Történelem | Középiskola » A Bécsi Kongresszus

Bécsi Kongresszus 1814-ben, Bécsben ültek össze a vezető hatalmak képviselői, hogy a Napóleon által felbolygatott Európát újrarendezzék. Alapelvük a megsértett legitimitás helyreállítása és Franciaország megfékezése volt A különböző hatalmak ezen túlmenően saját érdekeiket is érvényesíteni próbálták Oroszország hódításait akarta legalizálni, az ellenérdekeltek éppen az orosz terjeszkedésnek igyekeztek gátat szabni, s ennek érdekében a közép-európai hatalmakat támogatták. A bécsi kongresszuson megjelentek Oroszország, Poroszország, Bajorország, Würtenberg, Baden és Dánia uralkodói. Ausztriát Metternich herceg és Gentz képviselték, Oroszországot Nesselrode gr. és Razumovszky, Angliát Wellington, Poroszországot Hardenberg herceg és Humboldt Vilmos, Franciaországot pedig Talleyrand képviselte. 100-nál több államférfi jelent meg Bécsben, sokáig fényes mulatságok között folytak a napok. Végre aztán a

lényegre tértek az uralkodók hogy megoldják a két fő feladatot: 1. Az Európai államrendszer és a politikai egyensúly helyreállítása 2. Németország belső viszonyainak rendezése Nehézséget főképpen a lengyel kérdés okozott ugyanis Poroszország lengyel birtokainak részéről nem akart lemondani, csak Szászországról, I Sándor cár pedig magáénak követelte a varsói hercegséget, hogy abból orosz protektorátus alatt lengyel királyságot alakíthasson. Ezeknek a terveknek Anglia és Ausztria ellene volt. A pártok a lengyel kérdésben olyan ellenségesen álltak egymáshoz, hogy Európát 1824 decemberében újabb háború fenyegette A francia képviselő egymásnak ugrasztotta a hatalmakat majd ügyesen 1815 januárjában egy hármas titkos szövetséget hozott létre Anglia, Ausztria és Franciaország között, mely Poroszország és Oroszország lengyel-szász tervei ellen irányult. Végül kompromisszumot kötöttek, Poroszország megkapta

Szászország északi részét. A varsói hercegséget szintén két részre osztották a nyugati részt Poroszország kapta meg, míg a többi rész a lengyel királysággal együtt Sándor cárra szállott. Poroszország kapta Kleve, Berg, a R ajna bal partjának vidékét, míg Danzig a s véd Pomerániát Rügen szigettel, ezek fejében Hannovernek, Bajorországnak és Dániának átengedtek egy kisebb területet Poroszországból. Poroszország 33000 km 2- t vesztett, de félmillió lakost nyert Németalföld új királya I Vilmos, Nassau helyett luxemburgi nagyhercegséget kapta ajándékba. A tárgyalások még folytak, amikor jött a hír, hogy Napóleon titokban elhagyta Elba szigetét, kikötött Franciaország partjainál és Párizs fele nyomul. A Napóleonnal eddig kötött szerződéseket egyből felbontották, mivel megzavarta az európai békét és eldöntötték, hogy a hatalmak összetartanak. Szent Szövetség A Szent Szövetséget I. Sándor orosz cár, I

Ferenc osztrák császár és III Frigyes Vilmos porosz király kötötték Párizsban, 1815 s zept. 25-én Céljuk Napóleon újbóli legyőzése volt Az említett hatalmak örök békét és testvéri szövetséget kötnek egymással, s megfogadják, hogy népeiket a keresztény szeretet és igazságosság szellemében fogják kormányozni. A szent szövetség gondolata I. Sándor orosz cártól eredt Sorra csatlakoztak a szövetségbe az országok, ám az 1848-as forradalmak megbuktatták a szövetséget