Biológia | Állatvilág » Vizkievicz András - Tetrapoda, négylábúak, kétéltűek

Alapadatok

Év, oldalszám:2017, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:27

Feltöltve:2019. április 12.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Szerkesztette Vizkievicz András 1 Négylábúak Szerk.: Vizkievicz András https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFak5IS1pqWWk1MzQ/view?usp=sharing A szárazföldi négylábú gerincesek törzsfejlődése az ősi bojtosúszójú halak ágától vált le, kb. 350 millió évvel ezelőtt. A kövületek alapján az ősi bojtosúszójúak páros úszóinak belső, csontos felépítése megegyezik a magasabb rendű gerincesek végtagvázának alapszabásával, ezért a halaktól a kétéltűekhez vezető átmeneti formának tartják őket. Páros úszóik a szárazföldi ötujjú végtagtípus előfutárai, mert minden irányban izmokkal mozgatható, belső csontos vázzal rendelkeztek. https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFMHB5NEpsLVlfTVE/view?usp=sharing A ma élő bojtosúszójúak osztályába tartozó maradványhalak, ennek az ősi csoportnak ma is élő leszármazottjainak tekinthetők, élő kövületek. Kétéltűek A szárazföldi életmódra való áttérés

szükségessé tette:  a szárazföldön való mozgáshoz az ötujjú végtagtípus kialakulását,  a kiszáradás ellen a bőr hámrétegének elszarusodását,  a légköri levegőből a gázcsere lebonyolítását végző tüdő kialakulását. https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFRXZySGVwUEFRYjQ/view?usp=sharing Virágkorukat a karbon és a perm időszak során élték (350-250 millió évvel ezelőtt), a mai fajok széles elterjedésűek, de hiányoznak a pólusok közeléből és az óceáni szigetekről. A kétéltűek a két világ – víz és szárazföld - határán élnek, idejük legnagyobb részét a szárazföldön töltik, ugyanakkor testfelépítésük és főleg szaporodásuk miatt életük vízhez, nedvességhez kötött. Főbb jellemzőik  Szárazföldi életmódhoz részben alkalmazkodott, állkapcsos gerincesek.  Változó testhőmérsékletű állatok, a kedvezőtlen időszakokat – szárazságot vagy hideget nyári álommal vagy téli

hibernációval vészelik át.  Kialakult az ötujjú végtagtípus.  2 pár, szárazföldi közlekedésre alkalmas, a törzshöz általában oldalról kapcsolódó tolólábuk van, amely tartósan nem emeli a testet a talaj fölé.  Kivétel nélkül ragadozók.  Tüdővel lélegeznek, jelentős a bőrlégzésük. 2  2 vérkörük, 3 üregű szívük van.  A szaporodásuk vízhez kötött, a kifejlett egyedek pedig szárazföldön, de többnyire nedves környezetben élnek.  Átalakulással fejlődnek. Vízhez kötött életmódjuk oka, hogy  bőrük még nem véd tartósan a kiszáradástól,  szaporodásuk teljesen vízhez kötött. Vázrendszer  Nincs csontos szemüregük.  Nincs szájpadlásuk (az orrüreg és a szájüreg egyetlen osztatlan tér).  Koponyájuk a halakéval szemben mozgathatóan kapcsolódik a nyakcsigolyákhoz, azonban a békák fejüket nem tudják mozgatni, nyakuk nincs.  Kevés csigolyájuk van.  Nincsenek

bordáik.  Ötujjú végtagjuk tolóláb, békáknál a hátsó láb ugróláb. https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFaExiRDRZNC1YVFk/view?usp=sharing   Kültakaró Nyálkás bőrük mirigyekben gazdag. Kissé véd a kiszáradástól, de nem akadályozza a gázcserét. A felhám gyengén elszarusodó többrétegű laphám.  Véd a mechanikai hatások ellen.  Nem véd a kiszáradástól. Az irha vérerekkel gazdagon átszőtt (bőrlégzés), kötőszövetes réteg, amely tartalmaz:  nyálkamirigyeket, fajtól függően előfordulnak  méregmirigyek, pl. a nyílméreg békák curare nevű izombénító anyagát termelő mirigyek,  pigmentsejteket, amelyek a hőszabályozásban és a rejtőzködésben, ill. a figyelemfelkeltésben (riasztószín) játszanak szerepet (nyílméreg békák). https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFVVEzVWZ2SGZIRk0/view?usp=sharing A bőralja csak néhány ponton kapcsolja össze a bőrt az izomzattal. Békáknál sok

nagyméretű nyirokzsák található az irha és az izmok között, amelyekbe levegőt képesek préselni. https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFTTV4a3htd0NKZjg/view?usp=sharing https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFcVllNXlsT2RDRTg/view?usp=sharing 3 Táplálkozás  Lárváik növényevők vagy mindenevők, a felnőtt egyedek ragadozók.  Elől lenőtt, kicsapható, ragadós végű nyelvük van. https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFYkdxSmRwUC1pdEk/view?usp=sharing  Apró ránőtt fogazattal rendelkeznek.  A nyelést egyes esetekben a szájüregbe süllyeszthető szemfenék segítheti.  Gyomruk izmos szerv, itt történik a táplálék mechanika roncsolása.  Kloákájuk van. Légzés  Jelentős a bőrlégzésük (60%).  Lárva állapotban (külső vagy belső) kopoltyúval lélegeznek.  A békák a gégében található hangszalagoknak köszönhetően hangadásra képesek. Mikor a tüdőből kiáramló levegő a hangszalagokat

rezgésbe hozza, hang keletkezik. A hím békák a hangot a szájgarat üregből nyíló hanghólyagokban még felerősítik.  A békáknak légcsövük nincs, mivel nincs nyakuk, így a tüdők közvetlenül a gégéből nyílnak.  A fejletlen tüdők páros, zsákalakú képződmények, belső felületükön felület megnagyobbító lécek vannak. A tüdők hidrosztatikai szervként is szolgálnak Légcseréjük során nyelik a levegőt (nincsenek bordák, nincs rekeszizom).  Belégzéskor  az állat lesüllyeszti a szájfenekét, az orrnyílásokon keresztül levegő áramlik a szájüregbe,  majd az orrnyílásait egy billentyűvel elzárja, a szájfenekét felemeli és így a szájüreg szűkítésével a levegő a tüdőbe préselődik.  Kilégzésnél a tüdők rugalmas fala összehúzódik és a megnyíló orrnyílásokon keresztül kiszorítja a levegőt. https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFTUtiNTNQd0RYd2c/view?usp=sharing 4 Keringés  A

lárvák keringése hasonló a halakéhoz, egyvérkörös.  Kifejlett állatok keringése két vérkörös, szívük háromüregű - két pitvarral és egy kamrával.  Két vérkörük a kisvérkör (tüdő vérköre) és a nagyvérkör.  A kamrában az oxigén szegény és az oxigéndús vér részben keveredik, ugyanakkor mély zsebek gátolják a vér teljes keveredését. Szaporodás  A megtermékenyítésük külső, a vízben zajlik.  Tápanyagokban gazdag, kocsonyás burokkal körülvett nagyszámú petéiket általában vízbe rakják, és a lárvák fejlődése is itt történik (kivétel álelevenszülők, habfészket készítők).  Fejlődésük közvetett, a lárvák átalakulással (metamorfózis) fejlődnek.  A vízben fejlődő, halszerű lárvák (ebihal)  kopoltyúval lélegeznek,  kezdetben nincsenek végtagjaik,  farkuk van,  oldalvonalszervük van,  először a hátsó, majd az mellső végtagjaik fejlődnek ki (békáknál).

https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFYUhMVzkzV2FWS00/view?usp=sharing Érzékszervek A szárazföldi élethez való részleges alkalmazkodás az érzékszervek szintjén is megnyilvánul.  A szemgolyó felépítése hasonló a halak és általában a gerincesek szeméhez. Kialakultak a szemet a kiszáradástól megvédő szemhéjak és könnymirigyek. A szemek már képesek távoli tárgyakat is látni.  A hallás és a helyzetérzés szerve a belső fülben található. Kialakul a középfül, benne egy hallócsonttal. A dobhártya, amely felfogja a levegő rezgéseit, a fej két oldalán a bőrfelszínnel egy síkban helyezkedik el.  A szaglás helye az orr belsejében elhelyezkedő szaglóhám. Az orrüreg közlekedik a szájüreggel.  A szájban érzőbimbók vannak, de ezek inkább tapintó, mint ízlelőszervek.  A tapintás és hőérzékelés képletei a bőrben elszórt érzéksejtek, idegvégződések. 5 A kétéltűek osztályának ma élő

rendjei:  Lábatlan kétéltűek pl. ceyloni gilisztagőte https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFeUJqYlMtM2s3R3M/view?usp=sharing  Farkos kétéltűek pl. foltos szalamandra https://drive.googlecom/file/d/0B15KJwYa2uMFa0V5RVpUQnRUQVE/view?usp=sharing  Farkatlan kétéltűek vagy békák, pl.: sárgahasú unka, barna varangy, zöld levelibéka, kecskebéka 6 Gőték: a hazánkban honos pettyes gőte (A) és a tarajos gőte (B), akváriumban tartott mexikói axolotl fehér (C) és normál pigmentációjú változata (D) Békák: kecskebéka (A), tavibéka (B), erdei béka (C), barna (D) és zöld varangy (E). Afrikai karmosbéka (F, G), zöld levelibéka (H). A képek forrása: ELTE TTK Biológiai Intézet. 7