Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A pénzügyi rendszer, pénzügyi alapismeretek

A pénzügyi rendszer (pénzügyi alapismeretek) A pénz fogalma, fajtái, a pénzteremtés mechanizmusa: A pénz kialakulásának több állomását különböztetjük meg: az ősközösségben a saját szükségletének kielégítésére szolgáló termékek. A felesleg (1): más szükségletének kielégítésére szolgáló termékek. Piac (2): a felesleg elcserélésem, árucsere. Árut más számára állítanak elő Esetleges csere: akkor jöhetett csak létre, ha két olyan fél találkozott, akiknek kölcsönösen szükségük van egymás termékére. Ezért szükségszerű, hogy az áruk közül kiemelkedjen egy, amely betölti a pénz szerepét. Árupénz (3): földrajzi helyenként eltérő (állati bőr, só stb.) Ennek két jellemző tulajdonságát ismerjük: használati értékkel bírt (ez az árunak az a h asznos tulajdonsága, amely emberi szükséglet kielégítésére szolgál); értékkel rendelkezik (áruban megtestesült emberi munka). Az árupénz hátrányos

tulajdonsága, hogy nagy mennyiségben képviselte az értéket. Nemesfémpénz korszak (4): az árupénz követő korszak. Tulajdonságai, hogy névértéke és fémértéke a pénznek megegyezik; kis mennyiségben is nagy értéket képviselt; értéke volt de használati értéke nem. Kapitalizmus (5): nemesfémpénz kiszorulása. A pénz névértéke és fémértéke elszakadt egymástól. Okai: gyáripar munkamegosztás munkatermelés növekedése több áru vár eladásra. A másik ok, hog y kiapadtak a nemesfém készletek, nem volt annyi elég a nemesfémpénz előállításához, mint amennyi a megnövekedett áruforgalom lebonyolításához elegendő lett volna. Pénzhelyettesítők korszaka: papírpénz, klasszikus bankjegy. Bankárság megjelenése: banki szolgáltató tevékenység végzése. A bankárság előállította a pénzhelyettesítőt, a bankár nevére szóló fizetési ígérvényt (később váltó). Az állam nem szabályozta tartalmi kellékeit Nem

tudta lebonyolítani a pénzforgalmat. Az állam magához ragadta a p énzkibocsátás monopóliumát. Őrködni kell a pénzkibocsátás felett Megjelent a klasszikus bankjegy Létrehoztak egy jegybankot: Magyar Nemzeti Bank. Utolsó állomás: a mai pénz (6): 1976- tól beszélhetünk a mai pénzről. Jellemzője: az állam kényszerforgalommal ruházta fel, elfogadását mindenki számára kötelezővé teszi (elfogadási kényszer), azáltal hogy az állam maga is elfogadja a felé teljesítendő fizetések eszközéül. Törvényes fizetőeszköz: adott ország nemzeti fizetőeszköze (HUF). Pénz: történelmi fejlődés során alakult ki, az áruk általános halmazából kiváló különleges áru, érte minden kapható. Fajtái: - készpénz (bankjegy, érme) - számlapénz: mindkét félnek bankszámlája van a banknál. A eladó a jogosult (jóváírás); a vevő a kötelezett (terhelés). A bank a kötelezett számláját megterheli, a jogosult számláján jóváírja.

Pénz funkciói: - értékmérő funkció: áru ára - forgalmi eszköz funkció: az árumozgás és a pénzmozgás egybeesik. A pénz közvetíti az áruk cseréjét - fizetési eszköz funkció: az árumozgás és a p énzmozgás elszakad egymástól. Ebben az esetben adós-hitelező viszony lép fel. - felhalmozási eszköz funkció: a pénz a forgalomból kicsapódva, mint a megtakarítás eszköze ölt testet - világpénz szerepét is betölti: mint valuta vagy deviza jelenik meg és közvetíti az országhatárokat átlépve az áruk cseréjét. A pénz forgalomba kerülésének módozatai: Bank: - pénzváltók padja (egyik városállam pénzét átváltották a másik városállam pénzére) - új üzletág: hitelnyújtás A pénzteremtés a következőképpen valósulhat meg (a bank szemszögéből): - hitelnyújtás: lehet közvetlen vagy közvetett - külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással - értékpapír kibocsátás. A pénz kikerülésének módozatai:

- hiteltörlesztés - valuta, deviza eladás - értékpapír vásárlás. A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség meghatározását a p énz forgalmi eszköz funkciójából kiindulva közelíthetjük: M*V=QP M: pénzállomány V: forgási sebesség Q: terméktömeg, amelyet a GDP-vel mérhetünk P: árszínvonal Az összefüggés értelmezése: a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség az áruforgalom pénzigényével egyezik meg. Azt, hogy az egyes pénzügyi eszközök milyen gyorsan, illetve milyen feltételek között lesznek azonnal felhasználhatók, likviditási fokozatnak nevezzük. A likviditás csökkenő sorrendje szerint a pénzaggregátumok a következők lehetnek: - M0: monetáris bázis, jegybankpénz, nagyerejű pénz. Két részből tevődik össze, a forgalomban lévő készpénz és az MNB-nál tartott hitelintézeti tartalékokból. - M1: szűken értelmezett pénzmennyiség. Magába foglalja a k észpénzt és a l átra szóló betéteket. - M2: szélesebben

értelmezett pénzmennyiség. Magába foglalja az M1-et és a határidős betéteket. - M3: negyedik fokozat. M2-t és a b ankrendszer által kibocsátott értékpapírok összegét tartalmazza. - M4: ötödik fokozat: Bankrendszeren kívüli pénzmennyiség elemeket is tartalmaz, ilyenek a vállalatoknál és a lakosságnál lévő államkötvények. Pénzügyi multiplikátor: forgalomba kerülő pénztömeg megsokszorosodásának mutatója: 1 kötelező tartalékráta (%) A pénzügyi multiplikátor jelzi, hogy hányszoros a forgalomba kerülő pénz bővülése. Pontosabban megfogalmazva jelzi, hogy a bankrendszer egészében minden egyes pótlólag megjelenő pénzegység hányszorosára növekszik adott időszak alatt. Feladat: Határozza meg a hitelintézet által teremthető számlapénz mennyiségét, ha a hitelintézet által begyűjtött betét 10. 000 pénz, a kötelező tartalékráta 12 % Kiszámítása: 10. 000 * 1 = 83.333Ft 0, 12 A különböző időpontbeli

pénzek a gazdaságban, és az átszámítás technikái, értelmezése: A pénz időértéke: kifejezi azt a jövedelmezőséget, amit pénzünktől elvárhatunk. A pénzünk időértékét a kamatlábbal mérjük. Az az időtartam, amelyre a kamatláb vonatkozik = kamatlábidő. (Ez általában 1 év, de az is előfordulhat, hogy egy évnél rövidebb a kamatláb) Jövőbeli érték (futures value): A jövőbeli érték azt mutatja, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg későbbi időpontban milyen összeget képvisel adott kamatláb figyelembevételével. A jövőérték (FV) esetében a különböző időpontban rendelkezésre álló pénz azonos időpontra történő átszámítása kamatláb ( r ) segítségével történik. C0: pénzösszeg adott időpontban (0 periódusban) r: az éves kamatláb, a befektetés hozama FV: a mai pénz jövőbeli értéke (az egy év múlva esedékes összeg) A kamatszámítás lehet egyszerű kamatozással és kamatos kamatozással. Az

egyszerű kamatozás azt jelenti, hogy a kezdő tőkebefektetés összegére számítjuk a kamatot. (Mindig ugyanarra az alapösszegre történik a s zámítás.) A kamatos kamatozás azt jelenti, hogy a megtakarító részére a befektetett pénzösszeg után járó kamatot az alapösszeghez hozzáadják (tőkésítik), azaz a hozadékra is kamathoz jut. C0: a befektetett pénzösszeg adott időponti értéke r: az éves kamatláb, a befektetés hozama n: a kamatozási időszakok, periódusok, évek száma Folytonos kamatos kamatozás: ha a k amatfizetések igen gyakoriak, a tőkésítési periódusok száma megnő, a kamatfizetési intervallum igen kicsi lesz. r: kamatláb n: periódusok, évek száma e: 2,718 (természetes alapú logaritmus alapja) Éves effektív kamatláb: célszerű minden jegyzett kamatlábat a bázishoz viszonyítani. m: az évenkénti tőkésítések darabszáma A kamatszámítás során azt határozzuk meg, hogy a ma meglévő pénzösszeg határozott

idő múlva mennyit ér, azaz mekkora lesz a f elnövekedett értéke. A nominálkamatláb a p iacon alkalmazott kamatszintet jelenti, míg a reálkamat a nominálkamatláb inflációs rátával történő korrekcióját jelenti. (az inflációs ráta mértékét egyedileg célszerű meghatározni) Jelenérték (present value): A jelenérték számításának segítségével azt döntjük el, hogy a jövőbeni pénzösszeg ma mennyit ér. A jelenértéket több tényező alakíthatja: - a pénzösszeg - a pénzösszeg keletkezésének időpontja - kamat- vagy diszkontráta A jelenérték általános formája: Fontos, hogy a befektetések hozadéka hosszú időn át képződjön, így a várható jövőbeni pénzösszegek összesített jelenértékét kell meghatározni: C : a t-edik évben esedékes pénzösszeg t: a vizsgált év. Járadék számítás: - Örökjáradék: jellemző rá, hogy végtelen számú tagból áll, a járadék összege pedig minden évben azonos. Minden évben

meghatározott összegű járadékot biztosít a befektetőnek r kamatláb mellett. - Növekvő örökjáradék: végtelen számú tagokból áll, a j áradék összege ebben az esetben növekszik. - Évjáradék (Annuitás): véges számú tagokból áll, a járadék összege állandó. Annuitás tényező: A diszkontrátát nevezzük haszonáldozatnak, vagy a tőke alternatíva-költségének is, mert azt mutatja, hogy hasonló, alternatív befektetés által ígért hozam, vagy megtérülési ráta mekkora. A pénzmegtakarítások – a pénzkereslet és a pénzkínálat pénzközvetítés közvetlen és közvetett módon: A gazdasági rendszer három különböző típusú piac működésének egysége: - erőforráspiac: (föld, munkaerő, tőke) - termékpiac: (gazdaságban forgalmazott termékek megszerzésének helye - pénzügyi piac: pénz-, tőke- és értékpapír piac összességét jelenti. Pénzügyi piac: A különböző időpontú, összegű és megjelenésű pénzek

és pénzügyi eszközök cseréjének helye, ahol ezek közvetítése meghatározott intézményi rendszerben, mechanizmusok segítségével, törvények, rendeletek, szabályok és szokásjogok alapján történik. A megtakarítás: a jövedelmek fogyasztásra el nem költött része, azaz a pénz tulajdonosa jövedelme egy részét nem szándékozik felhasználni adott időszakban. Későbbi időszakban fogja felhasználni, de ezt csak akkor teheti meg ésszerűen, ha a jelenbeli pénzét jövőbeli pénzre cseréli, azaz számára ez jövőbeli követelést jelent. A megtakarítók több csoportot jelentenek. Jelentős nettó megtakarítók a háztartások A nettó megtakarítás azt jelenti, hogy a megtakarítások összességében meghaladják a hitelfelvételeket. Lehet beszélni céltakarékosságról, amely esetben későbbi nagyobb kiadásra gyűjtenek, aztán lehet biztonsági takarékosságról is beszélni, amely egy előre nem látható káreset fedezésére

valósítható meg, és lehet a j övedelem megszerzése érdekében takarékoskodni. A megtakarítók sorában a nyugdíjalapok jelentős részt képviselnek Kifejezetten profitszerzési céllal takarékoskodnak az üzleti vállalkozások, de jelentős lehet a kormányzat takarékossága is. A megtakarítóktól a pénz a felhasználókhoz kerül, ő a piac azon szereplője, akinek adott időpontban tevékenységéhez pénzre van szüksége, és ezt szeretné megszerezni. A felhasználó jelenbeli pénzt szerez jövőbeni pénz ellenében. A megtakarítások és a felhasználók között makroszinten jelentős kapcsolat van. Amennyiben zárt gazdaságot feltételezünk, és a gazdaságot egyetlen szektorként kezeljük, a gazdaságban a fizetési mérleg egyensúlya fennáll, akkor a gazdaságban a beruházások megegyeznek a megtakarításokkal. Amennyiben a modern gazdaságban vizsgáljuk a folyamatot, nem beszélhetünk zárt gazdaságról, és nem lehetséges, hogy a gazdaságban

csak egyetlen szektor működik, ez az egyenlőség már nem lehet ilyen egyszerű, és nem is valósulhat meg a megismert formában. A megtakarításokat más csoportok jelentik, mint a beruházásokat. A beruházások kifejezetten üzleti célú vállalkozások. Ennek megfelelően lehetséges a külföldi hitelfelvétel, illetve a külföldre történő hitelnyújtás is. Amennyiben a költségvetés deficites, a megtakarítások egy részét ennek finanszírozására fordítják, és a kiszorító hatás következtében az üzleti területre kevesebb megtakarítás jut a b eruházások finanszírozására. A pénzkínálat a gazdaságban a korábban már megismert jegybankpénzt, a szűken értelmezett pénzállományt és a s zélesen értelmezett pénzállományt jelenti (M1, M2, M3, M4 együttesen). A pénzkereslet a gazdaságban három területet jelent: - ügyleti vagy tranzakciós pénzkereslet - biztonsági, vagy „aktíva” pénzkereslet - spekulatív pénzkereslet A

kereslet és a kínálat nem alkotnak egységet, eltéréseik a következőképpen jelennek meg: - összegszerűségük nem megegyező - időhorizontjuk eltérő - kockázat jelentős lehet - jövőbeni hozam alakulása, illetve összegszerűsége előre nehezen határozható meg - mobilitás kérdései jelennek meg A megtakarítók és a f elhasználók a p énzügyi piac közvetítésével találnak egymásra, a tőkeáramlásnak alapvetően két módja alakult ki. Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítók és a felhasználók (megtakarítások végső felhasználói) közvetlenül találnak egymásra a tőzsdén keresztül. A megtakarítók elsődleges értékpapírokhoz jutnak, azaz azoktól kapják az értékpapírokat, akik a pénzt befektetik. Közvetett tőkeáramlás jellemzője, hogy a két résztvevő között közvetítő intézmény tevékenykedik. A közvetett tőkeáramlás monetáris és nem monetáris közvetítőintézmények segítségével történik. A

megtakarítások végső felhasználói elsődleges papírt adnak az igénybevett pénzösszeg ellenében, amely a jövőbeni pénzösszeget jelöli, míg a megtakarítók közvetett (másodlagos) értékpapírokhoz jutnak. Ez azt eredményezi, hogy a bankok és egyéb pénzügyi intézmények másodlagos értékpapírok segítségével összegyűjtik a kihelyezhető pénzösszegeket, majd ezeket az összegeket átstrukturálva hitelként kihelyezik, elsődleges értékpapírok ellenében. A közvetett tőkeáramlás esetében a közvetítő intézmények közbeeső kereslettel illetve közbeeső kínálattal jelennek meg