Történelem | Középiskola » Az ipari forradalom következményei

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:665

Feltöltve:2007. február 21.

Méret:72 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Az ipari forradalom következményei Az iparban lezajló korszakos változások előfeltételei először Angliában alakultak ki. Kb egy évtizeddel a francia forradalom kitörése előtt Angliában, az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézművesipart felváltotta a gyárakban folyó tömegtermelés. A manufaktúrákban elemeire bontották a munkafolyamatokat. A termelés eszközei a kéziszerszámok helyett a gépek lettek. A legfontosabb hajtóenergia a gőz lett Az új üzemforma a gyár lett Megszületett a termelőeszközök piaca. Angliában a 18. századra a tőkés bérleti viszony vált általánossá Megszűntek a földközösségi használatának maradványai is. Általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, az ipari- és takarmánynövények termesztése, és az istállózó állattartás. Megjelentek a nagyobb tej- és húshozamú marhák, a nemesített hússertések. Mindezek következménye, hogy a mezőgazdasági termelés élelmezni tudta

a növekvő városi lakosságot. A növekvő városi lakosság olcsó munkaerőt biztosított az ipar számára. Nőtt a nemzeti össztermék Az ipari forradalom kibontakozásának föltétele a jól működő hitelszervezet. 1694–ben megalakult az Angol Bank. Sorra alakultak a biztosítótársaságok Londonban és vidéken működött a tőzsde. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célja lett. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk, amelyre a XVIII. században a javuló életviszonyok között folyamatosan kereslet mutatkozott, a ruházat volt (textilipar). Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek és gépesítették a gyapot előkészítését is. 1733–ban John Kay feltalálta a repülő vetélőt, amely a szövés sebességét többszörösére növelte, ezáltal viszont fonáléhséget teremtett, amely több feltalálót ösztönzött a fonás gépesítésének megoldására: 1764 Hargreaves, első mechanikus gyapjúfonó,

ezt követték Arkwright, Crompton és Roberts fonógépei. A nyersanyagot a tengeren túli ültetvények rabszolgái termelték Technikai találmányok: a gőz hajtóerejét már a hellenisztikus kortól ismerték az emberek és számos feltaláló járult hozzá a gőzgép tökéletesítéséhez. Newcomen már 1705 – ben szabadalmaztatta gőzgépét, de ez igen rossz hatásfokú volt, így az iparban használható kielégítő hatásfokú gőzgép feltalálójának James Wattot tekintjük, aki 1769 – ben alkotta meg gőzgépét, amely minden gyári berendezés meghajtására alkalmas volt. Az ipari forradalom megkövetelte a szállítás és közlekedés fejlesztését is. 1807 – ben Robert Fulton gőzhajót épített, 1825 – re elkészült az első vasútvonal Stockton és Darlington között, amelyen Stephenson gőzmozdonya pöfögött végig. 1873 – ban levegőbe emelkedett az első léggömb is A gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat

követelt, így fejlődött a nehézipar is. 1830 és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott. Megindult a hírközlés fejlődése is. Morse feltalálta a vezetékes távírót A század közepén lefektették az első tengeri kábelt. A gépgyártásban a forgácsológépek játszottak fontos szerepet. A faiparban az eszterga-, a maró-, a gyalu-, és a fúrógépeket továbbfejlesztették, minden alkatrészüket vasból készítették. Bevezették az egységes méreteket, a szabványokat. Az ipari forradalomhatással volt a haditechnikára, és befolyásolta az országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedésével. A viszonylagos népességfölösleg a városba özönlött és olcsó munkaerőként szolgált. A falusi és városi lakosság aránya megváltozott. Javultak a higiénés viszonyok (csatornaépítés, ivóvíz). Az ipari forradalom következménye a demográfiai robbanás. Az ipari

forradalom jelentős társadalmi és szociális változásokat is elindított. Az ipari nagyvárosokban két egymással élesen szembeálló új osztály alakult ki: a magántulajdonnal rendelkező kisebbség (burzsoázia) és a gyárakban alkalmazott többség, az ipari munkásság (proletariátus). Az ipari munkásság élet- és munkakörülményei nagyon rosszak voltak. Nem volt ritka a 14 – 16 órás munkaidő, a női- és gyermekmunka. A lakáskörülmények is nyomorúságosak voltak Járványok tizedelték a munkásnegyedek lakóit. Gyakran kerültek az alkoholizmus, bűnözés és prostitúció hálójába. Ha nem volt megrendelés a munkás azonnal utcára került. A munkások összetörték a gépeket, melyek látszólag megfosztották őket hagyományos munkájuktól, ez volt az ösztönös géprombolás. Angliában a 18 – 19. század fordulóján mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották. A nyomor és

létbizonytalanság éppúgy az egyént emberi méltóságától. Owen felismerte, hogy életkörülményeiket véglegesen meg kell változtatni. Elképzelései szerint olyan termelőegységeket kell létrehozni, ahol mindenki termelő és munkás. Megszületett az utópista szocializmus tana Legjelentősebb képviselői: a franca Saint-Simon és Fourier, akinek falanszterét Madách Az ember tragédiájában vitte színre (12. szín) A képzettebb munkások felismerték, milyen erő rejlik a szervezettségben. Szakszervezeteket alakítottak. Küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. 1836 – ban önálló alkotmányjavaslattal, charterrel léptek föl A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezzük. A chartisták szélesebb körű választójogot, titkos szavazást követeltek. A chartista gyűléseken honosodott meg és szerzett becsületet a munkás név. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a parlamentáris intézmények

működéséről. A tömegmozgalmak hatására a negyvenes években, Angliában gyári törvények születtek. A társadalmi igazságosság megvalósítását célul kitűző szocialisták a munkásokat forradalomra hívták föl. Auguste Blanqui (1805 – 1881) a teljes politikai és vagyoni egyenlőséget tűzte ki célul. A megvalósítás érdekében a diktatúrát is megengedhetőnek tartotta. Louis Blanc (1811 – 1882) elsőként hirdette meg a munkához való jogot, és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalkoztatásáról. Proudhon az anarchisták futára A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatással Karl Marx (1818 – 1883) és Friedrich Engels (1820 – 1895) gyakorolta. Marx szerint a munkásság kizsákmányolása és nyomora a kapitalista viszonyok között egyre fokozódik, miközben nő a munkásság létszáma és elkeseredettsége is, ami forradalomhoz fog vezetni. Ez pedig el fogja törölni

a kapitalizmust, majd fokozatosan ki fog alakulni a kommunista társadalom, amelyben megszűnik a magántulajdon és mindenki a közjóért fog dolgozni. Erre az elméletre fogalmazta meg Marx, munkatársa, Friedrich Engels közreműködésével 1848 – ban a Kommunista Kiáltványt-t, a munkásság első igazi politikai programját. Ez nagy hatást gyakorolt a munkásság millióira