Történelem | Középiskola » Magyar államalapítás

Magyar államalapítás Géza fejedelem (972-997) Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött a császárhoz, lemondott ausztriai és morvaországi területeiről. Megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről is. A kereszténység elvételével Géza leszerelte a n émetek magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat. Fiának Vajknak is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt

pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz. I. (Szent) István (997-1038) Fiának, Istvánnak először Koppány felkelését (997), majd az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt kellett legyőznie. 1000-ben királlyá koronáztatta magát Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani

várkatonasággal biztosítsa. A várkatonaság a várjobbágyoknak nevezett elöljárók irányítása alatt állt. Az ispánnak a közigazgatás mellett igazságszolgáltatási jogköre is volt a vármegyében. Az ott élő lakosság másik nagy hányadát a területén lévő királyi, királynői, illetve hercegi udvarházak ellátása és az azokhoz tartozó udvari birtokok megművelésére rendelték. Őket nevezték udvarnokoknak Munkájukat az udvarnokispán vagy nádorispán és az udvarnagyok szervezték meg. Ez utóbbiakra egy-egy megye udvarházainak igazgatását bízták. Tevékenységüket a királyi főhivatalnokok ellenőrizték Ezzel lényegében kialakult a 1 királyi vármegye szervezete, a királyi udvarból mint központból irányított közigazgatás hierarchiája. István az új rendet és szervezetet törvényekkel is igyekezett megerősíteni. Két törvénykönyvét ismerjük. Egyházszervezet kialakítása A hittérítést külföldi papok végezték.

Ez István uralkodása alatt be is fejeződött A II törvénykönyv elrendelte, hogy 10-10 falunként építsenek egy templomot. A királyi magánbirtokon püspökséget szerveztek, a XI. században tíz ilyen volt Esztergom érsekség rangjára emelkedett, aminek azért volt nagy jelentősége, mert biztosította a magyarországi egyház függetlenségének a német érsekségtől. Megindult a hazai papképzés is, a szerzetesség is meghonosodott, bencés apátságok alakultak Pannonhalmán, Veszprémvölgyben, Pécsváradon, Zalaváron és Bakonybélben. Első királyunk birtokadományokkal és a a magyarországi lakosságra egyház rótt egyházi gazdasági hátterét tizedszolgáltatási hatalmas kötelezettség elrendelésével teremtette meg. Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté Apja politikáját folytatva, sikerült Magyarországot beillesztenie a keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást. 2