedelmez"séget vizsgálva az el"re várt eredmények igazolódtak vissza. Az alacsony saját t"ke állománnyal rendelkez" Kaiser Kft-nél az összehasonlítás éveiben jóval magasabb a t"kearányos jövedelmez"ség. A 2001-ben bekövetkezett jegyzett t"ke emelés már reálisabb értéket adott a mutatónak. Ez az egyetlen jövedelmez"ségi mutató, amelynek eredményét tekintve mindkét vizsgált vállalkozás helyzete romlott az összehasonlítás záró évében. Ahogy az már a hatékonyságvizsgálat során kiderült, a bérrel kapcsolatos elemzéseknél, az él"munka arányos jövedelmez"ség területén is egyértelm1 a különbség a két vállalkozás között. Mindkét cég jövedelmez"sége romlott az

összehasonlított id"szakokban, de a Hydrocompé csökkent jobban. A 2000-ben még csak közel 13 Ft-os különbség a záró évre pontosan megduplázódott a vállalkozások mutatói között. A Kaiser esetében 2001 évet tekintve 97 Ft üzleti tevékenység eredménye jut 100 Ft kifizetett bérre, ami közel jónak tekinthet". Az utolsó számított mutató másként épül fel, mint az eddig vizsgáltak. Itt a statisztikai létszámadatok segítségével, az egy f" dolgozóra jutó üzleti tevékenység eredményét vizsgáltam. Ez a mutató az eddigiekt"l eltér"en markánsan jobb értéket vesz fel a Hydrocomp esetében. A folyamatos emelkedés, ami erre a Kaiseres mutatóra is igaz, mindenféleképpen reményre ad okot. A két vállalkozás egy f"re jutó üzleti tevékenység eredménye között 2001-ben így is negyedmillió forintos különbség van a Hydrocomp mutatójának a javára. Egybevetve minden jövedelmez"ségi mutató

eredményét, azért meg kell állapítani, hogy a konkurens Hydrocomp célravezet"bb, mint a Kaiser Kft-é. 29 gazdálkodása eredményesebb és A vizsgált jövedelmez"ségi mutatók listáját az alábbi 15-ös számú táblázatban találjuk meg. 15-ös számú táblázat: Az jövedelmez4ség mutatóinak alakulása a vizsgált években (Adatok Ft-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 100 Ft nettó árbevételre jutó 3,9 4,6 5,1 8,1 6,7 üzleti tevékenység eredménye 100 Ft saját t"kére jutó üzleti 28,5 81,7 58,0 42,6 29,5 tevékenység eredménye 100 Ft összes eszközre jutó 12,7 14,2 14,9 26,5 14,2 üzleti tevékenység eredménye 100 Ft kifizetett bérre jutó 33,2 104,7 97,1 92,3 71,7 üzleti tevékenység eredménye Az 1 f4re jutó üzleti tevékenység eredményének alakulása a vizsgált években (Adatok eFt-ban) Kaiser Épít4ipari Kft Hydrocomp Kft Megnevezés: 1999 2000 2001 2000 2001 1

f"re jutó üzleti tevékenység 254 612 916 1 391 1 173 eredménye: 30 3. A kiemelt tevékenység vizsgálata Miel"tt megkezdeném a kiemelt tevékenység, a mélyépítés, vizsgálatát röviden bemutatom a vállalkozás kialakulását. 3.1 A Kaiser Kft útja napjainkig A Kaiser Épít"ipari Kft, mint annyi más vállalkozás a rendszerváltás után gazdasági munkaközösségb"l alakult ki, az anyavállalkozást Monolit Gmk-nak hívták Ahogy az köztudott ez a fajta gazdasági társulás bizonyította a kapitalista világnézet beszivárgásának els" jeleit a szocializmus utolsó évtizedében. A váltásra az adott okot, hogy a kilencvenes évek els" felében egy korlátolt felel"sség1 társaság nagyobb hitelt birtokolt a potenciális üzletfelek körében, mint egy gazdasági munkaközösség. A 2002 februárjában tizedik születésnapját ünnepl" vállalkozás kezdetben 10-12 alkalmazottal dolgozott, és már az indulás

éveiben is a mélyépítési tevékenységek számítottak a f" profilnak. Kezdetben kisebb munkák elvégzését vállalta el a cég és f"ként kábelezési feladatokat látott el. A folyamatos növekedés természetesen egyre jobban kiterjesztette a Kft tevékenységeit, de a mélyépítés mindig meghatározó eleme maradt a vállalkozás m1ködésének. Mára a f" tevékenységek listáját a szennyvízcsatorna építés, térburkolat és útépítés, a járulékos mélyépítési munkák, valamint a mélyépítési m1tárgyak kialakítása alkotja. Kiemelt szerepet játszik a csatornaépítés, ami egész Zala megyében és a környez" megyékben egyaránt ismertté tette a vállalkozást a szakmai berkekben. Ezekre a munkákra, amelyek nagyrészt önkormányzati beruházásban készülnek, az esetek dönt" többségében pályázni kell. A minél biztosabb elnyerés érdekében gyakran konzorciumban pályázik a cég az azonos profilú helyi

vállalkozásokkal. A konzorciumok alakításánál a f"bb partnerek: a Hoffmann Rt, a már elemzett Hydrocomp Kft és a ZÁÉV Részvénytársaság. Az utolsó vizsgált évben, és a követ" id"szakban fokozatosan emelkedett a fürd"építési tevékenység, amire jó példa, hogy a zalaegerszegi aquapark és a zalaszentgróti termálfürd" építésénél meghatározó szerepet játszott a Kaiser Kft. Az árbevétel volumen folyamatos, óvatos emelkedését a 2000-es év törte meg ekkorra n"tte ki magát igazán a vállalkozás, és kiugró növekedést produkált. A további 31 emelkedést a cég vezetése mindig fontosnak tartotta, és abban bízik, hogy a fejl"dés ezen a téren továbbra is töretlen marad. 3.2 A mélyépítési tevékenység részletes vizsgálata A fejezetrész elején röviden felvázolom a részletes vizsgálat felépítését. Megfelel" kimutatások hiányában csak az utolsó vizsgált évet tudom részletes

elemzés alá vonni. Annak érdekében, hogy minél szélesebb képet tárjak a dolgozatot megtekint"k elé, megpróbálom megvalósítani a 2001-es év minél mélyebb bontását. A részletes bontás el"tt viszont mindhárom évre vonatkozóan megnézem az árbevételek alakulását, hogyan részesedik ebb"l a mélyépítési tevékenység, valamint ezen belül a mélyépítés különböz" válfajai. A mélyépítés részaránya az éves forgalomban Ha megnézzük az alábbi ábra adatait, láthatjuk, hogy a mélyépítési tevékenység bevételei vizsgálatunk során mindig markáns értéket képviseltek, és a három év során ez az érték 1,2 millió Ft fölé emelkedett, ami három és félszerese ugyanezen tevékenység 1999-es árbevételének. Az árbevétel forgalmak változására természetesen több küls" és bels" tényez" is hatással van. Például fontos, hogy milyen munkák elvégzésére lehet jelentkezni, és

természetesen az is legalább ilyen fontos, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a vállalkozás számára gazdaságosan elvégezhet"k A vizsgálat els" évében a mélyépítési tevékenység árbevétele majdnem 78%-át adta a cég éves árbevétel forgalmának. Ami alapján bátran kijelenthet", hogy a vállalkozás f" tevékenységi köre ebben az id"szakban a mélyépítés volt. Az árbevételek maradék 22%-án az út-vasút építés valamint az egyéb tevékenységek osztoztak. A következ" évben, ahogy az ábrán látható több szempontból is nagy változás történt. 32 Adatok eFt-ban A Kaiser Kft árbevételeinek alakulása 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1999-ben Mélyépítés: 2000-ben Út-vasút: 2001-ben Egyéb: El"ször is közel háromszorosára emelkedett a vállalkozás árbevételének mennyisége, ami így meghaladta az 1,3 milliárd Ft-ot, ami er"s emelkedésnek számít egy

év alatt. A másik nagy változást pedig a részarányok megváltozása jelentette A mélyépítési tevékenység árbevétele 130 millió Ft-tal emelkedett az el"z" évi értékhez képest, és 471 millió Ft-on zárt. A nyitó évi magas részaránya 36,1%-ra csökkent Ennek okát az út- vasút építés árbevételének kiugró növekedése jelentette. A 2000-es évben megtízszerez"dött ezen tevékenység volumene, ami így meghaladta a 772 millió Ft-ot. Természetesen az összes árbevételben való részaránya is megn"tt, ami megközelítette a hatvan százalékot. Az egyéb tevékenység árbevételér"l elmondható, hogy értéke az összárbevétel növekedésével azonos arányban emelkedett. Az út-vasút építés ilyen arányú el"retörésének oka: A Magyar Szlovén vasútvonal építésének Bajánsenye és Zalalöv" között, valamint a Zalalöv" és Zalaegerszeg közti vágányfelújításnak tevékeny részese volt a

Kaiser Kft, hasonlóan a környékbeli azonos profilú vállalkozásokhoz. Ez a munka javarészt 2000-ben folyt A vizsgálat befejez" évében visszaállt a nyitó id"szaki trend, s"t a mélyépítés volumene még meghatározóbbá vált. Az értékesítés árbevétele 200 milliós emelkedést mutatott az el"z" évhez képest. Az éves árbevételb"l a mélyépítési tevékenység 1,2 milliárdnyit termelt, ami a másfélmilliárdos összárbevételnek a 80,6%-át jelentette. Az útépítési bevételek értékben és részarányban is nagyot csökkentek, egy szintre kerültek a folyamatosan emelked" egyéb tevékenységi bevételekkel. Ez értékben 147 millió Ftot jelent, aminek aránymutatója a 10%-ot közelíti 33 Szépen emelkedett az egyéb tevékenységi bevétel, ami így alig maradt el az útépítés adatai mögött. Az egyéb tevékenységek között folyamatosan emelkedtek a sport-szabadid"s és fürd"építési

bevételek. Az értékesítési árbevételek százalékos megoszlását a 16-os számú táblázatban láthatjuk. 16-os számú táblázat: A vállalkozás árbevételeinek megoszlása a vizsgált években (Adatok %-ban) Megnevezés: 1999 2000 2001 Mélyépítés árbevétele: 77,87 36,11 80,64 Út-vasút építés árbevétele: 17,66 59,16 9,82 Egyéb tevékenységi árbevétel: 4,47 4,73 9,54 Összes árbevétel: 100,00 100,00 100,00 2001-re láthatóan meghatározó lett a mélyépítési forgalom, amir"l így megállapítható, hogy a Kaiser Kft f" profilja. A mélyépítési forgalom összetételének vizsgálata A mélyépítési forgalom összetételénél azt vizsgálom, hogy a három év során a különböz" fajta munkák mekkora arányban részesültek a mélyépítési árbevétel összességéb"l. Megfelel" nyilvántartások hiányában a vizsgálat els" két évében magam bontottam fel a kimen" számlák segítségével a

tevékenységi árbevételeket. Ahogy az alábbi diagramon látható a legjelent"sebb szerepet a szennyvízcsatorna építés tölti be a vállalkozás tevékenységei között. A vizsgálat els" évében a csatornaépítés közel akkora volument képvisel a mélyépítési bevételek között, mint a járulékos mélyépítési munkákat, az alapozást, a csapadékelvezetést és az egyéb e-körbe tartozó munkákat összesít" egyéb mélyépítési árbevételek. Ez az érték majdnem 137 millió Ft-ot tesz ki, ami a mélyépítési bevételek körülbelül 42%-ának felel meg. Jelent"sebb összeget képvisel még a külön ábrázolt gázépítési árbevétel. Ennek összege 67,5 millió Ft, ez az érték majdnem 20%-a a tevékenységi bevételnek. A fennmaradó közel 140 millió forintnyi árbevétel az egyéb mélyépítési csoporthoz tartozik. 34 A mélyépítési árbevételek változása 1 400 000 Adato eFt-ban 1 200 000 1 000 000 800

000 600 000 400 000 200 000 1999-ben S zennyvízcsatornázás: 2000-ben Gázépítés: 2001-ben Egyéb mélyépítés: A következ" évben a gázépítési árbevételek csökkentek, ezért már a gázépítés bevételeit is az egyéb csoportba tettem. Így kétpólusúvá vált a vizsgálat A mélyépítési árbevételek 88%-át már a csatornaépítés biztosította, és az arányában közel negyedére csökkent egyéb mélyépítési árbevételek már csak alig több mint 57 millió Ft-os bevételnövekményt jelentettek. Az elemzés záró évében természetesen értékében mindkét összetev" er"sen emelkedett, ami az el"z" fejezetb"l magától értet"d", mivel a vasútépítési árbevételek visszaesését valaminek ellensúlyozni kellett. Mind a csatornaépítési, mind az egyéb árbevételek közel azonos arányban növekedtek. Ennek megfelel"en részarányuk csekély mértékben változott, összegük utolsó évi

értéke a szennyvízcsatornázás esetében egymilliárd nyolcvanötmillió, az egyéb mélyépítési tevékenységek esetében közel 125 millió Ft. Így továbbf1zve az el"z" fejezetrész végén található gondolatot, a Kaiser Kft f" profilja a szennyvízcsatorna építés. A vizsgált tevékenységek árbevételeinek pontos megoszlását tartalmazza a 17-es táblázat. 35 17-es számú táblázat: A mélyépítés árbevételeinek megoszlása a vizsgált években (Adatok %-ban) Megnevezés: 1999 2000 2001 Szennyvízcsatornázás: 39,73 87,88 89,67 Gázépítés: 19,63 Egyéb mélyépítés: 40,63 12,12 10,33 Összes mélyépítési árbevétel: 100,00 100,00 100,00 A mélyépítési tevékenység hatékonysági és jövedelmez4ségi vizsgálata Az árbevétel forgalmak összetev"inek vizsgálata után a mélyépítési tevékenység hatékonysági, és jövedelmez"ségi vizsgálatát készítem el. A mutatók kiszámításánál a valóságh1

értékelés érdekében el kell mondanom, hogy azon összetev"ket, amelyeket a nyilvántartások alapján felbontani nem lehet, azokat teljes összegben szerepeltetem számításaim során. Ilyenek például, a tárgyi eszközök, készletek, egyéb bevételek és ráfordítások, az értékcsökkenés vagy az aktivált saját teljesítmény értéke. Megpróbáltam úgy felépíteni a vizsgálatot, hogy csak a mélyépítési tevékenység árbevételét, anyagi jelleg1 és személyi jelleg1 ráfordításait vettem figyelembe számításaimnál. Emellett nem osztottam fel a telephely és az iroda költségeit, hanem teljes összegben ráterheltem a mélyépítési hozamokra, hogy megtudjam mi lett volna 2001-ben, ha csak mélyépítéssel foglalkozik a vállalkozás. Így az elemzések kisebb torzításokat tartalmaznak. A hatékonysági mutatók elemzése A mélyépítési tevékenység hatékonyságának vizsgálatakor a hatékonyság komplex mérését végzem el, a

részhatékonysági mutatók közül csak a bérhatékonyságot elemzem. Az er"forrás hatékonyságról a szakirodalmi vélemények és az ipari átlag ismeretében elmondható, hogy jó értéket mutat, azt hogy a teljes tevékenység 2001-es mutatójánál 13 Ft-tal kisebb értéket jelez, nem feltétlenül rossz. Minden bizonnyal ezt a különbséget a mutató számításánál a teljes eszközállomány használata, valamint a fix központi bérköltségek meg nem osztása okozza. 36 A ráfordítás hatékonyság vizsgálatáról ugyanezek a magállapítások mondhatók el. A kedvez"nek mondható 10 Ft-os értéket a mutató a mélyépítési tevékenységet vizsgálva sem érheti el. Ám bíztatónak tartom, hogy az egyéb tevékenységi hozamok és ráfordítások nélkül, a mutató értéke alig került távolabb a jónak mondott 10 Ft-tól. A bérhatékonysági mutató is kedvez" helyzetet jelez, a mér"szám értéke alig 7%-kal kevesebb a teljes

tevékenységi mutatónál. Ez a számszakilag meglév" húsz forintos különbség a központi bérek fel nem osztásából adódik. A három mutatószám segítségével végzett mélyépítési hatékonyságvizsgálatról megállapítható, hogy ha ilyen lenne a vállalkozás egészének hatékonysága, akkor is elfogadhatónak értékelném a Kft gazdálkodását, mert a komplex mutatók értékeit a bizonytalan gazdasági helyzetben, stabilnak és közel jónak látom. Ez pedig arról gy"z meg, hogy megfelel" forgalom mellett, kicsit hatékonyabb költségszerkezettel ez a vállalkozás jól tudna gazdálkodni. Az elemzett hatékonysági mutatók pontos értékeit a 18-as táblázat tartalmazza. 18-as számú táblázat: A mélyépítési tevékenység hatékonysági mutatói a vizsgált évben (Adatok Ft-ban) Megnevezés: Mélyépítés 2001 Kaiser Kft 2001 100 Ft súlyzott lekötött termelési 100,2 113,4 tényez4re jutó nettó termelési érték 100 Ft él4 és

holtmunka ráfordításra jutó 9,1 9,9 tiszta jövedelem 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési 260 280 érték A mélyépítés jövedelmez4sége A közvetett jövedelmez"ségi mutatók segítségével végzett jövedelmez"ség elemzés során arra keresem a választ, hogy magában mennyire eredményes a mélyépítési tevékenység a Kaiser Kft esetében. A mutatók mindegyike, hasonlóan a hatékonysági mutatókhoz, gyengébb eredményt jelez, mint a vállalkozás teljes gazdálkodására vonatkozó mér"számok. Alapvet"en a négy jövedelmez"ségi mutató közül, értékben az árbevétel arányos és az él"munka arányos jövedelmez"ségnek kell közelebb állnia a cég teljes gazdálkodására vonatkozó jövedelmez"ségi mutatókhoz. Mert ezeknél a mutatóknál a mélyépítési tevékenység üzleti eredményét olyan tényez"höz hasonlítom, ami nem a vállalkozás teljes gazdálkodására vonatkozik, mind az

árbevétel, mind az összes kifizetett bér csak a 37 mélyépítéshez köt"dik jelen esetben. Az árbevétel arányos jövedelmez"ségi mutató 7,3%-kal kisebb a mélyépítést vizsgálva, míg az él"munka arányos 10,5%-kal marad a teljes gazdálkodást elemz" mutató mögött. A t"kearányos és az eszközarányos jövedelmez"ség mutatói egyaránt körülbelül 25%-kal jeleznek kevesebb értéket, mint az átfogó vizsgálat során meghatározott társuk. A jövedelmez"ségi vizsgálat, arról gy"zött meg, hogy hasonlóan a teljes gazdálkodáshoz javulni kell a Kaiser Kft-nek a mélyépítésben is ahhoz, hogy stabilizálja helyzetét, és utána közelebb kerüljön az elvárt eredményekhez. Az elemzett jövedelmez"ségi mutatók értékeit az alábbi 19-es táblázat tartalmazza. 19-es táblázat: A mélyépítési tevékenység jövedelmez"ségi mutatói a vizsgált évben (Adatok Ft-ban) Megnevezés: Mélyépítés

2001 Kaiser Kft 2001 100 Ft nettó árbevételre jutó 4,7 5,1 üzleti tevékenység eredménye 100 Ft saját t4kére jutó 43,4 58,0 üzleti tevékenység eredménye 100 Ft összes eszközre jutó 11,2 14,9 üzleti tevékenység eredménye 100 Ft kifizetett bérre jutó 86,8 97,1 üzleti tevékenység eredménye Mind a hatékonysági, mind a jövedelmez"ségi elemzések az elvárt eredményeket hozták, és csak kis mértékben maradtak el a teljes gazdálkodást mér" mutatóktól. Az anyagjellegG és a személyi jellegG ráfordítások megjelenése a mélyépítési tevékenység folyamatában A 2001-es évben a nyilvántartások három részre bontották a mélyépítési tevékenységet, mégpedig szennyvízcsatornázás, mélyépítés járulékos munkái, és egyéb mélyépítési tevékenység. Ezen a vizsgálaton belül azt figyeltem meg, hogy mekkora részét vitték el az értékesítés nettó árbevételének az anyagjelleg1 és a személyi jelleg1

ráfordítások. [3] 38 Az eredmények nem okoztak meglepetést összehasonlítva a Kaiser Kft 2001-es teljes gazdálkodását magába foglaló mutatók eredményével. Valamennyi mélyépítési tevékenység ráfordításainak az árbevételhez viszonyított aránya ott mozog a vállalkozás eredménykimutatása alapján számított hasonló mér"számának eredménye körül. A vizsgált aránymutatók felsorolását a 20-as számú táblázatban találjuk. 20-as számú táblázat: A mélyépítési tevékenység anyag és személyi jellegG ráfordításainak aránya az értékesítési árbevételekben, 2001-ben Megnevezés: Anyagköltség: Igénybevett szolgáltatások értéke: Egyéb szolgáltatások értéke: Eladott áruk beszerzési értéke: Eladott közvetített szolgáltatások értéke: Anyagjelleg1 ráfordítások: Bérköltség: Személyi jellegG egyéb kifizetések: Bérjárulékok: Személyi jelleg1 ráfordítások: Anyag és személyi jelleg1

ráfordítások: Szennyvíz csatornázás 18,43% 11,02% Járulékos munkák 32,24% 32,47% Egyéb mélyépítés 31,10% 47,17% Kaiser Kft 0,76% 0,58% 0,81% 1,10% - - - - 55,20% 19,48% 2,51% 49,82% 85,41% 84,78% 81,60% 85,34% 4,74% 0,43% 6,72% 0,41% 7,90% 0,35% 4,78% 0,44% 2,02% 7,19% 2,69% 9,82% 3,09% 11,34% 1,97% 7,20% 92,60% 94,60% 92,94% 92,54% 20,61% 13,81% Az anyagköltségeknél, csakúgy, mint az igénybevett szolgáltatások értékénél a járulékos tevékenységek és az egyéb tevékenységek esetében jóval magasabb részarány jelenik meg, mint a szennyvízépítésnél vagy az összes tevékenységnél. A másik, ami jellemz" a Kaiser Kft anyagjelleg1 ráfordításaira, az a f"profilt jelent" csatornaépítés esetében megjelen" kiugróan magas alvállalkozói jelenlét, ez az, ami ellensúlyozza az alacsonyabb anyagköltségeket. Az egyéb szolgáltatások részarányaiból arra következtetek, hogy azok

els"sorban a fennmaradó, és részletesen nem vizsgált 39 tevékenységeknél merültek fel. Az anyagjelleg1 ráfordítások összegz" sorára nézve láthatjuk, hogy a csatornázás a „leganyagigényesebb” tevékenysége a vállalkozásnak. Mivel magas az alvállalkozók részaránya, amit az eladott közvetített szolgáltatások soron követhetünk, így a szennyvízcsatornázás esetében nincs szükség olyan magas bérarányra, mint a többi mélyépítési tevékenységnél. A személyi jelleg1 egyéb kifizetések megközelít"en azonos szinten mozognak a mélyépítési tevékenységek és a teljes tevékenységtár esetében. Mivel a bérek aránya az egyéb mélyépítési tevékenységek esetében a legmagasabb, így ezen tevékenységekhez szükséges a legtöbb személyi jelleg1 ráfordítás is. Minden mélyépítési tevékenység esetében magasabb az összesít" érték a teljes gazdálkodás megfelel" mér"számánál, ennek

okát már említettem az el"z" vizsgálatoknál. Jelenesetben ez az irodai és a telephelyi fizetések fel nem osztásából származik. A ráfordítássorok összesítése nem véletlenül mutatja, hogy az összes tevékenység ráfordításarányához a vezet" profil, vagyis a csatornaépítés megfelel" mutatója van a legközelebb, hiszen ezen adatok határozzák meg els"sorban a vállalkozás teljes gazdálkodását. 40 4. Összefoglalás Dolgozatom zárófejezetét az összefoglalás alkotja. A fejezet els" részében összefoglalom a szakdolgozat felépítését, menetét, a második részben levonom az általam tapasztalt következtetéseket, majd végül megpróbálok javaslatot tenni arra, hogy szerintem mi a teend" a gazdálkodás eredményesebbé tétele érdekében. A dolgozat összefoglalása Szakdolgozatomban a Kaiser Épít"ipari Kft gazdálkodásának átfogó elemzését hajtottam végre. A dolgozat nyitó fejezetében

a bevezet" gondolatok közt kitértem a témaválasztásra és az elemzés hasznosságára. Az érdemi szakmai munka a második fejezetben kezd"dött. A vizsgálatot a hatékonyság elemzésével kezdtem. Ennek eredményeként megállapítottam, hogy mindkét vizsgált vállalkozás, tehát a Kaiser és a Hydrocomp is, hatékonyan gazdálkodott a vizsgálat évei során. A konkurens vállalkozás mutatói jobb eredményeket jeleztek, de a Kaiser Kft-nek sem kell szégyenkeznie a 100 Ft-ot meghaladó er"forrás hatékonysága és a 9,9 Ft-os ráfordítás hatékonysági mutatói miatt. Ezek után már lehangolóbb képet mutattak az anyagi, vagyoni helyzet mér"számai. A számítások eredményei arról gy"ztek meg, hogy ez az a terület, amelyen változtatásokra lesz szükség az eredményesebb gazdálkodás elérése érdekében. Összemérve a Hydrocomp adataival, valamint az elfogadhatónak mondott értékekkel, majdnem minden vizsgálati szempontnál

problémák merültek fel. A következ" részben a pénzügyi-likviditási helyzet vizsgálatánál is több probléma merült fel. A mutatók arról tanúskodnak, hogy a forgóeszköz állomány nem képes a rövid lejáratú kötelezettségek fedezetére. Az összehasonlító adatokat biztosító cég eredményei jóval kielégít"bbek. Az eladósodottsági elemzés következtetései között is csupán az adósságszolgálati mutató eredménye az, ami megnyugtató, a másik két mér"számról ez már közel sem mondható el, pedig a lényeges információkat pont ez a két mutató adja a vállalkozás gazdálkodásáról. A konkurens Hydrocomp mér"számai romlásuk ellenére is kedvez"bb képet mutatnak. 41 Az átfogó vizsgálatot záró jövedelmez"ségi helyzet elemzése adja a legösszetettebb képet. A változatos eredmények okát abban látom, hogy mindkét vizsgált vállalkozásnak mások a gyenge pontjai. Ennek

köszönhet"en jobb a Kaiser t"kearányos és él"munka arányos jövedelmez"ségi mutatója, de sajnos összességében a konkurencia gazdálkodása a jövedelmez"bb és eredményesebb. A harmadik fejezetben a kiemelt tevékenység vizsgálatára került sor. Az elemzések során kiderült, hogy a vállalkozás f" profilja a mélyépítési tevékenység, ezen belül is a csatornaépítés. A mélyépítés hatékonysági és jövedelmez"ségi elemzéséb"l azt sz1rtem le, hogy e-tevékenység sem pozitív, sem negatív irányba nem lóg ki a vállalkozás többi tevékenysége közül. A részletes következtetéseket a következ" fejezetrész tartalmazza. A következtetések levonása Ebben a fejezetrészben azokat a dolgokat igyekszem kiemelni, amelyek dönt" hatást gyakoroltak a Kaiser Kft és az összehasonlítási alapul szolgáló Hydrocomp Kft gazdálkodására. Ha jól megnézzük a mutatószámok alakulását a Kaiser

Kft-nél, látható, hogy szinte kivétel nélkül minden mutató esetében a legkedvez"bb értékeket a vizsgálat els" évében produkálták. Az is szembet1n", hogy a következ" id"szakban a mér"számok közül több vagy pozitív, vagy negatív irányba kiugró eredményt mutat, és ezek a kiugró eredmények árnyaltabbá válnak a záró évben. Ennek okát én a 2000-es évben bekövetkezett magas árbevétel forgalom növekedésben látom. Egy év alatt közel megnégyszerez"dött az értékesítés nettó árbevétele, amit ezzel egy id"ben nem követett a gazdálkodás többi területének változása. A gazdasági hatékonyság területén mindkét vállalkozás jó eredményekkel rendelkezik. A Kaiser esetében az eszközhatékonyság romlásával, a Hydrocompnál a bérhatékonysággal akadnak problémák. El"bbinél az ok abban rejlik, hogy a tárgyi eszközök megn"tt állománya nem eredményezte a hozamok hasonló

mérték1 növekedését, míg az utóbbinál valószín1leg nem koordinálják megfelel"en a bérgazdálkodást. A Kaiser Kft anyagi, vagyoni helyzete gyenge pontot jelent, összehasonlítva az elvárt eredményekkel és a konkurens vállalkozás helyzetével. Az ok egy mondatban összefoglalható. A tartósan befektetett 42 eszközök állománya alacsony a forgóeszközökhöz képest, valamint nagy arányeltolódások vannak a saját és az idegen t"ke mennyisége között is. A cég alult"késített, ezen felül magas a követelés állomány, viszont ennél is magasabb a rövidlejáratú kötelezettségek értéke. Természetesen ezek a tények éreztetetik hatásukat vállalkozásunk gyenge likviditási és rossz eladósodottsági helyzeténél egyaránt. A jövedelmez"séget tekintve összességében a konkurens vállalkozás gazdálkodása a jövedelmez"bb. Ezt az egy f"re jutó üzleti tevékenység eredményei közt lév"

jelent"s különbségre alapozom. A negyedik fejezetben a kiemelt tevékenység vizsgálatánál az a leginkább szembet1n", hogy a mélyépítési tevékenység és a teljes tevékenység estében egyaránt magas az anyagköltség illetve az eladott, közvetített szolgáltatások értéke. A 2002-es résznyilvántartásokba belenézve a helyzet csak rosszabbodott ezen a téren. Végül összehasonlítva a két vállalkozás teljes gazdálkodását, sajnos nyilvánvaló, hogy a Hydrocomp Kft eredményesebben gazdálkodik a Kaiser Kft-nél. Javaslattétel A javaslattételnél természetesen már csak a Kaiser Kft gazdálkodásával foglalkozom. A három hónapos szakmai gyakorlat során ezen vállalkozást ismertem meg részletesen, ennek a cégnek a m1ködése és gazdálkodása mögé láttam be a lehet" legjobban, amennyire ez a rövid id" engedte. Abból indulok ki, hogy 1999-ben tapasztaltam a legkedvez"bb gazdálkodást. Én óvatosan lépnék tovább.

Szerintem, vissza kellene fogni az árbevételek ilyen arányú növekedését, és be kellene állni egy adott, körülbelül másfélmilliárd Ft-os szintre, ezt a szintet esetleg minimálisan lehetne túlhaladni. A magasabb nyereség elérését jobb gazdálkodással és nem hatalmas árbevételek segítségével próbálnám elérni. Visszafognám a tárgyi eszköz beruházásokat, és a vagyonszerkezet helyreállítását a forgóeszközök csökkentésével próbálnám elérni. Az éves nyereséget minden esetben a saját t"ke er"sítésére fordítanám, és amíg ezzel nem tudnám finanszírozni a befektetett eszközöket ennek kiegészítésére hosszú lejáratú hitelekre próbálnék támaszkodni. Köztudott, hogy rövid lejáratú forrásból nem gazdaságos tartós eszközt finanszírozni. Ez a megoldássorozat javítaná a vagyoni helyzetet, a forrásszerkezetet valamint a likviditási állapotot is. 43 A magas anyagjelleg1 ráfordítások ellen

hatékonyabb raktározási rendszer kidolgozására törekednék. Emellett megvizsgálnám az alvállalkozók ilyen méret1 szükségességét. Ha pedig ilyen mértékben van szükség rájuk, akkor a kapott árbevételekhez mérten általánosan sokat kell nekik fizetni. Ebben az estben a megkötött megállapodások eredményéb"l okulva a következ"kben odafigyelnék a hasonló szerz"dések megkötésénél. Természetesen egy íróasztal mögül, kívülállóként nehéz jó megoldási lehet"ségeket találni. Elképzelhet", hogy nehezen megvalósítható ötleteket írtam le a fentiek során. Akkor is úgy gondolom, hogy a Kaiser Épít"ipari Kft esetében megismerve a vállalkozás hátterét, ez a tevékenységsorozat jelentené a legjobb megoldást. 44 5. Felhasznált irodalom 1: Dr. Bíró Tibor, Dr Paucsek József, Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt 2001 2: Dr. Gazsó József, Dr Körmendi Lajos:

Az elemzés-ellen4rzés módszertana PSZF jegyzet 2000 3: Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés Kossuth Kiadó 2000 4: Nádas Péter: Vállalkozások célorientált elemzése I-II Adecom Kommunikációs Szolgáltató Rt 5: Sándor Lászlóné Dr., Dr Sztanó Imre, Dr Birher Ilona, Dr Paucsek József A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt 1997 45 6. Mellékletek 1-es számú melléklet: A Kaiser Épít ipari Kft „A” változatú Mérlegének eszközoldala 1999, 2000, 2001 években (Adatok eFt-ban): Megnevezés: A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak Alapítás átszervezés aktivált értéke Vagyoni érték jogok Szellemi termékek II, Tárgyi Eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm vek Beruházások, felújítások III, Befektetett pénzügyi eszközök Egyéb tartós részesedés B, Forgóeszközök I, Készletek

Anyagok Befejezetlen termelés, félkész termékek Áruk Készletre adott el4legek II, Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev4k) Követelések egyéb részesedési viszonyban lév4 vállalkozással szemben Egyéb követelések III, Értékpapírok Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít4 értékpapírok IV, Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C, Aktív id beli elhatárolások Bevételek aktív id4beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id4beli elhatárolása Halasztott ráfordítások aktív id4beli elhatárolása Eszközök összesen 46 1999 49 954 49 954 10 47 218 2 726 84 474 21 351 3 533 17 818 59 695 53 452 2000 80 386 161 161 79 325 10 37 841 41 474 900 900 330 381 42 113 7 865 34 248 190 719 173 519 2001 227 403 1 997 1 850 147 224 506 124 864 59 823 39 819 900 900 276 694 36 873 5 485 30 588 800 144 588 135 315 - - - 6 243 - 17 200 - 9 273 - 3 428 350 3 078 158 158 134 586 97 549 10 943 86 606 7

992 7 992 418 759 95 233 18 438 76 795 5 864 5 514 350 509 961 2-es számú melléklet: A Kaiser Épít ipari Kft „A” változatú Mérlegének forrásoldala 1999, 2000, 2001 években (Adatok eFt-ban): Megnevezés: D, Saját t ke I, Jegyzett t ke II, Jegyzett de be nem fizetett t ke III, T ketartalék IV, Eredménytartalék V, Lekötött tartalék VI, Értékelési tartalék VII, Mérleg szerinti eredmény E, Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv4beni költségékre Egyéb céltartalék F, Kötelezettségek I, Hátrasorolt kötelezettségek II, Hosszú lejáratú kötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek III, Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök ebb4l átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev4kt4l kapott el4legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb

részesedési viszonyban lév4 vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G, Passzív id beli elhatárolások Bevételek passzív id4beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id4beli elhatárolása Halasztott bevételek passzív id4beli elhatárolása Források összesen 47 1999 59 925 35 000 13 657 11 268 10 200 10 200 64 340 1 800 1 800 62 540 9 735 8 800 39 720 2000 72 700 35 000 1 147 - 14 919 51 472 344 644 1 200 1 200 343 444 600 312 651 2001 131 205 50 000 1 147 25 953 1 850 52 255 328 328 375 796 33 900 33 000 900 341 896 433 11 450 298 362 - - - 4 285 121 121 30 193 1 415 1 415 31 651 2 632 2 632 - - - 134 586 418 759 509 961 3-as számú melléklet: A Kaiser Épít ipari Kft „A” változatú összköltség eljárással készített eredménykimutatása 1999, 2000, 2001 években (Adatok eFt-ban): Megnevezés: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés

készletek állományváltozása Saját el4állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek ebb4l visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegE ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg egyéb kifizetés Bérjárulékok Személyi jellegE ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebb4l értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek Pénzügyi m veletek egyéb bevételei Pénzügyi mEveletek bevételei Fizetend4 kamatok és kamatjelleg ráfordítások Pénzügyi mEveletek ráfordítások PÉNZÜGYI MKVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

ADÓZÁS ELPTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 48 1999 441 492 441 492 - 1 340 - 1 340 2 649 121 664 58 066 23 767 380 125 737 329 614 50 934 409 20 533 71 876 4 613 19 651 17 047 2000 1 305 434 1 305 434 13 311 13 311 47 136 312 530 187 405 54 634 629 595 1 184 164 50 934 5 781 20 533 77 248 6 742 38 353 59 374 2001 1 500 426 1 500 426 - 3 660 1 732 - 1 928 1 538 309 294 207 256 16 507 747 442 1 280 499 71 726 6 624 29 614 107 964 15 245 20 292 76 036 97 - - 97 3 889 3 889 - 3 792 13 255 13 255 1 987 11 268 - 233 233 4 971 4 971 - 4 738 54 636 5 400 5 400 60 036 8 564 51 472 - 313 313 12 680 12 680 - 12 367 63 669 63 669 11 414 52 255 8 750 11 268 51 472 8 750 52 255 4-es számú melléklet: A Hydrocomp Mélyépít Kft „A” változatú Mérlegének eszközoldala 2000 és 2001 években (Adatok eFt-ban):

Megnevezés: A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak Alapítás átszervezés aktivált értéke Vagyoni érték jogok Szellemi termékek II, Tárgyi Eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm vek Beruházások, felújítások III, Befektetett pénzügyi eszközök Egyéb tartós részesedés B, Forgóeszközök I, Készletek Anyagok Befejezetlen termelés, félkész termékek Áruk Készletre adott el4legek II, Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev4k) Követelések egyéb részesedési viszonyban lév4 vállalkozással szemben Egyéb követelések III, Értékpapírok Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít4 értékpapírok IV, Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C, Aktív id beli elhatárolások Bevételek aktív id4beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id4beli elhatárolása Halasztott

ráfordítások aktív id4beli elhatárolása Eszközök összesen 49 2000 143 366 826 699 62 65 141 139 28 894 90 150 22 095 1 401 1 401 314 866 27 346 26 930 282 134 148 828 103 758 2001 143 398 540 339 47 154 141 157 28 270 96 417 16 101 369 1 701 1 701 619 363 22 409 22 277 132 491 060 440 376 12 731 - 32 339 100 883 100 883 50 684 - 37 809 787 37 022 8 499 1 126 3 621 3 752 466 731 105 894 492 105 402 4 286 878 3 408 767 047 5-ös számú melléklet: A Hydrocomp Mélyépít Kft „A” változatú Mérlegének forrásoldala 2000 és 2001 években (Adatok eFt-ban): Megnevezés: D, Saját t ke I, Jegyzett t ke II, Jegyzett de be nem fizetett t ke III, T ketartalék IV, Eredménytartalék V, Lekötött tartalék VI, Értékelési tartalék VII, Mérleg szerinti eredmény E, Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv4beni költségékre Egyéb céltartalék F, Kötelezettségek I, Hátrasorolt kötelezettségek II, Hosszú

lejáratú kötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek III, Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök ebb4l átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev4kt4l kapott el4legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév4 vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G, Passzív id beli elhatárolások Bevételek passzív id4beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id4beli elhatárolása Halasztott bevételek passzív id4beli elhatárolása Források összesen 50 2000 290 929 74 100 123 009 699 93 121 3 013 3 013 167 498 43 220 43 220 124 278 102 932 2001 369 416 74 100 216 490 339 78 487 3 031 3 031 392 309 35 921 35 921 356 388 8 442 300 465 334 1 060 21 012 5 291 2 733 46 421 2 291 2 291 2 558 466 731 767 047 6-os számú melléklet: A Hydrocomp

Mélyépít Kft „A” változatú összköltség eljárással készített eredménykimutatása 2000 és 2001 években (Adatok eFt-ban): Megnevezés: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés készletek állományváltozása Saját el4állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek ebb4l visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegE ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg egyéb kifizetés Bérjárulékok Személyi jellegE ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebb4l értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek Pénzügyi m veletek egyéb bevételei Pénzügyi

mEveletek bevételei Fizetend4 kamatok és kamatjelleg ráfordítások Pénzügyi mEveletek ráfordítások PÉNZÜGYI MKVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELPTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 51 2000 1 521 722 1 521 722 - 2 975 462 - 2 513 9 751 618 210 787 89 269 6 726 4 560 864 396 1 175 738 108 377 25 820 50 426 184 623 24 452 20 321 19 123 826 2001 1 621 873 1 621 873 87 335 422 10 573 19 234 101 157 201 9 276 1 206 855 389 1 257 173 125 052 27 010 54 300 206 362 29 156 31 111 13 503 109 066 4 11 035 4 5 408 13 11 052 16 362 16 362 - 5 310 118 516 2 900 - 2 900 115 616 22 495 93 121 - 697 6 109 7 330 7 330 - 1 221 107 845 3 736 11 257 - 7 521 100 324 21 837 78 487 - 93 121 78 487 7-es számú melléklet: A Kaiser

Épít ipari Kft hatékonyságvizsgálatánál felhasznált hozammutatók, összes kifizetett bér, összes eszköz és él és holtmunka ráfordítás meghatározása 1999, 2000, 2001 években (Adatok eFt-ban). Megnevezés: Értékesítés nettó árbevétele Saját el4állítású eszközök Aktivált értéke Saját termelés készletek Állományváltozása Eladott áruk beszerzési értéke Eladott közvetített Szolgáltatások értéke Bruttó termelési érték Anyagköltség Anyagi jelleg szolgáltatások Értéke Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem 1999 441 492 - 2000 1 305 434 13 311 2001 1 500 426 1 732 - 1 340 - - 3 660 - 380 - 125 737 - 629 595 - 747 442 314 035 - 121 664 - 58 066 689 150 - 312 530 - 187 405 751 056 - 309 294 - 207 256 134 305 - 4 613 129 692 51 343 78 349 189 215 - 6 742 182 473 56 715 125 758 234 506 - 15 245 219 261 78 350 140 911 Bérköltség

Személyi jelleg egyéb kifizetés Összes kifizetett bér 50 934 409 51 343 50 934 5 781 56 715 71 726 6 624 78 350 Ingatlanok és kapcsolódó Vagyoni érték jogok M szaki gépek, berendezések Egyéb felszerelések Tenyészállatok Aktivált tárgyi eszköz állomány Készletek állománya Összes eszköz 10 10 124 864 47 218 2 726 49 954 21 351 71 305 37 841 41 474 79 325 42 113 121 438 59 823 39 819 224 506 36 873 261 379 Anyagjelleg ráfordítások Személyi jelleg ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Él és holtmunka ráfordítások 329 614 71 876 4 613 19 651 425 754 1 184 164 77 248 6 742 38 353 1 306 507 1 280 499 107 964 15 245 20 292 1 424 000 52 8-as számú melléklet: A Hydrocomp Mélyépít Kft hatékonyságvizsgálatánál felhasznált hozammutatók, összes kifizetett bér, összes eszköz és él és holtmunka ráfordítás meghatározása 2000 és 2001 években (Adatok eFt-ban). Megnevezés: Értékesítés nettó

árbevétele Saját el4állítású eszközök Aktivált értéke Saját termelés készletek Állományváltozása Eladott áruk beszerzési értéke Eladott közvetített Szolgáltatások értéke Bruttó termelési érték Anyagköltség Anyagi jelleg szolgáltatások Értéke Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem 2000 1 521 722 462 2001 1 621 873 335 - 2 975 87 - 4 560 - 864 396 - 1 206 - 855 389 650 253 - 210 787 - 89 269 765 700 - 234 101 - 157 201 350 197 - 24 452 325 745 - 134 197 191 548 374 398 - 29 156 345 242 - 152 062 193 180 Bérköltség Személyi jelleg egyéb kifizetés Összes kifizetett bér 108 377 25 820 134 197 125 052 27 010 152 062 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki gépek, berendezések Egyéb felszerelések Tenyészállatok Aktivált tárgyi eszköz állomány Készletek állománya Összes eszköz 28 894 28 270 90 150 22 095 141

139 27 346 168 485 96 417 16 101 140 788 22 409 163 197 Anyagjelleg ráfordítások Személyi jelleg ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Él és holtmunka ráfordítások 1 175 738 184 623 24 452 20 321 1 405 134 1 257 173 206 362 29 156 31 111 1 523 802 53 9-es számú melléklet: Az elemzett vállalkozások létszámadatai a vizsgált években. (Adatok f ben) Megnevezés: Kaiser Épít ipari Kft Hydrocomp Mélyépít Kft 1999 67 - 2000 97 89 2001 83 93 10-es számú melléklet: A Kaiser Épít ipari Kft mélyépítési hatékonyságvizsgálatánál felhasznált hozammutatók, összes kifizetett bér, összes eszköz és él és holtmunka ráfordítás meghatározása 2001 évben (Adatok eFt-ban). Megnevezés: Értékesítés nettó árbevétele Saját el4állítású eszközök aktivált értéke Saját termelés készletek állományváltozása Eladott áruk beszerzési értéke Eladott közvetített szolgáltatások értéke Bruttó

termelési érték Anyagköltség Anyagi jelleg szolgáltatások értéke Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem 2001 Mélyépítés 1 209 959 1 732 - 3 660 - 616 053 591 978 - 239 761 - 166 471 185 745 - 15 245 170 500 - 65 524 104 949 Bérköltség Személyi jelleg egyéb kifizetés Összes kifizetett bér 60 377 5 147 65 524 Összes eszköz 261 379 Anyagi jelleg ráfordítások Személyi jelleg ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Él és holtmunka ráfordítások 1 031 345 85 783 15 245 20 292 1 152 665 54 11-es számú melléklet: A Kaiser Épít ipari Kft árbevételeinek megoszlása 1999, 2000 és 2001 években (Adatok eFt-ban). Megnevezés: Mélyépítés árbevétele: Út-vasút építés árbevétele: Egyéb tevékenységi árbevétel: Összes árbevétel: 1999 343 790 77 967 19 735 441 492 2000 471 392 772 295 61 747 1 305 434 2001 1 209 959

147 275 143 192 1 500 426 12-es számú melléklet: A Kaiser Épít ipari Kft mélyépítési tevékenységb l származó árbevételeinek megoszlása 1999, 2000 és 2001 években (Adatok eFt-ban). Megnevezés: Szennyvízcsatornázás: Gázépítés: Egyéb mélyépítés: Összes mélyépítési árbevétel: 1999 136 605 67 492 139 694 343 791 2000 414 200 57 130 471 330 2001 1 084 999 124 960 1 209 959 13-as számú táblázat: A Kaiser Épít ipari Kft mélyépítési tevékenységeinél megjelen anyagjellegE és személyi jellegE ráfordítások (Adatok eFt-ban). Megnevezés: Értékesítés nettó árbevétele Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegE ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg egyéb kifizetés Bérjárulékok Személyi jellegE ráfordítások Anyag és személyi jellegE ráfordítások Szennyvízcsatornázás 1

084 999 199 958 119 612 8 216 598 963 926 749 51 473 4 658 21 871 78 002 1 004 751 55 Járulékos munkák 82 221 26 511 26 697 479 16 016 69 703 5 526 340 2 210 8 076 77 779 Egyéb mélyépítés 42 739 13 292 20 162 346 1 074 34 874 3 378 149 1 319 4 846 39 720