Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Halmai Péter - Krízis és növekedés az Európai Unióban, Európai modell, strukturális reformok

Külgazdaság, LIX. évf, 2015 május–június (143–146 o) Halmai Péter: Krízis és növekedés az Európai Unióban – Európai modell, strukturális reformok Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2014 Annak tükrében, hogy a világgazdaság erőközpontja fokozatosan Kínába és az olyan délkelet-ázsiai országokba tevődik át, mint Indonézia vagy éppen Szingapúr, egyre inkább divatossá vált/válik az Európai Unió versenyképességét és gazdasági erejének jövőbeli kilátásait új megvilágításba helyezni. Jelenleg az európai integrá­ cióval kapcsolatos politikai, tudományos és közéleti vitákat leginkább az tematizálja, hogy annak jelenlegi intézményrendszere, döntéshozatali mechanizmusa, innovációs potenciálja és növekedési lehetőségei egyre kevésbé teszik lehetővé, hogy a 21. század második felében is betöltse a világgazdaság egyik vezető erőközpontjának szerepét. Hogy mindez miért is vizionálható, azzal kapcsolatban

még most is tart a tudományos vita. A magyarázatok és ellenmagyarázatok azonban gyakran túlpolitizáltak és többnyire csak feltételezett tendenciákon nyugszanak Ezt a tudományos diskurzust helyezi új alapokra Halmai Péter Krízis és növekedés az Európai Unióban – Európai modell, strukturális reformok című könyve. A szerző – aki a Pannon Egyetem Nemzetközi Gazdaságtan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és az MTA doktora, a nemzetközi gazdaságtan és az európai integráció gazdaságtanának neves kutatója – számos korábbi tanulmányt jegyez a kérdéskörben. Emellett pedig több értékes munkát készített agrárgazdasági és a közös agrárpolitikát érintő területeken is. Halmai Péter már a könyve legelején leszögezi, hogy az európai növekedési teljesítmény fokozatos eróziója voltaképpen több évtizede tartó olyan látens folyamat, amely a harmadik évezred elején egyre nyíltabb formában jelenik meg.

Ráadásul a 2008-ban elindult pénzügyi és gazdasági válság hatására a növekedési feszültségek felerősödtek s új szakaszba léptek. Az európai országokban egyre inkább súlyosbodó növekedési problémák jelentek meg, egyes tagállamokban pedig egyenesen növekedési krízis alakult ki. A szerző ezen állításait sokoldalú megközelítéssel és a jelenlegi tendenciákon, valamint statisztikai adatokon nyugvó modellezéssel igazolja Mindez felkeltheti az európai integráció kihívásaival foglalkozó olvasóközönség érdeklődését. 143 Pásztor Szabolcs A könyv hét fejezetben próbál egzakt választ adni arra, hogy milyen formában érhető tetten az EU krízise és növekedési válsága. Számba veszi továbbá, hogy milyen hibákkal terhelt az európai modell és milyen strukturális reformokra lenne szükség, így átfogóan értékeli az európai krízis és növekedés dichotómiáját. A kötet elsődleges célja, hogy rámutasson az

európai növekedési potenciál eróziójára, majd válságára. Felhívja továbbá a figyelmünket a lassú és részleges kilábalásra, valamint az európai integráció hosszú távú növekedésének mozgásterére Az elemzésekben nagy teret foglalnak el az egyes országcsoportok potenciális növekedésének sajátosságai, illetve az egyes tényezők hatásai. A mű mindvégig széles körű mennyiségi elemzésekre támaszkodik, és különös jelentőségű az abban szereplő komparatív, intézményi és történeti megközelítés. Mindezzel a szerző az euró­pai integráció átfogó irányzatait, illetve a tagállamok egyes sajátos csoportjainak jellemzőit helyezi új megvilágításba. Ennek tükrében pedig joggal érlelődik meg az olvasóban az az elvárás, hogy egy ilyen súlyos témát feszegető munka elolvasása után az EU krízisét és növekedését feszegető kérdések sokasága végleg nyugvópontra kerüljön. A könyv első fejezete igazán nagy

feladatra vállalkozik, ugyanis mintegy 40 ol­ dalban a rendkívül gyorsan és szerteágazóan fejlődő növekedésielmélet-rendszert tekinti át. Ennek tükrében pedig igazán nehéz dolga van a szerzőnek akkor, ha átfogó és következetes képet szeretne adni. Ebben a részben Halmai Péter leginkább a konvergenciavitára, a növekedési számvitel (growth accounting) megközelítések áttekintésére tér ki, számba veszi továbbá a növekedési tényezők értelmezési lehetőségeit. A recenzensben azonban több ponton hiányérzet támad, ugyanis az első fejezet csak töredékesen tud olyan komplex áttekintést adni, amely teljes egészében megalapozná a további fejezetek következtetéseit. A második fejezetben az európai integráció és a gazdasági növekedés kapcsolatának felvillantása következik, amelyből egzakt képet kapunk a gazdasági integráció hatásairól. Ebben erős lenyomatot találhatunk az európai integrációval kapcsolatosan, és

megismerhetjük az EU növekedési vonatkozásait egészen a preferenciális liberalizációtól kezdődően. Kiemelt figyelmet fordít a szerző egyrészt a tényezőpiaci integráció növekedési elméletének, másrészt pedig az integráció termelékenységi hatásmechanizmusának.1 Ezen keret segítségével próbálja azonosítani az európai növekedési modell fő sajátosságait. 1 A recenzens üdvözlendőnek tartja a hazai kontextusban ezt a számvetést, ugyanis számos gazdasági képzésben leginkább csak Baldwin és Wyplosz [2012] munkája alapján kapnak átfogó képet az egyetemi hallgatók. Lásd: Baldwin, R E – Wyplosz, C [2012]: The Economics of European Integration. McGraw Hill Higher Education, London 144 Halmai Péter: Krízis és növekedés az Európai Unióban Halmai Péter rámutat továbbá, hogy az európai növekedési folyamatok kezdetektől alapvető jellemzője a felzárkózási növekedés. Ez a folyamat mindenekelőtt azt vetítette előre,

hogy az integrációba lépő, kevésbé fejlett európai gazdaságok gyorsabban növekednek és erőteljes reálkonvergenciát mutatnak évtizedeken át. Mindezek mellett az európai átlagos fejlettségi szint is közeledik az Egyesült Államokéhoz. Nem véletlen tehát, hogy a könyv explicit módon kiemelt figyelmet fordít a felzárkózás és a konvergencia témakörére. A szerző kiindulópontja az, hogy a gazdasági növekedést közép- és hosszabb távon a kínálati oldal tényezői határozzák meg, vagyis a munka, a tőke akkumulációja, illetve a teljes tényezőtermelékenység (TFP). Mindemellett hosszabb távon az innováción túl az intézményi viszonyok, a makrogazdasági politikák, a bizalom, a társadalmi értékrend és a kultúra hatásai is tükröződnek. A szerző annak érdekében, hogy feltárja azt, hogy közép- és hosszú távon milyen irányzatok érvényesülnek, a potenciális kibocsátást, a gazdaság ciklikus tényezőktől megtisztított

kibocsátási kapacitását és a potenciális növekedést, valamint annak dinamikáját vizsgálja. A könyv egyik meghatározó jelentőségű fejezete a krízis és a potenciális növekedés hatásmechanizmusait kapcsolja össze. Ez a rész empirikusan elemzi a potenciális növekedés sajátosságait, és komparatív elemzéssel a vizsgált különböző országcsoportokat egymással, illetve az Egyesült Államok potenciális növekedési folyamataival hasonlítja össze. A következtetések között a szerző felhívja a figyelmünket, hogy különösen a mediterrán országok és az egyes új tagállamok növekedési problémái súlyosak. Ráadásul néhány fontosabb jellemző tekintetében egyenesen válságosak A kötet elemzései közép- és hosszabb távú kiterjesztésre is lehetőséget biztosítanak, amelyek alapján még kedvezőtlenebb irányzatok rajzolódnak ki. A szerző ugyanis az elemzések eredményeként arra mutat rá, hogy a legutóbbi két évtizedben

előrehaladt ezen növekedési modell – korábban látens – eróziója, amely a legutóbbi pénzügyi és gazdasági krízis során nyílt növekedési válság formáját öltötte. Később Halmai Péter részletesen tárgyalja az új tagországok növekedési, illetve felzárkózási modelljét, és következetesen bizonyítja az eddigi modell fenntarthatatlanságát. Szerinte az európai növekedési modell az erózió és a krízis nyomán alapvető jellemzői tekintetében megrendült Dacára annak, hogy a kilábalás megindult, a helyreállás lassú és részleges lehet, ez pedig az európai kontinens versenyképességének elhúzódó válságát okozhatja. A könyv elemzései változatlan politikákat feltételeznek. A szerző azonban rámutat, hogy az európai (tagállami és uniós) politikák megújíthatók, sőt az európai megújulás előfeltétele a globalizációs és az európai problémák kihívásaihoz 145 Pásztor Szabolcs való igazodás. A növekedési

potenciál megújulásához, erősödéséhez a strukturális reformok átütő erejű végrehajtására lenne szükség mind tagállami, mind uniós szinten. Ráadásul a szerző azt hangsúlyozza, hogy ez az egyedüli esélye az európai növekedési potenciál dinamizálásának. A könyv hatodik fejezete az új tagállamok növekedési modelljét tárgyalja, amelyben leginkább a kihívások és a kilátások jelennek meg. A szerző felhívja a figyelmet, hogy a felzárkózásban fontos a munkaerő, a jól képzett humán tőke és az erős teljes tényezőtermelékenység növekedése. Mindemellett fontos a nyitottság, a tőkebeáramlás és a potenciális növekedés dinamizálásának szem előtt tartása. A könyv utolsó egysége mélyrehatóan elemzi a strukturális reformok lehetséges hatásait a potenciális növekedésre, valamint bemutatja a munka- és tőketényezőt érintő mechanizmusokat. A szerző többek között kitér a termék- és munkapiaci reformok

szerepére, a strukturális reformok hatásaira, és számba veszi továbbá a potenciális növekedés, illetve a teljes tényezőtermelékenység erősítésének (egyúttal az „intelligens és inkluzív” európai növekedés) egyik központi tényezőjét, a tudásháromszöget, illetve az infokommunikációs technológia témakörét is. Ennek során kiemelt figyelmet fordít azok lehetséges szerepére a potenciális növekedés előmozdításában. Mindamellett, hogy a szerző a közgazdasági elmélet művelőin túl az európai integráció, az európai gazdaságok és a gazdaság iránt érdeklődők számára ajánlja könyvét, a recenzens szeretné még azok figyelmét is felhívni a műre, akik el kívánnak szakadni a hipotetikus feltevésektől, a sokszor kevésbé tudományos magyarázatoktól, és a realitások talaján állva – komoly módszertani megközelítés alapján – kívánják szemlélni az európai integráció várható növekedési lehetőségeit.

Pásztor Szabolcs Pásztor Szabolcs, külső oktató, Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaság-tudományi Kar, Világgazdasági Tanszék. E-mail cím: szabolcspasztor@uni-corvinushu 146