Filozófia | Felsőoktatás » Filozófia tételek, 2003

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 31 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:2244

Feltöltve:2004. június 14.

Méret:295 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

1. A filozófia alapirányai és diszciplinái A filozófia a bölcsesség szeretete, bölcselet, a megismerés általános formája. Mi a filozófia: A legmagasabb rendű értelmi tevékenység az emberi társadalom fejlődésével párhuzamosan fejlődött az emberi szellemi képessége. Definíciója: bölcselet a megismerés általános formája, az ember alapvető kérdéseivel foglalkozik mint : a lét , az élet, a megismerés, a lélek, a túlvilág és az Isten kérdéseivel. A filozófia alapirányai: 1, metafizika: A középkori filozófiában vizsgálja a mindenmás tudomány által előfeltételezett alapfogalmakat. Ezek: lét, létezés, mozgás, tér, idő, dolog, ok, cél, erő, anyag stb 2, Ismeretelmélet: Az ismeretelmélet vagy gnoszeológia, episztemológia az emberi megismerés eredetével, lényegével, és korlátaival foglalkozik. 3, Etika: Az etika az erkölcsiség forrását, tárgyát vagy célját vizsgálja. 4, Esztétika: A művészet filozófiája, a

világ tökéletességeire vonatkozó érzéki megismerés. 1, Metafizika felosztása: Klasszikus metafizika.(monizmus, dualizmus, pluralizmus, ezek a végső okokat keresik) (materializmus, spiritualizmus, teológia a végső okok minőségét keresik) Modern: XVIII sz. metafizika rendszer alapja: legfőbb lény akaratszabadság, lélek,(teizmus, panteizmus, ateizmus, egyedi Istenszemély felöl közelít,) A lélek mivoltának magyarázata szerint: aktualizmus, intelektualizmus. 2. Ismeretelmélet felosztásai: A megismerés eredete(racionalizmus, empirizmus) Érvényességet tekintve(dogmatizmus, szkepticizmus, idealizmus, realizmus.) 3.Etika felosztásai: Erkölcsiség okait tekintve: (autónomizmus, reflexiós etika) Tárgyát tekintve: (egóizmus, individualizmus,) Célját tekintve:(szubjektivizmus, objektivizmus) 4, Esztétika felosztásai: Szépművészet tudománya szerint: érzelem esztétika, akarati esztétika. Hely szerint: művészet esztétika, természet esztétika,

ipari esztétika Stilusai: Egyiptomi, korai Görög, római, bizánci, nomád, román, reneszánsz, barokk, rokokó, primitív, avangard, poszmodern stb A többi filozófiai diszciplina: 1, Vallásfilozófia: A vallás Aquinói Szent Tamás szerint az ember odarendelése az istenséghez mint első elvhez és végső célhoz. A vallás a legkorábbi ismert idők óta az emberi társadalom szerves része. Az Őskorban a totemizmus, mágia, fetisizmus, sámánizmus A vallástörténet szembekerül a szent fogalmával, a lét, jelenés és igazság fogalmait hordozza. Ma nyolc etikai fejlett vallás van: bráhmanizmus, hinduizmus, budhizmus, a kínai univerzizmus, párszizmis, a zsidó vallás, kereszténység, és az iszlám. 2,Történelem filozófia:A történet leírás egyben értékelés is a történeti események jelentése és egymásutániságuk logikája adja a történet filozófiát. Ilyen formán a történet filozófia az emberek cselekvéséből törekszik megállapítani

az eszméket és a szükségszerű megvalósulást. Az irányzat első képviselői: Vicó, Voltaire, Rousseau, 3, Társadalom filozófia: A társadalomról hasonlótudományos igényű leírások, magyarázatok bontakoztak ki mint a természetről. A társadalomról szóló tan csak tudományos az egészet tekintő- vizsgáló eszközökkel érheti el egymást. Comte kifejti: csak együttes emberiségnek, társadalomnak van fejlődés története, A kis egész, az egyed sorsa beleolvad a nagy egészbe, az egyetemesbe. 4, Jogfilozófia: A jogfilozófia vagy jogelmélet a jogtudomány alapjaival, a jog lényegével, eszméjével, fejlődésével, rendszerével, céljaival foglalkozik. Kérdései: Mi a jog? Milyen a jog és az erkölcs viszonya? Hogyan bírál a bíró? A skolasztikából, metafizikából és a keresztény teológiából ered a természet jog. Aquinói Szent tamás, Jeremy Bentham 5, Politikai filozófia: tisztázza a politika fogalmát, s kialakítja a politikai

véleményalkotás érveit. Témái a közügyek: a képviselet, magántulajdon, a büntetés, a női egyenjogúság A politikai filozófia elsősorban az államot és intézményeit vizsgálja. Alapkérdése a társadalmi igazságosság. 6, Nyelv filozófia: A nyelvhasználat filozófiája, a nyelvet és a fogalmait logikailag és nyelvileg elemzi. Kiindulópontja, hogy minden gondolat nyelvi kifejezést igényel A beszéd a szellemi- lelki folyamatokat kommunikálja. 7, Antropológia: Az emberi természetet szeretné meghatározni , úgy hogy egyesíti a különböző kutatási eredményeket. Kérdése: Mi az ember? Az antropológia XVIII-XIX szban az emberi fajok leírásával foglalkozó biológia volt, de bele foglalta a ma néprajznak, őstörténetnek, szociálpszihologiának nevezett tudományokat is. 8, ontológia: vagy lételmélet, magát a létet és valamennyi létezőt a lét egészéből kiindulva vizsgálja. 9, Természet filozófia: A természet bölcselet magába

foglalja a természetről és az életről szóló összes ismeretet. Feladata: az eseményeket egy közös alapelvre visszavezetni, s a ható okok törvényszerűségét általánosítani. 10, Logika: A logika tudományos tárgya a gondolkodás, nem a gondolkodás lelki folyamata, hanem a gondolkodási alakzatok vagy gondolatformák, s ezek kapcsolódásai, valamint a kapcsolatokat létrehozó logikai műveletek. 11, Tudomány filozófia: a tudományra vonatkozó általános kérdésekkel foglalkozik, Vizsgálja a tudományos elmélet és a való világ viszonyát, az ok és a magyarázattermészetét. 2. A filozófia keleti előzményei: Az Őskor hagyatékai: írásos emlékek nincsenek ezért az őstörténet a kultúrtörténet szellemi hagyományai, valamint tárgyi dokumentumai alapján következtetjük. A közlésre a képnyelv szolgált, a csillagászat nyújtotta az írásos nyomokat megelőző közös nyelv elemeit. Napjainkban még hiányos a mítoszok kiértékelése,

feldolgozása. Egyiptom és Mezopotámia: vallása a kultúrára a piramis feliratokból, papirusztekercsekből következtetünk, melyek himnuszszövegeket, meséket és mondákat tartalmaznak. Egyiptomi vallás igen erősen megőrizte az őskor totemizmusát ill. csillagmítoszait A fáraók megjelenése után a korábbi állat és természet istenek emberi vonásokat kaptak, Set éji birodalmából Osiris isteni világosságáig kel eljutniuk. Az Osiris kultusz az egész országban elterjedt Mezopotámiai vallásban nagy szerepet játszanak a Kerubok, a királyi paloták , templomok bejáratait őrző szárnyas oroszlánjai, a gonosz démonok, a sárkányok, és az ősi totemizmus. Egyiptom: Intelmek a szépirodalom és a filozófia határán álló műfaj: pl.: IV dinasztia idejéből: Kagemi intelmek, Kr.e 2000-ből Ptahhotep intelmei, majd a késői intelmek Halottak könyve kr.eXVI sz-ból való Ebből tanulhatta meg a halott a koporsóban a halhatatlanság, az örök boldogság

tudnivalóit. Mezopotámiai előzmények: Gilgames-eposz, Enúma elis, Gilgames –eposz: kr.eXXVII sz hősmondák főszereplőjének megmenekülését és a honfoglalást mutatja be. Gilgames félig ember, félig isten volt. Enuma elis: Óbabiloni teremtéstörténet a világ keletkezéséről, az ég és a föld szétválasztásáról szol. Indiai előzmények: Hindu szent irodalom a Purana(régi történetek) Krisna életének korai szakaszát beszéli el. Bhagavad- gitá( A magasztos isten szózata, a hinduizmus leghősibb , legfontosabb vallási szövege.) Dhammapada: A tan szavai avagy az igazság útja. Főként erkölcsi tanításokat tartalmaz Kínai Előzmények: Tao-te-king az erény útja, mely a kínai népi vallásának a taoizmusnak a forrása. Beszélgetések és mondások a Konfuciusnak tanítványai által összeállított etikai műve. Az államban uralkodó rend kérdéseit feszegeti. Közép és közel- keleti előzmények: Aveszta prófétának ősrégi

hagyományokon alapuló tanításait tartalmazó ősi iráni vallási szent szöveg. Biblia: A zsidó vallás szent írásait a héber Biblia tartalmazza, első része a zsidóság könyveinek a gyűjteménye, melyben Istennek a Zsidó néppel kötött egyezségét meséli el. A Biblia témája: Az Isten akarata, az ember válasza és körülményei, azaz Isteni sorsok Brahmanizmus, Hinduizmus: A védikus vallást a bevándorlás után főként a korábbi varázslókból szerveződött törvénytudók készítették. Brahmanizmus: A kasztrendszer kialakulásával összefüggésben jött létre. Nagy Isten háromság alakult ki: Brahma, a teremtő; Visnu a fenntartó; Síva a pusztító; A hindu szent iratok kétféle írások szankszrít nyelven: természetfeletti eredetű kinyilatkoztatások, emberi emlékezésen alapuló hagyományok. Védák Kinyilatkoztatott szent szövegek gyűjteménye Véda jelentése: tudás, az ősi vallási világnézet filozófia az emberről, világról,

erkölcsről. Budhizmus: kr.e VI sz A kasztrendszer elnyomása alatt szenvedők között jött létre Öt alaptörvény: nem szabad állatott , embert ölni, nem szabad más tulajdonát elvenni, tartózkodni kell más asszonyától, tilos hazudni, óvakodni kell az alkohol fogyasztásától. A szerzetesek élete még szigorúbb! A Buidhizmus főleg vallás erkölcstan mely mutatja az utat a rosztól való szabadulásra. Kínai univerzizmus: eleme ősidők óta az ősök kultusza, hitük hogy haláluk után tiszteletadással tartoznak nekik. Közel-keleti előzmény: A kinyilatkoztatott zsidó vallás , amely az egyedülálló, túlvilági Isten hite. Keleti filozófia történet: Indiai filozófia:A lokajáta iskola. Vissza a védákhoz Kínai filozófia: Konfiucius, Loo-ce. 3. A filozófia Görög előzményei: Görög vallástörténet a görög vallás ősi elemei, istenei, mítoszai az ókori görög kultúra máig ható jelentős eleme. A Görög mitológia az európai

műveltség gondolkodási és látás módjának, életstílusának és eszményeinek jelentős táplálója ahol a természet és élet harmonikus egységet alkot a vallási és művészi szépség jegyében. Az őskori Homérosz és Pheidiasz műveit megelőző idővallásai csökevényes formában maradtak fenn: fetisizmus, totemista elképzelések. A görög vallás fejlődése: A történeti kort megelőző két évezredben alakult ki a görög istenvilág is. Héra, Athéna, Artemisz, hermész stb A természet imádat a növények és állatok tisztelete, valamint a termékenység kultusza a természet közelségre utal. A különböző formában megjelenő istennők utalnak a matriarchális maradványokra. A Görög istenvilág: Az istenek családja mint uralkodó dinasztia, környezetével együtt valóságos isteni államot alkotott. Székhelyén az Olümposz hegy csúcsán Zeusz az ég, és a vihar istene, istenek és emberek atyja, felosztotta a világot két testvérével.

Poszeidon lett a tengerek, Hadész az alvilág, Zeusz felesége Héra Istennő a házasság őre. A többi isten Zeusz gyermekei közül került ki pl lánya Athéna a harcos szűz, vagy Pallasz Athéné aki a kézművesség pártfogója. Hermész az utazók, vándorok istene, Árész a viszály, a harc istene. Aprodité a szerelem istennője stb A klasszikus görög vallás: Az istenek emberszerűsége hozzásegítette a görögöket önmaguk megismeréséhez, a független emberi szellem kialakulásához. A kultusz rendjét az ünnepek és a szertartások szabályozását elsősorban Apollón delphói jóshelye végezte. A filozófia és a tudomány művelése nem a papság feladata volt, hanem a laikusok, költők és gondolkodók művelték. A vallást csak a szokás és a hagyomány szabályozta. A görög gondolkodás így bizonyos területeken és irányokban példátlan szabadsággal fejlődhetett. A Római vallás felemelkedése: Kr.e V sz a görög vallás átalakult,

megváltozott s új korszakot nyitott: a hellesztikus- római vallást Róma a meghódított görög világ kultúráját átveszi, majd átalakítja. Minden Isten a Római állam tulajdona lett. Görög művészet: Az első Görög templomok Mükénei mintákat követtek. A sírok mellé agyag áldozati edények, valamint fogadalmi tárgyak kerültek ezek mutatják a korszak művészetét. A motivumok igen egyszerűek, koncentrikus körök, félkörök, hullámvonalak. Változást a kre VII sz hoz. mikor a kereskedelmi kapcsolatok révén érkező keleti hatás beépül a görög művészetbe Az archaikus és klasszikus stílus: A VI. sz-ban a művészet a drámát És az archaikus stílust produkálta. Archaikus stilus a görög életigenlést a természetcsodálatot és a létezés örömét kifejező műalkotás. Az V sz a klasszikus görög dráma és művészet százada Hagyományvesztés és új szemlélet: Orpheusz. Az orfikus költemények (teologiák és kozmologiák a kr.e

VI sz) a trák mágikus erejű dalnok nevéhez fűződnek Homérosz: Az Iliász , és az Odüsszeia a legendás homérosz két eposza az életigenlés példája. De az örömök hirdetése mellett szól az élet árnyoldalairól is. Hesziodosz: Görög parasztköltő, mítoszokat, filozófiai okfejtéseket és erkölcsi megfontolásokat formázó műve az istenek születéséről és a világrend kialakulásáról szól. A hét bölcs: A korszaknak általános jellemzése a világ rendjéről és benne az ember helyéről szóló evilági, földi magyarázatok keresése, az addigi égi magyarázatokkal szemben. Az átalakulási folyamat során eljutnak a mítosztól a logoszig. Vagyis az ember alakú istentől az egyetemes természeti elvekig, az emberi észig. A megváltozott szerepnek kifejlődése a hét bölcs megkölönböztetése A legfontosabbak: Thalész, Biasz, Pittakosz, Szolón,. Tanácsaik összhangban jórészt azok tanulságaként születtek. Tanácsaik máig

életszerűek Pl: Ismerd meg tenmagadat ! Ne járjon a nyelved elébb az eszednél! 4. Szokratész előtti filozófia: Kr.e VI sz-ban rendszeres kutatás indul a mítoszos teológiai világmagyarázat legfőbb kérdéseinek megválaszolására. Ez lesz a görög filozófia első kozmó centrikusnak nevezett korszaka. A természet rendjét törvényeit az eddigi gondolati eredményekből kifejlődő természetfilozófiai iskolák törekszenek megragadni azzal, hogy a természet keletkezését konkrét végső októl magyarázzák. Ezzel a világ, amelyet elődeink korábban genetikai folyamatnak ábrázoltak, az ő felfogásukban fokozatosan önszabályozóvá lesz. ION iskola: egyetemes és egyforma ősökre következtet. A végső okot mint ősanyagot elvonatkoztatás útján gondolja megtalálni. Thalész: kr.e 624-546 matematikus csillagász, bölcselő Szóban tanított, geometriai tétele ismert. A holdról megállapította, hogy saját fénnyel nem rendelkező égitest

fényét a naptól kapja. Kiszámította az év pontos hosszát Szerinte a föld a vízen nyugszik, s minden élőnek szüksége van a mindent átható vízre. A víz élő, és önmagától mozgó A víznek és minden dolognak lelke van, s minden tele van istenekkel. Anaximandrosz: kr.e 611-546 Thalész milétoszi tanítványa és követője, aki világtérképet készített és rövid értekezést írt a kozmológiáról. Anaximenész: kr.e 858-525 valószínűleg Anaximandrosz tanítványa, aki új szemponttok szerint folytatta a militosziak munkáját. Megmagyarázza a szél, a hó, a jégeső, a villámlás, a földrengés, a nappali és az éjszakai szivárvány keletkezését, s a holdfogyatkozást. Napórát állít fel és a holdfényt a naptól származtatja. Dór iskola: Székhelye dél- Itáliai Kroton. Legfőbb célja a dór erkölcsi nevelési elvek tudományos rendszerbe foglalása. A dolgok kezdete és lényegi elve szerintük a szám, a matematikában pedig a

Püthagorasz- tétel az irracionális számviszonyok felfedezéséhez vezetett. Püthagorasz: kr.e 584-504 az iskola alapítója melynek alapelve a szám Taraszi Arkhütasz: működése kr.e 400-350 közé esik A matematika első rendszerbe foglalója, a logika megalkotója. Herakleitosz: kr.e 544-484 Epheszosz filozófusa, tanítása szerint a létező világ a létezők sokaságáról pluralitásáról győz meg. Eleai iskola: Tanítása szerint minden a létre mint egyetlen alapelvre vezethető vissza. Xenophanész: kr.e 570-475 elégiáiról és filozófiai tárgyú gúnyverseiről ismert költő, vándorénekes. Parmenidész: kr.e515445 nagy tekintélyű törvényalkotó, több város alkotmányát ő írta meg. Az ismeret igazi forrása az ész és a gondolkodás, mert csak ezek a valóság megismerői Atomelméleti iskola: Szerintük a létező dolgok végső elemei nemcsak mennyiségileg hanem minőségileg is egyenlők. Leukipposz: az atomelméleti iskola megalapítója.

Társa Demokritosz a nevető filozófus aki tudásával Platonnal és Arisztotelésszel vetekszik. 5. A szofiták, szoratész és Platon: Szofisták: Az első társadalomtudósok, fellépésük a kr.eV sz-ra esik Nevük a bölcs tudós embert jelölte. A fiataloknak tandíj ellenében retorikát tanító vándor tanítok, de a filozófiai ismereteket is tovább adták. A szónoklaton kívül tanítottal még: irodalom történetet, irodalom elemzést és mennyiségtant. Szerintük helyes vitatkozással az ellenfél meggyőzése még akkor is lehetséges ha az igazság az ellenfél oldalán van. Tudni kell róluk, hogyha elválaltak egy ügyet de az ellenfél több pénzt ajánlott fel hajlandók voltak átállni az ellenfél oldalára. A természet és a törvény ellentétét hirdették. Híres szofisták: Protagorasz: kr.e481-411 Szerinte megismerésünk csak is érzéki megismerés lehet, minden ember előtt csak az létezik, amit létezőnek tart, s az nem létezik amit nem

tart annak. Megállapítja, hogy az Istenekről semmi biztost nem tudunk sem azt, hogy léteznek sem azt, hogy nem. Gorgiász: Sziciliai volt, jó szónok a retorika tanítója, inkább csak valószínűségeket keres nem igazságokat. Szókratész:kr.e:470-399 Szofistaként kezdett, majd a gyakorlati filozófia (etika) megalapítója lett. Tanításait Xenophon és Platon írta le Azt írta le, hogy nagy jelentősége van az önismeretnek. Mindenkivel szóba áll, s hétköznapi kérdésekből kiindulva a dolgok lényegét igyekezett felfedni. A helytelen válaszokat nem cáfolja de addig kérdez amíg ellenkezőjére fordítja beszélgetőtársa nézeteit. Szerinte az emberi élet legfőbb célja a tanulás Módszere az indukció a fogalmakat az ismerős dolgokról szerezhető képekben állította össze. Célja a tudás elérése volt. Szokratésznál jó az ami a természet törvényeinek megfelel , főérdeme, hogy felfedezte az indukciót a tudományos módszer egyik

formályát. Mottoiból: senki sem hibázik készakarva! Tudom, hogy nem tudok! Platón: Szokratész legnagyobb tanítványa aki minden idők legeredetibb és legnagyobb gondolkodójává válik, hatalmas megfigyelő képességgel, kutató erővel értelemmel rendelkezik. Platon régi nemesi család sarja akinek ősei között volt király is Szokratész halála után elmenekül s utazgatásai során érinti Egyiptomot, Libiát majd Sziciliát. Szűrakuszai Tűrannosz udvarában megsérti az uralkodót, aki dühében majdnem kivégezteti, de eladják rabszolgának s egy barátja váltja ki. Püthagoreusz mintájára megalapítja iskoláját az Akadémiát. Bevezeti ideáit: Kell valami változatlannak lenni a világon Ez a valami a világ előtt létezett, tökéletes változatlan. Ez az idealizált világ ide sugároz s a lelkünk onnan jön A Demokrácia Platon szemében kellemetlen. Vagyonközösséget, nemi közösséget hirdet Mindenki csak annyit kapjon amennyire szüksége van.

Korszakai: Első vagy szókratikus korszak: Ekkor főleg erkölcsi kérdésekkel foglalkozik. Második vagy átmeneti korszak: jellemzi a szofisták bírálata és a dialektika kialakulása. Harmadik vagy virágkor: idea elmélet Negyedik vagy öregkor: metafizika háttérbe szorulása, idea elmélet ismeretelméleti vizsgálata. Platon ideatana és ideális állama: Tanítása szerint mivel az érzéki lét változandó, nem ismerhető meg teljesen és igazán. 6. Arisztotelész, Hellenizmus, Újplatonizmus: Ariszotelész: Platon legnagyobb tanítványa kr.e384-322 széles látókörű filozófus, bölcselete kora valamennyi ismeretét rendszerezi. Gyakorlati ember volt, Nagy Sándor nevelője majd Nagy Sándor által felfedezett dolgok rendszerezője. Könyveket írt Művei Organon, Logikai Alapfogalmak, Beszédelmélet, Bizonyítás. Retorika és Poietika, kb ezer kisebb- nagyobb művet hagy magaután. Kiműveli a logikát, meghatározza az esztétikát Arisztotelész a

gondolkodást tudományos rendszerré teszi, célja a mindenre kiterjedő tudás. A tudományt felosztja előkészítő tudományra,(logika) és elméleti (teoretikus) tudományra, (ahol az ismeret öncél,) valamint gyakorlati (praktikus) tudományokra és poetikus tudományokra. A gondolkodás tudományban Arisztotelész vizsgálta először formálisan a gondolkodás rendjét. Megállapította, hogy a tudás olyan egyetemes és szükségszerű ismeret, amihez az ész segítségével, a tapasztalati ismeret vévén jutunk. ”Nem kell megkettőzni a világot ideálra és való világra”. Vizsgálja az embert és a világot Megállapítja, hogy a világot fellehet osztani hold alatti és hold feletti világra. Arisztotelész tudománya: metafizika alapelve szerint a forma az anyag megvalósulása, az anyag a megvalósulás képessége. A létezés feltétele, hogy a kettő együtt jelentkezzen Természet filozófia: négyféle változás 1, keletkezés- elmúlás, 2, növekedés-

fogyás, 3, tulajdonságok változása, 4, helyváltozás, A tér Arisztotelész szerint nem test, hanem a testeket elválasztó határ. Lélektan: A lélek és a test létegységét vallja. Etika: Etikája hasonlít Szokratészékhez és Platonéhoz, amennyiben a legfőbb jó nála az emberi cselekvés tökéletessége. Politika vagy államtan: a társas együttélés tudománya , mert az ember társas lény melyet megmutat a nyelv, a jog és az igazságérzet. Politika vagy művészet elmélet: Arisztotelész szerint a művészet a típusok bemutatásával történő utánzás. Hellenizmus: Arisztotelész halálával lehanyatlik az elméleti szellem, megszűnik az élénk közélet. Az életproblémák fontossága miatt az etikai kérdések kerülnek előtérbe Sztoicizmus: Kitioni Zénon sztoicizmus megalapítója, legfontosabbnak az etika kutatását tartotta. Középső Sztoa: A római Birodalom felé közvetíti a sztoicizmust Poszeidonosz sztoikus iskola legnagyobb alakja

foglalkozott természetrajzzal, földrajzzal, csillagászattal, Ciceró tanult nála és barátja volt. Késői Sztoa: Olyan Római tudósok tevékenységében valósult meg mint Seneca, Epiktetos, Marcus Aurelius. Római kultúra és filozófia: jellemezte a különböző filozófiai rendszerek használható egymásnak nem ellentmondó tételeinek a kiválogatása. A hellenizmus elterjedése része a kre II.-I sz római kulturális fejlődésnek A Római Birodalom nyugati részén a latin forma alakul ki. A legfőbb kulturális fejlemény a vallás átalakulása Minden isten a Római állam tulajdona lett s a kultusz, a szertartásrend szigorúan meghatározott volt. Újplatonizmus: Platon filozófiáját eleveníti fel, de a Platoni dualizmust monizmussá alakítja át. Újplatonizmus fő képviselője Plotinosz Egyiptomban született 50 éves korától írja le tanításait. Kiáradás elmélete szerint Istenből árad ki, keletkezik Egy- hasonmás Az anyag nem más, mint a szellemi

világ árnyéka. Az Istenség az valamilyen öntudatlan valami Újplatonizmus keveréke volt a héber világfelfogásnak, a tórabeli erkölcsi tisztaságnak és a régiek megújító filozófiai iskolák eredményének. 7. Kereszténység, patrisztika: A kereszténység és a filozófia: Az újplatonizmus alexandriai iskola azt tanította, hogy az anyag Isten teremtő akarata által a semmiből jön létre. Az újplatónizmus minden maradványa beszivárgott a kereszténységbe. A keresztény filozófia: Maga a keresztény filozófia tulajdonképpen a görög filozófia terminológiájában adja gondolatait. A szellemileg és erkölcsileg lehanyatlott és megtört pogány világot a keresztény új vallás készen találja arra, hogy benne a mitoszok helyét rövid idő alatt a kinyilatkoztatások töltsék ki. A filozófia hitvédővé válik, az istenség tulajdonságait , illetve hatásait keresik. Eredendő bűntől való megváltás iránti vágy Teológiai szempontok felöl

közelíti meg a filozófiai gondolkodást. Kunrán kreII sz létre jött település a Holt –tenger ÉNY-i partvidéken Az ott működő vallási közösség iratait a Kemrák környéki barlangokban találták meg 1947-1960 között. A holt tengeri tekercsek felfedezése igen nagy esemény volt, s bizonyosság arra, hogy a héber Biblia már kr.e 70 körül kialakult Jézus krisztus kre6- kru 30 Galileából származott, azaz a zsidóknak idegenek közül. Jézus az évezredek óta várt Isten fia és ember fia, a világ világossága, a földre szállt szeretett, aki öröktől fogva létezik. Jézus a világra leszállt Szentlélektől született, s tanításával a szeretett istentudatát akarta az emberekbe ültetni. Ellenfelei keresztre feszítették, ahol meghalt majd eltemették. De legyőzte a halált harmadnapra feltámadott és megjelent tanítványainak, majd negyven nap után látható fényként a mennybe emelkedett. Kereszténység terjedése kru I sz keresztény

közösségek Kis-Ázsiában, II.sz, Görögország Egyiptom, Római birodalom, Gallia, Észak Afrika IV sz. Államvallás lett Kereszténység kialakulása során más vallások hatottak rá, átvett régi kultuszok miatt többen fogadták el az új hitet. Az első keresztény közösségek szegényekből, rabszolgákból álltak. Fokozatosan szakítás a zsidó vallással és a tisztán keresztény ideológia kialakulása Az egyház keletkezése: A keresztény ideológia szerint az egyház „Krisztus testeként” a világ teremtése óta létezik, ám a valóságban az egyház sokkal később keletkezett mint a kereszténység. Az egyházi szervezett létrejötte idejére a keresztény gyülekezett már nem csak szegényekből, ha nem tehetősekből is állt. A pénzügyek intézésére püspököket választottak, a III sz-tól megjelennek az érsekségek. Majd kialakult az egyházi hierarchia 313-ban Constantius császár a keresztény vallást egyenrangúnak ismerte el a Római

Birodalom minden vallásával. A kereszténység üldözött vallásokból uralkodó vallás lett. A Római Birodalom felbomlása, a Ny és K Római Birodalom kialakulása után keletkezett Bizánci területén 1054- ben a kereszténység kettészakad: nyugati és keleti egyházra. A Ny-i egyetemes világegyház katolikusnak a keleti ortodoxnak nevezte magát Patrisztika: A keresztény filozófia görög filozófiai fogalmakat használ. Első korszaka az egyházatyák működésének a kora a patrisztika. Az egyházak mind a hitet, mind a tudást fontosnak tartotta A középkori filozófia túlnyomórészt metafizikai irányú a természettudományok fejletlensége miatt. De a tapasztalati vizsgálódást sem veti meg. Uralkodó témája az Isten-eszme Legfőbb tudománya a teológia. A filozófiát az egyházi vezetésű iskolákban művelik, innét a skolasztikus elnevezés Misztérium vallások: jelentették az átmenetet az egyistenhit és a kereszténység kialakulása felé.

Fontosabb fejlődés Keleten ment végbe ahol sajátosan ötvöződnek a Görög és a keleti vallási eszmék. Gnoszticizmus: szintén az ókeresztény kor vallása amely az anyagot eredendő rossznak ítéli. A világban a rossz valóságos erőként szerepel, s a világ a jó és a rossz küzdelmének a színpada. Apollogéták: II sz. apollogéták vizsgálták először a hit és az ész viszonyát Céljuk a kereszténység elleni érvek leszerelése volt. A kereszténységet a filozófia legmagasabb formájának tartották A patrisztikus bölcselet vezéralakja Szent Ágoston volt. Hit és tudomány harmóniájának nagy teológiai és filozófiai felkészültségű megmentője. Önmagában elmerülő lélek, a benső ember és az istenség kapcsolata jellemző egész filozófiájára. Patrisztika hanyatlása: A 800-ig tartó patrisztikus korszak Szent Ágoston és Nyssay Szent Gergely filozófiájában érte el tetőpontját. Utánuk nincsenek már eredeti gondolkodók, nagy

rendszerezők A cél csupán a korábbi filozófia eredményeinek összefoglalása. 8. Skolasztika: A Ny. római Birodalom bukása után a kolostori iskolákból kinőtt NyEurópai Egyetemeken kialakult katedra filozófia, iskola filozófia lett a skolasztikus filozófia, amely a hitigaságokat akarta okszerűvé és közérthetővé tenni. A skolasztika a patrisztikától örökölt dogmarendszert akarta érthetőbbé tenni. Ugyanakkor a skolasztikus módszer nem a megfigyelésen, hanem a korábbi gondolkodók és a Szentírás tekintélyének figyelembe vételén alapszik. A skolasztika kialakulása: Scotus Eriugena, majd Szent Anzelm a skolasztika atyja . Nevét racionalista és rendszeres módszeréért kapta. Canterbury érseke volt, művei nagyrészt teológia tartalmúak. A skolasztika Dominikánus virágkora: A skolasztika virágkorát Arisztotelész tanainak diadala jellemzi. Az egyetemeken virágzik a filozófia oktatása Ekkor a ferences iskola emelkedik ki a

szerzetesrendek közül.1200-1280 kiemelkedő Albertus Magnus Domonkos rendi püspök, századának legtermékenyebb filozófusa. Arisztotelész minden művét védelmezte. Érthetővé akarta tenni a természettudomány minden ágát, a logikát, a retorikát, a matematikát. Aquoni Szent Tamás tanítója és mestere volt Szent Tamás: Arisztotelész tanításait összeegyezteti a keresztény világképpel, de a hitet a tudás fölé helyezi. A hitet és a tudást élesen elhatárolja egymástól. Míg a tudás elvont tapasztalat, addig a hit tételei természetfölötti eredetűek s tárgyuk az értelem számára átláthatatlan. A skolasztika Ferences virágkora: XII sz. egyházi reform mozgalom vezetője Assisi Szent Ferenc 1181-1226 a férfi és a női Ferenc-rend alapítója. A szegénységnek szentelt életével, testvéri szeretettel és sajátos lelkiségével nagy elismertséget vívott ki és igen sok követőre talált Szent Bonaventura: 1217-1274 Ferenc rendi szerzetes a

teológia magisztere, bíboros érsek, egyháztanító, a keresztény bölcselet egyik legjelesebb képviselője. Grossetéte Róbert: Az agol szellemiségű oxfordi egyetemen sajátos empitikus színezetű filozófiát, természettudományt és a matematikát művelték. Kitűnt az oxfordiak közül Greathead Róbert s tanítványa Rogerius Bacon. Skolasztika hanyatlása: William Occam oxfordi ferencest tanaiért eretnekséggel vádolták, de ő sem ismerte el a pápa világi jogait. Matematika és természettudományi szellemben gondolkodott. 9. A reneszánsz: A humanista reneszánsz: Az antik filozófia túlnyomórészt esztétikai volt azaz szépség és igazság elválaszthatatlan fogalmak. Az esztétikai világfelfogással szemben a középkori filozófia kizárólag vallásos jellegű volt. Ezért nevezzük teológikus filozófiának Az újkori filozófia először lerázta a dogmák bilincseit, elvetette Arisztotelész föltétlen tekintélyét. Az emberi képességek

fejlesztésével a művészetek és a tudományok tulajdonképpeni megalapítója lett. A humanizmus: a reneszánsz eszmeiségeként, erkölcsi és tudományos megjelenési formájaként a modern filozófia átmeneti korszaka. A humanizmus olyan irányzat, amely az embert jellemző erkölcsi és értelmi tulajdonságokat a görög-római klasszikusok műveiben találja meg. A humanizmus központjában az ember áll A humanizmus elindítói: Dante, Petrarca, Boccaccio, a három firenzei koszorús költő. Dante: Isteni színjátéka a korszak a tudás páratlan mélyen vallásos összefoglalása. A középkori ember gondolatai a világról, Istenről és a túlvilági életről. Petrarca: A nagy emberi érzelmek hatásos ábrázolója. Szerelmi lírája századokig az európai költészet mintája. Új irányzat a teológiával szembeforduló gondolkodás racionalizmusa, valamint a tudatosan hangsúlyozott élet öröm. Vallásos volt de ostorozta a papság bűneit Boccaccio: Az

európai próza új hangján szól, s a kor embertípusait mélyen átélve ábrázolja. Kiemelkedő humanista később Ny. Európában Erasmus: Az északi reneszánsz legnagyobb tudósa, a szellemi szabadság szellemi atyja. Fontosnak tartotta az egyház egységét, célja a kereszténység megtisztítása volt. Hit a nevelés hatalmában. A reneszánsz mozgalma és kultúrája: Az antik kultúra újjászületése a török elöl Itáliába menekülő görög tudósok révén indult el. Ez kezdetben az antik alkotások formáinak felújításában állott. A reneszánsz Észak Itáliában Toscana városában született meg, és a XV sz. eleji Firenze lett Európa szellemi fővárosa A reneszánsz kultúra: a kor viszonyainak megfelelő új magasrendű kultúra mely elsősorban a művészetek terén megjelenve kifejezi a polgárosodó ember világias gondolkodását, tudás vágyát, új izését. A reneszánsz művészet: jellegzetessége, hogy uralkodóvá válik a valóság

ábrázolás igénye. Szenvedélyesen keresték a térábrázolás törvényeit, kutatták az emberi test szerkezetének törvényszerűségeit, Az építészettől különvált képzőművészet fő témája a meztelen emberi test lesz. Képzőművészet nagy alakjai: Giotto: Dante kortársa, művészete egyesíti a régit és az újat, a megfogható földi jelenségeket festette. Masaccio: Giotto tanítványa Kitűnt alakjainak természetességével. Hatása egész Itáliára kiterjedt Építészet kiemelkedői: Brunellechi, Alberti. Szobrászat: Donatello Az érett reneszánsz: Leonardo da Vinci 1452-1519 ízig-vérig kutató, valóságot vizsgáló művészegyéniség. Enciklopédikus érdeklődésű alkotó volt Foglalkoztatta az anatómia, a geológia, az állat és növénytan, az építészet, az erődítéstan, a matematika, a valósághű ábrázolást rendkívüli képzelőerővel társította. Michalengelo: 1475-1564 szobrász, festő, építőművész, költő volt. Már

korai korszakának legnevezetesebb műveivel túlhaladta quatrocentó esztétikáját. Festészetében a kompozíció, a forma és a színek egysége s az egyéni látásmód soha nem látott kifejezőerővel bír. Raffaello: 1483-1520 Firenzében majd Rómában dolgozott, Madonnákat, oltárképeket, portrékat fest. Egyedül álló a képeiből sugárzó életöröm, a finom érzelmek tiszta egyszerű megjelenése. A reneszánsz hanyatlása: az Itália gazdasági hanyatlásával függött össze. Amikor Velence lett a reneszánsz szellemi élet új központja. Az európai változások a reformációhoz, majd az ellen reformációhoz vezettek. A tudomány reneszánsza: 1473-1543 Kopernikusz lengyel matematikus, csillagász, orvos és teológus alkotta meg a heliocentrikus világrendszer elméletét: a föld saját tengelye körül naponta körbe fordul és a mozdulatlan Nap körül évente körbe megy. Ezzel a Föld elvesztette a világegyetem központjának szerepét. Kepler:

1571-1630 német csillagász fiatalon elfogadja Kopernikusz tanait, Kepler a csillagászatban átütő megfigyeléseket tesz. Először elemzi az emberi szemet Galilei:1564-1642 olasz matematikus, csillagász, fizikus, a modern gondolkodás elindítója. Newton:1643-1727 Felfedezi a fehér fény összetett voltát. Reneszánsz Filozófia: Megszűnik Arisztotelész egyedülálló tekintélye. Az új gondolkodás középpontja a firenzei akadémia. Amerika felfedezése, Galilei távcsövének csodái hamar a földrajzi tudás szélesítésére, természeti kutatásra sarkalják a tudósokat. Szintén a természetet magyarázza: Nicolaus Cusanus, Telesius. Ők a létezés módját igyekeznek feltárni Nicolaus Cusanus: előbb ügyvéd, pap, majd bíboros s a reneszánsz legelső filozófiai rendszerét építi fel. A megismerés négy foka nála az érzéki szemlélet, az ész, az értelem, és a misztikus szemlélet. Minden dolog a világon az egész világmindenség tükörképe. Ezek

között a legtökéletesebb az ember aki kis világ, mikrokoszmosz. Giordono Bruno: Az egyház és az Isteni tekintély ellen lázad ezért pusztulnia kel. Francis Bacon: Londoni előkelő, titkos tanácsos, majd kancellár de elveszíti hivatalát. Az előítéletek legyőzésére szólít fel. 10. A reformáció: Vallási újjászületés: a XVI sz. átmeneti korszak az Európai történelemben A polgári átalakulás ideológiai szinten a vallás átalakulásával, a feudális egyház lebontásának szándékával , a teológia eretnekségekkel kezdődött. A társadalmi támogatásokat azonban ideológiai területre terelve tompította is a reformáció, amely nem új vallást akart létrehozni, hanem az államvallássá vált és eltorzult, meghamisított őskeresztény tanításokat szerette volna helyreállítani. Ami a tudományban és a művészetben a reneszánsz Az a vallás számára a reformáció. Azaz a vallási megújulás a reformáció a vallás reneszánsza A

megújítás tiltakozással indult a régi egyházi rend ellen, vallási alaptanítása az, hogy az üdvözítő hit nem a ragyogó szertartások megtartásából, hanem az ember lelki megújulásából ered. Így az új filozófia önállóvá válik, az új jelszó: a tudás és a lelkiismeret azonos! Reformáció megjelenésének okai: kereszténység eredeti, tiszta lényének visszaállítása, tan és a fegyelem megromlásából, a szentségek eltorzításából eredő erkölcsi eltévelyedés. A katolicizmustól azért szakadt el mert az nem ismerte el az eredeti állapot visszaállításának szükségszerűségét. A reformáció nem nemzeti jellegből s okokból táplálkozott, hanem egyetemes polgáriakból a polgárosodásból. Luther Márton: 1483-1546 az emberi természet romlottságát, bűnösségét tekintette kiindulásnak. Úgy gondolta, hogy emiatt az ember saját akaratából és erőfeszítéséből nem tud feloldozáshoz jutni. Luther 1517 október 31-én tette

közzé a katolikus egyházbeli visszaéléseket elitélő 95 tételét a Wittenberg-i vártemplom kapuján. A katolikus egyház gépies, bűnfeloldozó gyakorlatát helytelenítette. A bűnbánat teljes megkerülésének lehetőségét ítélte el az egyházi gyakorlatban. A vitát a Római pápa heves reagálása emelte európai hitéleti válsággá. A teológiai vita politikai jelleget öltött Amikor a pápa híveivel együtt kiátkozta Luthert, Warburg várába menekülve elkészítette az Újszövetség német fordítását, mely Luther legnagyobb alkotásának számít. Ulrich Zwingli: 67 tételből álló reformációs programot alkotott Zürichben -: Telógusként indult de jogász lett. Humanistaként indult de a szentírás tanulmányozása őt is szembefordította a hivatalos egyházzal. 1536-tól a Genf-i egyház szervezéséhez fog 1538ban száműzik majd 41-ben visszatér, Genfet egyházvárossá teszi A református egyházszervezett alapeleme a hívek közössége, a

gyülekezet, amelyet választott egyháztanács kormányoz. Népi irányzatok: Thomas Münzen: anabaptista Jacob Böhme: protestáns naiv misztika. 11. Nagy metafizikai rendszerek: A XVII. sz nagy rendszereit kezdetben a racionalizmus, később az empirizmus jellemzi Ez az ellentét fennáll az újkor nagy rendszerei között is Racionalisták: Descartes, Leibnit, Empiristák: Locke, Berheley, Henne, Racionalizmus: azon álláspont, mely minden ismeretet, függetlenül a tapasztalattól, az észből akar levezetni. Módszerének mintája a matematika A racionalizmus szerint az érzéki ismeret bizonytalan, igazi ismeret csak az ész útján lehetséges. A négy nagy metafizikai rendszer alakítói és jellegzetességei: 1, Descarte: Metafizikailag dualista, anyag és szellem kettősségét hangsúlyozza. 2, Hobbes: Metafizikailag materialista monista, szerinte csak az anyag létezik. 3, Spinoza: Metafizikailag monista, aki nem tagadja az anyag és a szellem létezését, csupán

mindkettőt az istenség attribútumának tartja. 4, Leibniz: Metafizikailag objektív idealista, aki szerint csak a szellemi valóság létezik, s az anyag és a testek a szellemi valóság valamilyen megjelenési formái. Merkatilizmus: Barokk művészet és társadalom. Nagy mozgalmasságot produkált az ellenreformáció mozgalmából kinövő barokk művészet. A barokk az egész társadalomra kihatott, nem csak az építészetre, hanem az egész világlátásra. Ennek lényege, az érzelmeknek az ész fölé helyezése, az érzelem felszabadító hatásán túl azért visszalépés mert az ész addigi vívmányai háttérbe kerültek. A barokk művészet az ellenreformáció talaján keletkezett A teológiai dogmákat a nagyközösség számára is érthetővé teszi. Az ábrázolt szereplők hús-vér emberek, Caravaggió naturasztikus képein. Az irodalomban a barokk törekvése az idő, a mozgás, a változás megragadása. Létre jön az opera, az oratórium és a kantáta

Descartes: Francia matematikus, természettudós, filozófus. Módszertana: legfontosabb probléma a módszer kérdése. A deduktív módszer egy alaptételből a többi tételt levezetni, Descartes kiindulása az ismeret terén a gondolatbeli (idea) , ezért rendszere ideális filozófia. Descartes háromféle képzete: 1,tapasztalat, 2, képzetek 3, velünk született képzetek. Metafizikája: Alapja a szubsztancia fogalma. Descartes szerint a szubsztancia úgy létezik, hogy létezéséhez semmi más dologra nem szorul. A maradandó tulajdonságot attributumnak nevezi. Természet filozófiája: Descartes természetvizsgálata szerint minden érzetminőség a valóságba mozgásjelenség. Embertana: A lélek csupán gondolkodó tevékenységet végez, míg az érzéki, vegetatív működéseket a vérből kiváló életszellemek mozgása hozza létre. Etikája: Az ember a nagylelkűséggel azonos erkölcsi tökéletességet az érzelmek helyes ismeretével érheti el. Descartes

követői: Geulincx, Malebranche, Pascal, Piene Bayle, Thomas Hobbes: Bacon nyomain indul , Hobbes a filozófia módszerének a számolást tartja. Spinóza: Megismeri descartes filozófiáját, de független marad. Alakilag nagyon teljessé teszi Descartes rendszerét de tartalmilag teljesen átalakítja. Leibniz: Kétféle igazságot állapít meg: észigazságot, tényigazságot. Észigazság: matmatika, logika, metafizika Tényigazság: tapasztalati fzika, történeti tények. 12. Agol empirizmus és felvilágosodás: A felvilágosodás Európában a XVII-XIX sz. indul Diadalmaskodott a hagyományoktól, a vallási és egyházi tekintélyektől független világfelfogás, valamint a természet és az ember új fogalma. A felvilágosodás olyan műveltségi állapot, amelyet az öntudatos és elfogulatlan megismerés, a kritika állásfoglalás és a fogalomtisztázásra törekvés jellemez. Az ész fölébe kerekedik a vallásnak, tudománynak is. Az ilyen szellemi

fellendülés többször előfordul a filozófiában (történetében): az antik görögöknél a szofisták, valamint Szokratész voltak az uttörők. A XVIII sz felvilágosulás épp úgy visszavezethető Bacon empirizmusára, mint Descartes racionalizmusára. Angliában a tőkefelhalmozás következtében a városokba költöztek az emberek. A céhek is a városokat támogatják, a városokba bárki gazdagodhat megindul a gazdasági átfejlődés. John Locke: XVII sz. i felvilágosodás első képviselője, skolasztikus filozófiát tanult oxfortban. Loche filozófiájának fő célja az ismeret elmélet, minden ismeretet a tapasztalatból származtat. Berkeley: írországi anglikán püspök. Főműve az emberi megismerés elveiről szóló értékelés Fő célja a hit és az ész összeegyeztetése. Berkeley elismeri a szellemi szubsztanciák létét Szerinte kell lennie szubsztanciális hordózónak, melyen a képzetek léteznek. Ez a hordozó a lélek. Hume: skót

felvilágosító. Ismeret elmélete szerint tapasztalatunk kizárólagos tárgyai tudatlanságaink, vagyis számunkra csak az adott ami tudatunkban szerepel. Etikájában: a gondolkodást másodrendűnek tartotta a cselekvés mellet. Vallásbölcseletében: Isten létének, a lélek halhatatlanságának bizonyítása lehetetlen. Angol moralisták: Az erkölcsi törvényt úgy igyekeznek megmagyarázni, hogy eközben az erkölcstant függetlenítsék a teológiától. Hangsúlyozták az erkölcsi eszmék önállóságát eredetiségét. Cudworth, Cumberland, Clark Adam Smith: 1723-1790 Skót közgazdász. Szerinte a modern társadalomban az emberi életminőség a civilizáció által teremtett mesterséges szükségletek kielégítésétől függ. A dolgok értékét termelő emberi munka hozza létre a civilizációt, a technikát és az eszméket. 13. Francia felvilágosodás: A klasszicizmus a XVII sz. Franciaországban alakult ki, és Corneille és Racine klasszikus

tragédiáiban tetőzött. A XVIII sz- ra Európa szerte elterjedt irányzat volt A korábbi művészi korszakok és irányzatok tudatos követője. A szép és igaz egységét hirdeti, igazi szenvedélyeket igényel a művészetbe, s a józan észt tekinti művészi vezérelvnek. De nem fér bele az alacsonyabb rétegek hangvétele, az őszinte szenvedélyek ábrázolása korlátozza az udvari ízlés és az abszolutista rend fegyelme, államérdeke, míg a józanész szerepe inkább a szabályok fegyelmezett betartásának eszményítése. A kompromisszumok ellenére a klasszicizmus előre mutat a felvilágosodás felé. A francia klasszicizmus jelentős hatást gyakorolt az európai esztétikára, olyanok nézeteire mint: Goethe, Dryden, Lomonoszov, Kazincy Ferenc. Enciklopédizmus, deizmus, materializmus: a francia gondolkodás a tömegek világnézeti irányítását szolgálta, s ezzel előkészítette a forradalmat. A felvilágosodás mint mozgalom a franciáknál érte el a

tetőfokát. Montesquieu: 1689-1755 A francia felvilágosodás egyik legnagyobb filozófusa. Perzsa levelek c. művét szellemes stílusa miatt lelkesen fogadták az olvasók A tréfa, és a gúny mögött radikális támadás a társadalmi rend alapjai ellen. Voltaire:1694-1778 a század szellemi mozgalmainak vezetője, inkább nagyszerű író, mint eredeti gondolkodó. Filozófiai levelek c kézirata az angliai szabadság szembeállítása a francia nemesség és papság korrupt zsarnokaival, nem szándékos forradalmi bomba. Röpirataiban, vitairataiban Voltaire gúnyolódása volt a legfélelmetesebb fegyver amit ember valaha hallott. Éles határt von a babona és a vallás közé Condillac: A lelki életet teljesen mechanikusan fogta fel. Lamettrie: materializmus kidolgozója, az emberi boldogság legfőbb feltétele az ateizmus, mert a legtöbb nyomorúság az istenhit körüli harcokból és üldözésekből ered. Helvetius: etikájában a szenzualizmust és a materializmust

képviseli. Minden ember egyforma születésekor, s csak a nevelés és egyéb külső körülmények miatt vannak különbségeik. Rokokó, szentimentalizmus és forradalmi ideológia: A rokokó: XVIII sz. európai stílusirányzat, a késői barokkal és a klasszicizmussal egy időben Francia országból terjedt el. Értéke a báj, kecsesség, kifinomult ízlés, ötletesség amely mind a hatalmát vesztett, de továbbra is jólétben élő arisztokrácia életstílusát fejezte ki. Goethe, Voltaire, Wieland Szentimentalizmus: Angliából elterjedő irodalmi stílus irányzat amely utat nyit a klasszicizmusból a romantika felé. XVIII-XIX sz Az emberi érzelmek addig rejtett mélységeit tárja fel. Rousseau: 1712-1778 Az értelem helyére az érzést, az ész helyére a szívet akarja helyezni. Danton: 1759-1794 a francia forradalom első szakaszának, a királyság megdöntésének és az első köztársaság kikiáltásának legfontosabb vezére. Lassan emelkedett politikai

karrierje Vitatják becsületességét s kideríteni vélték, hogy vagyonát királyi besúgóként szerezte. De vitathatatlan a szoros és mély kapcsolata a forradalmi tömegekkel. Robespierre: A Francia forradalom vezéralakja, a szabadságjogok harcosa, ellenzi a háborút, leleplezte a hatalmat. 14. Közép-európai felvilágosodás: Német felvilágosodás: útját Leibniz jelölte ki, annak racionalizmusát is az ő felfogása határozta meg. A német felvilágosodás filozófiáját azonban átszövik a francia és angol filozófia eszméi. Thomasius: jogbölcselet kiváló művelője, újságírás egyik megteremtője, nyelvújító, továbbfejlesztette az egyházi igazgatást. Wolf: filozófia szakmai szókincsének, és oktatásának területén nagy eredményeket ért el. Kant: 1724-1804 német felvilágosodás csúcs és végpontja, aki filozófiai rendszerbe foglalta a felvilágosodás eszméit. Kant Königsbergben született, a helyi egyetemen filozófia,

matematika, és természettudományi tanulmányokat folytat. 9 évig tanítóskodik, majd egyetemi tanár, dékán, rektor. Filozófia fejlődésének három szakasza: 1, Ifjúkori tanulmányok ideje 2, Kritikák írását megelőző korszak, egyetemi magántanár, foglalkozik az angol empiristákkal 3, kritikai korszak, professzorként kialakítja a saját módszerét és megjeleníti a kritikákat. Kant filozófiájának jellemzője: a z emberi észt veszi vizsgálat alá, mert az ész az a tehetség amely teljesen a megismerés elveit szolgálja. Ismeretünk két eleme tehát a megismerés elveit szolgálja ismeretünk két eleme tehát a szemlélet és a fogalom, s az érzékelés az értelem e két eszközén kívül a megismerésnek nincsen harmadik eleme. A tér és az idő fogalma egyúttal Kant szerint a matematikai ítéletek alapja. Kant etikája és esztétikája: A gyakorlati ész kritikája az emberi akaratot irányító egyetemes és kötelező érvényű erkölcsi elvet

határozza meg. Kant etikája teljesen formális etika, az élet egyetlen sajátos, konkrét helyzetét sem oldják meg erkölcsileg, Esztétikája: Szép az ami mindenkinek érdek nélkül tisztán formája szerint szükségképpen tetszik. A művészet Kant szerint tudatos, céloktól vezérelt alkotás, mely természetesnek hat, tervszerűsége nem érződik ki. Teológia: A célszerűség megragadása miatt számunkra a világ valami isteni terv célszerű alkotásának látszik. Magyar felvilágosodás: Hissman Mihály, erdélyi szász származású 1752-1784 a filozófia tud.professzora a Göttingai Egyetemen, majd a Pesti Egyetem filozófia tanára Tevékeny alkotója a közép európai, különösen az osztrák, magyar és erdélyi szász felvilágosodásnak. Hatékony módszere a filozófia történet nagy alakjainak újfajta bemutatása. Mándi Márton István 1760-1831 bölcsész a kanti filozófia magyar apostola. Kant követője, de vallási tanait nem követte minden

változtatás nélkül. Sajátos szint nyertek vallásos gondolatai. 15. Romantika és német idealizmus: A romantika a francia forradalom utáni eszmei és művészeti mozgalom főként angol, német és francia kulturális talajon kialakulva, majd egész Európában és É. Amerikában is elterjedt a XIX sz. során Friedrich Schlegel nevezte először romantikusnak az elveszett harmónia utáni sóvárgó, belső nyugtalansággal és tépetséggel küzdő irodalmi irányzatot. A német idealizmus rendszerei Kant hatását tükrözik. Német romantika: Hamann, Jacobi, Herder. Az addigi túlzottan értelmi kultúrával szemben a valóság egyéb fontos oldalaira mutatnak rá. A hitre, történetiségre az emberi érzékenységre Goethe: 1749-1833 német romantikus költőóriás, államférfi és természet filozófus. Fő műve a Faust. Felfigyelt az elméletalkotás nehézségeire, szubjektív veszélyeire Schiller: 1759-1805 német költő drámaíró, történész, esztéta

műveiben sokat foglalkozik a hatalomgyakorlás, a hatalommal való visszaélés problémájával. Fichte: 1762-1814 Szegény családban született Remenauban. Jánában és Lipcsében filozófiát hallgat, majd házitanító. Megismeri Kant majd 188-ban Berlinbe megy Kantnál erősebben kiemeli a gyakorlati ész jelentőségét, így filozófiája etikai és teológiai jellegű. Tudomány elméletét gyakorlati tételek adják, ezek fő feladata az Én, nem Én-től való függés. Schelling: 1775-1854 Leonbergben született lelkész családban. Teológiát tanul, ahol megismerkedik Hegellel. 23 évesen a Jéna-i egyetemen tanít Korszakai: Trancentális természet bölcselet:1799-1801. előtérbe állítja a természetet A transzcendentális bölcselet fő kérdése, hogy miként lehetséges az ismeret és a lét. 1,Elméleti bölcselet, gondolkodó alany lényegével foglalkozik. 2, Gyakorlati bölcselet, tudatosan teremtő énnel foglalkozik. 3, Művészet filozófia, vizsgálja a

művészetet. Azonosság filozófia: szellem és természet azonossága, az egyedül létező az abszolút ész! Misztikus- újplatonizmus bölcselet: a pozitív filozófia kora, ez a teozófia a fogalmi filozófia pedig a negatív filozófia. Hegel: 1770-1831 teológiát és filozófiát tanul, 1801-től a Jéna-i egyetem magántanára. Hegel szerint a tudat élet igazolja, hogy a dolgok és a gondolkodás, a tárgy és az alany nem egymástól elválasztott lények. Halála után tanítványai adják ki jegyzeteik alapján történelem filozófiai, esztétikai, és vallásfilozófiai műveit. Hegel követők és bírálók: jobboldali bírálatot a történeti iskola képviselőitől, baloldali bírálatot pedig Feuerbach, Strauss és Bauer fogalmazott meg Hegellel szemben. 16. Pozitivizmus, Szocializmus, Marxista reneszánsz: Pozitivizmus: XIX sz. további filozófiájának jellemzője először a német idealista rendszerek fogalmi túlzásai elleni redisztikus ellenhatás. A

pozitivizmus a metafizikával szemben foglal állást, gyökerei az angol empirizmusba, a francia szkepticizmusba és materializmusba valamint Kanti fenomanalizmusba nyúlnak vissza. Materializmussal rokon, de eltér tőle abban, hogy megoldhatatlan problémának tartja a valóság létalapjának a meghatározását. Francia pozitivizmus: Comte- utópista szocializmus jó ismerője, az első pozitivista rendszer kidolgozója. A tapasztalatot és megfigyelés tényeit, a tudományos vizsgálat eredményei elvezetnek a jelenségek közötti összefüggések megismeréséhez. Az ismeret és az emberi társadalom három fejlődési fokon megy keresztül. 1, teológiai állapot: Az emberi szellem kutatja a dolgok belső természetét, az ember hisz az abszolút megismerésben. 2, Metafizikai állapot: Teológia egyik változata. Metafizikai fokon az ember figyelmes lesz a természeti jelenségek állandóságára. 3, Pozitív állapot: Az ember felismeri az abszolút megismerésre

törekvés terméketlenségét. Megfigyelés és saját észhasználat alapján törekszik az adott tényekben felismerni a hasonlóság és egymásutániság törvényét. Angol pozitivizmus: Mill szerint minden ismeret indukción, azaz a tapasztalat ismétlődésén alapul. Az istenhitet fontosnak tartja, de az Istent hatalmában korlátoltnak állítja, aki a meglévő anyagot az ember közreműködésével alakítja. Spencer: szerinte gondolkodásunk viszonyok felfogására van berendezve. Fejlődés elmélete szerint az utódok öröklik az elődök által szerzett szellemi és erkölcsi tulajdonságokat. Német pozivitizmus: Főként ismeret elméleti jellegű. Szocializmus: XVIII-XIX. Sz Franciaországban összesereglet tudósok a természettudományok mindenhatóságát képviselték. Tőlük ered mindkét irányzat, amely a XIX sz. folyamán átalakította a társadalmi gondolkodást A régi nézetek a társadalmat tudatos emberi alkotásnak tartották, az újak pedig

tudományos elvek szerint újra akarták alkotni. Szocialista utópiák és kísérletek: Saint- Simon, válaszul a forradalmi és napóleoni vérontásra, tudományosan megszervezett ipari társadalom hirdetője. Marx és Engels „tudományos”szocializmusa: igen szorosan együtt dolgozva a korabeli pozitivizmus, utópizmus hatása alatt megvalósításra hívták fel a kor szerintük vezető társadalmi erejét, a tulajdonbirtoktalan, bérmunkát végző munkásságot a poletáriátust. Marx új nézetett fogalmazott meg arról, hogy a tőkések profitját jelentő értéktöbblet nem az egész vállalkozás sikere, hanem a munkások kizsákmányolásából ered. Szerintük a munkások életkörülményeit csak forradalmi úton a munkásság hatalomrájutása útján lehet megjavítani. Társadalom filozófiában olyan társadalmi rendre tettek javaslatot amelynek megvalósítási feltételeit az emberi történelem belső hajtóerői megteremtik. Marx a dinamikus társadalom

fejlődésről készített tervrajzot. 17. Életfilozófiai irányzatok: Az életfilozófia a fogalmi bölcselet ellen harcol, mert a fogalmak változtathatatlanságot feltételező merev sémák melyek a valóságot mechanikusan gépiesen ábrázolva eltorzítják. Az életfilozófia elsősorban a társadalmi életre és a kultúrára figyel, s mindent átfogó világnézetet törekszik létrehozni. Ezeknek örök kérdéseit, az életproblémákat vizsgálva szembekerülnek az egyetemi akadémikus filozófiákkal. Schopenhauer: szerinte a világ az „ Én” képzetem, a jelenségeket Kant módján a tudat határozza meg, s nem az értelem által. Négy könyvből álló főművének vezető gondolata, hogy a magánvaló az akarat. Az ember, a metafizikai akarat térbeli megjelenése, mindig akaratlagosan cselekszik, függetlenül attól mennyire tudatos a cselekvése. A világ lényege valamilyen vak, irracionális akarat amit átélhetünk vágyainkban, törekvéseinkben,

reményeinkben. A világ azért nyomorúság, mert akarat, s ennél fogva harc Kiergaard: teljes emberi életet akar, nemcsak a gondolkodás ha nem a megismerés életét is. A közönséges emberi létezéssel szemben áll az egzisztencia, az önmagát megvalósító egyéni élet. Esztétikai stádium: Ebben a stádiumban az ember nézőként tekinti a világot, pillanatnyi választások ezek, amikkel nem lehet várni, ironikusan szemléli önmagát, az embereket és az életet. Etikai stádium: az egzisztencia általános normáknak van alávetve, s a társadalom javát az elvek győzelmét szolgálja. Velejárója a jó és a rossz közötti választás Vallási stádium: a bűntudat ismét választásra készteti az egzisztenciát, vagy marad a bűntudatban, vagy istent válassza. Nietzsche: Bonban és Lipcsében tanult, klasszikus filozófiát. 1., Korai romantikus- esztétkus szakasz: klasszikus görög művelődés, a zenét az életigenlés kifejezőjének tartja. 2.,

Pozitivista szakasz: Elfordult a művészettől, a pozivitizmus felé 3., Etikai szakasz: Új etikai felfogása megalapozza hírnevét Szerinte abszolút érték, abszolút igazság nincs. Ha mi értéket adunk, állapítunk meg, annak csak pszichológiai és biológiai okai vannak. 18. Újkantinizmus, élet és történelem filozófia, egyébb irányzatok: XIX sz. közepén a különböző nem megfelelőnek érzett filozófiák után Németországban rájöttek, hogy a filozófiának nem vált javára a Kanttól való eltávolodás. Később a neokantianizmusnak nevezett mozgalom előbb csak az ismeret elmélet terén indult el, de lassan átterjedt a filozófia minden ágára. Célja az volt, hogy Kant filozófiáját felélesszék és minél szélesebb körben elfogadtassák. Majd a marburgi iskola, lett az ujkantianizmus egyik irányzata, amely a természettudományokat helyezte előtérbe. Az újkantianizmus másik ága a badeni iskola. A két iskola irányzatát próbálta

meg egyesíteni: Brúnó Bauch Marburgi iskola: a Marburgi iskola megalapítója és feje: Hermann Cohen 1842-1918 kant filozófiája alapján, s figyelembe véve a természettudományok módszerét és eredményeit kidolgozta a természettudományok módszerét. Cohen logikai ítéletként tárgyalja a gondolkodás törvényeit, matematikát, természettudományt, és a metodikát. Natorp: A tiszta gondolkodás logikailag az egyetlen lét, melyet a logosz szabályoz. Az erkölcsiség alapján működő vallás sem egyéni, hanem közösségi ügy. Cassirer: a Kanti elveket a kultúra egészére kívánta alkalmazni, különösen a művészetre, a vallásra és a mitológiára. Badeni iskola: Újkantiánus dél német iskola megalapítója: Wilhelm Windelband 1848-1915 a filozofáló szellem egészének rendszerét sajátosságait vizsgálta. Az ember a tudás kincseit cselekvéssel állandóan beleviszi az értékek világába. A tudás három fő kérdése: a lét, a történet és a

lét megismerhetősége. Rickert: felemeli szavát a korabeli ismeretelméleti alapozás nélküli filozófiák komolytalansága és tudománytalansága ellen. Élet és történet filozófia: XVIII sz. a történeti világfolyamat egységesítése indul meg A teológia metafizikává vált. Az első megoldás olyan metafizikai lényegigéket helyettesített be a misztikus test helyébe mint az általános ész, a világszellem vagy a társadalom egysége. A második megoldás az egyén végtelen fejlődését tekintette a történetfilozófia probléma megoldásának. Német életfilozófia: Az életfilozófia XIX.-XX sz fordulóján a német filozófia azon irányzatait jelöli amelyek a pozitivista természetkutatással szemben az élet metafizikai lényegének megragadását állították elméleti tevékenységük középpontjába. Életfilozófia, szellemtudomány és historizmus: a XIX sz. második felében Dilthy megalapozta a történet átfogó, kulturális nézőpontú

szemléletét. Történelmi esetlegességében és változékonyságában szemlélte az embert. Dilthey szerint a rendkívül összetett történeti valóság az egyszerűbb tényeket kutató tudományok révén ismerhető meg. Spengler: Német történész, történet filozófus, bírálta azt a felfogást, hogy a világtörténelem valamiféle előrehaladás folyamata lenne. Egyéb irányzatok: Újhegelializmus: A Hégeli gondolkodás, a pozitivizmus és a pragmatizmust szintetizálja. A szellem teljesen spontánul nyilvánul meg, nincs adott struktúrája, a történelem pedig a szellem minden aspektusát közvetíti. Pl: Gentile, Eduard von Hartmann, Szolovjov. Modern művészeti irányzatok: 1., Imperesszionalizmus: Művészet történeti forradalom Jellemzője a valóság benyomásszerű ábrázolása, amikor a művészek a magukban keltett hatást próbálják meg visszaadni, a téma jobb megjelenése érdekében. Pl: Cézanne, Monet, Renoir Ők nem csak együtt, egymásra hatva

dolgoztak, hanem együtt is állítottak ki. A festőcsoport 1880- végére felbomlik, tagjai most már saját esztétikai nézeteiket követték. 2., Expresszionizmus: Tartalom kifejező avangard művészi irányzat mely tudatosan eltávolodott az impesszionizmustól 3.,Kubizmus: avangardista képzőművészet irányzata, amely három szakaszban fejlődött ki: 1, Analitikus kubizmus. 2, Szimultán kubizmus. 3, Szintetikus kubizmus. Pl.: Picasso 4., Futurizmus: avangard művészeti mozgalom, amely fennállása alatta modern nagyvárosi élet és technika kifejezésére kereste a megfelelő művészeti eszközöket. Esztétikai alapelvei leginkább polgárpukkasztó kiáltványokban láttak napvilágot, elméleti érték nélkül. 5., Dadaizmus: Avangard művészeti mozgalmának csoportja, Svájcban, Párizsban, Németországban működtek. Ideológiájuk a háború kiábrándultságát tükrözi Szürrealizmus, absztrakt művészet: a legnagyobb hatású avangard irányzatok

egyike. 19241945 ig érvényesült, de a szürrealisztikus tendencia a non-figuratív művészetben máig felismerhető. A szürrealisták a művészetet a megismerés és a cselekvés eszközének tartották Pl.: Salvador Dali Absztrakt művészet: 1910- napjainkig tart. Képzőművészet: Geometriailag absztrakt művészet alkalmazása, zene, költészet majd a táncművészet is átveszi. pl: Kondiszky, Picabia. A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció- kísérő égitestek becsapódásának veszélye- régészeti feltárások- ókori csodák- őskori ember nagyszerűsége. Két meleg egy hideg háború-

társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlansága. Félelmetes technikai vívmányok, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik. Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. 19. Fenomenológia, filozofiai antropológia, progmatizmus, strukturalizmus, hermeneutika: A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció- kísérő égitestek becsapódásának veszélye- régészeti feltárások- ókori csodák- őskori ember nagyszerűsége. Két meleg egy hideg háború- társ és testvérpusztító

hajlamok tarthatatlansága. Félelmetes technikai vívmányok, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik. Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. Fenomenológia: olyan irányzat, amely a jelenségek az adottságok metafizikai szempontoktól s minden élőfelvetéstől mentes leírására törekszik. Objektív és egzakt eljárással a filozófiát és a szaktudományokat világos és biztos fogalmakhoz akarja juttatni. A tudatban felmerülő időtlen lényegeket a maguk eredeti adottságaiban ragadja meg és írja le. A fenomenológia a lényegét tekintve módszer. Brentano: német filozófus 1838- 1917 intencionalizmus megalapítója katolikus pap- tanár. Elszakad az egyháztól vallási kételyei miatt. Nagyra értékeli a teisztikus metafizikát, realisztikus ismeret elméletet dolgoz ki. Bolzano: 1781- 1848 Cseh matematikus, teológus. Pacifista nézetei miatt az

egyetemi katedráról eltávolítják. Kanttal szemben a matematikát pusztán fogalminak tartja Husserl: 1859- 1938 Fenomenológiai iskola német alapítója. Fenomenológia redukciói: A tiszta tudat területére behatolás módszere, a külvilág kizárásával. Filozófiai antropológia: XVIII.-XIX Sz Az antropológia az emberi fajok leírásával és a néprajzzal foglalkozó tudomány. Ehhez jön még az ember származástana, az antropogenezis Manapság még hozzá kapcsolódik az etnológia, szociálpszichológia. Témája: Az ember helye a világegyetemben, az ember filozófiai elmélete. Scheler: 1874- 1928 Német társadalomtudós, pszichológus, a tárgyak független reális létét vallotta. Gehlen: 1904- 1976. Német filozófus , egyesíteni kívánja az angol, francia, és a németantropológia eredményeit. A régészetet, pszichológiát, nyelvelméletet, valamint az emberi filozófiát. Progmatizmus: A cselekvés filozófiája, tiltakozás az abszolút idealizmus

ellen. A filozófia átültetése a gyakorlati cselekvés mezejére az egyszerű ember érzésvilágába. Pl: Pierce 18391914, szerint az emberi megismerés nem a valóság visszatükröződése az emberi tudatban, hanem biológiai funkció, mely szokássá teszi reagálásunkat a környezetre. A megismerő gondolkodás a kétely felöl halad a tudás és a hit felé. A világ az egymással össze nem függő események , tények jelenségek halmaza. Alaptétele: A gondolkodás szubjektív pszichológiai kielégülés. James 1842-1910. Szerinte a progmatizmus az a módszer, amely a vég nélküli filozófiai vitákat azzal oldja meg, hogy minden kérdést gyakorlati következményeiből ítél meg. Jamesnél a gondolkodás folyamat, melyben a képzetek mozognak. Strukturalizmus, posztstrukturalizmus: A struktúra fogalmán alapuló különféle modern irányzatok összefoglaló neve, amelyek nyelvészetben, kulturális antropológiában, a művészet és irodalom elméletben

jöttek létre. XIX –XXsz első két harmadában Saussure: 1857-1913. Svájci nyelvész megkülönbözteti a beszéd és a nyelv kettőségét Lévi- Strauss: Francia kulturális antropológus a kultúrán belüli egyetemes rendszerek kialakulását az emberi gondolkodás eredményének tekintette. Barthes:1915- 1980 Francia író, kritikus, irodalomtörténész. Uralkodóvá tette a nyelvtudományi analogikájú irodalom kritikát. Hermeneutika: Értelmezéstan, eredetileg a teológiában, a jogtudományban volt az értelmezés tudománya. Szűkebb értelemben a bibliamagyarázat általános módszertana a XVII. sz óta A XIX Sz ban kibővül a fogalom és a filozófia hermeneutika az egész emberi megértés folyamatát vizsgálja. Figyelemmel annak feltételeire, és lehetőségeire Gadamer: 1900- Német filozófus, a modern filozófiai hermeneutika legjelentősebb képviselője. Gagamer a hermeneutika eredeti fogalmát univerzális elvvé terjesztette ki A nyelvnek központi

szerepet szánt. 20. Életmetafizika, ontologizmus: A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció- kísérő égitestek becsapódásának veszélye- régészeti feltárások- ókori csodák- őskori ember nagyszerűsége. Két meleg egy hideg háború- társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlansága. Félelmetes technikai vívmányok, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik. Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. Az életfilozófia új metafizikája sok-sok fogalmi konstrukcióval a

pozitivizmus világnézetnélküliség ellen lépet fel, utolsó próbálkozásként egyetlen egységbe fogni a klasszikus hagyományt. Bergson: 1859- 1941 az életfilozófia kiemelkedő alakja, kiváló alkotó nyelvi géniusz. Szerinte a világ lényege az élet, mely azonos az élményekkel. A filozófia nem tudomány hanem lelki utánélés. Az elemző gondolkodásszimbólumai a fogalmak Bergson teremtés eszméje szembefordul a mechanikus felfogással. Az erkölcs szabad cselekedetként a teljes személyiségből jön, a mélyén, a mélyebb valóság tragikus eleme. De Charden: 1881-1955 Jezsuita rend Francia antropológus tudósa. Az embernek a világmindenségben elfoglalt helyével és az emberiség jövőjével foglalkozik. A világegyetem fejlődése során egyre összetettebb és koncentráltabb, élő sejtek, finomodó idegrendszer, emberi agy. A tudat mint általános fontos a fejlődésben, nem egyetlen jelenség hanem a fenomén. A tudat fejlődése a világfejlődés

főtengelye Új metafizika: Whiteheard 1861- 1947. brit matematikus, metafizikus a legnagyobb XX szi filozófus Nagy filozófiai és szépirodalmi tudással rendelkezett Megalapozta a természettudomány filozófiáját. Munkásságában különleges területeket és eltérő filozófiákat vizsgált a matematika, a vallás és a tudás alapelveiről szóló saját kutatási eredményei felhasználásával. Kritikai realista ontológia: Nicolai Hartmann 1882- 1950 német filozófus a német filozófia meghatározó alakja a XX. sz első felében Arisztotelész, a német idealizmus és a fenomenológia hatott rá. Első művében még kantiánus, második művében azonban már mutatkozik a neokantianizmustól való elfordulás és az önálló filozófiai álláspont jelei. Hiszi, hogy a tárgyak léte a rájuk vonatkozó gondolkodás szükségszerű előfeltétele. A megismerés természetes módon tárgyakra irányul, önmagára csak történetileg későn fordul vissza. A

megismerés természetes irányát az ontológiában folytatja. Az emberről nem lehet ellentétekben gondolkodni, mert az ész, a reális világ szerkezetében foglalt rétegszerkezet egyesül benne. A világ megértése az emberé, az ember megértése a világé A rétegelmélet lehetővé teszi a Kanti, okságon túli szabadság világának szigorúan törvényszerű meghatározását. Az embernek mindig lesznek puszta térbeni és időbeni korlátjai, s az embereket mindig körülvesz majd nem megismerhető létezők olyanok amelyek nem tehetők a megismerés tárgyává. 21. Neopozivizmus, analitikus filozófia A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének

dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció- kísérő égitestek becsapódásának veszélye- régészeti feltárások- ókori csodák- őskori ember nagyszerűsége. Két meleg egy hideg háború- társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlansága Félelmetes technikai vívmányok, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. A tudomány fejlődése a XIX. Sz végétől magával hozott egyfajta tudományos forradalmat Tudomány és empiria közvetlensége eltűnik, új ismeret fogalmak tűnnek fel. Kialakul a logikai vagy neopozitivizmus, így mélyebben értékelte a tudományos elméletek jelentőségét: elvont fogalmak általános törvények. Neopozitivizmus Tagadja a filozófia tudományos szerepét, világszemléletét. Elveti a filozófia kialakult nézeteit Szerinte a tudomány feladata a világ jelenségeinek

leírása, nem magyarázza azokat. A neopozitivizmus a filozófiáról azt tartja, hogy a világon nem segíthet, mivel arról csak empirikus (érzékszerveink útján), és tapasztalat útján tapasztalhatunk. Russel (1872-1970) Szerinte a természettudomány nyújtja a tudást, a technika a haladást. Az ember meghatározója az agy és a természettörvény. Ezért elveti a vallásos gondolkodást Az ember szabadságát, a jó élet megvalósítását a természeti feltételek lehetőségeinek tudással, szeretettel való felhasználása adja. A bécsi kör: Moritz Schlick: 1882- 1936 bécsi filozófia professzor köré csoportosult filozófusok és tudósok gyűjtőneve. Ők a tanulmányaikat folyóiratban tették közzé, tudományfilozófia konferenciákat tartottak, egészen a Hitleri uralom térhódításáig ekkor mindenki emigrált Ausztriából, Hitler elöl. A negyvenes években gyakorlatilag feloszlottak. Általános módszert kerestek az igaz és hamis elméletek

elhatárolására. Kimondták, hogy a filozófiának nincsenek megoldatlan problémái, mert feladata a nyelv logikai elemzése, a kijelentések jelentésének a megadása. A filozófiai problémák a nyelv hibás használatából vannak, s ezek látszatproblémák ezeket kikel küszöbölni, nem megoldani. Fizikalizmus: Neurath 1882- 1945 fizikalizmus képviselője. Szerinte a jövőben a tudomány módszere a fizika módszere lesz. Véleménye szerint nem kel a természet és szellemtudományokat szétválasztani Rudolf Carnap: 1891- 1970 Prágai egyetemen dolgozott, majd Hitler elöl Amerikába disszidált. A régi filozófiai rendszerek helyett új kezdetett akart. A logikának olyan szerepet szánt a filozófiának, mint a matematikának a fizikában. A természettudós filozófusoktól többet várt, mint amit a múlt összes filozófusa elért. Carnap azt a nyelvet, amely az értekezés tárgya, tárgynyelvnek nevezte, azt pedig amelyen az elméletet megfogalmazza, metanyelvnek.

A nyelvi kifejezés különböző módozatait egymással összehasonlítva vizsgálta, ilyen célra szükség esetén új nyelv alkotását javasolta. Nemzetközi érintkezési nyelven is dolgozott. Főként az ő munkája terelte a neopozitivistákat a nyelvi problematika felé. Analitikus filozófia Szerintük a köznyelvet kell elemezni, hogy megszabadíthassák a félreérthető értelmetlen kijelentésektől, amelyek a hagyományos tudományos filozófiákat jellemzik. Ha ezek nincsenek a nyelvben, akkor nincs is probléma. pl ha kiiktatjuk a munkás, tőkés szavakat, akkor nem lesz osztályharc. Wittgenstein (1889-1951) Minden összetett kijelentés egyszerűbbekre analizálható, és azok is még egyszerűbbekre. A világ egymástól független tények összessége. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell 22. Egzisztencializmus, kritikai filozófia: A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos

világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció- kísérő égitestek becsapódásának veszélye- régészeti feltárások- ókori csodák- őskori ember nagyszerűsége. Két meleg egy hideg háború- társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlansága Félelmetes technikai vívmányok, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. Egzisztencializmus Jelentése: létezés. Témája az emberi létezés, a személyiség sorsa a modern világban A hit és a hitetlenség, az életértelmének elvesztése, megtalálása. A filozófia feladatának azt tartja, hogy feladja az

emberről és a világról szóló valódi felismerések tudományos paradoxát, a tudományos magyarázatok korlátjait. Az egzisztencia filozófiája felszólítja az embert: szabad és föltétlen döntést hozzon önmaga megvalósítására. Az egzisztencia az ember szabadsága, a szabadság tudatosulása a lét legmélyét, az önmagammá válást érintő egzisztenciális döntés. A választás szabadságának választása!, mely vezető utat kínál az ember feláldozza szabadságát Istennek, aki szabadságunkon keresztül vezet. Jaspers (1883-1969) A jelenségeket vizsgáló különböző tudományok nem adhatnak egységes világképet, mert az meghaladja az értelem határát. Az egzisztencia fogalmilag megismerhetetlen, csak átélni lehet Az egzisztencia filozófiája fölszólítja az embert: szabad és föltétlen döntést hozzon önmaga megvalósítására. Az egzisztencia az ember szabadsága, mely transzcendenciaként egyenlő Istennel. Heidegger: 1889- 1976 vezető

német filozófus. Az ittlét fogalmával foglalkozik, kiindulópontnak tekinti, és az egzisztenciát az ittlét meghatározójává teszi. Sartre (1905-1980) Nála az egzisztencia maga a valóság, a dolgok, az ember valóságos léte. Semmilyen lényeg nem előzheti meg a létet. Mozgás sincs a világban, hanem csak az anyag eloszlása változik A gondolat a Semmi. Valósággal csak az anyag bír, és az anyagon kívül nincsen semmi A konfliktus szabadságok közötti konfliktus. A szabadság az emberi léttel együtt jár, így a konfliktus örök Az ember szabaduljon el magától, múltjától és a világtól. Az ember szabadságra ítéltetett Camus: 1913- 1960 Francia Nóbel- díjas író, esszéista. Műveiben az érzékiség keresése, a boldogság ösztönszerűsége a szomjúság kap szerepet. Kritikai filozófia: Legfontosabb képviselői a frankfurti iskola a Társadalomkutató Intézet tagjai akik elemzéseiket Marxra alapozzák. A társadalom kritikai elméletének

tárgya az ember, aki maga állítja elő a különböző életformáit a történelem során. Új kritériumokra van szükség, tehát nem rendszeren belüli korrekcióra, hanem annak alapvető kritikájára. A létet az emberek alapvetően képesek megváltoztatni, mert a történelem alanyai A változás célja a társadalom ésszerű alakja, az igazság, a béke, boldogság és szabadság utáni törekvés érvényre juttatása. Habermas (1929 - ) Szerinte a modern ipari társadalomban uralkodó instrumentális ész nem törődik az emberi célokkal, s a politikát technikai jellegűvé teszi. Feltárja, hogy a modern társadalom bajait az okozza, hogy a társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét (az élet-világot) kisajátították a társadalom olyan ál-autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. Harkheimer 1895- 1973 frankfurti iskola vezetője. A nácizmus elöl menekülve Genf után New Yorkba telepedett le, majd a háború után

hazatér Frankfurtba. Szerinte azért a társadalmat kel vizsgálni, mert az minden tényt perforál. 23.Kritikai racionalizmus, neoliberializmus, újkonzervatizmus: A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció- kísérő égitestek becsapódásának veszélye- régészeti feltárások- ókori csodák- őskori ember nagyszerűsége. Két meleg egy hideg háború- társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlansága. Félelmetes technikai vívmányok, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik. Angol-

szász: tudomány elméleteket vizsgál. Kritikai racionalizmus: Popper: 1902- 1994 a kritikai racionalizmus iskolaalapítója, osztrák származású, filozófus. A szabadságot választotta módszernek és célnak. Azt akarta, hogy mindenki szabadon eldönthesse: tévedett-e s ezt kijavíthassa ha tévedet. Ne romboljon tovább a tévedés fenntartása érdekében. Azon dolgozott, hogy minden ember a legjobb lehessen, a gondolat erejében bízott, lelki küldetésben. Sosem támogatott emberi áldozatokkal járó téveszméket Érdemei vannak a korai tisztánlátás terén. Megtanult görögül, hogy cáfolhassa Platon, majd Arisztotelész téves nézeteit.Popper elméleti munkásságának fő területe tehát a tudományos megismerés módszerének vizsgálata Szerinte a filozófia feladata nem fogalommagyarázat, hanem fogalmaink világosabbá tétele. Popper tudományfilozófiája nem igazolja az elméleteket, mégis az igazság felé tör, kritikai racionalizmusa főleg a

reformpolitikának szolgál alapul. A társadalomtudományok a társadalmi hatás elősegítésére tett javaslatok kritikák által fejlődtek ki. Elve az igaz egyenes beszéd, a tiszta szó, a színvonalas nyílt gondolkodás. Popper követők: Popper iskola tagja volt Lakatos Imre, az iskola tagjai ragaszkodtak ahhoz, hogy a kritikai racionalimussal szakítottak és szemben állnak a pozitivizmussal. Neoliberializmus: Fredrich von Haynek: 1899- 1992 A közgazdaságtan és a társadalom ismeret tanára, 1974 –ben megkapja a közgazdasági Nóbel díjat. Nem csak gazdasági ellenvetésekkel, hanem erkölcsi és politikai oldalról is állította a szocializmus elméletét. Közgazdaságtani érvei mellé Kanti szellemiségű ismeretelméleti, és tudományelméleti érveit sorakoztatja fel. Megkülönbözteti az emberi természet szellemi és társadalmi jellegzetességeit. Haynek egységes módszere egyúttal azt jelenti, hogy a társadalom rendje nem lehet az irányító ész

terméke. A rend amely a világban körülvesz minket Hayek véleménye szerint az emberi ész terméke. Mivel az emberi ész evolúciós termék így sosem érthető meg igazán. A kulturális versenyben folyó természetes kiválasztódás anyagát a cselekvés és az érzékelés szabályai jelentik. Emberfelfogása az emberi ész a társadalmi kapcsolat- és viszonyrendszer összessége. Újkonzervatizmus: Oakeshott: 1901- 1992 Angol vezető újkonzervatív filozófus, bevezette a nomokrácia és a teleokrácia fogalmát. Nomokrácia: -az általános törvényeken nyugszik világa. Teleokrácia: - praktikus célok írányítják. Oakeshott a politikát olyasminek tekinti, mint egyfajta barátok közti megegyezés, együttélési forma, vállalkozás, vagy vállalkozás sorozat. 24. Teológiai filozófiák: A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A

szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció ( kísérő égitestek becsapódásának veszélye) megismertették, és nilvánvalóvá tették a földre leselkedő legnagyobb veszélyt. Régészeti feltárások: ókori csodák, őskori ember, múltkutatás megmutatta az ember nagyszerűségét. Két meleg egy hideg háború, rádöbbentette az emberiséget, társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlanságára. Félelmetes technikai vívmányok keletkeznek, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. A XX. sz-ban teológiai szinézisre törekvés található mind a katolikus mint a protestáns oldalon. Neoskolasztika: XIX. Sz

végén a katolikus egyházban felgyorsult a filozófiai mozgalom melynek munkássága során összeegyeztethetővé vált a katolikus világnézet és az új természettudományos világnézet. Ennek része aquóni Szent Tamás féle filozófiai teológiai rendszer modernizálása, Neotomizmus: legerősebb irányzata a katolikus filozófiának. Célja: a modern keresztény állásfoglalás elérése volt. XIII Leó Pápa, Szent Tamás tanítása alapján (1879-i körlevelében) ajánlja a filozófia és a teológia oktatatást. Az új egyházi törvénykönyv (1917) kötelezővé teszi a teológia hallgatók két éves filozófiai képzését Szent Tamás tanai alapján. Mitter: (1887-1966) elsőként hasonlította össze a világképeket a gondolkodási modellekkel. Kritikusan tárgyalja a skolasztikus tanokat. Maritain: ( 1882-1973) Francia filozófus, véleménye szerint a tudomány megértéséhez szükséges az ember ismeretére. Transzcendentális módszerek: 1930- as évektől

egyre több katolikus filozófus lesz a transzcendentális módszer híve. De az irányzat jogosultságát egyesek vitatják, de a célja, hogy lehetőség nyíljon túllépni a szkepticizmuson mely magának Kantnak sem sikerült. Maréchal: (1878- 1944) belga jezsuita. Szerinte a megismerő alany, az emberi szellem és a megismerés tárgya összefügg. Rohner: (1878-1984) német jezsuita a XX. sz legnagyobb teológusa Szent tamáshoz visszanyúlva keresi kora filozófiai kérdéseire a választ. A világ ismerete teljes metafizikát ad, az ember a világ szelleme, az emberi megismerés a világ adottságain keresztül történik. Teonómia: Tillich: (1886-1965) német származású amerikai teológus és filozófus a modern protestáns gondolkodás képviselője. Úgy gondolta, hogy hagyományos normák és értékek megmerevedése és az egyéni szabadság veszélyeztetése jogos lázadásra kényszeríti az autonómiát. A nácizmus első nem zsidó üldözöttje lett, majd

Amerikában a szkepticizmus apostolaként vált ismerté. Dialektikus teológia: Barth: (1886-1968) svájci protestáns teológus , a vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. Az egyház folytonos reformálása szellemében lépet fel, hogy a vallást az eredeti állapotban állítsa helyre. A vallásos tapasztalatot a háttérbe szorítja, mert az ember alanya a tapasztalatnak és az ismeretnek. Reformátori teológusnak nevezte magát Bart szerint a német nép a náci Németországban a legnagyobb keresztény német lelki hagyatéka miatt szenved, mert Luther tévedett az evangéliumban és a törvény viszonyában. Bultmann: (1884-1976) Szerinte a keresztény hit helyett Jézust kel a középpontba állítani. A keresztény hit nem a történeti Jézusba hanem az egyházi megnyilatkoztatásba vetett hit, melyre Jézus felemelkedett. Perszonalizmus: Először a személyes Isten hívést jelentette, majd olyan filozófiát, amelynek nevelési célja a személy sokoldalú

kifejlődése. Itt a személy világát tekinti a filozófia magyarázat kiindulópontjának, s figyelmeztet a kultúra küldetésére. Mounier: (1905-1950) Szerinte a perszonalizmus kultúra elismeri az emberi személy elsődlegességét a személy fejlődését. A polgári és fasiszta társadalmat elutasítja A filozófia feladatát a világ megváltoztatásában látja. Szeretni, másért létezni, ez az igazi létezés Felszabadítás teológia: XX. sz utolsó évtizedeiben Latin- Amerikában a római katolikus hiten alapuló teológiai felfogás, mely a vallásos hitet társadalmi elkötelezettséggel társítva próbál segíteni az elnyomott szegényeken. 25. Posztmodernizmus: A legújabb filozófiai irányzatok: XIX.- XX sz Matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a tudományos világ megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét. Az agy

elmélet nyilvánvalóvá tette az emberi agy három önálló részének dinamikus együttélését. Az asztrológia szenzáció ( kísérő égitestek becsapódásának veszélye) megismertették, és nilvánvalóvá tették a földre leselkedő legnagyobb veszélyt. Régészeti feltárások: ókori csodák, őskori ember, múltkutatás megmutatta az ember nagyszerűségét. Két meleg egy hideg háború, rádöbbentette az emberiséget, társ és testvérpusztító hajlamok tarthatatlanságára. Félelmetes technikai vívmányok keletkeznek, melyben benne van a remény az emberiség további fejlődésére, és a problémák megoldhatóságára. Európa: életproblémákkal foglalkozik Angol- szász: tudomány elméleteket vizsgál. Postmodernizmus: olyan társadalmi kulturális mozgalom, amely a modernizmusból indul ki. Olyan különféle irányzatoknak az összefüggő elnevezése amelyeknek igazából nem sok köze van egymáshoz. A modernista filozófia elutasítja az

ismeretelméleti optimizmust A művészek azonban hittek a valóság, és elemeinek megjelentethetőségében. A posztmodern gondolkodásmód elveti a történelem fejlődésközpontú szemléletét. Elveti a határok fogalmát és kifejezi a másság jelentőségét. Mára a posztmodern szemlélet a kaotikus sokszínűséghez vezetett. Ökologizmus, Globalizmus: A környezet biológia tudományának és problematikájának elterjedését jelenti mint a közéletben mint a közvéleményben. A XX sz végére lett a biológia egyik legfontosabb területe. Az emberiség legégetőbb gondjai az ökológiai gondok Ökologizmus kialakulásában nagy szerepet játszott a magyar származású olasz közgazdász Aurelio Peccei kezdeményezése, melynek hatására jött létre a Római Klub, a tagok az emberiség jövőjét veszélyeztető problémákkal foglalkoznak, javaslatokat téve a megoldásra. Nyilvánossá vált az igény földünk megmentésére, mert ha így gazdálkodunk, s így

aknázzuk ki a természetet lehet, hogy a Föld tartalékait a végsőkig kifosztjuk. A XX sz-i változások kapcsán sokkal intenzívebbé váltak a nemzetközi együttműködések. A globalizmus lehetővé tette a világméretű érintkezést. A világpolitika sok pólusú lett, míg Európa gyengül, Ázsia erősödik. Az iszlám népeknél demográfiai robbanás megy végbe ami destabilizálja őket és a szomszédaikat. Posztindusztrális és Információs társadalom: A technikai rendszerek megújulásából származó alapvető húzóerő. Ez történt a vadásztársadalmak mezőgazdaságivá átalakulása és az ipari társadalom kialakulása során. A modern átalakulás a számítógép és a kommunikációs technika összekapcsolódásán alapul. Bell modellje szerint az ipari társadalmat az jellemzi, hogy az energiát és a gépesítést a javak tömegtermelésére használja. Egy újfajta hiányt az információ éhség felbukkanása okozza Tudományfilozófiai

forradalom: Lakatos Imre (1922-1974) matematikus nagy hatású tudományfilozófus. 1956 után Angliában élt. A debreceni egyetemen végzett, Marxista lett majd tagja az illegális kommunista pártnak. A háború után hithű Sztálinista, 1949-től Moszkvában tanul, de 1950-től visszarendelik és munkatáborba küldik. 1956-os forradalom alatt teljesen elfordul a kommunizmustól. Elvetette, hogy a tudományos gondolkodásnak következetes és egységes módszere lehet. Szerinte a tudományok nem érthetők meg a tudományok története nélkül Dekonstrukció: 1960-as évek végén Franciaországban Derrida által kezdeményezett irodalom kritikai és filozófiai iskola, amely komoly kritika alá vette a hagyományos nyugati metafizikát, valamint a filozófiák módszertanát. Derrida: (1930-) Francia filozófus Filozófiai kritikája a nyugati filozófiát érintő jellemző vonások ellen irányult. Posztmodern művészet: XX. sz végi a modernizmustól eltávolodott

művészeti mozgalom Építészeti szakírásokban jelenik meg először. Pl: Saarinen, Robbert Venturi Posztmodern filozófia: Francia országban fogalmazódott meg, jelentősége a 70-es évektől növekedett meg. Lyotard (1924-) a jelen problémáival foglalkozik, különböző vitastílusokkal, feloldatlan ellentmondásokkal. Újraolvasva Kantot és Wittgensteint olyan filozófiát próbált kifejleszteni mely elkötelezett a véleménykülönbségre