Gépészet | Felsőoktatás » Osztott (Split) készülékek

OSZTOTT (SPLIT) KÉSZÜLÉKEK KOMFORT LÉGHŰTŐ BERENDEZÉSEK Az osztott ("split") komfort léghűtő-berendezések kültéri és beltéri része önálló egységeket képez, amelyeket a helyszínen kell összekötni. Lényegében egy léghűtésű, levegőt hűtő kompresszoros hűtőaggregát két fő egységének helyileg szétválasztott módozatáról van szó. A beltéri egység ventilátora a klimatizált helyiség levegőjét keringeti egy szűrőn és egy léghűtőelpárologtatón keresztül, amelyen áthaladva hűl és szárad, majd állítható légterelő-lamellákon át visszatér a helyiségbe. A kültéri egységet a helyiségen kívülre, a szabadba telepítik, ventilátora a kondenzátoron keresztül környezeti (friss) levegőt áramoltat át. Ebben az egységben kap helyet a hűtőberendezés kompresszora is. 1. beltéri egység; 2. kültéri egység; 3. hőszigetelt hűtőközeg vezetékek; 4. csapadékvíz vezeték; 5. villamos összekötő

vezeték; 6. villamos tápvezeték; 7. távirányító (ha van) A hűtőközeg-vezetéket vörösréz csövekből a helyszínen kell kiépíteni, figyelembevéve az olajvisszavezetés és az utóhűlés követelményeit. A rendszert az egyrészes készülékekből fejlesztették ki Japánban, a hetvenes évek végén. Azóta óriási fejlődésen ment át, és nagy elterjedtségnek örvend világszerte, mert segítségével igen összetett klímatizálási feladatokat lehet igen jó minőséggel megoldani. Hűtőteljesítményük általában 2-24 kW közötti. A csak hűtést végző kapillárcsöves változatuk szokásos kapcsolási vázlata az ábrán látható, A fűtésre is használható ún. hőszivattyú-kapcsolás 1. beltéri egység; 2 lég hűtő elpárologtató; 3 kapilláris fojtócső 4. folyadékcsatlakozás; 5 szívóoldali csatlakozás; 6.kültéri egység; 7 hűtőkompresszor; 8 cseppleválasztó; 9. léghűtéses kondenzátor; 10 nedvességszűrő; 11.

folyadékoldali szervizszelep; 12 szívóoldali szervizszelep; 13. kapilláris fojtócső (fűtéshez); 14. visszacsapó szelep; 15négyútú váltószelep; 16 Shrader-szelep Adagolószelepes, csak hűtési feladatot ellátó komfort léghűtő készüléket a nagyobb egységteljesítményű "mono"- készülékeknél, de leginkább a VRF multi-split rendszerekben használják. A termosztatikus adagolók – különösen elektronikus változataik - a változó terheléshez jobban illeszkedő hűtőközeg adagolást és ezzel jobb hűtőfelület kihasználást tesznek lehetővé, mint a fojtócsövek. Itt a hűtőközegtöltet-vándorlás kompenzálására egy folyadékgyűjtő tartályra, és (mechanikus adagolók előtt) a hűtőközeg áramIását állásidőben meggátló mágnesszelepre is szükség van. Adagolószelepes, csak hűtési feladatot eIellátó komfort léghűtő készülék kapcsolási vázlata 1. beltéri egység; 2 léghűtő-elpárologtató; 3.

termosztatikus adagolószelep; 4 folyadékoldali csatlakozás; 5. szívóoldali csatlakozás; 6 kültéri egység; 7 hermetikus hűtőkompresszor; 8. folyadékgyűjtő; 9 léghűtéses kondenzátor; 10. nedvességszűrő;11 mágnesszelep; 12 Shrader-szelep; 13. folyadékoldali elzárószelep (szervizszelep); 14. szívóoldali elzárószelep (szervizszelep) "Multi-split" készülékek Amíg a "mono-split" komfort léghűtők mindig csak egy kompresszorral és egy elpárologtatóval működnek, a "multi-split" rendszerek összeállítása és kialakítása rendkívül változatos lehet. Az ábrán látható egy tisztán hűtő üzemre alkalmas "dual" (kettős) berendezés kapcsolási vázlata, amely egyetlen kompresszor és egy kondenzátort magában foglaló kültéri egységgel két beltéri egységet üzemeltet, és két különböző igényű és terhelésű teret klimatizál egymástól függetlenül. A terek hőmérsékletét

kétállású ter- MULTI-SPLIT KAPCSOLÁS 1. beltéri egység; 2 kültéri egység; 3 kompresszor; 4. folyadékleválasztó; 5mágnesszelep; 6 kapilláris adagoló; 7. szárítószűrő; 8 szívóoldali elzárószelep (szervizszelep); 9. elzárószelep; 10 kapilláris teljesítményszabályozó; 11 kapilláris folyadékbefecskendező; 12. Iéghűtő elpárologtató; 13 kondenzátor VRF - "multi-split" rendszerek Az előzőekben ismertetett "mono-" és "multi-split" rendszerű komfort hűtőberendezések alkalmazási területe teljesítménynagyság és szabályozhatóság szempontjából is korlátozott. Az elmúlt évtizedekben Japánban elindult fejlesztés eredményeként ún. VRF -, vagy más néven: VRV -"multi-split" rendszerek kerültek forgalomba. VRF= Variable Refrigerant Flow, magyarul: változó hűtőközeg-tömegáram, illetve VRV= Variable Refrigerant Volume, magyarul: változtatható hűtőközeg-térfogatáram. Ennek

a rendszernek az a lényege, hogy a kültéri egysége igen hatékony és gazdaságos teljesítményszabályozással, tág teljesítménytartományban működhet. Egy ilyen kültéri egységgel akár 10-16, különböző feladatot ellátó, egymástól függetlenül működtethető beltéri egységet is kifogástalanul el lehet látni, méghozzá rendkívül gazdaságosan A rendszer ma már igen sok esetben teljes sikerrel helyettesítheti a hagyományos központi klímaberendezéseket, annál lényegesen gazdaságosabb megoldást nyújtva. Az, hogy a verseny sok esetben a VRF-rendszerek javára dől el, elsősorban: - a kitűnő, elektronikus teljesítményszabályozással működő kompresszorok, illetve csoportagregátok kifejlesztésének, valamint - az épületfizikai jellemzők javulásának köszönhető. De hozzájárul mindehhez az is, hogy ma már rendelkezésre állnak: - szabályozható fordulatszámú, alacsony zaj szintű nagy teljesítményű ventilátorok, -

elektronikus rendszerű termosztatikus adagolószelepek, - megfelelő hűtőközegek, és lehetőség van - kiterjedt csőhálózatok kiépítésére, ami a közvetlen elpárologtatású hűtés jellemzője. A VRF-rendszerrel az egyes tereket, nagy komfortot biztosítva külön-külön lehet szabályozni beleértve a teljes lekapcsolást is. Ezáltal a hűtés (esetleg szellőztetés és fűtés) rugalmas, költségkímélő és részterheléseknél is energetikailag igen hatékony megoldását teszi lehetővé. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a közvetett hűtésű hagyományos klímaberendezésekkel szemben a közvetlenül hűtő komfort léghűtők nedves felülete sok légszennyezőt megköt, és a klimatizált helyiségekben gyakran fellépő rossz közérzet ritkábban és enyhébben jelentkezik. Beltéri egységeik mindig termosztatikus adagolóval működnek, és gyakran térfogatáram-szabályozóval (a térfogatáramot módosító nyomásszabályozóval is fel

vannak szerelve. A kültéri egységekben a sokkal nagyobb igényű teljesítményszabályozást általában két- vagy több kompresszorral oldják meg. A termosztatikus adagolás miatt folyadékgyűjtővel, és mechanikus adagolásnál a folyadékoldali nedvességszűrőt követően mágnes szeleppel is fel vannak szerelve. Egységteljesítményük általában 10-30 kW, de gyártanak már 100 kW feletti teljesítményt kifejtő VRF kültéri ikeregységeket is. Az elektronikus szabályozórendszernek köszönhetően egy rendszerben több (sok) kültéri egység is működhet. A csővezetéki hálózat rendkívül kiterjedt lehet, egy kültéri egységhez 220 méter hosszúságú hűtőközegvezeték is kiépülhet a Az egyidejűleg csak hűtésre vagy csak fűtésre szolgáló VRF-rendszereket "kétcsöves" kapcsolással működtetik, vagyis valamennyi beltéri egység egy közös szívó- és egy közös folyadék-gerincvezetékre kapcsolódik. Egy, a kültéri

egységbe épített 4 járatú váltószeleppel az egész rendszer vagy hűtésre, vagy fűtésre állítható át. Vannak olyan épületek is, ahol egyes helyiségekben a nagy belső hőterhelés miatt még télen is hűtésre van szükség, a szomszédos helyiségeket pedig ugyanakkor fűteni kell. Egy harmadik (meleg gáz) gerincvezetékkel, vagyis egy ún. "háromcsöves" rendszerrel meg lehet oldani, hogy a beltéri egységek egy része hűtsön, másik része pedig egyidejűleg fűtsön. Ez a rendszer mind energetikailag, mind beruházási költségek szempontjából igen gazdaságos. Kedvező esetben közel 100%-os hővisszanyerést is el lehet vele érni, vagyis a hűtési folyamatból nyert kondenzációs hővel a fűtési igényt teljesen fedezni lehet. A kiválasztás elvei A komfort léghűtők kiválasztásának alapfeltétele a kiszolgálandó helyiségek hő- és nedvességterhelésének minél pontosabb meghatározása. Csak az említett jellemzőknek

együttesen megfelelő készülékek kiválasztásával garantálható, hogy a kiszolgált terekben a léghőmérséklet és nedvességtartalom a komfortérzet határain belüli legyen. A korrekt módszert a hőterhelés és hőszükséglet-számítás (transzmissziós hő, szellőztetés, benntartózkodók nedvességleadása stb.) szakszerű meghatározása és összegzése jelenti, ami azonban szaktervezők közreműködését teszi szükségessé. A tervezés elsősorban a "multi-split" rendszereknél, különösen a VRF -rendszereknél nélkülözhetetlen, de természetesen a "mono" készülékeknél is ajánlott. Ma már rendelkezésre állnak a méretezést elősegítő számítóprogramok is, de ezek helyes használata is alapos szakmai ismereteket és megfelelő gyakorlatot igényel. Vannak egyszerűsített hőterhelés-meghatározási módszerek is, hangsúlyozva, hogy közelítő módszerről van szó. Az ablakon át a napsugárzás következtében

beáramló hőnek igen nagy a jelentősége, és hogy ez a hőmennyiség igen erősen függ az ablak tájolásától, minőségétől és árnyékolásától. Tapasztalati adatok alapján a split-berendezésekre az alábbi, átlagos viszonyokra vonatkozó ajánlott értékeket vesszük figyelembe (szellőztetés nélkül): lakások 30 W / m3 hivatalok 40 W / m3 eladóterek 50 W / m3 üvegfalú épületek 200 W /m3 Az "ablakkIíma" és a mobil készülékek kiválasztása Az elsődleges szempontok: - a megfelelő hőteljesítmény és - az elhelyezési lehetőség. Másodlagos szempontok, de a felhasználó számára igen lényegesek lehetnek: - a zajszint, - az esztétikai kinézet (alak, szín, felületminőség stb.), Extra szolgáltatások: - szabályozható irányú és intenzitású légáram, - távműködtetés, - üzemi jellemzők, - üzemidő programozhatósága stb. A split-készülékek kiválasztása A beltéri egység: - feleljen meg a hő- és

nedvességterhelésnek A kivitelt (fali, mennyezeti stb.) úgy kell megválasztani, hogy a készülék elhelyezésévei egyenletes légeloszlás legyen biztosítható. Nagyobb helyiségekben az egyenletes lég- és hőmérséklet - eloszlást általában csak több beltéri egység felszerelésével lehet elérni. A hűtőközeg-oldali kapcsolás a választott szabályozási rendszernek megfelelő legyen (kapillárcsöves vagy termosztatikus adagolás, cseppleválasztó, folyadékgyűjtő stb.) A másodlagos szempontok itt is az előzőkhöz hasonlóak. A kültéri egységek: A megfelelő hűtő- (és fűtő-) teljesítmény valamint az igényelt szabályozási rendszer mellett figyelemmel kell lenni az elhelyezés lehetőségére is, ui. ettől függően kell a kifúvási iránynak vízszintesnek vagy függőlegesnek lennie. Lényeges szempont a készülék zajszintje is, mely kültéri egység esetében nemcsak a felhasználót, hanem idegeneket is érinthet, és ezzel külön

problémákat is okozhat. Minthogy ezeket a készülékeket a szabadban telepítik, lényeges, hogy az alkalmazott szerkezeti anyagok és azok felületvédelme az időjárás viszontagságainak megfelelőek legyenek. A kiválasztás általános és lényeges szempontjai közé tartoznak még természetesen az energiafogyasztás és a bekerülési költség is. HŐTERHELÉS KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA (TÁBLÁZAT) KŰLSŐ HŐTERHELÉS HŐSUGÁRZÁS