Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában

Banai Ádám, Hosszú Zsuzsanna, Körmendi Gyöngyi, Sóvágó Sándor, Szegedi Róbert Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában MNB-tanulmányok 109. 2013 Banai Ádám, Hosszú Zsuzsanna, Körmendi Gyöngyi, Sóvágó Sándor, Szegedi Róbert Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában MNB-tanulmányok 109. 2013 Az­„MNB-tanulmányok”­sorozatban­megjelenő­írások­a­szerzők­nézeteit­tartalmazzák,­és­nem­feltétlenül­tükrözik­ a­Magyar­Nemzeti­Bank­hivatalos­álláspontját. MNB-tanulmányok­109. Stressztesztek a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában* Írta:­Banai­Ádám,­Hosszú­Zsuzsanna,­Körmendi­Gyöngyi,­Sóvágó­Sándor,­Szegedi­Róbert Budapest,­2013.­november Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank Fe­le­lõs­ki­adó:­Hergár­Eszter 1850­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­8−9. www.mnbhu ISSN­1787-5293­(on-line)

*­­Itt­szeretnénk­köszönetet­mondani­a­stresszteszt­fejlesztésében,­működtetésében­mutatott­jelentős­és­nélkülözhetetlen­ erőfeszítéseiért­Páles­Juditnak,­Csajbók­Attilának­és­Tamási­Bálintnak.­Továbbá­szeretnénk­köszönetet­mondani­Homolya­ Dánielnek­értékes­bírálatáért. Tartalom Összefoglaló 5 1. Bevezetés 6 2. A likviditási stresszteszt 7 2.1­Likviditási­többlet­szabályozói­minimuma­ 7 2.2­Az­alkalmazott­stresszfeltételezések­ 8 2.3­Stressz­utáni­likviditás­ 10 2.4­Egyedi­banki­aszimmetria,­likviditási­stresszindex­ 10 3. A piaci kockázattal kiegészített hitelkockázati stresszteszt 12 3.1­Előzmények,­fejlesztések­és­alkalmazási­területek­ 12 3.2­Főbb­jellemzők­és­feltevések­ 13 3.3­A­stresszteszt­felépítése­ 14 4. Konklúzió 25 5. Felhasznált irodalom 26 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 3 Összefoglaló

Tanulmányunk­ célja­ bemutatni­ a­ Magyar­ Nemzeti­ Bankban­ jelenleg­ alkalmazott­ top-down­ stresszteszt­ keretrendszerét.­ A­bankrendszer­sokkellenálló­képességének­vizsgálatakor­külön­készítünk­szolvencia-­és­likviditási­stressztesztet,­amelyek­ eredményét­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról című­kiadványban­mutatunk­be.­Előbbi­esetében­elsősorban­a­hitelkockázatra­ fokuszálunk,­de­a­piaci­kockázatokból­származó­veszteségeket­is­figyelembe­vesszük.­A­tanulmányban­részletesen­bemutatjuk,­hogyan­számszerűsítjük­egy­kedvezőtlen,­kétéves­makrogazdasági­sokk­hatását­a­tőkemegfelelési­mutatóra­Bemutatjuk­ azokat­ a­ modelleket,­ amelyekkel­ a­ hitelezési­ veszteségek­ előtti­ eredményt,­ a­ PD-ket­ és­ az­ LGD-t­ számítjuk.­ Bemutatjuk­ továbbá,­ hogyan­ mérjük­ egy­ intenzív,­ 30­ napos­ likviditási­ sokk­ hatását­ a­

bankrendszerben.­ Végül­ pedig­ a­ 2013­ tavaszán­ készült­stressztesztet­felhasználva­részletezzük,­hogy­a­kapott­eredményeket­hogyan­kell­értelmezni,­és­milyen­következtetéseket­vonhatunk­le­belőle. JEL:­E44,­E47,­G21. Kulcsszavak:­stresszteszt,­likviditási­kockázat,­hitelkockázat. MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 5 1. Bevezetés „Az­MNB­alakítja­ki­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­egészének­stabilitására­vonatkozó­makroprudenciális­politikát,­amelynek­ célja­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­ellenálló­képességének­növelése,­valamint­a­pénzügyi­közvetítőrendszernek­a­gazdasági­ növekedéshez­ való­ fenntartható­ hozzájárulásának­ biztosítása.­ Az­ MNB­ ennek­ érdekében­ az­ e­ törvényben­ meghatározott­

keretek­között­feltárja­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­egészét­fenyegető­üzleti­és­gazdasági­kockázatokat,­elősegíti­a­rendszerszintű­kockázatok­kialakulásának­megelőzését,­valamint­a­már­kialakult­rendszerszintű­kockázatok­csökkentését­vagy­megszüntetését”.1­Ezen­feladatának­ellátásában­több­elemzési­eszköz­is­segítséget­nyújt­Ezek­közül­kiemelten­fontossá­vált­a­ válság­ során­ a­ stressztesztek­ készítése.­ A­ stressztesztek­ előtérbe­ kerülése­ nemcsak­ hazánkban,­ de­ a­ környező­ országok­ mindegyikében­ jellemző­ volt.­ A­ stabilitási­ jelentéseknek­ például­ Ausztriában,­ Csehországban,­ Szlovákiában­ vagy­ éppen­ Romániában­is­része­a­stresszteszt.­Emellett­az­olyan­nagy­jegybankok­munkájának­is­fontos­eleme,­mint­a­Bank­of­England­ vagy­az­Európai­Központi­Bank.

A­stressztesztek­elkészítése­során­arra­keressük­a­választ,­hogy­kedvezőtlen­makrogazdasági­körülmények­között­a­bankrendszer­tőketöbblete,­illetve­likviditási­puffere­elégséges-e­ahhoz,­hogy­további­intézkedések­nélkül­is­képes­legyen­megőrizni­ stabil­működését.­Különböző­makrogazdasági­forgatókönyvek­hatásait­számszerűsítjük­az­egyes­intézményeknél­Így­vizsgáljuk­ meg,­ hogy­ egy­ esetlegesen­ bekövetkező­ kedvezőtlen­ eseménysor­ milyen­ hatással­ lenne­ a­ bankrendszerre­ Ezzel­ nem­ csak­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességét­mérjük,­hanem­a­kockázatok­feltárásában­és­a­kedvezőtlen­eseményekre­való­ felkészülésben­is­támpontot­nyújtunk.­A­módszertan­alapvető­célja­az­érzékenységvizsgálat,­így­tehát­az­eredmények­még­

akkor­sem­tekinthetők­előrejelzésnek,­ha­kiindulópontjuk­esetleg­egy­tényleges­makrogazdasági­előrejelzés.­Ezt­az­alkalmazott­feltételezések­értékelésekor­is­érdemes­szem­előtt­tartanunk A­ stressztesztek­ legalapvetőbb­ jellemzője­ maga­ a­ vizsgált­ kockázat.­ Ennek­ megfelelően­ készítünk­ külön­ likviditási­ stressztesztet,­illetve­piaci­kockázattal­kiegészített­hitelkockázati­stressztesztet.­Bár­a­tesztek­fejlesztése­során­törekszünk­ arra,­hogy­minél­szélesebb­körű­legyen­az­együttesen­vizsgált­kockázatok­köre,­a­likviditási­és­a­szolvenciastresszteszt­együttes­ vizsgálata­ több­ szempontból­ nem­ célszerű­ (pl.:­ eltérő­ időhorizont,­ hatásmechanizmus,­ szükséges­ szabályozói­ lépések­ stb.)­Ez­a­fajta­szétválasztás­általános­más­országok­gyakorlatában­is­A­tőkestressztesztek­jellemzően­a­hitel-­és­piaci­kockázatra­

fokuszálnak­ (pl:­ Geršl­ et­ al,­ 2012;­ ECB,­ 2013),­ míg­ a­ likviditási­ stressztesztek­ külön­ egységet­ képeznek­ (pl:­ Komárková­et­al.,­2011;­Van­den­End,­2010)­A­szolvenciastresszteszteknél­általában­a­hitelkockázatokból­fakadó­veszteségek­ számszerűsítése­áll­a­gyakorlat­középpontjában.­A­szlovák­gyakorlat­esetében­a­cél­elsősorban­a­hitelek­bedőlésének,­illetve­ azok­eredményhatásának­meghatározása.­Emellett­kisebb­hangsúlyt­kap­a­kamatok­és­az­árfolyam-elmozdulás­eredményhatásának­számszerűsítése­(Zeman–Jurca,­2008)­A­Csehországban­alkalmazott­stressztesztben­ehhez­hasonlóan­a­piaci­kockázat­ háttérbe­ szorul­ a­ hitelkockázathoz­ képest­ A­ devizális­ szerkezet­ és­ a­ lejárati­ struktúra­ alapján­ számolnak­ a­ portfólió­ átértékelődésével.­ Emellett­ azonban­ külön­ foglalkoznak­ esetleges­ fertőzési­

hatásokkal,­ illetve­ szuverén­ kockázatokkal­ is­ (Geršl­et­al.,­2012) A­bemutatott­példákhoz­hasonlóan­a­hazai­gyakorlatban­is­elkülönül­a­szolvencia-­és­a­likviditási­stresszteszt.­­Éppen­ezért­a­ két­stresszteszt­módszertanát,­értelmezését­külön-külön­fogjuk­bemutatni.­A­2­fejezetben­a­likviditási­stresszteszttel­fogunk­ foglalkozni.­Bemutatjuk,­hogy­milyen­kockázati­pályával­számolunk,­milyen­eredményeket­kapunk­a­stresszteszt­végén,­és­ ezeket­hogyan­értelmezzük.­A­3­fejezetben­pedig­a­hitelkockázati­stresszteszttel­kapcsolatban­nézzük­meg­ugyanezen­tényezőket­Tanulmányunkban­a­2013­májusában­publikált­stresszteszteket­fogjuk­felhasználni,­és­ezen­keresztül­ismertetjük­az­ eredményeink­értelmezését. ­2013.­évi­CXXXIX­törvény­a­Magyar­Nemzeti­Bankról,­4­§­(7)­bekezdés 1 6 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 2. A likviditási

stresszteszt A­likviditási­stresszteszt­során­arra­keressük­a­választ,­hogy­stresszhelyzetben­az­egyedi­bankok­és­ezen­keresztül­a­teljes­ bankrendszer­ likviditási­ többlete­ hogyan­ alakul.­ A­ likviditási­ hiány­ szélsőséges­ esetének­ tartjuk,­ ha­ egy­ vagy­ több­ bank­ a­ stresszteszt­során­illikviddé­válik,­tehát­rövid­távon­a­likvid­eszközei,­valamint­bevételeinek­és­kiadásainak­egyenlege­nem­ elegendő­a­kifizetések­teljesítésére.­Ebben­az­esetben­banki­alkalmazkodás,­vagy­állami,­illetve­jegybanki­beavatkozás­nélkül­ a­ bank­ fizetésképtelenné­ válik.­ A­ stresszteszt­ során­ azt­ is­ vizsgáljuk,­ hogy­ a­ szabályozói­ minimális­ likviditási­ szinttől­ való­ elmaradás­egyedi­banki­szinten,­illetve­bankrendszeri­szinten­milyen­nagyságú.

A­következőkben­bemutatjuk­részletesen,­hogyan­épül­fel­az­MNB­likviditási­stressztesztje.­A­módszertani­leírás­mellett­a­ 2013­májusában,­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványunkban­publikált­stresszteszt­felhasználásával­bemutatjuk­ az­eredmények­értelmezését­is. 2.1 LIKVIDITÁSI TÖBBLET SZABÁLYOZÓI MINIMUMA 2012-ig­ nem­ volt­ pontos­ előírás­ arra,­ hogy­ milyen­ likviditási­ szabályokat­ kell­ egy­ banknak­ teljesítenie,­ ami­ a­ stresszteszt­ célváltozójának­ meghatározásában­ is­ nehézséget­ okozott.­ Jelenleg­ a­ bankokra­ vonatkozó­ minimális­ likviditási­ előírást­ a­

366/2011-es,­a­hitelintézetek­likviditási­szintjének­meghatározásáról,­valamint­devizapozícióbeli­lejárati­összhangjának­szabályozásáról­szóló­kormányrendelet­szabályozza.­A­rendelet2­2012­január­16-tól­hatályos,­előírja­a­bankok­számára,­hogy­ mekkora­likviditási­többlettel­kell­rendelkezniük­30­nappal­előre­tekintve­a­mérlegfőösszeg­(mérlegfedezeti­mutató)­vagy­a­ háztartások­és­nem­pénzügyi­vállalatok­által­a­hitelintézetnél­elhelyezett­betétek­(betétfedezeti­mutató)­arányában.­Ennek­ az­előírásnak­naponta­meg­kell­felelni,­a­felügyelet­napi­adatszolgáltatás­alapján­ellenőrzi.­Ez­egyben­megfelelő­benchmarkot­ is­jelent­ahhoz,­hogy­meghatározzuk,­mikor­likvid­egy­bank. A­szakirodalom­alapvetően­mérleg­alapú­és­lejárati­típusú­likviditási­mutatókat­különböztet­meg­egymástól.­A­mérleg­alapú­ mutatók­ statikusak,­

például­ a­ mérlegben­ található­ likvid­ eszközöket­ viszonyítják­ többnyire­ a­ mérlegfőösszeghez,­ vagy­ a­ könnyen­kivonható­források­szintjéhez­kötik­a­likvid­eszközök­tartásának­a­szintjét.­A­tisztán­lejárati­típusú­mutatók­döntően­ egy­hónapra­előre­tekintve­írják­azt­elő,­hogy­a­cash-flow,­vagy­egy­előre­definiált­szabály­alapján­korrigált­cash-flow­esetén­ a­kimenő­tételek­és­a­bejövő­tételek­egyenlegének­pozitívnak­kell­lennie.­Létezik­a­mérleg­alapú­és­a­lejárati­típusú­előírások­ kombinációja­is.­A­hazai­szabályozói­előírás­ilyennek­tekinthető­­Ez­azt­jelenti,­hogy­a­likviditási­többlet­eszközoldali­likvid­ elemekből­(és­azok­előre­látható­változásából)­és­egy­30­napos­cash-flow-ból­áll­elő,­tehát­mind­likvid­mérlegtételeket,­mind­ egy­30­napos­lejárati­rést­is­tartalmaz.

A­betétfedezeti­mutató­és­a­mérlegfedezeti­mutató­számlálója­megegyezik,­ugyanis­a­likviditási­többlet­számítási­módját­ egyféleképpen­ írja­ elő­ a­ szabályozás.­ A­ likviditási­ többlet,­ mint­ már­ említettük,­ két­ fő­ részből­ áll:­ egyrészt­ egy­ 30­ napos­ finanszírozási­pozícióból,­másrészt­likvid­eszközökből.­A­30­napos­finanszírozási­pozíció­egy,­a­treasury­ügyletekből­számított­ cash-flow,­abban­a­treasury­által­előre­látott­bejövő­és­kimenő­mérleg­és­mérlegen­kívüli­tételek­által­generált­pénzmozgások­ találhatóak.­A­likvid­eszközök­között­a­deviza­nostro­számlaegyenleg,­az­MNB-képes­értékpapírok­30­napos­kumulált­egyenlege­befogadási­értéken,­az­Európai­Központi­Bank,­illetve­az­eurorendszer­központi­bankjai­által,­monetáris­politikai­ügyletek­

keretében­elfogadható­fedezetek­30­napos­kumulált­értéke,­30­napon­belül­lejáró­saját­kibocsátású,­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­(negatív­előjellel),­kötelező­jegybanki­tartalék­elvárt­szintjétől­való­eltérés­(előjelhelyesen),­a­hitelintézetnél­ lévő­készpénzállomány.­Az­így­számított­likviditási­többletnek­el­kell­érnie­a­mérlegfőösszeg­10­százalékát,­vagy­a­háztartások­ és­nem­pénzügyi­vállalatok­által­a­hitelintézetnél­elhelyezett­betétek­összegének­20­százalékát. ­A­szabályozás­a­lakás-takarékpénztárakra,­MFB­Zrt.-re,­Magyar­Export-Import­Bank­Zrt-re­és­a­Keler­Zrt-re­nem­vonatkozik 2 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 7 MAGYAR NEMZETI BANK 1. ábra Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos likviditási többlet devizális megbontásban 30 % % 30 25 25 20 20 15 15 10 10 5 5 nov. júl. szept. máj. márc. nov.

2012. jan szept. júl. máj. márc. nov. 2011. jan júl. szept. máj. márc. nov. 2010. jan –15 júl. –15 szept. –10 máj. –10 márc. 0 –5 2009. jan 0 –5 Likviditási többlet összesen Likviditási többlet HUF Likviditási többlet FX Szabályozói limit Forrás: MNB. A­szabályozás­2012.­július­1-jétől­annyiban­változott,­hogy­a­jelzáloghitelintézetek­esetén­az­elvárt­mérlegfedezeti­mutató­az­ általános­10­százalékról­5­százalékra­csökkent. A­számításainkban­a­mérlegfedezeti­és­a­betétfedezeti­mutató­közül­a­mérlegfedezeti­mutatót­használjuk­viszonyítási­alapként,­mivel­a­bankok­eltérő­forrásszerkezete­miatt­ezen­mutatóval­lehetséges­egy­egyedi­banki­adatokból­számított,­egységes­bankrendszeri­likviditásfigyelést­létrehozni.­Ez­a­likviditási­többlet­devizákra­szétbontva­is­rendelkezésre­áll,­így­azt­is­

vizsgálhatjuk,­hogy­a­rendszerszinten­elégséges­likviditás­elfed-e­valamilyen­aszimmetriát.­Vagy­másképpen,­fennáll-e­annak­ kockázata,­hogy­a­bankok­devizalikviditása­valójában­csekély,­amit­a­bő­forintlikviditás­ellensúlyoz,­így­a­bankok­jelentősen­ rá­vannak­utalva­a­swappiac­gördülékeny­működésére­(1.­ábra) A­minimális­szabályozói­elvárás­alapján­likvidnek­azon­bankokat­tekintjük,­amelyeknél­a­mérlegfedezeti­mutató­eléri­a­10­ százalékos­szintet.­A­szabályozói­szint­alatti­mutatóval­rendelkező­bankoknál­likviditási­hiány­van­Minél­nagyobb­ez­az­eltérés­a­szabályozói­limittől,­annál­súlyosabbnak­tekintjük­a­hiányt­Amennyiben­a­likviditási­többlet­nulla­alá­csökken,­akkor­a­ bank­gyors­alkalmazkodás­vagy­külső­beavatkozás­nélkül­fizetésképtelenné­válhat. 2.2 AZ ALKALMAZOTT STRESSZFELTÉTELEZÉSEK

A­rövid­távú­likviditási­stresszteszt­pénzügyi­piaci­zavarok,­betétkivonás­és­árfolyamsokk­feltételezett­egyidejű­bekövetkezésének­hatását­méri.­A­stresszteszt­számítása­során­a­fentebb­jelzett,­napi­adatszolgáltatásokból­számítható­egyedi­banki­likviditási­többletből­indulunk­ki­Egy­időben,­alacsony­valószínűséggel­bekövetkező­öt­különböző­sokkesemény­hatását­vizsgáltuk: 1.­a­bankközi­kihelyezések­jelentős­mértékű­nemteljesítése; 2.­a­swapállomány­átértékelődése­az­árfolyam-leértékelődés­következtében;3 3.­a­jegybankképes­értékpapírok­váratlan­és­nagyarányú­leértékelődése­a­kamatmozgások­következtében; 4.­lakossági­betétkivonás­(forint­és­deviza); 5.­vállalati­betétkivonás­(forint­és­deviza) ­­A

z­árfolyamleértékelődés­kapcsán­csak­az­azonnali­likviditási­hatást­vettük­figyelembe,­ami­a­devizaswapok­letéti­(margin-)­igényének­növekedésében­jelentkezik.­Az­árfolyamgyengülés­lehetséges­hosszabb­távú­másodkörös­hatásai­(késedelmes­törlesztések,­betétkivonások/átváltások)­ nem­kerültek­figyelembevételre,­mivel­azok­a­rövid­távú­likviditási­pozíciót­érdemben­nem­befolyásolják. 3 8 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­LIKVIDITÁSI­STRESSZTESZT 1. táblázat A likviditási stresszteszt fő paraméterei Eszközoldali tételek Tétel Mérték Forrásoldali tételek Érintett devizák Bankközi­eszközök­ nemteljesítése 20% HUF Árfolyamsokk­a­ swapállományon 15% FX Jegybankképes­ értékpapírok­ árfolyamvesztesége 10% HUF Mérték Érintett devizák Háztartási­ betétkivonás Tétel 10% HUF/FX Vállalati­betétkivonás 15% HUF/FX Forrás: MNB. A­

sokkesemények­ három­ kockázattípusba­ sorolhatók:­ 1)­ pénzügyi­ piaci­ kockázat­ (market risk,­ árfolyam-leértékelődés,­ kamatváltozások);­2)­bizalmi­kockázat­(reputational risk, betétkivonás);­3)­partnerkockázat­(counterparty risk,­bankközi­kihelyezések­nemteljesítése)­(1.­táblázat)­­A­hét­legnagyobb­bank­adatait­felhasználva­kockáztatott­érték­(ún­VaR)­alapú­becsléssel­kerültek­meghatározásra­a­háztartási­és­vállalatibetét-kivonások,­valamint­piaci­adatok­alapján­a­befogadható­értékpapírok­árfolyamveszteségének­mértéke­A­további­stresszmértékek­esetében­a­hazai­és­nemzetközi­válságtapasztalatokat­ vettük­ alapul.­ Fontos­ figyelembe­ venni,­ hogy­ a­ mérlegfedezeti­ mutató­ önmagában­ is­ számol­ egyfajta­ stresszel­ Az­ előre­

tekintő­lejárati­rés­ugyanis­nem­tartalmaz­banki­alkalmazkodást,­így­alapvetően­azt­fejezi­ki,­hogy­a­lejáró­bankközi­és­külföldi­források­nem­kerülnek­megújításra. 2.11 Az egyes sokkok bemutatása Eszközoldali tételek 1.­­Bankközi­forinteszközök­nemteljesítése:­a­hitelintézetek­egymás­közötti­forintkihelyezéseinek­vissza­nem­fizetése­Valamely­intézmény­likviditási­nehézségéből­fakadó­nemteljesítése­a­többi­bankot­is­fertőzheti­A­fertőzés­terjedése­nehezen­ megragadható­ és­ számszerűsíthető,­ ezért­ egységesen­ 20­ százalékos­ arányt­ feltételezünk­ a­ harminc­ napon­ belül­ lejáró­ bankközi­forint­kihelyezések­bedőlésére.­Ez­a­feltételezés­egy­olyan­hipotetikus­piaci­szereplő­bedőlésével­konzisztens,­ amelynek­irányába­minden­egyéb­szereplőnek­20­százalék­lenne­a­kitettsége­a­bankközi­eszközeinek­arányában.

2.­­Árfolyamsokk­a­swapállományon:­a­forint-­és­devizalikviditás­közötti­átjárhatóság­fontos­eszközei­a­swapügyletek­Ha­a­ forint­gyengül­és­amennyiben­a­bank­forinttal­szembeni­nettó­swapállománya­pozitív,­az­többletlikviditási­igényt­generálhat­a­banknál,­ugyanis­vagy­növelnie­kell­az­ügylet­mögött­álló­fedezetet­(margin­call),­vagy­pedig­az­ügylet­megújítása­ esetén­ jelentkezik­ a­ pótlólagos­ forintlikviditás-szükséglet.­ Összhangban­ a­ hitelkockázati­ stresszteszttel,­ 15­ százalékos­ leértékelődést­ feltételeztünk­ a­ forint­ árfolyamánál,­ annak­ hatását­ számszerűsítettük­ a­ nettó­ forinttal­ szembeni­ teljes­ swapállományon.

3.­­Jegybankképes­értékpapírok­árfolyamvesztesége­(állampapír,­jelzáloglevél,­önkormányzati­kötvény):­a­kötvénypiaci­adatok­alapján­úgy­becsültük,­hogy­piaci­sokk­esetén­a­jegybank­által­befogadható­eszközök­befogadási­értéke­egységesen­10­ százalékkal­csökkenhetne,­mérsékelve­a­bank­likviditási­tartalékait.­ Forrásoldali tételek: 4.­­Háztartásibetét-kivonás:­a­háztartásibetét-állomány­meglehetősen­stabil­forrása­a­bankoknak­Egy­fejlett­pénzügyi­rendszerben­ szélsőséges­ bankrohamok­ napjainkban­ ritkán­ fordulnak­ elő,­ köszönhetően­ a­ betétbiztosítási­ rendszereknek­ A­háztartásibetét-kivonás­szélsőséges­egyhavi­mértéke­10­százalék.­Ezt­az­arányt­historikus­adatokon­készült­becslés­alapján­határoztuk­meg,­amiben­segítségünkre­volt­a­bankok­napi­adatszolgáltatása­

5.­­Vállalatibetét-kivonás:­a­betétek­dinamikusan­kezelt­eszközei­a­nem-pénzügyi­vállalatoknak,­és­egy­sokk­esetén­is­gyorsabban­reagálnak­a­háztartásoknál,­így­a­vállalatibetét-állomány­bizonytalanabb­forrástétele­a­bankoknak­Hasonlóan­a­ház- MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 9 MAGYAR NEMZETI BANK tartási­betétekhez,­itt­is­napi­adatsoron­számított­egyhavi­szélsőséges­betétkivonási­arányt­vettük­figyelembe,­ami­ebben­ az­esetben­15­százalék. 2.3 STRESSZ UTÁNI LIKVIDITÁS A­fentebb­bemutatott­sokkokat­figyelembe­véve,­kiszámítottuk,­hogyan­alakult­volna­a­sztresszelt­likviditási­többlet­2009­ elejétől­forint­és­deviza­megbontásban.­Megállapítottuk,­hogy­a­bankok­stresszelt­likviditási­többlete­2009­júniustól­tartósan­ meghaladta­ az­ elvárt­ szintet,­ majd­ ideiglenesen­ 2011­ szeptember–2012­ március­ között­ az­ elvárt­ szint­

alatt­ volt,­ ezt­ követően­a­likviditási­helyzet­folyamatosan­erősödött.­A­devizalikviditási­többlet­azonban­döntően­negatív­volt,­a­vizsgált­ időszak­végén­azonban­az­is­javulva,­a­nullához­közelített.­Ez­azt­mutatja,­hogy­egy­elhúzódó­stresszhelyzetben­a­likviditási­ helyzet­stabilitásának­alapvető­feltétele­a­devizaswappiac­akadálymentes­működése­(2.­ábra) 2. ábra Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos stressz likviditási többlet devizális megbontásban 30 % % 30 nov. júl. szept. máj. márc. nov. 2012. jan –15 júl. –15 szept. –10 máj. –10 márc. –5 2011. jan –5 nov. 0 júl. 0 szept. 5 máj. 5 márc. 10 nov. 10 2010. jan 15 júl. 15 szept. 20 máj. 20 márc. 25 2009. jan 25 Likviditási többlet összesen Likviditási többlet HUF Likviditási többlet FX Szabályozói limit Forrás: MNB. 2.4 EGYEDI BANKI ASZIMMETRIA, LIKVIDITÁSI STRESSZINDEX

A­bankrendszerre­vonatkozó­összevont­adatok­mellett,­bár­egyedi­banki­adatokból­állnak­össze,­fontos­annak­is­a­vizsgálata,­ hogy­a­bankrendszeri­adatok­elfednek-e­súlyos­egyedi­likviditási­kockázatokat.­A­stressztesztet­egyedi­banki­adatokon­végezzük,4­és­ellenőrizzük,­hogy­egyedi­szinten­jelentkezik-e­negatív­likviditási­többlet,­azaz­jelen­van-e­a­fizetésképtelenség­kockázata­Ilyen­eredményt­az­alacsony­valószínűségű,­egyidejű­sokkok­együttes­fellépése­esetén­sem­tapasztaltunk­a­vizsgált­ időszak­végén. A­stressz­alatti­likviditási­kockázat­mérésére,­illetve­az­egyedi­banki­kockázatok­bemutatására­fejlesztettük­ki­a­Likviditási­ Stressz­Indexet­(LSI).­Az­egyedi­banki­stresszlikviditási­többletek­kiszámítása­után,­minden­bankhoz­egy­0–1­közötti­mutatót­ rendelünk­ attól­ függően,­ hogy­ a­ stressz­ utáni­ likviditási­

többlet­ hány­ százaléka­ a­ mérlegfőösszegnek.­ A­ szabályozó­ által­ elvárt­10­százalék,­vagy­a­feletti­likviditás­esetén­0,­a­mutató­0­százalékos­értéke­alatt­1­értéket­kap­az­adott­bank­(3.­ábra)­ ­­2012.­márciustól­minden­likviditási­szabályozás­alá­eső­bank­és­szakosított­hitelintézet,­előtte­a­hét­nagybank­adatai­szerepelnek­az­idősorokban,­ adat-hozzáférési­okok­miatt. 4 10 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­LIKVIDITÁSI­STRESSZTESZT 3. ábra Az egyedi likviditási mutatók számítása 1 0 –2 0 2 4 6 8 10 12 Mérlegfőösszeg-arányos stresszelt szabad likviditás (%)

A­két­küszöb­között­lineárisan­számítódik­a­mutató.­A­bankok­mérlegfőösszeg­alapú­piaci­részarányaival­súlyozzuk­a­számított­egyedi­mutatókat,­majd­azokat­összesítjük,­így­kapjuk­meg­az­LSI­értékét­Az­index­30­százalékos­vagy­a­feletti­szintje­ esetén­kritikus­likviditási­kockázatról­beszélünk.­A­LSI­30­százalékos­szintje­egyenértékű­például­azzal,­hogy­egy­30­százalékos­ piaci­ részaránnyal­ bíró­ bank­ illikvid,­ mindegyik­ más­ teljesíti­ a­ szabályozói­ minimumot,­ vagy­ azzal­ is,­ hogy­ minden­ bank­ 3­százalékponttal­marad­el­a­10­százalékos­mérlegfedezeti­mutatótól­a­stressz-szcenárióban.5 A­fenti­módszertan­alapján,­az­egyedi­banki­mutatókkal­súlyozott­mérlegfőösszeg­alapján­azt­kapjuk,­hogy­az­időszak­végén­

a­Likviditási­Stressz­Index­alacsony,­5,3­százalékos­értéket­vett­fel,­tehát­a­bankrendszer­a­stresszforgatókönyv­bekövetkeztekor­csak­kismértékkel­kerülne­a­szabályozói­minimum­alá,­miközben­egyetlen­bank­sem­kerülne­illikvid­helyzetbe.­Mindeközben­azt­tapasztaltunk,­hogy­a­vizsgált­időszak­végéhez­közeledve,­a­szabályozói­limittől­való­elmaradás­csökkent,­miközben­az­a­feletti­többletek­növekedtek­(4­ábra) 4. ábra A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán 1500 Mrd Ft % 75 1000 50 500 25 0 0 –500 –25 –1000 –50 –75 –2000 –100 –2500 –125 2009. jan márc. máj. júl. szept. nov. 2010. jan márc. máj. júl. szept. nov. 2011. jan márc. máj. júl. szept. nov. 2012. jan márc. máj. júl. szept. nov. –1500 Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez

Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb tengely) Megjegyzés: A mutató a 10 százalékhoz viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB. ­­A­Likviditási­Stressz­Index­számítását­tartalmazza­az­MNB­(2012)­kiadvány­Módszertani leírás a kiemelt pénzügyi stabilitási indexekről­című­része,­ valamint­bővebben­a­Holló­et­al.­(2013)­készülő­kiadványban­is­megtalálható 5 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 11 3. A piaci kockázattal kiegészített hitelkockázati stresszteszt 3.1 ELŐZMÉNYEK, FEJLESZTÉSEK ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETEK

Az­MNB­a­bankrendszer­hitelkockázatát­a­ma­használatos­stresszteszt­keretrendszer­kifejlesztése­előtt­is­folyamatosan­vizsgálta.­Hitelkockázati­szcenárióelemzéssel,­érzékenységvizsgálattal­találkozhattunk­már­2007-ben­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványban,­majd­a­Holló–Papp­(2007),­illetve­Valentinyiné­Endrész–Vásáry­(2008)­tanulmányokban­is­Ezek­a­ vizsgálatok­azonban­még­egy-egy­hitelpiacra­fokuszáltak:­vagy­a­vállalati,­vagy­a­háztartási­hitelek­hitelkockázatát­vizsgálták.­ Az­első­olyan­tesztek,­melyek­mindkét­területre­egyszerre­kiterjedtek,­már­2008-ban­elkészültek,­de­még­nem­voltak­nyilvánosak.­Az­eredmények­2009­óta­kerülnek­publikálására­a­Jelentés a pénzügyi

stabilitásról­című­kiadványban­A­2009­áprilisában­megjelent­stresszteszt­módszertanában­még­jelentősen­eltért­a­ma­használatostól:­a­pénzügyi­válság­kezdetén­a­nem­ várt­ veszteségek­ számszerűsítése­ volt­ a­ gyakorlat­ fókuszában.­ A­ várt­ veszteségekre­ épülő­ keretrendszer­ fejlesztése­ 2009­ nyarán­kezdődött­meg,­így­első­publikus­változata­a­2009.­novemberi­jelentésben­olvasható­ A­stresszteszt­alapfilozófiája­2009­nyara­óta­változatlan,­módszertanában­azonban­érdemi­fejlesztések­voltak­időről­időre.­ A­változtatások­egyrészt­a­részletezettséget­növelték,­másrészt­a­modellek­becsléséhez­felhasznált­idősorok­egyre­bővülő­ információit­építették­be.­Ez­utóbbi­időnként­csak­a­modellek­újrabecslését­jelentette,­máskor­azonban­maguk­az­ökonometriai­ modellek­ is­ változtak­ A­ továbbiakban­ elsősorban­ a­

struktúra­ és­ a­ feltételezések­ megismertetése­ a­ cél­ Az­ egyes­ paraméterek­ meghatározásához­ használatos­ modellek­ pillanatfelvételt­ nyújtanak­ az­ aktuális­ módszertanról.­ A­ felhasznált­ módszertant­nem­lehet­teljesen­véglegesnek­tekinteni,­hiszen­célunk,­hogy­minél­szélesebb­információs­bázison,­minél­precízebb­módszerrel­végezzük­el­stressztesztgyakorlatunkat. Új­elemekkel­is­bővült­a­gyakorlat­az­elmúlt­években:­2011­tavaszán­a­piaci­kockázat­is­számszerűsítésre­került­a­tesztben,­és­ pótlólagos­veszteséget­is­elszámoltunk­a­már­nemteljesítő­hitelek­után.­Emellett­számos­gazdaságpolitikai­intézkedés­miatt­ kellett­ kisebb-nagyobb­ fejlesztéseket­ végrehajtanunk:­ a­ bankadó,­ a­ végtörlesztés­ és­ az­ árfolyamgát­ intézménye­ egyaránt­

megkerülhetetlen­volt­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességének­vizsgálatakor. A­ keretrendszer­ az­ eredmények­ szokásos­ publikálásán­ kívül­ más­ felhasználási­ módokat­ is­ lehetővé­ tesz.­ A­ bankrendszert­ jelentősen­érintő­gazdaságpolitikai­intézkedések­és­szabályozási­javaslatok­hatásainak­becslésére­éppen­úgy­használjuk,­mint­ kritikus­pontok­azonosítására.­Ez­utóbbi,­a­szakirodalomban­fordított­stressztesztként­(reverse­stress­test)­is­nevezett­gyakorlat­esetünkben­annyit­jelent,­hogy­a­szokásos­két­szcenárió­helyett­sokkal­több,­100-150­forgatókönyvet­számolunk­végig,­ és­ezáltal­feltérképezzük,­hogy­egy­előre­rögzített­esemény,­veszteségmérték­vagy­más­kritérium­mely­esetekben­következik­

be.­Emellett­a­stresszteszt­eredményeinek­felhasználásával­van­lehetőségünk­számszerűsíteni­feltételezések­mellett­a­sokkok­reálgazdasági­hatásait­is­Tamási–Világi­(2011)­által­használt­SVAR-modell­segítségével­megadható,­hogy­egy­hitelkínálati­sokknak­mekkora­a­GDP-hatása­A­stresszteszt­eredményeként­kapott­tőkehiány­alapján­feltételezhetjük,­hogy­mekkora­ hiteloldali­alkalmazkodásra­van­az­egyes­intézményeknek­szerepe,­amit­pedig­le­tudunk­fordítani­GDP-hatásra­is. A­2012­őszén­bevezetett­Tőke­Stressz­Index­elsősorban­a­stresszteszt­eredményeinek­értékelését­és­időbeli­összehasonlíthatóságát­segíti,­így­nem­a­keretrendszer­fejlesztéseként,­hanem­annak­alkalmazásaként­érdemes­említenünk.­Az­új­index­része­ annak­ az­ indexcsaládnak,­ amely­ lehetővé­ teszi,­ hogy­ néhány­ számba­ sűrítve­ bemutassuk­ a­ pénzügyi­

közvetítőrendszert­ érintő­legfontosabb­folyamatokat.6 ­­A z­ indexcsalád­ leírását­ tartalmazza­ az­ MNB­ (2012)­ kiadvány­ Módszertani leírás a kiemelt pénzügyi stabilitási indexekről­ című­ része,­ valamint­ bővebben­a­Holló­et­al.­(2013)­készülő­kiadványban­is­megtalálható 6 12 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT 3.2 FŐBB JELLEMZŐK ÉS FELTEVÉSEK Hitelkockázati­stressztesztünk­top-down­megközelítésű.­Ez­azt­jelenti,­hogy­minden­bankra­azonos­módszerekkel­és­egységes­paraméterezéssel­készítjük­el­a­számításokat­Az­egyes­bankok­ebben­a­megközelítésben­modellezési­szempontból­csak­ a­ mérleg-­ és­ eredménykimutatás­ adataikban­ különböznek­ egymástól.­ Az­ egységes­ módszertan­ egyrészt­ segíti­ a­ bankok­ közötti­ összehasonlíthatóságot,­ másrészt,­mivel­

a­számítás­ csak­statisztikai­ adatszolgáltatásokból­ származó­ információkra­ támaszkodik,­az­MNB­ezt­a­tesztet­a­bankok­közreműködése­nélkül­el­tudja­készíteni.­A­megközelítés­hátránya,­hogy­az­adott­ bankra­jellemző,­egyedi­működést­nem­képes­teljesen­visszatükrözni.­Amennyiben­egy­bank­sokkal­szigorúbb­hitelelbírálási­ rendszer­mellett­folyósította­a­hiteleit,­mint­a­többi­bank,­a­bankrendszeri­átlagnál­kedvezőbb­lehet­a­hitelportfóliójának­ minősége.­Az­egységesen­alkalmazott­paraméterezés­ekkor­a­valóságosnál­kedvezőtlenebb­eredményeket­hoz­ennél­a­banknál­Részletesebb­termékbontás­alkalmazásával­a­termékstruktúra­eltéréseiben­is­tükröződő­különbségeket­meg­lehet­ugyan­ ragadni,­de­azt­nem,­ha­az­egyes­bankok­által­nyújtott­azonos­típusú­hitelek­között­érdemi­minőségbeli­különbség­van. A­

feltevések­ előnyeinek­ és­ hátrányainak­ érzékeltetéséhez­ röviden­ érdemes­ bemutatnunk­ a­ bottom-up­ megközelítést­ is.­ A­ megközelítés­ lényege,­ hogy­ a­ tesztet­ szervező­ hatóság­ által­ meghatározott­ szabályok­ szerint,­ egységes­ forgatókönyvek­ mentén­maguk­az­elemzésben­szereplő­bankok­készítik­el­a­számításokat.­Ehhez­felhasználhatnak­bármilyen­belső­információt,­saját­fejlesztésű­modellt­Így­bár­a­felhasznált­információ­bázisa­sokkal­szélesebb­lehet,­mint­a­top-down­megközelítésben,­és­egyedi­banki­sajátosságokat­is­figyelembe­lehet­venni,­ez­nagyban­nehezíti­az­eredmények­bankok­közötti­összehasonlíthatóságát­A­számítások­minőségének­ellenőrzését,­az­eredmények­hihetőségének­biztosítását­a­lebonyolításban­részt­

vevő­vagy­azt­szervező­hatóságok­végzik.­Így­összességében­a­bottom-up­megközelítésben­készülő­tesztek­jelentősen­több­ időt,­ energiát­ és­ résztvevőt­ igényelnek.­ Tekintve­ a­ jelentős­ erőforrás-igényeket,­ a­ bottom-up­ tesztek­ esetében­ általában­ nem­ elvárás­ a­ teljes­ körűség.­ Általában­ csak­ a­ fontosabb­ szereplők­ vesznek­ részt­ a­ gyakorlatban,­ szemben­ a­ top-down­ stressz­tesz­teknél­jellemző­teljes­körű­lefedettséggel.­Az­EBA­által­szervezett­stressztesztben­a­bankcsoportok­konszolidált­ szinten­vesznek­részt,­így­egységesen­kezelik­a­különböző­országokban­lévő­leánybankokat­és­a­pénzügyi­vállalkozásokat­is.­

Ennek­eredményeképpen­a­publikált­eredmények­a­bankcsoportok­helyzetét­tükrözik,­és­nem­az­egyes­országok­bankrendszereit­értékelik.­A­bottom-up­szemlélet­elvileg­lehetőséget­ad­a­bankok­jövőbeli­stratégiáinak­figyelembevételére­Ez­jelentősen­nehezíti­mind­az­ellenőrzés­folyamatát,­mind­a­bankok­közötti­összehasonlíthatóságot,­ezért­a­szervező­hatóság­pontosan­szabályozza­a­figyelembe­vehető­jövőbeli­tervek,­intézkedések­körét­ A­jegybanki­tesztet­egyedi­banki­szinten­készítjük,­rendes­konszolidációt­nem­hajtunk­végre.­Az­egyes­bankok­tulajdonában­ levő­csoporttagok­lehetséges­negatív­hatásaival­ugyanakkor­számolunk.­A­tesztben­minden­Magyarországon­működő­hitelintézet­és­hazai­banki­tulajdonban­lévő­pénzügyi­vállalkozás­szerepel­Az­egy­bankcsoportba­tartozó­bankokat­külön­bankként­ kezeljük­ a­ számítás­ során,­

és­ az­ egyedi­ eredmények­ kiszámítása­ után,­ a­ tőkehiányok­ és­ tőkepufferek­ megállapítása­ során­vonjuk­őket­össze­egy­bankcsoportba.­A­bankok­által­tulajdonolt­pénzügyi­vállalkozások­esetében­nemcsak­a­pénzügyi­ vállalkozás­eredménye­kerül­be­az­őt­tulajdonló­bank­eredményébe,­hanem­negatív­induló­tőkeszint­esetén­a­bank­tőkét­is­ juttat­a­pénzügyi­vállalkozása­számára.­Vagyis­azt­feltételezzük,­hogy­a­tulajdonos­bank­a­megfigyelési­időhorizonton­teljes­ egészében­rendezi­a­leányintézmény­tőkehelyzetét.­A­hazai­hitelintézetek­tulajdonában­lévő­külföldi­leánybankoknak­csak­a­ tőkeemelési­igényét­vesszük­figyelembe.7­A­külföldi­leánybankok­által­igényelt­tőkeemelést­az­anyabank­saját­maga­teljesíti,­

ehhez­nem­veszi­igénybe­a­csoportba­tartozó­nyereséges­külföldi­leánybankok­segítségét.­A­nyereségesen­működő­külföldi­ leánybankok­a­teszt­során­nem­fizetnek­osztalékot­anyabankjuknak. A­stresszteszt­időhorizontja­jelenleg­két­év.­Ennél­rövidebb­időhorizont­korábban­az­őszi­stresztesztekben­fordult­elő,­amikor­ mindig­a­következő­év­vége­volt­a­gyakorlat­záródátuma.­A­különböző­időpontokban­készült­stressztesztek­jobb­összehasonlíthatóságának­ érdekében­ tértünk­ át­ 2012-ben­ az­ egységes­ időhorizontra­ A­ számítások­ jelenleg­ negyedéves­ frekvencián­ történnek,­a­forgatókönyvek­frekvenciájához­igazodva.­Szezonális­hatásokat­a­vizsgálat­során­nem­veszünk­figyelembe­sem­ a­makrogazdasági­pályákban,­sem­a­banki­tevékenységhez­kapcsolódóan. Statikus­ mérlegfeltevéssel­ élünk­ a­ teszt­ során,­ azaz­

feltételezzük,­ hogy­ a­ lejáró­ eszközöket­ azonos­ kockázatú­ eszközökkel­ pótolják,­és­ezenfelül­nincsen­újabb­hitelkihelyezés.­Feltételezzük­továbbá,­hogy­a­nemteljesítő­hitelek­a­mérlegben­maradnak­a­teszt­végéig,­azaz­nincs­lehetőség­mérlegtisztításra­sem­az­induló­mérleg,­sem­a­teszt­időhorizontján­késedelmessé­ váló­hitelek­esetében.­Az­utóbbi­évek­hitelezési­folyamatai­miatt­a­statikus­mérleg­feltételezése­meglehetősen­konzervatív­ Tesztünk­azonban­nem­előrejelzés,­hanem­érzékenységvizsgálat,­az­ilyen­irányú­mérsékelt­torzítás­ezért­elfogadható.­ ­Külföldi­leánybankkal­jelenleg­az­OTP­Bank­rendelkezik,­de­korábbi­időszakokban­az­MKB­Bank­is­tulajdonolt­ilyen­hitelintézeteket. 7 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 13 MAGYAR NEMZETI BANK

Nemzetközi­összevetésben­a­magyar­keretrendszer­általánosnak­mondható:­a­legtöbb­jegybank­banki­jövedelem­és­várható­ veszteség­alapján­vizsgálja­a­tőkemegfelelés­alakulását,­illetve­a­különböző­sokkokra­való­reagálását.­Ettől­eltérő­szemléletű­ elemzést­legfeljebb­kiegészítésként­találunk,­például­idesorolható­a­dán­bankok­CDS-adatainak­elemzése.­Az­egyes­jegybanki­stressztesztek­részmodelljei­közötti­különbségeket­főként­a­rendelkezésre­álló­adatok­indokolják­Ezzel­szemben­az­alkalmazott­feltételezések­eltéréseit­általában­a­bankrendszerek­jellemzői­okozzák­Azokban­az­országokban,­ahol­a­válság­óta­ ismét­ emelkedik­ a­ hitelállomány,­ jellemzően­ dinamikus­ hitelpályával­ végzik­ a­ gyakorlatot,­ mivel­ számukra­ ez­ nemcsak­ a­ valósághoz­ közelebbi­ eredményt­ ad,­ de­ szigorúbb­ is­ a­ konstans­

mérlegfeltevésnél.­ Az­ eredmény­ tőkésítésénél­ is­ találunk­ eltéréseket:­ahol­érdemi­nyereséget­termelnek­a­bankok,­a­jegybank­is­számol­osztalékfizetéssel,­ami­szintén­elmozdulás­az­ érzékenységvizsgálat­felől­egy­realisztikusabb­végeredmény­felé.­Az­adottságok,­tapasztalatok­és­ismert­sérülékenységi­csatornák­mellett­természetesen­a­modellezők­megítélésén­is­múlik,­mely­elemekkel­bővítik­a­rendszert­ 3.3 A STRESSZTESZT FELÉPÍTÉSE A­most­bemutatásra­kerülő­szolvenciastresszteszt­keretrendszer­középpontjában­a­hitelkockázat­áll,­ez­került­kiegészítésre­ a­piaci­kockázatok­figyelembevételével.­Jelenlegi­keretrendszerünk­a­várt­veszteségek­számításán­alapul,­ezért­külön­becslés­ készül­a­bankok­hitelezési­veszteségek­előtti­eredményére­és­a­várt­hitelezési­veszteségekre.­A­várt­veszteségeket (expected loss –

EL)­a­kockázattal­rendelkező­kitettségnek­(exposure at default – EAD),­a­nemteljesítés­valószínűségének­(probability of default)­és­a­várható­veszteségrátának­(loss given default – LGD)­a­szorzataként­számítjuk.­ Míg­ az­ egyedi­ intézmények­ kitettségeit­ a­ statisztikai­ adatszolgáltatásokból­ ismerjük,­ a­ vállalati­ és­ lakossági­ hitelek­ nemteljesítési­valószínűségeit­ökonometriai­modellekkel­jelezzük­előre­az­egyes­forgatókönyvek­mentén.­Az­LGD-paraméterek­ meghatározásánál­egyrészt­figyelembe­vesszük­a­bankok­által­a­korábbi­bottom-up­stressztesztekben­megadott­információkat,­másrészt­pedig­az­LGD-t­leginkább­befolyásoló­piaci­mutatókat­(ingatlanár-alakulás,­a­forint­árfolyamának­alakulása).­ Az­önkormányzati­kitettség­paramétereit­szakérői­alapon­határozzuk­meg,­mivel­a­szegmens­hitelezésének­specialitása­miatt­

ökonometriai­módszerekkel­a­kockázat­mértéke­nem­becsülhető­meg.­Az­önkormányzati­portfólió­gyors­és­jelentős­növekedése­ úgy­ következett­ be,­ hogy­ a­ hitelek­ és­ önkormányzati­ kötvények­ nagy­ része­ szerződés­ szerint­ az­ első­ években­ csak­ kamatot­fizetett,­tőkét­nem­kellett­törlesztenie.­Ezért­statisztikai­szempontból­releváns­veszteségek­nem­következtek­be­ A­türelmi­időszakok­lejártával­azonban­ebben­a­szegmensben­is­érdemi­problémát­jelenthet­a­hitelek­visszafizetése,­így­a­ múltbeli­megfigyelésekből­való­előrevetítés­helyett­szakértői­megítélés­alapján­határoztuk­meg­a­szegmens­paramétereit. A­ válság­ során­ jelentős­ nemteljesítő­ portfólió­ halmozódott­ fel­ a­ bankok­ mérlegeiben.­ Bár­ ezekre­ a­ bankok­ értékvesztést­ képeztek,­ a­ makrogazdasági­ helyzet­ jelentős­ romlása­ esetén­

előfordulhat,­ hogy­ pótlólagos­ értékvesztésre­ lehet­ szükség.­ Ennek­ mértékét­ a­ különböző­ forgatókönyvek­ mentén­ becsült­ LGD-paraméterek­ különbségeire­ alapozva­ határoztuk­ meg.­ Amennyiben­tehát­a­stresszpálya­mentén­az­alappályához­képest­a­kedvezőtlenebb­ingatlanpiaci­helyzet­és­gyengébb­forintárfolyam­miatt­magasabb­LGD-értékek­alakulnak­ki,­ez­a­már­nemteljesítő­hiteleken­várható­veszteségek­emelkedését,­és­így­ pótlólagos­értékvesztés­képzését­is­jelenti. Az­elmúlt­években­számos­olyan­kormányzati­intézkedés­történt,­amely­alapjaiban­érintette­a­bankok­jövedelmi­helyzetét.­

A­bankadó­bevezetése­mellett­a­végtörlesztési­program­és­az­árfolyamgát­rendszere­is­jelentős­hatást­gyakorolt­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességére.­Így­az­épp­aktuális­hatások­is­beépítésre­kerültek­a­keretrendszerbe­Az­intézkedések­általában­egy­újabb­költségelemet­jelentettek,­de­jellegénél­fogva­a­végtörlesztés­és­az­árfolyamgát­érintette­a­portfólió­méretét­ és­a­PD-paramétereket­is. Stresszpályán­a­makrogazdasági­forgatókönyvek­egy­jelentős­mértékű­árfolyam-­és­kamatsokkot­tartalmaznak.­Ezért­a­bankok­teljes­nyitott­devizapozíciójukon,­illetve­nyitott­kamatpozíciójukon­az­átértékelődés­miatt­veszteséget­vagy­nyereséget­ érnek­el.­Ezzel­a­tétellel­bezárólag,­illetve­az­adó­levonásával­kapjuk­meg­a­bank­adózás­utáni­eredményét­Ez­stressztesztünk­

szempontjából­egyben­a­mérleg­szerinti­eredményt­is­jelenti,­hiszen­nem­számolunk­azzal,­hogy­a­bankok­osztalékot­fizetnek­ tulajdonosaik­felé.­ A­mérleg­szerinti­eredmény­alapján­kapott­záró­tőkeszintet­a­makrogazdasági­forgatókönyvnek­megfelelően­megállapított­ tőkekövetelményhez­mérjük:­amennyiben­a­tőkeszint­kisebb,­mint­a­tőkekövetelmény,­a­bank­nem­felelt­meg­a­teszten,­a­két­ érték­ különbsége­ tőkehiányként­ jelenik­ meg.­ A­ bankcsoportok­ esetében­ a­ tőkehiány,­ illetve­ megfelelés­ esetén­ a­ pozitív­ 14 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT 5. ábra A szolvenciastresszteszt keretrendszere Makrogazdasági forgatókönyvek Hitelezési veszteségek előtti jövedelem Vállalati PD Lakossági PD LGD Várt veszteség: EL=EAD*PDLGD Önkormányzati portfólió értékvesztése Pótlólagos

értékvesztés a már nemteljesítő hiteleken Piaci kockázat Kormányzati intézkedések hatása Induló tőkeszint Hitelezési veszteségek előtti eredmény - Hitelezési veszteségek + Egyéb hatások eredménye + Piaci kockázat eredményhatása - Társasági adó = Adózott eredmény Tulajdonolt pénzügyi vállalkozások és külföldi leánybankok szükséges tőkeemelése Záró tőkeszint Záró tőkeszint ? Tőkekövetelmény Tőkepuffer: Tőkehiány: Tőkeszint ≥ Tőkekövetelmény Tőkeszint < Tőkekövetelmény tőkepuffer­ meghatározása­ az­ egyes­ tagok­ eredményeinek­ összevonásával­ történik­ a­ korábban­ leírtaknak­ megfelelően.­ A­gyakorlat­legfontosabb­részeit­foglalja­össze­az­5.­ábra­ 3.31 Forgatókönyvek A­makrogazdasági­forgatókönyvek­közül­az­alappálya­minden­esetben­a­Jelentés az infláció alakulásáról­című­kiadványban­ publikált,­ legfrissebb­ előrejelzéssel­ egyezik­

meg.­ A­ stresszpályán­ azt­ feltételezzük,­ hogy­ az­ előrejelzési­ horizont­ második­ negyedévének­elején­érkezik­egy­súlyos,­de­hihető­nagyságú­kedvezőtlen­sokk,­ami­miatt­emelkedik­a­hazai­kockázati­felár,­ csökken­a­termékeink­iránti­külső­kereslet,­és­gyengül­a­forint­árfolyama.­Mindezek­miatt­romlik­a­hazai­gazdaság­növekedése­és­a­foglalkoztatási­helyzet,­illetve­az­ingatlanpiacon­hirtelen­áresés­következik­be­ A­stresszpálya­forgatókönyve­eredetileg­az­alappálya­készítésére­használt­modellel­készült.­A­stressztesztek­közötti­időbeli­ összehasonlítást­ könnyítendő,­ 2012­ őszén­ a­ korábbi­ modellel­ készített­ stresszforgatókönyvek­ alapján­ rögzítettük­ a­ sokk­ hatásának­mértékét,­vagyis­a­stresszpálya­alappályától­való­eltérését­(2.­táblázat)­Az­összehasonlíthatóság­természetesen­

akkor­lenne­teljes,­ha­a­vizsgált­pályák­minden­tesztben­azonos­valószínűséggel­következnének­be,­azonban­a­pályák­bekövetkezésének­valószínűségét­nem­tudjuk­mérni.­Az­aktuális­ismereteink­alapján­az­alappálya­mindig­a­legvalószínűbb­forgatókönyv,­míg­a­stresszpálya­ettől­egy­rögzített­mértékkel­tér­el MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 15 MAGYAR NEMZETI BANK 2. táblázat A rögzített stresszmérték A­GDP­kumulált­százalékpontos­változása­8­negyedév­alatt­(százalék) –4,3 Foglalkoztatás­kumulált­százalékpontos­változása­8­negyedév­alatt­(százalék) –2,7 A­forint­árfolyamának­egyszeri­tartós­leértékelődése­(százalék) 15 Egyszeri­tartós­kamatsokk­mértéke­(bázispont) 300 Lakóingatlanok­árának­változása­–­egyszeri­tartós­(százalék) –10 CDS-felár­egyszeri,­tartós­emelkedésének­mértéke­(bázispont) 300 3.32

Jövedelmezőség A­hitelezési­veszteségek­előtti­jövedelmekbe­számtalan­tétel­tartozik­bele­a­különböző­banki­tevékenységek­eredményétől­ kezdve­a­működési­költségen­keresztül­a­fizetendő­adókig.­Ezen­tételek­külön-külön­történő­előrejelzése­lehetetlen­feladat­ lenne,­ráadásul­közülük­több­esetében­egyedi­események­határozzák­meg­alakulásukat,­és­függetlenek­a­makrogazdasági­ körülményektől.­Ezért­a­jövedelmezőség­előrejelzése­két­lépcsőben­történik,­egy­lineáris­regressziós,­fix­hatásokat­tartalmazó­modellel­készül­a­kamat-­és­jutalékjövedelmek­előrejelzése­(amelyekről­úgy­gondoljuk,­hogy­szorosabb­kapcsolatban­állnak­a­makrogazdasági­kilátásokkal),­míg­a­többi­tétel­szakértői­úton­kerül­meghatározásra A­ becsléshez­ egy­ panel­ adatbázist­ állítottunk­ össze,­ amelynek­ keresztmetszetét­ a­ kilenc­

legnagyobb­ bank,­ illetve­ (tizedik­ bankként)­a­bankrendszer­maradék­része­alkotja.­Negyedéves,­átlagos­adatokat­használtunk,­a­minta­2004­első­negyedévétől­ indul.­ Az­ adatbázis­ forrásai:­ a­ bankok­ mérleg-­ és­ eredménykimutatásai,­ kamatstatisztikái­ és­ makrováltozók­ A­ becsléshez­ felhasznált­változók:­kamat-­és­jutalékjövedelem,­mérlegfőösszeg,­külföldi­források,­CDS,­Euribor,­háztartási­forint-­és­devizalakáshitelállomány,­háztartási­forint­és­svájci­frank­lakáshitelkamat,­vállalati­forint-hitelállomány­és­-hitelkamat,­háztartási­ forint-betétállomány­ és­ betéti­ kamat,­ vállalati­ forint-betétállomány­ és­ betéti­ kamat,­ vállalati­ teljesítő­ hitelállomány.8 A­kamatok­esetében­azon­termékeknél,­ahol­rendelkezésre­állt­állományi­kamat,­azzal­számoltunk,­a­többinél­az­új­kibocsátású­hitelek­kamatával. A­

becslés­ eredményváltozója­ a­ kamat-­ és­ jutalékjövedelem­ az­ eszközök­ arányában,­ a­ becslési­ minta­ a­ 2004.­ I­ negyedév–2012­II­negyedév­periódus­volt­A­tíz­bank­jelentősen­eltérő­üzleti­modellt­használ,­így­a­különböző­magyarázó­változók­ eltérően­hathatnak­a­bankokra.­Ezért­két­csoportra­osztottuk­a­bankokat­úgy,­hogy­a­becsült­modell­illeszkedése­az­egyesített­mintán­a­lehető­legjobb­legyen­Így­egy­4­és­egy­6­bankot­tartalmazó­alminta­jött­létre,­a­két­almintán­ugyanazokat­a­ magyarázó­változókat­tartalmazó,­illetve­„fixed­effect”-eket­is­magában­foglaló­lineáris­regressziós­becslést­hajtottuk­végre­ (3.­táblázat)­ 3. táblázat A becslés eredményei Változó Négybankos becslés Együttható Szignifikancia Együttható Szignifikancia (CDS/100+EURIBOR)*(külső­források/eszközök) –0,0004 0,33 –0,0009

0,00 Háztartási­Ft­betéti­kamat*(háztartási­Ft­betéti­állomány/eszközök) –0,0017 0,00 –0,0001 0,84 Háztartási­Ft­hitelkamat*(háztartási­Ft­hitelállomány/ eszközök+háztartási­CHF­hitelkamat*(háztartási­CHF­hitelállomány/ eszközök) 0,0039 0,00 0,0015 0,00 Vállalati­Ft­hitelkamat*(vállalati­Ft­hitelállomány/eszközök)(teljesítő­ vállalati­hitelállomány/eszközök) Vállalati­Ft­betéti­kamat*(vállalati­Ft­betéti­állomány/eszközök) Konstans 0,0134 0,00 0,0035 0,00 –0,0038 0,00 –0,0032 0,00 0,0091 0,00 0,0084 0,00 ­A­becslések­során­a­fent­felsorolt­változókat­találtuk­szignifikánsnak­és­közgazdaságilag­magyarázhatónak. 8 16 Hatbankos becslés MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

A­becslési­eredmények­közgazdasági­szempontból­racionálisnak­nevezhetők:­a­külső­és­belső­források­(vállalati­és­háztartási­ betétek)­költségének­és­eszközökhöz­viszonyított­arányának­növekedése­negatívan­hat­a­jövedelmezőségre,­míg­a­hitelkamatok­és­a­hitelállomány,­valamint­a­teljesítő­hitelállomány­eszközarányos­növekedésének­pozitív­hatása­van.­Az­együtthatókból­és­a­szignifikanciaszintekből­úgy­tűnik,­a­csoportosítás­mögött­az­húzódhatott­meg,­hogy­az­adott­bank­milyen­arányban­finanszírozza­magát­külső­és­belső­forrásokból Az­előrejelzés­elkészítésénél­azzal­a­feltételezéssel­élünk,­hogy­egyrészt­a­mérlegtételek­eszközarányos­értéke,­másrészt­a­

rövid­kamatokhoz­képesti­betéti­kamatszpredek­előrejelzési­horizonton­változatlanok.­Hitelek­esetén­a­rövid­kamatok­feletti­kamatszpredek­historikus­csúcsot­értek­el­az­utóbbi­negyedévekben­Mivel­szakértői­alapon­arra­számítunk,­hogy­a­felárak­ jelenlegi­mértéke­csak­rövid­távon­fenntartható,­ezért­előrejelzési­horizonton­a­historikus­átlaghoz­való­visszahúzással­számolunk,­ míg­ stresszforgatókönyv­ esetén­ további,­ azonnali,­ tartós,­ 100­ bázispontos­ kamatfelár-csökkenést­ feltételezünk.­ A­teljesítő­hitelállományra,­a­CDS-re­és­a­rövid­kamatokra­a­modelltől­függetlenül­készül­előrejelzés,­így­ezek­és­a­becsült­ együtthatók­egyszerű­behelyettesítésével­készül­a­jövedelmezőség-előrejelzés. 3.33 Vállalati hitelek nemteljesítési valószínűsége

A­kedvezőtlenebbé­váló­makrogazdasági­kilátások­a­hitelfelvevők­jövedelmi­pozíciójának­romlását­eredményezik.­Vállalatok­ esetén­ez­a­romlás­fakadhat­például­az­árupiaci­kereslet­(és­így­az­árbevétel)­csökkenéséből,­vagy­a­költségek­növekedéséből,­ amely­növeli­a­hitel-visszafizetési­problémák­megjelenésének­valószínűségét.­A­vállalati­nemteljesítési­valószínűség­becslése­ negyedéves,­makroszintű­adatok­felhasználásával­egy­elosztott­késleltetésű,­lineáris­regressziós­modell­segítségével­történik. Szerződésszintű,­ mikroadatok­ a­ vállalati­ hitelek­ esetén­ nem­ állnak­ rendelkezésre­ megfelelően­ hosszú­ idősorban.­ Azzal­ a­

feltételezéssel­éltünk­ezért,­hogy­a­vállalatok­nemteljesítési­valószínűsége­megegyezik­csődvalószínűségükkel,­és­a­szezonálisan­igazított­vállalati­csődráta­(csődös­jogi­személyű­vállalatok/összes­vállalat)­adatokra­illesztettünk­modellt.­Ezen­mutatók­ ágazati­bontásban­is­rendelkezésre­állnak.­Mivel­az­építőipari­adatok­a­többi­ágazathoz­képest­jelentősen­eltérő­viselkedést­ mutatnak,­ ezért­ csak­ az­ építőiparon­ kívüli­ vállalati­ csődrátát­ választottuk­ eredményváltozónak.­ Magyarázó­ változóként­ a­ reál-GDP­ negyedéves,­ százalékos­ növekedési­ ütemét,­ ennek­ késleltetettjeit,­ valamint­ a­ svájcifrank-­ és­ az­ euroárfolyam­ negyedéves­átlagának­logaritmusát­használtuk­fel.

Mivel­az­eredményváltozónk­egy­valószínűséget­fejez­ki,­ezért­csak­rögzített­tartományban,­0­és­100­százalék­között­vehet­ fel­értékeket.­Így­a­csődráta­helyett­annak­logisztikus­transzformáltjára9­készült­a­becslés­1995­első­negyedév­és­2012­második­negyedév­közötti­időszakra­(4­táblázat) A­ magyarázó­ változók­ szignifikánsak,­ előjeleik­ közgazdasági­ szempontból­ értelmesek:­ a­ múltbeli­ és­ az­ egyidejű­ nagyobb­ GDP-növekedés,­azaz­a­kedvezőbb­konjunktúra­csökkenti­a­PD-t.­A­HUF/EUR­árfolyam­gyengülése­segíti­az­exportszektort,­ ezzel­csökkenti­a­PD-t,­míg­a­HUF/CHF­árfolyam­gyengülése­a­nagyobb­törlesztési­terheken­keresztül­növeli­azt.­Mivel­a­GDPre­és­az­árfolyamokra­készül­előrejelzés,­a­PD-előrejelzés­ezek­behelyettesítésével­egyszerűen­adódik 4. táblázat A csődráta logisztikus

transzformáltjára készített modell becsült együtthatói Változó Együttható Szignifikancia Konstans –6,41 0,000 GDP –6,78 0,000 GDP(–3) –5,13 0,020 GDP(–4) –6,19 0,005 HUF/EUR –0,92 0,013 HUF/CHF 1,57 0,000 Megjegyzés: A becslésben szereplő változóknak a korábban feltüntetett transzformáltjait használtuk, a változók mögötti zárójelben lévő szám azt mutatja, milyen késleltetést használtunk. ­Egy­X­változó­logisztikus­transzformáltja:­ln(X/(1–X)). 9 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 17 MAGYAR NEMZETI BANK A­vállalati­hitelek­egy­csoportja­külön­figyelmet­kap­a­stressztesztben:­az­ingatlanfejlesztést­és­-vásárlást­finanszírozó­projekthiteleket­az­átlagos­vállalati­hiteleknél­kockázatosabbaknak­ítéltük­meg.­Ennek­részben­az­ingatlanpiac­és­az­építőipar­

válságérzékenysége,­részben­pedig­a­hitelek­tőketörlesztésének­ütemezése­az­oka.­Mivel­a­kockázatosság­pontos­felmérésére­direkt­információink­nem­állnak­rendelkezésre,­az­építőipar­csődrátája­alapján­ezeknél­a­hiteleknél­a­többi­vállalati­hitelhez­képest­magasabb­nemteljesítési­valószínűséggel­számolunk 3.34 Lakossági hitelek nemteljesítési valószínűsége A­ lakossági­ szektorban­ is­ ökonometriai­ modell­ segítségével­ kapcsoltuk­ össze­ a­ makrogazdasági­ változókat­ a­ hitelek­ nemteljesítésének­ várható­ alakulásával.­ Bár­ a­ magyar­ gyakorlatban­ is­ léteznek­ példák­ (Holló–Papp,­ 2007;­ illetve­ Gáspár– Varga,­2011),­amelyek­a­háztartás­bevételei­és­kiadásai­felől­szimulációs­módszertannal­közelítik­meg­a­kérdést,­az­említett­

cikkekben­felhasznált­adatbázisok­rendelkezésre­állási­és­tartalmi­jellemzői­miatt­alkalmasabbnak­bizonyult­céljainkra­egy,­a­ lakossági­hitelekre­fókuszáló­adatbázis­használata. Adatbázisunk­több­nagy­kereskedelmi­bank­lakossági­hiteleit­tartalmazza­ügylet­szinten,­lefedve­a­teljes­bankrendszeri­lakosságihitel-állomány­egyharmadát.­Ezeket­az­adatokat­anonimizáltan­a­bankok­egy­együttműködési­megállapodás­keretében­ bocsátják­az­MNB­rendelkezésére.­Az­adatbázis­tartalmazza­a­hitel­főadósának­hiteligényléskor­rögzített­jellemzőit­(például­ iskolai­végzettség,­családi­állapot),­a­hitel­induló­paramétereit­(például­a­hitel­típusa,­folyósításának­dátuma,­devizaneme,­ futamideje,­jelzáloghiteleknél­az­ingatlannal­való­fedezettség­kezdeti­mértéke)­és­a­hitel­teljesítési­adatait.­Az­adatbázisban­

2003-tól­kezdve­állnak­rendelkezésre­hiteltörténetek,­vagyis­jóval­megelőzi­a­devizahitelezés­felfutását­a­kezdő­időpont.­ Modellünk­a­nemteljesítés­valószínűségét­a­hitel­életkorának­függvényében­írja­le.­Ez­azon­a­megfigyelésen­alapul,­hogy­a­ hitelek­nemteljesítési­valószínűsége­átlagos­gazdasági­körülmények­között­a­folyósítás­utáni­első­néhány­évben­magasabb,­ míg­azt­követően­érdemben­csökken.­Ebben­az­első,­kockázatosabb­időszakban­derül­ki­az­adós­fizetési­fegyelme­(akar-e­ egyáltalán­törleszteni,­betartja-e­a­határidőket),­illetve,­hogy­mennyire­volt­megalapozott­a­hitelelbírálás.­Általános­gazdasági­körülmények­között­az­első­néhány­évben­ki­szokott­derülni,­amennyiben­az­adós­jelentősen­túlvállalta­magát,­vagy­a­ szükségesnél­bizonytalanabb­a­munkaerőpiaci­helyzete.

A­nemteljesítési­valószínűséget­a­hitel­életkorán­kívül­befolyásolják­még­a­hitel­és­az­adós­jellemzői,­illetve­a­makrogazdasági­környezet.­Ezek­figyelembevétele­egy­viszonylag­egyszerű­formában­történik:­Cox­arányos­hazard10­függvényét­használva­ a­nemteljesítés­valószínűségét­h(t)=h0(t)*exp(αX+βZ(t))­alakban­becsüljük­meg.­Az­arányos­hazard­elnevezés­onnan­szárma6 ábra PD-alakulás két fiktív hitel esetében, ahol csak az adós iskolai végzettsége tér el PD a hitel életkora Középfokú végzettséggel Felsőfokú végzettséggel ­­A­hazard­függvény­a­PD­matematikai­megfogalmazása.­Azt­fejezi­ki,­hogy­mekkora­valószínűséggel­következik­be­nemteljesítés­egy­hiteltörténet­ t­idős­korában,­ha­az­adós­a­t­időpontig­rendben­teljesített. 10 18 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT

zik,­hogy­az­imént­felírt­függvényalak­rendelkezik­azzal­a­tulajdonsággal,­hogy­két­különböző­jellemzőkkel­bíró­hitel­esetén­a­ h(t)­függvények­aránya­csak­a­hitelek­eltérő­tulajdonságainak­függvénye,­azonos­tulajdonságaik­szintjétől­is­független.­Például­ ha­ két­ hitelfelvevő,­ akik­ főbb­ jellemzőiket­ tekintve­ csak­ iskolai­ végzettségükben­ térnek­ el­ (közép-,­ illetve­ felsőfokú­ végzettségűek),­azonos­időpontban­azonos­feltételekkel­vesznek­fel­hitelt,­akkor­a­feltételezés­szerint­a­hitelek­teljes­élettartama­alatt­nemteljesítési­valószínűségük­hányadosa­állandó:­PDközépfokú /PDfelsőfokú=exp(α(Xközépfokú–Xfelsőfokú )),­ahol­X­az­iskolai­ végzettséget­jelző­változó,­α­pedig­a­hozzá­tartozó­becsült­együttható.­Ábrázolva­tehát­csak­egyetlen,­időben­állandó­tulajdonság­ mentén­ különböző­ két­

hitel­ PD-alakulását­ a­ hitel­ életkora­ szerint,­ a­ modell­ alapján­ a­ görbék­ alakja­ megegyezik,­ hányadosuk­pedig­időben­állandó­(6.­ábra) Az­időben­változó­tulajdonságok,­így­a­makrogazdasági­változók­hasonló­elven­jelennek­meg­a­modellben:­amennyiben­egy­ általános­makrogazdasági­környezetben­számított­lefutáshoz­képest­egy­sokk­adott­százalékkal­megemeli­a­PD-t,­az­százalékpontban­számítva­másként­érinti­a­különböző­életciklusaikban­járó­hiteleket.­A­7­ábrán­látható,­hogy­a­futamidő­végéhez­ közelítő­hitel­PD-je­nem­változik­jelentősen­egy­kedvezőtlen­makroforgatókönyv­esetén.­Ezzel­szemben­a­futamidő­kritikus­ időszakában­levő­hitelnek­ugrásszerűen­emelkedik­a­nemteljesítési­valószínűsége­ugyanazon­sokk­hatására.

A­lakossági­hitelek­PD-jét­részletes­termékbontásban­készítjük:­külön­modellezzük­a­forint-lakáshiteleket,­a­devizában­denominált­lakáshiteleket,­a­szabad­felhasználású­jelzáloghiteleket,­illetve­a­forint-­és­devizaalapú­fedezetlen­hiteleket.­Az­ötféle­ hiteltípus­esetében­a­magyarázó­változók­legfeljebb­az­alkalmazott­transzformációban­térnek­el.­A­makrogazdasági­változók­ közül­a­foglalkoztatás,­a­forint­és­euro­három­hónapos­bankközi­kamatlábak,­és­devizában­denominált­hitelek­esetében­a­ HUF/CHF­árfolyam­került­a­modellbe.­A­hitel­jellemzői­közül­a­hitel­folyósításának­féléve,­vegyes­denominációjú­termékcsoportok­ esetén­ a­ deviza­ neme,­ devizahitelek­ esetén­ a­ folyósításkori­ HUF/CHF­ árfolyam,­ jelzáloghitelek­ esetében­ pedig­ az­

ingatlannal­való­fedezettség­folyósításkori­aránya­szerepel­a­magyarázó­változók­között.­A­főadós­jellemzői­közül­a­hitelfelvételkor­feljegyzett­életkora,­végzettsége­és­családi­állapota­került­figyelembevételre A­makrogazdasági­változók­közül­a­foglalkoztatás­növekedése­csökkenti­a­PD-t,­míg­a­hazai­kamatszint­emelkedése­és­a­forint­ árfolyamának­gyengülése­növeli­azt.­A­három­hónapos­EURIBOR­esetünkben­nem­kamatlábként­viselkedik,­hanem­a­külső­ konjunkturális­ és­ pénzpiaci­ helyzetre­reflektál:­csökkenése­egybeesik­a­válságjelenségek­erősödésével,­így­a­lakossági­ PD­ emelkedését­okozza.

A­hitel­jellemzői­közül­a­legérdekesebb­a­kibocsátás­féléve:­ezek­a­dummy­változók­visszaigazolják­azokat­a­hitelezési­felmérésből­ismert­időszakokat,­amikor­a­hitelelbírálás­feltételei­jelentősen­enyhültek,­illetve­szigorodtak.­A­jelzáloghitelek­esetében­az­ingatlannal­való­fedezettség­induló­mértéke­is­fontos­ismérv:­a­hitel­és­a­fedezet­értékének­hányadosa­(loan-to-value,­ LTV)­egyszerre­utal­a­törlesztőrészlet­nagyságára,­illetve­az­adós­hitelfelvétel­előtti­megtakarításaira,­így­az­adós­kifeszítettségére.­Magasabb­LTV-értékhez­minden­más­változatlansága­mellett­magasabb­PD-értékeket­kapunk Az­adós­jellemzői­közül­a­leginkább­az­iskolai­végzettség­érdemel­figyelmet.­A­felsőfokú­végzettségűek­esetén­markánsan­ alacsonyabb­ a­ becsült­ PD.­ Rendszerünkben­ ez­ a­ változó­ ragadja­ meg­ a­ munkaerő-piaci­

heterogenitást­ Így­ nem­ véletlen,­ hogy­visszatükröződik­a­foglalkoztatottsági­statisztikákból­ismert­tény,­miszerint­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezőknek­ 7. ábra Különböző életciklusban járó hitelek PD-jének alakulása negatív gazdasági sokk esetén PD a negatív sokkal érintett időszak valós idő MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 19 MAGYAR NEMZETI BANK nem­csak­a­jövedelmi­helyzete­kedvezőbb­általában,­de­munkaerő-piaci­helyzetük­is­biztosabb.­A­válság­alatt­is­kisebb­esélylyel­veszítették­el­állásukat,­illetve­könnyebben­tudtak­ismét­elhelyezkedni,­mint­a­felsőfokú­végzettséggel­nem­rendelkezők­ 3.35 Várható veszteségráta (LGD)

A­korábbiakban­bemutattuk,­hogy­a­várható­veszteségek­számításánál­a­kitettségek­mellett­figyelembe­vesszük,­hogy­mekkora­valószínűséggel­válik­nemteljesítővé­egy­hitel­(PD),­illetve­azt­is,­hogy­csőd­esetén­mekkora­a­veszteség­az­adott­hitelen.­ Ez­utóbbit­jeleníti­meg­az­LGD,­amely­egy­hitel­nemteljesítés­utáni­pénzáramlásának­(fedezet­értékesítése,­kezelésből­származó­ költségek)­ jelenértéke­ alapján­ mutatja­ meg,­ mekkora­ a­ bank­ vesztesége­ a­ kintlévősége­ arányában.­ Ezért­ az­ LGD-t­ leginkább­az­határozza­meg,­hogy­milyen­értékű­fedezet­áll­a­hitel­mögött.­Minél­nagyobb,­annál­kisebbek­a­keletkező­veszteségek­A­makrogazdasági­környezet­változása­több­csatornán­keresztül­is­hat­az­LGD-re­Egyrészt­a­fedezetek­értékének­

alakulásán­keresztül:­a­jövőbeni­növekvő­eszközárak­ösztönözhetik­arra­a­bankot,­hogy­hosszabban­tartsa­portfóliójában­a­ nemteljesítő­hiteleket,­és­csak­később­értékesítse­a­mögöttük­lévő­fedezeteket.­Másrészt­devizahitelek­esetében­az­árfolyam-alakuláson­keresztül:­a­gyengülő­árfolyam­miatt­növekvő­fennálló­tartozás­ceteris­paribus­csökkenti­a­fedezetek­hitelhez­viszonyított­értékét­Harmadrészt­a­kamatok­változása­a­jelenértéken­keresztül­befolyásolhatja­az­LGD-t,­mivel­minél­ később­értékesíti­a­bank­a­fedezetet,­annál­később­használhatja­fel­a­belőle­származó­pénzáramlást.­Mivel­az­előbb­felsorolt­

tényezők­nagy­eltéréseket­mutathatnak­hiteltípusonként­(elsősorban­fedezettség­terén),­ezért­az­LGD-előrejelzésnél­terméktípusonként­készítünk­idősorokat.­Viszonylag­kevés­információ­áll­rendelkezésünkre­ezen­a­téren,­ezért­az­ingatlanárak­és­az­ árfolyamok­változásának­figyelembevételével­szakértői­képünk­alapján­alakítjuk­ki­az­előrejelzéseket. LGD-adatok­sem­keresztmetszeti,­sem­idősoros­dimenzióban­nem­állnak­rendelkezésre.­A­legfontosabb­adatforrásunk­ebben­ a­tekintetben­a­PSZÁF­által­2011­végén­végzett­bottom-up­stresszteszt­eredményei,­amely­során­a­bankok­hiteltermékenként­határoztak­meg­LGD-értékeket.­Ezenfelül­figyelemmel­követjük­a­bankoknál­képződő­hitelezési­veszteségek­mértékét­ is.­A­fedezetértékek­változásának­megjelenítéséhez­az­FHB­lakásárindexét­és­az­árfolyamok­mozgását­használjuk­

Nyolc­hiteltípusra­készítünk­LGD-idősort:­fedezetlen­forint-­és­devizaalapú,­fedezett­forint-­és­devizaalapú­háztartási­hitel,­ vállalati­forint-­és­devizalapú­projekhitel,­egyéb­vállalati­forint-­és­devizaalapú­hitel.­Valamint­az­önkormányzati­hitelek­esetén­azzal­a­feltételezéssel­élünk,­hogy­LGD-jük­egybeesik­az­egyéb­vállalati­hitelekével­Fedezett­hitelek­esetén­a­lakásárak­ változásához,­míg­devizaalapú­hiteleknél­az­árfolyamváltozásoknak­megfelelően­alakítjuk­ki­az­LGD-előrejelzést.­A­lakásárakról­ alappályán­ változatlanságot­ feltételezünk­ előrejelzési­ horizont­ mentén,­ stresszpályán­ 10­ százalékos­ leértékelődést­ Az­ árfolyampálya­a­stresszteszt­forgatókönyveinek­megfelelően­alakul.­A­további­esetleges­hatásokat­szakértői­alapon­számszerűsítjük 3.36 Kormányzati intézkedések

A­válság­során­a­világ­számos­országában­vezettek­be­különböző­állami­programokat,­új­intézkedéseket,­amelyek­jelentős­ hatással­voltak­a­bankrendszer­jövedelmezőségére,­tőkehelyzetére.­Az­elmúlt­években­Magyarországon­is­többször­előfordult,­hogy­kormányzati­intézkedések­jelentős­hatással­voltak­a­hazánkban­működő­bankok­jövedelmezőségére­és­portfóliójára­Ezen­hatásokat­stressztesztjeinkben­a­bejelentés­pillanatától­kezdve­érvényesítjük­Az­utóbbi­években­az­egyik­legnagyobb­hatású­intézkedés­volt­a­bankadó,­amelyet­egyszerűen­költségként­számoltunk­el­stressztesztünkben­Bonyolultabb­ feladatot­jelentett­a­végtörlesztés­és­az­árfolyamgát­programja,­mivel­ezek­a­közvetlen­költségeken­túl­a­portfólió­kockázatosságát­ is­ érintették.­ A­ hatások­ előzetes­ számszerűsítéséhez­ mindig­ számos­ feltevéssel­

kellett­ élnünk­ Ilyenek­ például­ a­ részvételi­arányok­az­egyes­programok­esetében.­A­feltételezett­belépési­arányokat­minden­esetben­az­érintett­eredmények­ publikálásakor­megjelenítettük. Az­intézkedések­költségeinél­valamivel­bonyolultabb­volt­a­portfólióra­és­annak­kockázatosságára­vonatkozó­hatását­számszerűsíteni.­Ehhez­vissza­kellett­térni­a­PD-előrejelzésben­az­egyedi­hitelek­szintjére­A­végtörleszés­esetén­azt­feltételeztük,­ hogy­a­legalacsonyabb­kockázatú­hitelek­kerülnek­visszafizetésre,­ennek­megfelelően­a­megmaradt­portfólió­nemteljesítési­ valószínűsége­ nőtt.­ Az­ árfolyamgát­ figyelembevétele­ első­ lépésében­ hasonló­ módon­ történt:­ ezek­ az­ ügyletek­ az­ eddigi­ portfólióból­kikerültek.­Mivel­technikai­jellegű­feltételezésünk­alapján­az­árfolyamgát­intézményéből­azok­maradnak­ki,­akik­

erre­nem­jogosultak,­ezért­csak­a­legnagyobb­hitelösszeggel­rendelkező­ügyleteket­hagytuk­az­eredeti­portfólióban.­Az­árfolyamgátba­belépő­hitelek­esetén­újraszámoltuk­a­nemteljesítési­valószínűségét­az­árfolyamlimit­érvényesítésével,­így­ezen­ ügyletek­kockázata­ügylet­szinten­csökkent.­Mindezek­után­ismét­aggregáltuk­portfóliószintre­a­nemteljesítési­valószínűsé- 20 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT geket.­Érdemes­megemlítenünk­még,­hogy­a­stresszteszt­kétéves­időhorizontja­rövidebb,­mint­az­árfolyamgáté,­így­a­program­végén­megnövekedő­hitelkockázatokat­a­stresszteszt­nem­tükrözi 3.37 Piaci kockázatok figyelembevétele A­stresszforgatókönyvben­szereplő­tartós­árfolyam-­és­kamatsokk­nemcsak­a­hitelportfólió­teljesítményére­van­hatással,­de­

átárazódást­eredményez­a­bank­mérlegében­és­bizonyos­mérlegen­kívüli­tételeiben.­A­teszt­fókusza­ugyan­a­hitelkockázat,­ de­az­átértékelődésekből­következő­pozitív­vagy­negatív­hatásokat­sem­hagyhatjuk­figyelmen­kívül.­A­piaci­kockázatok­átfogó­feltárására­azonban­sokkal­alkalmasabbak­a­PSZÁF­által­végzett­vizsgálatok,­amelyek­számos­lehetséges­forgatókönyvet­ vesznek­figyelembe­egy­bottom-up­típusú­piaci­stresszteszt­keretében. A­forint­árfolyamsokk­hatására­átértékelődik­a­bankok­eszköz­és­forrás­oldala,­illetve­a­mérlegen­kívüli­tételei­is.­Ez­a­legtöbb­ esetben­viszonylag­kis­eredményhatással­jár,­hiszen­a­bankok­többsége­igyekszik­zártan­tartani­teljes­devizapozícióját11,­erre­ őket­kormányrendelet12­is­ösztönzi.­A­hazai­bankok­azonban­dönthetnek­úgy­is,­a­magyar­számvitel­szerinti­deviza­pozíciót­

valamilyen­mértékben­nyitva­tartják­az­említett­kormányrendeletben­megszabott­keretek­között.­A­teljes­nyitott­deviza­pozíció­iránya­eltérő­lehet­bankonként,­bár­a­hazai­bankrendszer­összességében­hosszú­devizapozíciót­tart,­néhány­bank­időről­ időre­ rövid­ devizapozícióba­ kerül.­ A­ kamatsokk­ hatására­ átértékelésre­ kerülnek­ a­ bankok­ kamatozó­ eszközei­ és­ forrásai­ A­ legjelentősebb­hatást­az­államkötvény-állomány­átárazódása­jelenti,­amin­a­hozamemelkedés­miatt­veszteség­keletkezik. A­piaci­kockázatok­miatt­keletkezett­veszteségeket­és­nyereségeket­az­időhorizonton­szétterítve­számoljuk­el.­Ez­egyrészt­az­ adózott­eredmények­simítását­szolgálja,­másrészt­pedig­azt­feltételezi,­hogy­a­bankok­csak­azután­kezdik­el­átárazni­a­nem­

piaci­árakon­nyilvántartott­eszközeiket­és­forrásaikat,­miután­meggyőződtek­a­sokk­tartósságáról. 3.38 Tőkeszint és tőkekövetelmény A­ tőkeszint­ meghatározásánál­ a­ kiindulást­ a­ gyakorlat­ induló­ dátumához­ választott­ negyedév­ végi­ adat­ jelenti.­ Ehhez­ jön­ hozzá­ a­ gyakorlat­ során­ számított­ pozitív­ vagy­ negatív­ adózott­ eredmény,­ és­ a­ tulajdonolt­ pénzügyi­ vállalatok­ és­ külföldi­ leánybankok­feltőkésítési­igényének­negatív­hatása.­Azért,­hogy­stressztesztünk­a­valós­kockázatokat­adja­vissza,­a­kezdő­ időponthoz­képest­bejelentett­jelentősebb­tőkeemeléseket­figyelembe­vesszük.­Azt,­hogy­mi­számít­jelentősnek,­nemcsak­a­ milliárd­ forintban­ kifejezett­ mérték­ dönti­ el,­ hanem­ az­ is,­ hogy­ az­ adott­ bank­ stresszteszten­ való­ megfelelését­ mennyire­

változtatja­meg.­Emellett­fontos­a­figyelembevétel­szempontjából­a­tőkeemelés­célja­is­A­végtörlesztés­hatására­több­bank­ is­bejelentette,­hogy­tőkét­fog­emelni.­Ahogyan­a­végtörlesztés­hatását­nem­lehetett­figyelmen­kívül­hagyni,­az­ebből­származó­veszteségek­miatt­bejelentett­tőkeemelések­nélkül­is­torz­lett­volna­a­kép­Így­a­kormányzati­intézkedés­negatív­hatása­ mellett­az­anyabankok­helytállása­is­megjelent­a­bankrendszer­stabilitásáról­adott­képben. A­tőkekövetelmény­előrejelzése­a­statikus­mérlegkoncepcióhoz­igazodóan­egyszerű­mechanikus­módon­történik:­a­bruttó­

portfólió­méretével­arányosan­változik.­Ez­a­feltételezés­a­tőkeszámítás­sztenderd­módszeréhez­áll­közel­A­fejlettebb­tőkeszámítási­módszerek­szerint­működő­bankok­esetében­ez­a­stresszpályán­némileg­kedvező­megítélést­eredményezhet,­mivel­ nem­érvényesíti­a­kockázati­paraméterek­változásának­tőkekövetelményt­emelő­hatását.­Ennek­figyelembevételére­azonban­ behatóbban­ kellene­ ismernünk­ a­ belső­ modelleket­ alkalmazó­ bankok­ tőkeszámítási­ rendszereit.­ A­ kockázati­ paraméterek­ pillanatnyi­ növekedése­ ugyanis­ nem­ egy­ az­ egyben­ jelenik­ meg­ a­ gazdasági­ ciklusokon­ átívelő­ szemléletben­ összeállított­ tőkeszámítási­paraméterekben.

A­bottom-up­szemléletű­stressztesztekben­a­fejlettebb­módszertan­szerint­dolgozó­bankok­természetesen­birtokában­vannak­mindezen­információnak­saját­magukra­nézve,­és­a­gyakorlat­során­ezt­érvényesítik­is.­Ezért­a­kétféle­szemlélet­szerint­ készült­tesztben­a­tőkekövetelmények­összehasonlítása­információt­adhat­a­top-down­tesztben­használt­számítás­torzításáról.­A­bottom-up­teszteknél­azonban­ára­van­a­megjelenő­egyedi­információknak:­a­bankok­közötti­összehasonlításnál­mindvégig­figyelemmel­kell­lenni­arra,­mely­bankok­használtak­fejlett,­és­melyek­sztenderd­módszert­a­gyakorlatban ­­Stressztesztünkben­a­teljes­devizapozíció­alatt­a­mérlegen­belüli­és­kívüli­devizakövetelések­és­devizakötelezettségek­különbségét­értjük.­Ez­

eltér­a­kormányrendeletben­definiált­összesített­nyitott­pozíciótól,­ami­devizánkénti­nettó­nyitott­pozíció­alapján­kerül­számításra,­büntetve­ ezzel­a­keresztárfolyam-kitettséget­is.­ 12 ­­244/2000.­(XII­24)­Kormányrendelet 11 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 21 MAGYAR NEMZETI BANK 3.39 A tesztek eredményeinek bemutatása A­stressztesztek­aktuális­eredményeit­2009­óta­a Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványban­tesszük­közzé­félévente.­ Ebben­az­aktuális­módszertani­változásokat­és­fontosabb­feltevéseket­is­ismertetjük.­Mivel­a­jegybank­feladata­a­bankrendszer­állapotának,­és­nem­az­egyes­bankok­helyzetének­az­elemzése,­csak­aggregált­szintű­adatokat­publikálunk­A­hitelezési­ veszteségek­mértékét­és­más­veszteségtételek­alakulását­(5.­táblázat)­elsősorban­azért­tesszük­közzé,­hogy­érzékelhetővé­

váljon­a­teszt­során­alkalmazott­paraméterek­és­feltevések­hatása,­szigorúságának­mértéke. 5. táblázat A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a 2013. tavaszi stressztesztben, kétéves időhorizonton A bankrendszer főbb veszteségei kétéves horizonton (Mrd Ft) Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági portfólión Alappálya Stresszpálya 498 875 Hitelezési­veszteség­a­vállalati­portfólió­újonnan­bedőlő­hitelein 264 382 Hitelezési­veszteség­a­lakossági­portfólió­újonnan­bedőlő­hitelein 234 368 Pótlólagos­veszeség­a­már­nemteljesítő­vállalati­és­lakossági­portfólión Hitelezési­veszteség­az­önkormányzati­portfólión 125 10 A­nyitott­pozíció­árfolyamkockázata –63 Kamatkockázat Bankadó Az­árfolyamgát­kamatköltségei 23 60 234 234 28 45

A­2013.­tavaszi­veszteségtételek­közül­a­hitelezési­veszteségek­voltak­a­legjelentősebbek­alap-­és­stresszpályán­egyaránt­ A­vállalati­és­a­háztartási­portfólión­várt­veszteségek­hasonló­nagyságúak.­Az­alap-­és­stresszpálya­közötti­különbség­nemcsak­a­még­teljesítő­portfóliók­kockázatából­adódik,­hanem­stresszpályán­a­mérlegben­ragadt,­már­nemteljesítő­hiteleken­ elszámolt­további­veszteség­is­jelentős.­Az­önkormányzati­portfólión­szakértői­alapon­elszámolt­veszteségek­a­privát­szféra­

hiteleinél­lényegesen­kisebbek.­Az­árfolyamsokk­miatt­összességében­nyereséget­ér­el­a­bankrendszer­nyitott­deviza­pozíción,­míg­a­kamatkockázaton­–­elsősorban­az­államkötvények­átárazódása­miatt­–­veszteségeket­szenved­el­Nagyságrendjében­a­kétféle­piaci­kockázat­eredménye­hasonló,­azonban­mivel­a­kétféle­kockázat­eloszlása­a­bankok­között­igen­eltérő,­ banki­szinten­a­piaci­kockázatokon­érdemi­veszteségek­és­nyereségek­keletkezhetnek. A­kormányzati­intézkedések­egy­összegben­jelentkező­hatásait­külön­is­bemutatjuk.­A­bankadó­–­a­2013­tavaszi­bejelentésnek­ megfelelően­ –­ a­ kétéves­ időhorizonton­ végig­ teljes­ értékkel­ került­ figyelembevételre­ Az­ árfolyamgát­ a­ bankra­ eső­ kamatrész­miatt­jelent­költséget,­ez­azonban­nem­egyezik­meg­a­program­teljes­hatásával,­mivel­a­hitelkockázatot­csökkentő­

pozitív­hatást­a­hitelezési­veszteségeknél­érvényesítettük. Célváltozóként­az­aggregált­tőkekövetelményt­és­pozitív­tőkepufferek­összegét­közöljük.­Az­ezekre­támaszkodó­bankrendszeri­átlagos­TMM­értéke­mellett­publikáljuk­a­TMM-ek­darabszám­szerinti­eloszlását­(8­ábra)­is­a­bankok­közötti­heterogenitás­bemutatására­Ez­azért­is­fontos,­mert­nem­mindegy,­hogy­a­közölt­feltőkésítési­igény­egyetlen­bankhoz­kötődik,­vagy­ több­intézmény­helyzete­is­problémás.­Az­eredményekből­számított­Tőke­Stressz­Index­értéke­(9­ábra)­is­egy­heterogenitást­ is­tükröző­mutatószám:­ebben­a­veszteség­mértéke­és­a­feltőkésítési­igénnyel­küzdő­bankok­mérete­kombinálva­jelenik­meg.­ A­bankrendszer­tőkemegfelelési­mutatóit­bemutató­ábránk­alapján­2013­tavaszán­az­alappálya­mentén­erősödő­tőkehelyzetet­ vártunk­ –­

feltételezve,­ hogy­ a­ bankok­ nyereségüket­ teljes­ egészében­ tőkésítik.­ Ezzel­ szemben­ stresszpályán­ gyengülő­ tőkemegfelelést­kaptunk.­Ez­alapján­nemcsak­átlagosan­lenne­veszteséges­stresszpálya­mentén­a­bankrendszer,­hanem­az­ egyes­intézmények­nagy­része­is­tőkeszintjének­csökkenését­lenne­kénytelen­elszenvedni.­A­tőkeszintek­eloszlásának­vizsgálatakor­erős­heterogenitást­látunk:­míg­néhány­bank­igen­kedvező­mutatóval­rendelkezik,­a­többség­tőkemegfelelése­egy­ szűkebb­tartományban­szóródik,­az­alacsonyabb­tőkemegfelelési­szinteken­sokkal­több­bank­összpontosul­(9.­ábra)­Mivel­a­ bemutatott­eloszlás­darabszám­alapú,­érdemes­megjegyeznünk,­hogy­kiemelkedően­magas­tőkemegfelelés­általában­kisebb­ bankoknál­ fordul­ elő,­ mivel­ nagyobb­ bankoknál­ igen­ költséges­ lenne­ a­ követelmény­ többszörösét­ tartani.­

Nem­ véletlen­ 22 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 A­PIACI­KOCKÁZATTAL­KIEGÉSZÍTETT­HITELKOCKÁZATI­STRESSZTESZT 8. ábra A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása 40 % % 40 36 36 32 32 28 28 24 24 20 20 16 16 12 12 8 8 Minimális szabályozói tőkeszint 4 4 0 Első év vége Második év vége Első év vége Alappálya 0 Második év vége Stresszpálya A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója Megjegyzés: Függőleges vonal: 10–90 százalékos tartomány, téglalap: 25–75 százalékos tartomány. 9. ábra Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve -hiánya a stresszpályán 1200 Mrd Ft % 40 30 600 20 300 10 0 0 –300 –10 2005. I név II. név III. név IV. név 2006. I név II. név III. név IV. név 2007. I név II. név III. név IV. név 2008. I név II. név III. név IV. név 2009. I név II. név III. név IV. név 2010. I név II. név III. név IV. név

2011. I név II. név III. név IV. név 2012. I név II. név III. név IV. név 900 Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőke Stressz Index (jobb tengely) Megjegyzés: A mutató a 8 százalékhoz viszonyított, normált tőkehiányok tőkekövetelménnyel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvenciakockázat a stresszpálya mentén. tehát,­hogy­a­bankrendszeri­átlagos­tőkemegfelelés,­ami­a­bankok­méretét­is­figyelembe­veszi,­nem­tükrözi­a­felső­negyedbe­ eső­értékek­viszonylag­nagy­szóródását. Az­időbeli­összehasonlítást­szolgáló­Tőke­Stressz­Index­ábráján­jól­beazonosíthatóak­a­nagyobb­hatású­események:­a­2008– 2009-es­akut­válságperiódus,­a­2009-es­év­során­végrehajtott­anyabanki­tőkeemelések,­a­bankadó­2010­harmadik­negyedévi­

bevezetése,­illetve­a­végtörlesztési­program­2011­második­felében.­Az­ezt­követő­időszakban­az­index­csökkenő­értékében­ MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 23 MAGYAR NEMZETI BANK a­végtörlesztés­miatti­bankadókedvezmény­mellett­a­tőkebevonás­folytatódása­is­szerepet­játszott.­Az­index­értékének­az­ utolsó­negyedévekben­tapasztalt­ismételt­emelkedésében­a­hitelintézeti­különadók­teljes­összegben­való­véglegesítése­mellett­az­is­szerepet­játszik,­hogy­néhány­jelentős­intézmény­a­bankrendszeri­átlagot­jóval­meghaladó­hitelezési­veszteségeket­ szenvedett­el,­amelyet­tőkeemeléssel­nem­kompenzált,­így­az­gyengítette­induló­tőkehelyzetét. 24 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 4. Konklúzió A­ Magyar­ Nemzeti­ Bank­ kiemelt­ feladata,­ hogy­ elősegítse­ a­ pénzügyi­ közvetítőrendszer­ folyamatos,­ stabil­ működését.­

A­hazánkban­2008­őszétől­eszkalálódó­válság­miatt­éppen­ezért­előtérbe­került­a­bankrendszer­sokkellenálló­képességének­ folyamatos­vizsgálata.­Ennek­fontos­eszközei­a­stressztesztek,­amelyek­eredményei­állandó­segítséget­nyújtanak­döntéshozatal­során,­illetve­a­Jelentés a pénzügyi stabilitásról­című­kiadványunkban­is­segíti­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­folyamatainak­értékelését Tanulmányunkban­ egy­ pillanatképet­ adtunk­ a­ módszertanról.­ Amint­ látható­ volt,­ a­ mostani­ keretrendszerünkben­ több­ tényező­számszerűsítése­egyszerű­feltételezéseken,­becslésen­alapulnak.­Fontosnak­tartjuk,­hogy­ezek­esetében­a­későbbiek­ folyamán­modelleket­alkalmazzunk.­Emellett­a­nemzetközi­gyakorlat­fejlődése­is­motiválja­a­folyamatos­fejlesztéseket­Az­ idővel­ növekvő­ információs­ bázisunk­ pedig­ a­ most­ működő­ modellek­

folytonos­ felülvizsgálatát­ igényli.­ A­ szolvenciastresszteszt­ egyik­ kulcsa­ a­ hitelezési­ veszteségek­ meghatározása­ Jelenleg­ csak­ a­ PD-k­ számszerűsítését­ végezzük­ modell­ alapon,­így­fontos­az­LGD-számítás­módszertanának­fejlesztése.­A­CRD­IV­fokozatos­bevezetése­ugyancsak­fejlesztést­igényel­ elsősorban­a­stresszelt­tőke­számszerűsítésénél.­A­szabályozói­változás­emellett­a­likviditási­stressztesztet­is­érinti,­hiszen­a­ hitelintézeteknek­újfajta­likviditási­követelményeknek­kell­megfelelniük.­Végül­a­gazdasági­környezet­változása­is­fejlesztéseket­indokolhat­A­fokozatos­kilábalással­a­jelenlegi­statikus­mérlegfeltevésünk­nem­lesz­prudens­megközelítés­A­későbbiekben­át­kell­gondolnunk,­hogyan­vesszük­figyelembe­a­növekvő­hitelállománnyal­változó­tőkekövetelményt

A­fentiekben­jelenlegi­stressztesztjeink­céljáról,­működéséről­és­az­általa­nyújtott­eredmények­értelmezéséről­kívántunk­egy­ részletes­ áttekintést­ adni.­ Stressztesztünk­ során­ külön­ vizsgáljuk­ a­ bankok­ likviditási­ és­ szolvenciahelyzetét­ A­ likviditási­ stressztesztben­arra­vagyunk­kíváncsiak,­hogy­a­hazai­bankrendszer­egy­összetett­likviditási­sokknak­mennyire­képes­ellenállni.­A­likviditás­fogalmának­definíciójaként­a­hazai­gyakorlatban­használt­mérlegfedezeti­mutatót,­illetve­az­erre­előírt­10­

százalékos­minimumelvárást­használjuk­fel.­Ezen­a­mutatón­vezetjük­át­egy­komplex­likviditási­sokk­hatásait­Eredményeinkben­megnézzük,­hogy­rendszerszinten­mekkora­pótlólagos­likviditásra­lenne­szükség­ahhoz,­hogy­egyetlen­banknak­se­okozzon­problémát­még­stresszben­sem­a­szabályozás­betartása­A­rendszerszintű­igény­mellett­figyelemmel­kísérjük­az­egyedi­ bankok­teljesítményét,­illetve­a­devizalikviditás­helyzetét.­ A­ szolvenciastressztesztben­ ezzel­ szemben­ arra­ vagyunk­ kíváncsiak,­ hogy­ egy­ erőteljes­ makrogazdasági­ sokk­ a­ hitelezési,­ illetve­a­piaci­kockázatok­miatt­milyen­veszteségeket­okoz­a­bankrendszerben,­és­ez­hogyan­hat­a­banki­tőkemegfelelésre.­

Ehhez­számszerűsítjük,­hogy­kétéves­időhorizonton­milyen­hitelezési­veszteségek­előtti­korrigált­jövedelmet­várunk­a­bankrendszertől­abban­az­estben,­hogy­ha­nagyon­nehéz­makrogazdasági­körülmények­között­kell­működniük.­Hasonlóképpen­ modellezzük­azt­is,­hogy­ebben­az­esetben­mekkora­veszteségeket­szenvednének­el­a­bankok­a­hitelportfólión,­illetve­milyen­ jövedelmi­konzekvenciái­lennének­az­értékpapír-portfólió,­illetve­a­devizális­tételek­átértékelődésének.­Mindezek­figyelembevételével­tudjuk­számszerűsíteni­a­stressz­utáni­tőkeemelési­igényeket­Stressztesztünkben­a­rendszerszintű­eredmények­ mellett­figyelmet­fordítunk­a­bankok­közötti­aszimmetriára­is.­Így­nemcsak­rendszerszintű­problémák­feltárására­van­lehetőségünk,­de­a­rendszer­számára­legnagyobb­veszélyt­jelentő­egyedi­intézményeket­is­meg­tudjuk­nevezni

MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013 25 5. Felhasznált irodalom European­Central­Bank­(2013):­A­macro­stress-testing­framework­for­bank­solvency­analysis.­Monthly Bulletin,­August Gáspár­Katalin–Varga­Zsuzsa­(2011):­A­bajban­lévő­lakáshitelesek­elemzése­mikroszimulációs­modellezéssel.­Közgazdasági Szemle, 58.­évf­június­pp­529–542 Geršl,­Adam–Petr­Jakubík–Tomáš­Konečný–Jakub­Seidler­(2012):­Dynamic­Stress­Testing:­The­Framework­for­Testing­Banking­Sector­Resilience­Used­by­the­Czech­National­Bank.­CNB Working Paper Series,­11­Czech­National­Bank Holló,­Dániel–Mónika­Papp­(2007):­Assessing­household­credit­risk:­evidence­from­a­household­survey.­MNB Occasional Papers,­70. Holló­Dániel–Körmendi­Gyöngyi–Szegedi­Róbert–Világi­Balázs–Vonnák­Balázs­(2013):­Módszertani leírás a kiemelt pénzügyi stabilitási indexekről. Kézirat Komárková,­ Zlatuše–Adam­

Geršl–Luboš­ Komárek­ (2011):­ Models­ for­ Stress­ Testing­ Czech­ Banks´­ Liquidity­ Risk.­ CNB Working Paper Series,­11.­Czech­National­Bank Magyar­Nemzeti­Bank­(2012):­Jelentés a pénzügyi stabilitásról, november. Tamási,­ Bálint–Balázs­ Világi­ (2011):­ Identification­ of­ credit­ supply­ shocks­ in­ a­ Bayesian­ SVAR­ model­ of­ the­ Hungarian­ Economy.­MNB Working Papers,­2011/7 Valentinyiné­ Endrész­ Marianna–Vásáry­ Zoltán­ (2008):­ Makro­ stresszteszt­ ágazatspecifikus­ csődráta-modellekkel.­ MNB Working Papers,­2008/2.­Magyar­Nemzeti­Bank Van­ den­ End,­ Jan­ Willem­ (2010):­ Liquidity­ Stress-Tester:­ A­ model­ for­ stress-testing­ banks’­ liquidity­ risk.­ CESifo Economic Studies,­56/1. Zeman,­ Juraj–Pavel­ Jurca­ (2008):­ Macro­ Stress­ Testing­ of­ the­ Slovak­ Banking­ Sector.­ National Bank of Slovakia Working Papers, January. 26 MNB-TANULMÁNYOK 109. • 2013

MNB-tanulmányok 109. Stressztesztek­a­Magyar­Nemzeti­Bank­gyakorlatában 2013.­november Nyomda:­D-Plus H–1037­Budapest,­Csillaghegyi­út­19−21