Történelem | Középiskola » A török kor - Két nagyhatalom között

A TÖRÖK KOR - KÉT NAGYHATALOM KÖZÖTT 1. A Bocskai felkelés okai és eredményei: A drinápolyi béke után állandósultak a portyák. Az új háború a portyákból bontakozott ki A törökök elfoglalták Sziszek, Veszprém várait. Majd Pálffy Miklósék bevették Füleket A pápa összekovácsolta a törökellenes szövetséget. Gyurgyevónál a Bocskai István által vezetett hadak meglepték a szultáni főerőket, és jelentős győzelmet arattak 1596 őszén a muzulmán hadak ostrom alá vették Eger várát. A mezőkeresztesi csata a keresztények vereségével végződött A vereség hatására Erdély megkísérelt kilépni a háborúból Az udvar pénzügyi tartalékai kimerültek, és a kamara a magyar főnemesség vagyonával akart segíteni a helyzeten Ezért felségárulási perbe fogták a leggazdagabb magyar főurakat. Ezt tetézték a reformált egyházak ellen indított támadásokkal. Az a népesség elnyomorodásához vezetett Otthonukat vesztett paraszti

tömegek szaporították a kóborló, fosztogató zsoldosnak álló hajdúk számát. Belgiojoso elfogatóparancsot adott ki Bocskai ellen. Bocskai katonái az év végére az AlsóAusztriát dúlták A felkelés sikereinek hatására az erdélyi rendek fejedelmükké választották Bocskait. A magyar rendek is hasonlóan cselekedtek A hajdúkat letelepítette birtokain, s katonai szolgálat fejében kollektív nemességet adományozott nekik 2. Bethlen Gábor fejedelemségének legfontosabb eseményei: Bethlen Gábor egy elpusztult, belsőleg is meghasonlott országba tért vissza. Nagy erővel állt hozzá a rend és békesség helyreállításához. A fejedelmi jövedelmek növelése érdekében viszszavette az adományokat Bányászokat és iparosokat hívott Erdélybe Állami monopóliumot vezetett be. A harmincéves háború következtében bővült Bethlen mozgástere Besztercebányán a magyar rendek királlyá választották A csehek a Fehér-hegynél Bethlen támogatása

ellenére vereséget szenvedtek. A cseh nemesség elvesztette rendi jogait A magyar nemesség a hasonló sors elkerülése végett visszatért II. Ferdinánd hűségére Bethlen hajlott a békére Nikolsburgban írták alá a megállapodást. Megújították a bécsi békét, és élete végéig megkapott hét vármegyét Uralkodása idején virágzott a kultúra Gyulafehérváron főiskolát alapított, számos tehetséges diák külföldi tanulmányait segítette. 3. Zrínyi Miklós katonai és politikai tevékenysége: A XVII. századi Magyarország legjelentősebb politikus egyénisége Zrínyi Miklós NyMagyarország egyik legnagyobb birtokosa volt II Rákóczyban látta a törökellenes harc vezérét, és felismerte, hogy a török kiűzésében Magyarországnak is jelentős szerepet kel vállalnia Tevékenyen vett részt a törökkel folytatott küzdelemben. Az udvar ezért nem jelölte őt a nádorválasztáson Wesselényi Ferenc, az új nádor is a hadba lépést követelte

Erdély támogatására I Lipót csak látszatintézkedéseket tett, így Köpülü Ahmed nagyvezér seregei 1663-ban bevették Érsekújvárt. A magyar vezetőség tisztában volt azzal, hogy a vereség az udvar politikájának következménye Ezért Zrínyit fővezérré nevezték ki Hadai élén betört a hódoltságba, felégette a török utánpótlás szempontból fontos eszéki hadat A császár azonban új fővezért jelölt ki Montecuccoli kerülte az összeütközést A nagyvezér tovább tört nyugat felé Montecuccoli Szentgotthárdnál fényes győzelmet aratott. Az udvar a csata után néhány nappal békét kötött a törökökkel Vasváron, annak kezén hagyva újabb hódításait. 4. A török kiűzése Magyarországról: 1683-ban a török nagy erejű támadást indított Bécs ellen. I Lipót védelmi szövetséget kötött a lengyel királlyal. Sikerült megnyerni Bajor és Szászországot is Kura Musztafa hadával megkezdte a császárváros ostromát A város

helyzete kritikussá vált Sobieski János és Lotharingiai Károly katonái a török táborra zúdultak. A szövetségesek még ugyanebben az évben Párkánynál szétverték a budai pasa hadait, s bevették Esztergomot. XI Ince pápa rászorította XIV: Lajost a császárral kötendő húszéves fegyverszünetre A HBSB, Lengyelország és Velence részvételével megalakult a Szent Liga 1684-ben. A döntő fordulatot Buda 1686-os ostroma jelentette. A várat Abdurrahman védte Buda bevétele komoly feladat elé állította a keresztényeket. A győzelem után a keresztény hadak folytatták előrenyomulásukat A mohácsi sík közelében, Nagyharsánynál került sor 1687-ben a „ második mohácsi csatára”, ami teljes győzelmet hozott. Úgy látszott, a török európai uralma véget ért, de nem így történt XIV: Lajos megrettent a HBSB sikerétől, támadásba lendült. A kiváló hadvezéreket nyugatra vezérelték, ami meggyengítette a török frontot. 1690-ben

felszámolták az összes balkáni keresztény hódítást, majd Belgrád is újra török kézre került 1697-ban a szultáni seregek ismét az Alföldön jártak. Savoyai Jenő szétverte az ellenséget Zentánál átkelés közben A török belátta, hogy nem tudja visszaszerezni Magyarországot A törököt kudarcai, a HBSB a kimerülés és a n yugatról várható újabb nagy háború késztette a m egegyezésre A karlócai béke értelmében, 1699-ben a Temesköz kivételével a Mohács előtti Magyarország területén véget ért a török hódoltság. 5. A Rákóczi szabadságharc okai, eseményei az Ónodi országgyűlésig: I. Lipót politikája és a háborús szenvedések a magyar társadalom jelentősen szembeállították a dinasztiával. Rákóczi elfogadta a felső-Tisza-vidéki lázadó népek ajánlatát, és a mozgalom élére állt. 1703-ban a brezáni kiáltványban Rákóczi hiába szólt az országlakosokhoz, a nemesség a mozgalomban parasztlázadást látott,

s Szatmár megye alispánja szétverte a felkelőket Intézkedései hatására a nemesség zöme csatlakozott A kuruc csapatok gyorsan elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt, és a Duna-Tisza közét A szabadságharc sorsa azonban nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el. 1705-ben Szécsényben a magyarországi rendek szövetséget kötöttek, s megválasztották Rákóczit vezérlő fejedelmükké A fejedelem mellé szenátust rendeltek. A katonának álló jobbágyokat és családtagjaikat mentesítették az állami és a földesúri szolgálatok alól, és a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek Engedélyezték a három nagy felekezet szabad működését. 6. A Rákóczi szabadságharc bukásának okai és a szatmári béke: Az ónodi országgyűlésre sűrűsödő gondok között került sor. A nemesség egy része is szembefordult a fejedelemmel Az ellenzéket megfélemlítették, az országgyűlés megszavazta az adókat A rendek I Józsefet és a

Habsburg-házat megfosztották trónjától 1708-ban a kuruc főerők Trencsénnél a császáriak legyőzték A csata fordulópont volt a szabadságharc történetében A fejedelem a jobbágyságot a hajdúszabadság ígéretével akarta megnyerni Őszre a szabadságharc É-K- Magyarországra szorult vissza I József hajlott a magyarokkal való kompromisszumra A majtényi síkon a maradék kuruc hadak letették a fegyvert A szatmári béke a résztvevők számára amnesztiát adott. Ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, az országgyűlés összehívására A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszűntették A kuruc mozgalom biztosította, hogy Magyarország elkerülje a Csehek Fehér-hegy utáni sorsát. 7. Gazdasági élet a XVI-XVII századi Magyarországon: Magyarország elsősorban élelmiszert, színesfémeket vitt ki, és készterméket hozott be. A földrajzi felfedezések, kereskedelmi utak átrendeződése nem rontott az ország

gazdasági helyzetén. A magyar nemesfémbányászat veszteségét pótolta az élelmiszerárak növekedése A magyar élelmiszerexport tartósan pozitívvá tette a kereskedelmi mérleget. A kivitel elsősorban szarvasmarha volt Az állatkivitel 1580 táján érte el tetőpontját A XVI: század végére az árak esni kezdtek, a mennyiségi növekedés leállt. A magyar mezőgazdaság fontos terméke volt a gabona. Kereskedelme, és részben termelése a főúri nagybirtokokon összpontosult A fő élelmiszervásárló Ausztria és a hadsereg volt. Az ipar viszont hanyatlott Az ország hódoltsá- gain és végvári vidékein szinte teljesen megszűnt az ipari tevékenység. A textil és vasipar a manufaktúrában termelő fejlődő Nyugattal nem tudta tartani a versenyt. 8. Demográfiai és etnikai változások a XVI-XVII századi Magyarországon: A károk a 15 éves háború pusztításai nyomán váltak visszafordíthatatlanná. XV század végi népességét 3,5-4 millióra

becsülik. Két évszázad alatt ez a szám enyhén csökkent A pusztulás az ország egyes tájait, népeit eltérő mértékben érintette. A Délvidékre szerben, Erdélybe románok, a Felvidékre morvák és lengyelek érkeztek Az etnikai határok is eltolódtak