Informatika | Tanulmányok, esszék » Balogh Tamás - Egér evolúció

Egér evolúció Az egér tulajdonképpen egy X-Y koordináta-meghatározó egység, melyet aligha kell bemutatni a mai számítógép használóknak, hiszen már egy elterjedt, szokásos eszköz melynek használata végtelenül egyszerű, és mindenki számára teljesen általános, sőt el sem tudnánk képzelni életünket eme kedves, “kezünkhöz nőtt” szerkezetek nélkül. Ámbár nem volt mindig ilyen egyszerű a felhasználók élete ugyanis az első egér 1963-ban jelent meg. A hatvanas évek elején a számítógépek kezdetlegessége és nehéz kezelése még egyáltalán nem sejtette az egér azóta befutott szédületes karrierjét. Az alternatív kutatások, találmányok fényceruzákról, joystickekről szólnak. A valóban átütő kereskedelmi sikert hozó ötletszikra végül Doug Engelbart fejéből pattant ki. Doug Endelbart eredetileg az amerikai űrhivatal kutatója volt, később a Stanford egyetemen fejlesztette tovább ötleteit. Több elméleti

írásában is foglalkozott a grafikai interfész problematikájával, s a grafikus ablakok előnyeinek ecsetelése mellett ő említette, illetve írta le az egeret, mint a számítógép irányítására szolgáló eszközt. Abban az időben a nagyközönség nem igazán értette a számítógép működését, így Engelbart elmélete akkor még visszhang nélkül maradt. A Stanford Egyetem laboratóriumában azonban egy számítógépes rendszer (az on-line system) fejlesztése közben kedvére kísérletezhetett. A rendszerek működéséhez többek közt szükség volt egy megbízható grafikus interfészre és egy jelölő, pozícionáló egységre. A kutató csoport főnöke, Bill English - Engelbart ötletét követve - a hatvanas évek elején megépítette az első ősegeret. Melyet a kor divatja szerint lakkozott faburkolattal láttak el. Az egér belsejében két egymásra merőleges tengelyű, vasból készült korong követte a kétirányú mozgást. Ezen kívül

elkészítették az ősegér pedállal, térddel és fejjel irányítható változatait, hogy megtalálják a legkényelmesebb megoldást. Az összehasonlított pozícionálók közül egyértelműen a kézzel kattintós típus került ki győztesül. Persze ezeket az egérmutánsokat azután a kilencvenes években újra “felfedezték” csak, mint mozgássérültek számítógép-használatát megkönnyítő eszközöket. A mai egerek felettébb hasonlítanak ősükre. Az elv nem változott: a képernyőn a kurzor követi az asztali egér X-Y koordinátabeli mozgását. Az ősegérnek csupán egy gombja volt, de az őt követő kísérleti modellek olykor három gombot is tartalmaztak. Az egér mindössze annyira volt képes, hogy megjelölje a képernyő egy pontját, megfelelő szoftverek hiányában nem tudott más parancsokat továbbítani a géphez. Engelbart csapata így az on-line system keretén belül már egy karakterre rövidítette le az alapparancsokat. De nem tudták,

miként tudassák az egér által megjelölt objektummal a teendőit. Erre dolgozták ki az öt billentyűvel ellátott keysetet. A billentyűzet mellett jobboldalt volt az egér –kijelölésre -, baloldalt a keyset (5 gombbal) –a parancsok kiadására. Meglehetősen bonyolult volt a használata, így nem volt hosszú életű. A hetvenes években a műanyag felváltotta az ősegér fadobozát. Ugyanakkor az első mellet megjelent a második és a harmadik gomb is. A Xerox volt az első cég, amelyik egerekkel látta el a kereskedelmi forgalomba kerülő számítógépeit. A hetvenes évek közepén Engelbart csapata szétszéledt, többen a Xerox laboratóriumában folytatták a kutatómunkát. Az első grafikus interfésszel és egérrel is felszerelt számítógépet, a Xerox Star 8010-et 1981-ben mutatták be a chicagói vásáron. A gép nem aratott sikert, mivel igencsak megelőzte az akkori felhasználók igényeit. Ugyanebben az évben jelent meg egérrel a Three Rivers

Computer Company PERQ nevű gépe is, egy évvel később pedig a 10 ezer dollárért kínált Apple Lisa. Az egér első komolyabb sikerét az 1984-ben piacra dobott Apple Machintosh hozta meg. A gépet az azóta is legendás hírű MacOS grafikai interfésszel szelídítették meg. Az egérnek köszönhetően a szoftvert nagyon könnyen lehet kezelni, és az eszköz az 1986-ban megjelenő Windows kezeléséhez is kiváló alapnak bizonyult. Az 1964-ben “feltalált” egér csupán 1992-től terjedt el igazán, ettől az évtől kezdve a gépek többségét már egérrel együtt árulták. Az egér optikai változatát viszonylag hamar –már 1981-82 között – kifejlesztette két kutató, Dick Lyon és Steve Kirch. Az első típus még csak egy speciális négyzetrácsos és ponthálós alátéten működött, ám hamarosan megjelent az optomechanikus egér is. Mely az optikai és a hagyományos egér között képez átmenetet A Logitech találmánya, 1982-ben

örvendeztette meg a világot. A hagyományos egértől eltérően a mechanikus érzékelőket itt jóval pontosabb optikai érzékelő váltja fel. Ebben az esetben a két pár LED által kibocsátott fényt szaggatja meg a forgó tárcsa. Az optomechanikus egerek jóval pontosabbak elődeiknél, és a felbontásuk is nagyobb. Az optikai egérből eltűntek a mozgó alkatrészek, ezek csupán fény segítségével érzékelik a mozgást. A kis LED megvilágítja az egér alatti területet, egy lencsét, amely a felület képét a kis digitális kamera érzékelőjére fókuszálja. Az egér tartalmaz egy speciális digitális jelprocesszort, mely szoftveresen elemzi a képeket. Az egér az alatta található felületről folyamatosan készült képsorozat alapján közvetíti a mozgást. A képek olyan gyorsan készülnek, hogy átfedik egymást. A DSP azt elemzi miként változott meg az egymást követő képek relatív helyzete, s ebből állapítja meg, hogy merre kell a

képernyőn a kurzort mozgatnia. A hagyományos típusoknál drágábbak, de pontosságuk és hosszabb élettartamuk miatt kedveltek. Az optikai egerek megjelenését követően megszülettek az első vezeték nélküli egerek, melyek infravörös fényt használnak az adatátvitel lebonyolításához. A mai egérgyártók egymással versengve próbálnak egyre nagyobb felbontást, érzékenységet és mobilitást biztosítani termékeiknek. Hogy pontosan hol áll ma a technika, arról jó képet nyújt a Logitechnél kifejlesztett, a legújabb egereknél alkalmazott, MX-nek keresztelt optikai rendszer. Számadatokban kifejezve a lényeget: az ezt a technológiát használó egerek képfeldolgozó teljesítménye 4,7 megapixel másodpercenként. Felbontásuk 800 dpi, ami az jelenti, hogy az egér szoftveres kompnzálás nélkül 800 képpont megkülönböztetésére képes, ha 2,5 cm-rel mozdítjuk el az asztalon. Ezek az egerek 10g gyorsulásig és maximum 10 méter/secundum

sebességig képesek követni a mozgást. Annyi biztos, ezek már nem a hajdani fadobozos egerek. A hagyományos egerek mellett megjelentek az alternatívabb megoldások is. Ilyen például a fényceruza, mely már 1954-ben piacra került, de a gyakorlatban alig vált be. A ceruza két alapvető eleme a fotocella és a fényérzékelő optikai rendszer. A fényceruzának nincs nyomkövető hardvereleme, a mozgás követését a programból kellett megoldani. A fényceruza számítástechnikai alkalmazását 1983-ban írta le doktori disszertációjában Ivan Sutherland. Egy olyan grafikai interfészt képzelt el, melynek segítségével közvetlenül lehet műszaki rajzokat a számítógépbe. A Skechpad egy kilenchüvelykes megjelenítöből egy fényceruzából és kapcsolók hadából állt. A rendszer egy TX2 nevezetű gépen működött, amit az amerikai légierő támogatásával építettek meg több tízmillió dollárért. A tranzisztoros számítógépnek csupán 320 K

memóriája volt. A Reaction handlert egy londoni úriember William Newman dolgozta ki 1967-ben. Az eszköz képes volt a grafikák közvetlen kezelésére egy grafikai potenciaméter segítségével. Valamint érdekesség számba ment a hanyatt egér berobbanása a piacra, melynek nem volt széles körben sikere, hiszen a hagyományos egerek használata egyszerűbbnek bizonyult, de lehet hogy csak a megszokás tette lehetetlenné eme fejre fordított szerzeménynek, hogy belopja magát az emberek szívébe. A mai számítógép piacon már bőven van választék a különböző egér-fajták közt. Mindenki kiválaszthatja a számára árban és kényelmi szempontokból legmegfelelőbb típust. Ebben nincs hiány: van az egyszerű kétgombos, golyós típustól kezdve a hiper-kényelmes, 800dpi felbontású Logitech optikai egerekig minden elképzelhető színű és alakú példány is (pl.: az átlátsz rózsaszínű cica alakú egér, melyet egy kicsit ízlésrombolásnak is tartok)

Az egerek tehát belopták magukat a számítógép-felhasználók szívébe, és ma már senki sem ugrik fel ijedtében a szék tetejére, ha elújságolja neki a legjobb barátja, hogy vett egy új egeret, de akváriumot nem adtak hozzá Balogh Tamás 2002. 11 22