Gépészet | Gépgyártástechnológia » dr. Jánosi László - Mechatronika mérnök szak

MECHATRONIKA MÉRNÖK SZAK Összefoglaló a mechatronikai képzésrıl A mechatronika, mint szakterület és mint képzési szak, a gépész- villamos- és informatikus mérnök képzés integrálását jelenti. Mint minden multidiszciplináris szak, nyilván ez sem nyújt teljes mélységő ismeretet egyik alkotó szak vonatkozásában sem, ugyanakkor olyan általános ismereteket ad, amelyek birtokában a végzett mérnökök képesek összehangolni e három speciális terület igényeit egy közös cél, a mechatronikai berendezés megalkotása és mőködtetése érdekében. Az egyes területek kapcsolatát a következı ábra mutatja: Az ábrából levonható következtetések: • a mechatronika szak a közös mérnöki alapismereteken kívül a gépész, informatikus és villamosmérnök képzés szakmai törzsanyagából tartalmaz kulcstárgyakat • a képzési idı azonossága miatt az elsajátítható ismeretek mélysége és sokrétősége nem hasonlítható az alkotó

szakok hasonló szakmai ismereteihez • a mechatronikai képzés hozzáadott értéke az alkotó szakokhoz képest a rendszerintegrációs és informatikai tartalomfejlesztési képesség. A mechatronikai mérnök nem az alkotó szakok összegzésébıl, hanem metszetébıl jön létre, ezért a feladatkörét is a szakmai képesítésébıl levezetve lehet meghatározni: rendszer integrátor (un. System Engineer), közvetítı a szakterületek között Képzési cél Az alapképzési (bachelor) képzésben részesült mechatronikai mérnökök, az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában képesek lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minıségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerőbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására.

Alapképzésben a végzettség szintje Alapképzés (BSc) Az oklevélben szereplı szakképzettség megnevezése Mechatronikai mérnök A képzési idı; − 7 félév − 2520 óra − az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 210 A tárgyak részben a Differenciált szakmai ismeretek körbe vannak beépítve, arányuk 5-10%. A Pályaorientációs modul célja a BSc képzés záró szakaszában a képzés kettıs követelményének megfelelı feltételek teljesítése a következık szerint: • Ha a hallgató a munkaerı piaci kilépésre készül, akkor elsısorban szakmai gyakorlatot vagy a gyakorlati ismereteit elmélyítı tárgyakat vehet fel a differenciált szakmai ismeretek blokkból max. 20 kredit értékben • Ha a hallgató az MSc képzésre való továbblépést választja, akkor a Pályaorientációs tárgyak c. csoportból választhat elméleti alapozó tárgyakat max 20 kredit értékben • Minden választható tárgy vagy a szakmai gyakorlat

kredit szerzı lehet A szak törzsanyagának leírása; A mechatronika szak törzsanyaga az általános mérnöki ismeretek mellett a gépészet, informatika és elektronika specifikumaival foglalkozik. A fıbb tanulmányi modulok a következık: a. Alaptudományok, természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, mérnöki anyagok, elektrotechnika, méréselmélet). E modul két részre oszlik A képzés kezdeti szakaszában (1-4. félév) az alapvetı mérnöki elmélet elsajátítása a cél A tanulmányok záró szakaszában az MSc képzésre, vagy igényesebb elméleti pályára készülık újabb ismereteket szerezhetnek e témakörbıl a pályaorientációs tárgyak blokkon belül. Így érhetı el az, hogy egy hosszabb szelekciós folyamat eredményeként választódjanak ki a továbbtanulásra érett hallgatók (alapszinten 30-40 kredit, pályaorientációs szinten 12-20 kredit). b. Gazdasági és humán ismeretek, például gazdaságtan, környezetvédelem,

minıségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány (16-24 kredit) c. Elektronikai alkatrészek, áramkörök, elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és gyártási technológiák. Ezek oktatása a rendszerek mőködésének megértéséhez és egyszerőbb megoldások tervezéséhez juttatja el a hallgatókat (16-24 kredit) d. Gépészeti alapismeretek, gépelemek, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, anyag- és gyártástechnológia. E tárgyak a mechatronikai szerkezetek elemekbıl (részegységekbıl) való felépítésének legfontosabb ismereteit tartalmazzák, valamint röviden foglalkoznak a részegységek anyagaival és gyártási eljárásaival (16-24 kredit). e. Informatika, algoritmizálás, programozási ismeretek, számítógépes grafika, adatbáziskezelés, internet alkalmazások Az informatikai ismeretek a rendszereket vezérlı szoftverek megértéséhez, egyszerőbb fejlesztések megoldásához nyújtanak segítséget (16-20 kredit). f. Speciális

mechatronikai ismeretek (szenzorok, beavatkozó szervek, szabályzástechnika alapjai), mechatronikai szerkezetek tervezése és üzemeltetése. Ez tulajdonképpen a mechatronikai képzés koronája, ahol a megismert fı modulok mőködıképes rendszerré állnak össze (60-70 kredit). g. Robottechnika, automatizálás, komplex berendezések és elosztott intelligenciájú rendszerek Elsısorban a szakirányú ismeretek elmélyítését szolgálják esettanulmányként (16-24 kredit). A várható fıbb szakirányú modulok rövid leírása; Gyártási rendszerek mechatronikája szakirány A szakirány fı tárgyai a szerszámgépek, a gyártásautomatizálás berendezései, robotok, manipulátorok, szerelı készülékek. Komoly hangsúlyt kap a számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM), valamint a CNC programozás, mint az egyik legfejlettebb mechatronikai berendezés irányítása. Jármőrendszerek mechatronikája szakirány A gépkocsi mint mechatronikai szerkezet, a

gépjármővekben alkalmazott autonóm szabályzó körök (ABS, légzsák, menetstabilizátor, stb.) A jármőveken alkalmazott érzékelık és beavatkozó szervek, ezek programozása A gépkocsikban alkalmazott szórakoztató elektronika sajátosságai (pl DVD lejátszók), navigációs rendszerek Kommunikáció-technika szakirány A kommunikációs és prezentációs eszközök, mint ember-gép mechatronikai rendszerek sajátosságai (álló- és mozgókép készítés, hangtechnika, vetítéstechnika, stúdiótechnika, épületmenedzsment és biztonságtechnika, számítógépes hálózatok eszközei, a kommunikáció médiumainak fejlesztése). Összeállította: dr.Jánosi László, egy doc, szakvezetı