Biológia | Középiskola » A táplálkozási lánc

A táplálkozási lánc A növények vízből és ásványi anyagokból szén-dioxid és napfény segítségével oxigént és szerves anyagokat állítanak elő, azaz fotoszintetizálnak. A növényevők megeszik a növényeket, melyebből a szerves anyagot kiválasztják és felhasználják. A ragadozóknak, (amelyek a piramis harmadik szintjén állnak) vannak természetes ellenségeik. Ezek megeszik a növényevőket, amelyek azonban már kevesebb szerves anyagokat tartalmaznak, mivel azok nem tudják önállóan megtermelni azt. A csúcsragadozók csak végelgyengülésben halnak meg, akár megehetik a sima, náluk kisebb ragadozókat is. Ezek viszont még kevesebb szerves anyagot tartalmaznak. A lebontók, azaz gombák, baktériumok, és hasonlóak az elhullott állati tetemeket alkotórészeikre bontják, majd szervtelen anyagokat állítanak elő. Itt jönnek újból a növények. Mivel az állatok szerves anyag bevétele csökken a piramison fölfelé menet, így ezt az

ábrát kaphatjuk meg erről: Ez egy állandó körforgás, mely minden állat és növény között található. Nézzünk rá egy példát: egy bogár (kb. 0,5 gramm) megeszik egy levelet (kb 0,5 gramm) A bogarat megeszi egy mongúz ((kb. 800 gramm) A példában ő képviseli a ragadozót A mongúzt megeszi egy oroszlán (kb. 220000 g ramm) Viszont itt jön a természetes kiegyenlítés, mivel a bogárnak elég egy levél, a mongúznak viszont legalább 20 bog ár kell, az oroszlánnak pedig legalább 100 mongúz, de mivel az oroszlán nem csak mongúzt eszik, és nehezebb is elkapnia 100-at, így elkap egy antilopot (kb. 40000 gramm) inkább Az oroszlánt halála után ellepik a baktériumok, amelyek szervtelen anyagokat állítanak elő a dögből, ezt a növények újra átalakítják, és így tovább az idők végzetéig. Vagyis minden állat létezéséhez szükséges szerves anyag mennyiséghez jut. De nézzük egy magyar erdei példát is: egy bogár (kb 0,5 gramm)

megeszik 10 apró levelet (kb. 0,1 gramm/db) a sün (kb 30 gramm) megehet 20 bogarat. Egy róka (kb 10000 gramm) megehet 3 s ünt A róka, amely ebben az esetben a csúcsragadozó, halála után baktériumok és gombák lebontják. Így itt is találkozhatunk a természet körforgásával. Megfigyelhetjük, hogy minden állat a világban ehhez a körforgáshoz alkalmazkodik. Ugyanis ez a t ermészet rendje, amely a s zerves anyag felvételre és hasznosításra alapul