Egészségügy | Anatómia » Koller Ákos - A neocortex integratív funkciói

A NEOCORTEX INTEGRATÍV FUNKCIÓI Koller Ákos A neocortex integratív funkciói  A gondolkodást, a beszélt és írott nyelv képességét, a szervezést, a megértést, a kommunikációt, a feltalálást, az értékbecslést, a kreativitást, a magas szintű tanulást, emlékezést és egyéb intellektuális funkciókat. A gondolkodó, 1880, Musée Rodin, Párizs “Neocortex Plug-in”, the first POSTHUMAN TANTRA album is a “Sci-Fi Ambient Industrial” music project created by the multimedia artist Edgar Franco. Descartes: "Gondolkodom, tehát vagyok" Értekezés a módszerről IV. rész 925 A szubjektum öntudata az a fundamentum, (a filozófia amaz első elve) amelyre filozófia összes többi részét fel lehet építeni. A gondolkodás képessége egyben azt is jelenti: tudok magamról. A gondolkodás képessége Descartes értelmezésében tág fogalom, jelenti valamennyi tudatos tevékenységet: kételkedést, észlelést, beszédet, szeretetet,

stb. Ami a neocortex működésének eredménye, a mai előadás anyaga Franz Joseph Gall (1758-1828) osztrák orvos, agykutató, anatómus. A frenológiai (koponyatan) irányzat elindítója. Az általa megfogalmazott kranioszkópia elmélete szerint, az ún. „agyi dudorok” meghatározhatják az ember jellemvonásait. Szerinte az egyes mentális („szellemi”) működések a központi idegrendszer különböző részeinek működését tükrözik. Ennek bizonyítására több száz kivégzett bűnöző koponyáját mérte meg, és a "dudorokat" megpróbálta kapcsolatba hozni a jellemvonásaikkal. Számos eredménye ellenére rossz úton járt. Jelenlegi nézetünk: meghatározott mentális működések jól meghatározott agyi struktúrákhoz kapcsolódnak • Mikroszkóp • Speciális Festések • Képalkotó módzserek (PET, fMRI) • Neuroanatómia • Neurófiziológia • Neuropatológia • Klinikai neurológia Fejlődésével párhuzamosan

alakult ki! A neocortex: agykéreg • A gerincesek agya a testsúlyhoz viszonyítva, illetve abszolút értelemben is fokozatosan növekedett az evolúció során. • Ezzel párhuzamosan a legmagasabb szintű idegi működésekért felelős agykéreg (neocortex) felülete is – az egyre kifejezettebbé váló barázdáltság miatt – egyre nagyobb lett. AZ EMBERI AGY • Az emberi agy legnagyobb részét a nagyagy foglalja el. • Ez két félre vagy féltekére oszlik, amelyek mindegyike funkcionálisan a test átellenes feléért felelős (a bal agyfélteke a test jobb feléért és fordítva). • A két féltekét az agyhíd (corpus callosum) köti össze, ami egy kb. 300 millió idegrostból álló kábel. AZ AGYFÉLTEKÉK ASSZIMETRIÁJA  Általánosságban elmondható, hogy a fel- és leszálló pályák kereszteződése miatt mindkét félteke abban a térfélben levő oldalt érzékeli és mozgatja, amelyiknek képe a látókérgére vetül. A féltekék

működése mégsem teljesen szimmetrikus  A morfológiai asszimetriát (már magzatban is kifejezett) előbb post morten vizsgálatokkal, később in vivo képalkotási módszerekkel mutatták ki.  A vizsgált emberek 65%-ában a bal oldali, 25%-ában a jobb oldali félteke volt nagyobb és 25%-ban volt a két oldal hasonló méretű. AZ AGYFÉLTEKÉK ASSZIMETRIÁJA  R. Sperry a két agyfélteke közötti funkcionális különbségek vizsgálata alapján a beszéddel összefüggésben álló féltekét domináns, a másikat nem domináns (szubdomináns) féltekének nevezte el.  Domináns: verbális, logikus, elvont, elemző, tervező, kifejező  Szubdomináns: nonverbális, képekben dolgozó, szintetizáló, érzékelő A neocortex szerkezete Tartalom 1. A neocortex az emlős agyat körülvevő vékony, rétegzett struktúra 2. A neocortex több agyterületből áll 3. Az agyi összeköttetések különbözősége felelős a funkciók

különbözőségéért 4. Brodmanns "Localization in the cerebral cortex” – lokalizáció a cortexben 5. A neocortex felszíni sturktúrája 6. A neocortex réteges szerkezete Mi a neocortex? A neocortex az emlős agyat körülvevő vékony, rétegzett struktúra. Csak az emlős agyakra jellemző, nincs jelen madarakban vagy hüllőkben. Az emlős fajok között a legeltérőbb terület. „Neo„-nak hívják, mert az evolúciós fejlődés során a cerebrális cortex legújabb területe. Ha egy egér, majom és az ember agyát hasonlítjuk össze, láthatjuk, hogy a méret, és a forma igen különböző. Mi a neocortex? A különböző forma a neocortex különbségéből adódik, ezt az ábra kék színnel jelzi. Az egér agyában a neocortikális felszín sima (ezért „lizencephalonnak”, gyík-agynak is nevezik), és csak az agy felső részét fedi. A majom és az emberi agyban a neocortexnek több tekervénye vagy barázdája van („gyrencepalon”), és

ezek szinte az egész felszínt beborítják. A neocortex kiterjedtsége az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a főemlősök (főként az ember) agyának . Az egér és a majom neocortexének összehasonlítása A vékony metszeteken az egér és a majom agyakat ún. Nissl festéssel tették láthatóvá, ami az idegsejteket kékre festi. A neocortex az agyszövetet borító legkülső réteg (kékkel jelölt). A fehérállományt, ami a cortexből jövő, és abba futó idegsejt rostokat tartalmazza, piros szín jelöli. A neocortex több agyterületből áll. Patkány kérgi agyterületei. A megfigyelések mutatják, hogy a neocortex különböző agyterületekre tagozódik, amik különböző feladatot látnak el. Az egyes ilyen neocortex területeket agyterületeknek, áreáknak nevezzük. Bizonyos funkcionáis agyterületek jelen vannak az emlős fajban, jelezve, hogy az ősi emlősök már rendelkeztek valamiféle kezdeti stukturáltsággal. A neocortex több

agyterületből áll. Patkány kérgi agyterületei. Egyéb területek, mint például a színlátásért, vagy beszédért felelősek, csak bizonyos fajokban alakultak ki. A főemlősök magasabb agyi képességeinek használata a már létező agyterületek jobban specializált funkcióinak differenciációjához, és új funkcionális agyterületek kialakulásához vezetett. Az agyi összeköttetések speciális funkciókhoz vezetnek Az idegrendszer működése az összeköttetéseken alapszik. Pl a vizuális agyterület látási működéseket végez, mert a látási információt a szemből kapja. Hasonlóan, az auditoros agyterület hanginformációkat kap, és a szomatoszenzoros terület a test szenzoros jelzéseit kapja. Ez az agyterületspecifikus összeköttetés képezi a funkcionális lokalizáció alapját Az agyi összeköttetések speciális funkciókhoz vezetnek A cortex szenzoros agyterületei a perifériás érzékszervekhez kapcsolódnak. A különböző

érzékelések (látás, hallás, és taktilis információ) különböző kérgi agyterületeket érnek el elkülönített útvonalakon keresztül. A sárga kör jelöli, hogy mindegyik érzés más kapcsoló magon (idegsejtek összességén) keresztül haladva éri el a neocortexet. A thalamus a neocortex kapuja A neocortex közvetett kapcsolatban van a perifériás érzékszervekkel. A thalamus a legfontosabb kapcsolóállomás, ami a neocortexet a külvilággal köti össze. A thalamokortikális kapcsolatok központi szerepet játszanak a neocortex elkülönülő funkcionális működésében. Feltérképezés. Korbinian Brodmann, (1868 – 1918 ) német neurológus "Localization in the cerebral cortex" 1909-ben a kéreg 52 mezőjét különítette el mikroszkópos sajátosságok alapján. (rétegek fejlettsége, aránya, sejttípusok, méretek ) vagyis a morfológiai sajátosságok alapján kategorizált kérgi mezők határai, funkcionális egységeket

rajzolnak körül. ami hasonlóan néz ki, hasonlóan is működik! The homology of the structure, thus, meant the homology of function to him. Brodmanns „Kérgi mezők lokalizációja" Brodmann kéreg 52 mező Brodmann konklúziói  (1) Mindegyik neocortikális terület egy típusos 6rétegű struktúrából származik. (2) A neocortex több mezőre felosztható, melyekre egyedi struktúra kialakulása a jellemző. (3) Annak ellenére, hogy mindegyik fajban vannak speciális jellemzők, vannak hasonló területek, melyek strukturálisan hasonlók.  Azaz a különböző funkcionális területek különböző struktúrákat fejlesztenek ki a speciális információ kezelésére.  Ma úgy gondoljuk, hogy több funkcionális terület/mező van mint Brodman hitte, de az alapvető elképzelése korrekt volt. A KÉREG FELTÉRKÉPEZÉSE Specifikus érző kéreg 2. Specifikus mozgató kéreg 3. ASSZOCIATÍV KÉREG (Integratív funkciók) 1. Laterális

nézet AZ ASSZOCIATÍV KÉREGRÉSZEK Laterális nézet AZ AGYKÉREG RÉSZEI 1. Specifikus érző kéreg, szenzoros működések • hallás • látás • szomatoszenzoros működés 2. Specifikus mozgató kéreg, szomatomotoros működések • szomatomotoros koordináció 3. ASSZOCIATÍV KÉREG Integratív funkciók • Szenzoros és szomatomotoros funkciók közötti kapcsolat • Különböző specifikus érzőpályákból származó információk integrációja • Cselekés irányítása, gondolkodás, intellektuális aktivitás • Kiterjedése gerincesek között embernél a legnagyobb FUNKCIONÁLIS MÁGNESES REZONANCIA KÉPALKOTÁS Jó téri, gyenge időbeli felbontás BIOELEKTROMOS VÁLASZ FORRÁSLOKALIZÁCIÓ Jó időbeli, gyenge téri felbontás Akusztikus kiváltott potenciál Fényinger okozta aktiváció A Brodmann-féle kérgi mezők Három különböző területe a majom agykéregnek melyeket Nissl féle módszerrel festettek meg. (ua

amit Brodmann is használt. Ez a 3 területet volt választva mivel eltérő morfológiát mutatnak. A különböző területek eltérő struktúrákat mutatnak., elsődleges motoros area, temporális associációs area, primary visualis area. A tipikus 6 rétegű szerkezet látható az associációs területen  Sejt szegény réteg 1. és a fehér állomány (wm) között neuron gazdag rétegek 2-6.  A 2, 4 és 6 réteg sejt dús "granular" réteg.  A motoros cortex-re igen jellemző granluaris réteg.  Szintén a nagy pyramidalis sejtek jelenlétejellemző az 5. rétegben (Betz sejtek).  Ellentétben, a visualis cortexben sok a réteg és a 4. réteg a sejt dús.  Ezért, a visualis cortex 4. rétegében több alréteg is fellehető  AZ AGYKÉREG, EGY KIS SZÖVETTAN 1. Felületes réteg (főleg rostok) 2. Külső szemcsesejtes réteg 3. Külső pyramissejt réteg 4. Belső szemcsesejtes réteg 5. Belső pyramissejt réteg 6. Plexiform

réteg Pyramis-sejt (100 billion, 108 ) A kéreg legsajátosabb sejtfélesége a felszínre merőleges orientáltságú pyramis-sejt(ek). Csúcsi dendritje és bazális dendritjei különíthetők el Az axon a sejttest bázisának közepén indul a mélyebb rétegek, ill. a fehérállomány irányába. A neocortex réteges szerkezete. (Yamamori et al) 4 réteg-specifikus gén jelenléte egér és majom cortexében. Nissl és 4 gén specifikus festés. A színes összerakott kép jelzi, hogy az egyes gének hogy helyezkednek el a rétegekben. Az ER81, Nurr1 and CTGF gének sűrűn vannak az 5, 6 and 6b, rétegekben, de vannak fajbeli különbségek is. Terület specifikus gén-eloszlás, jelzi hogy a genetikai szabályozás fontos szerepet játszik a neocortex komplex működésében. AGYKUTATÓK MAGYARORSZÁGON Szentágothai János (1912-1994) a magyar agykutatás egyik legnagyobb alakja volt, a mai kutatók legtöbbje nála tette le munkájának alapjait.

Palkovits Miklós (1933-) a MTA tagja. Kutatási területe az agy finomszerkezetének és idegpályáinak anatómiai és kémiai vizsgálata, valamint alapvető élettani tevékenységeinek és hormonális működéseinek idegrendszeri szabályozása. Az agykéreg moduláris felépítése • 200-300 µm átmérőjű, 2.5-3 mm magas hengeridomú modulok • 5000 sejt/modul • 2-4 millió modul (patkány: 1000, majmok: 1 millió) • összesen kb. 10 milliárd kérgi neuron • a sejtek főleg a modulon belül, vertikálisan kommunikálnak • egy modul kb. 100-200 másikkal tart kapcsolatot Az agykéreg moduláris felépítése Modulok bemenete: 1. Érzékszervek felől (specifikus afferensek) 2. Más kérgi modulokból (corticocorticalis afferensek) Kimenet: 1. Mozgató pályák 2. Más modulok irányába  Az érzékszervek felől az érzőpályákon érkező rostok, az ún. specifikus afferensek szigorúan a IV. rétegben ágazódnak el, s az ún. TKN-sejteken

(tövises közti neuron) végződnek. A TKN-sejtek axonja a felületes rétegben szinaptizál a pyramissejtek csúcsi dendritjével. A pyramissejtek axonjai a kimenetet képviselik.  A más modulokól érkező corticocorticalis afferens a kérgi henger tengelyében halad és ágazódik el, majd közvetlenül végződik a pyramissejteken.  Az információfeldolgozás a látszólagosnál is bonyolultabb a gátló és serkentő interneuronok miatt. A modulok közötti kapcsolatok A kérgi oszlopokban a gátló sejtek megakadályozzák az ingerület oldalirányú terjedését. Így az egyes modulok a szomszédos hengerektől mintegy hermetikusan izoláltak, azokkal kapcsolatot nem tartanak fenn. A pyramissejt-axonok által képzett modulok közti kapcsolatok  Asszociációs rostok: egy félteke különböző mezőit kötik össze  Comissuralis rostok: a két félteke identikus részei közt létesítenek kapcsolatot A perifériával kapcsolatot teremtő

rostok  Projekciós rostok: az agyat a periféria felől elérő, ill. az agyból a pariféria felé haladó pályák 1-2. fibrae arcuatae longi et breves 4-7. fasciculus longitudinalis sup et inf fasciculus occipitofrontalis sup. et inf 8. fasciculus uncinatus 9. fasciculus ocipitalis verticalis 10. fasciculus orbitofrontalis Corpus callosum: a legjelentősebb comissuralis rostrendszer SPECIFIKUS HELYEK - SPECIFIKUS KAPCSOLATOK A NEURONOK ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉGE  EEG – electroencephalographia: A neuronok működése elektromos tevékenységgel társul, mely a fejre helyezett elektródokkal detektálható. A humán neocortex legjellegzetesebb funkciója: A BESZÉD Egy jeles, 20. századi francia költő azokat a kifejezéseket nevezte „papagájszavaknak”, amelyeket a közbeszédben sűrűn használnak, de jelentésük már elkopott, elillant. Magyarán: amikor kiüresedett szavakkal hadakozunk, papagájnyelven beszélünk. • A

társadalmi szerveződés jelenlegi fokán a nyelvi közlés, kimondott vagy leírt szavakkal, vagy az azokat helyettesítő kézjelekkel (jelbeszéd) történhet. • A nyelvet tehát a hallószerv és/vagy a látószerv receptorai közvetítik. • A „beszédképesség” fogalmán a közlés és a megértés képességét értjük. •A beszédképesség elvesztése az “aphasia”. A BESZÉDKÉPSSÉGÉRT FELELŐS STRUKTÚRÁK A beszédközpontok a domináns féltekén találhatók Jobbkezesek 96%-ában a bal, 4%-ában a jobb félteke a domináns. Balkezesek 70%-ában szintén a bal, 15%-ában a jobb félteke a domináns, -15%-ában a féltekék nem különülnek el ilyen élesen: mindkét félteke részt vesz a beszéd szervezésében. Lokalizáció: az ún. Amitálteszt, Doppler-UH, PET A hallott szó megértésének és kimondásának agykérgi pályája A hallott beszédet a hallókéreg, a szomszédos Wernicke-mező és a gyrus angularis/gyrus supramarginalis

(ga/gsm) értelmezi, majd a fasciculus occipitofrontalison (fof) keresztül informálja a Broca-mezőt (válasz fogalmazása). Az írott szó megértésének és kimondásának agykérgi pályája Az olvasott szöveget a látókéreg és a ga/gsm értelmezi, és a fof-on keresztül juttatja el a nyert információt a Broca-mezőhöz (hangos olvasás). A ga/gsmterület végzi az érző-, a halló- illetve a látókéreg adatainak társítását, ezenkívül tárolja a beszéd emléknyomait. A szó kimondásának agykérgi pályája A beszéd motoros programját a praemotoros kéreg szervezi a Broca-mezővel együttműködve. A végrehajtás a primer mozgatókéreg (Br4) és a mozgatópálya feladata. A Wernicke-féle modellt GESCHWIND egészítette ki; az ő modellje alapját a PET-vizsgálatok, valamint újabb patológiai adatok képezték. Ezen modell szerint a hallott szavak megértése során az információ a primer (Brodmann 41-es) és a szekunder (Brodmann 42-es)

hallókéregből a parieto-occipito-temporalis kéregben lévő gyrus angularison keresztül (Brodmann 39-es area) jut el a Wernicke-areába (ez pedig megegyezik a Wernicke-féle modellel).  Funkcionális vizsgálómódszerek TCD – transcranialis Doppler-vizsgálat: bizonyos feladathelyzetekben az igénybevett kérgi területek vérátáramlása megnő, s ez mérhető. (Beszédfeladatok esetén a domináns félteke temporalis területein fokozott áramlás detektálható.) A beszédképesség kérgi alapjainak tisztázása áttörést jelentett a központi idegrendszer működésének megértésében és alapvetően meghatározta elképzeléseinket a központi idegrendszer működésmódjáról és szerepéről a szellemi működésben. A neocortex funkciói: a specifikus területek specifikus összeköttetései révén alakulnak ki. A beszéd motoros összetevője • Broca-féle aphasia: A Broca-féle mező area kiterjedt sérülése a verbális

kifejezés (szavak kimondása) megszűnéséhez vezet, ami agraphiával, a szavak leírási képességének megszűnésével társul. • A Broca-féle area izolált sérülését követően a beteg megérti a szóban adott utasítást, annak megfelelően cselekszik is – azaz a megértési funkció megmaradt - de nem képes mondatot formálni és többé-kevésbé képtelen hallott és jól megértett szavakat visszamondani. A Wernicke-féle aphasia: a Wernicke-féle area sérülése után a beteg nem képes megérteni a szavakat, azaz a beszéd felfogása súlyosan károsodott, ezért nem képes végrehajtani a szavakkal közölt utasításokat. Ha a laesio nagy kiterjedésű (az esetek többségében ez a helyzet), akkor az areák közelsége miatt ez az aphasia alexiával kombinálódik, az írott szavak megértése is nehézségbe ütközik. • Lényeges különbség a Broca-féle és a Wernicke-féle aphasiák között, hogy a Broca-féle aphasiában a beteg teljesen

tudatában van a defektusnak, míg a Wernicke-féle aphasában egyáltalán nem fogja fel helyzetét. Minthogy képes szavakat formálni, ezt minden értelmes tartalom nélkül teszi meg (loggorhoea, „üres fecsegés”). • A Broca- és a Wernicke-areákat összekötő fasciculus arcuatus sérülése az ún. konduktív típusú aphasiához vezet: a megértési funkció elfogadható mértékű, de a betegnek nehézségei vannak a hallott szavak megismétlésében. Az emberi agy főbb neurohormonális projekciós rendszerei (agytörzsi központok) Az agy három fő neurohormonális projekciós rendszere (patkány): - noradrenalinerg (locus ceruleus), - hosszú dopaminerg (substantia nigra) és - serotoninerg (raphe magvak) rendszer A neurális mediátorok, a nemi és egyéb hormonok, az alkohol, a dopping, stb, nagyban befolyásolják a tudat működését. PLACEBO Dinamikus Tréning Keringés fokozódik NOS-III NO (hippocampus, foszfolipid kináz) BDNF mRNS

Hangulatjavító, antidepresszív hatású A neocortexet érintő kórképek  Epilepszia  Alzheimer-kór  Nem specifikus [vérkeringés romlása, anyagcsere változása, kómák (cukorbetegség, májbetegség), stb] Epilepszia  Lényege: kóros szinkronizáció – a neuronok egyszerre tüzelnek, így nem tudják alapvető feladatukat teljesíteni az információfeldolgozás során.  Oka: a széli gátlás nem működik, normálisan a kérgi modulokon belül a neuronok vertikálisan kommunikálnak, a gátlás kiesése miatt az elektromos impulzusok oldalirányban újabb és újabb modulokra terjednek át, egyre nagyobb területek szinkronizálódnak. Ugyancsak lehetséges a serkentő szinapszisok túlműködése. a gátlás és serkentés egyensúlyának felborulása. Diagnózis: EEG, de rohamok között sokszor semmilyen eltérés nem látszik! Provokációs tesztek: hyperventiláció, alvásmegvonás, indukált alvás, stroboszkóp Képalkotó

vizsgálatok: (CT, MR) a fókusz kimutatására, a műtét tervezéséhez. PET (FDG – izotópjelölt glükóz) roham alatt és rohamok között, ill. után A fókusz a tüzelésben kimerült, hideg területként jelenik meg. Alzheimer-kór  Előfordulása: a dementiák leggyakoribb oka; gyakorisága 65 év felett 1-5%, 80 év felett 10-20%! Egy része genetikai okokra vezethető vissza.  Szövettan: plakk (NP): extracellularis, alkotója a bétaamyloid-peptid, az amyloid prekurzor protein (APP) terméke, melynek génje a 21. kromoszómán található  Senilis/neurit kötegek (NFT): intracellularis, páros helikális filamentumok, alkotójuk kóros tau-fehérje (17. kromszóma).  Neurofibrillaris A sejtek fokozatos pusztulása következtében a hippocampus (ill. az amygdala) és a neocortex kapcsolata (főleg a perforáló pálya) egyre nagyobb mértékben elégtelenné válik. Diagnózis: A tünetek alapján  Képalkotó vizsgálatok (CT, MR,

PET): a hippocampus és az amygdala atrofizál, a temporalis kamraszarv kitágul; PET: ugyanitt csökkent glükózanyagcsere.  Biopszia: biztos diagnózist csak a szövettan ad.  Kórlefolyás: a késői szakaszban járni és táplálkozni sem tud, vizelet- és székletürítési zavar, ritkán epilepsiás roham; ekkor már általában belgyógyászati problémák is társulnak. Az átlagos túlélés az első tünetek jelentkezésétől számítva kb. 8 év  Kezelés: nincs eredményes kezelési mód. Közösségi tudat. Gondolkodunk tehát vagyunk. www Köszönöm a figyelmet! Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet Intézetigazgatói tevékenységgel kapcsolatos általános elképzeléseim Koller Ákos Kötődésem a Semmelweis Egyetemhez OSC-tagjaként 3x Magyar Bajnok, Európa kupa győztes, Év csapata, Magyar válogatott csapat 1970: beléptem az SE kapuján 1976-1992: SE

Klin. Kis Kut és 2sz Élettani Int. 1995-2008: Kórélettani Intézet Összesen: ~ 30 év Foci az Intézet mts-aival JELEN: • Jelenleg, a Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézetben mind az oktatás, mind a kutatás jó színvonalú, ezen felül igen jó a közösségi szellem és a dolgozók aktivitása. • A mai kor oktatási és kutatási követelményei azonban további erőfeszítéséket kívánnak az Intézet minden egyes tagjától. E kihívásnak megfelelve alakítottam ki elképzeléseimet. AZ OKTATÁS VEZETÉSE • Az Intézetre igen nagy oktatási teher jut, melyet az Intézet, Prof. Monos Emil és Prof Kollai Márk vezetésével igen jó színvonalon látott el az elmúlt két évtizedben. • Az Intézetben folyamatosan végezték az elméleti és a gyakorlati oktatás korszerűsítését. Mivel magam is több mint 15 éven keresztül tagja voltam az Intézetnek Kovách Arisztid professzor vezetése alatt, úgy gondolom, jól ismerem

azokat az elveket melye az oktatási feladatokat meghatározzák. AZ INTÉZETIGAZGATÓI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEIM • Fontosnak tartom, az oktatási anyag összefésülését a „párhuzamos” Élettani Intézettel, mind annak anyagát, színvonalát, számonkérési módját és szintjét tekintve. AZ OKTATÁS VEZETÉSE • A „Fonyó” Élettan tankönyv - melynek 4 fejezetének írását, fordítását végeztem - a legfontosabb alapja mind a magyar mind az idegen nyelvű oktatásnak, mivel az a nemzetközi szintnek, és elvárásoknak megfelel. • A tantermi előadások részben fedni fogják ezen tankönyv lényegét, ami nagyban elősegíti a hallgatók felkészülését a vizsgákra. • Az előadások anyaga az Intézeti honlapon PDF formában elérhető lesz a hallgatók számára. • Mindemellett, a jól ismert és elismert angol, német nyelvű tankönyvek is használva lesznek, mint pl. Guyton, Berne és Levy tankönyvek (stb) • A

tananyag esszenciális pontjait kérdések-válaszok formájában feldolgozzuk, és azt az év elején a hallgatókhoz eljuttatjuk (honlap). Ez egy „minimum” írásbeli alapját fogja képezni. AZ OKTATÁS VEZETÉSE • A konzultációk esetében szintén tervezem, hogy a foglakozás anyagával kapcsolatos kérdéseket év elején kiosszuk, elősegítve ezzel a hallgatók jobb felkészülését és aktívabb részvételét az órákon. • A konzultációs tananyagot, a kérdéseket, válaszokat (a mechanizmusok lényegének leírását) az Intézet dolgozóinak bevonásával egységesítjük, hogy minden hallgató - az előadótól függetlenül - közel azonos értékű információt kapjon. AZ OKTATÁS VEZETÉSE • Tervezem, hogy a komputeres gyakorlati oktatás mellet hangsúlyt fektessünk az állatkísérletek hallgatók általi végzése (ha másképp nem, legalább is kiválasztott hallgatók részére lehetővé tenni), ami Élettan tanulásához és

megértéséhez, valamint a kritikai gondolkodás kifejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges. • Továbbá, a jobb tanulók számára lehetővé tesszük, hogy az Intézetben folyó kísérleteket megismerhessék és a TDKmajd PhD-képzési rendszerbe belépjenek. AZ OKTATÁS VEZETÉSE • Az év végén versenyvizsgát tervezek tartani, melyben a kérdések nagyjából átfedik az egész oktatott anyagot. Továbbá a vizsgatesztet úgy tervezem, hogy az, komputerrel feldolgozható legyen (az ehhez szükséges készülék és program beszerezhető). • A kiértékelés után a program Gaussgörbe-szerű eloszlásokat képez a helyes-helytelen válaszoknak megfelelően. E görbék balra vagy jobbra tolódásából, alakváltozásából fontos információk nyerhetők. • A válaszok sikeressége tananyag részekre bontható. Ez segít abban, hogy képet kapjunk arról melyik anyagrészt nem értik a hallgatók, mely kérdések voltak esetleg túl nehezek, vagy könnyűek.

• Az évek során összegyűlt görbék statisztikai elemzése arra is felvilágosítást ad, hogy melyik anyagrész elmagyarázása nem optimális. AZ OKTATÁS VEZETÉSE • E módszer objektív alapokon és quantitatív paramétereken alapszik, ezáltal az oktatás színvonala folyamatosan ellenőrizhetővé és fejleszthetővé válik. • E módszer értékes kiegészítőjévé válhat a szóbeli vizsgáknak, mely igen fontos formája a vizsgáztatásnak, de kevésbé objektív. • Az említett módszerek hazai és külföldi tapasztalataim szerint nagyban elősegítik egy egységes tananyag leadását, a hallgatók tudásának egységes elvárhatóságát, és a vizsgán követelhető tudásszint beállítását és • A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGOT. AZ OKTATÁS VEZETÉSE Tervezem a „Biomérnök” képzés folytatását és fejlesztését, melyet korábban Monos Emil Professzor sok éven át, majd én is két évig vezettem. Az oktatás szintjének

fenntartásához, ill. annak fejlesztéséhez a megadott kerettámogatáson kívül pályázati úton kívánok további anyagi támogatást biztosítani. A KUTATÁS VEZETÉSE • Tervezem az egyes kutatók közötti, ill. más intézettekkel való kollaborációk erősítését, különösen a molekuláris mechanizmusok kutatásával kapcsolatban. Mint Intézetvezető azon leszek, hogy minden kutatócsoport működését elősegítsem, továbbá az általam eddig folytatott kutatásokat az Intézetben meghonosítsam. • Saját tudományos pályafutásom során a vérkeringés szinte valamennyi területével foglalkoztam. A tudományos problémák, kérdések megválaszolását különböző technikákkal molekuláris, celluláris szinten, génhiányos állatokban, izolált ér és szerv, valamint egész állat szintjén végeztem. Emiatt és a hazai és nemzetközi kutatásban való aktív részvételem, ismeretségem, valamint anyagi támogatást szerző képességem révén

úgy gondolom, hogy hathatósan fogom tudni segíteni azokat a csoportokat, amelyeknek erre szüksége van. • Továbbá, ismerve a mai nemzetközi kutatás főbb területeit az Intézetben folyó kutatásokat olyan irányban tudnám terelni, amelyet a különböző hazai és nemzetközi kutatást támogató szervek értékelnének, meghagyva természetesen az egyéni kezdeményezés és elgondolás szabadságát. A KUTATÁS VEZETÉSE • Az elmúlt tíz évben az USA-ban, a New York Medical College-al való kollaboráció keretén belül sok fiatal tanítványom töltött kint hónapokat, éveket az ottani Élettani Intézetben. Ezt tervezem tovább folytatni, mely a fiatal kutatók Ph.D, ill az azutáni képzésében igen nagy előnyt jelentene. • Továbbá lehetőségem van idősebb kutatók látogatásának, együttműködésének megszervezésére Németországban, Hollandiában és más fejlett kutatással rendelkező Európai országokban is. A KUTATÁS VEZETÉSE •

Jelenleg az Európai FP7 keretén belül egy nemzetközi kutatói és tréning hálózat (ITN) „partner” tagja vagyok. Ebben a kb. 6 millió Euro-s közös „Nemzetek Fölötti Intézet” projektben 9 partner, 3 Németországi, 1 Dán, 1 Svéd, 1 Angol, 1 Svájci, és 1 magyar (általam) egyetem állt össze fiatal PhD kutatók képzésére és közös kutatások végzésére. • Ez széles lehetőséget ad például a München-i, a Heidelberg-i és Münster-i orvosegyetemekkel való kollaborációk további kiterjesztésére, mind az oktatás mind a kutatás terén. • Tervezem az Intézet aktivitását bekapcsolni nemzetközi Élettani Társaságok munkájába és más Európai szervezetekbe. A KUTATÁS VEZETÉSE • Az elmúlt húsz évben nemcsak alapkutatásokat folytattam, de klinikusokkal is végeztem humán kutatásokat, melyek eredményeit rangos nemzetközi folyóiratokban közöltük. • Az Intézet számos munkatársával jelenleg is közös kutatásokat

végzek. •Az Intézet számára létkérdés az oktatás és kutatás legmagasabb szintű művelése, amihez úgy érzem, mint az Intézet vezetője megfelelő segítséget tudnék nyújtani. GAZDASÁGI ÉS SZEMÉLYI KÉRDÉSEK Az Intézet gazdasági egyensúlyának fenntartása elsőrendű feladat. Szükséges a sikeres oktatási és kutatási pályázatok számának növelése, az egyes kutatócsoportok ilyen irányú felelősségének megvilágítása, és az Intézeti szintű, nemzetközi pályázatok elnyerése, melyek révén, úgy gondolom, nem csak a gazdasági egyensúly fenntartása, de a gyarapodás is lehetséges. GAZDASÁGI ÉS SZEMÉLYI KÉRDÉSEK Az Intézet dolgozóit képesnek tartom arra, hogy az Intézet előtt álló feladatokban kivegye a részét. Az ehhez szükséges lelkesedést, tenni akarást úgy gondolom, el tudom érni mindegyiknél. A benyújtott pályázatomban látható, hogy sok fiatal kutatóval dolgoztam az évek során. A jövő

élettanász nemzedék megteremtése elképzelhetetlen fiatal hallgatóknak és kollegáknak az Intézetbe való “csábítása” nélkül. Remélem, mint Intézetigazgató lehetőségem és sikerem lesz fiatal kutatók, kollégák “beszervezésében”, képzésében, és Magyarországon tartásában. MINDENKIRE SZÜKSÉG VAN! GAZDASÁGI ÉS SZEMÉLYI KÉRDÉSEK Az elkövetkezendő években igen fontos feladatként jelölöm meg számomra az Intézet lehetséges következő vezetője(i) kiválasztását és az Intézet kutatóinak folyamatos előrehaladásának (adjunktus, docens, professzor) biztosítását. Ezen belül, különös figyelmet fogok szentelni Dr. Benyó Zoltán fejlődésére, akiben meg van minden adottság, hogy idővel átvehesse az Intézet vezetését. Márki Alex (TDK); Garas Anita (volt TDK); Gara Edit (TDK); Veres Zoltán (PhD); Cser Ágnes (lab. asszisztens); Koller Ákos; Rácz Anita (PhD); Csekő Csongor (PhD); Tóth János (PhD) Jelenleg:

TDK: Márki Alex, Gara Edit, Tanai Edit, Springó Zsolt PhD: Veres Zoltán, Debreceni Béla, Cséplő Péter, Tóth Péter, Vámos Zoltán ½ PhD: Halmai Richárd, Solymár Margit, Vígh Éva, Buday Anna Köszönöm a figyelmet!