Könnyűipari ismeretek | Tanulmányok, esszék » Tíz éve a bányászat szolgálatában

Magyar Gyáripar Tíz éve a bányászat szolgálatában BEMUTATJUK AZ MGYOSZ TAGSZERVEZETÉT, A JUBILEUMÁT ÜNNEPLÔ Egy évtizede alakult a hazai bányászatot országos szinten reprezentáló munkaadói, szakmai érdekképviseleti szervezet, melynek azóta nemcsak taglétszáma, hanem a szakmai súlya is jelentôsen megnôtt, meghatározóvá vált. A szövetség megalakulásáról, mûködésérôl, sikereirôl és kudarcairól, célkitûzéseirôl kérdezzük Dr. Zoltay Ákost, a szervezet alapításától kezdve ügyvezetô fôtitkárát, az MBSZ Elnökségének választott tisztségviselôjét. Hogyan és kik alapították a Szövetséget, milyen változások voltak a tagság összetételében? Szövetségünk jogelôdjét a Magyar Szilárdásványbányászati Szövetséget 1992. január 22-én, az akkor még állami tulajdonú szénbányák, a Bakonyi Bauxitbányák és a Bányászati Aknamélyítô Vállalat alapította a gazdasági szerkezetváltásból adódó

kiszolgáltatottság szakmai összefogással történô enyhítésére, kezdettôl az MGYOSZ illetve jogelôdjének tagjaként. Dr. Zoltay Ákos, az MBSZ üv fôtitkára Ma már tagsága összetételébôl adódóan szövetségünk országos szinten reprezentálja a bányászat egészét. A bánya- erômû vertikumba integrált és integráción kívüli szénbányászat (feketeszén, barnaszén, lignit bányászat) mellett a szénhidrogén-kutatás és kitermelés, az ércbányászat egésze (bauxit, mangán és a befejezô utómunkálatokat végzô urán és rézbányászat), az egyéb ércek és ásványok bányászata, (beleértve a „gyógyító” ásványokét is) a kô, kavics, homokbányászat, valamint a tôzegbányászati vállalkozások többségében Szövetségünk tagjai. Ezen túlmenôen a tevékenységükkel a bányászathoz kapcsolódó vállalkozások (víz- MAGYAR BÁNYÁSZATI SZÖVETSÉGET bányászat, a szénhidrogén szolgáltató és kutató külföldi

tulajdonú cégek, a bányászati ellátó cégek, bányászati tervezô, kivitelezô és tanácsadó vállalkozások) legjelentôsebbjei is szövetségünket erôsítik. Hogyan alakították ki érdekképviseleti munkájuk kapcsolatrendszerét? A megalakuláskor alapvetô feladat volt, hogy megtaláljuk a helyünket a szakmai érdekérvényesítés akkor mûködô hierarchiájában, kialakítsuk a hatékony mûködéshez elengedhetetlenül szükséges szakmai kapcsolatrendszert. Igen nagy segítséget kaptunk e munkában annak idején a Magyar Gazdasági Kamarától, s kapunk ma is a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségétôl. Menet közben igen jó együttmûködést sikerült kialakítanunk a minisztériumokkal (IKM, IKIM, GM, PM, KöM stb.), a fôhatóságokkal (a Magyar Bányászati Hivatallal és bányakapitányságaival, a Magyar Geológiai Szolgálattal és a környezetvédelmi hatóságokkal). Nagyon fontosnak tartjuk az országgyûlési bizottságokkal a

törvényalkotás folyamatában kialakított szakmai együttmûködést, továbbá a kapcsolattartást azokkal a honatyákkal, akik alapképzettségüket tekintve, illetve választókörzetük érdekeitôl inspirálva szívükön viselik ma is a bányászat sorsának alakulását. Az 1993-tól mûködött Ipari-kereskedelmi Középszintû Érdekegyeztetô Tanács (IKÉT) tagjaként közvetlenül részt vehettünk a szakmát érintô minisztériumi intézkedések munkaadói oldalról történô egyeztetésében. Az országos érdekegyeztetô fórumokon az MGK, majd az MMSZ tagjaként törekedtünk érdekeink érvényesítése. Erre - éppen az integráción kívüli szénbányák sorsának alakításában nagy szükség volt. 1995-tôl Szövetségünk bejegyzésre került a parlamenti lobby listára, mely lehetôséget adott a törvényhozókkal a közvetlen kapcsolattartásra, az eredményesebb lobbyzásra. A szakmai összefogás erôsítéseként jó az együttmûködésünk a

társszervezetekkel, így a munkavállalói oldalt reprezentáló Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével, a szakmai-tudományos szervezetekkel, különösen az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozatával. A BDSZ-el 1992-ben Szilárdásványbányászati Keret Kollektív szerzôdést kötöttünk, melynek megújítása, ágazati kiterjesztési igénye a szakszervezet részérôl több alkalommal felmerült, és az EU csatlakozással összefüggésben várhatóan ismét napirendre kerül. Mik a szövetség alapvetô célkitûzései? A bányászat egészét érintôen legfontosabb feladatunknak tartottuk és tartjuk a bányászat mûködési feltételrendszerét meghatározó törvény és rendeletalkotásban a szakmai érdekérvényesítést. Azoknak az érvanyagoknak elfogadtatását, mely ennek a nagy hagyományokkal rendelkezô szakmának a hatékony

mûködtetését - a magyar társadalom és gazdaság szükségleteinek kielégítéséhez, az ország biztonságos energiaellátásához, a nemzetgazdasági fejlesztések sikeréhez elengedhetetlen alapanyag-ellátása érdekében - segíti és biztosítja. Szövetségünk ennek jegyében 1992-tôl részt vett az új bányatörvény, illetve végrehajtási utasításainak elôkészítési és idôközbeni módosítási folyamatában, szakmai érvanyagok, javaslatok elkészítésével, szakmai lobbyzással. A bányák mûködése szempontjából - a szakma technikai technológiai fejlôdésének figyelembevételével - további fontos kérdés a bányabiztonsági szabályzatok korszerûsítése is, melynek egy része a Magyar Bányászati Hivatallal együttmûködve már megvalósult. Fontos feladatnak tartottuk - és tartjuk ma is - a bányászat egészét érintô kérdésekkel együtt a tagvállalataink egyedi problémáinak megoldásában is a szakmai érdekérvényesítést.

Melyek a tíz év fôbb eredményei? Voltak-e kudarcaik? Annak idején sikerrel mûködtünk közre abban, hogy az 1993 évi bányatörvény még ha kompromisszumokkal is - megteremtette a bányászat mûködésének feltételeit az új piacgazdasági körülmények között. Jelentôs eredménynek könyvelhetjük el azt, hogy - széleskörû szakmai összefogás részeseként, parlamenti és államigazgatási lobbyzással - sikerült elérni, hogy a törvény végrehajtása során ne sérüljön a bányavállalkozások érdeke. A MOL Rt esetében például azt, hogy a bányajáradék fizetés alapja ne a feldolgozás utáni késztermék, hanem a kútfejen kijövô szénhidrogén értéke legyen, továbbá, hogy elismerésre kerüljön az a többletráfordítás, mely a másodlagos kitermelés miatt merül fel. Ez az eredmény ugyan a mai vezetôknek már természetesnek tûnik, de akkor és azóta is több milliárd Ft. kiadástól kíméli meg az olajtársaságot. Magyar

Gyáripar Kezdetben a szénbányászat esetében a szövetségi munka elsôsorban a szerkezet-átalakítás következtében az integráción kívül maradt bányák megmentésére irányult. Ezt - összhangban a munkavállalói oldallal, nevezetesen a BDSZ kezdeményezéseivel - az országos érdekérvényesítés munkaadói oldalán igyekeztünk elôsegíteni. Ilyenek voltak a Szászvári Bányatársulás, a Rudolf-, a Feketevölgy-, a Putnok Bánya, valamint a dudari és a lencsehegyi szénbányászat továbbmûködtetéséért folytatott lobbyzásunk (melybe beletartozott az ÉT Munkaerôpiaci Bizottsága foglalkoztatási alap keretébôl származó források elérése is). Mûködésük idôtartamát az eredeti bányabezárási ütemezéséhez képest sikerült bôvíteni, de sajnos közülük ma már csak a Lencsehegyi Szénbánya Kft. maradt talpon Az energiaipari privatizáció során nagyon fontos kérdésként merült fel a tulajdonosváltással összefüggésben az

erômû-bánya vertikumok (ezen belül a bányák) mûködôképességének fenntartása. Szövetségünk - a menedzsment érdekképviseletét is ellátva - a privatizáció során a részvénytársaságok folyamatos és szakszerû mûködtethetôsége érdekében aktív szerepet vállalt abban, hogy a szakmai tudásuk, gyakorlatuk birtokában a rátermett vetetôk pozíciójukban megerôsítve tovább irányíthassák a vertikumokat. A környezetvédelem szigorodó követelményei a bánya-erômû vertikumokat és a bányászat egészét is próbára teszik, hasonlóan az ipar egészéhez. Kezdettôl azon munkálkodtunk, hogy a fenntartható fejlôdés elve érvényesülhessen, mely figyelembe veszi a gazdasági érdekeket is. Jelentôs eredménynek számított például a vízkészlet használati díj egységes értelmezésére vonatkozó állásfoglalás elérése, melynek eredményeként sikerült e vonatkozásban a bányák gazdasági terheit mérsékelni. (Mint ismeretes a

vízbetörés-veszélyes bányáknál többszörös szivattyúkapacitást kell beépíteni bányabiztonsági okokból. A rendelet ez esetben a beépített kapacitást alapul véve fizettette volna a díjat. Az egyeztetés eredményeként megszületô vízügyi állásfoglalás lehetôvé tette, hogy csupán a ténylegesen kiemelt vízmennyiség után kelljen fizetni.) Szövetségünk közremûködött a szerkezetátalakítás során felszabadult hazai munkaerô külföldi foglalkoztatásának elôsegítésében. Szakembereink a nemzetközi versenyben is megállják helyüket Gondoljunk itt a mecseki bányászok spanyolországi vállalkozására, vagy a hazai aknamélyítési munkák elmaradása miatt felszabadult szakembergárdára, akik Németországban öregbítik a magyar bányászok hírnevét a közúti alagúthajtásokban. Tokaj térsége híres borvidék, ezért kezdeményezte Dr. Tardy János államtitkár a Környezetvédelmi Hivatal elnöke, hogy a borvidék legyen a

„Világörökség” része. A térségben ugyanakkor jelentôs kô- és egyéb ásvány bányászat folyik, melynek folytatása veszélyben volt A Világörökség Nemzeti Bizottságával sikerült konszenzusra jutnunk abban, hogy a bányatelekkel lefedett területeken -a világörökség részévé történô minôsítés elnyerése esetén is - a bányászat tovább mûködhessen. A bányászatban a természetbeni „szénjárandóság” - mint szerzett jog adómentességének jelentôs csorbítását sikerült az elmúlt évben mérsékeltetnünk azzal, hogy a szakmai összefogással megvalósított lobbyzásunk eredményeként, szakmai érveléseink elfogadásával a PM és az APEH a bányászati technológiákhoz tartozó tevékenységi körökben visszaállította az adómentes juttatás lehetôségét. Az érdekérvényesítés sikerei mellett sajnos voltak sikertelen kezdeményezéseink, nem várt kudarcok is érték munkánkat. Ilyen volt például, hogy az import

vámpótlék bevezetésének idôszakában nem sikerült elérni azt, hogy a dömping áron a volt szocialista országokból érkezô szénbehozatalra is kiterjesszék a 10 %-os vámpótlékot, ami a hazai szénbányászat versenyképességét javította volna. Ezzel szemben a termeléshez szükséges eszközök, anyagok növelt vámtétele tovább rontotta a szénbányák gazdasági helyzetét, miközben az exportáló országok a szénkivitel exporttámogatásban részesítették. Megdöbbentô és váratlan kudarcot jelentett a bányászati technológiákhoz fel- képviselôk jóvoltából a Jövedéki törvény módosításával annak a jogos igényünknek törvényi méltánylását, mely lehetôvé tette volna a közutakat egyáltalán nem terhelô bányászati technológiákhoz felhasznált gázolaj jövedéki adójának 15 %-os visszatérítési lehetôségét (hasonlóan a vasúti közlekedéshez ill. a közutakat szintén nem terhelô a mezôgazdasághoz) A törvény

végrehajtása - a jól elôkészített és a tárcaközi egyeztetés során egyöntetûen támogatott kormányrendelet kiadása - helyett ( a Vámtörvény módosítási csomagba bujtatva, kormánypárti egyéni képviselôi indítvánnyal) 2000 áprilisában visszavonásra került. Hasonló módon történt a bányászatról szóló törvénynek a külfejtéses bányászatot sújtó módosítása is, amikor a termôföld védelmére hivatkozva -néhány regionális konfliktus (a Szigetszentmiklós és Bugyi térségi kavicsbányászat) miatt - az ország egészének külszíni bányászatával szemben diszkriminatív lépésként (kor- mánypárti egyéni képviselôi indítvánnyal) a termôföldet „kivett helyként”-i kategóriába sorolták, a szakmai törvénynek a 2001-2002 évi költségvetési törvény keretében történô módosításával. Természetesen a bányászat jogos érdekeiért továbbra is síkra szállunk. Reményeink szerint a 2003 évi költségvetés

tervezésénél -figyelemmel a költségvetés jelentôs felhalmozott tartalékaira -a jövedéki adó visszatérítésének kérdése rendezhetô lesz. A „kivett hely” diszkriminációval szemben Szövetségünk a jogbiztonságot is veszélyeztetô méltánytalanság orvoslására az Alkotmánybírósághoz fordult. Hogyan érinti a bányászati vállalkozásokat az EU csatlakozás, mit tesznek a felkészülésért? használt gázolaj útalapnak megfelelô jövedéki adó visszatérítésének ügye. 1999 ôszén sikerre vittük az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága, az országgyûlési Rendkívül fontos a bányászat számára is az Európai Uniós csatlakozás, ezzel összefüggésben az esedékes változások, követelmények teljesíthetôségének kérdése. Éppen ezért készítettünk szakmai tanulmányokat a Gazdasági Minisztérium részére, pl. „Az EU csatlakozás felé” címmel, továbbá a hulladékhasznosítás témakörben. Részt veszünk az EU

jogharmonizációval kapcsolatos szakmát érintô szabályozások kidolgozásában. Az EU csatlakozással összefüggésben erôsíteni Magyar Gyáripar kívánjuk nemzetközi kapcsolatainkat azon túl is, hogy Szövetségünk részt vesz a Világ Energia Tanács (WEC) Magyar nemzeti Bizottságának munkájában. A felkészülés fontos kérdésköre az EU konform képzési rendszer mûködtetése, melyben az MGYOSZ Oktatási Bizottsága is hatékony támogatást ad. Jelenleg milyen feladatok megoldásán dolgoznak? Az 1993. évi „új” bányatörvény menetközben többször apró módosításokon ment keresztül és a gyakorlati tapasztalatok, illetve a napvilágot látott új érdekek alapján felvetôdött egy jelentôsebb változtatás igénye. A különbözô törvénymódosítási javaslatok tervezetei arra inspirálták Szövetségünket, hogy egy - a bányászat mûködési feltételrendszerét valóban javító - változatot készítsen. Az elôkészítés fázisában

sikerült megakadályoznunk olyan kezdeményezések érvényre jutását, melyek a bányászati vállalkozások mûködésének gazdaságosságát erôteljesen rontották volna A bányászat államigazgatási szakmai felügyeletét ellátó Gazdasági Minisztérium és a Magyar Bányászati Hivatal szakmai érvanyagaink jelentôs részét elfogadta. A szénbányászat jövôje szempontjából rendkívül fontos a több lábon álló energiapolitika és a környezetvédelem összehangolása, ettôl függ ugyanis a bánya-erômû vertikumok hosszú távú mûködtetése. A Mátrai Erômû Rt környezetvédelmi fejlesztései sikerrel jártak, a vertikum hosszú távú mûködtetése a visontai és bükkábrányi lignitre alapozottan ez által biztosított. Az energiapolitika alakítása során hangsúlyoztuk és ma is nagyon fontosnak tartjuk az Oroszlányi Hôerômû kéntelenítô berendezésének pótlólagos beruházását, ebben az állami tulajdonos szerepvállalását, hiszen maga

az erômû mûszakilag még alkalmas a továbbmûködtetésre és a térségben megfelelô mennyiségû szénvagyon is rendelkezésre áll. Fontos lenne ugyanakkor a dunántúli bányászat szempontjából további szenes erômûvi fejlesztések megvalósítása, a több lábon álló energiaellátás biztonsága érdekében, új, korszerû szenes erômûvek létesítésével. Új kihívásnak kell megfelelnünk a vonatkozásban is, hogy megfelelô információs rendszerrel támogassuk a bányásza- ti vállalkozások mûködését. Ezért a hagyományos eszközökön túlmenôen Szövetségünk önálló honlappal kíván megjelenni az Interneten A bányászat jelentôsen átalakult az eltelt évtizedben. A szénbányászat visszafejlesztésének nemzetközileg is érvényesülô trendje mellett - mely sajnos jelentôs létszámcsökkenéssel, egzisztencia és munkahely-vesztéssel járt - ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban megé- lénkült a kô, kavics és

homokbányászat. Ezen alágazatban egyre inkább kialakult versenyhelyzetben elôtérbe kerülnek a minôségi követelmények, melyek serkentôleg hatnak a minôségbiztosítási rendszerek elterjesztésére. Mit tettek és tesznek a bányászatban dolgozók munkájának társadalmi- kormányzati elismertetéséért? Elsô lépésként megalapítottuk a Bányász szolgálati- és a Bányamentô Szolgálati Oklevelet a BDSZ-el közösen, hiánypótlásként, tekintettel arra, hogy a szolgálati érdemérem állami kitüntetést megszüntették. Az ágazat csökkenô létszáma ellenére kezdettôl sikerült elérnünk azt, hogy a kiemelkedô szakmai munkát végzôk megfelelô számban részesülhessenek „Kiváló bányász” illetve „Szt. Borbála érem” miniszteri kitüntetésben és a társadalmi megítélést is jelentôsen befolyásoló állami kitüntetésekben (bár ez utóbbi lehetôség az elmúlt néhány évben - nem csak a bányászatban, hanem a GDP termelô

gazdasági szféra egészét érintôen is - elmaradt). A „Szt. Borbála érem” kitüntetést 1993ban Dr Latorczai János ipari miniszterként alapította, errôl azonban akkor nem adott ki rendeletet. A kitüntetést hivatalossá Dr Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi miniszter tette, 1997. november 29-ei rendeletében, melyet a bányatörvény akkori -a bányászatban dolgozók erkölcsi megbecsülését deklaráló - módosítása tett lehetôvé A 10 éves jubileum Szövetségünk Elnökségét arra inspirálta, hogy önálló szakmai kitüntetést alapítson a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szakmai érdemérem megnevezéssel, melynek átadására elsô ízben a jubileumi ünnepi közgyûlésünkön kerül sor március végén. Milyen a szervezeti felépítésük, munkamódszerük? Az MBSZ csekély létszámú apparátussal igyekszik a hatékony szakmai érdekérvényesítést megvalósítani. Ennek módszere kezdettôl fogva az, hogy az aktuális feladatok megoldására az

Elnökség (melynek tagjai az alágazati kör legjelentôsebb vállalkozásainak elsôszámú ill. bányászati vezetôi) intenzív munkája mellett ad hoc bizottságokat mûködtet. Az adott kérdésekben a tagság véleményét kikérjük, a team munkában a tagvállalatok témakörhöz legjobban felkészült szakértôi vesznek részt, hiszen csak így érhetô el a szakmailag jól megalapozott érvanyagok összeállítása, a bányászati vállalkozások érdekérvényesítése. A Szövetséget választott tisztségviselôkként, külön-külön önálló aláírási joggal képviselik az elnök és az ügyvezetô fôtitkár, együttes aláírási joggal az alelnökök. Szövetségünk alapításakor az elnök Németh György a Veszprémi Szénbányák korábbi vezérigazgatója, a Bányászati Egyesülés Igazgatóságának egykori elnöke volt. Az alelnöki tisztséget pedig Dr. Reményi Gábor az akkori Borsodi Szénbányák vezérigazgatója töltötte be. 1997-tôl 2001-ig az

elnök Csethe András a Mecseki Szénbányák korábbi vezérigazgatója, a Mecseki BVH Rt. szakági fômérnöke volt. Az alelnöki tisztséget -összefüggésben a tagság bôvülésével - a bánya-erômû vertikumok részérôl Somosi László a PANNONPOWER Rt. (volt Pécsi Erômû Rt) elnök-vezérigazgatója 1995-tôl jelenleg is betölti A MOL Rt. szövetségi csatlakozását követôen alelnökként elsôként Dr. Magyari Dániel vezérigazgató-helyettese funkcionált, majd ôt követte Bokor Csaba a Kutatás Termelési Divízió ügyvezetô igazgatója. 2001-tôl Szövetségünk új elnöke Bokor Csaba. Az alelnöki tisztséget a bánya-erô- mû vertikumok részérôl Somosi László, a kôbányászat képviseletében Cseh Zoltán, a COLAS ÉSZAKKÔ Kft. ügyvezetô igazgatója látja el Az elnökség soraiban az elmúlt tíz évben több változás történt, mely a tagság alágazati bôvülésébôl adódott, illetve az idôközi pozícióváltások miatt történt.

Jelenleg hárman maradtunk az alapítás óta elnökségi tagok, Dr. Fazekas Jánossal a Bakonyi Bauxitbánya Kft vezérigazgatójával és Dr Gál Istvánnal a BAVÉP Kft. ügyvezetô igazgatójával (aki korábban a Bányászati Aknamélyítô Vállalat vezérigazgatója volt) Szövetségünk elmúlt tíz éves története azt igazolja, hogy az elért eredmények bizonyulnak a leghatásosabbnak a tagtoborzáshoz. A bôvülô taglétszám erôsíti a szakmai összefogást, amire jelenleg is növekvô mértékben szüksége van a hazai bányászatnak