Történelem | Középiskola » A magyar társadalom a rendszerváltás után

A MAGYAR TÁRSADALOM A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Magyarországon már a szocializmus időszakában is jelentős jövedelmi különbségek léteztek. A rendszerváltás után ez a f olyamat felgyorsult. A reáljövedelmek 1996-ig csökkentek, a közepes jövedelműek száma a 90-es években lényegében nem változott. Kialakult egy jelentős számú szegény réteg. Megjelent a munkanélküliség Nőtt a szellemi foglalkozásúak és a s zolgáltatásban dolgozók aránya, csökkent a fizikai dolgozók aránya. Mezőgazdasági termelésből a társadalom csupán 6%-a élt 2001-ben. Tovább folytatódott a születésszám csökkenése. A fiatalok később házasodnak, s vállalnak gyermeket. Az ezredfordulón a párok tizede házasság nélkül élt Míg 1970-ben a gyermekek 5%-a addig 2000-ben 28%-a született házasságon kívül. Az egészségügyi rendszerünk nem felel meg a k or követelményeinek. Vannak biztató jelek: a s zületéskor várható élettartam növekedni kezdett, nem

csökkent viszont az alkoholizmus, és terjed a kábítószer-fogyasztás. A nagyvárosok terjedése megállt, viszont a lakosságuk nő. A települések közötti különbségek is nőttek, s ezek a különbségek akár megyén belül is jelentősek lehetnek. Érvényesül a szabad iskola-, és tankönyv-választás. A 18-22 év közötti népességben a főiskolai-egyetemi hallgatók száma megduplázódott. 2000-re felére nőtt azok száma akik egyetlen könyvet sem olvastak el. Megszűnt az egyházak közvetlen állami felügyelete, szabaddá vált vallási közösségek, egyházak alapítása. Lehetőség nyílt az egyházak kárpótlására, a vallásosság viszont nem változott. A korábbinál gazdagabbá vált a kúltúrális termékek kínálata