Nyelvtanulás | Magyar » A nyelvművelés, a szófajok és a mondatrészek nyelvhelyességi kérdései az iskolában

A nyelvművelés. A szófajok és a mondatrészek nyelvhelyességi kérdései az iskolában. A nyelvművelés feladatai: - az élő nyelvszokás kutatása és leírása - a nyelv használati jelenségeinek megítélése, értékelése, állásfoglalás nyelvhelyességi kérdésekben (a nyelvi norma meghatározása) - az emberre való hatás: nyelvi ismeretterjesztés, példaadás. A pozitív nyelvművelés nem szorítkozik a hibák keresésére és kipellengérezésére, hanem kommunikáció-központú, és egyben emberművelés is. - a nyelvi tervezés A nyelvi norma az írott és beszélt nyelv használatának társadalmilag érvényes, helyesnek elismert szabályai, irányelvei, szokásai. A nyelvi norma a követendő nyelvi eszmény, a standard nyelvváltozat. A nyelvi norma az a szociokulturális szabályrendszer, amely a n yelvhasználatot konkrét és egyedi megnyilvánulásában szabályozza. A belső nyelvváltozatok (csoportnyelvek) összessége a magyar nemzeti nyelv.

Tagolódása: A. Normatív nyelvváltozatok: a) irodalmi nyelv: (főleg írott, nagyközösségi célú): szépirodalmi nyelv, esszényelv, értekező próza, sajtónyelv stb. b) köznyelv: (főleg beszélt, közösségi célú): színpadi nyelv, pódiumnyelv (szónoki, spontán), katedranyelv (tanári beszéd), regionális nyelv, utcai nyelv stb. B. Területi nyelvváltozatok, népnyelv: a) nyelvjárástípusok b) helyi nyelvjárások C. Társadalmi nyelvváltozatok: a) szaknyelvek b) hobbinyelv c) életkori nyelvváltozatok d) argó A nyelvi tények megítélésének szempontjai: - szükségesség - tartalmi megfelelés és világosság - alaki helyesség - stílusosság - gazdaságosság, rövidség, tömörség - jóhangzás A helyes szóhasználat alapesetei: 1. Szótévesztés: Hasonló alakú vagy hangzású szavak felcserélése - egyelőre (még) – egyenlőre (egyformára) - fáradság (fáradozás) – fáradtság (fáradt állapot) - szível (kedvel vkit) – szívlel

(megfogad tanácsot) - alkalmasint (talán) – alkalomadtán (ha alkalom adódik) – alkalmanként (esetenként) - helység (település) – helyiség (szoba, terem) - egyhangúan (unalmasan) – egyhangúlag (egyöntetűen) - egyházfi (az egyházközség világi alkalmazottja) – egyházfő (főpap) - emlékezik (választékosabb) – emlékszik (köznapibb) 1 - felszólalás (hozzászólás) – felszólamlás (panasz) - hasonlít – hasonít (hasonlóvá tesz) - helyt ad (figyelembe vesz, elfogad) – helyet ad (konkrét értelemben átadja a helyét) - hosszan (sokáig) – hosszasan (túl sokáig, hosszadalmasan) - ijedség (helyzet: megijedés) – ijedtség (állapot) Nagy volt az ijedség a családban. Ijedtségében elejtette a poharat - illetőségű (bizonyos lakóhelyű) – illetékességű (illetékes) - izzadság (verejték) – izzadtság (állapot) Letörölte magáról az izzadságot. Az izzadtság megfázást okozhat - kies (szép) – kietlen (sivár) -

létére (bizonyos szembeállítást, megengedést kifejező névutó) – lévén (a létigéből képzett határozói igenév) Szakember létére nem ismerte fel a hibát. Szakember lévén azonnal felismerte a hibát - másolat (köznyelvi értelemben) – másodlat (irat egyenértékű másolata) - sarkal (cipőt) – sarkall (ösztönöz) - számít (valamire) – számol (valamivel) - tároló (edény) – tározó (víztározó) - tartama (időre von.) – tartalma (tartalom) - törvényhozás (törvényalkotás) – törvénykezés (igazságszolgáltatás) - túros (sebes) – túrós (túróval teli) - daruk (gépek) – darvak (madarak) - farmerek (gazdálkodók) – farmerok (gatyák) - honvédet (katonát) – Honvédot (sportegyesületet) - adaptál (átdolgoz) – adoptál (örökbe fogad) - datál (keltez) – dotál (anyagilag ellát) - káplán (segédlelkész) – káplár (tizedes) - komplexum (pl. épülettel kapcsolatban) – komplexus (lélektani értelemben) -

mágia (varázslat) – máglya (pl. máglyarakás) - nótárius (jegyző) – notórius (megrögzött) - ökológia (élőlényekhez kapcs.) – ökonómia (közgazdaságtan) - ökonomikus (gazdaságos) – ökumenikus (pl. istentisztelet) - palántál (ültet) – parentál (elsirat) 2. Divatszók, amelyek helyettesíthetők a mellettük lévő szavakkal E divatszók gyakran előfordulnak, nem árt a helyettesítésük. Melléknevek: döntő (fordulat, szakasz, változás)- alapvető, fontos, jelentős, meghatározó, nem mindennapi egyfajta (érzés, életszemlélet)– bizonyos, meghatározott, valamilyen, valamiféle hatékony (feladatvégzés, munkaszervezés)– eredményes, hatásos, hathatós, sikeres izgalmas (felvetés, probléma) – érdekes, érdekfeszítő, különös, különleges, sajátos komoly (beruházás, feladat, költségek, vállalás) - hatalmas, jelentős, óriási, súlyos komplex (feladat, munka) – bonyolult, összetett, sokoldalú, sokrétű,

szövevényes konkrét (adat, bizonyíték, ígéret, intézkedés) – biztos, hiteles, kézzelfogható, közvetlen, valódi, valós magas (követelmény, minőség) – igényes, jeles, kitűnő, kiváló, színvonalas sima (eset, ügy) – egyszerű, pofonegyszerű, könnyű, játszi történelmi (feladat, vállalás) – embert próbáló, sorsfordító újszerű (megoldások, meglátások) – eredeti, meglepő, merész, szokatlan, újfajta, újmódi Igék: biztosít - ad, lehetővé tesz, nyújt eredményez - létrehoz, okoz 2 kivált – felvált, helyettesít, lecserél ragoz – fokoz, folytat, túloz szembesül – szembenéz, találkozik Főnevek: anyag – beszámoló, jelentés, terv, tervezet elvárás – igény, kívánalom, kívánság, követelmény, óhaj, szükséglet felvetés – ajánlat, javaslat, indítvány, megjegyzés információ – adat, felvilágosítás, hír, tájékoztatás, útmutatás, útmutató kihívás – feladat, követelmény,

megpróbáltatás, próba probléma – baj, bosszúság, gond, hiba, nehézség, zavar 4. Közhelyek: kerüljük e zeket az előre gyártott nyelvi elemeket, amelyek túlzott gyakoriságuk miatt elkoptak, tartalmatlanná váltak. Pl. Így van ez, és nem másképp Nem most jöttem a falvédőről Stb 1. Terpeszkedő kifejezések (funkcióigés szerkezetek): Azok a szókapcsolatok, amelyek egyetlen igével vagy névszóval is megjelölhetők lennének. Egyszerűbb forma Bonyolultabb forma intézkedik intézkedést foganatosít megoldódik megoldást nyer nagy tudású nagy tudással rendelkező Ha birtoklást fejezünk ki, kerüljünk a rendelkezik valamivel formát. Ugyanis a rendelkezik szó jelentése: utasítást ad, dönt, irányít. Az alábbiakban figyelembe kell venni a stílushatást is, ezért nem egyértelműen helytelenek: győz győzelmet arat népszerű népszerűségnek örvend 2. A bőbeszédűség és szószaporítás egyéb esetei: Azok a szóhasználati hibák,

amikor fölöslegesen, minden stilisztikai cél nélkül alkalmaznak egymás mellett rokon értelmű vagy azonos értelmű megfelelőket. (Ez a tautológia) Pl Mód és lehetőség van arra; Nehéz és súlyos gondok; Körülbelül mintegy ; Most jelenleg .; Bonyolult és összetett okai . (Beszédben még elmegy, de írásban ne hagyjuk!) Pleonazmus: az idegen szóhoz hozzákapcsolják a magyar megfelelőjét: boldog happy end, empirikus tapasztalat, hagyományos tradíció, háromkerekű tricikli, hétvégi víkend stb. 3. Szólások Ha megváltoztatjuk őket, eltűnik sajátos többletjelentésük. Leggyakoribb hiba a szóláskeveredés: Helyes szólások: Helytelen szóláskeveredések: lándzsát tör valaki mellett pálcát tör valaki fölött lándzsát tör felette kifelé áll a szekere rúdja rosszul áll a szénája kifelé áll a szénája kudarcot vall csődöt mond kudarcot mond kiköszörüli a csorbát kiküszöböli a hibát kiküszöböli a csorbát gátat vet

határt szab gátat szab nem enged a negyvennyolcból kivágja, mint a huszonegyet nem enged a huszonegyből 3 egy helyben topog sötétben tapogatózik légvárakat épít délibábot kerget összerúgták a patkót rúgják a port egy helyben tapogatózik légvárakat kerget összerúgják a port II. Az idegen szavak Az idegen szavak szükségessége: Azok az idegen szavak, amelyeknek nincsen egyértelmű magyar megfelelőjük, szükségesek (pl. a szaknyelvek szavai). Ha van magyar megfelelője, de nem fejezi ki pontosan ugyanazt a fogalmat, akkor használhatjuk az idegen szót. Ha viszont fölöslegesen használjuk, azért, hogy menők legyünk, az bírálandó (pl. Mo-on menjünk boltba, ne shopba ) Figyelnünk kell, nekünk, leendő tanároknak a köznyelv eldurvulásának megakadályozására. Alaktan I. Szóalkotásmódok Szókészletünk gyarapításának két leggyakoribb módja a képzés és az összetétel. 1. Szóösszetételek: Egyik fő sajátosságuk jelentés

szempontjából a tömörítés és alaktanilag a jelöletlenség. Szószerkezetekből gyakran keletkezik összetétel úgy, hogy a nyelvtani kapcsolatot jelölő rag elmarad: a gépkocsi(nak) a szerelője  gépkocsiszerelő. A szokatlan, alkalmilag szerkesztett többszörös összetételeket azonban célszerű felbontani: pl. munkanélkülisegély-kifizetés helyett írjuk azt: a munkanélküli-segély kifizetése. 2. Szóelvonás: Egy ritka szóalkotási mód, amely során elhagyják az egyébként összeforrott főnév végéről a névszóképzőt. Pl apróhirdet, bérelszámol, végkielégít stb A vállalatom végkielégített Vicces. Te kinél szakdolgozol? 3. Szórövidülés: Egyes hosszabb szavak megrövidülnek Lényegét tekintve hasonlít a szóelvonáshoz, de annyiban különbözik tőle, hogy nem képző marad el az összetétel végéről: autó (autómobil), busz (autóbusz), kösz (köszönöm) stb. A felnőttek beszédében visszatetszést keltenek az édeskés

hatású szavak pl.: édi, fincsi, naci stb 4. Mozaikszók: átgondolatlan és kritikátlan alkalmazása olykor jelentéstani furcsaságokat okozhat (Ászok – Általános Szoftverfejlesztő és –kereskedelmi Bt.) II. Toldalékolás 1. Igék a) Az ikes ragozás nyelvhelyességi kérdései Megállapíthatjuk az ikes igék ragozásáról, hogy az már jórészt nem nyelvhelyességi kérdés, hanem a stílust színező, árnyaló, befolyásoló tényező. Szabályos használata nehezen követelhető meg, de a hagyományos továbbélése miatt az igényes közlésekben nem mondhatunk le róla. Ez a cs oport az –ik személyragról kapta a nevét, amely a kijelentő mód, jelen idő, egyes szám harmadik személyének alanyi ragozásában jelentkezik: álmodik, bújik, mosdik stb. Az iktelen igéktől eltérő ragozási sornak addig volt meg a létjogosultsága, amíg azzal jelentéskülönbséget érzékeltetett nyelvünk: a szenvedő szemlélet ősi kifejezőjeként elkülönítette a

tárgyatlan igéket a tárgyasoktól: Pl. tör-törik (Ő eltöri az ágat – Az ág eltörik) Ma is az ikes igék csoportjába tartoznak az –atik, etik, -tatik, -tetik képzős szenvedő igék és a visszaható igék Idővel azonban visszaszorultak a szenvedő igék, ezért elhomályosult az ikes ragozás jelentés-megkülönböztető szerepe, és funkciótlanná vált az iktelen igéktől eltérő ragozási sor. Igényes, választékos, ünnepélyes 4 megnyilatkozásainkban helyes, ha az ikes formákat alkalmazzuk, a köznyelv és a népnyelv normakövetése természetesen sokkal lazább. Nemrikán a szokás és a hangzás szabja meg, hogy mit tekintünk ikes igének. A mai helyzet: a tiszta, állandó ikes igéken kívül vannak úgynevezett álikes igék és ingadozó álikesek is. Az állandó ikesek szabályosan ragozhatók: álmodik, alszik, dolgozik, eszik, iszik, költözik, lakik, mászik, mosdik, nyugszik, öltözködik, tetszik, ugrik, utazik, viseltetik. Az

álikesek ugyan a kijelentő mód, jelen idejének egyes szám 3. személyében fölveszik az –ik ragot, más módban, időben, számban és személyben viszont általában iktelenek: akadozik, bomlik, bújik, egerészik, gyűlik, hazudik, hullik, illik, megjelenik, múlik, telik, tűnik, válik, züllik. Ingadozásuk abban nyilvánul meg, hogy egynémelyikükről még az –ik rag is elmaradhat, olykor jelentésmódosulát okozva (akadoz, bomol, búj, hull), illetőleg bizonyos alakjukban mégis előfordulhat ikes ragozás (bújjék, jelenjék, múljék, teljék, váljék). Az –m személyrag megőrzését fontosnak tarthatjuk a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 1. s zemélyében A kevésbé igényes nyelvhasználatban, nem választékos stílusban nagyon elterjedt a –k személyrag, ez írásban mindenképpen kerülendő: Sokat eszem. Narancslét iszom Stb Az álikesek iktelenül ragozhatók: akadozok, bújok, megjelenek, rádiózok, tévézek, elválok, videózok,

elzüllök. Merev szabály helyett azt tanácsolhatjuk, hogy igényes megnyilatkozásaink során támaszkodjunk nyelvérzékünkre, a hangzásra, s bátran használjuk az ikes –m személyragot akkor, ha nem szokatlan. Feltételes módban az egyes szám 1. és 3 személyének hagyományos ragja ma már mindenképpen szokatlan, és régiesnek vagy népiesnek hat: Szabályos változat Mai változat én dolgoznám dolgoznék te dolgoznál dolgoznál ő dolgoznék dolgozna én te ő Felszólító módban: Szabályos változat dolgozzam dolgozzál dolgozzék Mai változat dolgozzak dolgozzál dolgozzon Az ikes igék ható képzős alakjait ma már iktelenül ragozzuk: alhat, nem alhatik. Ritkán előfordul, hogy iktelen igéket ikes módjára toldalékolunk. Ez hiba Pl Könyörgök, segíts! – Könyörgöm, segíts! (helytelen) b) A suk-sük ragozás: A –t végű igék tárgyas felszólító alakját kijelentő értelemben használják. Enyhébbnek mondható változata, az –szt

végű igék szukszük-ragozása még jobban virul. Pl látja-lássa, ragasztja-ragassza c) A nákolás: A feltételes mód alanyi ragozásának egyes szám 1. személye: A szótő mély magánhangzói ellenére nincs hangrendi illeszkedés, és magas hangrendű toldalékot fűzünk a tőhöz. Így tudjuk ugyanis elkerülni azt, hogy megegyezzék egymással az alanyi ragozás egyes szám 1. személye és a t árgyas ragozás többes szám 3 személye Pl én hoznék valamit – ők hoznák azt d) Az igekötők: Fölösleges az igekötő: (be)biztosít, (be)csatol, (be)pótol, (el)kirándul, (ki)pótol, (ki)értesít, (ki)hangsúlyoz, (ki)kézbesít, (le)ellenőriz, (le)közöl, (le)igazol(tat), (le)láttamoz, (meg)kifogásol. A fölösleges igekötő-használat idegen szavak esetében is megfigyelhető: (le)degradál, (ki)exportál, (le)fixál, (be)integrál, (be)invesztál, (össze)kombinál, (le)redukál, (el)szeparál, (át)transzformál. Az igekötők idegenszerű használata: pl.

átbeszél helyett – megbeszél a helyes, beszüntet helyett megszüntet, kigyakorol – begyakorol, kinéz – látszik, tűnik valamilyennek, kiolvas – elolvas. Az igekötő elmaradása ugyanilyen hiba. 5 Vagy az el nem váló igekötőket leválasztják a szóról: pl, befolyásol – folyásol, ellenőriz – őrizzék ellen, fellebbez – lebbezzen fel stb. Különösen szembetűnő manapság a le igekötő gyakorisága: lebénul, lebetegedik, ledermed, ledöbben stb. Vagy a be igekötő: bejósol, bevállal, bemódosít stb 2. Névszók: a) Határozóragok: -ba,-be, -ban, -ben: összekeverése -lag, -leg, -ilag, -ileg: Bizonyos esetekben egyaránt jó ugyanannak a szónak a –leg vagy –en ragos alakja is: bénítólag – bénítóan, ezt megelőzőleg – megelőzően stb. Máskor viszont jelentéskülönbség van: egyhangúlag –egyhangúan. Ellenben kerülendők a –lagosan, -legesen toldalékhalmozásos formák akkor, ha egyenértékűek, azonos jelentésűek a

rövidebb változattal: házilagosan –házilag, hallgatólagosan, kizárólagosan, színlegesen stb. Egyéb –lagosan, -legesen formák helyesek: egyetemlegesen, esetlegesen, merőlegesen, ténylegesen, vagylagosan. Az –ilag, -ileg formás alakok helyett szerencsésebb mást választani: Kerülendő Ajánlott levélileg értesít levélben értesít táviratilag hazahív táviratban hazahív szóbelileg megállapodtak szóban megállapodtak rendeletileg szabályoz rendeletben szabályoz lényegileg igaza van lényegében igaza van a –nál, -nél: Akkor helytelen, ha más, egyértelmű határozóragokat szorít ki. Kerülendő Ajánlott A nőknél X. Y lett az első A nők közül/A nők versenyében A példa megoldásánál arra kell törekedni. A példa megoldásakor/megoldásában A szavazásnál A szavazáskor/szavazáson Ennél a versnél Ebben a versben A belépődíj felnőtteknél felnőtteknek Kitart a véleményénél véleménye mellett Alacsonyabb hőfoknál hőfokon

nál, -nál -- -tól, -től: A hasonlító határozót elsősorban a –nál, -nél raggal fejezzük ki: idősebb Péternél stb. A másik is helyes, de részesítsük előnyben a –nál, -nél-t - stül, -stul: Ezt a társ-, illetve állapothatározó-ragot sokan nem merik használni, mivel tájnyelvinek vélik. Elterjedtsége miatt nem hibáztatjuk a –stól formát sem - t, -tt: Ősi helyhatározórag. Használható a –vár és a –hely utótagú településnevek, valamint néhány egy szótagú városnév esetében: Kolozsvárott (Kolozsvárt), Kaposvárott, Magyaróvárott, Győrött, Pécsett, Vácott. b) Többvonzatú határozók: A határozók között vannak olyanok, amelyeknek több vonzatuk (ragjuk és névutójuk) egyaránt helyes: hasonlít : -ra, -re: az apjához hasonlít; -hoz,-hez,-höz: az apjára hasonlít gondolkozik: -n: valamin ;-ról, -ről: valamiről vitatkozik: -n; az eredményen, -ról, -ről: az eredményről messze van: -hoz, -hez, -höz: a házhoz az

állomás: -tól, -től: a háztól az állomás 6 c) A településnevek helyhatározóragjai: - A külföldi települések általában belviszonyragokat kapnak: Berlinben, Madridban, Hágában, Washingtonban. - A magyar helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragokat kapcsolunk: Ide tartoznak: - a magánhangzóra végződő nevek: Ajkán, Cecén, Gyulán, Komlón, Makón, Nagykanizsán, Szikszón, Tapolcán - a -bánya, -halom, -háza, -hely, -patak, -sziget, -telek, -vár, -várad utótagú nevek: Tatabányán, Hegyehalmon, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Aggteleken, Nagyváradon - a mássalhangzóra végződő nevek nagy része: Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskeméten, Munkácson, Szegeden, Szombathelyen, Vámosgyörkön. A magyar településnevek kisebbik része belviszonyragot kap. Idetartozó típusok: - a –falu és –szombat utótagúak: Leányfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban - az i, j, l, ly, m, n, ny, r végűek egy része: Orosziban,

Tokajban, Vizsolyban, Komáromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben. Elkülöníthetők az azonos megye- és településnevek: Megye Település Békésben Békésen Csongrádban Csongrádon Hevesben Hevesen Nógrádban Nógrádon Tolnában Tolnán de: Komáromban Komáromban d) A –t tárgyrag: Az egyes szám 1. vagy 2 személyű birtokos személyjeles tárgy lehet ragos és ragtalan egyaránt: könyvem-könyvemet. A személyes és visszaható névmás is használható ragos, illetve ragtalan formában: engem-engemet. Régi keletű a ragkettőzés: tulipántot, rubintot, ma: kefírtet, banántot. Ez helytelen e) A –k többesjel: egyes szám: médium, többes szám: média f) Páros testrészek nevének használata: Eredetibb egyes számban használni: fáj a l ábam. Nem elfogadhatatlan a többes szám. g) Birtokos személyjelezés: H a több birtokosnak egy birtoka van, a birtokszó egyes számban marad: Kérjük vendégeinket, hogy foglalják el helyüket. h) Melléknevek,

határozószók, igék fokozása: Fokozni nemcsak a középfok és a felsőfok jelével lehet, hanem körülírással is. Az utóbbi esetben az inkább, leginkább, jobban, legjobban alakokat szokás használni. Hiba akkor van, ha a kétféle fokozást – a jellel történőt és a körülírásosat – egyidejűleg alkalmazzuk: Pl. helyes: Vállalkozásunk sikerei mind számottevőbbek Helytelen: Vállalkozásunk sikerei mindinkább számottevőbbek. Az optimális, minimális, maximális szó eleve felsőfokot jelöl, ezeket hiba fokozni. i) A –tlan, -tlen, -talan, -telen képző: A tagadószós és a fosztóképzős forma is jó, de a fosztóképző elavulóban van, ezért használni kellene. Van néhány olyan fosztóképzős alakunk, amelyben a tőnek, illetve a képzőnek kétféle alakváltozata is van, különböző jelentésekkel: gondatlangondtalan, ízetlen-íztelen, sótlan-sótalan stb. j) A –beli, -beni, -bani és –bóli, -bőli toldalék: A –beli képzőt

szabályosan használjuk a következő szavak esetében: jövőbeli, levélbeli, pénzbeli. A pénzbeni, jövőbeni stb alakokat azért nem díjazzuk, mert egyrészt nyelvünk toldalékolási szabályaival ellentétesen jöttek létre, másrészt pedig kiszorítják a pontosan ugyanazt jelentő, de szabályos formákat. k) A kötőhangzó szerepe: Többszófajúság esetén a főnévhez kötőhangzó nélkül, melléknévhez kötőhangzóval járul a többes szám jele. Főnév melléknév 7 A fegyelmik. reggelik hűsítők A fegyelmiek reggeliek hűsítőek A kötőhangzó szófaj-megkülönböztető szerepe a legegyértelműbben az –s képzős melléknevek és a belőlük szófajváltással létrejött főnevek csoportjában érvényesül: Főnév Melléknév családosok családosak fanatikusok fanatikusak Köszönök az ismerősöknek. Azok ismerősek nekem. Mondattan Egyes szófajokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések 1. Igenevek: a) Befejezett melléknévi igenév:

A magyar nyelvre nem jellemző az időviszonyításnak az idegen nyelvekben szokásos formája. Téves az az elképzelés, hogy a múltra vonatkozó mondatnak kötelező velejárója a befejezett melléknévi igenév. P l helytelen: Egy stáb megkérte az éppen Budapesten tartózkodott német államfőt. A befejezett melléknévi igenév a mondatban csak akkor lehet állítmány, ha állapotot jelöl, ha állandó tulajdonságot fejez ki, ha elvesztette igei természetét, ha fokozható. Gyakori a bizonyított, biztosított, tisztázott, eldöntött, megoldott, ellátott igenevek állítmányi szerepe, de az ilyen mondatokat célszerű átfogalmazni. b) Beálló melléknévi igenév: A jelzői használat a legáltalánosabb szerepe. Idegenszerűség célhatározóként vagy célhatározói mellékmondat értékében való alkalmazása (pl. a kérdést tanulmányozandó) c) Az igekötős melléknévi igenevek szórendje Bizonyos esetekben elválik egymástól a k ét szóelem (ige és

igekötő), és az igekötő az ige mögé kerül. Leggyakrabban a tagadó mondatokra jellemző az igekötő hátravetése, illetve még akkor kerül rá sor, ha hangsúlyos határozó előzi meg az igei állítmányt. A legtöbb hiba a –ható, -hető képzős folyamatos melléknévi igenevek tagadó állítmányi használatában mutatkozik. Kerülendő Javasolt szórend Ez a feladat nem megoldható. Ez a feladat nem oldható meg. A lakás nem eladható. A lakás nem adható el. A két kép nehezen összetéveszthető. A két kép nehezen téveszthető össze A valóság aligha túlszárnyalható. A valóság aligha szárnyalható túl. d) Határozói igenév: A –va, -ve kifejez: módot, állapotot, okot, időt, a –ván, -vén csak okot és időt. A határozói igenév létigés szerkezete helyes, ha állapotot, állapotváltozást fejezünk ki vele: meg van fázva stb., ha a cselekvés befejezettségét, eredményességét: a pénz be van fizetve, az ablak be van csukva; ha

személytelenséget akarunk vele kifejezni: be van bizonyítva. Kerülendő akkor, ha a cselekvő alany megnevezése miatt magát a cselekvést természetesebb igével kifejezni: ők el vannak menve helyett ők elmentek. 2. Névelők Elhagyásuk vagy fölösleges kitételük jelentős értelmi különbséget okozhat. 8 a) Határozott névelő: Az ugyanolyan fajtájú dolgok közül egyet kiemel. Elhagyása gyakori hiba pl. Pénztártól való távozás után, Fűre lépni tilos!, Vezeték érintése életveszélyes!, Tetőn dolgoznak! Ezekben a példákban a köznevek mindig tulajdonnevesülnek, de ez helytelen. A mondatok időhatározói szószerkezetének éléről is indokolatlanul elmarad a névelő: Pl. Jövő héten utazunk Első pillanatban tudtam Erre későbbiekben még A határozott névelőre akkor nincs szükség, ha a hozzá kapcsolódó főnevet birtokos személyjellel látjuk el: Védőnk álláspontja szerint Tulajdonnév előtt: sokszor állhat. Nézzük az olyan

tulajdonneveket, ahol elvileg nem állhat, de az alábbi esetekben elmaradása súlyos hiba. Pl Helytelen Helyes A minisztérium elutasítja Kovács Lászlót ért vádat. a Kovács Lászlót ért vádat. A személynevek elé viszont felesleges névelőt tenni. b) Határozatlan névelő: A névszói állítmány előtt idegenszerű az alkalmazása. Pl A sas egy nagy madár. (helytelen) Helyes: A sas nagy madár c) Névutók: Ha a határozóragos névszóhoz közel álló névutót helyettesíthetjük valamilyen megszokottabb névutóval vagy határozóraggal, akkor tegyük azt. Pl Öt alkalommal jártam nála – Ötször jártam nála. (ez jobb), a szállás tekintetében – a szállással szemben, a mellékhatások tekintetében – a mellékhatásokról , a visszaesés vonatkozásában – a visszaeséstől. Egyéb névutók: - alatt: Ez alatt azt értjük helyett: ezen azt értjük. - belül: az ünnepség keretén belül helyett: az ünnepségen - dacára: a rossz idő dacára =

a rossz idő ellenére (helytelen: dacára a rossz időnek) - felé: továbbítottuk a főnök felé helyett: a főnöknek - fölött: vitatkozik a kérdések fölött helyett: a kérdéseken - keresztül: hónapokon keresztül helyett: hónapokig, a művén keresztül helyett: a művével - létére = noha (megengedő kötőszó) Noha szakember, mégsem ismerte fel a hibát. Szakember létére nem ismerte fel a hibát. - mellett: a legjobb feltételek mellett helyett: a legjobb feltételekkel - miatt –végett: a miatt névutó okot, a végett célt fejez ki. A sok eső miatt áradtak a folyók. Pénzfeladás végett ment a postára - révén – útján: A révén elsősorban személyekre, az útján egyéb esetek kifejezésére szolgál. A barátom révén sikerült jegyet szereznem Hirdetés útján ismerkedett meg vele - után: mérték után csináltatott ruhát helyett: mérték szerint 3. Kötőszók: a) Fölösleges használatuk: Ellentétes kötőszók halmozása (de

azonban, de viszont). A hogy-ot sem muszáj mindig kitenni. A hogy helyett használhatjuk a vajon szót is hogy nélkül A tiltó értelmű mellékmondatok megszerkesztésekor kétféleképpen járhatunk el. Vigyázz, hogy oda ne égjen a leves! Vigyázz, nehogy odaégjen a leves! (mindkettő jó) A kétféle szerkezet: hogy . ne – nehogy. Hibás keveréke a hogy nehogy: Vigyázz, hogy nehogy odaégjen a leves! (helytelen) b) Szórendi kérdések: Ha ott lennék is, akkor sem biztos Ha ott is lennék . c) Vonatkozó névmások: Nem keverhető össze a személyre vonatkozó aki a tárgyra, csoportra, elvont dologra utaló ami és amely névmásokkal. Napjaink típushibája, hogy a személyekből álló csoportokat jelölő gyűjtőnevekre helytelenül vonatkoztatják az aki névmást. Helytelen Helyes A család, akinek a feladata. A család, amelynek a feladata 9 Azok a vállalatok, akik Attól a csapattól kaptunk ki, akitől Azok a vállalatok, amelyek Attól a csapattól

kaptunk ki, amelyiktől Az ami a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik (Megkapott mindent, amire vágyott. Ez az, amire gondoltam Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra) Az amely a főmondatban főnévvel megnevezett tárgyra, elvont dologra vagy gyűjtőnévre vonatkozik (Köszönöm a könyvet, amelyet tőled kaptam. A hír, amelyről az imént értesültem) II. Egyes mondatrészek helyes használata 1. Alanytévesztés Az alanytévesztés vagy alanyválogatás olyan mondatszerkesztési hiba, amely legjobb esetben csupán mosolyra készteti az olvasót, de előfordulhat, hogy félreértést okoz. A jelenség magyarázata az, hogy a fogalmazó nem veszi észre az egymás utáni mondatokban vagy tagmondatokban az alany megváltozását. 2. Alany és állítmány egyeztetése - Értelmi egyeztetés: Többes számú alany mellett egyes számú állítmány áll azokban az esetekben, amikor az alany csupán alakja szerint többes számú, de egységes fogalmat

fejez ki: Az Egyesült Államok megvétózta a - Többes számú alany mellett állhat egyes számú állítmány akkor is, ha az állítmány gyűjtőnév, anyagnév vagy más, elvont jelleget kifejező főnév: A magyarok harcias nép voltak. A játékosok csuromvíz lettek Helyette inkább egyes számba teszik az alanyt: A játékosok csuromvizesek lettek. - Nem helyes az egyes számú melléknévi állítmány használata többes számú alany mellett: Kénytelenek leszünk hamarabb indulni (nem: kénytelen leszsünk). Legyenek szívesek segíteni (nem: legyen szívesek ). - Ha a mondat alanya a mind névmás, akkor az állítmány egyes számba is kerülhet, meg többes számba is: Mind elment. Mind elmentek - Ha a m ondatnak több egyes számú alanya van, akkor az állítmány általában magyarosabb egyes számban: A könyv és a füzet már a táskámban van. - Ha az alanyok személyek, akkor az utánuk következő igei állítmány állhat egyes és többes számban is:

Sándor, J., Benedek zsákban hozzák (hozza) a meleget - De ha az állítmány a személynevek előtt áll, akkor csak az egyes szám képzelhető el: Jutalmat kapott Melinda és György. - Ha az alanyoknak az egymáshoz való viszonyáról van szó, az állítmány többes számú: I. és K. testvérek - Máskor a névszói és a névszói-igei állítmány állhat egyes és többes számban: Feri és Zsolt szorgalmas(ak). - De ha az állítmány megelőzi az alanyokat, akkor csak az egyes számot ajánljuk: Üres most a hűtő és a kamra. - Amikor több, vegyesen egyes és többes számú alanynak közös állítmánya van, ez vagy a sorrendtől függetlenül többes számú, vagy a hozzá legközelebb álló alanynak a nyelvtani számát követi: Az üvegek, a cukor, a kávé szétrepültek. A naptár, a tankönyvek és a szótár ott maradt az asztalomon. A helyszínre érkeztek a mentők, a tűzoltók és a parancsnok. 3. A birtokos jelző ragja Állhat ragtalanul és ragos

formában: A kapu(nak a) kulcsa. A láncolatos birtokviszonyban álló szerkezetek utolsó birtokos jelzőjén szerepelnie kell a toldaléknak: A beszámolót a parlament külügyi bizottsága titkára tartotta. (Helytelen volt) Helyes: A beszámolót a parlament külügyi bizottságának titkára tartotta. Akkor is tegyük ki a birtokos jelző ragját, ha a jelző és a jelzett szó nagyon eltávolodik egymástól, azaz más mondatrészek közbeékelődnek. 4. Jelzős szerkezetek szórendje: 10 Előfordulhat olyan szórendi hiba, amely félreérthetővé teszi az egész mondatot. Pl A hagyományos mezőgazdasági szakemberek találkozója. Helyesen: a mezőgazdasági szakemberek hagyományos találkozója 5. Félrevezető szórend Helytelen: Nem hiszek a fejlődésben megrekedt értelmiségi létben. (Nem hisz a fejlődésben?) Helyesen: A fejlődésben megrekedt értelmiségi létben nem hiszek. Nem hiszek az olyan értelmiségi létben, amely megrekedt a fejlődésben. A

túlzott tömörítés nem mindig jó, mert félreérthetővé válik a mondat. + 1 példa: A szomszédos országok mind elismerték a volt elnököt megdöntő államcsínyt követően hatalomra jutott nemzeti tanácsot. (Mit? Az elnököt? Az államcsínyt?) Helyesen: A szomszédos államok mind elismerték az új nemzeti tanácsot, amely a volt elnököt megdöntő államcsíny után jutott hatalomra. 6. Jelzői értékű határozó: Olyan átmeneti mondatrész, amely a határozó szerepét tölti be, de jelzővé vagy jelzős szerkezet tagjává változtatható. Pl jelzői értékű határozó: A puszta, télen Jelző vagy jelzős szerkezet része: A téli puszta. Bizonyos esetekben a jelzői értékű határozó szokatlan, magyartalan 7. Állandó határozó vonzatai Helyes Helytelen csodálkozik valamin csodálkozik valami fölött megállapodik valamiben megállapodik valamiről vitatkozik valamin vagy valamiről vitatkozik valami fölött ismeretes előtte ismeretes neki vagy

számára mérték szerinti ruha mérték utáni ruha nem tőle függ nem rajta múlik nagy részvéttel temették el nagy részvét mellett A mondatok megszerkesztésekor bonyolultabb gondok is jelentkezhetnek, ha két olyan igealak vagy névszó kerül egymás mellé, amelynek eltérő a vonzata. Ilyenkor hiba a túlzott tömörítés: A kis elsős még igényli és rászorul a gondoskodásra. 8. Szerkezetvegyülés Amikor két hasonló szerepű, de különböző formájú nyelvtani szerkezet összeolvad vagy részben keveredik egymással. a) Módosítószók, határozók főmondat állítmányaként 11 Helyes Biztosan igazad van. Biztos, hogy igazad van Nyilván(valóan) eltévedtünk. Nyilvánvaló, hogy eltévedtünk. Természetesen segítek. Természetes, hogy segítek Valószínűleg megkapom az állást. Valószínű, hogy megkapom az állást. Helytelen Biztosan, hogy igazad van. Nyilván, hogy eltévedtünk. Természetesen, hogy segítek. Valószínűleg, hogy megkapom

az állást. b) Nehogy kötőszós mondatok: Helyes Folyamatosan keverd, hogy ne égjen oda. Folyamatosan keverd, nehogy odaégjen. Vigyázz, hogy a füst ne menjen a szemedbe. Vigyázz, nehogy a szemedbe menjen a füst. Helytelen Folyamatosan keverd, hogy nehogy odaégjen. Vigyázz, hogy a füst nehogy a szemedbe menjen. 12 c) Állapothatározós kifejezések (-ként, mint): Helyes A bátyám angoltanárként dolgozik. dolgozik. A bátyám mint angoltanár dolgozik. Széchenyi nyelvújítóként is maradandót alkotott. m. alkotott Széchenyi mint nyelvújító is maradandót alkotott. Helytelen A bátyám mint angoltanárként Széchenyi mint nyelvújítóként is Megjegyzendő, hogy a példákban a mint kötőszó nem hasonlító mellékmondatot vezet be, akkor ugyanis szükséges eléje a vessző: Olyan meleg van, mint nyáron. Az állapothatározós kifejezésekben viszont nem teszünk vesszőt a mint elé. d) Az e l k e l l m e n j e k típusú szerkezet: Ilyet nem ismer

nyelvünk rendszere, de azért elfogadjuk. El kell menni (főnévi igenévvel személytelenül) El kell mennem (személyragos főnévi igenévvel) El kell, hogy menjek (mellékmondattal) El kell menjek (kettős állítmányú mondattal) Igekötős igével elfogadhatóbbnak tűnnek: ki kell javítsam, be kell hozzad, le kell írjátok, föl kell fessük. Igekötő nélküli igével azonban elég szokatlanok: Sokat kell olvassál Most már nem kell segítsen. 13