Egészségügy | Gyógyvizek » Dr. Tóth Emil - A harkányi kénes gyógyvíz és a nőgyógyászat

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:14

Feltöltve:2020. augusztus 08.

Méret:625 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

BALNEOTHERAPIA Magyar Nôorvosok Lapja 69, 149–155 (2006) A harkányi kénes gyógyvíz és a nôgyógyászat TÓTH EMIL DR.* A harkányi Gyógyfürdôkórház Nôgyógyászati Osztályának közleménye Összefoglalás: A szerzô a harkányi kénes gyógyvíz nôgyógyászati felhasználásával foglalkozik. Tárgyalja a kéntartalmú gyógyvizek kémiáját, Harkány éghajlati viszonyait és a gyógyvíz felhasználását a nôgyógyászatban Felvázolja a kezelési eljárásokat és azok alkalmazását az egyes betegségcsoportokban Ezzel kapcsolatban saját, korábbi eredményeit is ismerteti, kiemeli; a fizioterápia – hétköznapi nevén a balneoterápia – nélkülözhetetlen a korszerû betegellátásban Kulcsszavak: kénes gyógyvíz, gyógyvíz kémiája, éghajlati viszonyok jelentôsége, fizioterápiás kezelések, kezelésre alkalmas betegcsoportok, természetes gyógymódok Az ásvány- és gyógyvizeket már évezredekkel ezelôtt igyekeztek a betegségek

gyógyítására felhasználni. A tudományos kutatások több ezer évvel ezelôtti idôre tehetô ilyen jellegû tevékenységet tudtak kimutatni. A gyógyvizek felfedezésére hazánkban csakúgy, mint a világ többi részén is a véletlennek és a tapasztalatnak (empiria) köszönhetô. Így például Harkányfürdôt is a csatornaépítô munkások fedezték fel Rájöttek arra, hogy az építkezés során a vízben álló munkások lábduzzanata hamar leapadt. Csak azután kezdôdött meg az orvosok részérôl a betegek gyógyítása [2]. Az orvostudomány nagyarányú fejlôdése ellenére igen fontos szerepe van napjainkban is a gyógyvizek és természetes gyógymódok felhasználásának a gyógyászatban. Hazánkban különösen azért, mert igen nagy, gazdag ás- * A szerzô 25 évig volt a harkányi Gyógyfürdôkórház Nôgyógyászati Osztályának vezetôje. Magyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. vány- és gyógyvíz készlettel rendelkezünk [10]. A gyógy- és

ásványvizek száma jelenleg 1000 felett van. A gyógyfürdôkezelés természetesen elôször a mozgásszervi betegségek gyógyítására irányult, a nôgyógyászatban jóval késôbb kezdték alkalmazni [21]. A kéntartalmú gyógyvizek kémiája Kémiai jellegük alapján ebbe a csoportba akkor soroljuk a gyógyvizeket, ha hidrogén-szulfid-iont (HS-), bizonyos esetekben még tioszulfát-iont (S2O32-), gyakran pedig szabad kénhidrogént és szulfid-iont (S2-) is tartalmaznak olyan mennyiségben, hogy jódoldattal titrálva a meghatározható összes kén mennyisége legalább 1 mg/l-t tesz ki. A hidrogénszulfid-ion és a szabad kénhidrogén (H2S) aránya változik az egyidejûleg jelenlévô hidrogén-karbonát ionkoncentrációjával A harkányi gyógyvíz az egyszerû kénesvizek közé sorolható, összes szilárd alkatrészük mennyisége 1000 mg/liter alatt van 149 Az utóbbi évek vizsgálatai nagyban elôsegítették, hogy a kén és a hidrogén élettani

szerepét legalább részben tisztázták, és egyszersmind lehetôvé tették a kén balneológiai vonatkozásainak a felderítését is. Tudjuk, hogy az SH-csoportot tartalmazó vegyületek az élô sejt növekedését serkentik [8] A két vegyértékû szulfidion (S2-) a sejtek oxidoredukciós munkáját fokozza, és lehetôvé teszi a nem vagy csak nehezen erjeszthetô anyagok erjesztését A zsírok oxidációját is elôsegíti. Így a kénes vizek növelik a diasztáz és a tripszin hatását A legtöbb ásványvízben a kén a legmagasabb oxidációs fokon SO2-ionként szerepel, és csak ritkábban fordul elô alacsonyabb oxidációs fokon lévô formájában, mint kénhidrogén, illetve mint könnyen kénhidrogénre bomló karbonilszulfid (COS). A természetes kénes fürdôk kemizmusa igen komplikált. A tudomány mai állása szerint a kénes fürdôknek gyógyászatilag legfontosabb része a kénhidrogén A kénes vizek erôs redukáló képességüknél fogva, mihelyt

levegôvel kerülnek érintkezésbe, elvesztik ezt a kémiai szerkezetet, vagyis kádfürdôben a kénhidrogén a levegô oxigénjének hatására oxidálódik, s a kén finom kolloid eloszlásban válik ki. A fürdôzô tehát olyan vízben fürdik, amely a ként részben kolloidként tartalmazza. Ez a kén olyan módon hat, hogy a bôr szerves anyagai visszaredukálják kénhidrogénné, és úgy hatol be a bôrön keresztül. Mivel e kénes ásványvizek rendkívül bomlékonyak, ezért gyógyításra eredményesen csak a forrásnál használhatók fel. A levegô kénhidrogén-tartalma 1 mg/l-nél már biológiailag hatásos, 150 mg/l már toxikus. Hazánkban a vizsgált kénhidrogénes vizek közül magasabb kénhidrogén-tartalommal tûnnek ki Mezôkövesd, Harkányfürdô, Hévíz (egykori SZOT-szanatóriumi források, ma magánüdülôk), Parád (Cservice-forrás), Balf vizei. Éghajlati adatok Harkányfürdô évi átlagos hômérséklete: 10,9 °C, az évi átlagos csapadék

mennyisége 707 mm, a napsütéses órák évi átlaga 1970, az uralkodó szélirány északnyugati. A részletes kórházi kezelés tárgyalása elôtt célszerû a fogalmakat tisztázni. Ugyanis – szak150 mai körökben – ma Magyarországon éppen úgy, mint külföldön, nem a sokak által ismert balneológiát használják, hanem a gyûjtôfogalmat, a fizioterápiát, aminek részei: 1. Balneoterápia, ami alatt a gyógyvízzel történt kezelést, fürdést értjük, továbbá az iszapkezelést és az iszapfürdôt 2. Fizikoterápia a masszázst, gyógytornát, különbözô elektromos kezeléseket (ultrahangkezelést, rövidhullámú kezelést, mikrohullámú kezelést), fototerápiát, helioterápiát foglalja magában. 3. Klímaterápia a környezet, földrajzi és éghajlati viszonyok kedvezô hatását jelenti 4. Dietetika pedig a megfelelô étrend, fogyókúra, helyes étkezési szokások és szabályok, ivókúra segítségével teszi teljessé a természetes

gyógymódok tárházát. Ezután vizsgáljuk meg és tekintsük át azokat a betegségcsoportokat (a teljesség igénye nélkül), ahol a fizioterápiás kezelések eredményesek lehetnek. Meddôség A nôi meddôség kezelésének fizioterápiás lehetôségei régóta ismertek. Korábban csak a nép ajkán élô „csodák” vonzották a nôket a különféle gyógyvizekhez – elegendô csak Federico García Lorca „Yerma” címû mûvére utalni [11]. Ez is mutatja, hogy a gyógyvizek felhasználása egyidôs az emberiséggel Ma már tény, hogy a gyógyfürdôkezelés mind az elsôdleges, mind a másodlagos meddôség esetében kedvezô hatást fejt ki. Sokféle felhasználási lehetôsége közül talán legkiemelkedôbb és legnagyobb jelentôségû a meddôség kezelése. A meddôség különféle okairól és eredményes gyógykezelésérôl az utóbbi idôben sok szó esik [7]. A meddô betegek gyógykezelése a gyógyfürdôkórházakban a fürdô-, iszapkezelés,

maszszázs és gyógytorna áll rendelkezésre. A fizioterápia feltételezett hatását a meddôség kezelésében az alábbiakban látjuk: 1. Fizikai inger révén növeli a kismedencei terület vérellátást, s ez a tüszôhormonok felszaporodását idézi elô. 2. Pszichovegetatív hatások útján megszünteti a hypothalamus-hypophysis-gonad tengely funkcionális zavarait. Ily módon elôsegítheti a tüszô érési folyamatát, majd peteérést. Magyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. 3. A peteérést zavaró stresszhatásokat csökkenti A gyógyfürdôkezelésnél a vegetatív tónus eltolódik az ergotróftól a vagoton helyzetig A gyógyvíz nagy mértékben sympatholytikus hatású. 4. A komplex fizioterápia megszünteti a gyulladásos petevezetô elzáródását, és elhárul az akadály a megtermékenyített petesejt méhbe jutása elôl. A harkányi kénes gyógyvíz különleges helyet foglal el a kénes vizek között, mert benne a kén karbonil-sulfid formájában

van jelen, és ez pedig a szulfátkénnél 150-szer nagyobb mennyiségben szívódik fel. Izotópos vizsgálatokkal azt is bebizonyították, hogy a kén nemcsak felszívódik, hanem a savanyú poliszaharidákba és tioaminosavakba be is épül A gyógyvíz hatása mellett számolunk az iszapkezelés hatásával is. A hévízi tó iszapjában (amit egyébként mi is használunk) kimutatható mennyiségû ösztrogént találtak Tudjuk azt is, hogy a tüszôhormon a bôrön át felszívódik – kenôcsben is alkalmazzák [9]. Elképzelhetô, hogy a növényi iszapfürdôkbôl vagy a begöngyöléskor is szívódnak fel ösztrogének. Figyelemre méltóak a kénes vizek biológiai vizsgálatainak eredményei is Az SH-csoportnak a sejtnövekedést serkentô hatása kénes vizekkel végzett kísérletekkel is igazolható. Ez a hatás a két vegyértékû kénnek a sejt fermentatív folyamataira gyakorolt élénkítô befolyásával magyarátható, s így a harkányi gyógyvíz a

különféle hormonprekurzorok stimulálásában játszik szerepet. Mindezekhez járul még a méhizomzat tónusfokozása azáltal, hogy a kénhidrogén serkenti a glikolízist az izomzatban A nôi nemi szervek vérellátásának javítása a fent idézett gyógyfürdôkezelésekkel segítheti a hypoplasias uterus növekedését. A fentiek együttes hatásával magyarázható, hogy a kénes gyógyvíz elôsegíti a pete beágyazódását (nidatio). Ezért van az, hogy minden harmadik Harkányban kezelt nôbeteg állapotos lett. Ezen eredmények pedig minden más kezelés nemzetközi összehasonlítását is kibírják A kismedencei gyulladás A gyulladás folyamán a kötôszövetben kollagén képzôdik, amely késôbb rostos kötôszövetté alakul át. A parenchyma-sejtek elpusztulnak, Magyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. s helyüket kötôszövet (sarjszövet) foglalja el. A sarjszövet megvédi ugyan a szervezetet az általános fertôzéstôl, de tartós károsodással jár, az

eltokolt folyamat, mint izgató góc – általános tüneteket válthat ki. Kedvezô körülmények között a gyulladásos termék felszívódik, és bekövetkezik a teljes gyógyulás. Ezt akarjuk elôsegíteni a gyógyfürdôk alkalmazásával. A gyulladás területén lefolyó biokémiai és szövettani elváltozás fájdalommal jár. A fájdalom reflexhatás révén a köpenyizmok fokozott tónusát váltja ki, és ez még megmarad egy ideig a gyulladásos folyamat megszûnése után is. A gyulladás a lokális és reflexhatáson túl befolyásolja az endokrin rendszert is. Meglehetôsen kikristályosodott már, éppen az évszázados tapasztalatok alapján, hogy a kismedencei gyulladások kezeléséhez mely gyógyvizek a legalkalmasabbak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a gyógyvíz csökkenti a gyulladásokat azáltal, hogy alhasi vérbôséget okoz, ami elôsegíti az izzadmányok felszívódását. Erre legalkalmasabb a konyhasós (kloridos), vasas (timsós),

jódos-brómos tartalmú gyógyvíz Ma már szakmai körökben is elfogadott, hogy az idült kismedencei gyulladások egyedüli gyógymódja csak a gyógyfürdôkezelés lehet. Pedig a gyógyszeres kezeléstôl, a fizikoterápiás kezelésektôl (rövidhullám, stb.), a különféle gyógyszeres infiltráción át egészen a mûtéti megoldásig minden megoldással kísérleteztek, de eredménytelenül [1]. Errôl tanúskodnak eredményeink is. Betegeink 30%-a gyógyult, 40%-a javult és 30%-a változatlan lelettel távozott. Ezen utóbbiaknál is nagyfokú szubjektív javulás volt tapasztalható, ami fokozódó étvágyban, hízásban, közérzetjavulásában nyilvánult meg. A beteg úgy érezte, jót tett a kezelés. A nôgyógyászati beteg rehabilitációja A nôgyógyászati betegek rehabilitációja az utóbbi évtizedekben került az érdeklôdés elôterébe. Ebben bizonyára nagy szerepe volt az uralkodó társadalmi felfogásnak és annak, hogy a nôk fokozottabb munkába

állítása csak az utóbbi évtizedekben kezdôdött meg számos országban [6]. Továbbá gondot okozott az is, hogy ugyanis a nô a legtöbb esetben nemcsak 151 dolgozó, hanem anya, háziasszony, feleség és a házasélet egyenrangú társa is. Így a rehabilitáció akkor teljes és eredményes, ha a kezelések után a nôbeteg a fenti kötelezettségeit maradéktalanul ellátja. A rehabilitáció célja tehát: 1. fizikai alkalmazkodás a testi terhelésekhez, 2. lelki – szellemi alkalmazkodás és 3. szociális alkalmazkodás a foglalkozás, a család és a társadalom követelményeihez egy adott betegség folyamán. A nôgyógyászati betegek közül a mûtéten átesett betegek rehabilitációja, az idült gyulladásos betegek gyógyítása, valamint a pelvipathia vegetatívás betegek testi-lelki egyensúlyának helyreállítása a legfontosabb. Munkánk kezdetén világossá vált, hogy valamennyi itt feltüntetett betegségcsoport eredményes rehabilitációs

kezelését nem vállalhatjuk. Mindezt nehezítette az a tény is, hogy hazánkban nem volt nôgyógyászati tapasztalat sem, ugyanis a nôgyógyászati betegek rehabilitációs kezelése tôlünk indult el. Szándékosan választottuk tehát a mûtéten átesett betegek rehabilitációját. Ez a választás azonban nem volt véletlen Ugyanis gyógyfürdôkórházunkban minden gyógyeljárás rendelkezésre áll, ami a mûtéten átesett betegek rehabilitációs kezeléséhez szükséges Az sem elhanyagolható, hogy jól képzett gyógytornászaink vannak, akik fôiskolai képzettséggel rendelkeznek. Ugyanis a gyógykezelésben kiemelt szerepe van a gyógytornának A gyógytorna a beteg szervezetre adaptált, az egészséges mozgásokat megerôsítô, tonizáló hatással rendelkezô torna. Különösen azoknál a kórképeknél elengedhetetlen, ahol akár mesterségesen (mûtét), akár alkati okok miatt a hasfal anatómiai egysége felborult. Ebben természetesen nemegyszer szerepet

játszik a nôgyógyászok hibás szemlélete is. Ehhez járultunk mi is azzal, hogy új tornagyakorlatokat vezettünk be [17] Meghonosodott a zenével egybekötött gyakorlatvégzés Meddô és pelvipathia vegetatívás betegeknél alkalmazzák az úgynevezett dzsesszgimnasztikát. Természetesen akkor, ha ennek ellenjavallata nincs Teljesen egyetértünk Bugyival [18], a kitûnô sebésszel, aki suprasymphyseális (Pfannenstiel) harántmetszést helyezi elôtérbe az alsó medián laparotomiával szemben, természetesen akkor, ha erre mód és lehetôség nyílik. Az elôbbinél 152 nincs, az utóbbinál viszont sok a mûtét utáni hasfali sérv. Szellemes hasonlattal mutat rá az idézett szerzô, hogy a köldök a hasfalak legkényesebb pontja. Itt futnak össze az erôvonalak, ez a hasfal fô pillére. Ennek megbontását mindenképpen el kell kerülnünk Márpedig alsó medián laparotomiával ezeket az erôvonalakat, a hasfal egységét megbontjuk. A nôgyógyászati

rehabilitációban részesült betegek 40%-a gyógyultan távozott, 40%-a pedig 8–10 hónapig tünet- és panaszmentes volt. Csupán 20%-uk távozott változatlan nôgyógyászati lelettel, bár a szubjektív javulás itt is jelentôs volt. Mindezek csak fokozzák a nôgyógyászati rehabilitáció jelentôségét és fontosságát Ilyen hatásos gyógykezelést csak a balneogynekológiai osztályok képesek biztosítani. Gyógyfürdôkezelés a gyermeknôgyógyászatban A gyermeknôgyógyászat fiatal szakterülete a nôgyógyászatnak [19]. Nem meglepô, hogy a kialakulóban lévô, de egyre nagyobb szerepet játszó gyermeknôgyógyászat a fejlett társadalmakban az érdeklôdés elôterébe került. Adódik ez abból a helyes felismerésbôl is, hogy a jövendô nemzedék gondozása már tulajdonképpen prekoncepcionálisan kezdôdik el [20]. Amennyire ismert a gyógyfürdôkezelés a felnôtt nôgyógyászatban, annyira kevésbé terjedt el a gyermeknôgyógyászatban. A

gyermeknôgyógyászati beteg alapvetôen különbözik a felnôttektôl Betegségük ugyanis sebészeti megoldást nem igényel, nem is a nemi élet következménye, hanem alapvetôen konzervatív kezelést igénylô, fôleg különbözô formájú vérzészavarokban nyilvánul meg [22]. Továbbá a fejlôdésben lévô fiatal lányok gyógykezelése a jövôt illetôen mindig nagy óvatosságot igényel. Itt elsôsorban a különféle hormonkészítményeknek a fejlôdô fiatal szervezetre gyakorolt kihatásaira gondolok. Gyermeknôgyógyászatban a gyógyfürdôkezelést tudatosan mi alkalmaztuk elôször Magyarországon Kezelésünkben, hasonlóan a felnôtt kismedencei gyulladások kezeléséhez, fürdôkezelést, iszapkezelést, masszázst és gyógytornát alkalmaztunk. Valamennyi betegünknél a szokásos nôgyógyászati vizsgálat mellett rutinszerûen elvégeztük a laboratóriumi vizsgálatokat, valaMagyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. mint a hüvelyváladék

tenyésztési vizsgálatát is. A teljes kezelés 4 hétig tartott. Eredményeik meglepôek voltak, ugyanis a beteg 66%-a gyógyult, 13%-a javult és 21%-ban nem sikerült eredményt elérni a kezelés után. Érdekes volt megfigyelnünk, hogy a hatás rendszerint azonnal jelentkezett a vérzészavarokkal kezelt betegeinknél. Ez amellett szól, hogy dysfunkcionális vérzészavarokban a gyógyfürdôkezelésnek nem a petefészekre gyakorolt elektív hatásáról van szó, hanem annak az egész szervezetre gyakorolt fizikális befolyásával állunk szemben. A vázolt gyógymechanizmus érthetôvé teszi; a fizioterápiás kezelés után a túl bô vérzések csökkentek, a túl hosszúra nyúló vérzések tartalma megrövidült, a kísérô szubjektív panaszok jelentékenyen mérséklôdtek vagy megszûntek, és a betegek közérzete általában is javult. Pelvipathia vegetatíva Az elnevezés Gausstól [15] származik, ami inkább utal a betegség okára, míg a többi elnevezés

a tünetekre. A kórképet ma pszichoszomatikus betegségnek tartjuk [16] A betegség kóroktani tisztázásában elévülhetetlen érdemei vannak László és mtsa.-nak [12] A kórelôzményben mindig megtaláljuk a túlzott testi vagy szellemi igénybevételt, így a nem harmonikus családi életet, a több mûszakot, a csalódást, a bánatot, az aggodalmat, a rossz lakás- és szociális körülményeket és a rossz munkahelyi légkört stb. Néha kisebb nôgyógyászati elváltozást is észlelünk. A kismedencei tünetek között elsô helyen áll az alhasi és derékfájás. Gyakori a vérzés rendellenessége, amely vagy annak ütemének szabálytalanságában, vagy mennyiségi rendellenességében nyilvánul meg Az általános panaszok megegyeznek a vegetatív dystonia tünetcsoportjával, így: általános gyengeség, fáradtság, ájulásra való hajlam, lehangoltság, szédülés, fejfájás, ingerlékenység, a testi és a szellemi munkaképesség csökkenése,

szívpanaszok, fokozott izzadás, hideg kezek és lábak, emésztési zavarok. A fiatalok betegsége, fôleg 20–40 év közötti nôknél fordul elô. A betegségnél mi alkalmaztunk elôször komplex fizioterápiás kezelést, méghozzá naMagyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. gyon jó eredménnyel. Ugyanis a szanatóriumi jellegû ellátás kedvezô feltételeket teremt a betegek lelki megnyugtatására is. Eredményeink: a kezelt betegek 40%-a gyógyult, 42%-a javult, és csak 18%-a távozott változatlan lelettel és csak szubjektív javulással. Klímaterápia Az éghajlati, földrajzi és környezeti viszonyok adta lehetôséget a klímaterápia foglalja magába. Jelentôsége a nôgyógyászati betegek esetében is meghatározó lehet. Ugyanis gyakran a nôgyógyászati gyógyfürdôkezelést igénylô betegségeket társbetegségként (pl. pikkelysömör – psoriasis) kísér Tekintettel arra, hogy a napfény és a kénes gyógyvíz együttesen nagyon jó hatású a

betegségre, fokozottabb odafigyelést és bôrgyógyász felügyeletét igényli [24]. Ez egyébként úgy a lakosság, mint orvosi körökben régóta közismert. Ugyanis a mai napig nincs megfelelô (adekvát) gyógyszere a pikkelysömörnek, így csak tüneti (palliatív) kezelés áll rendelkezésre. Az általunk ajánlott kezelés pedig természetes gyógymód és olcsó. Gazdasági jelentôsége is igen nagy, hiszen hosszan tartó betegségrôl van szó és a rendelkezésre álló gyógyszerek pedig drágák. A másik igen fontos felhasználása a barlangoknak van, az allergiás és asztmás betegségekben. Mindkettô ún társbetegségként fordul elô a nôgyógyászati betegségeknél. Barlang is áll rendelkezésünkre (Tapolca, Abaliget és legnagyobbak a Borsod megyei barlangok), csak élni kell a lehetôségekkel. A fény legfontosabb biológiai hatása a fotokémiai hatás. A terápiás hatás alapja a helyi felmelegedés Legismertebb az infravörös és ultraibolya

sugárzás A helioterápia a fényterápia természetes módja Nôgyógyászatban a pelvipathiánál alkalmazzuk Természetesen, ha szekunder anaemia is jelen van, ellenjavallt Ilyenkor inkább a hegyi, erdei levegôt, a ligeti sétákat, a terraem-kúrát részesítjük elônyben. A helioterápiának a szervezet gyors felépülésében, a rehabilitációban is fontos szerep jut. Ugyanis elôsegíti az infiltráció felszívódását és a callusképzôdést, ezért a mûtét utáni összenövések és az exsudatumok esetében alkalmazzuk. Meddô betegeknél a sós tengeri levegô és fürdés kedvezô hatású. 153 Végezetül leszögezhetjük: a kedvezô éghajlatnak és a megfelelô környezetnek együttesen megnyugtató hatása van valamennyi olyan nôgyógyászati betegségben, amelyben a gyógyfürdôkezelés szóba jöhet. A klimatikus tényezôk egyébként az egész szervezetre hatnak, fokozzák a szervezet ellenálló képességét, megnyugtatják az idegrendszert,

stresszkioldó hatásuk van [13] Dietetika E természetes gyógymód is egyidôs az emberiséggel. A keresztény vallás böjti elôírásai, bizonyos ételektôl való szigorú megtartóztatás [23] nem más, mint a mai értelemben használt salaktalanító (vagy böjti) kúra. Ma ennek különösen nagy jelentôsége van, mert hízik az emberiség szerte a világon [5] Ez alól a nôk sem kivételek Így gyakran találkozunk kövér meddô betegekkel, akik egyúttal cukorbetegek és vérnyomásuk is magas. De más nôgyógyászati betegeket is sújt a kövérség, annak fent említett következményeivel együtt. Az eredményes gyógyulás érdekében felhasználunk más természetes fizioterápiás eljárásokat. Így például bizonyos ivókúrák segítségével a fogyókúra eredményesebb lehet [3, 4] Arról nem is beszélve, hogy ha a fogyókúrát gyógyszeresen akarjuk megoldani, akkor nagyon gyakori a gyógyszer okozta súlyos mellékhatás. Márpedig, ha csökken a

testsúly, csökken a vérnyomás, csökken a vércukorszint, s ezek mind kedvezôbb feltételeket teremtenek a nôgyógyászati betegségek kezeléséhez. Ezenkívül más, fôleg a belgyógyászat körébe tartozó betegségek is vannak, ahol a természetes gyógymód – fizioterápiás kezelés – adta lehetôségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A teljes gyógyulás és kikapcsolódás feltételei A fizioterápiás kezelés szakszerûségéhez és sikeréhez hozzátartozik, hogy képalkotó módszerek (Rtg, csontsûrûség-mérô), valamint labor- és ultrahangvizsgálat álljon rendelkezésre. Természetesen a társszakmákkal (kardiológus, reumatológus, ortopéd, bôrgyógyász, lélekgyógyász – pszichiáter) az együttmûködés (konzílium) elengedhetetlen. 154 Korlátozott, de célirányos kikapcsolódás kulturált formájának biztosítása, ami a beteg szokásaival és jelen állapotával összhangban van. Lényeges az is, hogy a kezelôegység (fürdô

stb) lehetôleg egy épületben legyen a szállodarésszel. Ellenkezô esetben az ún „fürdôreakciótól” amúgy is levert beteg kedvetlen és fáradt lesz, ami a gyógyulás feltételeit nagy mértékben rontja. Mi kell még a gondtalan gyógyhelyi tartózkodáshoz, a szabadidô helyes és tartalmas kihasználásához, a nyugodt pihenéshez? Ugyanis a gyógyfürdôkórházak szanatóriumi jelleggel mûködnek. Közismert, hogy teljes kikapcsolódás csak akkor van, ha az ember másutt van és mást csinál. Így látta ezt a római birodalom idején a híres Marcus Tullius Cicero (sz Kr e 106-ban, meghalt 43-ban) is, aki így ír: „A pihenés tartalmazza mindazt, ami erkölcsileg, szellemileg, lelkileg megerôsíti az embert. Ez teszi az életet értelmessé arra, hogy éljünk.” Vegyük sorba ezeket a teljesség igénye nélkül: Tornatermek az egyéni és a csoportos foglalkozáshoz, mert az egyes betegségcsoportoknak más- és másfajta tornagyakorlat szükségeltetik.

Úszás biztosítása nemcsak a kezelés alatt, hanem a szabadidôben is. Napozási lehetôség zárt területen (ruha nélküli napozás – helioterápia). Fodrász, kozmetika az intézményben, a közelben pedig háztartási cikkek vásárlásának lehetôsége. Könyvtár, zeneterem, játékterem, mozi, továbbá orvosi vagy egyéb elôadások biztosítása. Vallásos emberek lelki és szellemi igényeinek kielégítése. Újságok, könyvek, folyóiratok, továbbá más értékes képzômûvészeti termékek megvásárlásának lehetôsége. Ebéd után szigorú pihenés (1-2 óra), ami csak a teljes kikapcsolódást engedi meg (nincs TV, rádió, beszélgetés). A kezelések olyaténképpeni beosztása, hogy a kezelések között fél-egy óra pihenés legyen (vízszintes helyzet). Az elv: kezelés – pihenés, vagyis a ritmusosság. Ez van a természetben is, ahol minden meghatározott rend és törvényszerûség szerint történik. Ez a természet csodálatos

harmóniája! A természetes gyógymódoknak pedig a természet rendjét kell követnie [14]. Magyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. Ha mindez rendelkezésre áll és a beteg kész az együttmûködésre, a teljes gyógyulás nem maradhat el. Irodalom [1] Tóth E. A komplex fizioterápia szerepe egyes nôgyógyászati betegségek kezelésében Kandidátusi értekezés Harkány, 1985 [2] Tóth E. Fizioterápia a nôgyógyászatban Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983. [3] Halmy L. Kalóriaszegény étrend és ivókúra hatása a zsír- és szénhidrát anyagcserére. Komplementer Medicina: a tudományos természetgyógyászat folyóirata 2000; 4: 10–12. [4] Halmy L. Mira vizes ivókúrával kiegészített fogyókúra hatása a testsúly csökkenésére, a zsíranyagcserére és a szénhidrát toleranciára. Balneológia, Gyógyfürdôügy, Gyógyidegenforgalom 1999; 20: 27–30 [5] Halmy L. Az elhízás büntetés a természetes életmód elfelejtéséért. Komplementer

Medicina: a tudományos természetgyógyászat folyóirata 1998; 6–8 [6] Tóth E. Kereszti J Nôgyógyászati betegek rehabilitációja az új évezred küszöbén Magy Nôorv L 2002; 66: 37–40. [7] Tóth E. A balneoterápia szerepe a meddô betegek gyógyításában Magy Nôorv L 1983; 46: 278–282 [8] Straub I. Személyes közlés (1975) [9] Frank M, Strecker O, Barla-Szabó S. Az iszapkezelés Magyarországon. Rheum Balneol Allerg 1966; 7: 167–171. [10] Schulhof Ö. (szerk) Magyarország ásvány- és gyógyvizei Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957 [11] Frederico García Lorca. Yerma Budapest: IKK, 1985 [12] László J, Gaál M. Gynecologic pathology Akadémiai kiadó, Budapest, 1969 [13] Selye J. Életünk és a Stressz Akadémiai Kiadó Budapest, 1978; 17–49 [14] Tóth E. Életminôség alakulása és a változókor Magy Nôorv L 2004; 67: 229–232. [15] Gauss CJ. Eine häfig vorkommende, mehrfach berschreiben, meist verkannte und oft operativ umsonst angegabene

Erkrankung, die Pelvipathia vegetativa. Dtsch Med Wschr 1949; 74: 1288–1290. [16] Baatz H. Das vegetatíve Nervensystem in seiner Be- Magyar Nôorvosok Lapja 69 (2) 2006. deutung für die Balneotherapie der Frauenkrankheiten. Z angew Bäder-u Klimaheilh 1976; 23: 164–172. [17] Tóth E. Die Bedeutung der Heilgymnastik in der Rehabilitation gynäkologischer Kranker Z angew Bäderu Klimaheilh 1974; 21: 500–503 [18] Bugyi I. A gynecologiai sebészet Magy Nôorv L 1971; 36: 38–40. [19] Sas M, Kovács L. Gyermek-nôgyógyászat Medicina Kiadó, Budapest, 1984. [20] Örley J. Results with thermal cure in pediatric gynecology 2 Symposium Polonium Paedogynecolorum cum Participationne Internationali. Lodz, 1972 [21] Temesváry R. A nôi betegségek balneoterápiája Grill Károly Cs. és Kir Udvari Könyvkereskedése Budapest, 1895 [22] Tóth E. Adatok a juvenilis metrorrhagia klinikumához és pathológiájához Magy Nôorv L 1964; 27: 190–192. [23] Biblia

(Ószövetség–Újszövetség) Szent István Társulat Kiadása. Budapest, 1973 [24] Dobozy A és mtsai. Bôrgyógyászat Eklektikon Kiadó, Budapest, 2004 Tóth E: Gynaecology and the sulphur containing spring water of Harkány The author elaborates on the use of sulphur containing spring water from Harkány in gynaecology. The author discusses chemical background of the sulphur containing spring waters, weather conditions of Harkány and the use of its spring water in gynaecological ailments. He presents various treatment possibilities, their uses in various disease groups. Pertaining to this he presents his own, prior results, emphasizing that physiotherapy – commonly balneotherapy – is an essential tool in the up to date patient management and treatment. Keywords: sulphur containing spring water, chemical background of spring waters, significance of weather conditions, physiotherapy, patient groups eligible for treatment, natural treatment modalities 155