Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Gyenge Ildikó - A gyermeki jogok

Gyenge Ildikó S8G7VG Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Csecsemő- és Kisgyermeknevelő BA A gyermeki jogok NÉV: Gyenge Ildikó Tagozat: Nappali – Levelező Neptun kód: S8G7VG Gyenge Ildikó S8G7VG A gyermeki jogok rövid története A gyermeki jogok kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. Az újkorig a gyerekeket a szüleik – elsősorban az apa – tulajdonának tekintették, ők döntöttek a gyermek életének fontos kérdéseiben. Az iskolakötelezettség bevezetésével kezdődött meg a gyermekek és felnőttek világának megkülönböztetése. A gyermeki jogok fejlődésének legfontosabb korszaka a 20. század, mert ekkor ismerték el, hogy, a gyermekeket speciális védelem illeti meg, speciális jogok vonatkoznak rájuk. Az 1924-es Genfi Nyilatkozat az első olyan dokumentum, amely a gyermekek jólétét biztosító alapvető jogokat tartalmazza. 1959-ben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által készített, a Gyermek Jogairól Szóló

Nyilatkozat, megerősítette a korábbi alapelveket, és kiegészítette őket azzal, hogy nem csupán jogi, hanem minden más eszközzel, is biztosítani kell a gyermekek védelmét annak érdekében, hogy egészséges környezetben fejlődhessenek, szabadságot és méltó körülményeket biztosítva számukra. A gyermeki jogok igazi gyűjteménye az 1989. évi, az ENSZ közgyűlése által elfogadott Gyermek Jogairól szóló Egyezmény. Magyarország is aláírta, majd 1991-ben ratifikálta, és az 1991. évi LXIV törvénnyel ki is hirdette. Magyarország Alaptörvénye is tartalmaz a gyermekek védelmét célzó rendelkezést: Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény tartalmazza. Az Egyezmény célja: ‒ Aktív szerepvállalásra ösztönözzön ‒ Koordináció és harmonizáció Gyenge Ildikó

S8G7VG Az egyezmény 3 nagyon fontos pillérre épül: a gondoskodás-ellátás, a védelem és a részvétel joga. A gyermekek alapvető létszükségleteinek biztosítása, amely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges, például megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás biztosítása, vagy az alapvető oktatáshoz való jog. A gyermekek biztonságának védelme, többek között a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti. A gyermekkor fogalma: 1. cikk – Főszabályként a 18 életévének betöltéséig gyermeknek tekintünk mindenkit, ez a gyermekkor felső határa. A gyermekjogok minden gyereket megilletnek (Azokban az országokban, ahol a felnőttkor későbbi életkorban kezdődik, ott is csak 18 éves korig alkalmazhatók az Egyezménybe foglaltak.) Összesen 42 cikk tartalmazza a jogokat. Továbbá még 12 cikk ( 43 -54 cikk) Az Egyezmény működését foglalja össze : Ezek a cikkek

írják le, hogy mit kell tennie az államnak, az ENSZnek (beleértve az UNICEF-et) és más szervezeteknek, hogy a gyerekek minden joga érvényesüljön. Forrás: Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek, Dr . Hegedűs Andrea: A gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény, Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, UNICEF /gyermekjogok/ , Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület kiskönyve Gyenge Ildikó S8G7VG A világon ma 196 ország fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt Minden gyerek számára biztosítani kell az őt megillető jogokat, mert minden gyerek rendelkezik ezekkel a jogokkal bárki is legyen, vagy bárkik legyenek a szülei, legyen bármilyen a bőre színe, legyen fiú vagy lány. Ezeknek a jogoknak a biztosítása független attól, hogy milyen a vallása, milyen nyelven beszél, van-e valamilyen fogyatékossága, szegény vagy gazdag a gyerek. A szellemi vagy testi fogyatékossággal élő gyerekeknek

megerősített jogai vannak, mert a szükségleteik is különlegesek: ennek megfelelő oktatásra és gondozásra van joguk annak érdekében, hogy a többi gyerekhez hasonlóan nőhessenek fel. Az Egyezmény rendelkezik arról is, hogy a bármely – nemzeti, vallási, nyelvi, kisebbségi, illetve őslakos – gyerekeknek joga van saját kulturális identitásukat megtartani, saját kultúrájukat gyakorolni. De a gyermeknek is vannak KÖTELESSÉGEIK: • Ha a jogok minden gyereket megilletnek nemre, származásra, társadalmi helyzetre, nyelvre, korra, állampolgárságra vagy vallásra való tekintet nélkül, akkor a gyerekeknek maguknak is kötelességük mindenkivel emberségesen bánni. • Ha a gyerekeknek joguk van arra, hogy megvédjék őket a konfliktusoktól, a kegyetlenkedéstől, a kizsákmányolástól és az elhanyagolástól, akkor nekik is kerülniük kell az összetűzéseket, verekedéseket. • Ha a gyerekeknek joguk van a tiszta környezethez, akkor nekik is

kötelességük, hogy környezetükre vigyázzanak. • Ha a gyerekeknek joguk van a tanuláshoz, akkor a képességeiknek megfelelően, a lehető legtöbbet kell kihozniuk magukból, és tudásukat és tapasztalatukat lehetőleg meg kell másokkal osztaniuk. • Ha minden gyereknek joga van a teljes élethez, akkor nekik maguknak is segítséget kell nyújtaniuk a szükséget szenvedőknek vagy fogyatékos társaiknak. Ugyanakkor e kötelességek nem teljesítése semmiképpen nem foszthatja meg a gyerekeket jogaik gyakorlásától. Gyenge Ildikó S8G7VG Álláspontom: Véleményem szerint a magyarországi bölcsődékben, a legjobban az: 5. cikk – Szülői iránymutatás és a gyermek kibontakozó képességei és a 31. cikk – A gyermek joga a szabadidőhöz, a játékhoz és a kultúrához: Joga van játszani, pihenni, kulturális vagy művészeti tevékenységekben részt venni! Mindannyian különbözünk másoktól. Eltérő családi hagyományokkal, neveltetéssel,

másfajta adottságokkal, képességekkel, körülményekkel rendelkezünk. Ez a sokféleség egyben sokszínűséget is jelent, aminek jelentős szerepe van abban, hogy érdekes, színes legyen a világ, és mindenki megtalálja a neki leginkább megfelelő helyet és lehetőségeket. A bölcsődékben sajnálatos módon nem mindig az önfeledt és szabadon választott tevékenységről szól a napjuk a gyermekeknek. A nevelési programok, és a napirendek nagyon beszabályozzák a gyermekek minden napjait, óráit, perceit. Vitatéma lehet az, hogy a szocializációhoz elengedhetetlen a rend és a fegyelem a társakhoz és a környezethez való alkalmazkodás, szabályok betartása. Ami azt is vonzza magával, hogy a gyermekek intézményi keretek között lesznek egyforma beállítottságúak, mivel szinte mindent együtt kell végezniük (már a bölcsiben is). Együtt festünk, együtt gyurmázunk, együtt legozunk, együtt nézünk mesekönyvet. Hol van akkor az egyéniség, a

szabad akarat, a szabadon választás lehetősége, az elfogadás, hiszen minden kisgyermek különböző, mégis be kell skatulyázni Őket, mert az intézmény behatárolja a lehetőségeiket a napirenddel és nevelési programokkal. Igen, számomra a másik álláspont is igaz, hogyha nem lenne napirend és nem lennének szabályok káosz és rendetlenség lenne a gyermekek és a nevelők napja is. A szabályok adják a biztonságérzetet az állandóság és a folytonosság, hogy minden nap ugyanaz történik (bemegyünk a csoportban, reggelizünk, játszunk, pelust cserélnek, tízóraizunk, játszunk, ebédelünk, alszunk, uzsizunk, megyünk haza). Ez így jól is lenne, ha rugalmasabb lenne a rendszer, de nem mindenhol az. Azok a gyermekek akik bölcsisek, már úgy mennek az oviba, hogy akár középsősek is lehetnének ott. Rengeteg minden elvárnak tőlünk kisgyermeknevelőktől mind oktatás – mind fegyelem, mind szocializáció terén. Gyenge Ildikó S8G7VG

Lassítanunk kéne, és a szabad játékra fókuszálni, (persze kell az irányítás is, de az én csinálom, én idéztem elő, én alkottam a legfontosabb ebben az életkorban „ 0-3 év”) Nem pedig arra, hogy tud-e ollóval vágni, tud –e szalvétát hajtani félbe, megtud- e ülni a mese alatt 10 percig, képes –e a trambulinon ugrálni 3 percig páros lábbal. Ezeket ráérne megtanulni az oviban is. (Egyéni fejlettségüktől függjön, ne elvárás legyen! Játszva tanulás!) A kultúrát és a művészetet amúgy is lassanként szívják magukba a gyermekek. A szülők segítése, nevelési iránymutatása, a gyermekek korának és értelmi szintéjének megfelelő tevékenységek kiválasztása, a gyermekek önállósodási törekvéseik ösztönzése megerősítése lenne az ideális, a kisgyermeknevelés célja. „Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg a szavaidat! Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet! Ügyelj tetteidre, mert azok szabják

meg a szokásaidat! Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg a jellemedet! Ügyelj jellemedre, mert azok szabják meg a sorsodat” (Frank Outlaw)