Történelem | Középiskola » Nagy-Britannia a két világháború között

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:106

Feltöltve:2007. május 17.

Méret:54 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Nagy-Britannia a két világháború között (1918 – 1939) Anglia gazdasági lemaradása a világháború után nyilvánvaló lett. A háború során hitelezőből adóssá vált, a kereskedelmi flotta jelentős része elpusztult A hagyományos iparágak (acélgyártás, szénbányászat, gépgyártás) válságba kerültek, elsősorban azért, mert Németország összeomlásával elvesztették legnagyobb külföldi piacukat. A font inflációja tovább rontotta a brit áruk versenyképességét, így a növekvő munkanélküliség már 2 millió embert érintett Lloyd George kormánya 1918-ban munkanélküli segély bevezetésével próbált enyhíteni a helyzeten. Bár a húszas években a gazdaság konszolidálódott, a munkanélküliség magas maradt 1926-ban sztrájkhullám söpört végig az országon, ezért betiltották az általános sztrájk jogát. A háborúban a nők munkába állása választójogi reformot eredményezett: 30 éves kortól a nők is szavazhattak

(férfiak 18-tól). Így az 1918-as választásokon először szavazhattak nők Új koalíciós kormány alakult, amelyben az 1906-ban létrejött Munkáspárt is részt vett. A világháború alatt újra kiéleződött az ír kérdés. 1916-ban Sinn Féin ír függetlenségi mozgalma kirobbantotta a húsvéti felkelést, amelyet a brit kormány levert. A világháború után megszervezett Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) újrakezdte a harcot, saját parlamentet és kormányt hozott létre Dublinban. Az 1921-ben kötött ír-angol megállapodással a szigetet kettéosztották Nagyobb részén létrejött a Brit Birodalom önkormányzattal bíró Ír Szabad Állam, még északi, protestáns többségű terület (Észak-Írország) Nagy-Britannia önkormányzattal rendelkező része maradt. 1937-ben az írek végleg kivonták magukat a brit fennhatóság alól és megalakult a szuverén Ír Köztársaság. A húszas években először alakíthatott kormányt MacDonald vezetésével a

Munkáspárt. A brit politikai váltógazdaságban egyre inkább a Munkáspárt vette ás a Liberális párt helyét. 1929-33-ban a világválság idején a munkanélküliek száma hárommillió fölé nőtt, s a kormányok szigorú takarékossági intézkedésekkel, a font leértékelésével, és védővámokkal próbálták egyensúlyban tartani a gazdaságot. Demokratikus úton próbálták kezelni a válságot és megoldást találni. 1931-ben MacDonald Munkáspártja koalíciós kormányt alakított a Tory (Konzervatív) párttal. Itt is megjelentek a szélsőséges mozgalmak, de nem tudtak teret nyerni Nagy-Britannia gazdasági talpra állását segítette a B rit Nemzetközösség, amely az 1931-ben jött létre. Célja a politikai önállósodás a gyarmatok (domíniumok) számára, de a gazdasági függést erősebbé tette. A 30-as évek második felétől fokozatosan konzervatív párti előretörés jellemző. Külpolitikában az ésszerű engedmények elvén

viselkednek Hitlerrel szemben, eszerint 1935-ben kötik meg az angol-német flottaegyezményt, amely engedélyezi Hitlernek, hogy felszerelhesse hadiflottáját. 1936-tól a spanyol polgárháborúban benemavatkozási politikát folytat Konzervatív vezetők a ’30-as években Chemberlain (1918-ban részt vesz a müncheni konferencián és beleegyezik Csehszlovákia feldarabolásába) és Baldwin