Irodalom | Középiskola » Thomas Mann - Márió és a varázsló

Thomas Mann - Márió és a varázsló 1875. június 6-án született Lübeckben, nagy tekintélynek örvendő patrícius család sarjaként. Apja kereskedő és szenátor, egy 1790 óta működő cég tulajdonosa Édesanyja Brazíliában született. Az író Goethére utalva állapította meg, hogy a polgári komolyságot apjától, a művészi hajlamot anyjától örökölte. Idősebb bátyja, Heinrich Mann is híres író lett Még két húguk és egy öccsük született, aki megírta emlékeit a családról (Viktor Mann: Öten voltunk, 1977). Az édesapja halála után a család Münchenbe költözött (1892), itt fejezte be középiskolai tanulmányait. A technikai főiskola hallgatója két szemeszteren át, gyakornok egy újságnál, majd közremükődött bátyja által gondozott folyóirat szerkesztésében. Együtt utaztak olaszországi útra is. Első elbeszélése 1896-ban, első novelláskötete 1898-ban jelent meg, de ekkor már - a kiadó felkérésére - regényt írt.

A Buddenbrook ház (1901) első kiadása lassan fogyott el, de később nemcsak az író hírnevét alapozta meg, hanem a s zázad egyik legnagyobb könyvsikerévé is vált, lehetővé téve, hogy szerzője csak az irodalomnak éljen. 1905-ben feleségül vette Katja Pringshimet, aki Münchenben az első érettségizett nő volt. Hat gyermekük született A család 1914-ben költözött egy új villába, itt - még mindig Münchenben - éltek 1933-ig. Közben sorra jelentek meg az új művek: a Tonio Kröger, a Halál Velencében keltette a legnagyobb figyelmet. Az első világháborút szükségesnek, az egyetlen kiútnak tartotta. Világnézeti fordulata 1922-ben vált egyértelművé. 1924-ben jelent meg még a világháború előtt kezdett, majd évekre abbahagyott regénye, A varázshegy. 1929-ben kapott Nobel-díjat- első regényéért 1930-ban került nyilvánosság elé a Mario és a varázsló. 1933 eleji párizsi előadókörútjáról a fasizmus miatt már nem tért haza.

Svájcban, majd 1938-tól az USA-ban élt Princetonban volt vendég professzor, 1941-től Kaliforniában telepedett le. Aktív fasizmus ellenes tevékenységet folytatott. 1922-től kezdve egyre gyakrabban tett előadókörutakat, Budapesten is többször járt Az utolsó ilyen alakalomra elkészült József Attila híres de az előadástól eltiltott költeménye (Thomas Mann üdvözlése), amely az igazi európai humanizmus képviselőjét köszöntötte. 1947-től többször visszalátogatott Európába. 1952-ben újból Svájcban telepedett le Nyolcvanadik születésnapját világszerte megünnepelték. Néhány hét múlva trombózisa váratlanul súlyosra fordult. 1955 augusztus 12-én meghalt Márió és a varázsló A Márió és a varázsló 1930-ban jelent meg, és a történet személyes, olaszországi élményen alapul. Az író egyes szám első személyben szól Az értelmezők Cippolát sokszor azonosították Mussolinivel, és a novellát szimbolikusnak

tekintették, pedig erről szó sincs. Az író az olasz fasizmust jeleníti meg. Az elbeszélő családjával együtt egy itáliai fürdőhelyen tölti szabadságát. A bevezető rész az itt szerzett tapasztalatokról, kellemetlen élményekről és megaláztatásokról számol be. Már a szálloda személyzetének a viselkedése is sértő, el is üldözi őket a szállodából egy panzióba. A strandon a gyerekek között "tekintélyvitákra" kerül sor. Majd egyesek a nyolcéves kislány meztelenkedésében (fürdőzésében) hazájuk becsületének, a nemzet méltóságának megsértését látják. A novella elbeszélés, viszonylag rövid terjedelmű epikai mű prózai formában Cselekménye zárt, rendszerint egyetlen eseményt vagy eseménysort mutat be, kevés szereplővel. Második, terjedelmesebb része a hipnotizőr bűvész Cipolla fellépését és mutatványait tárja elénk. A "varázsló" visszaél helyzetével, és az embereket megfosztja

akaratuktól. Megalázó dolgokat műveltet velük, bábszerű engedelmességre kényszeríti, megtáncoltatja őket. Cipolla egész magatartása, módszere, a fasizmus működésének mechanizmusát világítja meg allegorikusan. A bűvész legfőbb törekvése a másokon való uralom megszerzése Erre készteti testi csúfsága, sikertelensége a nőknél. A hatalom megszerzéséhez felhasználja a hipnózist, az erőszakot, helyzete mégis labilis. A közönség először ellenszenvesnek és nevetségesnek tartja, de sikerei és módszerei hatására engedelmeskedik neki. Egy római úr nem akar a varázslat hatalmának engedni, de csak rövid ideig tud ellenállni. A történet akkor jut el a tetőpontra, amikor a bűvész Máriót, a rokonszenves pincérfiút hívja fel a színpadra. Őt is hipnotizálja, és eléri, hogy az ifjú a visszataszító bűvészben kedvesét lássa, és megcsókolja. Márió azonban magához térve, lelövi a varázslót. A mű a fasizmus nyomasztó

rémületes légkörét idézi fel, közvetve a passzív ellenállást, a tagadás nem elég, csak a tett, a valóságos harc segít. Az író követi a realizmus hagyományait: az eseményeket időrendben adja elő a szereplőket külsejük leírásával, cselekedeteik bemutatásával beszéltetésükkel jellemzi. Az erőszakot csak erőszakkal lehet legyőzni. Cipolla a fasiszta eszmét jeleníti meg, az ő bukása a fasizmus bukása is egyben. Az elbeszélőnek a történetét záró kommentárja a szituáció ellentmondását jelzi. "Rettenetes vég, szörnyű, végzetes befejezés És fölszabadító vég mégis."