Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Gém Péter - Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar 4400, Nyíregyháza Rákóczi u. 69 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó G A Z D A S Á G T A N H Á Z I D O L G O Z A T Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig Gém Péter Gazdálkodási szak Levelező tagozat Vállalkozási szakirány „E” csoport Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1.oldal 1. Az elméleti háttér 2oldal 2. Történeti háttér 2oldal 3. A szociális piacgazdaság és a „gazdasági csoda” 6oldal 4. Az Adenauer korszak vége, stagnálás 11oldal 5. Gazdaság és politika a 70-es évek után 12oldal 6. Visszatérés a szociális piacgazdasághoz: A Kohl

korszak 13oldal 7. A globalizáció hatásai a szociális piacgazdaságra 15oldal 8. Befejezés 20oldal Irodalomjegyzék 22.oldal Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 2 I. Az elméleti háttér: A szociális piacgazdaság a szabadpiaci elvekkel összhangban lévő, szociális biztosítékokkal kiegészített piacgazdaság. Alapelve a magánvállalkozás és a s zabad verseny, de a szabad verseny hosszú távon való megőrzése érdekében helyet enged az állami beavatkozásnak, ha a piac kudarcot vall (pl.: monopóliumok) Az állam azonban csak a játékszabályokat alakíthatja ki, a gazdasági folyamatokba közvetlenül nem avatkozhat be. Különösen fontos a gazdasági szerkezet alakulására kifejtett állami szabályozás, ezek zömmel közvetettek (pl.: adókedvezmények). Fontos elv, hogy az

átalakítás érdekében nyújtott támogatások csak átmenetiek és degresszívek lehetnek. A szociális piacgazdaság elve a „keynesianizmussal” is szemben áll. Az állami vállalatoknak be kell illeszkedniük a piaci versenygazdaságba, a tulajdonpolitika próbálja megakadályozni a tulajdon koncentrálódását, de ez nem sikeres. Az állam azonban nem „éjjeliőr”, fontos szerepe van a közjavak előállításában vagy az infrastruktúra fejlesztésében. Általában közvetett eszközöket alkalmaznak II. Történeti háttér: A II. Világháború után a szövetségesek bejelentették, hogy egyik legfőbb céljuk a háborús bűnökért felelősök bíróság elé állítása. 1943 őszén a Németországgal hadban álló 17 ország létrehozta az Egyesült Nemzetek háborús bűnöket vizsgáló bizottságát (1945. november 20 Katonai törvényszék Nürnbergben). A vizsgálat kiterjedt: - Béke elleni bűntettekre - Az emberiség elleni bűncselekményekre -

Az összeesküvésekre - A csoportok és szervezetek tevékenységére. A II. világháború alatt Németországban 131 várost ért támadás és kb 5 millió lakás teljesen megsemmisült. A bombakárosult lakosságot pincékben és barakktáborokban helyezték el A szövetségesek a 14-65 év közötti férfiakat és a 15-50 év közötti nőket romeltakarításra Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 3 kötelezték. A közép- és kelet-európai országokból menekült és elűzött 12 millió német tovább növelte az ellátási gondokat és a lakáshiányt. 1946/47 telén katasztrofális mértékű ellátási gondok: • Napi 1451 kalória a fejadag • Jegyrendszer fenntartása • A mezőgazdasági önellátás 35% körüli • Az ipari termelés 50-60%-os • Súlyos szénhiány: nyersanyaghiány, közlekedési és szállítási rendszer működése nem biztosított. „ A széntermelés és szénelosztás

az első számú gazdasági probléma lett.” A korábbi magas hadikiadások és a bankóprés miatt, túl sok pénz (300 milliárd birodalmi márka) és kevés áru volt forgalomban, a márka elértéktelenedett s virágzotta feketepiac. A külkereskedelmet és a devizaforgalmat a Szövetséges Ellenőrző Tanács felügyelte. A szovjetek által megszállt területeken tovább súlyosbította a gondokat, hogy a „keleti övezetből” 250000 db gépet szállítottak a Szovjetunióba. Továbbá: • Folyótermelés elszállítása 7 milliárd dollár értékben (nyugati oldal csak 0,13 milliárd dollár ) • Leszerelt üzemek mértéke 2,6 milliárd dollár értékben (nyugaton 0,6 milliárd dollár) • A Szovjetunió táboraiban 1955-ig dolgoztak hadifoglyok. 1946. április – július: Párizs külügyminiszterek konferenciája • Németország demilitarizálása, leszerelése • „Berlini blokád”, melynek célja a Szovjetunió elszigetelése a nyugattól, s ezt a

szerepet Ny-Németországnak kell betöltenie. • Egységes pénzreform kísérlete a n émet területen, de a s zovjetek ezt nem támogatták. (Ny-No-ban 60 Dm/fő segély) A pénzreform szellemi atyja Ludwig Erhard, aki a p énz stabilitására és a termelékenység növelésére törekedett. • A márka bevezetésének másnapján az üzletek megteltek áruval, melynek következtében a feketepiac összeomlott. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 4 • Rögzítették a szén, az acél, a műtrágya, a hajtóanyagok és az alapvető élelmiszerek bérleti díját • A kereslet – kínálat viszonyát kívánták helyreállítani • A béreket lassú tempóban szabadították fel. A bérstop feloldása 1948 végén. • Általános sztrájkhullám kb. 11,8 millió ember vett részt benne 1949 perdöntő év a német kérdésben, április 4-én Washingtonban a nyugati partnerek (a Benelux államok,

Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada, az USA) közös katonai szervezetet alakítottak ki, az Észak-atlanti Szerződést (NATO). A washingtoni szerződések nyomán egyetértés jött létre egy szövetségi felépítésű német alkotmány életbelépésében is, amelyet Bonnban, a nyugati német állam tervezett fővárosában dolgoztak ki. Az általános választásokat augusztusra tűzték ki 1949. május 8-án a P arlamenti Tanács elfogadta a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvényét: • Május 23. alaptörvény elfogadása • Augusztus 14. B undestag-választás, Konrad Adenauer első kancellár megválasztása, Theodor Heuss szövetségi elnök lesz. • Tizenegy szövetségi államból álló föderáció alkotja az NSZK alapját, • Minden egyes Land saját alkotmánnyal rendelkezik. A Szovjetunió részéről válaszlépésként október 7-én proklamálták a Német Demokratikus

Köztársaság megalakulását. A keleti állam centralizált felépítéssel, a domináló kommunista párt befolyása alatt, pártállami szerkezetben alakult meg. Az NSZK kormánya 1949. október 21-én kijelentette: „az NSZK-t a német egység megvalósulásáig a német nép egyedüli, legitim állami szervezetének tekinti.” Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 5 „Adenauer-korszak” (1946-66) Adenauer politikája arra épült, hogy az egyesül Államok súlya, az egységesülő Európa, s benne az NSZK növekvő ereje kiszorítja a Szovjetuniót Közép-Európából. Konrad Adenauer (1876-1967) Legfőbb cél a szuverenitás visszaszerzése: • 1949. április 28 a szövetségesek felállítják a Ruhr-vidék ellenőrző hatóságot • 1951. április 18 Párizs: a Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK megalakítja az Acélközösséget (Montánunió), melynek következtében megszűnt a

német nehézipar korlátozása és ellenőrzése. • 1951. május teljes jogú tagja lett az Európa Tanácsnak • 1951-ben enyhítették a korlátozásokat, amiért az NSZK átvállalta a teljes államadósságot, 13 milliárd Dm-et. ⇒ ezek következtében az NSZK visszanyerte szuverenitását 1952. május 26-án Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 6 III. A szociális piacgazdaság és a „gazdasági csoda” Az NSZK nemzetközi felértékelődésével egyidejűleg az országban figyelemre méltó gazdasági fellendülés indult meg. A feladat az volt, hogy a gazdaság további területeit vonják be a piacgazdasági rendbe, hogy az embereket alkotóerejük kibontakozására ösztönözzék valamint, a szociális kiegyenlítés politikájával azokat támogassák, akik önerejükből nem tudtak változtatni helyzetükön. • Elsődleges feladat volt, hogy lakást teremtsenek a sok kibombázott ember, valamint a

menekültek és a hazatérők számára. A későbbi Német Szövetségi Köztársaság területén (Berlin nélkül) az 1943-as lakásállománynak több mint 11 százaléka teljesen elpusztult. Az 1950-ben elfogadott első lakásépítési törvénynek köszönhetően hat év alatt 2,4 millió lakás épült a szociális ill. az államilag támogatott lakásépítés keretében. A lakásszektor fokozatos piacosítása a későbbiekben további erőket szabadított fel. A kötött lakbér fokozatos megszüntetése és a saját tulajdonú lakás fokozottabb támogatása I953/54-től nagymértékben hozzájárult a német történelem egyik új rekordjához: az elkövetkezendő években évente akár 590 000 lakás is megépült, melynek mintegy a felét tette ki a szociális lakásépítés. • Lépésről-lépésre, de kemény belpolitikai csatározások közepette a g azdaság további területeit piacosították. A kényszergazdálkodás a vasipar és szénbányászat területén

1949 decemberében szűnt meg, 1952 januárjában felszabadították a vas- és acélárakat, a hatvanas évek elején a fűtőolaj és az atomenergia hasznosításával végérvényesen megszűnt a szén monopóliuma. Az új gazdasági rendszer fontosabb „kiegészítő elemei”: • Központi adózás • Versenygazdaság megteremtése és fenntartása • A jövedelmek szociálpolitikai indíttatású újraelosztása • Minimálbér rögzítése • Mezőgazdaság, kisipar állami hiteltámogatása • Szociális lakásépítés • Társadalombiztosítás kiépítése Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 7 Az ipar és külkereskedelem abszolút elsőbbséget élvezett, mivel a nyersanyagokban és mezőgazdasági termékekben szegény NSZK-nak dinamikus exportgazdaságra volt szüksége. Ludwig Erhard (1897-1977), szövetségi gazdasági miniszter által kidolgozott program pillérei: • Fogyasztási

szabadság • Iparűzés, szakma és munkahelyválasztás szabadsága • Termelési, kereskedelmi szabadság, szabad verseny • 1949-ben bejelentette a kartell törvényt, melyet 1957-ben fogadott el a német parlament, mint a verseny korlátozását tiltó törvényt • 1950-ben szabályozták a háború áldozatainak, a hadirokkantak, özvegyek ellátását illetve a hadifoglyok kártalanítását • a munkanélküliség 50-ben elérte a 12,2 %-ot, melynek következményeként az USA sürgette a f oglalkoztatási programokat azért, hogy a M arshall-terv keretében érkező vagyon ne fecsérelődjön el. • Szénellátási gondok és a f izetési mérleg hiánya veszélyeztette a gazdasági stabilizációt ⇒az USA főbiztosa sürgette az import és árellenőrzést ⇒Adenauer és Erhard szerény módosításokat, eszközölt: • Import korlátozása • Export támogatása • Munkahely teremtési program Gém Péter- Szociális piacgazdaság

Németországban a II. világháborútól napjainkig 8 • Acélipar, energiaipar, vízgazdálkodás és a v asúti beruházások adókedvezménye • 1952. januárban bevezették a Beruházási segély törvényt, melyben az ipart 1 milliárd DM előteremtésére kötelezték, hogy az alapiparágak beruházásaihoz szükséges pénzt előteremtsék. Ezzel a lépéssel kiiktatták a gazdaságpolitikáért felelős szövetségi kormányt és annak intézkedéseit. A két német állam (NSZK, NDK) egyikében sem volt konvertibilis valuta, kereskedelmük lefolytatására bevezették VE (Verrechnungseinneit) elszámolási egységet. Az elszámolásokat szaldókon vezették a két jegybanknál s 200 milliós elszámolási határt léptettek életbe ún. swinget, amely kamatmentes hitelként is szolgált. Társadalmi béke megteremtése: • 1951. május a kormány, a vállalkozók és szakszervezetek hosszas vita után a fémiparban (szén és acél) elfogadták a részvételi

törvényt, amely a munkavállalók és munkaadók prioritásos részvételét biztosította a felügyelő bizottságokban személyzeti-, gazdasági-, szociális kérdésekben. • 1952 évi vállalati törvény 1/3-os munkavállalói részvételt biztosított a felügyelő tanácsokban, üzemi tanács felállítása 5 főnél többet foglalkoztató vállalatok esetében, kollektív szerződés. • Közpénzekkel illetve kedvezményekkel támogatták a lakosság lakáshoz jutását, évente kb. 500000 db lakás építése • Takarékoskodás ösztönzése a lakosság és a vállalatok körében egyaránt • Mozgó nyugdíjak (nyugdíjreform 1957-ben) • Mezőgazdaságban dolgozók öregségi segélye • A női és férfi egyenjogúság törvénybe iktatása 1957-ben • 1952 Teherkiegyenlítési törvény: az elűzött németek segítése 20 évi részletekben, 50% adóval sújtották a pénzreform napján 5000 Dm-t meghaladó vagyonokat (szántó, erdő, stb. ) A

kedvezmény az adó számításánál, hogy nem forgalmi, hanem egységértéken számolták ki; ebből összesen 130 milliárd DM bevételre tett szert a kormányzat 1989-ig. • Kartell ellenes törvény (1957-Bundestag): Erhard és hívei egy teljesítményen alapuló versenyző gazdasági szférát akart létrehozni, amely kizárta a nem Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 9 piackonform állami beavatkozást és a m agángazdasági irányítási rendszert. Számos kivétel is szerepelt a törvényben, strukturális válság, vagy exportimport kartell esetén a g azdasági miniszter engedélyezése elegendő volt a tevékenység folytatásához. ⇒ Megtörtént a társadalom szociális integrációja A gazdasági növekedés hihetetlen dinamikája és a takarékos költségvetés lehetővé tette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság újjáépítését valamint az új szociális törvényeket az állam nagyobb fokú

eladósodása nélkül valósítsák meg. Az „önerős” növekedés irányába való áttörésre 1952 első felében került sor, innen eredeztethető a német „gazdasági csoda”, melynek mutatói: • 1950-60 bruttó társadalmi index 100-ról 215-re nőtt • az éves átlagos növekedési ráta 7,6 %-ról 11,5%-ra nőtt (1955) • az ipari termelés 149%-al nőtt • a beruházási javakat termelő ipar 220%-os növekedést produkált • a beruházások 1952-60 között 120%-al emelkedtek • a behozatal és kivitel megduplázódott A rendkívüli növekedést mindezek mellett a pénz és a gazdasági reform készítette elő, majd megalapozta a „koreai-háború” miatt fellendült export. A termelést az ipari struktúra, a nagy kapacitásbeli tartalékok, valamint a nagy számú, magasan motivált munkaerő biztosította. A nyugati államok fegyverkezési termelésüket a polgári termelés rovására tudták csak növelni, ezzel szemben az NSZK semmilyen

fegyvert, hadiipari terméket nem állíthatott elő és a polgári termelésre, fordíthatta energiáit. ⇒ Termékei keresettek voltak, mert nem a szűkösen rendelkezésre álló dollárral kellett fizetni érte. A strukturális változások vesztese a mezőgazdaság lett, ugyanis a foglalkoztatottság terén 10%-os csökkenés, a termelés növekedés terén csupán 43%-os növekedést tudott produkálni. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 10 Az NSZK „gazdasági csodája” elsősorban „ipari csoda” volt, 1960-ban a b ányászat, az élelmiszeripar, az alapanyagok és a termelési javak, a fogyasztási javak termelése az össztermelés 34%-adta, s átlagon felül növekedtek a beruházás igényes ágazatok: • műanyagipar, • autóipar, • kőolaj-feldolgozás, • elektronika, • vegyipar, • közlekedési eszköz gyártó ipar. A német gazdaság elsősorban a kiváló minőségű és hosszú

élettartamú, műszakilag igényes termékek, előállítására szakosodott. Az export sikerek következtében fejődés indult meg az adatfeldolgozás, a légi közlekedés és a marketing kutatás területén, továbbá a magángazdaság meg háromszorozta a K+F kiadásait. A magas növekedési ráta miatt nem volt szükség konjuktúra támogató intézkedésekre, sőt nagy kihívás volt a felfűtött konjuktúra kezelése; amelyet Erhard gazdasági miniszter a szövetségi és tartományi bankokkal egyetértésben adó-, hitel-, pénzpolitikai intézkedések kombinációjával igyekezett kiiktatni. Az Erhard-i mértéktartás kiáltványai: • a szakszervezetek fogják vissza bérköveteléseiket, • a vállalkozók áraikat mértékletesen állapítsák meg, • a lakosság mérsékelje fogyasztását. 1955-től teljes foglalkoztatottság volt a jellemző, növekedtek a bérek, csökkent a munkaidő, az árak szilárdak maradtak. Lakások és gyárak százezrei

épültek, átfogó közlekedési és kommunikációs hálózat épült ki. Adenauer és Erhard vezetési stílusa a 60-as évekre példaértékűvé vált, melynek következtében az NSZK a világ második legnagyobb ipari hatalma lett (első az USA). Vezérmotívum a fogyasztás lett, de egyetlen árnyék a sokszoros adóztatás ellenére megmaradt, mégpedig az, hogy a magántulajdon 75%-át a lakosság 17%-a birtokolta. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 11 IV. Az Adenauer korszak vége, stagnálás: Az 1950-60-as években a gazdasági növekedést zömmel a f oglalkoztatottak számának növelésével és nagyobb termelékenységgel érték el. 1966-ban a munkanélküliség 1% alá csökkent, a heti munkaidő pedig 41,8 óra lett, a külföldi vendégmunkások száma 1,2 millió körül mozgott, a szakszervezetek a munkabérek megduplázódását érték el kemény tárgyalások útján. 1966-67 között bekövetkezett

az, amitől már régen tartottak, a recesszió korszaka következett. A gazdaság szereplői és a kormányzás az 1929-es gazdasági válság bekövetkezésétől féltek, melynek leküzdésére több törekvés is volt: • Stabilitási törvény (1967) „mágikus négyszög”: a teljes foglalkoztatottság, a pénz értékének stabilitása, külgazdasági egyensúly, gazdasági növekedés, melyek helyzetéről a kormány minden év január első napján beszámolt. • 1967. február: Koncentrált (összehangolási) akció: a megbeszéléseken a gazdasági csoportok és intézmények a s zakszervezetekkel együtt elemezték a gazdasági eseményeket (1977-ig működött). • Munkaerő behívása: lényege a rotációs elv, mely kimondta, hogy a külföldi munkavállaló egy illetve kettő ledolgozott év után kötelezően elhagyta az NSZK-t. Ennek következtében 1957-1973-ig 14 millió munkás érkezett és 11 millió tért hazájába vissza. Az 1973-as olajválság

következtében azonban létszám stopot rendeltek el. „Munkaerőt hívtak és emberek jöttek!” - Max Frisch Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 12 V. Gazdaság és politika a 70-es évek után A szociális törvények minden területén jelentősen növelték a járulékok és ráfordítások nagyságát, különösen az egészségügyben és az öregségi ellátásban, és hozzájuk társult az oktatás és felsőoktatás rendszerének költség intenzív módosítása valamint a házasságjog, a büntetőjog és a földtulajdonjog megreformálása. Öt év alatt az állam szociális kiadásai megduplázódtak. Az 1973-as „Energia Biztosítási Törvény” az energiafogyasztási korlátozásokat helyezett kilátásba illetve 1973. nove mber és december hónapban 4 hé tvégén közlekedési tilalmat rendeltek el. A munkanélküliség 1974-re elérte a 2 ,6 %-os mértéket, mely 1982-ig folyamatosan emelkedett a

7,6%-os mértékig. A gazdasági hanyatlás okai: • Fogyasztási cikkek keresletének megtorpanása, • Az építőipar, az acélipar és gépgyártás strukturális változása, • A magas bérmegállapodások, • A munkaadók munkahely csökkentési törekvése, • A környező országok konjuktúrája megtört, • Az export nem fedezte a belföldi bevételek csökkenését. A gazdaság minden területén keresték a megoldást, s különböző megoldási irányokat kerestek: • Konszolidálni kellett a költségvetést, • Fellendíteni a foglalkoztatást, • Az adózás könnyítésével támogatni a költségvetést, • Szubvencionálni a gazdaságtalanul működő ágazatokat. Mindezen törekvések ellenére az NSZK államadóssága 126 milliárd Dm-ről 469 milliárd Dmre növekedett. Kilábalási lehetőséget a Közép-kelet európai piacokra való termelés jelentette, az export mértékét 222 milliárd Dm-ről 350 milliárd Dm-re növelték.

Új gyártási technológiák alkalmazásával; géntechnológia, robottechnika, komputertervezés, mikroelektronika új lehetőségeket nyújtott, plusz nyersanyagokat takarítottak meg alkalmazásukkal. A munkanélküliség kezelésére sikeresen bevonták a munkaadókat és a munkavállalókat is egy Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 13 érdekegyeztető tárgyalás erejéig. A tárgyalás eredménye, hogy a kormányzat csökkentette a vállalkozók terheit és a szakszervezetek nem álltak elő újabb bérkövetelésekkel. 1979-ben létrehozott új európai pénzügyi rendszer pénzügyileg harmonizálta és stabilizálta az Európai Közösség országait. Még ebben az évben bevezették az ECU-t Az állami aktivitást ki akarták tágítani a társadalmi viszonyok összességére, a megelőző évek takarékos költségvetési politikáját felváltotta a kiadások expanzív növekedése és az eladósodás. VI.

Visszatérés a szociális piacgazdasághoz: A Kohl korszak (1982-1998) 1982. október 13-án új kormány alakult, melynek vezetője Helmut Kohl lett Kormánynyilatkozatában kijelentette, hogy visszatérnek a s zociális piacgazdaság elveihez, annak érdekében, hogy kiigazítsa a piac, a szövetségek és az állam közötti viszonyokat. Reformokkal kívánta szanálni az államháztartást, stabilizálni a szociális járulékok nagyságát és csökkenteni az állami kvótát. Helmuth Kohl (1930-) 1982-ben Helmut Kohl lett a kormányzó, aki szociálpolitikai intézkedéseivel próbálta a gazdaságot fellendíteni: • Kivonul a szociális lakástámogatásból, • Támogatja az önerős építkezéseket, Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 14 • Csökkentették az anyasági támogatás mértékét, a gyermekpótlékot jövedelemfüggővé tették, • Megszüntették az alacsony jövedelmű családok

támogatását, • Egyetemisták támogatását kölcsönné alakították, • Takarékossági programot vezettek be, • Csökkentették az adókat és a kormánykiadásokat, • A magánberuházásokat, magánkiadásokat támogatta. • A szociális hálót tovább bővítette, de ennek ellenére a szegénység tovább növekedett. Ezen intézkedések hatásaként a t erületi ellátást biztosító egységek deficitje csökkent, az infláció 1987-ig kevesebb, mint 1%-ra csökkent, az állami kvóta 1989-ig 45,3 százalékra esett vissza. Az új kormány stabilitási politikája és az alacsony kamatok helyreállították az elvesztett bizalmat és előmozdították a magánberuházások jelentős emelkedését, a magánfogyasztás növekedését is. „A világ leggazdagabb országa az NSZK!” Megkezdődött a gazdasági fellendülés, 1983-90 között 2,2 m illióval növekedett a foglalkoztatottak száma, s a bevándorlás ellenére a munkanélküliség is

csökkent. A gazdasági fellendülést megtámogatták néhány szociálpolitikai intézkedéssel a nyugdíj- és betegbiztosítás terén. Ezen tényezők következtében a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kedvező helyzetben volt az újraegyesítés során. 1989. november 9-én leomlott a Berlini Fal Ekkor még senki nem sejtette, hogy az NDK gazdasága még annál is rosszabb helyzetben van, mint azt sejteni lehetett. Az iparban foglalkoztatottak termelékenysége a nyugatinak 30 százaléka volt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak termelékenysége alig érte el a 25 százalékot. A gazdasági verseny következtében nagyon sok vállalkozás zárt be, nagyon sok munkahely szűnt meg. A keleti tartományok felzárkóztatása, a gazdasági fejlődés előmozdításához és az ún. új tartományokban élő embereknek a szociális rendszerekbe való bekapcsolásához hatalmas összegeket kellett az államnak és magáncégeknek

transzferálni a keleti tartományokba. Ez évi 150 m illiárd márkát tett ki, amely a járulékok és adók emeléséhez vezetett. E mellett az európai gazdasági növekedés lelassult, ismét emelkedett a munkanélküliség. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 15 VII. A globalizáció hatásai a szociális piacgazdaságra: A szociális piacgazdaságnak nem csupán a német egységből adódó feladatok folytán, de az országos és nemzetközi fejlemények miatt is nagy kihívásokkal kell szembenéznie. Jelenleg a következők jelentik a legfontosabb feladatokat: felkészülni a piacok világméretű nyitottságára és ez által, a termelési helyek nemzetközi versenyére; a szociális rendszerek átalakítása tekintettel a demográfiai helyzetre, valamint a környezeti politika további integrációja. Gazdasági szempontból a globalizáció a világgazdaság piacainak egyre szorosabb összefonódását jelenti. A

fejlődésnek ebben az irányában az a politikai akarat fejeződik ki, hogy a nemzetközi munkamegosztás révén növekedjék a jólét és a foglalkoztatottság, valamint, hogy javítsák a szegényebb országok fejlődési esélyeit. Ezt a politikai akaratot tükrözi számos nemzetközi szerződés is a kereskedelmi akadályok lebontásáról, a piacok megnyitásáról és a tőkemozgás liberalizálásáról. Jó példa erre az európai belpiac a maga négy alapvető szabadság jogával: az áruforgalom, a személyek mozgásának, a szolgáltatások kínálatának és a tőke mozgásának a szabadságával. Az innováció újabb hullámai is előreviszik a globalizációt különösen a kommunikációs technikák területén. A csökkenő szállítási és információs költségek, valamint a világméretű termelési és információs hálózatok kialakulása azt eredményezte, hogy a nemzeti határok veszítenek jelentőségükből. A fejlődésnek ez az iránya korlátozza

ugyan az autonóm nemzetállam cselekvését, ám nem szünteti meg a n emzeti alkotmányos intézmények és a társadalmi csoportok felelősségét. A következmények nem csupán a nemzeti politikát érintik, hanem a nemzetközi gazdasági rend továbbfejlődését is. A termelőhelyek nemzetközi versenye olyan reformokat tesznek szükségessé, amelyek előnyösebb feltételeket teremtenek a magán beruházásokhoz, a kiváló termékek gyártásához és eladásához valamint erősítik a szolgáltatás szektorát. Ez egyben a foglalkoztatás kielégítő fejlesztésének és a biztonságos szociális rendszereknek is feltétele. Nemzetközi összehasonlításban a gazdaságra és a munkavállalókra mindenekelőtt az adórendszer, a munkaerőpiac rendje és a szociális kiadások terhe nehezedik. Egy átfogó, adóreformnak ennél fogva mindenekelőtt a munkát és a tőkét kell tehermentesítenie, alapvetően javítania kell a beruházási feltételeken, és

egyszerűsítenie kell az adórendszert. Az adóalapot ki kell szélesíteni, a legmagasabb adókulcsokat csökkenteni kell, mert ezek alapján döntenek Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 16 leginkább a külföldi beruházók, hogy melyik termelési területet válasszák. Ugyanakkor az új eladósodást is folyamatosan csökkenteni kell. Ezen, túlmenően szükség van a munkaerőpiac rugalmassá tételére. A kollektív szerződések központi szabályozását néhány pontra kell korlátozni. Elsősorban a munkaidő és a bérdifferenciálás tekintetében a vállalatoknak és üzemi tanácsoknak nagyobb mozgásteret kell kapniuk az adott cég önálló megállapodásait illetően. Lényegesen javítani kell a részmunkaidőben történő foglalkoztatás feltételeit. Mivel Németországban aránytalanul magasak a járulékos bérköltségek, ezért az eljövendő szociális törvényhozás számára fontos feladatot

jelent csökkentésük. Csak így érhető el az a cél, hogy a foglalkoztatáspolitika ne kerüljön konfliktusba a szociálpolitikával. A szociális piacgazdaság koncepciójának kidolgozói mindenkor hangsúlyozták a munka és az elvárható egyéni felelősségérzet erkölcsi értékét. Éppen ezért összemérhető élethelyzetek esetén Németországban világosabbá kell tenni azt a különbséget, hogy valaki munkával szerez-e jövedelmet vagy pedig részesül a közpénzekből részesedik-e valamilyen szociális ellátásban. Mindenekelőtt az ifjú nemzedékek esetében szükségesek az olyan Nagy-Britanniában, Dániában és az Európai Unió országaiban már sikeres kezdeményezések, hogy a "forduljanak a jóléttől a munka irányába". Ehhez tartozik az is, hogy keményebben szankcionálnák, ha valaki nem hajlandó olyan munkára, amelynek elvégzése tőle elvárható. A tisztességes nemzetközi verseny alapját a nyílt piacok jelentik. A

Világkereskedelmi Szervezet (WTO) megalapításával a reálgazdaság területén nagy lépést tettek ebbe az irányba. Az sok mindenre kiterjedő, körültekintő WTO-egyezmény a világkereskedelmi rendjét kiterjesztette a szolgáltatásokkal folytatott kereskedelemre is, valamint fontos egyeztető és felügyeleti feladatokkal ruházta fel az új szervezetet. Most az egyes szerződések következetes végrehajtása a feladat. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 17 Mi is a WTO? A WTO fiatal intézmény, csupán 8 éve, 1995 január 1-én alakult. A WTO az 1947-ben életre hívott GATT (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) helyébe lépett, mégpedig megnövelt szerepkörrel és hatalommal. A GATT csak a kereskedelmi kvóták és vámok mérséklésével foglalkozott, és csupán ajánlásokat tehetett. A WTO viszont már állandóan működő intézmény, jogi személy, genfi székhellyel és több mint 500

alkalmazottal, és az ENSZ-szel egyenrangú jogi státusszal. Tevékenysége pedig kiterjed a gaz dasági élet egészére, beleértve a s zolgáltatásokat, a szellemi termék kereskedelmet és a mezőgazdaságot is. A WTO, mint globális kereskedelmi szervezet úgy fogalmazta meg saját szerepét, hogy célja a gl obális világgazdaság fejlesztése, az életszínvonal és a j ólét általános emelése, továbbá a béke megőrzése, és mindezt a kereskedelem teljes szabadságának biztosításával kívánja elérni. A WTO egyezmény nem csupán a világkereskedelem messzemenő liberalizálását irányozza elő, ha-nem az nemzetközi kereskedelmi előírások fokozottabb szabványosítását is. A WTO egyeztető eljárása ennek következtében nemzetközi gazdasági bíráskodás mezét ölti. Az egyeztető eljárásra azonban nem telepedhet rá semmiféle a kereskedelemtől idegen, elsősorban politikailag motivált konfliktus. Így is elég gyakori, hogy környezet- vagy

szociálpolitikai panaszeljárást a k ellemetlennek tartott konkurencia elszigetelésének céljával indítanak meg. A szociális piacgazdálkodás elvei után ez az egyezmény nagyon pozitív lépést jelent a nemzetközi verseny hatékony jogi szabályozásának irányába. Ezért mindenekelőtt a nyugati ipari nemzetek kötelessége, hogy következetesen betartsák ezt az egyezményt, és támogassák érvényesítését az egész világon. A hibás döntéseket, mint amilyen például az Európai Unió határozata volt a banánról, ki kell javítani. Ez megfelel a fogyasztók érdekeinek is Hiányzik még egy olyan beruházás-védelmi világ-egyezmény, amely a nagymértékben emelkedő külföldi beruházásokat megvédené a befogadó országok önkényeskedő szabályozásaival szemben. Szükség van továbbá egy nemzetközi versenyjogra, amely megakadályozná, hogy a kormányok helyett a piac magánszereplői sértsék meg a nemzetközi kereskedelem szabályait. Gém

Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 18 Demográfiai hatások: A verseny rendje és a s zociális szolgáltatások rendje a p iacgazdaságban nem választható el egymástól. A verseny nem valami antiszociális dolog Ennek ellenére a jövedelmek és a vagyon tekintetében sokszor bírálják a szociális igazságosságra hivatkozva a piaci mechanizmusok eredményét. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a piaci versenyben részt venni nem tudó polgártársaink számára is biztosítsuk az emberhez méltó életet. A szociális biztonságot nem szabad úgy kialakítani, hogy veszélyeztesse a gazdasági teljesítményt és csökkentse a munkavállalásra való hajlandóságot. Ez a v eszély felmerülhet a s zociális biztonság megteremtésének mind a juttatásokat illető, mind pedig a finanszírozását illető oldalán. A szociális juttatások kérdésében újból és újból felmerül, hogy a szociális biztonságot az

állam teljes körű gondoskodásával oldják meg, ami azonban nem egyeztethető össze az egyéni felelősségvállalás és a szubszidiaritás elvével A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. A finanszírozás tekintetében pedig figyelmen kívül hagyják a szolgáltatások közötti különbségtevés kényszerét. A demográfiai mutatók változása a szociális rendszer mindkét oldalát befolyásolja. A növekvő várható élettartam a szociális szolgáltatások hosszabb távú és a kor előrehaladásával egyre fokozódó igény-bevételét eredményezi A születési szám jelentős csökkenése is szükségessé teszi a kiadási oldal módosítását, hogy elkerülhető legyen a hozzájárulások mértéken felüli emelése. A növekvő várható

élettartam jelentősen kihat a beteg-, de a nyugdíjbiztosításra is. Az idősek fokozottabb betegségre való hajlama illetve a többféle kórban való megbetegedés növeli a kezelés költségeit és megterheli a b iztosítókat. Ezért újra meg kell határozni az egyéni részesedés mértékét, és harcolni kell a korengedményes nyugdíj igénybevétele ellen. Az elkövetkező négy évtizedben a 65 évesek vagy idősebbek aránya a 2 0-64 évesek korosztályával szemben mintegy megkétszereződik, és ami következményekkel jár a nyugdíjbiztosításra vonatkozólag is. Ez a nyugdíjrendszer kiadásainak lassú növekedését teszi Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 19 szükségessé. A munkában töltött évek számát fokozatosan újra emelni kell Szükség van a fokozottabb magángondoskodásra és tőkefedezeti elemek bevezetésére. Az egy családra jutó gyermekek száma 1970 óta jelentősen csökkent.

Ezáltal Németországban tovább változott a korfa. 2030-re a gyermekek és fiatalkorúaknak az összlakossághoz viszonyított aránya a jelenlegi 22 s zázalékról 17 százalékra fog csökkenni. A lakosság átlagéletkora emelkedik. A nemzedékek évtizedeken át bevált szövetsége - a felosztó-kirovó rendszer - kiegészítésre szorul az emberek önmagukról való önálló gondoskodás különböző formáival. Adókedvezménnyel kell növelni a sokgyermekes családok támogatását, illetve ezzel párhuzamosan időszakonként emelni kell a gyermekek után járó családi pótlékot. A fent említett korlátozásokon kívül az összes többi lehetőséget is ki kell használni, hogy a szolgáltatások gazdaságosabban legyenek teljesíthetők és az összes résztvevő - a kórházak, az orvosok és a biztosító pénztárak - közötti versenyt valamint a szabad orvosválasztást támogassuk, és a pozitív ösztönzőket teremtsünk. Elképzelhető például a

járulékok csökkentése a megelőzést szolgáló szűréseken való rendszeres részvétel esetén. Bizonyos egészségi kockázati tényezők esetén a betegbiztosítók mentesítendők a biztosítás teljesítése alól. Végeredményben a társadalombiztosítás több lábon álló - a törvény által előírt, a magán és a munka-adói biztosításon alapuló - rendszerét kell kialakítani, amelyben a felosztó-kirovó rendszert, ahol csak lehetséges, a tőkefedezeti rendszer váltja föl. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 20 VIII. Befejezés Ezen rövid történeti áttekintésből kiderült, hogy azok a szakaszok voltak sikeresek, amelyekben a s zociális piacgazdaság határozta meg a p olitikát és a k özvéleményt, és azok voltak kevésbé eredményesek, amelyek más elképzeléseket próbáltak megvalósítani. A szociális piacgazdaság évtizedeken át bevált Németországban. Különböző formában

számos más európai és nem európai állam fejlődését is meghatározta. Manapság a szociális piacgazdaság formáját és innovációs képességét nem csupán a n émet egység megvalósításából tartósan adódó feladatok határozzák meg, hanem az európai és a globális fejlemények jelentenek számára nagy kihívást. A szociális és társadalombiztosítási rendszerek reformja esetében mindenekelőtt a demográfiai helyzet alakulását kell következetesen szem előtt tartani. Ma már nem adottak azok a feltételek, hogy a szociális biztonságot kizárólag a felosztó-kirovó rendszer segítségével fedezzék. Végeredményben egy olyan szociális rendszert kell kialakítani, amely több lábon, a törvényben előírt, a magán és az üzemi biztosításon nyugszik, és amelyik a felosztó-kirovó rendszer kiegészítéseképpen megvalósítja a tőkefedezeti rendszert. Erősíteni azt, hogy az emberek önmaguk gondoskodjanak magukról elvárható

módon, hogy a családok tartsanak össze és erősödjék a közösségi szellem, ez továbbra is nagy feladatot jelent. A német vállalkozások teljesítményét és versenyképességét a n emzetközi piacokon megszerzett pozíciók fémjelzik. Németország az USA mögött a világ második legnagyobb exportőre. A közel 18 százalékos részesedésével a cs úcstechnológiai termékek világkereskedelmében is kimagasló helyet foglal el. Németországban minden negyedik munkahely közvetlenül vagy közvetetten exportfüggő. A világkereskedelem 2/3-át lebonyolító 28 ország közül 15 számára Németország az első számú beszerzési forrás. A külkereskedelmet említve meg kell említenem, hogy a magyar termékek 40 százaléka a német piacokon talál vevőre. Németország azonban nem tekinthető „egységes” piacnak A tartományok eltérnek egymástól a termelő ágazatokban és az exportfüggőség tekintetében is. A piacra lépést és annak

tisztaságát rendkívül szigorú törvények védik (versenytörvény, rabatt-törvény, kartell-törvény, tisztességtelen verseny elleni törvény, stb.) A német gazdasági életben meghatározó különleges szerepet játszanak a nemzetközi vásárok és kiállítások. Ezekből havonta 10-20 kerül megrendezésre az egész ország területén Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 21 Németország a magas munkabérű-bérköltségű és egyben a legmagasabb adóterheket alkalmazó országok, közé tartozik. Ez volt az oka annak, hogy a kilencvenes évek elejétől fogva számos vállalkozás „kitelepítette” a munkaintenzív gyártást az ország területéről. Jelenleg Németország gazdasági és munkaerő piaci helyzete ez év második felében különösen súlyosra fordult. A munkanélküliség aránya mind a mai napig eltér a „keleti” és a „nyugati” államrész között. Keleten 9-9,5 %, míg

nyugaton 6,5-7% a m unkanélküliségi ráta A gazdasági javulás jelei 2003-ban már kimutathatóak: a vállalatok rövid távú (féléves) várakozásai például szeptemberben jobbak voltak, mint az előző hónapokban. Más országokhoz képest különösen súlyos dilemma, hogy a régóta esedékes strukturális reformok (egészségügy, nyugdíjrendszer, munkaerő-politika) csak hosszabb távon járulhatnának hozzá a konjuktúrális keretfeltételek javulásához, ahhoz azonban, hogy a kormány a reformokat sikeresen keresztülvihesse, a gazdaságnak már rövidtávon növekednie kellene. A reformelképzelések megvalósulása kétséges: Schröder kancellárnak az ellenzékkel és saját pártjával is meg kell küzdenie. Az idei stagnálás (a GDP-nek a zérót alulról közelítő alakulását) jövőre szerény, 1,5 százalék körüli növekedés követheti. Az országban a gazdasági telephely versenyképességének biztosítása érdekében került sor az adóreformra,

amelynek következtében a tőketársaságok számára egységesen 25%-ra csökkent az adókulcs. Az országban a befektetők számos kedvezményben részesülhetnek mind szövetségi mind tartományi szinten. Összességében elmondható, hogy a német gazdaság egy erős, főleg exportra támaszkodó gazdaság. A gazdaság fellendülése egyértelműen a szociális piacgazdaság újbóli bevezetésétől várható. Ha sikerül az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben végrehajtani a Schröder kancellár által előre jelzett reformokat, akkor a stagnálást átlépve ismét meglendülhet a gazdaság növekedése. Gém Péter- Szociális piacgazdaság Németországban a II. világháborútól napjainkig 22 Irodalomjegyzék Németh István: Németország története XX. Század- Aula kiadó 2002 Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora 1945-1992, Korona kiadó Budapest 1999 Bara Zoltán-Csaba László-Gedeon Péter: Összehasonlító gazdaságtan és közgazdaságtan www adenauer.hu

- Konrad Adenauer alapítvány: A szociális piacgazdaságról www vki.hu - Az európai Unió elemzése 2002-ben www de.hu- Németország a Váltózó Világban www adenauer.hu- Németh István- Adenauer három és fél élete www c3.hu- Az európai üzemi tanács irányelvei www zöldpókhálózat.hu- Környezet és Globalizáció Interfészek/ WTO