Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Joghatóság, hatáskör, illetékesség, normativitás, diszkrecionalitás

Joghatóság, hatáskör, illetékesség, normativitás, diszkrecionalitás Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni. A következő kérdés, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon, stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról Joghatóság, hatáskör és illetékesség A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség szabályai azt határozzák meg, hogy a közigazgatási szervek közül melyik köteles eljárni egy adott ügyben. Ezeket az ügyfélnek is ismernie kell, hiszen ezek vizsgálata alapján derül ki számára, hogy melyik szerhez kell benyújtania a kérelmét. Joghatóság

A joghatóság azt jelöli ki, hogy melyik ország közigazgatási szerve jár el. Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – Magyarország területén a magyar hatóság jár el [2004. évi CXL tv 18 § (1) bek] Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – Magyarország területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni [2004. évi CXL tv 18 § (2) bek] Hatáskör A hatáskör azt jelöli ki, hogy a magyar közigazgatási szervek közül melyik típusú hatóság jár el. A hatáskört az

adott ügy tárgya alapján lehet megállapítani (pl a tulajdonjog-bejegyzést a járási földhivatal végzi, az építési engedélyt az építésügyi hatóság adja ki). A hatóság hatáskörét – a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával – mindig jogszabály állapítja meg. A jogszabályban meg kell jelölni az elsőfokú, továbbá – ha az nem a Ket. szerinti hatóság –, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot [2004 évi CXL tv 19 § (1) bek.] Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át [2004. évi CXL tv 19 § (2) bek] Illetékesség Az illetékesség azt jelöli ki, hogy a hatáskörrel rendelkező magyar közigazgatási szervek közül melyik a konkrétan eljáró hatóság (pl. a tulajdonjog-bejegyzést

melyik járási földhivatal végzi; az építési engedélyt melyik építésügyi hatóság adja ki). A hatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Kivételt képeznek a fővárosi kerületi illetékességű hatóságok, amelyek a főváros egész területén végezhetnek eljárási cselekményt [2004. évi CXL. tv 25 §] Általános illetékesség A Ket.általános illetékességi szabályai szerint - ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, kivétel: - az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme határozza meg az illetékességet, ha az ügyfél lakcíme ismeretlen

(korábban a tartósan, három hónapot meghaladó külföldi tartózkodás is ilyen kivételt képezett, de ez már nem számít kivételnek), - utolsó ismert hazai lakcím hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes; b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik (pl. építési engedélyezési eljárásban, a parlagfűirtás elmulasztása miatti bírság kiszabása); c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, (pl. üzlet megnyitása, telephely kialakítása); d) a jogellenes magatartást elkövették (pl. az engedély nélküli szemétlerakás) [2004 évi CXL tv. 21 § (1), (4) bek] Speciális illetékesség Speciális illetékességi szabályok (akkor érvényesülnek, ha az általános illetékességi szabályok alapján nem jelölhető ki a konkrét szerv): a)

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A szakhatóságok közreműködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. Példa: A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel [2003. évi CXXVIII tv 9 §; 347/2006. (XII 23) Korm rend 12 §] b) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok

közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (ez az ún. megelőzés szabálya) [2004. évi CXL tv 21 § (5) bek] c) A hatósági bizonyítvány kiadására az általános illetékességű hatóságok mellett az a hatóság is illetékes, amelynek - területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt, - területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, - nyilvántartása az adatot tartalmazza [2004. évi CXL tv 83 § (2) bek] Egyéb jogszabályi illetékesség Egyéb jogszabályban rögzített illetékességi szabályokat főként a regionális szinten, vagyis nem egy megye vagy egy település közigazgatási határaihoz igazodó illetékességű szerveknél találhatunk. A külön jogszabályban meghatározott illetékességi terület alapján főszabály szerint a Ket. általános illetékességi szabályai szerint kell kijelölni az

eljáró szervet A jogszabályok különös, illetve kizárólagos illetékességi okokat is rögzíthetnek, ez azt jelenti, hogy bizonyos ügyekben a hatáskörrel rendelkező hatóságok közül kizárólag csak egy - vagy több - szerv jár el. Hatásköri, illetékességi vita Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését [2004. évi CXL tv. 23 § (1) bek] Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: a)illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv,

ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, b)hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [2004. évi CXL. tv 23 § (3) bek] A közigazgatási eljárás szakaszai A közigazgatási hatósági eljárásnak három szakasza van: a) Első fokú eljárás (alapeljárás) Az eljárás mindig ezzel a szakasszal kezdődik, és nem létezik olyan hatósági eljárás, amelyben ne lenne alapeljárás (ez a szakasz minden közigazgatási eljárásban megtalálható). A Ket. kimondja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni [2004. évi CXL tv 20 § (1) bek] Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél a kérelmét benyújtotta (pl. a szomszéd bejelentése alapján a hatóság tudomására jut az engedély nélküli építkezés), illetőleg a hatóság észlelte, hogy hivatalbóli

eljárás keretében intézkednie kell, a hatóságnak meg kell indítania az eljárást. Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja [2004. évi CXL tv 20 § (2) bek] Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Vagyis elméletileg nem lehet az ügyfelet azzal útjára bocsátani, hogy az ügyben nem járhat

el az adott hatóság [2004. évi CXL tv 22 § (2) bek] Az első fokú eljárás az alábbi főbb szakaszokból áll: - az eljárás megindítása - kérelem vizsgálata és a tényállás megállapítása, tisztázása, bizonyítása - a hatóság döntése b) Jogorvoslati eljárás (másodfokú eljárás) Erre a szakaszra csak akkor kerül sor, ha az ügyfélnek nem felel meg az első fokú döntés (pl. nem teljesítették a kérelmében foglaltakat vagy véleménye szerint jogszabálysértő), és él valamelyik jogorvoslati lehetőségével. A jogorvoslati eljárásra akkor is sor kerülhet, ha a másodfokú szerv nem fogadja el az első fokú eljárásban hozott döntést. c) Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárásra csak akkor kerül sor, ha az ügyfél a jogerős (az első vagy másodfokú) döntésben foglaltaknak önként, határidőben nem tesz eleget