Betekintés: Az életmód változásai a XIX-XX. századforduló Magyarországán, oldal #1

Figyelem! Ez a doksi automatizáltan exportált szöveges tartalma.
Kérlek kattints ide, ha kulturált formában szeretnéd megnézni!



Az életmód változásai a XIX-XX. századforduló Magyarországán
Az 1870-1914 közötti időszakot a "boldog békeidők" névvel szokták illetni. Magyarországon, a dualizmus idején rohamos fejlődés és ennek következtében életmódváltás vette kezdetét. A dualizmus korának kormányai jelentős szerepet vállaltak az ország művelődésének, infrastruktúrájának, gazdaságának fejlesztésében. A dualizmus korában a magyar társadalom jelentősen átalakult. Ennek fő jellemzője a polgárosodás volt. A társadalom minden csoportja máshogy élte meg e jelenségeket. Az ipari forradalom hazánkban rendkívül gyorsan bontakozott ki. Miközben Európa számos mezőgazdasága piaci gondokkal küzdött, a Monarchia védett, bővülő gazdasága rendelkezésünkre állt. Az agrárnépesség folyamatosan csökkent, ám a termelés gyors ütemben növekedett, ami a több ezer kilométer hosszú tiszai gátrendszer megépülésének volt köszönhető. A folyók hajózhatóvá váltak és jelentős területeket lehetett bevonni a mezőgazdasági termelésbe. A gátakat kézi erővel építették a kubikosok, akik kompániába tömörültek és egyegy feladat elvégzésére, szerződtek. Ezen kívül továbbra is folytatódott a gabonakonjunktúra. A magyar termelést szerencsére nem érintette a világválság és az amerikai búza megjelenése, hiszen megvédte az osztrák-magyar védvám (1882) és a Monarchia piaca felvette a magyar termékeket. Az új eljárások bevezetésben és a gépesítésben a nagybirtokosok jártak élen. Általánossá vált az alagcsövezés, a műtrágya alkalmazása, a vetőgép és az aratógép használata. Eközben elterjedt a bérleti rendszer, így a tőkével rendelkezők növelték mezőgazdasági befektetéseiket. A magyar ipar fejlődése a kilencvenes években felerősödött, a hagyományos iparágak tovább korszerűsödtek. A malomipar a vas-és acélgyártás valamint a gépgyártás világszínvonalúvá vált. Továbbra is fontos maradt az élelmiszeripar, ami már korábban is a magyar ipar szerves részét képezte. A gőzgép elterjedése és a vasbányászat megindulása iparvidékeket hozott létre (Szörény, Hunyad), a Ganz-gyár kiváló mérnökei (pl. Kandó Kálmán- villamosmozdony) egyre több szabadalommal büszkélkedhettek. Új iparágak is megjelentek: elektromos ipar, autó- és repülőgép-gyártás. A fellendülés azonban elképzelhetetlen lett volna külföldi tőke beáramlása nélkül, aminek jelentős része osztrák eredetű volt. Ez a pénz elsősorban a bankok révén, hitelként került az országba. Egyre több hitelintézet jött létre Magyarországon, pl. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Magyar Földhitelintézet. A termelés súlypontja a századfordulóra a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. A társadalom átalakulása (polgárosodás) nem tudta ilyen gyorsan követni az átalakuló világot. Az országban egymás mellett élt az új, polgáriasodó réteg és a



régi formákat őrző világ, amelyek erősen hatottak egymásra. Ezt a jelenséget nevezzük "torlódó társadalomnak". A korszak másik fontos jelensége a demográfiai robbanás, aminek következtében - a jelentős kivándorlás és a járványok ellenére- az ország népessége 33%-kal nőtt. Ez és a technikai fejlődés gyökeres életmódbeli változásokhoz vezetett. Igaz, az új találmányok áldásaiban nem részesülhetett mindenki, de hatásai alól senki sem vonhatta ki magát. Először az arisztokrácia, aztán a középosztály, majd a munkásság, végül a parasztság életvitele alakult át. A korszak sajátossága, hogy a korábban kevesek számára elérhető tárgyak, kedvtelések tömegessé váltak. Megjelent a mindennapi életben a telefon, a villamos, az autó, a távolságok lerövidültek, a postai szolgáltatások olcsóbbá váltak. A közművesítés is óriási változásokat eredményezett. A vezetékes ivóvíz bevezetésével megjelentek a fürdőszobák, a csatornázás következtében elterjedt az angol WC, ami óriási higiéniai lépés volt. Az éhínségek megszűntek. A munkaidő csökkenése és a jövedelem növekedése következtében divatossá váltak a szabadidős tevékenységek. Sportklubok, mozik, cirkuszok alakultak, megindult a külföldi turizmus. Pest-Buda 150. 000 lakójával már a szabadságharc idején is vitathatatlanul az ország fővárosa volt. Hatalmas ütemben fejlődött, lakóinak száma a századfordulón már 700. 000-re növekedett, így Európa tíz legnagyobb városa közé tartozott. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből megszületett Budapest. A liberális vezetőréteg a város tervszerű fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek elnökei Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes voltak. A gyors fejl

  Következő oldal »»

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.