Biológia | Állatvilág » Populációs kölcsönhatások

Alapadatok

Év, oldalszám:2017, 20 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:15

Feltöltve:2019. augusztus 24.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek egyaránt lehetnek közömbösek, előnyösek , de hátrányosak is akár az egyik, akár a másik sőt akár mindkét kapcsolatba került populáció számára. Előnyös, ha a viszony eredményeképpen a populáció életrevalósága nő, szaporulata emelkedik, hátrányos ha az élet- és szaporodási esélyei ennek következtében csökkennek. A mutualizmus (kölcsönösség): mindkét populáció számára előnyös kölcsönhatások gyűjtőfogalma (+,+). Két populáció között kialakuló laza, alkalomszerű, mindkét fél számára nélkülözhető mutualizmus az alliancia. Alliancia fajtási: -riasztó kölcsönösség pl: struccok és zebrák együtt legelése; -tisztogató kölcsönösség pl:a bivaly a vöröscsőrű nyűvágókkal;

seregélyek és szarvasmarhák -rejtegető kölcsönösség pl: számos tengeri rák kültakarója az algabevonat miatt szinte felismerhetetlenné válik a vízben. A szimbiózis (együttélés): szintén mindkét fél számára előnyös kapcsolat, a társszervezetek kölcsönösen segítik egymás elterjedését (+,+). A két populáció között már tartós, szoros kapcsolat áll fenn. Pl: A pillangósvirágú növények gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok. Különleges szimbiózis a mikorrhiza. Gombafonalak kusza szövedékének – a micéliumnak – és a növények gyökérzete között kialakuló szoros élettani kapcsolat. A gyökerek felszínét körbefogó, sőt az élő gyökérsejtek közé benövő gombafonalak átveszik a vízfelvétel feladatát a gyökértől. A kommenzalizmus (asztalközösség) az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös kapcsolat (+,0). Ilyen viszonyban vannak egymással a fák és a

törzsükön megtelepedő mohák, vagy a ragadozók és a dögevők melyek a zsákmány meghagyott részét hasznosítják. Ide soroljuk a detritivória, vagyis lebontó szervezetek tevékenységét is melyek hasznosítják az elhullott állat szerves anyagait. A kölcsönhatások közül a zsákmányszerzés ( predáció ) alapvető a társulás kialakulása szempontjából. Zsákmányoláson ez esetben táplálkozási kapcsolatot értünk, a zsákmányoló állat lehet növényevő, mindenevő és húsevő. A zsákmányoló populáció szempontjából előnyös, a zsákmánypopuláció számára viszont hátrányos (+,–). A zsákmányolásnak nagyon fontos szerepe van a populációk egyedszámának szabályozásában. A ragadozók csökkentik a zsákmánypopuláció egyedszámát, ami ugyanakkor visszahat a ragadozó populáció létszámára is. Hiszen, ha csökken a zsákmány mennyisége, kevesebb utód nevelhető fel. Herbivorizmus (növényevés) során a

növény maga nem pusztul el, csak csonkább lesz. Az élősködés (parazitizmus ) csak az élősködő számára előnyös kapcsolat, hiszen a parazita a gazdaszervezet anyagait fogyasztja. Bár a kölcsönhatás a gazdaszervezet károsodásával jár, a gazda az esetek többségében nem, vagy csak lassan pusztul el. Parazitizmus a növények, az állatok és a gombák között egyaránt előfordul. A neutralizmusnál a két populáció között nem figyelhető meg kapcsolat, közömbösek egymás számára. Pl: katicabogárszarvas, vöröshagymadenevér. Az amenzalizmus során az egyik populáció által kiválasztott kémiai anyag hat a másik populációra. Egyik formája az antibiózis, amelyben a gombák antibiotikumaikkal korlátozzák a baktériumok terjedését. Egy másik formája az allelopátia, amelyben az egyik növénypopuláció a másikat kémiai úton gátolja. Pl: a dió juglon nevű vegyülete számos növény fejlődésére gátló hatású. A

versengés ( kompetíció) hasonló környezeti igényű populációk között alakul ki, amennyiben a környezeti erőforrások valamelyike korlátozott mennyiségben van jelen. A versengő populációk kölcsönösen korlátozzák egymás elterjedését, ezért a kölcsönhatás mindkét fél számára hátrányos (–,–). A versengés akkor a legerősebb, ha a két populáció környezeti igényei azonosak. Ilyen eset áll fenn például akkor, ha két növényevő populáció egyedeinek ugyanaz a tápláléknövénye. Közös a táplálékforrása a szavanna dögevőinek, a keselyűknek és a hiénáknak is. NICHE A niche (ökológiai fülke) egy adott faj egyedeinek társuláson belül betöltött szerepe, melyet a környezeti tényezők olyan összessége, melyet igényelnek, illetve képesek elviselni. A Gause hipotézis szerint két teljesen hasonló ökológiai igényű faj tartósan nem létezhet együtt, mert az egyik kiszorul a társulásból a kompetíció

miatt. A versengés hatására jön létre a niche szegregáció az élőlények felosztják a forrásokat egymás közt