Történelem | Középiskola » Történelem érettségi tételek, 2002

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 54 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:319

Feltöltve:2007. február 07.

Méret:495 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

1 Érettségi tételek történelemből - 2002 1. Az ókori Görögország 1/a Athén társadalmi és politikai berendezkedése A görög föld: Balkán –félsziget déli része, Peloponnészosz, Attikai – félsziget, Égei tengeri szigetvilág, Kis – Ázsia nyugati partvidéke. Forró száraz éghajlat, a megművelésre alkalmas terület kevés. Nyelvük a görög, az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik Indoeurópai nyelven beszélő népek Kr. e 2000 – ben telepedtek be északról 1 akhájok 2 i ónok 3 aiolok 4. dórok (később) A dór törzseknek a Peloponnészoszra való bevándorlásával új politikai egységek, a poliszok kialakulása kezdődött el a 8. században Minden polisz gazdaságilag önellátó volt, politikailag önálló (autonóm). A poliszokat a közös nyelv, a vallás és az olimpiai játékok tisztelete tartotta össze. A polisz központja a fellegvár volt, körülötte az asztüvel. (Ekkor alakult ki a födmagántulajdon A földtulajdonnal

rendelkezők tagjai voltak a közösségnek.) Aki khórával rendelkezett az volt teljes tagja a közösségnek kettős tulajdon (antiktulajdon) A polisznak külön hadserege volt. Kezdetben királyok vezették a poliszokat, később a nagybirtokos arisztokrácia vette át a hatalmat. Kialakult az arisztokratikus köztársaság. A lakosságot a kézművesek (démiorgos), a földművesek (geomoros) és a nincstelenek alkották. A polisz földje egyre kevésbé tudta ellátni a lakosságot, mivel túlnépesedés lépett fel. Az arisztokrata birtokosok mindent megtettek jövedelmük növelése érdekében. A földjüktől megfosztott kisbirtokosok eladósodtak és elhagyták a várost. Elkezdődött a görög gyarmatosítás. Három fő iránya: Észak – kelet: Dardanellák, Márvány – tenger, Fekete – tenger, nyugat: Dél – Itália, Szicília, Masszília és kelet felé is indultak kevesen. Az első görög telepek földművestelepek voltak, majd polisszá alakultak. Fellendült

a kereskedelem, az ipar, megnőtt a kézműipari termékek piaca, fellendült Hellász gazdasága. Az arisztokrácia fokozatosan vesztett gazdasági erejéből, míg a démosz hatalma nőtt. Az ellentét főként a vagyonosabb rétegek között húzódott. A királyság fokozatosan átadta a h atalmat az arisztokrácia rétegnek. A legfontosabb hivatali tisztség az arkhóni méltóság volt. Évente 9 a rkhónt választottak Kr e 621 – ben Drakhón arkhón írásba foglalta a törvényeket. A törvények nagyon szigorúak voltak „vérrel írta törvényeit” A politikai jogokat nem származási, hanem vagyoni alapon adta. Kr e 594 – ben Szolón e ltörölte az adósrabszolgaságot, s elengedte az adósságokat. Kiterjesztette a politikai jogokat a legszegényebb polgárokra is. Szolón megteremtette a demokrácia alapjait A lakosság felosztása vagyoni alapon történt: • 500 mérősök : ők lehettek arkhónok, kincstárnokok. • 300 mérősök : lovasok • 200

mérősök: népgyűlés tagjai, nehézfegyverzetű gyalogosok • Nincstelenek (thészek) – gyalogosok. Államszervezet: Létrehozta a 400 – ak tanácsát (bulé = 4 phülé = 100-100 képviselő), Areioszpagosz: volt arkhónokból álló tanács, népgyűlés = thészek is tagjai lehettek, a kézműveseknek polgárjogot ad, maximálta a nagybirtok területét. Szolón halála után Peiszisztratosz (kr. e 560 – 527) a legszegényebb és legradikálisabb rétgek élére állt és bevezette a türanniszt zsarnokság. Kölcsönökkel segíti a parasztságot, létrehozta a repülőbíróságot, belefogott a város vízvezetékhálózatának építésébe és javította Athén 2 külpolitikai helyzetét. Kr e 510 – elűzték az utolsó türannoszt, Hippiászt is, ezzel megvalósult a démosz uralma. Kleiszthenész reformjai: Kr. e 508 – átszervezi az athéni államot A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került, amelynek munkájába minden teljes jogú

athéni polgár részt vehetett. (20 év felett) Az ekklészia hozta a törvényeket, háború és béke kérdése, képviselők választása. Héliaia: esküdtbíróság: 6000 t agú. A kilenc arkhónt sorsolással választotta a népgyűlés 1 évre Areioszpagosz: volt arkhónokból álló tanács, sztratégosz (hadvezér, 10fő, újra lehetett választani), bulé: Kleiszthenész megreformálja a bulét, területi alapon történik a felosztás. Attika területét 10 phülére osztotta. 1 phülét 3 részre: szárazföldi rész, tengerparti rész, Athén városából egy rész. Minden phülé 50-50 képviselőt küldött az 500 – ak tanácsába Kleiszthenész fontosnak tartotta, hogy az egyeduralmat lehetetlenné tegye. Ezért bevezette a cserépszavazást. (osztrakiszmosz) Ha valakit veszélyesnek tartottak, azt száműzték Az athéni demokrácia fénykora és bukása (Kr. e V század): Periklész az első sztratégosz 15 éven át. Államszervezet: népgyűlés, Kr e 462 – ben

az Areioszpagosz megszűnik. Periklész napidíjat fizetett a bulénak, az esküdtbíróságnak és a színházba járásért. • • • • héliaia: esküdtbíróság bulé : 500 – ak tanácsa 10 sztratégosz 9 arkhón A teljes jogú athéni polgár adót nem fizetett. Pénzbevétel: kikötővám, kereskedelem, laurióni ezüstbányák, déloszi szövetség adói Kiadás: építkezések, színházlátogatás, napidíj Mezőgazdaság: gabonafélék helyett: szőlő, gyümölcs, zöldség Ipar: kerámiaipar, fémipar, hajóépítés, kis családi műhelyekben folyik a termelés, szakosodott, de vannak 10 – 12 rabszolgával dolgozó ergaszterion. Társadalom: Polgárjoggal rendelkező polgárok Metoikoszok (idegenek, jogaik nincsenek) rabszolgák A peloponnészoszi háborúban (i.e 431-404) Spárta győzött Athén felett perzsa segítséggel. Oka az volt, hogy Athén kereskedelmi versenytársainak és Spártának egybeestek az érdekei. A háború meggyengítette a poliszokat

Athén is meggyengült, elvesztette nagyhatalmi helyzetét, helyette Spárta ereje növekszik. I. e 404 – békét kötnek Ennek értelmében felbomlott Athén szövetségi rendszere, leszerelték flottáját, lerombolták a városfalakat. Athén többet nem tudott jelentős mértékben beleszólni a görög történelembe. 3 2. Az ókori Róma 2/a Elemezze a római köztársaság kiépülését és válságának okait – patríciusok és plebejusok harca, eredménye Róma az Appeninni – félszigeten helyezkedik el, éghajlata mediterrán, nagyobb síkságok húzódnak, területe könnyen átjárható. Az éghajlat lehetővé teszi a földművelést I e 2. Évezredben vándoroltak be a Római Birodalmat alapító népek : latinok, szabinok, italikuszok, szamniszok.A latin törzsek a mocsaras, dombokkal tagolt Latiumban telepedtek le. Északról az etruszkok, délről a szamniszok voltak legjelentősebb szomszédjaik Első központjukat Alba Longában építették ki, ahonnan a

túlnépesedés hatására kirajzottak. Így jelentek meg az első telepesek a Tiberis menti dombokon, először a Palatinuson, majd sorra mind a hét magaslaton. A latinok és a szabinok a Kr e VIII században szövetséget kötöttek megalapítva Rómát (Kr. e 753) Róma fejlődésére két nép volt jelentősebb hatással: a görögök és az etruszkok. A görögség a gyarmatosítás során telepedett le Dél – Itáliába Az etruszkok hatása érvényesült inkább. Az etruszkokat a fejlett városi kultúra jellemezte Etruszk hatásra fejlődött az ipar és a kereskedelem. Az államforma kezdetben királyság volt Róma első királya Romolus volt, őt még hat király követte. Társadalom: a Rómát alapító nemzettség előkelő tagjai voltak a patríciuisok, ők voltak a szenátus tagjai, s ők adták a bronzfegyverekkel felszerelt haderőt. Az elszegényedett nemzettségi tagok alkották a társadalom második rétegét, ők voltak a cliensek. Őket a hűség (fidesz)

kötötte a patríciusokhoz. A harmadik réteget a plebejusok = idegenek, a nem városalapító nemzettségek tagjai alkották, nem rendelkeztek polgárjoggal. Csak patríciusok tölthettek be hivatalokat. I e 510 – ben megdöntötték Tarquinius hatalmát és megteremtették a köztársaságot. A köztársaság államszervezete: a köztársaságot a magistratusok (tisztségviselők) irányították. Jellemzője: az évenkénti választás (annuitas) és nem egy, hanem kettő v több tisztségviselőt választottak (kollegialitás): • Consul (2): hadvezér, béke idején bíráskodott, külügyek, papi tisztség, törvényeket javasolhatott. • Diktátor: 1 személy, max.: 6 hónapra, veszély esetén, teljhatalom • Praetor: bíró, a consul helyettese • Aedilis (2), 1 év, 2 plebejus, a plebejus pénztár és levéltár kezelése, városi közbiztonság, ünnepi játékok • Kvesztorok (4): gazdasági ügyek, államkincstár kezelése • Censor (2): vagyonbecslő Mellettük

működött a senátus már 300 fős, majd 600 fő és a népgyűlés: Népgyűlés Comitia curriata (nemzettségi alapon) Comitia centurriata (vagyoni alapon) Comitia tributa (területi alapon) 4 A patríciusok és plebejusok harca: Róma hamar háborúkba keveredett, elsősorban területi háborúba. A plebejusok szerepe megnőtt, mivel a hadsereg nagy részét ők alkották. Ezért polgárjogot akartak, földet és az adós rabszolgaság eltörlését. I e 494 – ben kivonultak a Róma melletti Szent Hegyre (első kivonulás) A senátus létrehozta a néptribunusi tisztséget. (2 majd 10 fő) A patríciusokkal azonos jogokat akartak. néptribunusi tisztség (vétójog), megvétózhatták a plebejusokat sértő intézkedéseket, illetve személyük szent és sérthetetlen volt. Kr. e 451 – 450 – a törvények írásba foglalása XII táblás törvények: családjog, öröklési- és tulajdonjog, büntetőjog (lex tálió), adósjog, törvényes házasságkötési jog

plebejusok és patríciusok között, zálogjog. Tulliusi alkotmány: 5 v agyoni osztály, összesen 193 centúria. Kr e 443 – a cenzor csak patrícius lehet, 5 évre választják, feladatuk felmérni az állampolgárok vagyonát és vagyoni osztályba (classis) sorolás, valamint a s enatus névjegyzékének összeállítása. I e 367 – Licínus és Sextius féle földtörvény: a plebejusok is bérelhetnek földet: egy ember 500 jugerumot. I e 366 – az egyik consul plebejus volt I e 326 – eltörlik az adós rabszolgaságot. I e 300 – papi hivatalt is betölthet plebejus A gazdag plebejusokat és patríciusokat együtt nobilitasnak nevezzük. új vezető réteg Róma háborúi: 1. Védekező háborúk: a./ az etruszkok ellen : i e 396 Veii elfoglalása, Róma megerősítette hatalmát Latium felett. b./ gallok támadása, Rómát elpusztítják, kivéva a Capitólium dombot (i e 387) Brennus vezetésével 2. Földszerző háborúk: Cél: Itália területének elfoglalása.

Szamnisz háborúk: Campania birtoklásáért (ie 343 – 290) 3 háború kisebb megszakításokkal. Róma került ki győztesen első nagy országút: Via Appia = Capua ― Róma 3. Görög gyarmatvárosok elleni háborúk: Tarentum elleni háború (Kr. e 282 – Kr e 272) Pürrhosz győzelmet aratott a rómaiak felett Kr.e 279 – ben, Auszkulumnál, de a rómaiak mindig újabb csapatokat küldtek ellene Végső győzelem Kr. e 275 – Beneventum A rómaiak módszere: „Divide et impera!” = „Oszd meg és uralkodj!” Pun háborúk: 1. pun háború (ie 264 – 241) I.e 241 – római győzelem, Szicília római provincia lett, Karthágó hadisarcot fizet 2. pun háború (ie 218 – 201) I.e 216 – Cannae: római vereség, Hannibál győzelmet arat I.e 202 – Záma: Cornelius Scipió legyőzi Hannibált Róma a Földközi – tenger ura lett 3. pun háború (ie 149 – 146) A rómaiak lerombolták Karthagót. 5 3. Korai feudalizmus 3/b Jellemezze a rendiség kialakulását

az angol és a francia példa alapján! A rendi monarchia a virágzó feudalizmus államformája. A rendi monarchiában az uralkodó és rendek együtt alkotnak törvényt, az uralkodó döntéseinél figyelembe veszi a rendek érdekeit. (király és rendek között hatalmi egyensúly) A központi hatalom erősödése jellemzi. (zsoldoshadsereg, központi hivatalnokszervezet) A rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságokkal és érdekekkel rendelkező csoportjai Angliában a XII. század közepén kihalt a normann dinasztia Az angol trónt a francia származású Plantegenet II. Henrik (1154-1189) szerezte meg A király francia vazallusaira és az angol kishűbéresekre támaszkodva megfékezte a nagyurakat. Létrehozta esküdtbíróságokat. Minden szabad ember kérhette ügyének királyi bíróság előtt való tárgyalását. A kérvényre illetéket kellett fizetni A városi adókból, az illetékekből, a kereskedelmi vámokból erős zsoldoshadsereget szervezett.

Ugyanakkor a francia uralkodók hűbéresüknek tartották a szigetország urait. Az angol királyok franciaországi birtokai miatt több összecsapás volt a két ország között. II Henrik fia, I. (Földnélküli) János a harcokban elvesztette franciaországi örökségét Vissza akarta szerezni ezeket a területeket, de a s úlyosan megadóztatott parasztság és polgárság elégedetlenségét felhasználva 1215. j ún 15–én az angol főurak rákényszerítették a Magna Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadására. A királynak meg kellett ígérnie, hogy újabb adókat csak a királyi tanács hozzájárulásával lehet kivetni, a városok (London) szabadságát tiszteletben tartja, szabad embert eljárás nélkül nem ítélhetnek el, a kereskedők biztonságát és nem kihasználását. A királyt egy 25 tagú főúri tanács erőszakkal kényszerítheti a Magna Charta pontjainak betartására Fia, III. Henrik azonban nem tartotta be a M agna Charta pontjait,

önkényuralmat gyakorolt, ezért Simon de Monfort főúr felkelést szervez ellene. 1265-ben Simon de Monfort összehívja az első rendi gyűlést. Részt vett a főpapság, a főurak, a grófságok küldöttei és a városok képviselői. Ezután az angol rendek tanácskozó testületének meghallgatása nélkül a király fontosabb döntést nem hozott. 1295-ben állandósult az első mintaparlament I Eduárd idején. Franciaországban a Capeting-uralkodók politikai hatalma csak a Párizs-Orléans közti családi birtokokra terjedt ki. A XI-XII századot a tartományok egymás– és egyházelleni harca jellemzi. A XII században meggyorsult a városfejlődés és a városok közötti kereskedelmi forgalom. A városok a királynak adóztak, ami növelte a királyi jövedelmet II .Fülöp Ágost (1180-1223) király visszaszerezte I János birtokait, ezzel befolyását az egész országra kiterjesztette. Unokája, IX Lajos (1226-1270) reformjai tovább erősítették a királyi

hatalmat. Fejleszti közigazgatás szerveit; polgári jogtudósokat alkalmaz, megtiltja urak magánháborúit, hűbéri kapcsolatok helyett királyi közigazgatást vezet be, kézbe veszi pénzverés jogát a grófoktól, királyi regálék visszaszerzése, bevezeti királyi bírósághoz való fellebbezés jogát IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) uralkodása alatt a királyi hatalom tovább erősödik Házassággal Champagne és Burgundia a kezébe került. Észak felé hódítva Flandriát meghódította. (Gent, Brügge - szövőipar) IV Fülöp megadóztatta az egyházat, emiatt konfliktus alakult ki az egyházzal; egyház elleni támasza a rendi gyűlés volt. (VIII Bonifác elleni harcai idején először hív össze rendi gyűlést Párizsban) A pápaság alulmaradt a francia királyi hatalommal szemben. IV Fülöp a pápaság székhelyét Rómából Avignonba tetette át 70 évig (a pápák „avignoni fogsága”). Az első rendi gyűlést 1302-ben IV Fülöp hívja össze

(états généraux = általános rendi gyűlés) Rendek: papság, nemesség, 3. rend (polgárság) 6 4. A magyar nép története az államalapításig 4/a Mutassa be a magyar nép eredetét, vándorlását és a honfoglalást! Népünk őstörténete számos bizonytalansági tényező miatt nehezen kutatható és ma is sok a vitás kérdés. A finnugor nyelvcsalád őshazája az Ural vidékére tehető (Ie VI-IV évezred: Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása) A fő foglalkozás halászat, vadászat, gyűjtögetés volt a folyók, tavak mellett. Pattintott pengeszerszámaik, csonteszközeik voltak, de fokozatosan megismerték az agyagedényeket is. Ősközösségi társadalom alakult ki Korán kapcsolatba kerültek indoiráni népekkel, melyek a fejlettebb ismereteket közvetítették nekik. Így a halászat és vadászat technikája tovább fejlődött, megjelentek a csiszolt kőeszközök. A fellendülés megnövelte a létszámukat. Nyugat felé húzódtak és átkeltek az

Urálon, majd benyomultak a Volga–Káma vidékére. Ez a nagyarányú vándorlás az évezred végére a nyugatra kerülő finnek és a helyben maradó ugorok nyelvi szétválásához vezetett. Az Uráltól keletre az Ob, Irtisz, Iszim, Tobol vidékén maradt ugorok iráni népek hatása alá kerültek, átvették a réz- és bronzművesség mesterségét. A II évezredben bekövetkezett a neolit forradalom, vagyis a termelő életmódra való áttérés. (földművelés, állattartás: juh, kecske, szarvasmarha) Ennek eredménye az 1500 körül bekövetkezett demográfiai robbanás és az újabb szétrajzás. Kialakulnak az apajogú nagycsaládi nemzettségek és az ugorkori falutelepülések. (10–20 ház = egy falu) Kr e I évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is. I e700 körül éghajlati változás, erős felmelegedés következett be, mely által a lomboserdő határa 300 km – rel északabbra húzódott. Az

ugorok északra húzódtak, a magyarok együttmaradtak és nomadizálódtak. Ezután új őshazát találtak maguknak Magna Hungáriát (Baskíria: i.e 500 – iu 550) Itt török népekkel kerültek kapcsolatba, akiktől átvették a legeltető állattartást és a növénytermesztést. A letelepült életforma jellemző: ekés földművelés (vaspapucsos faeke), kölesbúza és gabonafélék termesztése. A vagyoni különbségek miatt létrejönnek a vagyoni és politikai alapon szerveződött törzsek. ( 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt–Gyarmat) 730 körül elhagyták Baskíriát és Levédiába ( Volga, Don ) vándoroltak, ahol kazár fennhatóság alá kerültek. A fölművelésben áttértek a csoroszlyás eke használatára Átvették a kazár rovásírást és a kettős fejedelemséget. (kündü v kende = szent fejedelem és Gyula = hadvezér) Gazdasági helyzetünkre is kedvezően hatott a Kazár birodalom gyors fejlődése. Bekapcsolódtunk a

Birodalom kereskedelmi életébe. Iráni és török jövevényszavaink s a gyarapodó növénynevek a kertkultúra kialakulását és a letelepülést jelzi. 830 körül belső harcok alakultak ki, s ennek következtében el kellett hagyniuk Levédiát és az Etelközbe (folyamköz) menekültek. Itt csatlakozott hozzájuk egy 8 kabar törzs Itt-tartózkodásuk idejéről már írott források is beszámolnak. (Dzsaihani - perzsa tudós, Ibn Ruszta – arab földrajztudós, Gardizi – perzsa történetíró) Etelközből már több zsákmányszerző hadjáratot indítottak a Kárpát – medence felé 862 – től. A törzsi szövetség megerősítéséért létrehozzák a vérszerződést. A honfoglalás A honfoglalás előtt a Kárpát – medencében éltek avarok a Dunántúl ÉNy-i és DK-i vidékein, az Alföldön és a Tisza mentén. Az avarok 568 kör ül telepedtek be és 800-ban a frankok támadása verte szét az avar törzsszövetségeket. Az Alföld nagy része és

Erdély bolgár uralom alá tartozott a honfoglalás előtt. Ezen kívül éltek elszórtan kelták, hunok, germán törzsek (gótok, longobárdok), thrákok, frankok és szlávok is. A kettős honfoglalás 7 elmélete László Gyulától ered, aki szerint 680 körül az avarok Kárpát-medencébe érkező 2. hullámát nem török, hanem magyar népesség alkotta. A magyarok Etelközből több zsákmányszerző hadjáratot indítottak gazdag ajándékok fejében. 894 – ben Bölcs Leó szövetségeseként legyőzték a bolgár cárt Simeont A sikeres hadjáratot követő évben nagyerejű támadás érte a magyarokat (895). A besenyők nem portyáztak, hanem teljes erejükkel és egész népükkel zúdultak eleinkre, mivel őket is szorította más nép. Így indult meg 895–896–ban a honfoglalás Árpád vezetésével a Vereckei , Tatár -, illetve a Békás szoroson A Dunamenti területekre telepedtek le, ahol számottevő ellenállással nem találkoztak. 898–ban a kelet

frank uralkodó itáliai ellenfele, Berengár ellen harcoltak. A X század elejére az egész Kárpát – medence a magyarok kezére került 902 – ben a morva állam maradványait verték szét, 904 – ben tőrbe csalták és megölték Kurszánt, 907 – ben a bajorokat győzték le Pozsony közelében. 4/b A honfoglalás utáni kalandozások, államalapítás: I. Géza és Szent István politikusi, hadvezéri és államférfiúi portréjának bemutatása A leggyakrabban megjárt vidékek Észak – Itália, Bajorország, Szászország voltak, de eljutottak Dél – Itáliába, Franciaországba sőt átkeltek a Pireneusokon is. Az elsődleges cél a zsákmányszerzés volt. A sikeres hadjáratok titka a nomád harcmodor volt A több évig tartó seregjárások összefogásra serkentették a N yugat népeit. I (Madarász) Henrik kilencévi adófizetéssel békét vásárolt a magyaroktól és az eltelt időt erőgyűjtésre használta fel. 933 – ban vereséget mért a magyarokra

Merseburgnál. 955 – ben I (Nagy) Ottó mért döntő csapást a magyarokra Ausburgnál, ami a kalandozások végét jelenttte. *Arkadiapolisz – i csata: utolsó ütközet a Balkánon (970) A szegényes forrásanyag nem teszi lehetővé, hogy a honfoglalást követő évtizedekbena fejedelmi hatalom változásait rekonstruálhassuk. Árpád helyzete nyilvánvalóan megerősödött Kurszán kündü halálával (904), de a kalandozások idejéről nincs nyoma egységes központi hatalomnak. Árpád utódai a nomád öröklési rend értelmében követték egymást, vagyis mindig a nemzettség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Így került a fejedelmi székbe Árpád dédunokája, Géza fejedelem, aki 972-ben vette át az ország irányítását Taksonytól, akinek egyetlen fontos tevékenysége a besenyők áttelepítése volt aDuna partjára. Géza létrehozta a szolgáló falvak rendszerét, melyek adóiból próbálták fenntartani a f ejedelemséget.

A fejedelem hatalma egyre jobban kiterjedt a t örzsekre Géza feleségül vette az erdélyi gyula lányát Saroltot. Elismerte a nagyfejedelmi család örökletes méltóságát. Géza létrehozta a békés bel- és külpolitikát A környező országokkal dinasztikus kapcsolatokat hozott létre, lányait a környező fejedelmekhez adta. Az elsőt Velence fejedelméhez, a másodikat a lengyel, a harmadikat a bolgár fejedelemhez adta, a negyediket Aba Sámuelhez. 962-ben létrejött a Német-római császárság és délen Bizánc A békekötés érdekében Géza 12 kül döttet küldött 973-ban a Quedlinburg-i királytalálkozóra. I Ottó hittérítő papokat és lovagokat küldött Magyarországra. 974-ben érkezik Magyarországra Brúnó és megkeresztelte Gézát és fiait. Géza a seniorátus és levirátus helyett létrehozta a primogenitúra öröklődési rendszert. (az első szülött legidősebb fiú örökli a hatalmat) Géza után 997-ben fia, István került hatalomra,

akinek első feladata Koppány (997) és Ajtony (1018) legyőzése volt. István fejezi be az ország egyesítésének folyamatát Istvánt 1001. január 1-jén koronázta meg Asztrik apát zárt koronával Esztergomban István ellenfelei legyőzése után hozzákezd az ország területi egységének létrehozásához. Létrehozza a királyi vármegyéket élén az ispánnal (comes). Központja a királyi vár, benne: a várkatonák, 8 várjobbágyok és a várnépek. Az ispán feladata az adószedés, a bíráskodás, a király akaratának érvényesítése és a h adseregszervezés. A vármegyéken kívül voltak még királyi, hercegi és hercegnői udvarházak, bennük a szolgálók, élén az udvarispánnal, feladatuk az élelemmel való ellátás volt. István idején létezett 40-44 vármegye és 24 határvármegye a frank állam mintájára. István törvényei két csoportra bonthatóak: 1. koronázásakor 2 élete utolsó évtizedeiben. István a pogány szokásokhoz

híven elrendelte a templomépítést 10 f alunként egy templom. Bevezette az egyháztizedet, létrehozta a p üspökségeket (8), az érseki rangot (esztergomi, kalocsai), a főkegyúri jogot: az egyházi vezetők kijelölésének jogát és apátságokat hozott létre (Pannonhalma, Zalavár, Pécsvárad, Bakonybérc), létrehozta a királyi tanácsot, ami a központi iráyítás része és az udvari kápolnát. (a királíi udvar papi testülete, élén az esztergomi érsekkel, feladatuk: hivatali munkák) Törvényeiben védte a magántulajdont és a szabadokat, eltörölte a vérbosszút, bevezette a vérdíjat. Külpolitikája védekező jellegű volt. Egyetlen harca volt 1030-ban, amikor II Konrád támadását verte vissza. István még életében kijelölte utódját, Orseoló Pétert, mivel nem tudta érvényesíteni a primogenítúra jogát. 5. A középkori magyar állam 5/a II. András politikája és az Aranybulla mozgalom III. Béla halála után fiai, Imre és András

között trónviszály keletkezett A viszály jó alkalom volt arra, hogy a főurak újabb és újabb birtokadományokat szerezzenek. A nagybirtoknak ebben az időszakban 3 fajtája volt: az egyházi, a nemesi (világi) és a királyi. A királyi birtok alapja a birtok és a rajta élő nemesség volt. III Béla volt az első, aki vármegyét adományozott. A királyi hatalom ezáltal meggyengült, a nagybitokosok ereje, politikai hatalma pedig tovább nőtt. II András uralkodása idején (1205 – 35) a királyi birtokok megfogyatkoztak, az egész vármegyék adományozása megnőtt. („az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke az, hogy nincs mértéke”) A királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait. A vármegyerendszer felbomlása miatt elveszett várkatonaság pótlására a k irály gyakran igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit. Katonára ugyanis szüksége volt, mert III Ince pápa ösztönzésére

keresztes hadjáratot vezetett a S zentfölre, illetőleg több hadjáratot Halicsba. A királyi birtok csökkenése és a hadjáratok kiürítették a királyi kincstárt II. András ezért tudatos politikát folytatott (az új berendezkedés politikáját) A domaniális jövedelem helyett a királyi jogon szerzett regáléjövedelmekre kívánt támaszkodni. (ami nem volt elég a h adsereg ellátására) A vámszedés és a s óértékesítés jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta. Pénz kamarákat állított fel, amelyek a pénzt egy évben több alkalommal is bevonták és helyette egyre kevesebb ezüstöt tartalmazó új pénzt bocsátotta ki (pénzrontás). A kötelező csere alkalmat adott a pénzverési illeték, az ún kamara haszna beszedésére. Mindez a parasztok számára jelentett újabb terheket Elkeseredésük fokozódott, amikor egyes egyháziak a tized pénzben való kifizetését követelték. A királyi hatalom hanyatlása nagy veszélyt jelentett a k irályi

vitézek, a szerviensek számára. Nemcsak a királyi birtokokat, hanem a közbeékelt területeket és tulajdonosaikat, a királynak katonai szolgálattal tartozó és tőle személyében függő közép- és kisbirtokosokat is igyekeztek hatalmuk alá vonni. Hasonló sors várt a várjobbágyokra is Mindkét réteget az fenyegette, hogy állandó katonáskodásra kényszerültek a nagybirtokosok magánhadseregeiben. 9 Eltérő okok miatt ugyan, de szinte az egész társadalom szembekerült a k irályi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult A várnépek és a p arasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában erősítse meg. Az 1222-ben kiadott Aranybulla 31 cikkelyből állt, a szervienseknek biztosított jogot: adómentesség, a haza védelmében katonáskodni kötelesek, személyes szabadság, szabad végrendelkezés, csak a király vagy a nádor

intézkedhet felettük, megtiltja az egész vármegyék eladományozását, 31.pont: ellenállási záradék: kényszeríthetik a k irályt az Aranybulla pontjainak betartására. Megvalósítása azonban a királyi hatalom erőtlensége miatt elmaradt. A 2. ki adásra 1231-ben került sor, kihagyták belőle a tized pénzbeli szedésének tilalmát, és az ellenállási záradék helyébe ez került: az esztergomi érseknek joga van kiközösíteni a királyt, ha nem tesz eleget az Aranybulla pontjainak. A szervienseket nem védték meg a bulla cikkelye a nagybirtokosok önkényeskedéseitől, ezért szervezkedni kezdtek érdekeik érvényesítéséért. 1232-ben a Z ala megyei szerviensek szervezkedni kezdtek, ettől számítjuk a nemesi vármegye kezdetét. A XIII. századtól sorra megalakultak a nemesi vármegyék, a földbirtokosok önkormányzati szervei. II. András törvénykönyve az Andreanum volt, melynek 1224-es kiadásával oltalmat és privilégiumokat biztosított a

dél-erdélyi hospeszeknek. 5/b IV. Béla és a tatárjárás II. András halála után fia, IV Béla (1235-1270) lett az uralkodó Ő nagyapját, III Bélát tekintette példaképének és nyomban hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez, a királyi tekintély visszaállításához. Megkísérelte visszavenni a régi várbirtokokat, emiatt szembekerült az ország nagybirtokosaival. Még tovább romlott a király és a birtokosok közötti kapcsolat, amikor Béla haderejének megerősítésére befogadta az országba a tatárok elől menekülő kunokat. A kunok még a tatárjárás előtt kivonultak, mert a magyarok megölték Kötenyt, a kunok királyát. Mivel Béla szembekerült az egész uralkodó osztállyal a vármegyék visszavétele miatt, ezért hadereje jelentősen lecsökkent. Julianus barát, aki négy társával még András idejében elindult az őshazában maradt magyarok fölkutatására, 1237-ben második útjáról visszatérve hírt hozott a fenyegető mongol

támadásról. IV Béla külföldről sem várhatott segítséget és a kunok i s kivonultak, ezért intézkedéseivel próbálta védelmi intézkedésekkel megerősíteni az országot: megerősítette az északkeleti határt, eltorlaszoltatta a hágókat, de a tatárok nagy erők összevonásával 1241 m árciusában áttörték a védelmet. Pesten közben 60000 ember gyűlt össze a király körül, és a Batu kán vezette sereg ellen indultak. Batu a Sajó menti Muhi pusztán mért hatalmas csapást Béla seregeire 1241 Április 11-én. A király ugyan megmenekült, de embereinek nagy része elpusztult A mongol fősereg a csata után bevette Pestet, a Dunától keletre eső terület is a hatalmuk alá került, majd átkeltek a Duna jegén és üldözőbe vették a királyt, aki először az osztrák herceghez menekült, majd végül Dalmáciában, Trau várában húzódott meg. A tatárok hatalmas pusztítás után 1242 márciusában hagyták el teljesen az országot. A tatárok

kivonulása után a király hozzálátott az ország helyreállításához. (2.honalapító) Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette Az Alföldre visszahívta a kunokat, a Felvidék keleti és középső területeire cseh és morva, az ország nyugati határvidékeire német telepeseket (hospes) hívott. Erdélyben a románok találtak otthont 10 IV. Béla képes volt felhagyni korábbi politikájával, a birtokvisszavétellel, sőt saját maga is adományozott földeket. Feltételként kővárak építésére, páncélos csapatok felállítására kötelezte a birtokosokat. Külpolitikáját (is) megváltoztatta. Szövetséget kötött a halicsi fejedelemmel Ugyanakkor próbálta erősíteni azon rétegek jogait, amelyekre támaszkodhatott a nagybirtokosokkal szemben. Megerősítette a szerviensek jogait: ez a törvény nevezte először nemeseknek a szervienseket, a nagybirtokosokat ezután báróknak hívták. IV. Béla szövetségeseinek tartotta a v árosokat is

Kiváltságleveleket adott, néhányuknak megadta a vámmentes kereskedelem jogát, a szabad bíró- és tanácsválasztást és engedélyezte a város körüli kőfal építését is. A tatárjárás utáni munkaerőhiány következtében az elnéptelenedett falvak földesurai örömmel fogadták a birtokaikra érkező hospeseket, akiknak szabad költözködési joguk megmaradt. Ez alkalmat adott más szolganépeknek is, hogy terheik alól meneküljenek és a hospesekhez hasonló jogokat jogokat szerezzenek. De a várjobbágyok csak egy része emelkedhetett a szerviensek közé, nagyrészük lesüllyedt és a földesúr fennhatósága alá került. Ezek a l esüllyedt várjobbágyok adták a n evüket a j ogilag már csaknem teljesen egységes paraszti osztálynak, a jobbágyságnak, amely megkapta a szabad költözködés jogát. IV. Béla tatárjárás utáni politikájának elkerülhetetlen következménye volt a bárók további erősödése. Ha a köznemesek nem akartak

felőrlődni a bárókkal szembeni ellenállásban, valamely nagyúr szolgálatába kellett állniuk. Részt vettek birtokaik irányításában, harcoltak a magánhadseregekben. Ők voltak a nagybirtokos familiárisai Az utolsó Árpád házi királyaink, V. István (1270-1272), IV (Kun) László (1272-1290), III András (1290-1301) tehetetlenek voltak a nagybirtokosok hatalmával szemben. A királyi birtokrendszer teljesen szétzilálódott, a bárók országnyi területek tulajdonosai lettek. Megszerezték a jobbágyok feletti bíráskodás, az úriszék jogát. Társadalmi bázis hiányában III András nem volt képes arra, hogy megtörje a tartományurak hatalmát és felszámolja a feudális anarchiát. 1301-ben kihal az Árpád ház 6. Magyarország az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond korában 6/a Károly Róbert és I. Nagy Lajos tevékenysége 1301–ben kihalt az Árpád – ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot gyakran nevezik interregnumként. (király nélküli

uralom) A trónra azonban igényt tartott a bajor Ottó, a cseh Vencel és az Anjou-dinasztiából származó Károly Róbert is. 1301-ben Károly Róbertet az esztergomi érsek koronázta meg, míg Vencelt Székesfehérváron koronázták meg. Ő azonban – apja halála után a cseh trónra kerülve – átadta a koronát a bajor Ottónak. Az ország jelentős része a tartományurak (oligarchák) kezében volt, akik királyként viselkedtek (pénzt veretnek, adót vetnek ki, hadsereget tartanak fenn): Csák Máté: északnyugat, Abák: észak-kelet, Kőszegi Henrik és fiai: Nyugat-Dunántúl, Borsa Kopasz: Tiszántúl, Kán László: Erdély, Rátótok: ország középső része. 1308-ban a pesti domonkos kolostorban tartott gyűlés után királlyá koronázzák Károly Róbertet. A gyűlésen ott voltak a tartományurak is Károly Róbertet 1309-ben a budavári Nagyboldogasszony templomban koronázzák meg ismét. Az oligarchák ekkor csak látszólag támogatják. Csák Máté

ellen az első ütközetet 1311 őszén vezette Károly Róbert. A király az új arisztokráciára támaszkodhatott csak. A döntő csatára 1312 júniusában került sor Rozgonynál A rozgonyi csatát a királyhoz hű nemesek és egyháziak, valamint a szepességi városok, főként Kassa polgárai nyerték meg. Csák Mátéval csak a h alál tudott leszámolni 1321-ben Ezután 11 tehette át Károly Róbert székhelyét Temesvárról Visegrádra 1322-ben. Zách Felícián Visegrádon 133-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a király ellen, amit az uralkodó igen keményen megtorolt. A megerősödő királyi hatalomnak az új feudális nagybirtokosság lett a támasza. A most fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális hadsereget (bandérium – zászlóalj

szóból) A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok és a zsoldoskatonák. A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika. Az uralkodó a feudális anarchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra fektette. Lényegesen megnőtt a regálék szerepe. A regálék között legfontosabb volt a megreformált bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma, valamint a harmincadvám. Megjelent a jobbágyok első állami adója is: a kapuadó (évi 3 garas) A király intézkedése szerint a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura egyharmadát. (az urbura az aranynak egy tizede, az ezüstnek egy nyolcada volt) ezzel a király érdekeltté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában. Újabb királyi jövedelmi forrás lett a pénzverés monopóliuma. A kibányászott nemesércet be kellett váltania a király által veretett pénzre.(35-40%-os haszon) 35 féle

pénz volt forgalomban, firenzei mintára Károly Róbert értékálló aranyforintot veretett. A kamarai szervezet ellenőrzi a pézverést, az adóbehajtást és a nemesfémforgalmat élén a kamaraispánnal. A kamaraispán felett a tárnokmester állt Károly Róbert idejében ezt a tisztséget Nekcsei Dömötör töltötte be. A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát már a XIV. század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Az 1335 évi visegrádi királytalálkozón, ahol Károly Róbert meghívására a cs eh Luxemburgi János és a lengyel III. Kázmér vett részt, a h árom ország kereskedelmi megállapodást kötött. A cél Bécs árumegállító jogának kiküszöbölése egy új útvonallal: Buda, Esztergom, Brünón át Nürnberg, Köln, illetve Kassán keresztül Krakkó felé. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort,

élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be. A külkereskedelmi vámokból is jelentős haszna volt a királyi kincstárnak Nyugat felé a harmincadvámot, balkán felé a huszadvámot vezették be. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal. Kisebbik fiát, Andrást a nápolyi király unokájával jegyezte el Arról pedig már a visegrádi kongresszuson megállapodtak, hogy idősebb fia, Lajos a lengyel trónt is örökli III. Kázmér halála után Károly Róbert politikája kedvezett a gazdaság fejlődésének. Az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek. Károly Róbert német bányászokat hívott be a szomszédos cseh területekről. A Felvidékre ruszin, Erdélybe szász és román bevándorlók jöttek Tehát átrendeződött a népességszerkezet. A jobbágyok új területeket tettek termővé: erdőt irtottak,

mocsarakat csapoltak le. Elterjedt a fordítóeke használata. Növekedett a szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett területek nagysága, fejlődött a kertgazdálkodás. A földbirtokosok csökkentették a saját használatukban lévő földterületet. A parasztoknak állandósult a falubeli házhelye, s a határbeli külsőségek: szántók, rétek együtt alkották a jobbágytelket. A földesúri járadék alapja a jobbágytelek lett, és miután a földbirtokos földjének nagy részét telkesítette, e járadék vált a földesúr fő megélhetési forrásává. 12 Mezőváros • • • Középkori városfejlődés A földesúr birtokán volt, tagjai évi egy összegben fizethették az adót Vásártartás joga Önállóan választhatták a bírót, a földesúr beleszólásával. • • • • • • Szabad királyi város A kiráynak adóztak évi egy összegben Vásártartás joga Árumegállítói jog Pallosjog Vámmentesség Védőfalat építhettek I.

Lajos 1376-os oklevele szerint az erdélyi szász városokban már 25-féle iparág kézművesei dolgoztak. Jelentős volt a céhek közötti munkamegosztás I. (Nagy) Lajos uralkodását (1342-1382) – apjáéval ellentétben – hódító háborúk sora jellemezte. Nagy Lajos lovagkirály, 3 év kivételével egyfolytában háborúzik Minden szomszédos országgal hadiállapotban vagyunk. A két nápolyi hadjárat (1347 és 1350) volt a legköltségesebb. A hadjáratot öccse meggyilkolásának ürügyén vezeti a Nápolyi Johanna ellen. Elfoglalja Nápolyt, de megtartani nem tudja hódítását Az igaz hit védelmében északon a pogány litvánok, Balkánon a bogumil „eretnekek” ellen harcolt. Királyaink közül ő ütközött meg először a törökkel. Dalmácia meghódítása az egyetlen sikeres hadjárat volt (Raguza, Zára, Spalato) 1371-ben Kázmér meghal, Nagy Lajos örökli a trónt: ez a magyar-lengyel perszonálunió. Nagy Lajos uralkodása idején éri el

Magyarország legnagyobb kiterjedését I Lajos hódításai során az új nagybirtokos réteg növelte hatalmát. A terhek egyre nőttek (kilenced) és a jobbágyok elszökdöstek a nagybirtokosok birtokairól. A hadjáratok kimerítik a kincstárat. Kiéleződtek a t ársadalmi ellentétek a bárók és a köznemesek között. A köznemesek egyre önállóbbá váltak a megyékben, ugyanakkor jelentős hányadukat familiárisi viszony fűzte a bárókhoz. Ezért válik szükségessé 1351-ben az Aranybulla felújítása: -ősiség törvénye. Az öröklési rend szabályozása: a földet eladni, elajándékozni, elidegeníteni nem lehet. Ez 1848-ig érvényes marad - kilenced törvénye: a k ilencedik tized a f öldesúré. A földesurat kötelezi a b etartásra, ez a középbirtokosok érdekeit védi, hogy ne lehessen a jobbágyokat a kis- és középbirtokosoktól elhívni azáltal, hogy a kilenced be nem szedésével kedvezményeket nyújt. Egységessé tette a jobbágyság

terheit, a XIV század közepén befejeződött a jogilag egységes jobbágyosztály létrejötte. - „egy és ugyanazon szabadság” elve: az uralkodó osztály alsóbb rétegeinek nemesi jogait ismerte el, minden nemesnek ugyanazok a j ogai és a k iváltságai. Ez meggyorsította a köznemesi rend fejlődését. Lajos a trónt idősebbik leányára, Máriára és annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra hagyta. 8. A középkori magyar állam bukása 8/a Milyen okok vezettek Mohácshoz? A parasztháború leverése után, a nyugalom helyreálltával az 1514-ben tartott országgyűlés a bosszút törvényekben is rögzítette. A parasztoktól megvonták a szabad költözködés jogát. Évente minden jobbágy és zsellér egy forint adót tartozott fizetni urának és 13 heti egy nap robottal szolgált. A jobbágytörvények bekerültek abba a gyűjteménybe, amelyet Werbőczy István ítélőmester készített a király megbízásából. (Tripartium) II. Ulászló 1516-ban

meghalt Kilencéves fia, II Lajos került a trónra II Lajos feleségül vette Habsburg Máriát, Habsburg Ferdinánd pedig Lajos nővérét, Annát. Csakhogy a Habsburgok ellen ekkor az egész Európa szövetkezett. 1526 m ájusában létrejött a Habsburg-ellenes cognaci liga. Magyarország magára maradt 1521-ben a török támadott: elesett Nándorfehárvár, Zimony, Szabács. Egyelőre azonban a török veszély senkit nem érdekelt. Az országban nem volt olyan báró, aki rendet teremthetett volna Az országgyűlésben sem volt rend és az egyházi ellentétek is erősödtek. (Antonio Burgio) Ilyen körülmények között a török 1526-ban kezdte meg az átkelést a Száván. A magyar határvédelmet mindössze Tomori Pál kalocsai érsek néhány száz embere jelentette. II Lajos július második felében indult el Budáról a tolnai gyülekezőhelyre. Augusztus elején országos felkelést hirdetett. Utasítást adott a j obbágyság felfegyverezésére A Mohácsra érkező

király haditanácsot tartott.A 25000 főnyi magyar hadsereg parancsnoka Tomori Pál és Szapolyai György lett. 1526 augusztus 29-én a két magyar hadvezér hadrendbe állította seregét a Mohács alatti síkon. A jobbszárny rohama kezdetben sikeres volt, de a balszárny visszapattant a törökről és megfutamodott. Tomori a f utókat terelgetve végezte Másfél-két óra alatt döntő vereséget szenvedett a m agyar sereg. A menekülő II Lajos a Duna parti mocsárba fúlt Elesett kb 15000 ember, számos báró, püspök, nemes és zsoldoskatona. Szulejmán nem tudta, hogy a király meghalt. Cseltől tartva a főerők érkezésére várt, majd bevonult Budára és végigpusztította a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét. Október 12-én fordított hátat hazánknak. A szerémségi várakat és az ország déli kapuját azonban helyőrséggel rakta meg. 8/b Az ország három részre szakadása és a részek élete A székesfehérvári országgyűlés az 1505–ös rákosi

végzésre hivatkozva a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost (1526. november 10–én) választotta királlyá Az életben maradt Habsburg–párti nagybirtokosok azonban december 17–én Pozsonyban Habsburg Ferdinándot emelték a trónra, akit bátyja, V. Károly német-római császár támogatott. Ferdinánd és Szapolyai harcára 1527 – ben került sor Ferdinánd, bátyjától kapott 10 ezer zsoldossal könnyen kiszorította Szapolyait az országból. Szapolyai Lengyelországba menekült és a szultántól kért segítséget. 1529–ben 200 000 fős hadsereggel a szultán elfoglalta Budát és Bécs alá jutott. Bécset nem sikerült elfoglalni, a szultán serege visszavonult és nyomában Ferdinánd Esztergom kivételével visszahódította az egész ÉszakDunántúlt. Ezzel az ország két részre szakadt(1529) Nyugat: Ferdinánd, Kelet: Szapolyai János. 1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult, de Kőszeg vára megállította A várat Jurisics Miklós

védte. Juricsis színleg meghódolt, de a vár a kapitány kezén maradt Az országban eközben tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai végül belátta, hogy nem tudja legyőzni ellenfelét. 1538–ban Váradon békét kötöttek Megállapodtak abban, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd kezére kerül, még akkor is, ha Szapolyainak örököse születik. Ferdinánd és Szapolyai egy percig sem gondolták komolyan, hogy betartják a megállapodást. Szapolyainak fia született Jagelló Izabellától, János Zsigmond 1540 nyarán Szapolyai meghalt, de híveit még megeskette, hogy fiát segítik a trónra. A csecsemőt királlyá választották. II Jánost Szulejmán is elismerte királynak 14 1541–ben Ferdinánd seregei Buda ellen indultak, hogy átvegyék az országot. Fráter György a töröktől kért segítséget. Szulejmán csellel elfoglalta Budát (1541 augusztus 29) A szultán a D una menti területet birodalma részévé tette.

Magyarország három részre szakadt. A királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett Királyi Magyarország Pozsony Török hódoltság Buda Erdélyi Fejedelemség 1.Lippa 2Gyulafehérvár I. Ferdinánd Magyarországon új, központi hivatalokat (kormányszékek) hozott létre A helytartóság a közigazgatást intézte. A gazdasági ügyeket intéző magyar kamarát (Pozsony) a bécsi udvari kamarának rendelte alá. A magyarországi rendek fokozatosan kiszorultak a legfontosabb ügyek irányításából. Az országgyűlések elvesztették régi jelentőségüket Feladata az adók megszavazása maradt. Az ország területét katonai igazgatás alá helyezték, hat főkapitányságot hoztak létre. A katonai ügyeket és a főkapitányságokat a haditanács irányította. Megmaradt a rendi gyűlés A nagybirtokosok jelentették az ország vezető erejét A török megszállta országrész és a k irályi Magyarország mellett a X VI. század második felében alakult ki

az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Fráter György felismerte, hogy elhibázott politikája milyen hatalmas kárt okozott az országnak, ezért 1541. decemberében az erdélyi Gyalu várában Ferdinánd képviselőjével újabb szerződést kötött, melyben megállapodott vele, hogy az ország egésze Ferdinándra száll, ha az országot kiragadja „az ellenség torkából”. 1542-ben Ferdinánd egy jelentősebb hadsereggel megpróbálta visszafoglalni Budát, de nem sikerült. Buda 145 é vig török kézen maradt. Erdély 1541 előtt sem volt önálló ország. Létrejöttét most a történelmi körülmények követelték. Területéhez a t örök által Magyarországról leválasztott ún Részek (Partium) tartoztak. A magyar, székely, román lakosság vallás terén is erősen megosztott volt A magyar vármegyék, a s zékely és szász székek alkották politikailag a „három nemzetet”. Rendi szervezetük elkülönült

egymásétól. Az 1437-ben kötött kápolnai unió jelentett csak közöttük laza kapcsolatot. A születőben lévő új állam vezetője névlegesen János Zsigmond volt A legfontosabb politikai döntéseket gyámja, Martinuzzi Fráter György hozta. Külpolitikailag Erdély nem volt független. Hűbérura a szultán volt, akinek adót fizetett. A belpolitikába a Porta nem szólt bele Fráter György – akit Ferdinánd 1551 szeptemberében erdélyi vajdává nevezett ki – sohasem mondott le az ország egyesítésének tervéről. Lemondatta János Zsigmondot és Izabellát a trónról és Habsburg-katonaságot hívott Erre a török is támadásba lendült. Az ellene indult hadban ott volt a hetven éves György barát is. Ferdinánd csapatainak vezére, Castaldo cseltől tartva, Fráter Györgyöt meggyilkoltatta 1551 decemberében. A császári sereg nem tudta megtartani Erdélyt A sok áldozatot kívánó harc után – a Porta utasítására – a rendek is visszahívták

Izabellát és János Zsigmondot. 9. Az európai társadalom és gazdaság átalakulása a nagy földrajzi felfedezésektől a XVII. század végéig 9/a Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei? 15 A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV század közepétől lassú fejlődés indult meg. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat – Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét Ezért egyre több mezőgazdasági terméket importált Kelet – Közép – Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat – és Kelet – Európa között. A növekvő kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst – és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet. aranyéhség alakult ki. Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol – keleti

országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti – óceán partjain fekvő országok hajósait. Emellett fejlődtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet (Toscanelli), bővültek a földrajzi ismeretek is. (Ptolemaiosz elméletének elfogadása: miszerint a Föld gömb alakú) Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek. A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella

és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492 a ugusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Azután még három utat tett meg, de a b ehozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506 Május 10-én halt meg) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett. A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésű férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fűszertermő keleti szigetek és Európa

között Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló őrzi, hajónaplóvezetője Pigafetta volt. (Dél – Amerika, Tűzföld, Csendes – óceán, Fölöp – szk., Indonézia) 1494 Tordesilles – i szerződés: megtörténik a világ első felosztása: az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás. A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez –1519, Pizzaro – 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak. A pénzszegény Európába megindult a n emesfémek áradata. Amerika igazi kincsei mégis a növények voltak: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, gyapot. Amerikából származik a kinin, a malária ellenszere, a kaucsuk, a kakaó és a vanília is. Az őslakók, az indiánok, kényszermunkát végeztek

Amikor erre gyengének bizonyultak, Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. rabszolgakereskedelem megindulása A felfedezések eredménye: a XVI. század közepétől rohamosan emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai, főleg a gabonaárak. Megindult az egységes világpiac kialakulása. A világkereskedelem központja Nyugat – Európa lett, ahol kialakult egy virágzó háromszög kereskedelem: 16 E URÓPA 1 KÖZÉP – AMERIKA 2 AF RIKA rabszolgák 1: cukornád, gyapot, dohány, kakaó, indigó, paprika, paradicsom, kukorica, burgonya 2: szeszesital, textília, fegyverek, egyéb fém termékek Fellendült a keleti kereskedelem is: Európa ar any ezü st ezü st Kontinentális Amerika Á zsia Luxuscikkek: selyem, fűszerek, porcelán, tea A 16. században kialakuló világpiac pénzügyi központja előbb a németalföldi Antwerpen, majd Amszterdam, a 17. századtól pedig London lett 1600 – ban létrejött Brit Kelet – Indiai Társaság új korszakot

nyitott a világkereskedelem történetében. A kicsiny európai piac világpiaccá szélesedett. Angliában és Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelynek eredményeképpen a földjüket vesztett parasztokból és tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Ez a posztóipar fellendülésével függött össze A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak a közösen használt legelőket és a paraszti birtokokat kisajátították, bekerítették és manufaktúrákat hoztak létre. Nagy szerepe volt itt a munkamegosztásnak Azt a történelmi folyamatot, amely a tőkés termelés feltételeit megteremti, azáltal, hogy a kisárútermelőket megfosztották termelőeszközeiktől, a másik oldalon a termelőeszköz és pénz felhalmozódik eredeti vagy kezdeti tőkefelhalmozódásnak nevezzük. 9/b Reformáció és ellenreformáció A reformáció a Német-római

császárságból indult ki a XVI. sz elején, az egyház megújítására, megreformálására irányuló mozgalom. A Német-római császárságban az egyház jelentős gazdasági és politikai befolyással bírt. 17 Jelentős az egyházi birtokarány. A XVI században a német papság világi életmódot folytatott. Megsértették a cölibátust, az egyházi hivatalokat adták-vették, ez volt a szimónia Az egyházi vezetők tartományfejedelmi címeket szereztek. Az egész német társadalom szembehelyezkedett az egyházzal. A nagybirtokos a politikai befolyását féltette, a k özép- és kisbirtokos a f öldjét, a p olgár és a p araszt a m agas egyházi adók miatt elégedetlen, és a világi életmód mindenkinek unszimpatikus. Közvetlen elindító oka a búcsúcédulák árusítása volt. X Leo pápa búcsúcédulákat árusíttat a római Szt.Péter templom építésére A befolyt összeget nem küldik el neki, hanem felhasználják. (Búcsúcédula: aki megveszi,

megváltja vele bűneit és nem jut a pokolba) Tiltakozásul erre Luther Márton ágoston rendi szerzetes 1517. október 31-én a Wittenbergi székesegyház kapujára függeszti ki 95 pont ból álló tételsorát. Ezek a tételek az egyház megújítására irányultak. Ekkortól számítjuk a reformációt Luther programjának alapgondolata, hogy "a bűnt csak Isten bocsáthatja meg". Tehát nincs szükség: - gyónásra - költséges szertartásokra (egyszerűbb egyház kell) - egyházi vagyonra Felemeli hangját a v ilági életmód ellen és a p ápa személyének szükségességét is megkérdőjelezi. Ezek a tanítások a német társadalomban hamar támogatásra találnak A császár, aki ekkor V.Károly volt, birodalmi átokkal sújtotta Luthert, a pápa pedig kitagadta Luther Bölcs Frigyesnél Wartburg várában talál menedéket. Itt németre fordítja a Bibliát Ezután vallásháború alakul ki a katolikus egyház és Luther hívei között. Ennek a küzdelemnek

fontos állomása az 1529-es Speyeri egyezmény. Kimondták, hogy akik eddig elfogadták Luther tanításait, azok megtarthatják hitüket, de tovább terjeszteni nem szabad. Luther támogatói tiltakoznak, azaz protestálnak ez ellen. Innen származik a protestáns elnevezés. 1555 – ben az A ugsburgi vallásbékével zárulnak le a harcok. Itt mondják ki, hogy "akié a föld, azé a vallás." ("Cuius regio, eius religio") Ez azt jelentette, hogy a földbirtokos választja meg a vallást, és aki ott él, olyan vallású. A Luther tanításaira épülő egyház az evangélikus egyház. Ez főként a földbirtokosok körében vált népszerűvé A reformáció népi irányzata is a N émet-római császárságban bontakozik ki. Anabaptista, újrakeresztelő irányzat: A felnőttkori keresztelés mellett vannak, mert a csecsemő még nem tudja eldönteni, milyen vallású legyen. Élükön Münzer Tamás Már nemcsak az egyházat bírálja, hanem a feudális

társadalmi rendszert, a feudalizmust is. Isten országát a Földön akarta megvalósítani. A vagyoni és társadalmi különbségek, a jogszabályok eltörlését követelték, Münzer hirdette az evangéliumszegénységet, valamint, hogy Jézus életét kell követni, illetve az ősi egyenlőséget kell visszaállítani. Isten országát kell megteremteni, közös tulajdon, közös munka, államszervezetre sincs szükség. Münzer gondolatait a német parasztháború során próbálják valóra váltani: 1524-1526. Jelentős területekre kiterjedt a megmozdulás (Svábföld, Frankföld, Türingia), de elszigeteltek maradtak egymástól, ezért leverik, Münzert halálra ítélik, így a Münzer tanításaira nem épül egyház. A polgári v. h elvét irányzat Svájcból indul ki A mozgalom elindítója Ulrich Zwingli, legjelentősebb alakja azonban Kálvin János. Ő az első reformer, aki nem pap Francia származású, Svájcban dolgozza ki programját, fő műve: A keresztény

vallás rendszere. Központjában Isten személye áll Elve a p redesztináció, az eleve elrendelés Az Isten az ember sorsát születése előtt eldönti, azt, hogy üdvözlésre v. kárhozatra születik–e A kálvini reformáció engedi az uzsoráskodást. Svájc köztársaság, így az egyház is köztársasági elvekre épül. Élén a konzisztórium áll Az egyház irányításába bevonták a v ilágiakat (presbiterek) és az egyháziakat (prédikátorok). Kálvin szerint a királyok hatalma Istentől származik, az uralkodók kötelesek a nép érdekében kormányozni, ha nem ezt teszik, akkor 18 zsarnokok, és a közösségnek joga van ellenük fellépni. az antik zsarnokölési rendelet felújítása. Kálvin a bűnösök ellen nagyon kegyetlenül fellépett, ő volt a "Genf prédikátora" 1541–64 – diktátori hatalommal kormányzott. Az antitrinitáriusok: tagadják a szentháromságot, a többi egyezik Kálvin gondolataival. Elindítója Servet Mihály

(nem magyar), akit Kálvin kivégeztet Ebből lesz az unitárius egyház, aminek központja Erdély. A reformáció kibontakozása után a katolikus egyházon belül is megindul a változtatás: ez az ellenreformáció. Vissza akarja hódítani a h íveket Ezt a tridenti zsinat (1545 – 1453) indítja el, amely megtiltotta a búcsúcédulák árusítását, egy egyházi személy nem tölthetett be több tisztséget, az érsekek, püspökök nem hagyhatják el egyházmegyéjüket, ügyelni kell a papok erkölcsére, meg kell akadályozni a visszaéléseket, papnevelő intézeteket kell létrehozni. Loyola Ignác a jezsuita rend alapítója (1540). A jezsuita iskolákban tökéletes nevelés folyt, szellemi képzés, diplomatanevelés. Engedelmességet kívánt tagjaitól, nagyon szigorú volt. 10. Függetlenségi harcok a XVIII században 10/b Fejedelmi abszolutizmus Erdélyben (Erdély aranykora Bethlen Gábor idejében) 1608 – ban Báthory István unokaöccse, a 18 éves Báthory

Gábor szerezte meg a fejedelemséget. Báthory erőszakos politikájával maga ellen ingerelte a nemességet és a szász polgárságot. Végül a hajdúk árulónak tartva megölték Halála után az erdélyi rendek Bethlen Gábort (1613-1629) emelték fejedelmi székbe. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt. Minden eszközt felhasznált az ország újraegyesítésére Uralkodása alatt nyugalmat, biztonságot, jólétet teremtett Erdélyben. A Báthory Gábortól öröklött gazdasági káoszban rövid idő alatt rendet teremtett. Az érdemtelenül szétosztott javak visszavételével jelentősen megnövelte birtokait. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő cikkekre – higany, méz, viasz, marha – állami monopóliumot vezetett be. Gondja volt az ipar fejlesztésére is. Külföldi mesterembereket telepített be az országba A felvidéki bányavárosokból bányászokat hozatott. Szervezőmunkája eredményeként megnőttek Hallatlanul megnőttek Erdély

bevételei. Jövedelme fél millió arany körül mozgott Ennek jó részét állandó hadserege fenntartására fordította. Bethlen Gábor az állam irányításában háttérbe szorította a rendeket, és megerősítette a fejedelmi hatalmat. Ebben elsősorban a fejedelmi birtokokra és az állandó hadseregre támaszkodott. Továbbra is megmaradtak ugyan az államhatalom rendi szervei: a fejedelmi tanács, az országgyűlés, a k incstartóság, a v ármegyék, a s zékek, de alig korlátozták a fejedelem hatalmát A közigazgatás minden szála a f ejedelem kezébe futott össze. Bethlen támogatta a társadalom középrétegeit, s védelmezte a jobbágyokat is. A mezővárosoknak egész sor kiváltságot adott. Az 1618–ban meginduló harmincéves háborúban Bethlen a független magyar állam visszaállításának lehetőségét látta meg. Csatlakozott az új cseh királyhoz, Pfalzi Frigyeshez és a vele szövetkezett osztrák rendekhez, majd a Porta engedélyével 1619

szeptemberében megindult Felső – Magyarország felé. Csapatai elfoglalták Kassát 1620 augusztusában a besztercebányai országgyűlés Bethlent Magyarország királyának választotta. Ő mégsem koronáztatta meg magát, mert diplomáciai és hadi eredményei ellenére is ingatagnak tartotta helyzetét. Az 1620-as őszi hadjárata nagy sikert hozott: a fejedelem birtokába került az egész 19 Dunántúl. A szövetséges cseh csapatok fehérhegyi veresége (november) azonban súlyos csapást mért az ő terveire is. Egyedül maradt Az uralkodói osztály a rendek megerősítését várta tőle, ehelyett nagyobb adókat vetett ki, mint a császár. A főurak jó része elpártolt tőle, a vármegyei nemesség nem volt hajlandó hozzájárulni a küzdelem költségeihez. Bethlen ugyan még 1621 nyarán is jelentős győzelmeket aratott, de a magyarországi rendek kiegyeztek a császárral. A sokféle gond és kudarc 1621 – ben arra kényszerítette Bethlent, hogy

Nikolsburgban békét kössön II. Ferdinánddal Megkapott viszont élete végéig 7 m agyarországi vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod és Abaúj) és a birodalmi hercegi címet. II. Ferdinánd pedig kötelezte magát a bécsi béke és az 1608-as törvények megtartására Bethlen Gábor pártfogolta a tudományt és a művészetet. Jövedelméből jelentős összeget fordított kulturális célokra. Bethlen Gyulafehérvárott protestáns főiskolát alapított A tanulmányok sikere érdekében gazdag könyvtárat hozott létre. Állandó gyarapításáról még hadjáratai alatt sem feledkezett meg. 1622-ben, felső magyarországi táborozásáról pl kétszekérnyi könyvet hozott magával, de megpróbálta visszaszerezni a töröktől a Corvinák maradványait is. A Bethlen által pártfogolt tudós prédikátorok legjelesebbje, Szenci Molnár Albert által összeállított Szótár bebizonyította, hogy a magyar egyenrangú a többi nemzeti nyelvvel,

valamint nyelvtankönyvet szerkesztett. Bethlen nagyszabású építkezései a késő reneszánsz stílust folytatták. Minden művészet közül a zene kötötte le a fejedelmet leginkább Ő vezette be az olasz balett és opera előadásait. Bethlen uralmának 16 esztendeje alatt sikerült a külső és belső háborúktól pusztuló országrészt hatékony központi kormányzattal a további romlástól megmenteni, gazdaságilag és kulturálisan fejleszteni. Utóda I Rákóczi György lett (1630 – 1648) 11. A török kiűzése 11/a Nemzeti törekvések, politika a szabadságharcban 11/b A szabadságharc hadtörténete 20 Az 1660-as évektől fokozódó feszültségek terhelték Bécs és a magyar rendek kapcsolatát. Bécs az ország sorsát saját nyugati érdekeinek rendelte alá A vasvári békével (1664) – mely minden meghódított területet a szultán kezén hagyott – elégedetlen volt a főnemesi csoport. A béke magyar szempontból nagyon kedvezőtlen volt A

törökkel szembeni tehetetlenség miatt Wesselényi Ferenc nádor vezetésével rendi szervezkedés indult. Wesselényi halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc országbíró állt a mozgalom élére. Kezdetben a franciák, később a szultán segítségével kívántak küzdeni Magyarországnak erdélyi típusú behódolását tervezték. A Felvidéken I Rákóczi Ferenc ellenzéki mozgalommá szélesítette a megyék szűk vallási szervezkedését. A rosszul előkészített felkelés 1670-ben összeomlott. A mozgalom vezetői közül többet kivégeztek Kivégezték Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet. I Lipót alkalmasnak találta az időt az ország abszolutista átalakítására. Az országgyűlést, a nádori hivatal működését felfüggesztették Új adórendelete a k atonaság teljes eltartására kötelezte az országot. A protestáns prédikátorok rendkívüli bíróság elé kerültek, ahol mondva csinált felségárulással vádolták őket. Az abszolutista

kormányzat megbízhatatlannak tartotta a magyar végvári katonákat, helyükbe idegen zsoldos katonákat állítottak. A felszámolt Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevői közül sokan Erdélybe menekültek. A hontalanságba szorult nemesek, a császári szolgálatból elbocsátott végváriak, az üldözött protestánsok, a szökött jobbágyok alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát. 1678-ban Thököly Imre állt a felkelés élére A Thököly vezette had 1678-ban rövid idő alatt elfoglalta a felvidéki bányavárosokat. Zrínyi Péter leányával, Zrínyi Ilonával kötött házassága révén Thökölyre szállt a hatalmas Rákóczi – vagyon. Ugyanebben az esztendőben a szultán adó fejében Magyarország uralkodójának kiáltotta ki. A kurucok felvidéki sikerei hatására I. Lipót már 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról. A soproni országgyűlésen visszaállították a rendi alkotmányt, és nádort is választottak. Újra

megengedték a protestánsok szabad vallásgyakorlatát Az oroszokkal vívott háború befejezése óta (1681) a Porta nyugati háborúra készült. IV. Mehmed 1683 májusában kinevezte Kara Musztafa nagyvezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Thököly serege a Duna bal partján követte a Bécsnek tartó török hadat. A császári katonaság Magyarországot feladta és visszavonult Bécs védelmére A mintegy 120 ezer főből álló török ostromgyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lenyel, bajor, szász és császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében. IX. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a S zent Liga, a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége (1684). Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló ellentámadás négy év alatt Belgrádig szorította vissza a törököket. 1686-ban, 145 é v török uralom után Lotharingiai

Károly visszafoglalta Budát. A következő évek győzelmei: nagyharsányi győzelem (1987) és Belgrád elfoglalása (1688). A felszabadító háború még tíz évig tartott. 1697-ben a t örök újabb ellentámadással kísérletezett Savoyai Jenő birodalmi fővezér legtehetségesebb császári katona, Zentánál döntő győzelmet aratott. Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében – a Temesköz kivételével – az egész ország felszabadult a másfél százados török elnyomás alól. Hazánk felszabadításában szerepet játszottak a császáriak, de fontos volt a magyar katonaság részvétele is. A harcokat anyagilag a magyar lakosság támogatta, de főleg a jobbágyokat sújtották nagy mértékben a beszedett adók. A császári csapatok győzelmei módot adtak I Lipótnak az abszolutista kormányzás újbóli bevezetésére. Az 1687-es országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról, és a nemesi ellenállási záradékról. Az

egykori hódoltság birtokainak sorsáról a bécsi udvari 21 kamarától függő Újszerzeményi Bizottság döntött. Elviselhetetlen határig emelkedtek az adók, s a protestánsüldözés is kezdetét vette. A töröktől visszafoglalt területeken 10% fegyverváltságot kellett fizetni azoknak a földesuraknak, akik tudták igazolni tulajdonjogukat. Magyarország sorsa lényegében Bécs alatt eldőlt, amikor a törökön győzedelmeskedő Habsburgok dunai monarchiája végképp megszületett. A Habsburg-hatalom ellen feltámadó Rákóczi szabadságharc belső erőkkel indul és mindvégig meghatározott társadalmi célokért folyik. Ám lépéseit mindvégig befolyásolja az európai hatalmi viszonyok alakulása Az abszolút hatalomra törekvő bécsi udvar adói, a német, vallon, morva katonák erőszakoskodásai országszerte növelték a feszültséget. 1697 nyarára betelt a pohár. Thököly egykori gyaloghadnagyai, Kis Albert, Tokaji Ferenc és Szalontai György

bíró vezetésével a bujdosók elfoglalják Tokaj és Sárospatak várát, de a szervezetlenség és kellő – nemesi – támogatás híján a hegyaljai felkelés elbukott. Az elkeseredés a nemességen belül is egyre nőtt. Szervezkedésük 1700 végén kezdődött, amikor II. Rákóczi Ferenc és néhány északkelet-magyarországi nemes Lipót uralmának lezárására fogott össze. II. Rákóczi Ferenc a Zemplén megyei Borsiban született 1676-ban A gyermek néhány hónapos korában elvesztette apját. Mostohaapja, Thököly Imre oldalán 6 éves korától edzették a tábori élet fáradalmai. Édesanyja mellett kisgyermekként élte át Munkács ostromát Prágában tanult, járt Itáliában, s a Rajna mellékén. Évekig élt Bécsben, több nyelven beszélt A hegyaljai felkelés kirobbanásakor elmenekült. A nemesi szervezkedéshez kedvező alkalmat kínált az 1701-ben meginduló ún. spanyol örökösödési háború XIV. Lajos és I Lipót között Rákóczi 1700

végétől többször fordult XIV. Lajoshoz segítségért Levelei a császáriak kezébe kerültek Rákóczit letartóztatták és a bécsújhelyi börtönbe zárták. Innen sikerült megszöknie Egy ideig Brezán várában rejtőzködött. A Habsburgok készülődése elkezdődött az örökösödési küzdelemre Lipót az országtól nyolc huszár- és négy gyalogezred kiállítását követelte. Az önként jelentkező Esze Tamás tarpai jobbágy és Kis Albert a toborzó munkát szervezkedésre használta föl. Ők és Szalontai György kérték fel Brezán várában Rákóczit, hogy álljon a tiszaháti felkelés élére. (1703 április) Rákóczi vállalta a v ezetést A Brezánban kelt kiáltványában harcba szólította a Habsburgok ellen Magyarország minden „nemes és nemtelen” lakosát. Ekkor lett a mozgalom jelszava: „Cum Deo pro patria et libertate” (Istennel a hazáért és szabadságért) 1703 májusában megkezdődött a tiszaháti felkelés. Rákóczi a b

rezáni kiáltványában leszögezte, hogy a h arc célja „a törvénytelen és szenvedhetetlen iga alól” felszabadítani az országot. Kezdetben a j obbágyok nemcsak kizsákmányolással vádolták a n emeseket, hanem a n emzeti ügy elárulásával is. Ezért feldúlták, felégették a várakba menekültek udvarházait és jószágait, ezt Károlyi Sándor szatmári főispán megis torolta. A fölkelők Esze Tamás vezetésével a hegyekbe menekültek Egy héttel később a lengyel határon találkozott velük Rákóczi. Rákóczi serege egyre gyarapodott. Bercsényi hat század, francia pénzen toborzott lengyel lovas és gyalogos katonával tért haza. Az első katonai sikereket a Tiszántúl elfoglalásával aratták Júliusban már több fő paraszthaddal átkeltek a Tiszán. A sikerek hatására a nemesség is csatlakozott 1703 októberére a Duna-Tisza köze és a Felvidék jelentős része Rákóczi kezébe került. XIV. Lajos elismerte Rákóczit az erdélyi trón

jogos örökösének, harcát havi 10 ezer tallérral támogatta. Decemberben a kurucok bevonultak Lőcsére Károlyi Sándor átkelt a Morván és rohammal bevette a Bécs védelmére épült sáncokat. Amikor egyes csapatok Bécs alá jutottak, azt tervezték, hogy egyesülnek az örökösödési háborúban az osztrákok ellen küzdő franciákkal és bajorokkal. De azok Höchstädtnél 1704-ben vereséget szenvedtek a Savoyai Jenő vezette császári seregtől. Emiatt Lipót több katonát tudott a nyugati frontról elvonni. 1704 végén a kurucok vereséget szenvedtek Nagyszombatnál 22 Rákóczi a s eregében harcoló nagyszámú jobbágy sorsának rendezésére és a n emzeti összefogás erősítése érdekében szabályozta a jobbágykérdést. A vetési pátens mentesítette a sorozást vállaló jobbágyokat a földesúri szolgáltatások teljesítése és az állami adók fizetése alól. A szabadságharc legmegbízhatóbb társadalmi bázisát a vitézlő rend adta,

az uralkodói osztályból pedig elsősorban a köznemesi réteg. Az 1705-ös esztendő sikereket és kudarcokat egyaránt hozott. Legjelentősebb politikai eseménye a Szécsényben tartott országgyűlés volt. Meg kellett teremteni a független magyar államszervezetet. Az államformát már 1704-ben konföderációban (szövetség) jelölte meg Rákóczi. Őt Szécsényben a rendek vezérlő fejedelemmé választották, s mellé tanácsadó szervként 24 tagú szenátust állítottak. Rákóczi teljhatalommal intézte a külpolitikát, a katonai és pénzügyet. A kuruc állam tehát a fejedelmi hatalom és a rendi állam közötti nemzeti abszolutizmus volt. I. Lipót 1705 m ájusában meghalt 1705 v égén a fejedelem vezette kuruc sereg a Szamos völgyében a zsibói szorosban vereséget szenvedett. Erdély rövid időre a fejedelem kezébe került. A Bottyán János vezetésével indult dunántúli offenzíva viszont tartós és jelentős eredményekkel folytatódott.

Dunaföldvártól Fehérváron, Simontornyán át Kőszegig, Sopronig felszabadult az országrész. Az 1706-os őszi hadjáratban Erdélyből is kiverték a császáriakat. Rákóczi gazdaságpolitikája a szabadságharc szolgálatában állt. A kuruc hadak fegyverrel, fölszereléssel és élelemmel való ellátása nehéz feladatot jelentett. Az élelmezés megkönnyítésére Rákóczi tárházakat állított fel. Mivel céhes iparunk nem volt képes kellő fegyvert és ruhát előállítani, a textilipar fejlesztését manufaktúrák alapításával kellett megerősíteni. A fejedelem ösztönözte a vashámor-tulajdonosokat, támogatta a kézműveseket, a mestereket felmentette a k atonáskodás terhe alól. Terveket dolgozott ki az ipar és kereskedelem átfogó fejlesztésére. A legnagyobb gondot a pénzügyi fedezet okozta. A bányák, vámok, a fejedelmi birtokok jövedelme kevésnek bizonyult. A fejedelem a hiány pótlására rézpénzt veretett A később alkalmazott

általános adórendszer azonos elv szerint terhelt mindenkit. 1707-re csaknem az egész ország a kurucok kezén volt. Májusban ült össze az országgyűlés Ónodon. Itt került sor az adózás törvénybe iktatására A legnagyobb horderejű döntés azonban a Habsburg – ház trónfosztása volt. Rákóczi a s zabadságharc eredményeinek megmentésére még egy komoly tervet dolgozott ki: egy sziléziai-morva-magyar konföderáció létrehozását. Királyjelöltként a porosz trónörökös szerepelt terveiben. 1708-ban azonban 15000 fős hadserege vereséget szenvedett Trencsénnél. 1708 után a harc állandó védekezésre szorult A hosszúra nyúló háború kimerítette az ország erkölcsi és anyagi erejét. A szabadságharc erejét képező nemzeti összefogás bomlani kezdett. Az utolsó jelentős csatát Romhánynál vívták (1710 januárjában), de a küzdelem oda szorult vissza, ahonnan 1703-ban elindult. Egyetlen kiút: ha megegyeznek Béccsel Rákóczi 1711

elején teljhatalmat adott Károlyi Sándornak és a béketárgyalások vezetését is rábízta. A Szatmárra összehívott utolsó országgyűlés elfogadta a békeföltételeket. Ezek szerint közkegyelemben részesülnek a felkelők, ha hűséget esküsznek a királynak. 1711 Április 30án került sor a Szatmár közelében lévő majtényi síkon a fegyverletételre A szatmári békeegyezmény kompromisszumos béke volt az udvari abszolutizmus és a magyar rendi nemzeti erők között: az 1711-ben lehetséges alternatívák közül viszonylag a legkedvezőbb. Függetlenségünket ugyan nem tudtuk kivívni, a birodalmon belüli rendi különállást azonban elnyertük. 12. Magyarország a Habsburg Birodalomban 23 12/a Mutassa meg a felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek küzdelmét Mária Terézia és II. József tevékenységén keresztül! Az ország népessége 1720 körül alig érte el a Mátyás korabelit. A lakatlan tájak benépesítése a török

kiűzésével azonnal megindult. A belső vándorlásban magyar és szlovák jobbágyok vettek részt. A belső vándorlás mellett fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és nagybirtokosok s zervezett telepítései. A XVIII század folyamán Magyarország benépesült, de a m agyarság kissebségbe szorult. A nyugati részeken alkalmazták a szántóföldi termelést és a háromnyomásos rendszert. Mivel föld volt bőven, előbb a vad talajváltó rendszert, majd a kétnyomásos gazdálkodást alkalmazták. A XVIII század második felére általánossá vált a s zilárd telekrendszer. A parasztgazdaság életét az erősödő árutermelés befolyásolta. Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés. A törököktől visszafoglalt területeken a céhek újjáalakulásának vagyunk tanúi. A kézműves ipar kibontakozása a gazdaság lassú gyarapodását mutatja A tőkés üzemformák terjedésének két alapvető föltétele

van: a pénztőke felhalmozódása, a szabad munkaerő. A pénztőke felhalmozódása főként a kereskedelemben ment végbe A kisszámú alsó- és középiskolák a jezsuiták kezében voltak. Az osztrák Habsburgoknak nem sikerült megszerezniük a spanyol trónt. A bécsi udvar megértette, hogy a nyílt brutális erőszak Magyarországon nem alkalmazható. A magyarországi ügyek intézésére még a X VI században kormányszékeket állítottak föl. A kancellária Bécsben, a pénzügyeket intéző kamara pedig Pozsonyban székelt. Nem került sor önálló magyar haditanács fölállítására Az adók és az újoncok megszavazása a m agyar országgyűlés jogköre volt. Erdélyt nagyfejedelemségként szervezték újjá, külön kormányszékkel, külön országgyűléssel. Magyarország sorsáról a titkos konferencián, később az államtanácsban döntöttek. A Habsburg - ház törvényt hozott föntiek nőágának örökösödési jogáról. A Pragmatica Sanciot az

1722-23-as országgyűlésen ellenállás nélkül elfogadták. III Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy Pragmatica Sanctiot az európai hatalmakkal elfogadtassa. Leányára számos szerződést, de üres kincstárat hagyott, ezért Mária Terézia kénytelen Pozsonyban, az 1741-es országgyûlésen a magyar rendek segítségét kérni, ami egy rendkívüli hadiadót és újoncozást jelent. A rendek hajlandóak ezt elfogadni, ha Mária Terézia tiszteletben tartja a rendi alkotmányt és jogokat, legfőképp pedig a nemesi immunitást. Miután ezeket Mária Terézia megígéri, a rendek "életüket és vérüket" ajánlják fel, 35000 főnyi hadsereget állítanak ki. A királynő a magyarok megnyerésére még grófi, hercegi és bárói címeket adományoz a hozzájáró birtokokkal együtt, valamint Bécsben testőrséget alapít a magyar középnemesek számára. Az állam a XVIII században Európa-szerte a merkantilista tanok szerint igyekezett serkenteni az ipar

és a kereskedelemfejlődését. Magyarország hátrányos helyzetét az 1754ben kiadott vámrendelet rögzítette Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cs eh és az osztrák manufaktúráknak pedig ne legyen versenytársa. Ez kettős vámhatárt húzott A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. Egy belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat is elválasztotta. A belső vámhatár 1850-ig fennmaradt és súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében.A XVIII századi magyar társadalomnak a parasztság 80% - át adta. Rétegződött: telkes jobbágyok: ház, föld, szolga, töredéktelkes jobbágyok: ½, ¼, 1/ 8 , telekkel rendelkeztek, házas v. házatlan zsellérek A jobbágyoknak nem volt politikai joga, az úriszék bíráskodott felettük, személyükben függtek a földesúrtól. Jobbágyterhek: tized az

egyháznak,kilenced, robot, ingyenmunka, ajándék a földesúrnak, hadiadó, forspont, porció az államnak, háziadó a vármegyének. A robotterhek emelkedtek a legjobban, mert a földesurak is bekapcsolódtak a t ermelésbe és emelték a r obotnapok számát, ezért jó néhány felkelésre került sor. Mária Terézia próbált a 24 jobbágyok helyzetén javítani, 1767 – ben kidolgozta az úrbéri viszonyokat szabályozó úrbéri rendeletét. A jobbágy haszonvételét és ellenszolgáltatását határozta meg A haszonvétel alapja: 1 telek = 16 – 40 hold, rét = 6 – 22 hold, tűzifa, épületfa az erdőből, ellenszolgáltatás: terménykilenced, pénzbeli adó, ajándék. Szabályozta a robotot 1 t elek után heti 1 na p igás vagy 2 na p gyalogrobot. 1777–ben kiadott rendelete, a Ratio Educationis, az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozta: 6 – 12 éves korig tankötelezettség. 12/b Melyek voltak a jozefinizmus legfontosabb vonásai? II.

József felvilágosult abszolútizmusa: igazán felvilágosult szellemű, nézete: „Mindent a népért, de semmit a nép által”. Kalapos király volt, a rendi jogokat nem tartotta tiszteletben az adómentesség miatt. Eszményképe az egységállam volt: jól szervezett, központilag irányított állam. Tiszteletben tartotta a közjót Nem sokáig dolgozott, de teljesen Az általa kialakított politika a jozefinizmus: az egyházi érdek helyettaz állami érdek az elsődleges. Felvilágosult reformokat hirdet. 6000 r endeletet hoz 1781 – türelmi rendelet: biztosította a nem protestánsok szabad hivatalviselését és vallásgyakorlatát. Intézkedéseivel a k atólikus egyházat az állam alá akarta rendelni. Hiába utazott a pápa Bécsbe – fordított Canossa–járás nem tudta elhatározásában megingatni Placetum regium: a pápai bullák uralkodói kihírdetése. Kivette a cenzúrát az egyház kezéből A helytartótanácsot Budára helyezte 1785 –

jobbágyrendelet: biztosította a szabad költözködést, a jobbágy név használatát eltörölte, a pályaválasztási jogot biztosította. Ismételten védelmébe vette a telki állományt A rendelet végrehajtásához nyomós érvet szolgáltatott az 1784. Évi Horia és Kloska vezette erdélyi parasztfelkelés. Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól 1785 – nyelvrendelet: a német lett a hivatalos nyelv. Hibája volt a türelmetlenkedés és kapkodás Szerinte a legnagyobb érték a földben van, a mezőgazdaság az igazi értéktermelő, a nemességet is meg akarta adóztatni. Elkezdte a földtulajdon felmérését és az első népszámlálást. Végül hívei is ellene fordultak Nemesi ellenállási mozgalom bontakozott ki Külpolitikai kudarc: 1788–ban Oroszországgal szövetségben hadat indított Törökország ellen balkáni birtokokért, de kudarcba fulladt. Belgiumban is felkelés tört ki II József a halálos ágyán a jobbágyrendelet

és a türelmi rendelet kivételével minden rendeletet visszavont. 13/b Mutassa be a angol polgári forradalom legfőbb vonásait! 14. Magyarország a reformkorban Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége A reformkor 1830-1848-ig tart. Alapvető célkitűzése a polgári átalakulás (ezen a feudális viszonyok felszámolását értették), a nemzeti függetlenség megteremtése. A legismertebb reformerek Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc. A magyar országgyűlés kétkamarás volt A felsőtáblában a nemesek ültek, ide származási alapon lehetett bekerülni. Az alsótáblában a m egyék és városok küldöttei voltak, őket választották. Széchényi István élete: Apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna. Mindkettő arisztokrata, reformokhoz hü család. Széchényi István Bécsben nevelkedik, katonatiszt Angliai utazásai során rádöbbent hazája elmaradottságára. Politikai

pályája az 1825-27-es országgyűlésen kezdődik Birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel a magyar nyelv ápolását szolgáló intézmény megalapítására. Az lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elméleti munkái: Hitel 25 (1830), Világ(osság) (1831, Stádium (1833). Széchényi az ország elmaradottságának okát a feudális mezőgazdaságban látja. A mezőgazdaság tőkés átalakítása volt alapvető célja A földbirtokosnak hitelre volt szüksége a fejlesztéshez. A hitelhez pedig biztosíték kellett, a bankok pedig nem fogadták el biztosítéknak azt a földet, amit sem eladni, sem elidegeníteni nem lehet. Így lett a tőkés fejlődés gátja az ősiség törvénye, a robot Ezért a reformerek ezek eltörlését követelik. A reformmozgalom vezető társadalmi rétege a liberális középbirtokos nemesség lesz. Széchényi a Stádiumban még nem beszél jobbágyfelszabadításról, csak a nem nemesek birtokszerzési jogának biztosításáról. A

törvény előtti egyenlőség is szerepel programjában A közteherviselést is csak részlegesen képzeli el: a h áziadót (a megye- és országgyűlés költségeit fedező adó) a nemesekkel is fizettetni szeretné. Sok gondot fordít a magyar nyelv ápolására is. Az iparban szeretné eltörölni a céheket és a monopóliumokat (itt még nem a tőkés nagyvállalatokról van szó, csak egyedárusítási jogról!). Gyakorlati munkái: MTA, Lánchíd, kaszinó, lóverseny, utak építése, folyok szabályozása (Vaskapu hajózhatóvá tétele), gőzhajózás, gőzmalom. A kaszinót és a lóversenyt nem igazán szórakozóhelynek találta ki, hanem egy olyan helyet akart létrehozni, ahol az emberek összegyűlve politizálnak (elsősorban a főnemesség). Kossuth Lajos élete: 1802-ben született Monokon (Zemplén megye). Birtoktalan, értelmiségi, köznemesi családból származik. Apja jogot végzett, anyja tanítónő Kossuth jogot végez Politikai pályáját az

1832-1836-os országgyűlésen kezdi. (Itt az önkéntes örökváltság a téma, amely azt jelenti, hogy a földesúr és a jobbágy közti szerződés értelmében a jobbágy megveheti a földjét, megszűnnek a földesúri szolgáltatások.) Kossuth ezen az országgyűlésen pótkövet, azaz egy hiányzó nemes helyett van jelen, de nincs szavazati joga. Kossuth így értelmetlennek érezte ott ülni, így elkezdte írni az Országgyűlési Tudósításokat, amiket magánlevélként küld el. Az országgyűlés zárása után megyegyűlésekről tudósit Törvényhatósági Tudósítások címmel. 1837-ben bebörtönzik a tudósítások miatt A börtönben kidolgozza programját és megtanul angolul. Kossuth az egyetlen, aki nem törik meg a börtönben: Wesselényi megvakul, Lovassi László, az országgyűlési ifjak vezetője megörül. 1840-ben amnesztiával szabadul. 1841-ben a Pesti Hírlap munkatársa Megteremti a modern újságírást: az ő találmánya a vezércikkes

forma. A Pesti Hírlap hasábjain fejti ki politikai programját: Központi gondolata a nemzeti érdekegyesítés megteremtése, azaz a parasztokat fel kell emelni a nemesekhez, érdekeiket reformokkal kell összeegyeztetni. Ennek módja Kossuth szerint a kötelező örökváltság, amelyet úgy akart megvalósítani, hogy az állam fizetne kártérítést a földesúrnak. Teljes közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, népképviseleti országgyűlést akart. Gyakorlati munkássága az ipar fejlesztése Iparkiállítást szervez, 1844ben megalapítja a Védegyletet, aminek lényege az volt, hogy aki belépett az egyletbe, az kötelezte magát, hogy 6 évig csak magyar árut fog vásárolni. Kossuth támasza szintén a köznemesség. Kossuth és Széchényi között vita alakul ki: Széchényi a K elet népe c. munkájában bírálta Kossuthot a Pesti Hírlapban megjelent cikkeiért. Egyetértenek a reformok szükségességében, csak Kossuth megvalósításra vonatkozó

elképzelésit bírálja Széchényi, túl radikálisnak tartja, fél a forradalomtól. Széchenyi látszólag Kossuth modorát, de valójában reformeszméit támadta. Ennek ellenére nagyon tisztelték egymást, Kossuth nevezte Széchényit a legnagyobb magyarnak. A reformkori társadalom differenciálódása: 1. Az arisztokrácia (mágnások): a Bécsben élő arisztokrácia még magyarul sem tudott, pompakedvelő és fösvény volt. Felszínesen foglalkozott a politikával is Az Erdélyben élő arisztokraták csak tettették, hogy gazdagok. Adtak a külsőségekre 26 2. A középnemesség sem egységes, rétegekre tagolódott, csak a cí m és a származás tartotta őket össze: - jómódú nemesek - kis(birtokos) nemesek - bocskoros nemesek 3. A polgárság a társadalom legvékonyabb rétegét alkotta, főleg kereskedők, mesteremberek, ügyvédek, orvosok, értelmiségiek tartoztak ide. 4. A parasztság is differenciálódott, a földművelésből csak nehezen éltek meg,

marhatartással, fuvarozással foglalkoztak, szegények voltak. Rétegei: - telkes jobbágyok - töredéktelkes jobbágyok - házas vagy házatlan zsellérek 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 15/a Az 1848-as forradalom vívmányai és 1848. március 15-e eseményei! A párizsi forradalom (1848. február 22) híre március 1-jén érkezett Pozsonyba Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén általános támadást indított az abszolutizmus rendszere ellen. Felirati javaslatban követelte a kötelező örökváltságot Új alkotmányt követelt nemcsak a magyaroknak, hanem a birodalom többi népének is. Követelte még a népképviseletet, a független nemzeti kormányt, a jobbágyfelszabadítást és a törvény előtti egyenlőséget. Március 13-án kirobbant a bécsi forradalom. Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte. István nádort Bécsbe rendelték, hogy ne tudja összehívni a felsőtáblát Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.

Arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március 14-én Pozsonyban a felsőtábla elfogadta a Felirati javaslatot. Másnap küldöttség vitte a föliratot Bécsbe Március 15-én kirobban a pesti forradalom. A „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János még március 14-én este a P ilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetéssel adnak hangot. A „forradalmi csarnokból” kilépve legföljebb tizenöten lehettek. Néhány óra múlva Pest utcáin soha nem látott, húszezres tömeg hömpölygött. Petőfi és társai elindultak az egyetemre. Az egyetemi ifjúság csatlakozása után mintegy ezren folytatták útjukat Landerer Lajos nyomdájához. A tömegben az egyetemi ifjúság, a pesti polgárok mellett ott voltak a József-napi vásárra érkező parasztok ezrei is. Itt

Irinyi József „a nép nevében” lefoglalt egy gépet és kinyomtatták a „Nemzeti dal”-t és „12 pont”-ot, ami forradalmi jellegű memorandum. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, az ellenzéki nemesekből megalakult a Közcsendi Bizottmány, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a „12 pont”-ot és szabadon bocsátotta Táncsicsot. Pest forradalma – ellentétben Párizséval és Bécsével – vértelen forradalom volt. Este a N emzeti Színházban a t ömeg kérésére eljátszották a B ánk bánt. Polgári átalakulást • Közös teherviselés és • nemzeti függetlenséget

követeltek Felelős minisztérium 27 • • • • • • Úrbéri viszonyok megszűntetése Törvény előtti egyenlőség Jobbágyfelszabadítás Nemzeti Bank Cenzúra eltörlése Nemzeti őrsereg • • • • • Évenkénti országgyűlés Pesten A politikai státuszfoglyok szabadon bocsátása Gazdasági függetlenség A katonaság esküdjön meg a magyar alkotmányra Unió Bécsben március 17-én V. Ferdinánd jóváhagyja a Felirati javaslatot első félelmében, de már március végén próbálkozik az udvar visszavonni a javaslat önálló hadügyre és pénzügyre vonatkozó pontjait. Március 30-án tömegtűntetést szerveztek Pesten, ahol Habsburg-ellenes jelszavak is elhangzottak, majd V. Ferdinánd április 11-én szentesíti a törvényeket (Kiegészítés) Az áprilisi törvények tehát biztosították a polgári átalakulásnak és a nemzeti függetlenségnek feltételeit. Intézkedések: • Az önkéntes örökváltság következtében mindössze

a parasztság 1%-a vált szabaddá. Az új törvény értelmében a kötelező örökváltságnak köszönhetően a parasztság felszabadult, és 40%-a földtulajdonossá vált (a többi zsellér volt). Eltörölte a földesúri adókat, a terményjáradékot, a pénzjáradékot, a robotot valamint a dézsmát. A parasztok tehát telkeik tulajdonosai lettek. Meghatározták továbbá a kárpótlás összegét is, ami a telek egyévi jövedelmének húszszorosa volt. [9-12 törvénycikk] • Kimondta a közteherviselést. [8 törvénycikk] • Eltörölték az ősiség törvényét [15. törvénycikk] • Kimondták a keresztény felekezetűek egyenjogúságát • Eltűntek a származási előjogok, amely egyfajta jogegyenlőséget alakított ki. • A politikai rendszer is megváltozott, és ezentúl a törvényhozás a népképviseleti országgyűlés kezébe került. [5 törvénycikk] A népképviseleti országgyűlés: A népképviseleti országgyűlés szintén két házból

állt: az egyre jelentéktelenebb felső-házból és az alsóházból, ahol ténylegesen megvalósult a népképviselet. Működése: Az országgyűlés évenként ülésezett Pest-Budán, és hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni, valamint tagjait (a követeket) 3 évenként választották. A választójog az áprilisi törvények értelmében cenzusos lett, vagyis a korábban választójoggal rendelkezők megtarthatták ezen jogukat, továbbá választójogot nyertek azok a húsz év feletti férfiak, akik minimum egy telekkel rendelkeztek, vagy minimum egy segéddel dolgozó üzem tulajdonosai voltak, vagy egy legalább 300 forintot érő ingatlannal rendelkeztek. Választhatók azon a 25 év feletti férfiak voltak, akik rendelkeztek választójoggal, és tudtak magyarul. Ez a rendelet kifejezetten liberális szemléletre utalt, s így az ország 7-9%-a vált választóvá, ami Európai szinten is kiemelkedő volt ebben az időben. Politikai rendszere: A végrehajtói

hatalom élén a k ormány állt. Székhelye Pest-Budán volt Az uralkodó továbbá nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte. Kimondták továbbá Erdély és a Partium csatlakozását Magyarországhoz [6.-7 törvénycikk], és eltörölték a cenzúra intézményét A parlamentben és a megyegyűléseken folyó tanácskozásokról korlátlanul lehetett tudósítani, és zárt ülésen nem lehetett érvényes határozatot hozni. 28 Rendeletet hoztak továbbá a nemzetőrség felállítására, amely a polgárok ideiglenes fegyveres szolgálatán alapuló katonai egység volt, és az alkotmányos rend védelmére szerveződött. Az állami önállóság kérdése: A magyarok körében az az elképzelés volt jellemző, miszerint Magyarország és az Osztrák Császárság tiszta perszonáluniós kapcsolatban áll. Ez volt ugyanis a nemzeti önállóság záloga Ezt az elképzelést csak erősítette a

szakminiszterek ellenjegyzési joga, és az, hogy az uralkodó távollétében az államfői jogokat István nádor gyakorolta, aki magyarbarát politikát folytatott (nem is Bécsben élt, hanem Budán volt háza). Külügy: ennek intézése továbbra is az uralkodói felségjog maradt. A magyar országgyűlésnek nem volt joga beleszólni, hogy a Habsburg birodalom milyen külpolitikát folytat, és mivel Magyarország is a Habsburg Birodalom része volt, ezért azonosulnia kellett a külpolitikájával, sőt támogatnia kellett azt. Ez komoly befolyást biztosított az uralkodónak a magyar ügyekbe Hiányosságai: • Az áprilisi törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és az Osztrák Császárság viszonyát. • Nem szervezte át kellően az igazságszolgáltatás rendszerét: eltörölte ugyan az úriszéket, ám az igazságszolgáltatásban még mindig sok feudális maradvány jelentkezett. • Az úrbéri viszonyok eltörlése is okozott némi problémát,

ugyanis a felszabadult jobbágyságnak csupán 40%-a lett telkének tulajdonosa, ugyanis a törvény nem rendelkezett egyértelműen a földterületek állapotáról. A közhasznú területeket nem sorolták a t elekállományba (ezt ugyan a p arasztok megpróbálták elfoglalni, de nem sikerült nekik), a majorsági területeken dolgozó parasztság sem kapta meg az általa művelt parcellát, ugyanis az a földesúr magán kezelése birtoka volt, és nem tartoztak a telki állományba az irtásföldek és a telepített szőlők sem. Ezen kívül megmaradtak egyes földesúri kiváltságok is, mint például az italmérés, a mészárszéktartás, stb. kiváltsága, és bizonyos szolgáltatásokat sem töröltek el, mint például a szőlődézsmát, ugyanis ezt nem a telek után fizették a parasztok. Az áprilisi törvények nem rendezték továbbá a nemzetiségi kérdést sem, és tovább élt az az illúzió, hogy a nemzetiségek megelégedve az egyéni jogokkal, elfogadják majd

a magyar vezetést, és asszimilálódnak 1848. április 7-én megalakult a felelős magyar kormány, a kijelölt miniszterelnök gróf Batthyány Lajos lett. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki Kossuth Lajos - pénzügyminiszter Széchenyi István - közmunkaügyi miniszter Deák Ferenc - igazságügyi miniszter Mészáros Lázár - hadügyminiszter Klauzál Gábor – földművelés- és iparügyi tárca Szemere Bertalan - belügyminiszter Esterházy Pál - császár személye körüli miniszter Eötvös József – vallás- és oktatásügyi miniszter A kormány programja a rend és béke volt. Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség és hadseregre 15/b Foglalja össze a szabadságharc hadtörténetét! 29 1848. szeptember 11 1848. szeptember 28 1848. szeptember 29 1848. október 4 1848. október 6 1848. október 30 1848. december 2 1848. december

1848. december 25 1849. február 5 1849. február 9 1849. március 11 1849. február 26-27 1849. március 4 1849. április 2 1849. április 4 1849. április 6 1849. április 14 1849. május 9 1849. május 21 1849. június 16 1849. június 20-21 1849. július 2 1849. július 31 1849. augusztus 3 1849. augusztus 9 1849. augusztus 11 1849. augusztus 13 1849. augusztus 19 1849. augusztus 21 1849. augusztus 26 1849. szeptember 5 1849. október 2 1849. október 6 Jellasics 35000 fős sereggel átlépi a Drávát Lamberg Ferenc halála Pákozd és Sukoró között magyar győzelem V. Ferdinánd berekeszti az országgyűlést Bécsben újabb forradalom A schwechati vereség Menesztik V. Ferdinándot és a 18 éves Ferenc József lett a császár A császári haderők koncentrált támadása Bem József bevonul Kolozsvárra Branyiszkónál Guyon Richárd áttöri az osztrákok védelmi vonalát Bem Piskinél Győzelmet arat Bem Nagyszebennél győz Dembinski csatavesztése Olmützi alkotmány,

okrojált alkotmány Hatvan, győzelem Tápióbicse, győzelem Isaszeg, győzelem A Habsburg – ház detronizációja I. Miklós cár kiáltványa Ausztria megsegítésére Felszabadul Buda Zsigárd, vereség Pered, vereség Görgei megütközik Haynauval Komáromnál segesvári csata Klapka elfoglalja Győrt A temesvári vereség Kossuth lemond, Görgei teljhatalmat kap Feltétel nélküli fegyverletétel Világosnál Lázár Vilmos fegyverletétele Vécsey Ernő tábornok fegyverletétele Munkács megadja magát Pétervárad is megnyitja kapuit Komárom átadása Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet 16. Az ipari forradalom és következményei 30 16/a Mutassa be az ipari forradalom előzményeit és ipari következményeit! Az iparban lezajló korszakos változások előfeltételei először Angliában alakultak ki. Kb. egy évtizeddel a francia forradalom kitörése előtt Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézművesipart felváltotta a

gyárakban folyó tömegtermelés A manufaktúrákban elemeire bontották a munkafolyamatokat. A termelés eszközei a kéziszerszámok helyett a gépek lettek. A legfontosabb hajtóenergia a gőz lett Az új üzemforma a gyár lett. Megszületett a termelőeszközök piaca Angliában a 18. századra a tőkés bérleti viszony vált általánossá Megszűntek a föld közösségi használatának maradványai is. Általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, az ipariés takarmánynövények termesztése, és az istállózó állattartás Megjelentek a nagyobb tej- és húshozamú marhák, a nemesített hússertések. Mindezek következménye, hogy a mezőgazdasági termelés élelmezni tudta a növekvő városi lakosságot. A növekvő városi lakosság olcsó munkaerőt biztosított az ipar számára Nőtt a nemzeti össztermék. Az ipari forradalom kibontakozásának föltétele a jól működő hitelszervezet. 1694 – ben megalakult az Angol Bank Sorra alakultak a

biztosítótársaságok Londonban és vidéken működött a tőzsde. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célja lett. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk, amelyre a X VIII. században a j avuló életviszonyok között folyamatosan kereslet mutatkozott, a ruházat volt (textilipar). Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek és gépesítették a gyapot előkészítését is. 1733 – ban John Kay feltalálta a repülő vetélőt, amely a szövés sebességét többszörösére növelte, ezáltal viszont fonáléhséget teremtett, amely több feltalálót ösztönzött a fonás gépesítésének megoldására: 1764 Hargreaves, első mechanikus gyapjúfonó, ezt követték Arkwright, Crompton és Roberts fonógépei. A nyersanyagot a tengeren túli ültetvények rabszolgái termelték. Technikai találmányok: a gőz hajtóerejét már a hellenisztikus kortól ismerték az emberek és számos feltaláló járult hozzá a gőzgép

tökéletesítéséhez. Newcomen már 1705 – ben szabadalmaztatta gőzgépét, de ez igen rossz hatásfokú volt, így az iparban használható kielégítő hatásfokú gőzgép feltalálójának James Wattot tekintjük, aki 1769 – ben alkotta meg gőzgépét, amely minden gyári berendezés meghajtására alkalmas volt. Az ipari forradalom megkövetelte a szállítás és közlekedés fejlesztését is. 1807 – ben Robert Fulton gőzhajót épített, 1825 – re elkészült az első vasútvonal Stockton és Darlington között, amelyen Stephenson gőzmozdonya pöfögött végig. 1873 – ban levegőbe emelkedett az első léggömb is. A gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt, így fejlődött a nehézipar is. 1830 és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott Megindult a hírközlés fejlődése is. Morse feltalálta a vezetékes távírót A század közepén lefektették az első tengeri kábelt. A gépgyártásban a

forgácsológépek játszottak fontos szerepet. A faiparban az eszterga-, a maró-, a gyalu-, és a fúrógépeket továbbfejlesztették, minden alkatrészüket vasból készítették. Bevezették az egységes méreteket, a szabványokat Az ipari forradalom hatással volt a haditechnikára, és befolyásolta az országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedésével. A viszonylagos népességfölösleg a városba özönlött és olcsó munkaerőként szolgált. A falusi és városi lakosság aránya megváltozott. Javultak a higiénés viszonyok (csatornaépítés, ivóvíz) Az ipari forradalom következménye a demográfiai robbanás. 31 16/b Az ipari forradalom társadalmi és szellemi következményei Az ipari forradalom jelentős társadalmi és szociális változásokat is elindított. Az ipari nagyvárosokban két egymással élesen szembeálló új osztály alakult ki: a magántulajdonnal rendelkező kisebbség

(burzsoázia) és a gyárakban alkalmazott többség, az iari munkásság (proletariátus). Az ipari munkásság élet- és munkakörülményei nagyon rosszak voltak Nem volt ritka a 14 – 16 órás munkaidő, a női- és gyermekmunka. A lakáskörülmények is nyomorúságosak voltak. Járványok tizedelték a munkásnegyedek lakóit Gyakran kerültek az alkoholizmus, bűnözés és prostitúció hálójába. Ha nem volt megrendelés a munkás azonnal utcára került. A munkások összetörték a gépeket, melyek látszólag megfosztották őket hagyományos munkájuktól, ez volt az ösztönös géprombolás. Angliában a 18 – 19 század fordulóján mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották. A nyomor és létbizonytalanság éppúgy az egyént emberi méltóságától Owen felismerte, hogy életkörülményeiket véglegesen meg kell változtatni. Elképzelései szerint olyan termelőegységeket kell létrehozni, ahol mindenki

termelő és munkás. Megszületett az utópista szocializmus tana Legjelentősebb képviselői még: a franca Saint-Simon és Fourier, akinek falanszterjét Madách Az ember tragédiájában vitte színre (12.szín) A képzettebb munkások felismerték, milyen erő rejlik a szervezettségben. Szakszervezeteket (trade union) alakítottak. K üzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. 1836 – ban önálló alkotmányjavaslattal, charterrel léptek föl A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezzük. A chartisták szélesebb körű választójogot, titkos szavazást követeltek. A chartista gyűléseken honosodott meg és szerzett becsületet a munkás név. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a p arlamentáris intézmények működéséről. A tömegmozgalmak hatására a negyvenes években Angliában gyári törvények születtek. A társadalmi igazságosság megvalósítását célul kitűző szocialisták a munkásokat forradalomra hívták föl.

Auguste Blanqui (1805 – 1881) a teljes politikai és vagyoni egyenlőséget tűzte ki célul. A megvalósítás érdekében a diktatúrát is megengedhetőnek tartotta. Louis Blanc (1811 – 1882) elsőként hirdette meg a munkához való jogot, és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalkoztatásáról. Proudhon az anarchisták futára. A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatással Karl Marx (1818 – 1883) és Friedrich Engels (1820 – 1895) gyakorolta. Marx szerint a munkásság kizsákmányolása és nyomora a kapitalista viszonyok között egyre fokozódik, miközben nő a munkásság létszáma és elkeseredettsége is, ami forradalomhoz fog vezetni. Ez pedig el fogja törölni a kapitalizmust, majd fokozatosan ki fog alakulni a kommunista társadalom, amelyben megszűnik a magántulajdon és mindenki a közjóért fog dolgozni. Erre az elméletre fogalmazta meg Marx, munkatársa, Friedrich Engels

közreműködésével 1848 – ban a Kommunista Kiálltványt-t, a munkásság első igazi politikai programját. Ez nagy hatást gyakorolt a munkásság millióira. 32 17. Hatalmi viszonyok és mozgalmak a XIX században 17/a Az olasz nemzetállam létrejötte Az 1848-49-es forradalmak nem oldották meg az olasz egyesítés kérdését. Itália politikailag és gazdaságilag széttagolt maradt. Napóleon létrehozott ugyan egy nagyobb, a francia birodalomtól függő olasz államot, a bécsi kongresszus után azonban Itália ismét az osztrák császársághoz tartozó Lombard-Velence Királyságra, az osztrák befolyás alatt álló közép-itáliai kis fejedelemségekre, a P ápai Államra (Vatikán) és a N ápolyi és Szicíliai Királyságra esett szét, mely utóbbi egy abszolutisztikus rendszer volt a Bourbon-dinasztia vezetésével, ez azonban nem egyenlő a francia fennhatósággal. Itália többi részén apró, önálló államok voltak. Ezek közül legjelentősebb a

Piemonti Királyság. Itt alkotmányos monarchia volt Victor Emánuel uralkodásával Miniszterelnöke Cavour volt. Itália északi területei fejlettebbek, itt már kibontakoztak a tőkés viszonyok, megindult az ipari fejlődés. A déli területeken még a mezőgazdaság dominál, de az feudális jellegű. A tőkés fejlődés érdekében egyesíteni kell Itáliát, különben lemaradnak a tőkés nagyhatalmak mögött. Az egyesítésre két* lehetőség volt: 1.) Cavourtol származó ötlet, az egység dinasztikus úton jött volna létre A Piemonti Királyság fennhatósága alá kerülne az egész félsziget. Így alkotmányos monarchia lett volna. 2.) Garibaldotól és Mazzinitől származó ötlet, forradalmi úton kívánta megteremteni az egységet. Így köztársaság lett volna az államforma / *3.) a pápa vezetésével egy laza államszövetség kétrehozása/ A piemonti miniszterelnök 1855 tavaszán 15 000 ol asz katonát küldött a Krímbe. Jól látta, hogy az

Itália fölött gyámkodó Franciaország és Ausztria közül az olasz területeihez makacsul ragaszkodó Ausztria a veszélyesebb. A krími háborút lezáró béketárgyalások után a piemontiak titkos szerződést kötöttek a francia császárral, III. Napóleonnal, aki másként képzelte el az olasz egységet, mint az olaszok: *laza szövetségi államot szeretett volna a pápa vezetésével. A „kis Napóleon” az olasz egység támogatásáért Nizza és Savoya átengedését kérte. Cavour ebbe is beleegyezett. 1859-ben Ausztria hadat üzent Piemontnak Az osztrák sereg főparancsnoka Gyulai Ferenc táborszernagy lett. Június 4-én Magentánál a f rancia-piemonti csapatok győzelmet arattak. Ferenc József átvette a fővezérséget, de június 24-én az osztrákok a rendkívül véres solferinói csatában vereséget szenvedtek. Egy Dunant nevű genfi polgár – aki átélte a véres csatát – ennek hatására megalapította a Nemzeti Vöröskeresztet. A solferinói

ütközet után III. Napóleon július 8-án váratlanul fegyverszünetet kötött Villafrancában. Piemont megkapta Lombardiát, Velence azonban osztrák kézen maradt III Napóleon félt a poroszok mozgósításától és egy esetleges kétfrontos háború kialakulásától. A villafrancai fegyverszünetet nemzeti sorscsapásként élték meg az olaszok. Modenától Szicíliáig felkelések sora robbant ki. A közép-itáliai kis államok elűzték a Habsburg-barát uralkodókat. 1860 tavaszán népszavazással Piemonthoz csatlakoztak 1860. május 11-én Garibaldi a felkelők segítségére sietve partra szállt a szicíliai Marsalában 1067 vörösinges önkéntessel. Serege hamarosan 20000 főre gyarapodott Július végére Szicília, szeptember 7-re Nápoly is felszabadult. Garibaldi seregében több magyar is harcolt. (pl: Türr István, Éber Nándor, Éberhardt Károly, Dunyov István ezredes) 1860 októberében népszavazással Nápoly és Szicília is csatlakozott piemonthoz.

1861 március 18-án kikiáltották az olasz királyságot, amely immár egységesítette egész Itáliát Róma és Velence kivételével. A főváros átmenetileg Firenze lett 1862 nyarán Garibaldi Róma ellen vonult („Róma o m orte”). Augusztus 29-én Aspremonte-nél útját állták a k irályi hadak és Garibaldi sebesülten fogságba került. Az 33 Olaszország a Poroszország szövetségeseként 1866-ban hadat üzent Ausztriának. Az olaszok ugyan vereséget szenvedtek, de hála a porosz győzelemnek és a francia közbenjárásnak Velence is Olaszországhoz került. Róma 1870 szeptember 20-án a f rancia-porosz háború idején került az olaszok kezébe. A pápa Vatikánba zárkózott Megszületett az egységes olasz nemzeti állam. 18. Magyarország 1849-1914 között 18/a A neoabszolutizmustól a kiegyezésig A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13) után véres katonai diktatúra következett, melyet Haynau rémuralmának nevezünk. Október 6–án

kivégeztetett 13 honvédtisztet és megteltek a börtönök is. 1850 nyaráig tartott katonai uralma, polgári kormányzást vezettek be. Az udvar célja Magyarország beolvasztása volt Erre kétféle elképzelés született: 1. A Windishgrätz–féle föderáció: laza államszövetség, az 1847–es rendi állam mintájára. 2. A Schwarzenberg–féle centralizáció: erősen központosított, birodalom bécsi kormányzattal. A polgárság az utóbbi elképzelést támogatta az egységes piac érdekében. 1851–től Ferenc József vette át a birodalom irányítását, a belügyminiszter Alexander Bach lett. Ezt az időszakot a nevével fémjelzett Bach–rendszernek nevezzük. A területi egységet nem állították helyre, Erdélyt külön kormányozták, Horvátországot, a katonai határőrvidéket és a Szerb Vajdaságot külön választották. A maradék magyar részt 5 kerületre osztották. Az egységes piac érdekében megszűntették a belső vámhatárt. Bevezették az

osztrák adórendszert, az osztrák polgári- és büntetőtörvénykönyvet és iskolarendszert (8 osztályos gimnázium, érettségi). Kötelezővé tették a n émet nyelvet. 1853–ban császári pátens erősíti meg a jobbágyfelszabadítást Elégedetlen volt a társadalom, állandó társadalmi válságtól lehetett tartani. Kibontakozik a társadalmi ellenállás. Nyílt ellenállás Passzív ellenállás v. rezisztencia egyéni akciók, melyet az udvar kegyetlenül megtorolt A középbirtokos nemességre volt jellemző, Deák Ferenc volt a legfőbb képviselője. Elzárkóztak a politikai élettől, nem tartották be a törvényeket, a közügyekben nem vettek részt. Az ellenállás 3. csoportját képezték az emigránsok Az emigráció újabb forradalomra készült és ehhez szeretett volna szövetségeseket találni. (Franciaország, Olaszország) Létrehozzák a M agyar Nemzeti Igazgatóságot. III Napóleontól vártak segítséget Kossuth úgy képzelte, hogy a

neoabszolútizmust meg kell szűntetni. Fő alapelve: a népfelség elve: jogilag mindenki egyenlő, szabadságjogokat kap, az államot és az egyházat szét kell választani, nincs állandó hadsereg. A bukáshoz hozzájárult, hogy társadalmi támogatást nem kapott a rendszer, az olasz egység elleni háborút Ausztria elvesztette. Alexander Bach–ot menesztették és ez a központosított állam bukásához vezetett. Ferenc József új politikát kívánt alkalmazni, az arisztokráciára kívánt támaszkodni. 34 1860. október 20 – „októberi diploma”: összehívott egy tartománygyűlést és úgy gondolta, ez fogná össze a birodalmat. Ígéretet tett a parlament összehívására, a közigazgatás visszaállítására és a m agyar nyelv visszaállítására. Ezt elutasították 1861–ben a f ebruári pátensben, újabb központosítással kísérletezett. Bécsben egy parlamentet hoztak volna létre, melybe minden tartomány elküldte volna képviselőit. A

nemzetiségek azonban kisebbségben lettek volna az osztrákokkal szemben, ezt is elutasították az 1861–es országgyűlésen. A nemzet nem volt egységes, két párt született: Az egyik a Felirati párt volt, vezetője: Deák Ferenc, aki az „áprilisi törvényekhez” ragaszkodott, feliratban kívánták elutasítani a javaslatokat. A másik párt, a Határozati Párt volt, vezetője: Teleki László, aki nem ismerte el az uralkodót, ennek a határozatforma felelt meg. A Felirati párt 3 szavazattal győzött (Teleki öngyilkossága is hatással volt), az uralkodó azonban feloszlatta az országgyűlést. Újabb abszolútizmus következett: Provizórium (1861–1865) – átmeneti időszak. Schmerling nevéhez fűződik. Magyarországon folytatódott a passzív rezisztencia, a birtokosok nem tudtak modernizálni, megélhetésük nehezebbé vált. Deák Ferenc érzékelte a nemzetközi viszonyok kedvezőtlen alakulását. 1864–ben titkos tárgyalásokat kezdett az udvarral

és meggyőződött arról, hogy Ferenc József hajlandó a Pragmatica Sanciót figyelembe venni. 1865 áprilisában megjelenik a „Húsvéti cikk” a Pesti Naplóban E szerint Magyarország hajlandó figyelembe venni a b irodalmi érdekeket és a cél a b irodalom fennmaradása. Annyi magyar önállóságot kérnek, ami nem veszélyezteti a b irodalom létét 1865 decemberében az udvar összehívta az országgyűlést, a kiegyezés tervezetének kidolgozására külön bizottságot hoztak létre. 1866 tavaszán felfüggesztik az országgyűlést a königrätzi vereség miatt. Deák nem használta ki az alkalmat, hogy az udvar ellen forduljon, nem támadták hátba az osztrákokat. 1867 februárjában Ferenc József kinevezte a III. Felelős Magyar Minisztérium vezetőjét Andrássy Gyulát. 1867 májusában törvénybe iktatták a kiegyezést (XII törvénycikk) Ferenc Józsefet királlyá koronázták a Mátyás templomban. 1867 j úliusában szentesítette a király a törvényt

és 1867 decemberében az osztrákok is elfogadják a tervezetet, ezzel elkezdődik a dualizmus kora. Nemcsak politikai, hanem gazdasági kiegyezésről is beszélhetünk Államszervezeti Gazdasági Kiegyezés Két egyenrangú állam jött létre, mindkettőnek 10 évre szólt és 10 é venként kellett külön parlamentje van, az osztrák Bécsben, a megújítani, az egységes piac érdekében magyar Pesten volt, és mindkettőnek volt létrehozták a vámuniót, a közös felelős kormánya, az uralkodó közös: osztrák pénzrendszert, elősegítették a tőke és császár, magyar király. Voltak közös ügyek: munkaerő szabad áramlását a két ország hadügy, külügy, pénzügy. Mindkét között, megállapodtak a kvótában: parlamentből 60–60 főt delegáltak, akik Magyarország a közös költségek 39%–át ellenőrizték a közös minisztériumok vállalta át. munkáját. A közös hadsereg uralkodói jogkörbe tartozott. Voltak hívei és ellenzői a

kiegyezésnek. Kossuth Lajos a Cassandra–levélben tiltakozik ellene, hívei közé tartozik Deák Ferenc, aki szerint nincs más lehetőség, csak a kompromisszum. A nemzetiség részéről voltak ellenzői: trialista törekvés, azaz a csehek és horvátok is szerették volna, hogy őket is bevegyék. 1868–ban megtörtént a magyar – horvát kiegyezés is, Horvátország Magyarország társországa lett. A felsőházba 3 tagot, a képviselőházba 40 képviselőt delegáltak a horvát országgyűlésből. 35 18/b A társadalom és gazdaság 1867 után A kiegyezés elindította a polgári és gazdasági fejlődést, megteremtette a gyáripart. 1867 után a tőkés viszonyok kialakulása volt jellemző. A politikai élet stabillá vált (vállalkozás biztonsága), de hiányzott a hazai tőke, a modern közlekedés és a képzett munkaerő. A külföldi tőke szabadon jöhetett, de a hazai tőke és pénzintézetek létrehozása volt a legfontosabb az ipar megteremtéséhez.

A vámunió egységes piacot hozott létre, de gazdasági egyoldalúság jellemezte Magyarországot, mert versenyképtelen volt Ausztriával szemben. (pl: könnyűipar) A hitelszervezet osztrák, angol és francia tőkéből épült ki, 5 nagy bank alakult, az 1873–as tőzsde krach után a Magyar Általános Hitelbank maradt osztrák tőkével, magyar tőkével a Jelzálog Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Megalakultak a takarékpénztárak, ezek révén a hazai tőkeképződés is megindult. A hitelszervezet fejlődött a leggyorsabban. A másik jó üzletnek (infrastruktúra) a vasútépítés bizonyult, az ún kamatbiztosítási törvénnyel. (ha olyan vasútvonal épült, ami nem volt jövedelmező, a befektetett tőke kamatát az állam biztosította. Baross Gábor idején államosították a Magyar Államvasutat. A közlekedés mellett a hazai gyáripar is fejlődött Húzó ágazata volt az élelmiszeripar, a m alomipar és a szesz– és cukorgyártás. A

tőkét a közlekedésbe forgatták Fejlődött a vas– és széngyártás: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., erre a vasgyártás települt: diósgyőri és rimamurányi vasmű, és a gépgyártás: Államvasutak Gyára, Óbudai Hajógyár, Ganz Hajó– és Vagongyár, Láng Gépgyár. Új iparágként megjelent az elektromosipar illetve a vegyipar. 1873–ban egyesítik Budapestet A mezőgazdaságban a porosz utas fejlődés volt a jellemző: a nagybirtokrendszer megmaradt. Jellemzője még a fajtaváltás: szürkemarha helyett tarkamarha, növénytermesztésben az alföldi szőlő. A búza– és gabonatermesztés világszínvonalú volt, mellette zöldség, gyümölcs. M odernizációra és gépesítésre lett volna szükség a mezőgazdaságban. Az aratás kézi erővel, a cséplés gépi erővel folyt A tőkés vállalkozások uralkodóvá váltak, a magyar gazdaság a világgazdasággal is kölcsönhatásban állt. Magyarországon is kialakul a monopol kapitalizmus:

monopóliumok jönnek létre, nálunk különböző fajtái: kombináció – szénbányászat, vaskohászat egyesítette a termelést. Pl: Rimamurányi – Salgótarjáni Szénbánya Másik fajtája volt a konszern: osztrák – magyar vegyeskonszernek voltak: Ganz konszern, 14000 e mber. És végül a kartell: ahol megmarad az önállóság, laza kapcsolat. Ilyen volt a tégla kartell és cukor kartell A tőkekivitel hazánkban is megjelenik: olajipar. Valamint megjelenik a finánc tőke, vagyis az ipari és banktőke összefonódása. A legnagyobb beruházó maga az állam volt Az állam segélyeket adott, ha nem működtek a nagyobb vállalatok. Új gyárak létesítését segítette az élelmiszer– és textiliparban. Az új vállalatok 15 évig adómentességet kaptak 1907 – ben létrehoztak egy 10 éves iparfejlesztési programot, melyben szerették volna a magyar gazdaságot függetleníteni. Az állam támogatást nyújtott a folyamszabályozáshoz 3,6 millió hektárt

nyertek, megindult a műtrágyagyártás, az Alföldön a szőlőtelepítések, szarvasmarhatenyésztés, tejgazdálkodás fejlődik. Magyarország agráripari ország lett, a foglalkoztatottság teljessé válik, az Ausztriától való függőség csökken, a teljes fölzárkózás nem sikerül. Poroszországot, Spanyolországot és Portugáliát megelőztük, Olaszországot és Ausztriát megközelítettük. Nagy ellentmondás: az egyik oldalon kialakul a monopol kapitalizmus, vidéken meg sok – sok kicsi önellátó gazdaság működik. Hazánk társadalmára jellemző a torlódó társadalmi struktúra: a kapitalista és feudális társadalom egymásra épül. A társadalom legfelső rétegét alkotta az arisztokrácia, a h ercegi, bárói, grófi címek tulajdonosai, hatalmas területek nagybirtokosai. Kb 2000 na gybirtokos 36 volt, több millióan dolgoztak földjeiken, a politikai élet vezetői, bankok, részvénytársaságok igazgatói székeiben is megtaláljuk őket,

a Tudományos Akadémia tagjai és a képviselőház 10% – át alkották. A következő társadalmi csoport a „csendes társ”, a nagypolgárság volt Az állam fenntartásában érdekelt volt, de sokáig alárendelte tevékenységét az állam és a nagybirtok érdekeinek. A kapitalista társadalom osztálya Kb 50 – 100 nagycsalád volt, a pénzügyi életet tartották kezükben. Főleg Budapesten éltek Három csoportból alakult ki: a XIX. század eleji városi polgárság, Nyugat – Európa fejlett országaiból érkező tőkések, terménykereskedők. A következő osztály a középosztály volt Életforma és életszínvonal alapján tartoznak egy csoportba. Tevékenyen részt vettek a politikai életben Nem volt nyitott társadalmi értelemben, lentről nem lehetett bekerülni, ezért nevezzük őket „úri középosztálynak”. A kispolgárság családtagokkal együtt 2 millió főt tett ki Saját tőkével rendelkeztek, saját munkájukból éltek a jóléttől

távol, de létbiztonságban. Sokan lesüllyedtek a munkásosztályba. Politikailag ellenzékiek, nem megbecsült, hanem köztes tagjai a társadalomnak, az örök ellenzéki kisember innen került ki. A parasztság nem volt egységes, felbomlóban lévő osztály volt, közel 10 millióan tartoztak ide, nem tudott polgárosodni, közgazdasági értelemben a kispolgársághoz tartoztak. A legfiatalabb osztály a munkásosztály volt, családtagokkal együtt 2,5 millió fő. Elsősorban az élelmiszeriparban dolgoztak Félig – meddig paraszti életmódot folytattak. Az 1880–as évektől megjelenő gyáripar a munkásság 60% - át foglalkoztatta. Főleg Budapesten és környékén éltek, de vidéken is laktak Az első munkásszervezetek is Budapesten jöttek létre. 19. Az első világháború kora 19/a A világháború előzményei és menete 1916-ig A második ipari forradalom eredményei megteremtik néhány országnak, többek között az Egyesült Államoknak,

Németországnak és Japánnak, a gyors fejlődés lehetőségét, amivel ezek az államok élnek is. Szédítő mértékben fejlődik elsősorban az iparuk, a XX század elejére kinövik nemzeti piacaikat, gyarmatokat szeretnének szerezni. Mivel azonban a klasszikus gyarmatosítás már lezajlott, nemigen maradt szabad terület az új gyarmatosítók számára, ezért merül fel az ő részükről világ területi újrafelosztásának az igénye. Másik lényeges oka a világháborúnak a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága. Utoljára, de nem utolsósorban a német-francia ellentét is hozzájárul a v ilágháború kirobbanásához, a franciák égnek a revans vágytól. A két nagyhatalom versengésének eredménye a szövetségi rendszerek kialakulása. Először Németország törekvéseit koronázza siker, 1882-ben létrejön a központi hatalmak szövetsége Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részéről. Franciaország,

Oroszország és Anglia 1907-ben köti meg az antant szövetségét. Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvez az államok földrajzi helyzete, azaz, hogy összefüggően helyezkednek el, könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük jóval ütőképesebb, valamint hasonló az államberendezkedésük. Az antant előnyére válik, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent. A gyarmataik védelme érdekében ezek az országok igen komoly hadiflottával rendelkeznek, ezért a hadseregfejlesztést is ilyen irányban végzik. Itt a politikai rendszerek szilárdabbak, és nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, mert az Egyesült Államok Angliát támogatja hadi hitelekkel és segélyekkel. A hármas szövetség hátrányai, hogy Olaszország 1902-ben titkos szövetséget köt Angliával, így, hogyha a központi hatalmak megtámadják Angliát,

Olaszország kinyilvánítja semlegességét. 37 Ezeknek az országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékokkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk, ami a könnyebb legyőzhetőségüket jelenti. Az antant hátulütői a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság A németek tisztában vannak előnyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelően dolgozzák ki 1905-re a Schlieffen-féle haditervüket. Eszerint a n émetek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyőzik az egyesített angol-francia seregeket. Eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát, ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen, ami rosszabbul felszerelt és nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik. Az egész támadás negyven napra van tervezve, tehát egy villámháborúról van szó. A

németek tervük sikerében nagyon bíznak, viszont Ferenc József és Tisza István egyelőre ellenzik a háborút. A német magabiztosságot fokozza, hogy a központi hatalmak ténylegesen felkészültek a h áborúra, viszont az antant csak védekezésre rendezkedett be, és fokozza a h adseregeinek a f elszerelését. Mint minden háborúhoz, ehhez is kell egy ürügy, amit a k özponti hatalmak Ferenc Ferdinánd meggyilkolásában találnak meg. Az OsztrákMagyar Monarchia csapatai 1914 n yarán Boszniában gyakorlatoznak A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a f elesége, akik június 28-án merénylet áldozatai lettek: Gavrilo Princip egy szerb nacionalista anarchista meggyilkolja őket. Ezután Németországban fokozott háborús hangulatkeltés folyik, II Vilmos győzködi Ferenc Józsefet, hogy itt az alkalmas pillanat a háború megkezdéséhez, az osztrák politikusok pedig jegyzékeket küldözgetnek a szerbekhez. II Vilmosnak végül

is sikerül meggyőznie Ferenc Józsefet, ezért a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küld Szerbiának, amiben a Monarchia követeli, hogy Szerbia segítse egy, az osztrákok által kinevezett vizsgálóbizottság működését, melynek célja a gyilkosság körülményeinek kiderítése és a nacionalista szervezetek leleplezése. Szerbia július 25-én elutasítja az ultimátumot, mire július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel kitör az első világháború. Augusztus a hadüzenetek hónapja, a szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag mindenki mindenkinek hadat üzen. Augusztus 1-jén Németország Oroszországnak, 3-án Németország felszólítja Belgiumot, hogy engedje át területén a német csapatokat, ezzel egyidejűleg hadat üzen Franciaországnak. A belgák az angoloktól kérnek támogatást, ezért Anglia felszólítja Németországot, hogy álljon el tervétől, és amikor Németország ezt megtagadja, augusztus 4-én Anglia

hadat üzen Németországnak. Augusztus 5-én a Monarchia üzen hadat Oroszországnak, majd 12-én Franciaországnak és Angliának. Japán augusztus 23-án lép be a háborúba, hadat üzen a központi hatalmaknak, hogy megszállhassa Németország távol-keleti gyarmatait. Végül Törökország október 29-én hadat üzen az antantnak. 1914-ben egyelőre semlegességét nyilvánítja ki az Egyesült Államok, Olaszország, Bulgária, Románia és Görögország. A hadműveletek szintén augusztusban kezdődnek, először az Osztrák-Magyar Monarchia támadja meg Szerbiát, de a v ártnál nagyobb ellenállásba ütközik, ezért egész 1914-ben véres harcok folynak ezen a hadszíntéren, átütő sikert azonban egyik fél sem ér el. Ezzel egy időben Németország lerohanja Belgiumot, és betör Franciaországba. Az antant csak szeptemberre tudja erőit rendezni, szeptember 5 és 10. között a Marne folyónál angol és francia csapatok Joffre tábornok vezetésével

ellentámadásba lendülnek, és megállítják a németeket, kialakul az állóháború. (Lille, Ypern) Ezzel a villámháború terve kútba esett. Még augusztusban az központi hatalmakat kellemetlen meglepetés éri, az általános orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban folyt le, az orosz csapatok Szamszonov vezetésével betörnek Kelet- Poroszországba és Galíciába, a központi hatalmaknak ezért kétfrontos háborút kell vívniuk. A német seregek Hindenburg tábornok vezetésével augusztus 17 és 19 között megsemmisítik a második orosz hadsereget, majd szeptember 6. é s 15 köz ött a Mazuri- 38 tavaknál megállítják az oroszokat, itt is állóháború alakul ki. Az orosz előrenyomulást a Monarchia seregei nem tudják megállítani, de az oroszok a rossz utánpótlás miatt nem jutnak túl a Kárpátok vonalán. Ezzel párhuzamosan Japán elfoglalja Németország távol-keleti gyarmatait. Október végén, Törökország hadba lépésével újabb frontok

nyílnak a Kaukázusban, a Közel-Keleten (Egyiptom, Mezopotámia) és a tengerszorosoknál. Az utóbbi front kialakulása miatt az antant megsérti Görögország semlegességét, és csapatokat helyez el az ország területén. A háború elején Anglia gazdasági blokádot hirdet meg Németország ellen, amiből a németek sikertelenül próbálnak kitörni november 1-jén Helgolandnál, a blokád továbbra is fennmarad. Az 1914-es év mérlege katonai szempontból kiegyenlített, egyik félnek sem sikerül számottevő győzelmet aratnia, minden fronton állóháború alakul ki. 1915 német támadással kezdődik a nyugati fronton, de a frontvonal lényegesen nem változik. Tavasszal az oroszok Galíciában támadnak és elfoglalják Przemysl erődjét, ezért itt német és osztrák-magyar csapatokat vonnak össze. A központi hatalmak ellentámadása sikerrel jár, május 2-án Gorlicénél áttörik a frontot, és mintegy 360 km-rel szorítják vissza az orosz csapatokat

északkelet felé, Galícia nagy része felszabadul. Május 23-án Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, és megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Monarchia seregei az olaszokat az Isonzó folyónál tudják csak megállítani, itt véres csaták folynak. Október 14-én Bulgária is belép a h áborúba, mert elégedetlen a Balkán-háborúk kimenetelével, ezért a Monarchiával közösen lerohanja Szerbiát, ami kapitulál. Ugyancsak októberben a németek Ypernnél bevetik az első vegyi fegyvert, ami később a harci gáz elnevezést kapja. Ebben az évben süllyed el a Lusitania a német tengeralattjárók támadásainak következtében. 1915-ben a háború sorsa még mindig nem dőlt el, a központi hatalmak keleten elért sikereinek dacára, ugyanis minden további fronton megmarad az állóháború, de a központi hatalmak országaiban megjelennek a gazdasági problémák, leginkább az ellátás terén. 1916-ban mindkét fél szeretné eldönteni a

háborút, ez az első világháború legvéresebb éve. Német támadás indul februárban Verdun erődje ellen, a cél ezzel a szabad út biztosítása Reims és Párizs felé. A két oldalon kb A harcok egészen nyárig tartanak, végül júniusban megindul Haig és Pétain tábornokok vezetésével az antant ellenoffenzívája a Somme folyónál. Az offenzíva és az ellenoffenzíva nem változtat az arcvonalon, annak ellenére, hogy ezek a t ámadások jelentik a gépi háború kiteljesedését, ami abban is megmutatkozik, hogy augusztusra Verdunt szétbombázzák, és mintegy kétmillió halott marad csak ezen a harctéren. Májusban a Monarchia seregei egy újabb olasz támadást vernek vissza. Május 31-én és június 1-jén vívják az angolok a németekkel a tengeri ütközetet Jütlandnál, mert a németek ismét ki akarnak törni a blokád szorításából. Verdun tehermentesítésére szolgál az oroszok június 4-én meginduló offenzívája Bruszilov tábornok

vezetésével. Az oroszok visszafoglalják Galícia egy részét, ezért a németeknek csapatokat kell elvonniuk a nyugati frontról, de az oroszok megint megakadnak a Kárpátoknál utánpótlás hiánya miatt. Szintén Verdun tehermentesítését szolgálja a román hadba lépés az antant oldalán, de a román vezetők ezt területi feltételekhez kötik, azaz csak akkor hajlandó Románia hadba lépni, hogyha megkapja Partiumot, a KeletTiszántúlt, Erdélyt, a Bánság egy részét, Bukovinát és Dobrudzsát. Ezeket a feltételeket az antant augusztus 17-én elfogadja, aláírják a bukaresti szerződést. Emiatt a késlekedés miatt Románia csak augusztus 27-én tör be Erdélybe, amikor Bruszilov már megállt, így a központi hatalmaknak nem kell annyi csapatot ideszállítaniuk. Szeptember 27-én német és osztrák csapatok visszaverik a román támadást, elfoglalják Havasalföldet, és december 6-án beveszik Bukarestet. Ez a terület fontos a németek számára, mert

nyersanyagokban gazdag Az 1916-os évnek sincs győztese, ha csak katonai szempontból nézzük az eseményeket, de az antant gazdasága egyértelműen nagyobb tartalékokkal rendelkezik, nem utolsósorban az Egyesült Államok támogatása miatt. A központi hatalmak vezetői látják az elkövetkezendő hónapok, 39 évek problémáit, ezért megkezdődnek a titkos béketárgyalások, minden siker nélkül, mert az antant most már mindenáron győzni akar. 19/b Az első világháború katonai eseményei 1917–től a békeszerződésekig 1917. február 1-jén Németország meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró- háborút, amivel célja a gazdasági blokád megszüntetése. Ennek eredményeként sorra süllyednek el az antant és az Egyesült Államok hajói. Február 2-án Pétervárott kitör a forradalom, meggyengül a keleti front, ezért a központi hatalmak úgy vélik, hogy ez a front most nem jelent veszélyt, és újra a nyugati fronton támadnak. Április 6-án az

Egyesült Államok is belép a háborúba a német tengeralattjáró-háború miatt, és mert az antant országai ekkorra már annyira eladósodnak nála, hogy neki sem mindegy a háború kimenetele. Ez a belépés azonban még csak elvi, mert amerikai csapatok csak bő egy év múlva szállnak partra Európában. Májusban az antant újra támad a nyugati fronton, de ez is elakad. Június 29-én Görögország az antant oldalán hadba lép, ezért Franciaország most már legálisan helyezhet el több hadtestet a tengerszorosok védelmében. Az antantnak sikerül rávennie a közben megalakult ideiglenes orosz kormányt, hogy támadja meg a központi hatalmakat, hiszen most kevés csapatot állomásoztatnak a keleti fronton. Júliusban megindul Kerenszkij hadügyminiszter offenzívája, de ezt a n émetek megállítják, majd mélyen benyomulnak Oroszországba, és csatolják a legfejlettebb területeket. Október 25-én (november 7) Oroszország békedekrétumot ad ki, amelyben egy

annexió és hadisarc nélküli békéről beszélnek. Wilsonnak is van javaslata, mely szerint győzelem nélküli békét kössenek, de mindkét javaslatot elutasítják. Novemberben a Monarchia csapatai a 12. isonzói csata után áttörik a caporettoi frontot, és a Piave folyóig nyomulnak előre, ezért az antant kénytelen csapatokat küldeni az olasz hadsereg megerősítésére. December elejétől Breszt-Litovszkban német-orosz béketárgyalások folynak, az oroszoknak ugyanis fontosabb a forradalmuk, mint a világháború. Lenin és Sztálin szerint béke kell bármilyen feltételekkel, Trockij véleménye pedig: „se béke, se háború". Ez az év sem hoz lényeges változást katonai szempontból, a Kaukázusban török előrenyomulás folyik, Egyiptomban és Mezopotámiában pedig kialakul az antant fölénye, a Balkánon az antant megerősödik, Olaszországban a Monarchia támad. A központi hatalmaknál a h átországban viszont súlyos gazdasági és politikai

válság alakul ki. 1918 j anuárjában Wilson amerikai elnök kihirdeti 14 pont os béketervét, amit még az amerikaiak sem fogadnak el maradéktalanul. Ugyancsak januárban Trockij megszakítja az orosz- német béketárgyalásokat, mert szerinte a világháború után kitör a világforradalom, és ekkor kedvezőbb békét lehet kicsikarni. A megszakított tárgyalások "eredményeként" Németország megszállja a Baltikumot, Belorussziát, és Ukrajnát. A Vörös Hadseregnek csak február 23-án sikerül megállítania a németeket Narvánál és Pszkovnál. Ezek után Oroszország újra tárgyal Németországgal egy különbékéről, amit március 3-án Breszt-Litovszkban meg is kötnek. A béke tartalma Oroszország számára igen kedvezőtlen, ugyanis Németország megtartja az eddig megszerzett területeket, de az orosz forradalom ezáltal meg van mentve. Március 5- én Németország Romániával is békét köt, eszerint a német csapatokat kivonják

Romániából, cserébe a n émetek hozzáférnek a r omán nyersanyagokhoz. Ez a béke lehetővé teszi Romániának, hogy két nappal a háború vége előtt újra belépjen a háborúba az antant oldalán, és így sokkal kedvezőbb megítélést kap. Ugyancsak márciusban, áprilisban és végül májusban megindul az utolsó három nagy német offenzíva a nyugati fronton, amiben minden harcképes egységük részt vesz, ennek eredményeként áttörik a nyugati frontot, és bekerítik Reimst. Májusban megindul az antant ellenoffenzíva, júliusban áthajóznak egymillió amerikai katonát, az antant csapatok közös főparancsnokot kapnak, a francia Foch-t, és július-augusztusban a 2. marne-i csatában megverik a németeket. Ezután Németország már csak védekezik Az antant 40 csapatok megindulnak Törökországból Bulgária ellen, Bulgária szeptember 29-én kapitulál. Az egyiptomi és a mezopotámiai antant csapatok október 30-án Törökországot is

kapitulációra kényszerítik. November 3-án Padovában a Monarchia aláírja a fegyverszünetet a piavei csata és a belső forradalmak miatt. November 9-én a k ieli matrózok fellázadnak, a lázadás átterjed többek között Berlinre is, ahol felkeléssé módosul, ezért Németország november 11-én a compiegne-i erdőben aláírja a fegyverszünetet, ezzel a háború gyakorlatilag befejeződik. 20. Magyarország a két világháború között 20/a Mutassa be a Horty-rendszer kiépülését és a Bethlen-i konszolidációt 1919 őszétől Magyarország új útra lépett. A háborús vereség s a nyomában kialakult forradalmi válság az Osztrák – Magyar Monarchia, de vele együtt a történelmi Magyarország összeomlásához vezetett. Az ország területének nagy részét az antant hatalmak – főleg a román hadsereg erői – szállták meg. 1919 augusztus 1–jén a Kormányzótanács a lemondás mellett döntött, helyette Peidl Gyula hozott létre kormányt.

(augusztus 1–6) Felszámolta a Vörös Őrséget, a Forradalmi Törvényszéket, elrendelték az ipari- és kereskedelmi vállalatok és a bérházak visszaadását. A román hadsereg augusztus 4-én és 5-én bevonult Budapestre, és megkezdték az ország kifosztását. A fővárosban szervezkedő ellenforradalmárok Friedrich István vezetésével augusztus 6-án puccsot hajtottak végre. Friedrich fegyveres segítséggel elkergette az előző kormányt. Habsburg József felvette a kormányzói címet, de augusztus 23án kénytelen volt lemondani, mert az antant nem engedélyezte kinevezését A békeszerződés elfogadásához elfogadható kormány kellett volna, ezért az antant Sir Georges Clerk képviselőt küldte el 1919. októberében, hogy mérje fel a m agyarországi helyzetet. Szerinte Magyarország kulcsembere Horty Miklós Az ő kezében volt a tényleges katonai erő, a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg vezetője volt. A Tanácsköztársaság veresége után

francia engedéllyel áttették a hadsereg székhelyét Dunántúlra. Ezután elkezdődött a bosszúhadjárat a Tanácsköztársaság hívei ellen, vagyis a fehérterror. A Nemzeti Hadsereg november 16-án bevonult a fővárosba, Kb. 1500 – 2000 főt gyilkoltak meg a Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei, 73000 ember ellen indult eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le és hétezer embert ítéltek börtönbüntetésre. Nagyon fontossá vált a h atalom törvényesítése. 1919 novemberében Huszár Károly antant támogatással új koalíciós kormányt hozott létre több párt képviselőiből. 1920 januárra kiírták a választásokat az általános, titkos és a nőkre is kiterjedő választójog alapján. A Szociáldemokrata Párt nem vett részt a választásokon. A választásokat a Kisgazdapárt nyerte, ami a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjával hozott létre kormányt. A törvényes kormány vezetője Huszár károly lett A másik fontos feladat a államfői

hatalom rendezése volt. A nemzetgyűlés 1920 Március 1-jén Horty Miklóst nevezte ki kormányzóvá. Az államforma király nélküli királyság lett 1920. márc 1-je után változott a kormány Simonyi Semadem Sándor lett a miniszterelnök. Ezen kormány feladata volt a békeszerződés aláírása 1920 január 5-én elindult a b ékedelegáció élén Apponyi Alberttel és gróf Teleki Pállal. A béketárgyalások januártól júniusig tartottak. Próbálták rendezni az etnikai kérdést, illetve figyelembe venni a magyarlakta területeket és az önrendelkezés jogát. Kérték a népszavazást is, hogy a lakosság dönthessen a területi kérdésről. Azonban a békefeltételek alapvető vonásai már az első világháború idején kialakultak és az a körülmény, hogy Magyarországon proletárdiktatúra jött létre, nem befolyásolta a területi döntéseket. Apponyi tudta, hogy nincs remény az ország megmentésére, ezért május 10-én visszaadta megbizatását.

Ettől függetlenül 1920 június 4-én a versaillesi Kis-Trianonban aláírták a békeszerződést, melynek súlyos következményei 41 lettek. A békeszerződés értelmében a történelmi Magyarország területének 2/3-át elvették, mintegy 282 ezer km2 területből 93 ezer km2 maradt, 20,8 millió lakosból 7,6 millió maradt. A hadsereget 35000 főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget, Magyarországot a háborús károk megtérítésére kötelezték. A békeszerződés sokkolta az országot. Csupán egy régióban volt népszavazás, 1921 decemberében Sopronban és nyolc környező községben, amelyek Magyarország mellett döntöttek. Ezért a választásért Sopron megkapta „a leghűségesebb város” (civites fidelissima) címet. Probléma volt még, hogy 350 ezer menekült érkezett az országba. A békeszerződés hatására a magyar társadalom olyan sokkhatást szenvedett el, amely a n emzedékek gondolkodását és

magatartását mindennél érzékenyebben befolyásolta. A trianoni békeszerződés elutasítása társadalmi érdekké vált, nem volt olyan réteg, osztály vagy csoport amely hajlandó lett volna a kialakult határokat véglegesnek tartani. A szerződés szétzilálta a kárpát-medencei régiók közötti évszázadok óta kialakult gazdasági kapcsolatrendszert. A kormányzói hatalom és az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági megszilárdítását gróf Teleki Pál kezdte meg, aki (első ízben) 1920 júliusától 1921 áprilisáig volt kormányfő. Gróf Teleki Pál régi, erdélyi nemesi családból származott, kiváló földrajztudós volt. Segített Hortynak a hatalomra jutásához, nem volt ókonzervatív, de távol állt a liberalizmustól is. Az úri középosztály megerősítését tartotta céljának A hatalom megszilárdításának első lépése volt a numerus clausus (zárt szám), amit 1920-ban fogadott el a nemzetgyűlés. A jogszabály a

tanszabadságot korlátozta, kimondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra minden magyarországi nemzetiségből csak a népességen belüli aránynak megfelelő létszámot szabad felvenni. (pl: a zsidóknál 5%) Nagyon fontos volt a parasztság megnyerése, a társadalmi bázis megszilárdítása, ez földosztással sikerülhetett. 1920 decemberében született meg a Nagyatádi Szabó István – féle földtörvény: mérsékelt földreformszerkezet. (eredeti célja radikálisabb volt, de ez n em sikerült) A földtörvény lényege, hogy az ország megművelt területének 8,5%-át osztották ki félmillió igénylő között, ezek 1-2 holdas törpebirtokok voltak, melyből megélni nem lehetett, de nagyobb eredménye, hogy 260 ezer házhelyet osztottak ki. A nagybirtokrendszerhez nem nyúltak. Nagyobb birtokokat csak a vitézi rend tagjai kaptak (tisztek: 50 hold, legények: 12 hold) A másik fontos feladat a hatalom törvényesítése és a jogrend helyreállítása volt.

Felszámolták a különítményeket és beépítették a rendőrsébe és a csendőrségbe. Az 1921 évi (márciusi) III. törvénycikk, az állami – és társadalmi rend védelméről szóló törvény elsősorban a kommunisták ellen irányult és a Kommunista Pártot kényszerítette illegalitásba. Közben sor került az ún. királypuccsokra, – igaz, hogy Hortyt kormányzóvá választották, de nem értett mindenki egyet ezzel. A nagybirtokos arisztokrácia és a katolikus papság, vagyis a legitimisták, a Habsburgokat támogatták, trónra akarták ültetni IV. Károlyt Az összeomlás óta Svájcban élő IV. Károly 1921 március 26-án érkezett meg Szombathelyre, Majd másnap Hortyval tárgyalt Budapesten. Az antant hatalmak és Horty is tiltakoztak IV. Károly visszatérése ellen és április 3-án bejelentették, hogy nem tűrik a Habsburg–ház restaurációját. IV Károly április 5–én kénytelen volt elhagyni az országot A Teleki kormány pedig elbukott,

mert támogatták IV. Károlyt A második királypuccsra 1921 október 21-én került sor. IV Károly Dénesfára érkezett, majd vonattal akart Budapestre menni, de a Nemzeti Hadsereg fegyveresei megállították Budaőrsön. (budaörsi csata) Ezt már jobban előkészítették, mert a hadsereg egy része felesküdött IV. Károlyra Horty határozottan megtagadta a h atalom átadását. 1921 novemberében sor került a Habsburg–ház harmadik trónfosztására. IV Károly és felesége, Zita hercegnő Madeira szigetére távozott Gróf Bethlen István 1921 áprilisában, az első királypuccs után vette át a hatalmat. Erdélyi származású konzervatív politikus volt, Apponyi Albertet ás gróf Andrássy Gyulát tartotta példaképének. Életműve a rendszer megszilárdítása volt, ő is a nemzeti támogatást és 42 a Szociáldemokrata Pártot szerette volna megnyerni és egy olyan pártot létrehozni, amelyet az elit- és középrétegek egyaránt elismernek. 1921

decemberében megegyezést írt alá a M agyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel. A Bethlen-Peyer paktum biztosította a szakszervezetek és más munkásegyesületek működését törvényes keretek között. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, postások és a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról és a politikai sztrájk kezdeményezéséről. 1922 januárjában Bethlen és néhány társa belépett a Kisgazdapártba, néhány hét múlva megalakult az Egységes Párt. Új választójogi törvényt adtak ki, amely az 1922-es választások alapja lett, ¾ millióval csökkentik a választók számát, a választást nyíltra változtatja, bevezetik a műveltségi és életkori cenzust. Budapest és néhány vidéki város kivételével mindenhol nyílt szavazás volt. Ezzel biztosították az Egységes Párt győzelmét A másik nagyon fontos dolog a gazdasági konszolidáció volt. 1913-ban a korona Európa legelőkelőbb valutái közé számított, de

a világháború után teljesen elértéktelenedett. Az egyik legfontosabb feladat tehát az értékálló pénz megteremtése volt. 1922-től Bethlen a tudatos inflációval próbálta a gazdaságot fejleszteni. Ez 1924-re tönkretette a gazdaságot és népszövetségi kölcsönökhöz kellett folyamodni, 250 m illió aranykorona hitelt 7,5 % -os kamatra folyósítottak. 1927 január 21-én bevezették a korona helyett a pengőt Az 1924-ben megalakult Magyar Nemzeti Bank rendelkezett a bankjegykibocsátás jogával. Lehetővé vált a háború előtti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, az életszínvonal emelését célzó intézkedések, valamint kommunális és infrastruktúrális jellegű beruházások megvalósítása. Megszűnik a jó szomszédság politikája, megalakítják a kisantantot (1920/21), melynek feladata a trianoni béke revíziójának megakadályozása. Magyarország teljesen elszigetelődött Az

elszigeteltségből csak úgy tudott kilépni Bethlen, hogy 1927 áprilisában létrejött a „római szerződés”, olasz – magyar barátsági szerződés. Bethlen távolabbi célja volt, hogy olasz – magyar – osztrák szövetséget hozzon létre. A Németországhoz való közeledés az 1931-ben megkötött kereskedelmi szerződéssel indult. A Bethleni rendszer támasza a nagybirtokos osztály, a nagypolgárság és az úri középosztály volt. A parasztságot, a munkásságot, a kis- és középpolgárságot kirekesztették, nincs demokrácia. Ennek ellenére nincs diktatúra sem A rendszer a tekintélyuralmi, parlamentáris és önkormányzati rendszer keveredése. 1927-től kétkamarás lesz a parlament, visszaállítják a főrendi házat. Ha vita támadt a két képviselőház között, egyeztetési eljárásra került sor. Horty volt a legfőbb hadúr, a miniszterelnököket ő nevezte ki és ő váltotta le, és előzetesen véleményezte a törvényjavaslatokat.

Nemesi címet nem adományozhatott, nem örökíthette a hatalmát, ennyivel volt szűkebb jogköre a királynál. A helyi politika szervezetei az önkormányzatok voltak, ekkor törvényhatóságoknak nevezték. A megyében az alispán, a város élén a polgármester állt. Az ellenőrzés a főispán kezében volt Az állampolgári jogok korlátozottak voltak. A választásokat az ország nagy részén nyílt szavazással bonyolították Korlátozott volt a szavazók száma, korlátozták a sajtószabadságot, a lapkiadást, az egyesülésiés gyűlekezési szabadságot. Az ellenzék két részre tagolódott, a polgári ellenzékhez tartozott Rassay Károly – Nemzeti Szabadelvű Pártja, amely főleg Budapesten, Debrecenben és Szegeden talált hívekre és Vázsonyi Vilmos – Nemzeti Demokrata Pártja , amelyet a zsidó kispolgárság és értelmiség pártfogolt. Mindkét párt célja a demokratikus – liberális Magyarország megteremtése volt A szociáldemokrata ellenzék

az ipari munkásság érdekeit képviselte. Célja a széleskörű szabadságjogokat biztosító polgári demokrácia megteremtése volt, a munkásság számára magasabb életszínvonalat jelentő szociális vívmányokkal. A legjelentősebb tömegmozgalmat a szakszervezetek jelentették, amelyek 100-120 ezer főt tömörítettek. 43 A 20-as évek végén és 30-as évek elején számos népjóléti intézkedést hoztak. 1927ben kiszélesítették a kötelező beteg- és balesetbiztosítást Bevezették a táppénzt, amely a fizetés 55-75%-át jelentette. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Azonban a rendszer nem tudta megoldani a munkanélküliség problémáját – segélyt a szakszervezetek adtak. Az ellenforradalmi rendszer ideológiája nem volt egységes, de voltak közös jellemzői: forradalomellenesség, nacionalizmus, antiszemitizmus. 3 főbb ideológia volt: 1. Keresztény nemzeti Magyarország eszméje:

a k eresztényi, az európai kultúrkörhöz való tartozást hirdették, szeretetet, toleranciát, megbocsátást, igazságosságot. 2. Szegedi gondolat: ez „magyar forradalmat” követelt, őrségváltást akartak, vagyis a zsidó nagytőke megszerzésére törekedtek, a területi revízióra és a magyarság felsőbbrendűségét hirdették. (antiszemitista) 3. Szent István-i állameszme: revíziót akart, valamint azt, hogy a magyarságnak kultúrfölényénél fogva vezetnie kell a K árpát-medence népeit és vissza kell állítani a történelmi Magyarország határait. 20/b A gazdasági világválság hatása és következményei Magyarországon 1931-ben éri el hazánkat a pénzügyi– és hitelválság. A Magyar Nemzeti Bank 200 millió pengő értékű aranyat és devizát fizetett ki. 3 napos bankzárlatot rendeltek el 1931 július 13-án. Korlátozták a betétek kifizetését és kötött devizagazdálkodást vezettek be (csak a Nemzeti Bank engedélyével lehetett

pengőt átváltani.) A hitelélet mellett a mezőgazdaságban is válság van. 1928-tól kezdődik az agrárválság, a mezőgazdasági termékek világpiaci ára rohamosan zuhant, és nem tudta felvenni a versenyt a tengerentúli árakkal. A mezőgazdasági válság súlyosabb, mint az ipari válság = kinyílt az agrárolló Értékesítési nehézség állt elő, csökkent a parasztság pénzbevétele, nem tudták az adókat és hiteleket fizetni, egyre jobban eladósodtak. Az iparban főleg a nehézipart és az építőipart érintette a válság, az ipari termelést 52%-al csökkentették. Az új iparágak (textil-, bőr-, papíripar) kevésbé érezték meg a válságot. Magyarország külkereskedelemre utalt országgá válik. 25%-al csökkentek a bérek, csökkent a munkaidő (évi 150 nap) A kisiparosok jövedelme is csökkent. A válság következménye a nagyarányú munkanélküliség, a társadalmi feszültségek, a tömegsztrájkok. 1930 szeptember 1-jén a budapesti

munkásság tűntetésének oka, a munkanélküliség (30%-os) miatti elégedetlenség volt. A rendőri beavatkozás ellenére is órákig tartott. 1932 f ebruárjában történt a pacsai eset, amikor az adóhátralék fejében összeterelt állatokat a falu lakói kiszabadították. A csendőrség tüzet nyitott, és két halálos áldozata lett. 1930-ban alakult meg a Független Kisgazda-, Földműves és Polgári Agrárpárt, amely lényegében a N agyatádi-féle párt programját újította fel. Bethlentől a keményebb kéz politikáját várják. Az 1931 – es választásokat mégis az Egységes Párt nyeri, de gyengül Szinte mindenki Bethlent támadja és 1931 augusztusában lemond. 1931 augusztus 24 – én gróf Károlyi Mihályt nevezték ki miniszterelnökké. Csökkentette a közalkalmazottak fizetését, felemelte a munkások és tisztviselők kereseti adóját, ugyanakkor a szervezett munkásoknak munkanélküli segélyt folyósított. Az 1931 szeptember 13-i

biatorbágyi merényletet a Kormány a statárium bevezetésére használta, a kommunisták ellen. Elfogták a KMP vezetőit, Sallai Imrét és Früst Sándort 1932 júliusában halálra ítélték. A rendőrség felhatalmazást kapott a fegyverhasználatra, 1932 áprilisában betiltották a Népszavát. Károlyi hívei szembefordultak politikájával és 1932 szeptemberében a mimiszterelnök lemondott. 44 1932. október 1-jén Gömbös Gyula lett a miniszterelnök Erősen jobboldali politikus, az Ún. fajvédő program híve, határozott, erőszakos egyéniség volt, 1918-tól a MOVE tagja 1929-től a Bethlen kormány hadügyminisztere volt. Főleg a középrétegek támogatták politikáját, de támogatták a nagytőkések, katonatisztek és kispolgárok is. Elsősorban azt várták tőle, hogy a kemény kéz politikájával véget vessen a gazdasági válságnak. Célja a parlamenti kormányzás és ellenzék felszámolása, az egypártrendszer bevezetése, a szabadságjogok

felszámolása, gazdasági programja: az „őrségváltás” volt. Programját a 95 pontos Nemzeti Munkatervben foglalta össze. Ígéretek: - erkölcsi és anyagi jólét, - általános és titkos választójog mindenhol, - olcsóbb, jobb közigazgatás, - értékálló pénz, - munkanélküliség felszámolása, - termelés és fogyasztás összhangba hozatala, - egészségesebb földbirtokmegoszlás kialakítása, - szociális engedmények, - békés revízió. A kortársak csak „álmos könyvként” emlegették. Külpolitika: − gazdasági válság tőkehiány miatt belülről nem megoldható − kormány feladata: piacszerzés főleg magyar gabonának − revíziós törekvéseket támogató országokat keres: Németország. Olaszország − rendkívül aktív külpolitika − 1932.: Magyarország jóvátételi kötelezettségét felfüggesztik − 1932.: tartós kereskedelmi szövetség Ausztriával − 1932-33.: Gömbös Olaszországba, Németországba látogat

olasz-német politikai támogatást vár + hatalmas piac megnyílása − Hitler csak Csehszlovákiával szemben támogat (ő is Balkánra terjeszkedne) a várt áttörés elmarad − 1934-ben kereskedelmi pótegyezmény jön létre Németországgal piaca megnyílik − 1934.: diplomáciai kapcsolat Szovjetúnióval potenciális piac − 1934. március: római jegyzőkönyv: Olaszország, Ausztria, Magyarország gazdaságipolitikai együttműködése - németellenes él Belpolitika: − kevésbé aktív és eredményes − Gazdaságpolitika: exporttámogatás minden eszközzel − meg akarja szerezni kormánypárt vezetését Bethlentől 1932.: Nemzeti Egység Pártja − Függetlenség címmel napilapot indít − olasz mintára akar egységes diktatúrát − Mussolini mintájára (korporáció) létrehozza a kamarákat (munkás ← munkáltató felszámolása) − Nemzeti Munkaközpont (munkásságnak nemzetbe való beillesztése céljából): sztrájk, szakszervezetek

felszámolása nagy ellenállás mindkét részről (arisztokraták: kormány ne avatkozzon bele gazdaságba) − 1935-ben Gömbös egységes parlamentet akar ellenzék nélkül Horthy feloszlatja parlamentet − új választás csalással megnyeri (70%) 45 − 1936-ban diktatúrája miatt mindenki ellene fordul − parlamenti demokratikus ellenzék megerősödik − Horthy nem váltja le, mert megszánja súlyosan beteg embert - Gömbös a bukás határán hal meg (1936. okt) Darányi-kormány − Gömbös meghal miniszterelnök.: Darányi Kálmán − programja: alkotmányos rend helyreállítása vissza akar térni bethleni alapokhoz, de nem fordul élesen szembe Gömbös „politikai végrendeletével” sem − Fenntartja titkos választójog ígéretét, de kormányzói jogkört és a felsőház szerepét akarja megnövelni − elhatárolja magát a volt miniszterelnök szélsőséges híveitől Németország fokozódó nyomásának ellensúlyozására Darányi + Kánya

Kálmán külügyminiszter kísérletet tesznek Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére − magyar-olasz barátság ápolása Rómában felújítják Róma-Belgrád-Budapest-Varsó együttműködés gondolatát Fegyverkezési program: − 1930-as évek vége: magyar haderő állapota tarthatatlanná válik 1938. Márc Győr: Darányi meghirdeti egymilliárd pengős fegyverkezési programot két év alatt megvalósítják Szélsőjobb megállapodás: − szélsőjobb egyre hangosabb Darányi tárgyalásokkal próbálja megosztani − megállapodik Hubay Kálmánnal, hogy törvényes út tiszteletben tartása fejében parlamenti képviselethez juthatnak − kétes értékű egyezséget bizalmatlanul fogadják a miniszterelnök korábbi támogatói; Horthy is elégedetlen 1838. májusában Darányi lemond Imrédy-kormány − 1938. Május: Imrédy Béla kormányalakítása − Imrédy: angolbarát pénzügyi-gazdasági szakember − várják tőle: németektől

távolodó külpolitika; régóta esedékes reformok megvalósítása Zsidótörvény: − Az első zsidótörvény tervezete parlamentben szakít állampolgári egyenlőség elvével. Lényege: legtöbb értelmiségi pályán zsidók aránya nem haladhatja meg 20%-ot (Zsidó: izraelita vallásúak – lakosság 5%-a) − a tervezetet élesen bírálják demokratikus erők − 59 „keresztény magyar író, művész és tudós” (pl. Bartók, Kodály, Móricz): kiáltványban tiltakozik − szélsőjobb: 20%-ot is sokallja − parlament végül eredeti törvényt fogadja el Külpolitika: - 1938 március 12-13. Megtörténik az Anschluss 46 - Német – magyar közös határ - Megtörténik a Szudéta vidék elfoglalása − 1938. nov 2 első bécsi döntés: Felvidék, Kárpátalja magyarlakta területeinek visszatérése (12000 km2 , 870 ezer lakos) Reformok: − Imrédy az egyház társadalmi tanításai, keresztényszociális gondolat és hivatásrendiség elve alapján

képzeli el reformjait − megvalósítás érdekében erős kormányzati hatalmat akar − elképzeléseit szélsőjobboldali irányban módosítja − 1938. Szept: kaposvári beszéd nagyszabású tervei; köztük politikai rendszer átformálása – csodás forradalmat hirdet − kormányát függleníteni akarja parlamenttől általános felhatalmazási törvény előterjesztését fontolgatja tervét Keresztes-Fischer Ferenc belügymin. És Teleki Pál vallás-, közoktatásügyi min. elutasítják Imrédy a házszabályok módosításával kísérletezik: kormány kérésére parlament 48 óra alatt köteles lenne megtárgyalni benyújtott törvénytervezeteket nyilvánvaló, hogy ez a felhat. Törvény előtt egyengeti az utat parlament kormánypárti közreműködéssel leszavazza min. elnököt Magyar Élet Mozgalom: − Imrédy lemond Horthy Telekit akarja, aki még egy esélyt adott Imrédynek − újra kinevezett miniszterelnökké minden erejét arra fordítja,

hogy parlamenten kívül szerezzen magának támogatókat jobboldali radikálisokat egységes mozgalomba szervezi 1939. jan 6 Pesti Vigadóban nagygyűlés: Magyar Élet Mozgalom létrejön (jelvény: csodaszarvas) − Bethlen és környezete nyugtalanul szemléli Imrédy tevékenységét − új földbirtokpolitikai törvénytervezet elkészítésekor Imrédy nem kéri ki Horthy véleményét neheztel rá − nyilasmozgalom egyre féktelenebbé válik; 1939. febr: robbantásos merénylet Dohány utcai zsinagóga ellen − Imrédy helyzete tarthatatlanná válik. Egyik dédszülője zsidó volt Horthy lemondatja (ürügy) Teleki-kormány (1939 február – 1941 április 3. Tevékenysége: − Teleki feladatának tekinti az előretörő szélsőséges erők visszaszorítását és a békés revízió folytatását − betiltja a börtönben ülő Szálasi nemzetiszocialista pártját; tagjait tömegesen internáltatja − kormánypártot újjászervezi Magyar Élet Pártja (MÉP)

néven − 1939. márc 15: kiéleződött csehszlovák válság Szlovákia önállóvá válásakor a magyar kormány önerejéből visszafoglalja az addig Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját (döntő többségben ruszinok lakják) − 1939. máj: parlament elfogadja második zsidótörvényt nem vallási, hanem faji alapon különbözteti meg zsidóknak minősülőket; arányukat értelmiségi és művészeti pályákon 20%-ról 6%-ra csökkenti − 1939. máj választások: Teleki sikerre viszi általa átszervezett kormánypártot (70%) − 1939.: csatlakozás antikomintern paktumhoz 47 21. Diktatúrák és demokráciák a két világháború között 21/a A gazdasági világválság az USA-ban és a válság megoldása (New Deal) Az USA-nak gazdaságilag meghatározó szerepe volt, a világ országainak hitelezője volt. Ezért az USA gazdasági helyzete meghatározta Európa országainak gazdasági helyzetét 1926 és 1929 között konjunktúra: virágzás

figyelhető meg köszönhetően a sokmilliárdos kölcsönöknek és a fogyasztópiacnak. A 20-as évek második felében Európában is változás figyelhető meg. A gazdasági virágzás a tőzsdén is megmutatkozott 1928-29 között a New York-i tőzsdén a részvények ára megkétszereződött. Minden más befektetésnél előnyösebbnek tűnt a részvényekkel való üzletelés, a spekuláció. A részvények ára emelkedett, miközben nem volt mögöttük valós érték. Bármikor bekövetkezhetett egy tőzsdekrach. 1929 második felében csökkent az építkezések száma, a beruházások száma. A gépkocsieladások száma. A mezőgazdaságban is értékesítési gondok léptek fel A részvények ára rohamosan csökkent. Mindenki el akarta adni részvényei, eladási pánik tört ki, a részvények ára 40%-al csökkent egyetlen hét alatt. 1929 okt óber 29-én a „fekete kedden” összeomlott a New York-i tőzsde. Az emberek megrohanták a bankokat és mentették a

pénzüket. A bankok hitelképtelenné váltak és csődbe mentek A termelés, a bel- és külkereskedelem működését is lehetetlenné tette. A készletek raktáron maradtak, az üzemeket kénytelenek voltak bezárni. Ez nagyarányú munkanélküliséget eredményezett, a v ásárlók száma csökkent. Az USA-ban a munkanélküliek száma 1929 és 1933 között 1,5 m illióról – 12,8 millióra nőtt. A kereslet és kínálat összhangja megbomlott: túltermelési válság alakult ki Az ipari termelés a felére csökkent. A válság átterjedt Európára is, Németországban még nagyobb mértékű a csökkenés. Az ipari termelés 58%-ra csökkent, a munkanélküliek száma 6 millióra emelkedett. A világon összesen 30 millió volt munkanélküliek száma NagyBritanniának és Franciaországnak hatalmas felvevőpiaca volt a gyarmatok révén és ez mentette ki őket a nagymértékű válságból. A világkereskedelem is megbénult, 65%-al esett vissza a világkereskedelmi

forgalom. A politikusok és közgazdászok keresték a válságból kivezető utat. Keynes, angol közgazdász találta meg az utat a növekedési elméletben Úgy gondolta, hogy az államnak be kell avatkozni a gazdaságba. Szavatolni kell a foglalkoztatást, olyan munkalehetőséget kell teremteni, amely tömegeket mozgat meg, de nem növelik meg veszedelmesen a p iaci kínálatot. Erre alkalmasak az infrastruktúra beruházásai, a s zociális intézmények és a fegyverkezés. Az államnak fel kell vásárolni a részvényeket, a vállalatokat Az államnak fel kell lendíteni a devizaforgalmat, a külkereskedelmet. Az USA-ban a nemztei jövedelem 1933-ban az 1929-es szint felét sem érte el. 1932ben Franklin Delano Rooseveltet választották az Egyesült Államok elnökévé Politikájának lényege, hogy a k apitalista rendszert akarja megmenteni és gyors cselekvést ígér. Ehhez teljesen szabad kezet kapott a törvényhozástól. 99 nap alatt 15 fontos törvényt fogadtat el,

ez volt a New Deal (új egyezség), melyet az agytröszt dolgozott ki (a nagy monopóliumok vezetői), lényege: - közvetlen állami beavatkozás; - az elnök felhatalmazást kapott a banki ügyletek szabályozására; - új banktörvények születtek: az értékpapír kibocsátásra, leértékelték a dollárt; - a munkanélküliek foglalkoztatására létrehozzák a P olgári Tartalék Hadtestet: itt a fiataloknak közmunkát kellett végezni teljes ellátásért, napi egy dollárért; - beindították a non-profit beruházásokat: autópályák, iskolák, kórházak, hidak, lakótelepek építése; - a hazai árú vásárlására ösztönözték a lakosságot. 48 Létrehozták az Iparügyi Kormánybizottságot, az Országos Helyreállítási Hivatalt. Az agytröszt kidolgozta az ún. T isztességes verseny-kódexet 17 i parágban megszabták a legmagasabb munkaidőt, illetve a bérek alsó határát. Betiltották a gyermekmunkát, korlátozták a profitszerzés mennyiségét

és felosztották a piacokat az egyes vállalatok között. Szociális intézkedések: törvényesítették a kollektív szerződéseket, elismerték a munkások jogát az önálló szervezkedésre (sztrájkjog, szakszervezeti jog) A New Deal második szakasza (1936-37) Bevezették a munkanélküli segélyt, 65 év felett az öregségi biztosítást illetve a betegek és rokkantak segélyezését. A mezőgazdaságban a farmereket anyagilag támogatták A gabona- és gyapotkivitelre export kamatprémiumot fizettek. Csökkentették a vetésterületet és kártérítést fizettek az állatállomány egy részének elpusztításáért. A 30-as években 600 ezer farm ment tönkre, az összes farm 10%-a. Az iparban rengeteg kis- és középüzem ment tönkre A New Deal fő irányvonalát az elnök „a centrumtól valamivel balra” állónak határozta meg, támogatói: a munkásság, a feketebőrű lakosság, az etnikai csoportok és a liberális értelmiség. A külpolitikában a 20-as

években az elzárkózás volt a jellemző. 1933-ban az USA diplomáciai kapcsolatba lépett a Szovjetunióval. 22. A II világháború 22/a A II. világháború kirobbanásának előzményei és menete a moszkvai csatáig A második világháborút a hitleri Németország agresszív külpolitikája, felerősödő revanista politikája előzte meg. A versaillesi-washingtoni békerendszerrel szemben BerlinRóma tengely elnevezéssel 1936-ban szövetségi rendszer jött létre Németország és Olaszország között. Még 1936-ban létrejön az Antikommintern Paktum Németország és Japán között, amihez 1937. November 6-án Olaszország is csatlakozik A náci agresszió először a kelet-közép-európai térséget vette célba. 1936-ban a német csapatok bevonulnak a Rajnamenti demilitarizált övezetbe, 1938 március 12-13-án megtörténik Ausztria bekebelezése az Anschluss, majd 1938. szeptember 29-30-án Hitler, Mussolini, Daladier, Chamberlain aláírják a müncheni

egyezményt, amellyel Csehszlovákiától Németországhoz csatolják a S zudétavidéket. (nagyrészt németlakta vidék) 1939 elejétől az angol diplomácia aktívabb lesz, Anglia látja, hogy a háború elkerülhetetlen. 1939 augusztus 23-án létrejön a s zovjet-német megnemtámadási szerződés az érdekszférák, köztük Lengyelország és a Baltikum felosztásáról. Illetve a németek elismerték a szovjetek érdekeltségét Besszarábiában Augusztus 31-én Hitler utasítja a Wehrmachtot (német birodalmi haderő), hogy másnap reggel vonuljon be Lengyelországba, és még este hajtsa végre a kitervelt provokációt. Lengyel egyenruhába öltöztetett SS-legények rohanják meg a nyugat-sziléziai Gleiwitz német rádióadóját, ezzel teremtenek a p ropagandában felhasználható ürügyet („cassus belli”) a lengyelországi bevonulásra. 1939 szeptember 1-jén Danzig kikötőjét lőni kezdte a SchleswigHolstein nevű német hadihajó, ezzel kezdetét vette a II

világháború A németek mintegy 1,6 millió katonával, 2800 páncélossal, 2000 repülővel indították a háborút. A lengyel oldalon mindössze 38 hadosztály, 500 páncélos, 400 repülő és 1 millió katona harcolt. Szeptember 1-jén Hitler bevonult Danzigba Szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, de a h arci cselekményeket ezért nevezik „furcsa háborúnak”. Szeptember 6-án elfoglalták Krakkót, majd szeptember 8-án már Varsó 49 alatt voltak a n émet csapatok, de csak szeptember 27-én esett el Varsó. A lengyel kormány szeptember 17-én elmenekült, Angliában emigráns kormány alakult. Ugyanezen a napon a szovjetek bevonultak az első világháborús Curson vonalig. Lengyelország nyugati részét a németek, keleti részét a szovjet csapatok szállták meg, délen pedig létrehozták a Lengyel Főkormányzóságot. Ezt követően Észtország, Lettország, Litvánia a szovjet katonai nyomásra kénytelenek

voltak olyan szerződéseket kötni a Szovjetunióval, amely lehetővé tette a szovjetek bevonulását országaikba. 1940 a ugusztusában a balti államokat Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet vezetés Finnország nagy részét is védelmi övezetté kívánta tenni, a cél Leningrád biztosítása volt. Területcserét ajánlottak: 2700 km 2 területet kértek 5500 km2 területért cserébe Karéliában. A finnek ezt nem fogadták el, ezért kirobbant a s zovjet-finn háború. (1939 november - 1940 m árcius 12) A finnek jól védekeznek a Mannerheinvonalig, azonban vereséget szenvedtek, és arra kényszerültek, hogy két kikötőjüket „bérbe adják” és át kellett adnia 50 km2 területet. Nyugaton a helyzet változatlan volt, nem került sor háborúra, csak diplomáciai csatározás folyt. 1939 szeptembere és 1940 tavasza közötti időszakban hitler 29 alkalommal rendelte el és vonta vissza a támadást. A franciák a 350 km hosszú Maginot-vonal mögött várakoztak.

1940 április 9-én véget ér a „furcsa háború”, a németek megindulnak Dánia és Norvégia ellen. 24 óra alatt elfoglalják Dániát, megdöntik az itt uralkodó X Keresztély uralmát. Norvégiában VII Haakon győzik le június 7-én emigrál a kormány A norvég fasiszta párt vezetője Quisling alakít a németekkel együttműködő kollaboráns kormányt. 1940. május 10-én Hollandián, Belgiumon keresztül megindul a támadás Franciaország ellen Hollandia május 15-én kapitulál, Belgium május 27-én teszi le a fegyvert, majd megkezdődik az ún. „sarlóvágás hadművelet” (a Maginot-vonal megkerülése) Franciaország ellen Május 26 és június 4. köz ött több, mint 340000 katonát szállítottak át Angliába Donquerke-ből Párizst nem védekezett, június 14-én bevonulnak a n émet csapatok. A francia kormány emigrál. *Június 11-én Olaszország is belép a háborúba. Franciaország 1939 j únius 11-én fegyverszünetet kötött a compiègne-i

erdőben. A fegyverszünet értelmében Franciaország egy részét megszállták a n émetek. Délen Pétain tábornok vezetésével, Vichy székhellyel egy bábállam jött létre. Ez azt jelentette, hogy Anglia egyedül maradt 1940. május 10-én Winston Churchillt nevezik ki miniszterelnökké Politikája: 1940 július és 1941. j únius között Anglia egyedül harcol Németország ellen, folytatja a háborút 1940 nyarától októberig elkezdődik a légiháború Anglia ellen. Az ún Seelöve – hadművelet célja az Anglia elleni invázió előkészítése. Az „angliai csata” napja 1940 szeptember 15-e volt, amikor 61 német és 29 angol gépet lőnek le, a Royal Airforces győzedelmeskedik. Hitler lemond az invázió tervéről. 1940 novemberében Roosevelt - az elnökválasztáson aratott győzelme után – elfogadtatja a kongresszussal az ún. Lend-lease törvényt, vagyis az USA kölcsönbérleti törvényét. Amerika fegyvert és felszerelést kölcsönöz azoknak az

országoknak, melyek győzelmét fontosnak tartja saját biztonsága szempontjából. Megindulnak a fegyverszállítások Angliába és a Szovjetunióba. 1940. június 11-én Olaszország megtámadta a vereség szélén álló Franciaországot 1940. szeptember 27-én megszületik a h áromhatalmi egyezmény Olaszország, Németország és Japán között, melyben a f asiszta hatalmak együttműködésüket fonták szorosabbra. 1940 szeptemberében olasz támadás indul Egyiptom ellen, a támadás azonban kifullad. Olaszország október végén megtámadta Görögországot, de a görög hadsereg visszaverte az olaszokat, sőt az olaszok által korábban elfoglalt Albániába is betörnek. A görög kormány Angliához fordul segítségül. Novemberben az angol légierő megszüntette az olasz flotta földközi-tengeri fölényét, december már az egyiptomi fronton angol ellentámadás bontakozott ki. Pár nap alatt megsemmisül az egész afrikai olasz hadsereg. Német segítségre van

szükség Afrikában 1941 50 februárjában Tripoliban partra szállt Rommel hadserege, az Afrikakorps. A meglepett angolokat két hét alatt Egyiptom határáig kergette vissza. 1941. március 25-én Jugoszlávia is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez Április 6-án megindul a Jugoszlávia elleni támadás, ezután a német csapatok délnek fordulnak és behatolnak Görögországba. 1941 májusában már Kréta szigetén vannak a németek Ezután megindul a támadás a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én a Barbarossa-terv alapján. 3 i rányból tervezték a támadást: északon Leningrád felé, középen Moszkva felé, délen a bakui olajmezők felé. Mintegy 4 millió katona, 4000 repülőgép és 3500 páncélos támadott a Szovjetunió 2,5 m illiós hadserege ellen. A Szovjetunió nem volt felkészülve a támadásra, annak ellenére, hogy Sztálin információkhoz jutott. A szovjet légierő nagy részét már az első napon megsemmisítették. Ismeretlen volt

azonban a német hadvezetés számára a T-34-es korszerű közepes harckocsi illetve a „ Katyusának” vagy „Sztálin-orgonának” nevezett félelmetes hangú és hatású sorozatvetők. Június 22-én Churchill támogatást ígért a Szovjetuniónak. Ennek keretében élelmiszert és hadianyagokat szállítottak a Szovjetuniónak A németek július 12-én érték el Szmolenszket. A 28 ha dosztály teljesen megsemmisült, 70 e lvesztette katonáinak felét. 1941 s zeptember 3-án a n émetek elérték Leningrádot és blokád alá vették, szeptember 20-án Kijevet is elérték. Szeptember 30-án megindult a hadműveletet Moszkva elfoglalására. Moszkva lakosságának egy részét kitelepítették, a november 7-i a Vörös téren megrendezett hagyományos díszszemléről az orosz csapatok egyenesen a frontra vonultak. Moszkva védelmét Zsukov marshall szervezte meg. Ekkorra kiderült, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót és jelentős csapatokat tudtak átirányítani

Moszkva alá. 1941 de cember 6-án megindult a szovjet ellentámadás, amely egy hónap alatt 100-150 kilométerrel szorította vissza a németeket. Ez volt az első alkalom, amely bebizonyította, hogy a német szárazföldön nem legyőzhetetlenek. 23. A nemzetközi viszonyok alakulása 1945 – 1990 között 23/b A második világháborút lezáró békerendszer bemutatása 1945. május 8-án befejeződött az európai háború A győztes hatalmak: USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. Eurázsiában több fontos övezetben uralmi vákuum keletkezett. Így Közép-Kelet Európában, a Földközi-tenger és a P erzsa-öböl térségében, valamint a Távol-Keleten Kína óriási területein, továbbá az angol, a francia és a holland gyarmatokon, amelyek jelentős részét a háború alatt átmenetileg a japánok uralták. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió hatalma volt meghatározó. Lényeges volt a két állam viszonya. Elsősorban gazdasági erejük

és világpolitikai szemléletük h atározta meg pozíciójukat. Az USA-nak 300 ezer fős embervesztesége és 330 milliárd dollár hadikiadása volt, de gazdasági fölénnyel került ki. Gazdasági szempontból szuperhatalom volt Erejét fokozta, hogy atomhatalom is volt. A Szovjetuniónak hatalmas emberveszteségei voltak, 20 millió embert veszített. Ez a hatalmas emberveszteség tekintélyt parancsoló volt Az 1943-45ös hadi események folyamán alakultak ki a szovjet, illetve az angol-amerikai hadseregek által ellenőrzött elkülönült övezetek Európában. A nagyhatalmak vezetői 1945 februári (4-12) találkozójukon Jaltában ennek a helyzetnek a rendezésében egyeztek meg, hozzátéve még a németországi megszállási zónák kijelölését. Itt elfogadták a felszabadított európára vonatkozó deklarációt, amelynek értelmében minden népnek jogában áll, hogy demokratikus úton maga válassza meg azt a politikai, társadalmi rendszert, amelyben élni

kíván. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát 1945. június 26-án San Franciscóban megrendezett konferencián fogadták el. ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 51 alapokmánya 1945 októberében lépett hatályba. Főbb pontjai: konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése, nemzetek egyenjogúsága, béke fenntartásának célja, az emberi jogok tiszteletben tartása, faji megkülönböztetés elvetése, együttműködés a globális problémák megoldásában. Az ENSZ felépítése: − Közgyűlés (New York): tagállamok küldötteinek fóruma; (ajánlási, nem döntési jog) − Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek. Állandó tagjai: USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína − Nemzeti Bíróság (15 bíró; Hága) − Gyámsági Tanács − Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság, élén az ENSZ főtitkára A közös ügyek között volt a háborús bűnösök

felelősségre vonása. 1945 őszén Anglia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A bíróság a hitleri állam és haderő huszonkét legfontosabb, életben maradt vezetője ellen 1945. október 18-tól 1946. okt óber 1-jéig Nürnbergben folytatta le a pert A kiterjedt bizonyítási eljárás után tizenkét vádlottat ítéltek halálbüntetésre, ebből tizet végre is hajtottak. A nürnbergi per mintájára 1946 januárjában kezdődött meg a Nemzetközi Katonai Törvényszék eljárása Tokióban a japán háborús főbűnösök ellen. A békeszerződések A háborút Olaszország, Románia, Bulgária, Finnország és Magyarország a Hitlerellenes koalíció nagyhatalmaival kötött fegyverszüneti szerződéssel fejezte be. A fegyverszünet azonban ideiglenes állapot, időtartama alatt az érintett országok nem rendelkeztek teljes önállósággal, szuverenitásukat a Szövetséges Ellenőrző bizottság (SZEB)

korlátozta. A nagyhatalmak korábban (1945 július) már Potsdamban létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát, ez készítette elő a békeszerződések tervezeteit. 1946 nyarán ült össze 21 ország részvételével a párizsi békekonferencia. Formálisan meghallgatták a vesztes országok képviselőit. A diktátum jellegű szerződést 1947 február 10-én írták alá az országok Bulgária elvesztette a h áború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, viszont megtarthatta Dél – Dobrudzsát. Jóvátétel: 45 millió dollár Finnország kénytelen volt a Szovjetuniónak átengedni az 1940-es békében már szereplő területeket Leningrád közelében, valamint Petsamo vidékét. Jóvátétel: 300 millió dollár Magyarországnak ismét vissza kellett vonulnia trianoni határok mögé, három várost elcsatoltak, az országban állomásozhattak az orosz csapatok Jóvátétel: 300 millió dollár Olaszország elvesztette afrikai gyarmatait,

elismerte Etiópia és Albánia függetlenségét. Az isztriai félszigetet és Fiumét Jugoszlávia kapta meg, Trieszt visszakerült Olaszországhoz. Jóvátétel: 360 millió dollár 52 Románia megkapta Észak-Erdélyt, viszont kénytelen volt átengedni Bukovinát és Besszarábiát a Szovjetuniónak. Jóvátétel: 300 millió dollár A német kérdés 1945-47-ben A háború befejezése után a s zövetségesek megszállták Németországot, Németország megszűnt létezni. Először a SZET irányította, a legfelső kormányhatalmi szervezet, élén Eisenhower, Montgomery és Zsukov tábornokokkal. Az ország területén és Berlinben négy megszállási zóna jött létre. 1947. január 1-jén az amerikai és angol övezet egyesítéséből létrejött Bizónia 1948ban a francia területeket is ide csatolták, így jött létre Trizónia A szovjetek a k eleti részt szállták meg. A nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió között erősödött az ellentét a jóvátétel

miatt. 1947-ben a K ülügyminiszterek Tanácsa elutasította a j óvátételre és a R uhr-vidék elfoglalására tett szovjet javaslatot. 1948-ban Londonban összehívtak egy konferenciát a német kérdés rendezésére, ide már a Szovjetuniót is meghívták. 1948 júniusában a nyugati zónában bevezették a márkát, nyugat Berlint blokád alá vonták. Légi járatokkal törték át a blokádot. Az ellenségeskedésnek az lett a vége, hogy Trizóniából megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), ugyanebben az évben a s zovjet zónából a N émet Demokratikus Köztársaság (NDK). A német állam kettészakadt 24. Magyarország 1944 – 1956 között 24/a Az 1944 – 48 közötti harc a demokráciáért 1944 őszétől 1945 április közepéig Magyarország hadműveleti területté válik, súlyos harcok folynak az országban. A front elvonulása után a nép öntevékeny mozgalomba kezd, eredménye, hogy különböző bizottságok, namzeti bizottságok

alakulnak, melyek feladata a rendfenntartás, romeltakarítás, közélelmezés. Törvényes hatalom nem volt, a r égi hatalmi szervezetek megszűntek létezni. 1944 őszétől megkezdődik a pártok újraszerveződése többpártrendszer formájában: Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, polgári Demokrata Párt. Ezen a pártokból 1944 december 2-án Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek feladata az új államszervezet kiépítése. Programja: a szélsőjobboldali politikai irányzat felszámolása, szakítás a hitleri Németországgal, a fasiszta jellegű intézkedések hatályon kívül helyezése, demokratikus szabadságjogok biztosítása, alapvető szabadságjogok biztosítása, demokratikus földreform követelése, tőkekorlátozó intézkedések. December közepére a demokratikus pártok képviselői megállapodtak az ideiglenes nemzetgyűlés összehívásáról. 1944 december

21-én, 40 város és község részéről 230 képviselő jelent meg. A nemzetgyűlés első ülésén elfogadták a Függetlenségi Front programját. A következő napon megválasztották az Ideiglenes Kormányt, élén Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel. A kormányban 3 kom munista, 2-2 szociáldemokrata és kisgazda, 1 parasztpárti, 4 párton kívüli miniszter. Az Ideiglenes Kormány első intézkedései: - 1944. december 28 – hadat üzen Németországnak; - 1945. január 20 – fegyverszünet Moszkvában, létrejött a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) Borosilov marshall vezetésével; - Átszervezték a hadsereget és a rendőrséget; 53 - - 1945 tavaszára új közigazgatást hoztak létre, fokozatosan megszűnt a nemzeti bizottságok hatalmi tevékenysége; Önkormányzatok létrehozása; a háborús bűnösök felelősségre vonása: igazoló bizottságok és népbíróságok jöttek létre. 1945 február és 1950 áprilisa között 60000 üg yet

tárgyaltak 27000 perben hoztak elmarasztaló ítéletet. 477 halálos ítéletből 189-et végrehajtottak Kivégezték Bárdossy Lászlót, Imrédy Bélát, Sztójay Dömét, Szálasi Ferencet. A legfontosabb intézkedés a földreform volt: 1945. m árcius 17-én fogadták el a földreformrendeletet (600/1945), lényege: 5,6 m illió hold földet osztottak fel 640 e zer igénylő között. Felszámolták a nagybirtokrendszert Megváltás nélkül kisajátították a nyilasok, a háborús bűnösök földjeit, a bankok és tőkés vállalkozók földjeit, a többit kártalanítás ellenében osztották ki. Az 1000 hol dnál kisebb birtokokat kisajátították A végrehajtás kezdete az 1945. m árcius 25-i ópusztaszeri nagygyűlés volt, Nagy Imre részvételével. („új honfoglalás”) Először földigénylő, majd földosztó bizottságok jöttek létre. 3200 földosztó bizottság működött 35 ezer taggal Először a Tiszántúlon, aztán a Duna-Tisza közén,

Észak-Magyarországon, augusztusra a Dunántúlon is befejeződött. A nagybirtokrendszert felszámolták, a falusi nincstelenek kaptak földet, megnőtt a kis és középparaszti birtokok száma, falun az egyéni munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá. Az ideiglenes államhatalom törvényesítése A legfontosabb pártok: MKP (Magyarországi Kommunisták Pártja) vezetői:- moszkoviták (Moszkvában tanultak és hazatértek): Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre - az itthoni illegális kommunista mozgalomból kerültek ki: Kádár János, Rajk László Az MKP politikai programja ekkor a demokratikus átalakulást és az újjáépítés meggyorsítását tűzte ki célul. (3 éves terv) SZDP (Szociáldemokrata Párt) Vezetői: Szakasits Árpád, Kéthly Anna, Marosán György Céljuk a polgári demokratikus Magyarország felépítése. FKGP (Független Kisgazdapárt) vezetői: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla Céljuk a polgári demokrácia

megteremtése. Tagjaik között minden rétegből vannak, igazi gyűjtőpárt, de legtöbb a polgári értelmiség. A gyűjtőpártok hátránya, hogy több frakció jöhet létre, amelyek között nehéz az érdekegyeztetés. NPP (Nemzeti Parasztpárt) A népi írók pártja, vezetői: Veress Péter, Illyés Gyula, Darvas József Céljuk a paraszti érdekek érvényre juttatása, földreform végrehajtása. A nemzetgyűlési választás 1945 augusztus végén indult meg. Cél: a hatalom törvényesítése, a belpolitikai erőviszonyok tisztázása, a t örvényhozás és kormányzás ideiglenes jellegének megszüntetése. Ez volt a f eltétele annak, hogy a nyugati államok a diplomáciai kapcsolatot felvegyék Magyarországgal. 1945 s zeptemberében új választójogi törvényt vezettek be: minden 20. É vét betöltött polgár választható és választó, kivéve: a háborús bűnösök és a szélsőjobboldali szervezetek tagjai. Az 1945. nove mber 4-i országgyűlési

választások eredménye: FKGP 57%, SZDP 17,4%, MKP 17%, NPP 6,8%, PDP 1,7%. 1945 november 15-én megalakult az új, törvényes kormány Tildy Zoltán vezetésével. A Tildy-kabinetnek 9 ki sgazda, 4 kom munista, 4 54 szociáldemokrata és 1 parasztpárti tagja volt. Az új kormányt diplomáciailag elismerte a Szovjetúnió, az USA és Anglia is. Az új államforma a túlnyomó többség véleménye alapján köztársaság lett, melyet 1946. február 1-jén kiáltottak ki és Tildy Zoltánt választották meg a Magyar Köztársaság elnökévé. A miniszterelnök Nagy Ferenc lett Az országok megítélése rendkívül kedvezőtlen volt Magyarországgal szemben, hisz végsőkig kitartott a hitleri birodalom mellett. Elvették azokat a területeket, amelyeket az I és II. bécsi döntés során hozzánk csatoltak 1947. február 10-én a győztesek aláírták Magyarországgal a békeszerződést: - a ’37-es határok mögé kellett visszavonulni; - 300 millió dollár

jóvátétel fizetésére kötelezték; - a hadsereg létszámát 70 ezer főben maximálták; - jóvá hagyták a szovjet csapatok Magyarországon való tartózkodását; - elrendelték a szovjet hadifoglyok hazaengedését; - elrendelték a német lakosok egy részének kiköltöztetését; - Csehszlovákiával lakosság-csere szerződést írtak alá. A választások után kiéleződnek a politikai küzdelmek. 1946 március 5-én az MKP, az NPP, az SZDP és a S zakszervezeti Tanács részvételével megalakult a B aloldali Blokk a Függetlenségi Front államosítási programjának megvalósítása érdekében, s szintén követelte a közigazgatás „megtisztítását” a régi rendszer híveitől. 1946 márciusában a Kisgazdapárt elfogadta a Baloldali Blokk követelését. 1946 júniusától elkezdődik a szénbányák államosítása. Megkezdődött a közigazgatási apparátus felülvizsgálata és 10%-os létszámcsökkentése az ún. „B”-listával (azokat bocsátották

el, akik a régi rendszer hívei voltak) A Baloldali Blokk hatására 20 jobboldali képviselőt kizártak a Kisgazdapártból. A Nemzetgyűlés elfogadta a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényt. Infláció, stabilizáció, újjáépítés A politikai csatározás közben a legfontosabb az ország újjáépítése. A háború elpusztította a nemzeti vagyon 40%-át. Megbénult a k özlekedés, élelmiszerhiány volt, bevezették a jegyrendszert, elterjedt a „batyuzás”. A parasztság helyzetét súlyosbította a beszolgáltatási kötelezettség: bizonyos mennyiségű terméket ellenszolgáltatás fejében be kellett adni. Az általános áruhiány következtében a pénz elvesztette értékét Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja. 1946 j úliusában naponta 300%-al emelkedtek az árak. Az infláció megfékezése nemzeti feladattá vált A stabilizáció alapvető feltétele volt, hogy meg

kellett indítani a termelést, a közlekedést helyre kellett állítani és árukészleteket kellett felhalmozni. Az USA visszaszállította a Nemzeti Bank 1944-ben elhurcolt aranykészletét, a szovjet kormány engedett a jóvátételi kötelezettségekből. Ezek a források, illetve az állami bevételek növekedése, valamint a szigorú ár- és bérszabályozás nyújtottak lehetőséget a sikeres pénzreform végrehajtásához. 1946 a ugusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot A stabilizáció sikeresnek bizonyult, amit az MKP politikai befolyásának növelésére igyekezett felhasználni