Kommunikáció | Felsőoktatás » Kommunikáció és hangtan

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS HANGTAN KOMMUNIKÁCIÓ MI A KOMMUNIKÁCIÓ? Latin eredetű szó: communicatio (fn) • közzététel, teljesítés, megadás, gondolat közlése a hallgatóval Tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen eszköz, jelrendszer segítségével. A kommunikáció létrejöhet más élőlények (állatok, növények), illetve emberek és gépek, sőt csak gépek között is (számítógépes rendszerek). A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA JACOBSON FÉLE NYELVI MODELL 1960. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Feladó: különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenetet küld a címzettnek. Címzett: a feladótól kapott üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol (ebben az esetben, szerepet cserélnek, ő lesz a feladó). A kommunikációban részt vehet két vagy több ember is. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Kód: az üzenetet kifejező összefüggő jelek. 1. Nyelvi

kód: írott vagy beszélt formában fordulnak elő 2. Nem nyelvi kód: tekintet, testtartás, gesztus, mimika, érintés A kommunikáció csak akkor lesz sikeres, ha a résztvevők közös nyelvet beszélnek. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Csatorna: a megfogalmazott üzenet ezen jut el a feladótól a címzettig. 1. Hallható: telefonbeszélgetés 2. Látható: levél 3. Érezhető: tapintás Egyszerre lehet többféle is: beszélgetés. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Közös valóság: az a valóságdarab, amit mind a két félnek ismernie kell ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak és megértsék egymást. Közös előismeret: a kommunikációs partnereknek megfelelő ismeretük, tudásuk legyen arról, amiről beszélgetnek. Közös előzmények: ha olyan dolgokról beszélnek, amit együtt éltek át, az megkönnyíti a felek közti kommunikációt. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Beszédhelyzet: a szöveg, közlemény (írott vagy

beszélt) mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el. Ebbe beletartozik a: 1. Kapcsolat: a partnerek között lévő kontaktus, viselkedés 2. A helyzet külső-belső körülménye 3. A nyelvi és nem nyelvi jelek Zaj: azok a tényezők, amelyek zavarják a komm. foly-t, torzítják az üzenetet, gátolják annak eljutását a befogadóhoz. A KOMMUNIKÁCIÓ CÉLJA Tájékoztató szerep Kifejező szerep Felhívó szerep Kapcsolatteremtő szerep Kapcsolatfenntartó szerep Kapcsolatzáró szerep Esztétikai szerep Értelmező (metanyelvi) funkció A KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAI A KOMMUNIKÁCIÓ Közvetlen Közvetett Kétirányú két barát beszélget telefonbeszélgetés egy asztalnál Egyirányú előadás az iskolában televízióadás A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma, mely nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével közvetít

információkat. A tömegkommunikációs eszközök funkciói: Tájékoztatás Felhívás Érzelemkifejezés TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Mi a célja a videónak? Milyen, a meggyőzésre szolgáló eszközöket használnak a készítők? WOW Hungary https://www.youtubecom/watch?v=j7q0Y JZMrg HANGTAN A BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE Beszélőszervek:  Tüdő  Nyelvcsap  Légcső  Orrüreg  Gégefő  Szájüreg  Hangszalagok  Garatüreg A LEVEGŐ ÚTJA A nyelvcsap irányításával indul el > szájüreg > orrüreg > távozik az ajkakon és az orron át. A szájüregben lévő beszélőszervek: Nyelv Szájpadlás Fogak Ajkak Orrhangok: m, n, ny A GÉGEFŐ METSZETE HANGSZALAGÁLLÁSOK A HANGSZALAGOKNAK 5 ALAPÁLLÁSÁT KÜLÖNBÖZTETJÜK MEG A HANGKÉPZÉS SZEMPONTJÁBÓL: HANGSZALAGÁLLÁSOK Zárállás: A két hangszalag szorosan egymáshoz simul. A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti őket, s a

gégefőben tiszta zenei hang, zöngehang keletkezik. Ez a zönge az alapja a magánhangzóknak és a zöngés mássalhangzóknak. Résállás: A két hangszalag kicsit eltávolodik egymástól, kb. 10°-os szöget zárnak be. Ebben az állásban csupán egyetlen hangot képezünk, a h-t HANGSZALAGÁLLÁSOK Nyitott állás: A hangszalagok eltávolodnak egymástól, közöttük kb. 30°-os szög lesz. A levegő ekkor nem érinti a hangszalagokat, hanem továbbhalad a szájüregbe Így keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók. Suttógóállás: a hangszalagok egymáshoz tapadnak, de a hangszalagok végén lévő két porc, a kannaporcok rést alkotnak. Amikor suttogunk, akkor hangszalagjaink ezt az állást veszik fel. A suttogva ejtett hangok mind zöngétlenek Légzőállás: Belégzéskor a hangszalagok 45°-os szöget zárnak be. A MAGÁNHANGZÓK (MGH) KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI Nyelvünkben 14 magánhangzó van. Képzésük: a levegő megrezegteti a

zárállásban lévő hangszalagokat, a levegő más akadályba nem ütközve távozik. Képzésükben nagy szerepe van a nyelvnek és ajkak mozgásának. A MGH-K KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A NYELV MOZGÁSA LEHET: Vízszintes: Függőleges: oMagas (palatális) oFelső oMély (veláris) oKözépső oAlsó oLegalsó A MGH-K KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI Az ajkak működése szerint: ajakkerekítéses (labiális) ajakréses (illabiális) Megkülönböztetünk rövid és hosszú mgh-kat. SOROLD FEL A MGH-KAT! HELYETTESÍTSD BE ŐKET AZ ‚X’-EK HELYÉRE! Mély magánhangzók Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású Ajakkerekítés es x,x Ajakréses x,x x Magas magánhangzók Ajakkerekítés es x,x Ajakréses x,x x x,x x x A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI UBORKAFÁN ÜLŐ IRIGY NÉMET. MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK Nyelvünk ősi sajátosságát, hogy a szavakban a mgh-k szabályosan

rendeződnek, hangrendnek nevezzük. 1. Magas hangrendű szavak: kilenc, este, fehér 2. Mély hangrendű szavak: anya, álom, falu 3. Vegyes hangrendű szavak: fiú, leány, béka, ifjú o o Vegyes hangrend kialakulása: finnugor mgh- rendszerben létezett mély ‚i’ és mély ‚e’ hang > ezek eltűntek a nyelvből és megfelelő magas hangokkal helyettesítették őket. A mély hangrendű szavakból így keletkeztek a vegyesek A vegyes hangrendű szavakban a mély és magas hangok közül csak az i-í; e-é hangok fordulnak elő. MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK Az összetett szavak toldalékolását az utótag határozza meg: képtárban, vaskéssel. Illeszkedés törvénye: - kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek: -nak/-nek; -ban/-ben Pl.: házban, kertben, barátnak, embernek - háromalakú toldalékok ajakműködés szerint illeszkednek: -hoz/-hez/-höz Pl.: házhoz, kerthez, fűhöz Hiátustörvény: - ha a szavakban két mgh kerül egymás mellé, gyakran

ejtéskönnyítő ‚j’ hangot toldunk be: Pl.: fiú [fijú]; dió [dijó] A MÁSSALHANGZÓK (MSH) KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A msh-k a hangszalagok állásától függően lehetnek: Zöngések Zöngétlenek Amikor msh-t képezünk a levegő a szájüreg részén akadályba ütközik (kivétel: ‚h’hang). Akadály: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv. A MSH-K KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A msh-k képzésének módja szerint elkülönítjük a: Zár-, orr-, rés-, zár-rés, és pergő hangoka. A MÁSSALHANGZÓK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A MÁSSALHANGZÓHANGZÓTÖRVÉNYEK Zöngésség szerinti részleges hasonulás A képzés helye szerinti részleges hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-rövidülés Mássalhangzó-kiesés A msh.törvények a beszédfolyamat egészében hatnak, az egymás mellett álló szavakra is érvényesek: én meg [ém meg], péntek

délben [pénteg délben] RÉSZLEGES HASONULÁS 1. Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Ha két msh közül az egyiknek a képzése részben közeledik a másik képzéséhez. Zöngésedés Pl.: vasgolyó (vazsgolyó), juhászbojtár (juházbojtár), szavakban (szavagban) Zöngétlenedés Pl.: dobtam (doptam), hívtam (híftam), hoztam (hosztam) RÉSZLEGES HASONULÁS 2. Képzés helye szerinti részleges hasonulás Az ‚n’ hang változik meg, az utána következő két ajakkal képzett msh hatására ‚m’ lesz belőle.  Pl.: színpad (szímpad), ellenben (ellemben), én meg (ém meg) TELJES HASONULÁS Az egymás mellé kerülő msh-k közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. 1. Hangtani kötöttségű (Írásban nem jelöljük) A szó belsejében z+s, sz+s msh-k kerülnek egymás mellé. Pl.: község (kösség), egészség (egésség) 2. Grammatikai kötöttségű (Van hogy írásban jelöljük van hogy nem)

Ha a msh-k szóelemek találkozásánál kerülnek egymás mellé.  Írásban jelölt: kenyérrel, ezzel, mossa, eddze Írásban nem jelölt: anyja, nagyja, hagyja, vallja ÖSSZEOLVADÁS Ha két szomszédos msh ellentétét úgy oldjuk fel, hogy helyettük egy harmadik hosszú hangot ejtünk. Pl.  botja (bottya), vádja (vággya)  látja (láttya), adja ( aggya)  tudsz (tucc), látsz (lácc)  tanítson (taníccson)  láss, fuss (EZEK ÍRÁSBAN JELÖLTEK!!! [ t+ j > lát+ j, fut +j ] ) RÖVIDÜLÉS Ha egy hosszú és egy rövid msh kerül egymás mellé, és ilyenkor a hosszút röviden ejtjük. Pl.:  hallgat (halgat), jobbra (jobra) MILYEN TÖRVÉNYSZERŰSÉG FIGYELHETŐ MEG A KÖVETKEZŐ SZAVAKNÁL? ÍRD A TÁBLÁZAT MEGFELELŐ SORÁBA! dobta, nézd meg, tanítja, mindnyájan, képpel, hagyja, költség, szállj, rázza, azonban, mosdó, színpad, otthon , többre Mássalhangzótörvény Zöngésség szerinti részleges hasonulás A képzés

helye szerinti részleges hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-rövidülés Mássalhangzó-kiesés példa1 példa2 MEGOLDÁS