Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Baranyainé Jakab Mária - A hazai bankrendszer

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak A hazai bankrendszer Házi-dolgozat összehasonító gazdaságtan tantárgyból Hajdúdorog, 2003-12-27 Készítette: Baranyainé Jakab Mária 2003/2004 tanév I.félév II.évfolyam Levelező tagozat C csoport 1 Tartalom: I. Egy kis történelmi áttekintés II. Kelet-közép-európai pénzintézeti helyzetkép III. Nemzetközi pénzintézetek IV. A hazai bankrendszer az elmúlt másfél évben V. A hazai bankszektor-a bankok rangsora szerint VI. A humán erőforrás a bankok területén 2 I. Egy kis történelmi áttekintés Már az ókorban megtaláljuk a bankok őseit, bár a mai bankfogalmat nem lehet az ókori bankokra alkalmazni. A magánbetétek őrzése Babilonban már az időszámítás előttii harmadik évezredben virágzó üzlet volt. Az érmék megjelenése után a letéti és kölcsönügylet mellett a pénzváltással egészültek ki a bankok üzletágai. A

középkorban,az olasz városállamokban alakultak ki a mai modern bankrendszer alapjai. Genovában már a XII. században találkozunk a piacon pénzváltókkal Genovában alakult ki a váltóforgatás intézménye. A XV-XVI Században a közületi bankok ősei is megjelentek Az olasz városállamok bankjainak hagyományait az 1609-ben alapított Amszterdami Bank folytatta. A legrégebbi központi bank a svéd Riksbank, melyet 1668-ban alapítottak A Bank of England 1694-ben alakult meg, mint az állam hitelezőinek testülete. Felhatalmazták bankjegyek kibocsátására és bankügyletek folytatására. Ettől az időtől számíthatjuk a modern jegybankok kifejlődését. A bankjegykibocsátás szabályozására 1844ben emissziós és bankosztályra osztották A bankélet és pénzforgalom válsága miatt az 1844es törvényt 1857-ben fel kellett függeszteni Döntő változást jelentett a bank fejlődésében az 1946. évi államosítás A kontinens többi jegybankját csak a

XIXszázad folyamán hozták létre: a Banque de France-ot 1848-ban, a Deutsche Reichsbank-ot 1875-ben. Érdekesen alakult a bankok fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban. A sok bankjegykibocsátó bank tevékenysége túl sok papírpénz kibocsátásához, a pénz elértéktelenedéséhez vezetett. 1791-ben lényegében központi banki funkciókaksl hozták létre a Bank of the United States-t, 20 éves időtartamra. Az idő leteltével a működését nem hosszabították meg, hanem 1816-ban létrehozták a második Bank of the United States-t, melynek működése szintén 20 évig tartott. Ezután az ún „szabad banktevékenység” időszaka következett, amelyben minden bank kibocsáthatott bankjegyet. 1870-es években szigorították a bankok bankjegykibocsátását, 1914-ben hozták létre a központi jegybankot, amely nem egy bank hanem 12 körzeti tartalékbankból álló bankrendszer, Federal Reserve System. A magyar bankrendszer története az osztrák bankok

történetével kezdődik. 1817-ben alakult meg az Österreichische National Bank, amely bankjegy-kibocsátási jogot nyert a császárság egész területére. A kiegyezés során merült fel az önálló Magyar Nemzeti Bank megalapításának igénye, de ezt osztrák részről nem fogadták el. Az 1878 évi törvény hozta létre az Österreichische-Ungarische bankot, amely mindkét ország területén jegybanki 3 szerepet játszott. Az I világháború utáni események miatt késedelmet szenvedett a bank felszámolása 1921-ben alapították a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, amely az Osztrák-Magyar Bank szerepét töltötte be. 1924-ben hozták létre a Magyar Nemzeti Bankot, amely részvénytársasági formában működött, alaptőkéje 30 millió aranykorona volt. A Magyar Nemzeti Banknak váltók, értékpapírok, közraktári zálogjegyek leszámítolása, kézizálogra kölcsön nyújtása, letéti, betéti és zsíróüzlet folytatása, bizományi ügyletek

végzése, arany és ezüst vétele és eladása, külföldi valuták és devizák vétele-eladása volt a feladatköre. Az első, nem jegybanki pénzintézetet Magyarországon már 1772-ben megtaláljuk. 1827-ben létesített fiókot Magyarországon az Első Osztrák Takarékpénztár 1839-ben Fáy András kezdeményezésére alapították a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesületet, amelyet 1845-ben részvénytársasággá alakították át. Ettől az évtől kezdve fokozatosan több és több bank jelent meg a hazai pénzpiacon. A magyar bankok és takarékpénztárak közül csaknem mindegyik részvénytársasági formában működött. Központjuk Budapesten volt, de a vidéki nagyvárosokban csaknem minden banknak voltak fiókjai. Ez a túl-bankosodást a bankkoncentráció csak részben enyhítette. Az üzletágak fejlődésében legkorábban a kereskedőknek nyújtott hitel, a váltóleszámítolás és a fogyasztási hitel alakult ki. A telekkönyv alkalmazása

fellendítette a jelzáloghitelt. A bankok különféle üzletei közül a legnagyobb hasznot a vasútépítés finanszírozása jelentette. A későbbiekben fejlődött ki az értékpapír- és az áru-lombardhitel A forgalom bővülésével fejlődött ki a folyószámla és zsíróüzletág. A külföldi kapcsolatok bővülése a valuta- és devizaműveletek meghonosodását jelentette. Ezen kívül a bankok részt vettek a vállalatok alapításában és részesedést is vállaltak. Magyarországon 1945 után indult meg az a folyamat, amely a bankok államosításához vezetett. A bankok államosításáról szóló törvény 1947 decemberben lépett életbe, amelynek értelmében az állam átvette a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeit. 1948-ban alakították ki a Magyar nemzeti Bank, mint szocialista jegybank funkcióit, beleértve a vállalatok

finanszírozását is, ezzel a Magyar nemzeti Bank kereskedelmi banki funkciókat is ellátott. A MNB mellett szakbankként működött a Beruházási Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Országos takarékpénztár. A többi kereskedelmi bank, szövetkezi bank tevékenységét az 50-es évek elején szüntették meg. Speciális feladataik miatt nem sorolták be a bankrendszerbe a Pénzintézeti Központot és az Általános Értékforgalmi Bankot. 4 1972-ben a Magyar Beruházási Bank neve Állami Fejlesztési Bankra változott, ez egyben tevékenységének megváltozását is jelentette. A beruházások hitelezése, az építőipari vállaltok hitelezése és számláinak vezetése átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz. 1972-ben az Országos Takarékpénztár átvette a helyi tanácsok bankjának funkcióját is.1985 január 1-jén a Magyar Nemzeti Bank leánybankjaként alakult meg a Budapesti Hitelbank, illetve a Magyar Nemzeti Bankon belül két hiteltagozatot hoztak

létre, amely nem jelentette a bankrendszer egyszintűségének feladását. A 80-as évek elejétől a bankok közötti verseny kialakítására néhány szakosított pénzintézetet (kisbankot) és külföldi részvétellel működő bankot hoztak létre. 5 II. Kelet-közép-európai pénzintézeti helyzetkép A bankszektor is vonzotta a külföldi befektetőket a régi szocialista országok területére. Szolgáltatásaik, fiókhálózatuk bővítésével növelhetik piaci részesedésüket a nemzetközi piachálózaton belül a nyugati pénzintézetek. Vagy legalább is ez lehetett az elgondolás, a vezérgondolat. A régió vezető külföldi pénzintézete a Magyarországon az utóbbi időben sikkasztás gyanújába keveredett K&H Equities Rt. Brókerház közvetett többségi tulajdonosa, a belga KBC bankcsoport. Mellesleg e bank nem csupán Magyarországon keveredett „érdekes” ügyekbe, hanem odahaza is: a brüsszeli pénzintézet és luxemburgi bankja, a

Kredietbank Luxemburg 37 alkalmazottját három éve adócsalással gyanúsították- és ez az ügy mind a mai napig nem zárult le. Csehországban a KBC-nek állami garancia kíséretében sikerült az ország harmadik legnagyobb bankját megvásárolnia, azután hogy az utóbbi csődbe ment. A második helyen HVB-ről nemrég részben levált, a régióban 21,6 milliárd eurós mérleg-főösszegű Bank Austria-Creditanstalt. Konzervatív pénzintézet, elsősorban a belföldi 10 százalékos forgalomcsökkenéssel szemben külföldön 50 százalékos növekedést elért szintén osztrák Erste, amely különösen a cseh és a szlovák takarékbankok megszerzése révén a lakossági üzletágban a vezető: Egyébként is az ausztriai pénzintézetek a térségben meghatározó helyet vívtak ki maguknak. Négy pénzintézet 2600 fiókkal, több mint 50 ezer munkatárssal rendelkezik a térség öt országában (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és

Horvátországban). A terjeszkedésbe viszonylag későn kezdett a BAWAG még a keleti pénzintézetek felvásárlásánál tart, a Raiffeisen Zentralbank és az ÖVAG ellenben már holdingba szervezte kelet-közép-európai érdekeltségeit, amelyekből kisebbségi hányadot szívesen eladna tőkeerős külföldi befektetőknek. A fő cél, mindenki számára, újabb és újabb bankok bekebelezése. Legjobb példa talán erre, az OTP Bank lépései, Romániában, Bulgáriában, Albániában. S talán a határ a csillagos ég? De ha végig nézzük a bankszektort kelet-Európában a látvány elég felaprózott: Lengyelországban 71, Romániában 41, Magyarországon 42, Csehországban 38, Szlovákiában pedig 21 pénzintézet tevékenykedett 2001 végén az egyes országok nemzeti bankjainak statisztikái szerint. Oroszországról már nem is beszélve, ahol 1300-an küzdenek, ennek ellenéree a lakosságnak mindössze 19 százaléka rendelkezik bankszámlával, 7 százaléknak 6

van hitelkártyája és az utóbbi években csak 9 százalék igényelt hitelt, de ebből sem kapott mindenki. A térség országainak többségében mostanra azonban már lezárult a vezető pénzintézetek privatizációja, így kevés a még bekebelezhető bank. Jó befektetés volt a külföldi pénzintézetek részéről a keleti stratégia, nemcsak 2001ben, hanem 2002-ben is. Ha végig nézzük a rendszerváltás óta bekövetkezett változások összességében kedvezett a keleti stratégia befektetéseinek. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy jó volt az eladási stratégia is az adott országok, államok részéről. Hiszen az egyes kormányok általában rossz hiteleiktől megtisztított, nyereséges, szilárd piaci pozíciókkal rendelkező pénzintézeteket hirdettek meg eladásra. Ily módon sikerült elérni, hogy ma már a volt szocialista országokban-Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Oroszország-bankszektorának az

egésze biztos lábakon áll. Magyarországi hitelintézetek külföldi anyabankjainak nemzetközi rangsora a 2002. évi mérleg-főösszeg alapján. Sorrend Anyabank neve- magyar érdekeltség Mérleg-főösszeg 2002 neve 1 Citigroup-Citibank Rt 1151,39 2 Deutsche Bank AG-Deutsche Bank Rt 758,36 3 ING Bank N.V-ING Bank (Mo) Rt 716,37 4 BNP Paribas- BNP Budapest Rt. 710,32 5 HypoVereinsbank-HVB Hungary Rt. 691,16 6 General Electric Capital-Budapest Bank Rt. 514,03 7 Commerzbank AG-Commerzbank (Bp.) Rt 422,13 8 Dresdner Bank AG-Dresdner Bank (Hungaria)Rt. 413,45 9 Bank of China-Bank of China(Hungaria) Bank Rt. 413,37 10 Bayerische Landesbank Girozentrale- 341,30 Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Forrás: HVG, XXV. Évfolyam, 33szám A külföldi pénzintézetek fiókhálózatuk alapján jelenleg közel 57 százalékos részesedéssel rendelkeznek a volt szocialista országok piacán; négy éve még 43 százalék 7 körül mozgott ez az arány.

Tulajdoni részesedésük azonban látszólag még mindig csekély a régió bankszektorának 207 milliárd euróra rúgó összesített mérleg-főösszegéből. Ám valójában Csehországban már 94, Szlovákiában 85, Lengyelországban és Bulgáriában pedig 70 százalék az övék. Oroszországban, ahol jószerével el sem kezdődött a bankprivatizáció, ez az arány mindössze 5 százalékra tehető. Hogy mi is volt az ok, hogy a külföldi befektető erre a piacra? Ez nem volt más, mint a belföldi piacaik telítettsége. Kecsegtető volt, a 10 százalékos növekedési kilátás, szemben az EU-ban e téren 1,2 bővüléssel. A legnagyobb üzleti fogás a banki folyószámla területén van Banki folyószámlával még mindig nem rendelkezik a kelet-közép-európai térség országaiban élők túlnyomó többsége. Bulgáriában csak minden ötödik embernek van számlája- a helyzet itt a legrosszabb, és ez az arány a „legjobb” Lengyelország esetébenis csak 60

százalék. A térség országaiban átlagosan a lakosság 10 százalékának van tartós bankszámán elhelyezett pénze, értékpapírral azonban alig 5 százalékuk rendelkezik. Az egyes országok nemzeti bankjainak statisztikái szerint hitelállomány tekintetében Horvátország és Szlovénia áll a legjobban, ahol a lakossági hitelek elérik a GDP 18, illetve 12 százalékát, ez az arány Magyarországon mindössze 4 százalék. Ahhoz, hogy igazán nagy profitot zsebeljenek be a pénzpiacon, elengedhetetlen feltétel, hogy gazdaságok növekedésnek induljanak, az államháztartási hiányoknak mérséklődniük kell, így megkezdődhet a lakosság vagyongyarapodása. Az EU-tagfelvétel előtt álló országok kivételével egyébként másutt is bizalmatlan még a lakosság a pénzintézetekkel szemben, elsősorban a kilencvenes évekbeli sorozatos bankcsődök miatt. Ezek gyökerei a rendszerváltás előtti évekre nyúlnak vissza A hitelkihelyezés akkoriban ugyanis

inkább politikai indíttatású kölcsönöket jelentett: egyrészt a tömeges munkanélküliség megakadályozása érdekében a veszteséges állami vállalatokat finanszíroztatták a bankokkal, másrészt az egyes pártokhoz közel álló üzleti szférát.(Ez egy kicsit a hazánkban is ismerős, csak a bankcsőd nem jutott el eddig.) 8 III. Nemzetközi pénzintézetek Világi szinten a vezető nemzetközi pénzintézetek kezdenek magukhoz térni. A javulás már a tavalyi eredményekben megmutatkozott: a The Banker amerikai folyóirat összeállítása szerint a világ ezer vezető bankja 252 milliárd eurónyi profittal zárta az évet, 13 százalékkal magasabbal, mint 2001-ben, amikor még 30 százalékos profitcsökkenést könyveltek el. A vezető amerikai bankok 12 milliárd dollárnyi profittal zárták. Ugyanilyen pozitívan nyilatkoztak németek is a saját helyzetükről, pedig a tavalyi évet ők sem botrányok nélkül vitték végig. A legnagyobb német banknak

számító DB 387 millió eurós nyeresége is csak abból keletkezett, hogy 3,7 milliárd euróért megvált iparvállalati részvénypakettjétől. Az osztrák pénzintézetetek a tavalyi év megkímélte a különösen nagy botrányoktól, így javítottak pozíciójukon, ami egyértelműen a korábbi években végrehajtott keleti terjeszkedésüknek köszönhető. A németekkel nagy rivális francia bankok eleve biztos lábakon álltak, ennek ellenére a nagybankok közül csak a tavaly decemberben a Crédit Agricole szövetkezeti bankkal fuzionált Crédit Lyonnais tudta növelni nyereségét. Így meg is tudták őrizni kitüntetett pozíciójukat európai riválisaikkal szemben. 9 IV. A hazai bankrendszer az elmúlt másfél évben A magyar bankrendszer 2002-2003- ban profitált az állam jóléti programjából. Főként a lakáshitelezés nagyvonalú állami támogatásnak köszönhető, hogy a hazai terepen működő pénzintézetek eddig nem érezték meg a gazdasági

növekedés megtorpanását. Ez biztosan nem lesz igaz a következő évben, köszönhetően a kormány lakáshitelezési programjának megváltoztatásának De most nézzük meg, hogy mi is történt az elmúlt másfél évben A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összesítése szerint a kereskedelmi bankok ügyfélhitelei 2002-ben 27 %-kal, az idei első negyedévben pedig 6,6 %-kal bővültek. ( Ez az adat az utolsó negyedévre vonatkozóan valószínűleg magasabb lesz, a decemberi „hitel-rohamnak” köszönhetően.)A bankok lakossági-hitelállománya 15 hónap alatt megduplázódott, s ez döntő részben a lakáshitelek felfutásának köszönhető: míg ezek állománya a háromszorosára nőtt, a fogyasztási jellegű és folyószámlahitelek 20 %-kal bővültek ebben az időszakban. Ez utóbbiakat azonban kiegészítették a banki hátterű lízingcégek és más pénzügyi vállalkozások által a lakosságnak nyújtott- elsősorban autóvásárlásra

igénybevett- hitelek, amelyek 15 hónap alatt 230 milliárddal nőtt, és így a konszolidált banki eredményekben is tekintélyes szerepet töltenek be. A hitelezési aktivitás erősödésében a lakosság mellett szerepet játszott a kis- és középvállalkozások által felvett bankhitelek bővülése is, hiszen tavaly már 46 %-kal részesedtek a vállalati hitelekből. Mindez annak köszönhető-a mikrohitelekhez társuló állami támogatások, garanciavállalások mellett-, hogy a bankok is egyre több lehetőséget látnak a kis-és középvállalatok finanszírozásában. A nagyvállalatok kegyeiért hosszú időn át folytatott harc végeredménye az lett, hogy ebben az ügyfélkörben már „pénz keresni” alig lehetett, hiszen a „nagyoknak” felszámított kamatok alig fedezték-illetve fedezik a banki forrásköltséget. A lakossági és főleg a lakáshitelezés gyors bővülésével a hazai bankszektor kihelyezési struktúrája egyre jobban közelít az

Európai Unió bankrendszeréjéhez: az EU-ban a lakáshitelek aránya a banki eszközökben átlagosan 15 százalékra rúg, míg Magyarországon az elmúlt másfél évben 1,6 százalékról 7,7 százalékra nőtt. Ezt a tényt kevésbé támasztja alá a Moody’s amerikai befektetés- és hitelminősítő ügynökség jelentése. A Moody’s évente készít átfogó jelentést, az ügynökség a magyar bankszektorról készített legutóbbi átfogó jelentésében megállapította: a szabályozásnak az Európai Unió normáihoz való közelítése, továbbá a külföldi tulajdonosok stabilitást biztosítanak a bankszektornak. A lakossági 10 hitelezés azonban a Moody’s szerint Magyarországon még gyerekcipőben jár, és ez kínálja a legnagyobb fejlődési területet, lehetőséget a hazai pénzintézeteknek. Hiányosságként említik még, hogy a fogyasztási hitelek terén a banki szféra igazán magas kamatot számol fel, melyre az elemzők külön felhívták a

figyelmet, hiszen ezek átlagos hiteldíja a múlt év végén 29 százalékra rúgott, s bár az idei év első felében valamelyest csökkent az év végére már behozta a lemaradást, mely a jegybanki kamat emelésének köszönhetően. Vajon az idei év végén bekövetkező változások után milyen képet fog alkotni Magyarországról illetve azon belül is a hazai bankszektorról a Moody’s? A gond nemcsak itt van, azaz a banki forrásoldalon, hiszen a pénzintézetekbe beáramló lakossági megtakarítások messze nem tartanak lépést a gyorsan felfutó hitelekkel, és ezért a bankoknak drágább módon kell előteremteniük a profitot tápláló hitelek forrását. Bármely oldalról is nézz ki a dolgot, nem túl bíztató a helyzet, talán ez még a régi szocialista rendszertől való félelem hatása lenne? Vagy talán az emberi mohóság jele? Bármelyik magyarázatot is fogadjuk el, nem ilyen irányba kellene haladni. Addig amíg a lakosság ilyen magas fogyasztási

hitelkamatok mellett is késztetést érez arra, hogy ilyen irányú költségekbe verjék magukat és a betét kamatok ilyen alacsonyak addig nem igazán lehet kimozdítani a gazdaságot a mélypontról. 11 V. A hazai bankszektor- a bankok rangsora szerint Nem sokat változott tavaly a bankok magyar piacon elfoglalt pozíciójának a sorrendje. A legnagyobbak már évekkel ezelőtt bebetonozták helyüket, illetve stabilizálták pozíciójukat, mint a Kereskedelmi és Hitelbank (a botránytól eltekintve) és a HVB Bank. Az első hat hely úgy is mondhatnánk, hogy „kitehetjük rá a megtelt táblát”, hiszen oda csak úgy lehet illetve lehetett bekerülni, hogy az Erste Bank bekebelezte a listán 7. helyet elfoglaló Postabankot Ezért a bankért igazán jó árat fizetett az Erste Bank, miután az OTP- vel közösen sikerült jócskán felsrófolni a bank eredeti árát. Az Erste Banknak nem ez volt az első kitörő művelete, itt kell megemlíteni, hogy ezen

bankügyfél-akvizícióval és hitelei 60 százalékos növelésével a 8. legnagyobb bankká vált A régóta jó pozíciókkal rendelkező bankok is igazán tevékenyek voltak a 2002-es évben. A hazai bankpiac ura, az OTP Bank tudta a legjobban kihasználni az állami segédlettel meglóduló lakáshitelezést: nem csak a saját kihelyezéseit növelte 40 százalékkal, hanem jelzálogbankját is ezzel tudta egy év alatt a banki középmezőnybe juttatni, ráadásul úgy, hogy az rögtön nyereségessé vált, ami nem szokványos az újonnan alapított bankok esetében. A Raiffeisen Bank csapata is rendületlenül folytatta a korábbi sikereit s ezzel sikerült felzárkózni az előkelő 6. helyre A méret szerinti mezőny alsóbb területein a lakáshitelezésben rejlő lehetőségeket kiaknázó jelzálogbankok tudtak kimagasló növekedést produkálni, minthogy ezek nyújtották a lakáshitel-növekmény felét. Az OTP Jelzálogbank egyéves működés után a 12 helyre ugrott

elő, igaz, az anyabank hitelállományát is használhatta a „versenyben”; a Földhitel és Jelzálogbank megháromszorozta, a HVB Jelzálogbank pedig megduplázta eszközeit. A főként áruvásárlási hitelezésre szakosodott Magyar Cetelem Bank tartotta dinamikus fejlődését, és kimagasló növekedést mutatott fel a kis- és középvállalkozások kormányzati finanszírozásába bevont Konzumbank, valamint az anyabanki pozícióikhoz mérten a magyar piacon eddig még szerény aktivitást felmutató Deutsche Bank és Crédit Lyonnais is. A bankok többsége tőkéjének növelésével is követte erősödő hitelezési aktivitását, amit sokuknál a tekintélyes nyereség osztalékként nem kivont része is táplált. A szektorban kitermelt profit nagy részét tavaly is az OTP zsebelte be, bár ebből most egy fillért sem osztott ki a részvényeseinek, hanem külföldi bankok megvásárlására tartalékolta. A bankok többsége a „szokásos”

nyereséget hozta. A különböző elszámolási szabályok szerint készült kimutatások más bankoknál is eltérő eredményt adnak: a CIB konszolidált alapon készült IAS szerinti kimutatása 10 12 százalékos profitnövekedést tükröz, míg a nem konszolidált alapon és mszsz szerint készített kimutatása csaknem 30 százalékos csökkenést mutat. A legnagyobb különbség persze a legtöbb leánycéget birtokló OTP esetében van: nála konszolidál alapon 12 milliárd forinttal Sorrend Bank Mérleg- Piaci 2002 főösszeg részesedés (millió Ft.) (%) 1. Országos Takarékpénztár és Ker. Bank Rt 2 390 120 23, 9 (OTP) 2. Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) 1 206 087 12, 0 3. Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) 964 200 9, 6 4. CIB Közép-európai Nemzetközi Bank 830 924 8, 3 5. HVB Bank 578 865 5, 8 6. Raiffeisen Bank 546 445 5, 5 7. Postabank és Takarékpénztár 398 803 4, 0 8. Erste Bank 392 335 3, 9 9. Budapest Bank

(BB) 332 859 3, 3 10. Citibank Budapest 319 230 3, 2 11. KDB Bank 286 843 2, 9 12. ING Bank Magyarország 215 186 2, 1 13. OTP Jelzálogbank 213 368 2, 1 Magyarországi bankok rangsora a 2002. évi mérleg-főösszeg alapján Forrás: HVG, XXV. Évfolyam, 33szám nagyobb az adózott eredmény. A jövedelmezőségi rangsorban sem hozott sok újdonságot a tavalyi év. A hosszabb múltra visszatekintő szervezetek között a legnagyobb javulást a BB és a Konzumbank mutatta fel, egyébként csak a Kereskedelmi és Hitelbank, illetve az aktívan nemrég működő jelzálogbankok jövedelmezővé válása hozott újdonságot. A bankok fele nemzetközi mércével is versenyképes eszközarányos jövedelmezőséget ért el, és e pénzintézetek zöme reálértéken is jó tőkearányos megtérülést biztosított részvényeseinek. Az is megnyugtató, hogy a veszteséges bankok között tavaly már csak egyetlen jelentősebb intézmény volt, a Postabank, amelynek a

terhétől megszabadult a magyar állam. 13 A banki optimizmust tükrözi az is, hogy a várakozások, és a világtendencia ellenére Magyarországon nem csökken a bankok száma. Igaz ugyan, hogy a holland Rabobank és a francia Société Générale kivonult, s pénzügyi vállalkozássá minősítette át magát az Opelbank jogutóda, a GMAC, de rögtön új szereplők is megjelentek meg a hazai pénzpiacon. Ilyen a német Dresdner Bank, a kínai Bank of China, illetve az eisenstadti EB und Hypo Bank Burgenland leányvállalatival. A burgerlandi regionális pénzintézet alapította Sopron Bank, érdekessége, hogy egyetlen vidéki székhelyű bankként van jelen. A Postabank és a Konzumbank jövő évben lezajló eladása viszont csökkenti az önálló pénzintézetek számát. Bár a világon az önálló bankszervezetek számának csökkenése a jellemző, a magyar piacon még van lehetőség a pénzügyi szolgáltatások bővítésére. De ez valószínűleg nem sokáig

fog így fennállni, hiszen az Európa Unióhoz való csatlakozás után igazán ki fog éleződni a verseny a bankok között, ami valószínűleg magával fogja vonni a bankszektoron belüli összeolvadásokat, mely a „világtrendnek” is megfelel. A világ szele minket sem kerülhet el. Már csak azért sem, mert a hazai bankok gyenge költséghatékonysága jórészt az alacsony ügyfélszámból fakad, amely az uniós csatlakozással felerősödő versenyben igazán komoly hátrányt fog jelenteni. Az egységes Európa Uniós-piacon a mainál nehezebb lesz az ügyfelekre hárítani a magas költségeket- így elérjük azt, hogy nem az ügyfél van a bankért, hanem a bank van az ügyfelekért-igaz jó munkához valószínűleg itt is (sok) idő kell. 14 VI. A humán erőforrás a bankok területén Hogy ezek a változások mennyiben befolyásolták a banki alkalmazottak képzettségét, illetve a bankok humán-erőforrását? A rendszerváltás után a hazai bankokban a

humán erőforrás területén is elkezdődött a radikális változás. Legalább is bizonyos szinten Legtöbb helyen a nagy szakmai múlttal rendelkező munkaerők, biztosnak tudhatták a helyüket. Ez a helyzet az idő előre haladtával, egyre bizonytalanabbá vált. Miután egyre több új bank jelent meg a pénzpiacon, egyre fokozódott a verseny a pénzintézetek munkaerő piacán. Az új bankok megkövetelték az új munkatársaktól a diplomás végzettséget, függetlenül attól, hogy miről adott tanúsítvány a diploma. (bányászmérnöki diplomával is lehetett fiókvezető bárki) A jobb pénzkereseti lehetőséggel kecsegtető banki állások betöltésének reménye, egyre több fiatalt vezetett a főiskolák, egyetemek pénzintézeti, üzleti szakirányú végzettséget adó szakjainak padsorába. Így a közgazdász, jogász bankár-mely csak felsőfokú szakképzettségű bizonyítvánnyal rendelkező diákkal telítődött a piac. Természetesen hozzá kell

tenni, hogy ezzel a végzettséggel könnyebben találnak munkát bármely munkaerőpiacon. A legtöbb bank vezetése természetesen az ismertebb és sikeresebbnek ítélt MBAdiplomásokat részesíti előnybe. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ebbe az iskolába a jelentkezés 20 százalékkal nőtt az elmúlt években. Az MBA diplomások jövedelmi kilátásai világszerte magasabbak. Igazán jó ajánló-levélnek is felfogható, hiszen tulajdonosa nemcsak a pénzügyi szolgáltatásokról szerez tanúbizonyságot, de a menedzsmentből is nagy tudással rendelkezik. (Bár itt meg kell jegyezni, hogy még ma is ’virágzik’ a „valakinek a valakije” állásbetöltés) A gyors technikai fejlődés természetesen a bankok világát sem hagyja, illetve hagyta hidegen. Országszerte a bankok többsége új, korszerűbb technikával, számítástechnikai eszközzel szereli fel fiókjait. Ezek az eszközök egyre több emberi munkát tudnak helyettesíteni. Mivel ez a fejlődés nem

áll meg, így egyre több munkaerő szabadul fel a hazai bankszektorban, melynek „betöltése” a modern programokra vár. A kis lélekszámú településeknél a személyes kontaktus a bankokkal, a banki ügyintézőkkel teljesen megszűnik, felváltja az ATM és az internetes szolgáltatás. 15 Forrás: Heti Világgazdaság, XXV. évfolyam, 20 szám Heti Világgazdaság, XXV. Évfolyam, 33 szám MEK- A bankrendszer jövője-tanulmány 2001/08/16 Paul Wachtel: A külföldi bankok szerepe a közép-európai átmeneti gazdaságokban; Közgazdasági szemle, XLIV évfolyam,1997 Pénzügytan, Egyetemi Tankönyv I., Tanszék Kft Budapest 1999 16