Agrártudomány | Tanulmányok, esszék » Dr. Merényi László - A madártetű-atka, Dermanyssus gallinae elleni védekezés során szerzett tapasztalatok

Alapadatok

Év, oldalszám:2012, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:6

Feltöltve:2020. január 18.

Méret:1022 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A madártetû-atka (Dermanyssus gallinae) elleni védekezés során szerzett tapasztalatok Írta: Dr. Merényi László, állatorvos A tyúk- és pulykaállományokban, függetlenül a tartási módtól és a hasznosítás jellegétõl gyakori kártevõ élõsködõ a madártetű-atka. A háztáji baromfiudvarokban ugyanúgy jelen lehet, mint a mélyalmos vagy ketreces állattartó épületekben, és megtalálható hústermelõ (brojler) és tojóállományok környezetében is. Jelenléte legtöbbször akkor ötlik szembe, amikor már jelentõsen elszaporodott a baromfi környezetében és már nappal is észrevehetõk az atkák csoportjai az istálló berendezési tárgyain, a tojások felületén, és az istállóban dolgozók is érezik bõrükön a mászkálásuk okozta viszketõ érzést. Az atka normálisan csak éjszaka tartózkodik a madarakon táplálkozás (vérszívás) céljából, ezért nappal vagy mesterséges világítás mellet végzett vizsgálatkor rajtuk ritkán

találjuk meg a parazitákat. Súlyosabb fertõzöttség esetén viszont napszaktól függetlenül is láthatjuk azokat nemcsak a madarakon, hanem az istálló berendezési tárgyain is. Az irtásukat több dolog is indokolja Ezek közül a legfontosabb az általuk okozott köz- Atkák tömege a csapdában tesítésének programjában fontos lenne ezt a szempontot is hangsúlyosan figyelembe venni! Soroljuk fel a behurcolás lehetõségeit: - atkás csirke (ez a napos csibénél a legritkább, azonban tojónak szánt elõnevelt állományoknál lehetséges) - használt tojástálca (a behurcolás leggyakoribb eszköze!) - ellenõrizetlen személyi és gép(jármû) forgalom („telepi zártság” szigorú betartása; telepen belül az épületek izoláltsága = besegítõ, átjáró dolgozók) - rendszeres kártevõirtás (egér, patkány) elmulasztása, vadmadarak (veréb, fecske, galamb) távoltartásának hiánya. A (szerencsétlenül) már madártetû-atkás telepek

feladata a rendszeres összetett védekezés az atkák ellen. Az összetett védekezés magában foglalja a higiéniai köve- Atkák a tojóketrecen vetlen kártétel, ami a termelés (testtömeg-gyarapodás illetve tojásmennyiség) akár jelentõs visszaesésében nyilvánul meg. Súlyos invázió esetén a megtámadott állományban a vérszívás következményeként jelentkezõ vérszegénység az általános ellenálló képességet rombolva, bagatell fertõzõdések megeredését teszi lehetõvé (immunizálási programok kudarca!) és az elhullás sem számít ritkaságnak. A közvetett kártétel elsõsorban a vektorként terjesztett baktériumos és vírusos betegségek átvitelét jelenti. A baromfiállományok szalmonella men- Gépi technika A még szerencsésen nem atkás telepeken kulcsfontosságú feladat az atkák behurcolásának megakadályozása! 12 telmények teljesítése utáni vegyszeres irtás termelési periódusonkénti elvégzését és a korábban

részletezett atka-behurcolást megelõzõ szabályok szigorú betartását. Nézzük át a termelési periódust követõ teendõket: Az elõzõ állomány kitelepítése után az istállót alaposan ki kell takarítani. Mélyalmos tartási rendszer esetén a trágya eltávolítását és a száraz takarítást a technológia szerinti nedves takarítás követi. Ezután az épület hibáit (vakolat, padozat) kell kijavítani és a falak tisztítása (meszelése) fontos lépés. A teljes fertõtlenítés után el kell végezni a vegyszeres atkairtást, majd a végfertõtlenítés után az új állomány fogadására elõ kell készíteni az ólat. A takarítással párhuzamosan az istálló berendezését – a technológiát – itatók és etetõk tisztítását és fertõtlenítését is végre kell hajtani A ketreces istállóknál hasonló a sorrend, de a ketrecek tisztítását, fertõtlenítését és atkaelleni kezelését rendkívüli gondossággal kell elvégezni. Tartási

rendszertõl függetlenül a takarításnak, fertõtlenítésnek és atka elleni kezelésnek ki kell terjednie az istállóban használt eszközökre és felszerelési tárgyakra is. 2. A két turnus közötti szerviz periódusban végzendõ munkák idõpontját nem tervezik meg elõre és így vagy nincs a szükséges idõpontban megfelelõ gépi kapacitás, elegendõ vegyszer a takarításhoz és fertõtlenítéshez vagy megfelelõ számú munkaerõ. Ezért egy-egy munkafázis megfelelõ végrehajtása szenved kárt vagy akár el is marad. Tojóketrecek kezelése 3. A tisztítást, fertõtlenítés és atka elleni kezelést nem a szükséges teljesítményre képes eszközökkel, gépekkel próbálják elvégezni. [A nagylétszámú baromfiállomány tartására használt épületek (> 1000 m2 kezelendõ felület) méretéhez alkalmasan használható mosó és permetezõ eszközök, gépek nem helyettesíthetõk egy kerti háti permetezõvel!] 4. Az atka elleni védekezéshez

nem a hatóságilag engedélyezett készítményeket használják. A készítmények munkaoldatának koncentrációját nem az elõírásnak megfelelõ töménységben használják, esetleg összekeverik más hatóanyaggal (vegyszerrel), ami az atka elleni hatást lerontja, illetve a nem a felületegységre elõírt mennyiségû munkaoldatot juttatnak ki. Csapda elhelyezése tojóketrecen Hol szokott leggyakrabban hiba csúszni a program végrehajtásában? 1. „Egyszerre ürítés – egyszerre telepítés” Ennek a szabálynak a betartása rendkívül fontos. Azoknál a termelõknél, ahol csak egy istálló üzemel, ott arra az egyre vonatkozik az elõírás. Ahol egy telepen belül több (2-4) istállóban folyik a termelés és az épületek mechanikai és személyi izoláltságát nem tudják garantálni, ott sajnos az egész telepet kell egy egységnek tekinteni. Ez nagyon gyakori buktatója az eredményes védekezésnek. Sokszor az egyik üres épületben elvégzett alapos

atka elleni kezelés azért nem eredményes, mert a többi fertõzött épületbõl átvitt eszközökkel vagy besegítõ dolgozók ruházatával az atkák átkerülnek a „tiszta” állományba. Ha szükség van a „munkaerõ átcsoportosítására”, akkor váltott munkaruhát és lábbelit kell használni. Hogyan küszöbölhetjük lehetõségét? ki a hibázás 1. A termelési periódus vége elõtt idõben, pontosan, naplószerûen rögzíteni kell az elvégzendõ feladatokat és meg kell határozni az azokra biztosan elegendõ idõt. Ez alapján egy naptári „menetrendet” kell összeállítani és az abban szereplõ résztvevõkrõl idõben gondoskodni kell (munkaszervezés!). 2. A szükséges vegyszereket (fertõtlenítõ, atkaölõ) megfelelõ mennyiségben időben be kell szerezni 3. Idõben gondoskodni kell az atka elleni kezelés elvégzésére engedéllyel és alkalmas eszközökkel, felszereléssel rendelkezõ szakemberrõl. 4. Gondoskodni kell a szakszerû

atka elleni kezelés végrehajtásának ellenõrzésérõl, az atkapopuláció alakulásának csapdázással történõ megfigyelésérõl. 13