Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalatgazdaságtan szigorlat tételek, 2002

VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK Vállalatgazdaságtan szigorlat 1. Az üzleti vállalkozás, vállalat fogalma, a vállalkozás alapvető kritériumai A vállalati működés belső és külső érintettjei. 2.1 ÜZLETI VÁLLALKOZÁS - VÁLLALAT • Emberi kapcsolatok • Célszerű együttműködés • Emberek egymással szövetkeznek valamilyen cél elérése érdekében, valamilyen feladat végrehajtására • Struktúrák kialakítása - szervezet Az így kialakult struktúrákat szervezeteknek nevezzük. • A szervezet alapvető célja, amelynek érdekében a szervezet létrejött. EZ AD ÉRTELMET A SZERVEZET LÉTÉNEK ÜZLETI VÁLLALKOZÁS Olyan emberi szervezet, amelynek alapvető célja, a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével. VÁLLALAT Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás, szervezeti keretek, struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. MIKOR BESZÉLHETÜNK ÜZLETI

VÁLLALKOZÁSRÓL Ha a szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában nem függ egyoldalúan • külső személytől • államtól • más szervezettől • piac, politika, jog, pénzügy Döntéseit, a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelve hozza meg. Alapvető jellemzők, kritériumok: 1. Ha a szervezet profitorientált: kiadásai tartósan ne haladják meg bevételeit, hosszú távon nyereségesen működjön 2. Ha a vállalkozás kockázatvállaló: A profitszerzés feltétele, hogy a vállalkozás ráfordításokat eszközöljön, erőforrásait befektesse, amely szükségszerűen megelőzi a megtérülést. Az önállóság kritériuma ekkor úgy érvényesül, hogy üzleti vállalkozásnak csak az minősül, ahol a befektető saját tőkéjét kockáztatja. 3. Ha a szervezetet, eredményességét valóságos piac ítéli meg 4. Önállóság: minden körülményt számba vehet, ezek alapján hozhatja meg döntéseit A VÁLLALATI MŰKÖDÉS

ÉRINTETTJEI (SZEREPLŐI) A vállalati működés érintettjei azok a szereplők, akik az üzleti vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban vannak. Két fő csoportja van Belső érintettek - tulajdonosok - menedzserek - alkalmazottak Külső érintettek - fogyasztók - szállítók - versenytársak - állami intézmények - helyi és önkéntes civil közösségek 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK - természeti környezet • Az érintettek konkrét személyek vagy szervezetek, akik több szerepben is megjelenhetnek (alkalmazott fogyasztónként, valamely szervezet tagjaként) • A belső érintettek egyenrangúsága mellett azt is ki kell emelni, hogy megítélésük más elbírálás alá esik. A belső érintettek Hozzá tartoznak a szervezethez, aminek tagjai, abban különböző szerepet töltenek be. A szerepek dimenziói és érdekeik • Alkalmazottak: végrehajtás - érdek: személyes jövedelmek maximalizálása • Menedzser:

döntéshozatal - érdek: a vállalat eredményes működtetése • Tulajdonosok: tőkebefektetés - érdek: a befektetett tőke jövedelmezősége Az együttes érdekek alakítják a vállalat saját célját. Az egyszemélyes magánvállalkozás esetében a szerepek egybeesnek! Külső érintettek FOGYASZTÓK - a vállalat legfőbb külső referenciái SZÁLLÍTÓK - számukra a vállalkozás a fogyasztó - ők látják el a vállalkozást a szükséges erőforrásokkal - a beszerzési piacon is kialakulhat a verseny VERSENYTÁRSAK - osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen - kényszerítik egymást az innovációra ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK - részt vesz a gazdaság szabályozásában (+ piac) - közvetlen utasítási joggal rendelkezhet a vállalat: - eredményének függvényében a kormányzati szervek sikereit biztosíthatja befizetett adók mennyisége munkaerőpiac HELYI ÉS ÖNKÉNTES CIVIL SZERVEZET - helyi közigazgatást szabályozó

intézkedéseket hozhat - fogyasztóként is fellép a vállalat: - a vállalat társadalmi tényező és a helyi élet szervezője - részt vehet a helyi szociális-kulturális feladatok megoldásában. TERMÉSZETI KÖRNYEZET - a természet megőrző - regeneráló hatása a vállalat: - természeti erőforrások kihasználásában (termelés = természet átalakító tevékenység) 2 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 2. Az egyéni célok a vállalati rendszerben A célok és szükségletek összefüggései Szervezeti célok A vállalati célok fajtái és tulajdonságai. A vállalati célok rendszere A vállalat küldetése Az egyéni és szervezeti célok kapcsolata. A belső érintettek céljai és konfliktusai A VÁLLALAT (VÁLLALKOZÁS) ALAPVETŐ CÉLJA: a vállalatalapítás motívációi: - nyereségszerzés - keresetkiegészítés - foglalkoztatás - szociális szempontok A vállalkozás alapvető céljából kiindulva: a fogyasztói igények kielégítése -

nyereség elérése. A vállalatalapítás két tényezője: - befektetésre alkalmas tőke - kielégítésre váró fogyasztói igények Fogyasztói igényekből következően: vállalkozás igényt teremtő képessége szükséglet igény vállalkozás fogyasztóvá tegye a gazdaság szereplőit, a jövedelem tulajdonosokat. FOGYASZTÓI IGÉNY: olyan igény, amelyeket a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával és nem közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. fogyasztói igény + fizetőképesség = fizetőképes kereslet fogyasztói igény + fizetőképesség = óhaj, vágy ⇒ profitszerzést nem tesz lehetővé A VÁLLALAT KÜLDETÉSE: vállalati cél, amely a vállalat létének értelmét adja. • a vállalat működési köre • a belső működési elvek • a vállat érintettjeivel (szereplők) kielégített kapcsolat elvei ⇒ vállalat céljainak konkrét értelmezése. MILYEN MÓDON KÍVÁNJA A VÁLLALAT AZ ALAPVETŐ

CÉLJAIT ELÉRNI? Feladat: a küldetés megvalósítása. 1. Marketing: a vállalat fogyasztás központúságát fejezi ki, a vállalat piaci magatartása A fogyasztókhoz való viszony. 2. Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítésének módja, a piacra orientáltság következménye (konkurenciával szemben). A VÁLLALAT CÉLJAI: a vállalat fogalmának szűkebb értelmezése: céltudatosan működő emberi közösség. A vállalat fogalmának tágabb értelmezése: a vállalat = szervezet, amely rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A vállalat céljai: - a szervezet küldetése - a belső érintettek céljai EGYÉNI CÉLOK: • az ember jellemzője az állandó szükségállapot • szükségleteit az határozza meg, hogy már mivel rendelkezik • mihelyt az egyik szükségletét kielégítette, egy másik lép a helyébe • a folyamat végtelen, mivel az emberi szükségletek is végtelenek • csak a

kielégítetlen szükséglet motivál cselekvésre. MASLOW PIRAMIS: 7. Az önmegvalósítás, az önkiteljesítés, a lehetőségek megvalósítása 6. Esztétikai igények (szépség, elegancia) 5. Kognitív szükségletek (tudni, érteni, megismerni) 4. Megbecsülés szükséglete (teljesítmény, kompetencia, mások elismerése) 3. Szeretet szükséglete (valakihez, valamihez tartozni) 3 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 2. Biztonság szükséglete (a környezet jól strukturált, nem fenyeget semmi) 1. Fiziológiai szükséglet (evés, ivás, alvás stb) • egy bizonyos cselekedet kiváltásában egyidejűleg több szükséglet is közrejátszik. • a soros szükséglet nem feltétlenül ugyanazt a cselekvést váltja ki a különböző emberekből A szükségletkielégítés és a célok összefüggenek. Logikai folyamata: hiányérzet szükséglet célok munka jövedelem , mely újabb hiányérzetet kelt szükségletkielégítés mely szükséglet kerüljön

kielégítésre milyen sorrendben (preferencia skála) kielégített szükségletek A CÉLOK ÉS SZÜKSÉGLETEK ÖSSZEFÜGGÉSEI: • a szükségletek logikailag megelőzik a célokat • az egyéni célok nem felelnek meg egyértelműen a szükségleteknek, mivel több cél szolgálhatja egyetlen szükséglet kielégítését és fordítva. • az egyéni célok négy tényezőtől függ: az egyén norma és értékrendszerétől, az örökölt szellemi és fizikai képességeitől, a személyes tapasztalataitól és tanulékonyságától, a mobilitásától. • a négy tényező kölcsönhatása határozza meg azt a keretet, amelyen belül az egyén célját szükségleteinek kielégítésére megválasztja. SZERVEZETI CÉLOK: a szervezet saját céljai nem egyenlőek a bennük lévő egyének céljaival, de nem is függetlenek azoktól. EGYÉNI CÉLOK KÖTŐDÉSE A GAZDASÁGIHOZ: • az egyéni célok megvalósításának gazdasági feltételrendszere van • az egyéni célok

között vannak gazdasági természetűek, amelyeket az egyén a gazdaságon keresztül valósíthat meg. • Egyéni célok, amelyeket az emberek munkahelyük által valósíthatnak meg (Williamson): hasznosság, szakértői kiemelkedés, a társadalom szolgálata, presztízs, hatalom, státusz, biztonság, jövedelem. (fontossági sorrend) Minden szervezetnek úgy kell meghatároznia szervezeti céljait, hogy azok elősegítsék az egyéni célok megvalósítását. SZERVEZETI CÉLOK JELLEMZŐI: • hierarchikusan strukturáltak • kölcsönös erősítés, vagyis a szervezet és tagjai egyaránt segítik egymást céljaik elérésében, úgy, hogy azok erősítik egymást. • kompatibilitás, amely azt jelenti, hogy az egyéni célok egy részhalmazának összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével • a szervezet hatékony működését befolyásolják az egyéni célok SZEREPORIENTÁLT CÉLOK, AMELYEK A SZERVEZET LÉNYEGÉT ADJÁK. a szervezetek

azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni. AZ EGYÉNI ÉS SZERVEZETI CÉLOK KAPCSOLATA (KIEDLER JÓZSEF): E ← ° SZ teljes ellentétben lévő egyéni és szervezeti célok E ° SZ részben ellentétes célok E↑ °SZ semleges (személyes) célok E ° SZ összeegyezhető célok °ESZ azonos célok A BELSŐ ÉRINTETTEK CÉLJAI, BELSŐ SZEREPÜKBŐL KIINDULVA: tulajdonos - erős kötődés - tőkeérték növelés menedzser - legerősebb a kötődése - a vállalati kötődése a legerősebb, a döntéseiben meghatározóan befolyásolja a vállalat növekedése (nagyobb vállalat, nagyobb hatalom, nagyobb presztízs), a vállalat nyereségessége (sikerkritérium munkavállalók - lazább kötődés - személyes célok (jövedelem, munkavégzés 4 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK öröme) A BELSŐ ÉRINTETTEK KONFLIKTUSAI: • tulajdonos és menedzser: közös érdekek és célok, konfliktus:

tulajdonos és manager eltérő informáltsága, a manager jövedelme csökkenti a profitot • tulajdonos és munkavállaló: a kifizetett jövedelem csökkenti a profitot • menedzser és munkavállaló: a kifizetett jövedelem nyereségcsökkentő. A VÁLLALATI CÉLOK: a küldetéséből és a belső érintettek céljaiból származtathatók. Általános cél a profitszerzés, mint a túlélésnek, az üzleti vállalkozás fennmaradásának specifikus feltétele. A felelős vállalat koncepciója: egyre jelentősebbé válnak a vállalati célok között az e körüli alapokon álló kiegészítő célok, a valamennyi érintett érdekeinek mérlegelése és figyelembevétele. A vállalati célstruktúra tulajdonságai: • több dimenziós volta • nézőpont függvényében különféle célstruktúrát is meghatároznak (célkitűzések, anyagbeszerzés stb.) • a célstruktúrák egy része hierarchikusan, a másik része egymás mellé rendelve működik • a céloknak a

struktúrában elfoglalt helye változhat (pl. feltételek változása) • hierarchikus rendszerben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabban lévő cél elérése • a célok és az eszközök (feltételek) között nincs éles határvonal, egymásba is átmehetnek (ami az egyik vonatkozásban cél, a másikban eszköz pl. a gyártás folyamatában alapanyaggal való ellátása a logisztika szempontjából cél, a termelés szempontjából eszköz) Vállalati célok fajtái A tartalmi terjedelem, átfogó volta szerint: • Alapvető cél (fogyasztói igény kielégítése nyereséggel) • A küldetés (rendeltetési cél) • A távlati, tartós célok ( mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához • Közvetlenül, irányítási célok (rész célok) • Az operatív, működési célok (egy-egy akcióra vonatkozhatnak) A vállalati tevékenység különböző területen megfogalmazható ún. funkcionális célok pl • pénzügy • marketing

• fejlesztés • humán • termelési 3. A vállalkozási - vállalati formák a szervezeti szempontok figyelembe vétele - gazdálkodási tevékenysége, felhasznált termelési tényezők aránya, vállalati méret - alapján VÁLLALKOZÁSI FORMÁK: - a szervezeti jellemzőket figyelembe véve a legfontosabb jellemzők: • vállalkozói tevékenység jellege: ágak / alágak / ágazatok szerint • a vállalkozás belső szervezeti és vezetési struktúrája alapján • a vállalat mérete alapján • a tulajdoni viszonyok alapján Vállalati formák tulajdonosi viszonyok szempontjából: 1. egyéni vállalkozás 5 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 2. társaság - részvény társaság A többi ismert forma e három forma változataként fogható fel. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: egy magánszemély vállalkozása valamilyen üzletszerű gazdasági tevékenységre. Lehet egyéni cég, egyszemélyes Kft, Rt. 1990 évi V tv Egyéni vállalkozásokról GAZDASÁGI

TÁRSASÁGOK: Tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak, perelhetők. Jogalanyok Jogi személyiség nélküli (BT, KKT) és jogi személyiséggel rendelkező (KV, KFT, RT). Gazdasági tevékenység: üzletszerűen, ellenérték fejében nyereség és vagyonszerzés céljából folytatott rendszeres termelő vagy szolgáltató tevékenység. Üzletszerű akkor egy gazdasági tevékenység, ha rendszeres és anyagi haszonszerzés céljából végzik. Vállalkozás alapítás motívációi: • nyereségvágy, jólét • gazdasági, pénzbeni függetlenség • önmegvalósítás, az egyéni kreatív képességek kipróbálása, az alkotás vágya • hatalomvágy • az elismertség keresése, a kitűnni vágyás a többi jellemző a következő tételekben . 4. Vállalkozási formák a tulajdoni szerkezet alapján (Az egyéni vállalkozás főbb jellemzői A társaságok főbb jellemzői és formái, összehasonlító elemzése) AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: egy

magánszemély vállalkozása valamilyen üzletszerű gazdasági tevékenységre. Az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerinti belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára folytatott gazdasági tevékenysége. Saját nevében és kockázatára: az egyéni vállalkozó egyedül felel az üzletért és a közterhek, kötelezettségek kifizetése után egyedül rendelkezik a nyereséggel. Az egyéni vállalkozó teljes személyes vagyonával felel adósságaiért. Vállalkozás alapításának feltétele: • nagykorúság • cselekvőképesség • állandó lakhely • nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Ki kaphat vállalkozói igazolványt?: 1. akit gazd-i, vagyon elleni, vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek 2. akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó - végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek

3. akit ítélet alapján valamilyen foglalkozástól eltiltottak 4. aki törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik. 5. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja 6. akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták - tartozása kiegyenlítéséig 7. akinek adó-, vám-, vagy TB tartozása van Egyéni vállalkozó bármilyen jogszabály által nem tiltott gazdasági tevékenységet folytathat. Tiltott tevékenységek: 6 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK • hitelintézeti / biztosítói / kábítószergyártás és forgalmazás / dohányfeldolgozás / lőfegyver gyártása és forgalmazása. Az egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható, engedélyhez kötött tevékenység. • egy vállalkozó egy igazolványt kaphat • az igazolvány alapján több tevékenységet is folytathat • több telephelyet tarthat fenn

• igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Egyéni vállalkozás működési szabályai: • ha hatósági engedélyhez között a tevékenység, csak annak birtokában kezdhető meg • ha képesítéshez kötött, akkor vagy a vállalkozónak, vagy az alkalmazottjának rendelkeznie kell az előírt képesítéssel • az egyéni vállalkozó korlátlan számú alkalmazottat foglalkoztathat. Egyéni vállalkozás megszűnése: • ha a működéshez szükséges követelményeknek nem felel meg és a hatóság felszólítására 30 napon belül nem tesz eleget a követelményeknek • adó- és járulékbevallási kötelezettségét nem teljesíti, ill. a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. AZ EGYÉNI CÉG: 1. az egyéni vállalkozás kérelmére egyéni cégként bejegyezhető a cégjegyzékbe 2. az egyéni cég nem jogi személy 3. az egyéni vállalkozó korlátlan

felelőssége az egyéni cég alapítása esetén is fennáll GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK: Alapíthatják: • külföldi és belföldi jogi személyek • jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok • belföldi és külföldi személyek Gazdasági társaságok jogalanyok: cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek. A gazdasági társaságok tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. Gazdasági társaságok alapításának kellékei: • írásos társasági szerződés • Rt esetén jogszabály • cégbírósági nyilvántartásba vétel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel. • a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság látja el. A gazdasági társaság vagyonát a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére. Összetétele: pénzbetét / nem pénzbetét (apport). Apport: valamilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás (találmány) és vagyoni

értékű jog (bérleti jog) lehet. Gazdasági társaságok főbb típusai: Jogi személyiséggel rendelkező Jogi személyiséggel nem rendelkező - közös vállalat (Kv) - betéti társaság (Bt) - korlátolt felelősségű társaság (Kft) - közkereseti társaság (Kkt) - részvénytársaság (Rt) Jogi személy: azt jelenti, hogy a társaságok tagjaiktól elkülönült szervezettel, vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed a jogokra és kötelezettségekre. 7 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK megnevezés minimum taglétszám a tagok felelőssége induló vagyon minimális nagysága induló vagyon minimális kp. hányada KKT KFT RT egyszemélyes is egyszemélyes is lehet lehet az üzletrész a részvénytulajmértékéig donhoz igazoterjed. dik. a tagok döntése szerint BT 1 beltag 1 kültag legalább egy beltag felelőssége korlátlan. A kültag a vagyoni betétje mértékéig terjed. a tagok döntése szerint 3 millió Ft 20 millió Ft

nincs kötelező előírás nincs kötelező előírás nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál és 1 millió Ft-nál. Kp esetén 50% 1,5 millió Ft az alaptőke 30%-a, de legalább 10 millió Ft. 2 fő korlátlan és egyetemleges 5. A legjellemzőbb szervezeti - vállalati struktúrák és formák KÖZKERESETI TÁRSASÁG (KKT): a legegyszerűbb társasági forma. Legfontosabb jellemzői: 1. a társaság tagjai személyesen is közreműködhetnek a közös gazdasági tevékenység folytatásában 2. a tagok korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló követelésekért, nincs induló vagyon 3. a társaság működéséhez szükséges vagyon a tagok a társaság rendelkezésére bocsátják a társaság alapításakor, ők döntik el mennyi 4. a használatba adott vagyon a többi tag hozzájárulása nélkül nem vonható ki, és nem terhelhető meg 5. a bevitt vagyont csak a tagsági viszony megszűnésekor és a társaság

megszűnése esetén lehet visszakövetelni. 6. a közkereseti társaság nem jogi személy, de tagjai lehetnek jogi és természetes személyek egyaránt (valamennyi tag korlátlanul felelős) Korlátlan és egyetemeleges felelősség: a társasággal szemben fennálló követelésekért elsősorban a társaság felel a saját vagyonával, ha ez nem elegendő, a hitelezők bármely társasági tagtól követelhetik a teljes tartozást, aki a saját teljes magánvagyonával köteles helytállni. A helytálló tag csak később követelheti a többi társasági tagtól a rájuk eső arányos rész megtérítését (peres eljárás). BETÉTI TÁRSASÁG (BT) a KKT formából alakult ki, ezért a sajátos szabályoktól eltekintve a Kkt szabályait kell alkalmazni. A gazdasági társaságok közkedvelt formája. Legfontosabb jellemzői: 1. nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel 2. legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és többi beltaggal egyetemleges a társaság

tartozásaiért. 3. egy másik tag (kültag) felelőssége a vagyoni betétje erejéig korlátozott 8 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 4. a személyes közreműködés nem minden tag kötelessége A tagok vagyonnal és, mint csendestársak is részt vehetnek a vállalkozásban. 5. kis tőkeigényes üzleteknél, családi vállalkozásoknál kedvező forma A beltagok közreműködésre kötelezettek, és az ő felelősségük korlátlan. A kültag felelőssége korlátozott, ezért az üzletvezetésben nem vehet részt. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (KFT): a minimális létszám egy fő is lehet. Legfontosabb jellemzői: 1. jogi személyiséggel rendelkező társaság 2. tőkeegyesítő jelleg, de erősen kötődik a tagok személyéhez 3. előre meghatározott törzsbetétekből álló vagyonra - törzstőkére épül 4. a tagok felelőssége a befizetett törzsbetétre és a társasági szerződésben megállapított egyén vagyoni hozzájárulására terjed ki.

5. a tag harmadik személlyel szemben nem felel a társaság kötelezettségeiért 6. a korlátolt felelősség csak a cégbejegyzés megtörténte után áll fenn 7. a társaság tagjai a nyereségből a törzsbetétjük arányában részesednek A társaság előnye: • az ügyvezetői és tulajdonosi kör nem válik el egymástól szervesen. • a tagok beleszólhatnak a társaság életébe • mivel a társasági törvény tiltja a nyilvános felhíváson alapuló szervezést, ezért a tagok személyesen is ismerik egymást. KÖZÖS VÁLLALAT (KV) Legfontosabb jellemzői: 1. önálló jogi személy 2. kötelezettségeiért a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel 3. ha a tartozásokat a vállalati vagyon nem fedezi, a tagok a vagyoni tartozásért vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. 4. ebből adódóan a társasági törvény nem ír elő alaptőke minimumot, mert a kezesi felelősséggel helytálló tagok vagyona

kellő garanciát ad a hitelezőknek. 5. tagként nem csak jogi személyek vehetnek részt, hanem egyéni vállalkozók is 6. azonos szakmában működő szervezetek hozzák létre kiegészítő tevékenységre vagy közös beszerzési, értékesítési tevékenységre, vagy műszaki fejlesztésre. RÉSZVÉNY TÁRSASÁG (RT) Legfontosabb jellemzői: 1. előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gt 2. a tag felelőssége a társasággal szemben a részvények névértékének vagy kibocsátáskori értékének szolgálatára terjed ki. 3. a tagok hozzájárulása a RT-nél a részvényben testesül meg 4. a részvények névértékének összege az RT alaptőkéje (20 millió Ft) 5. a részvények bemutatóra vagy névre szólnak A névre szóló is szabadon átruházható, de azt a részvénykönyvbe be kell jegyezni. 6. RT-t bárki alapíthat 7. a részvényesek vagyoni és tagsági jogokkal rendelkezők, jogosultak a

közgyűlések résztvenni, észrevételt tenni, indítványt benyújtani és szavazni. Részvény: a részvényesnek az értékpapírban megjelenő tulajdonjoga, amely részesedést biztosít az RT alaptőkéjéből, a nyereségből és felszámolás esetén a felszámolási eredményből. A részvény tagsági jogokat biztosító forgalomképes értékpapír. Osztalék: az Rt tiszta nyereségéből a részvénytulajdonosnak kifizetett részesedés. Tőzsde: rendszeresen és szigorú szabályok szerint megszervezett piac, ahol az értékpapírok, devizák, áruféleségek koncentrált kereskedelme folyik. Egyes vállalati formák jellemzőinek összehasonlítása: 9 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK vállalati forma Egyéni vállalkozás Társaság Részvénytársaság Pozitív jellemzők - az alapítás és megszüntetés egyszerűsége - átláthatóság - váll. önállósága, függetlensége - üzleti eredményei nem nyilvánosak - adózási kedvezmények -

alapítás egyszerűsége - előnyök az adózásban - tulajdonlás nagyobb tőkebefektetés nélkül - jogi védettség - nagyobb tőke- és erőforr. való hozzájutás viszonylagos könnyebbsége - tulajdonváltás nem befolyásolja a váll., működésének folytatását - tulajdonosok korlátozott felelőssége - tőkekoncentráció széles körben lehetséges - hosszú időtartam Negatív jellemzők - erőforráshoz való jutás korlátozottsága (pl. pénzügyi) - szerényebb nyereség - túl sok követelmény a vállalkozóval szemben (adminisztratív) - felelősség korlátlan volta - az egyéni váll-ok ált. és aránylag rövid élettartamúak - érdekellentétekből származó konfliktus - adatszolgáltatás nyilvánossága - az alapítás és megszüntetés bonyolultsága 6. A vállalatok alapítása, vállalatalapítási motivációk, alapítás formái A vállalatok megszűnése A különböző vállalatelméletek összehasonlító elemzése. A VÁLLALKOZÁS

ALAPÍTÁS MOTÍVÁCIÓI: • nyereségvágy, jólét • gazdasági, pénzbeni függetlenség • önmegvalósítás, az egyéni kreatív képességek kipróbálása, az alkotás vágya • viszonylagos döntési függetlenség, felelősségvállalás • hatalomvágy • az elismertség keresése, a kitűnni vágyás. VÁLLALATALAPÍTÓ SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK: 1. Szakmai ismeretekre alapozó alapító • műszaki ismeretek birtokában • szerény iskolai végzettség • helyi igények kielégítése • saját eszközök bevonásával • Jellemző: a kis méret, lassú növekedés. 2. Menedzser típusú vállalatalapító: • vállalkozó típusú • magas iskolai végzettség • vezetési, irányítási tapasztalat, rátermettség • karrierépítés részeként valósítja meg az alapítást • külső pénzforrások bevonásával alapozva hoz létre vállalkozást • Jellemző: specializált vállalkozás, jelentős kockázattal. A VÁLLALAT ALAPÍTÁSA: egy gazdaságban

a vállalatok sokasága törekszik a fogyasztói igények, a szükségletek nyereséges kielégítésére. Az állandóan változó fogyasztói igények a piac értékítélete az alapja a vállalati szervezet változásainak. • az új vállalatok alapításának ott, ahol ezt a fogyasztói igények megkívánják • a vállalatok megszűnésének és felszámolásának ott és akkor, amikor a piac követelményeinek nem tud megfelelni. 10 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK • a vállalatalapítás egyfelől jogi aktus (Tv-i szabályozással), másfelől a piacralépést jelenti. A piacralépés lehetőségét ott, ahol a piac állapota és az állam gazdaságpolitikája határozza meg, ill. befolyásolja VÁLLALATALAPÍTÁS FORMÁI: 1. Új vállalat létrehozása 2. Meglévő vállalat átszervezése • Egyik vonulata: − Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására − Felvásárlás: egy másik vállalat egészben vagy részben történő

tulajdonba vétele • Másik vonulata: − Egyesülés: benne van az egyéni akarat − Közös vállalatok: a vállalatok határozzák el. Speciális formája a Szövetkezetek: a közös vállalat sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek egy tag egy szavazat elve alapján. A VÁLLALATOK MEGSZŰNÉSE: 1. Felszámolás: ha a külső követeléseket a felszámolás előtt kiegyenlítik, akkor a tulajdonosok belügyének számít . Sima jogi aktus 2. Csődeljárás: ha a tartozásait nem tudja megadni Az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. (1991. évi IL tv) VÁLLALATELMÉLETEK: A közgazdaságtan alapján álló elméletek. Munkamegosztás - specializáció - csere: a tranzakció eredménye. - a gazdaság szereplői közötti rendszeres kapcsolat - ez szükségesség teszi a koordinációt - szükség van olyan eszközökre, intézményekre,

amely segítségével a koordináció eszköze a piac, intézménye a szervezet. A piac az áron keresztül szabályos, a szervezet a hatalmi szabályozást valósítja meg. A koordinációs, szabályozás függ a szükséglettők és az elérhető információtól. Standard mikroökonómiai vállalat felfogás: − a klasszikus elmélet számára a koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak. − szervezeti koordináció nincs − a vállalat ez esetben jogi egységként fogható fel, amely a rendelkezésre álló termelési lehetőségekkel jellemezhető. − ezek közül racionálisan, teljes körű információ alapján (ezt az ár közvetíti) a profitmaximáló elvre építve. Vállalat magatartási elmélet (Simon): − az elmélet alapján ebben az esetben a vállalat működésében részt vevők koalíciójaként jelenik meg. Egyének aspirációs szintjeinek koalíciójaként − az emberek azért csatlakoznak a vállalathoz, szervezethez, mert azt remélik, hogy ezért

cserébe magasabb szinten elégítik ki szükségleteiket, mintha nem csatlakoznának. Vagyis a szervezettől nagyobb hasznot kapnak cserébe annál, mint amit befektettek. − a szükségletnek azt a szintjét, amelynek kielégítést a vállalattól remélik, aspirációs szintnek nevezik. Ez alatti szükségletkielégítés esetén az érintettek kilépnek a szervezetből − a magatartási vállalatelméletben a vállalatnak, mint egésznek nincs célja - csak a benne lévő résztvevőknek. − a döntési alternatívák kiértékelésekor csak azt veszik figyelembe, hogy beteljesülnek-e az érintettek aspirációs szintjei? Ha igen az alternatívát elfogadják. Akkor a döntési kritérium nem maximalizáló lesz, hanem csak kielégítésre törekvő. − a döntéshozóktól korlátozott racionalitást feltételez. Megbízó ügynök elmélet: 11 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK Az elmélet abból indul ki, hogy ha már az a legjellemzőbb, hogy a tulajdonosi

és a menedzseri funkció szétválik, és ez különböző érdek összeütközéshez vezet. A legfontosabbak: − a váll. érintő döntések túlnyomó többségét a menedzser hozza, a profit nagy része a tulajdonosé lesz − a tulajdonosok nem tudják érdemben ellenőrizni a menedzsmentet, így annak ellenére, hogy a tulajdonosok éppen saját érdekeik képviseletére bízták meg a menedzsmentet. − az érdek összeütközés alapja az új aszimmetria, ez abból következik, hogy a menedzsment sokkal többet tud a vállalatról, és annak tevékenységéről, mint a tulajdonos. (Alapvető konfliktus). − a vállalat működését olyan mechanizmus biztosítja, amelyek a menedzserek önérdekérvényesítési törekvéseit korlátozzák (koordinációs mechanizmus, a piac és szervezet végzi). • Tőkepiac: amely a tőzsdén bejegyzett vállalatok tevékenységét objektíven értékeli, így információt szolgáltat a tulajdonosnak a menedzseri tevékenység

megítélésében. • Menedzserpiac (v. munkapiac): ahol a menedzserek versengenek a jelentősebb vállalatok vezetői pozícióinak megszerzéséért, és így valójában egymás teljesítményét ellenőrzik. Ebben a versenyben hátrányt jelent az önérdekkövetés. A megbízó ügynök elmélet alapkérdése: hogyan tud a tulajdonos olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amelyben biztos lehet, hogy a menedzsment a tulajdonos érdekeinek figyelembevételével határozza meg döntéseit. Az intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete Az elmélet alapkérdése: meddig terjedjen a két intézmény (a piac és a szervezet), egymáshoz viszonyított hatóköre a gazdasági tranzakciók koordinálásában. Ez az elmélet ismeri fel elsőként, hogy a munkamegosztás viszonyai között, a termelés specializációs körülményei között szükségessé vált tranzakciók, csereaktusok is költségek, nem csak a termelés. "Az információ pénz" • árakról

szerzett információk megszerzése és kiértékelése is költséggel jár • minden tranzakció igényli, hogy az abban résztvevők szerződjenek egymással, az pedig maga is költségekkel jár. • naprakész információval kell rendelkezni, apparátussal Ez a gondolatmenet vezet el ahhoz a következtetéshez, hogy célszerű bizonyos csereaktusokat a piacon kívül, hosszú távú keretmegállapodásokra építve lebonyolítani. Így a gazdaság egyes szereplői döntési szabadságukhoz jutnak más szereplők cselekvései fölött. Előírhatják nekik, hogy mit csináljanak, ennek köszönhetően egyrészt: • ezek a megállapodások hierarchizálják a gazdasági szereplőket, másrészt: • ezen hierarchiákat stabilizálják, létrehozva a szervezeteket. Így a vállalat, mint szervezet addig terjed, ameddig a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a piaci megállapított költségénél. Mindig az olcsóbb koordináljon a vállalat működése

szempontjából. 7. A vállalat helye a társadalmi rendszerben A vállalat külső környezete A vállalat társadalmi szerepének lényege az emberi igények szűkös erőforrások melletti kielégítése. A gazdaság arra hivatott, hogy az elvileg korlátlan igények és a szűkös erőforrások közti ellentmondást minél hatékonyabban oldja fel. A hatékonyság megvalósításához elengedhetetlen a társadalmi munkamegosztás: nagyobb szakértelem, rutin, magasabb hatékonyság. 12 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK A specializáció felveti a koordináció igényét. Ahhoz, hogy a társadalmi tevékenységcsere hatékonyan végbemenjen, létezni kell olyan személyeknek és szervezeteknek, amelyek ennek végrehajtására szakosodnak. Ezek a vállalkozók és a vállalatok A vállalkozás, szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában nem függ egyoldalúan külső személytől, államtól, más szervezettől. Működésére hat a külső környezet,

a jog, a politika, a piac, a pénzügy, a világgazdaság. Döntéseit a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelve hozza meg. A vállalati működés érintettjei azok a piaci szereplők, akik az üzleti vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban vannak. Két fő csoportjuk van: 1. Belső érintettek: tulajdonosok / menedzserek / alkalmazottak 2. Külső érintettek: fogyasztók / szállítók / versenytársak / állami intézmények / helyi és önkéntes civil közösségek / természeti környezet. VÁLLALAT KÜLSŐ KÖRNYEZETE: a külső érintettek: • Fogyasztók: a vállalat legfőbb külső referenciái • szállító: számára a vállalat a fogyasztó - erőforrással látja el a vállalatot a tényezők piacáról, a verseny itt is jelen van. • versenytársak: osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen, kényszerítik egymást az innovációra • Állami intézmények: szabályozzák a gazdaságot,

a vállalat eredményéből az állam plusz jövedelmet (adók stb.) nyer A vállalat munkaerő-piacot biztosít A vállalat eredményének függvényében a kormányzati szervek sikereit biztosítja. • Helyi és önkényes civil szervezetek: helyi közigazgatást szabályozó intézkedéseket hozhat, ill. fogyasztó a vállalat számára. A vállalat társadalmi tényező és a helyi élet szervezője, ill részt vehet a helyi szociális-kulturális feladatok megoldásában. • Természeti környezet: természetes regenerációs hatás, a vállalat természet átalakító tevékenységet végez. Koordinációs mechanizmusok, a tulajdonviszonyok összefüggése: a társadalmi termékcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Négy alapvető koordinációs mechanizmus: 1. Piaci mechanizmus: szereplők egyenrangúak, előnyszerzés céljából lépnek egymással kapcsolatba Fontos a pénz jelenléte. 2. Bürokratikus mechanizmus: szereplők kapcsolatát

az alá és fölérendeltség viszonyai szabályozzák Utasítások kényszerítik cselekvésre a hierarchia alacsonyabb szintjén lévőket. 3. Etikai koordináció: itt a szereplők egyenrangúak, saját jószántukból vesznek részt a folyamatokban, pénzt nem játszik szerepet. 4. Agresszív koordináció: szereplők nem egyenrangúak, erőfölényre épül a szabályozás A társadalmakban a koordinációs mechanizmusok keveréke jelenik meg, de a domináns a piaci koordináció. A piaci vagy bürokratikus koordináció tekinthető a modern társadalom stabil szabályozójának. Koordinációs vákuum nincs: ha egyik sem megy, akkor megjelenik az agresszív koordináció. 8. Az állam és vállalat Az állam szerepe a modern piacgazdaságban Állam szabályozása irányulhat közvetlenül a vállalatok működésére (adók, támogatások, előírások, jogszabályok feltételek), vagy lehetnek közvetettek (versenyszabályozás, környezetvédelem). Az állam szabályozza a

gazdaság szereplői közötti kapcsolatokat. A vállalat számára az állami szerepvállalás tényezői: • korlátok (nem lehet ezeket áthágni) • befolyásoló tényezők (ezek figyelembevételével jobban boldogul a vállalat) • lehetőségek, előnyök (lobby) Állami szerepvállalás fő hajtóereje a lobbyzás. De állam felléphet, mint a fejlesztés támogatója, lehet partner, fogyasztó, versenytársa (állami vállalat) is. 13 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK Az állami szabályozás vonatkozik a vállalat belső érintettjeinek a kapcsolataira is. ÁLLAM: • intézményrendszerével a gazdasági szabályozást valósítja meg • reálszféra alanya: maga is részt vesz a tényleges gazdasági folyamatokban, terméket, szolgáltatást vesz / különböző programok, külkereskedelmi politika, állami beruházások indítása, állami foglalkoztatottak. Munkapiacon is kiemelkedő szerepe van • másrészt: alakítja a gazdaság feltételeit,

gazdaságpolitikáján keresztül befolyásolja a magánszférát, döntéseit. Bevételek - adópolitika - állami költségvetés Állam beavatkozása a gazdaságba egységes, koordinál, koherens kell, hogy legyen - ezt szolgálják a költségvetési tervek. ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE A MODERN PIACI GAZDASÁGBAN: az állam gazdasági szerepét illetően ellentmondó tendenciáknak lehetünk tanúi. Ennek hatására rövidtávon - politikai választások - igazolások tapasztalhatók. Hosszú távúakra nem jut idő (a 4 év kevés). Ettől függetlenül lényeges az állam szerepvállalása. • foglalkoztatáspolitika (humán tényezők előretörése) • társadalmi jólét, nő az infrastruktúra iránti igény, az állam kell a beruházásokhoz • előtérbe kerül a vállalati szféra részvétele nem gazdasági problémák megoldásában • nemzeti vállalatok támogatása • egészségügy, kultúra területén a nem piaci elemek felerősítése. • adópolitika •

piaci kamatláb befolyásolása • beruházások társadalmi ellenőrzése 9. Az piac, mint a vállalat működésének fő közege A piac fő kategóriái, szereplői, A piacok tulajdonságai és főbb típusai. Verseny és együttműködés a piacokon A piacra lépés és kilépés korlátai. A PIAC ÉS PIACI VISZONYOK: Piac: valamely jószágnak, vagy szolgáltatásnak azokból a lényeges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, amikre csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. A tényleges és potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak összessége Az üzleti vállalkozás nyereséges működésének a feltétele, hogy fogyasztói igényeket elégítsen ki. A fogyasztó szükséglete, igénye a piacon keresztül válik fizetőképes keresletté. Ezért a vállalat környezetének legalapvetőbb tényezője a piac. Elemei: ár / jövedelem / kereslet / kínálat Fajtái: • Termékpiac: a fogyasztási cikkek és szolgáltatások

piaca, output piac • Tényezőpiac: a termelési tényezők piaca (munka, tőke - pénzeszköz), inputpiac • Másként: árupiac / munkapiac / tőkepiac Szereplői: mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat - eladók / termelők / vevők / fogyasztók / háztartások és költségvetési intézmények, szervezetek. A piaci cselekedetek gazdasági jelenségek formájában (vétel, eladás, alku, ajánlat), törvények és jogszabályok által működő piaci automatizmusok keretei között valósulnak meg. 14 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK A piac szereplőinek közös sajátossága: racionális gazdasági tevékenység (valós szükségletek alapján), saját érdekek érvényesítése, gazdasági hatékonyság szem előtt tartása, keresletükkel vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz. A PIACOK TULAJDONSÁGAI, ÉS TÍPUSAI: a piac jellegét

meghatározzák: a piaci szereplők - eladók, vevők - száma és nagysága, a piacra lépés feltételei (ki, mikor és hogyan léphet a piacra), a termék jellege, a piaci szereplők befolyása az ára alakulására, és az információhoz való hozzájutása lehetősége. A piac két szélsőséges formája: a versenypiac és a monopolpiac. A tökéletes versenypiac az, ahol a piaci szereplők száma nagy, a piacra jutás szabad, a piaci szereplők árelfogadók, és az információk szabadon hozzáférhetők. A piac szerkezete (struktúrája) a piaci szereplők száma függvényében kereslet (függőleges) és kínálat (vízszintes) oldal. Piaci szereplők sok kevés egyetlen szabad verseny korlátozott kereslet monopol kereslet sok korlátozott kínálat kétoldalú korlátozott kétoldalú kevés oligopólium monopólium monopol kínálat korlátozott kínálati kétoldalú egyetlen monopólium monopólium Oligopólium - kevés számú eladó Oligopszónia - kevés számú

vevő A vállalat küldetése: a vállalat tevékenységi köre / milyen fogyasztói szükségletet akar kielégíteni. Az erre adandó válasz dönti el, hogy mely piacon jelenik meg : • eladó - eladóként • kik lesznek a potenciális versenytársak - versenytársként • kik lesznek a potenciális partnerek - kooperációs partnerként • vevő - vevőként Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény-kielégítési törekvései szempontjából reálisan szóbajöhetnek. A PIACORIENTÁLT VÁLLALATOK FŐBB JELLEMZŐI: • vásárlók megkülönböztetett kezelése • vevők ismerete, ehhez képest alakul a marketing • vevők közti különbségek alapján szegmentálnak • piackutatásra költenek • rugalmasak a változásokra • marketing befektetés • gyorsak • új piacokat keres • versenyelőny (Ellenpólusa a Belsőleg vezérelt vállalat) VERSENY ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A PIACOKON a piac nélkülözhetetlen tényezője a

verseny. A verseny a piac szereplői között alakul ki a gazdasági kapcsolatokból nyerhető előnyök megszerzéséért. Az együttműködés a jobb versenypozíció elérésének egyik eszköze. A PIACRA LÉPÉS AKADÁLYAI: 1. Állami szabályozás • az állami szabályozás bizonyos előírásai korlátozhatják vagy meg is akadályozhatják a piacralépést • eü. előírások / technológiai, minőségi követelmények / beszerzési, értékesítési csatornákhoz való hozzáférés korlátozása / szabadalmaztatási eljárás szabályozása / preferálhat egyes piaci 15 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 2. • • 3. • • 4. • 5. 6. 7. • • • • • szereplőket állami támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel / vámokkal, kedvezményekkel segíthetik, vagy akadályozhatják a potenciális külföldi versenytársak belépését. Méretgazdaságosság: vállalat mérete: a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként

gazdasági fogalmakkal kifejezett nagysága. A piaci megjelenésben az állami intézményekben való alkupozícióban lehet jelentős. üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főleg technikai fogalmakkal, műszaki paraméterekkel kifejezett nagysága (pl. kapacitás) jelentősége többrétű: Termékdifferenciálás: belépési korlátként jelenik meg akkor, amikor a piacon benntlévő vállalatok márkanevükkel, hirdetésekkel, reklámmal, fogyasztói igényekhez alkalmazkodó termékpolitikájukkal megszerezték maguknak a fogyasztók ragaszkodását, az újonnan belépőknek meg kell hódítani a potenciális vevőket, meg kell ismertetni a terméket, Tőkekorlátok: vállalkozás indításához tőkét kell előlegezni a beindításhoz, amíg a termék, szolgáltatás értékesítéséből származó jövedelméből meg nem térül a befektetés. A tőkekorlát gazdasági áganként eltérő nagyságú. Partnerváltás költségei: olyan

egyszeri költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a vállalat megváltoztatja szállítóját, értékesítőjét. Elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége: a piacon már benntlévők szigorúan ellenőrzik a beszerzési és értékesítési csatornákat, ez nehezíti az újonnan belépőknek a szállítókhoz, ill. végső fogyasztókhoz való hozzáférést. Egyéb korlátok: licenccel védett technológiához nem jut, földrajzilag kedvező terület már foglalt, a régi vállalat olyan felhalmozott tapasztalattal rendelkezik, amelyek költségcsökkentő tényezők lehetnek, régiek reagálása az újak belépési szándékára. PIACRÓL VALÓ KILÉPÉS: a piacról való kilépés is lehet akadálya a belépésnek! Ha: • a piacról való kilépés költséges • a kilépés jogi akadályokba ütközik. A KILÉPÉS KORLÁTAI: • termelési eszközöktől való megszabadulás nehézségei, konzerválhatóságának hiánya • a munkaerő, az emberi

erőforrás konzerválhatóságának hiánya (speciális ismeretek) • a tőkepiac fejletlensége, ill. stagnálása (a vállalat nem jut váltáshoz szükséges tőkéhez) 10. A vállalat, mint gazdálkodó alapegység Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban (Költség, ráfordítás, árbevétel, jövedelem és jövedelmezőség). A vállalkozás üzleti terve Üzleti terv szerepe, felépítése. Az üzleti tervet megalapozó főbb gazdasági, pénzügyi mutatók A VÁLLALAT, MINT GAZDASÁGI ALAPEGYSÉG: gazdasági célok megvalósítása során kapcsolatba kerülő emberek együttműködése, mely szervezetté strukturálódik. Célja: az igények kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállítása: jövedelem, nyereség szerzése, növelése, legalább hosszú távon. A vállalat jellemzői: 16 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK • alapvető funkciója a termelés • a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik • a

gazdaság egyéb szereplőihez a piac közreműködésével kapcsolódik • alapvető jellemzői: önállóság, nyereség érdekeltség, kockázatvállalás • eredményességét valóságos piac minősíti. GAZDÁLKODÁS ÉS GAZDASÁGOSSÁG A VÁLLALATBAN: alapkövetelmény. Figyelemmel kísérését pénzügyi elemzés biztosítja, mely a vállalat belső és külső pénzáramlását méri fel. Alapkimutatásai a mérleg és az eredmény-kimutatás Mérleg: a vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, mely pénzértéken rögzíti a vállalat eszközeinek összértékét, forrását, és az elért eredményt is. Eredmény-kimutatás: a vállalat adott időszakban elszámolt bevételeinek és kiadásainak egybevetése. KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS, ÁRBEVÉTEL, JÖVEDELEM ÉS JÖVEDELMEZŐSÉG: Vállalat költségei a ráfordítások pénzben kifejezett értékei (Ft-ban kifejezett érték). Költségek csoportosítása: 1. számviteli (számviteli

rendszerben nyilvántartott költségek) / Gazdasági költségek (a számviteli költségek mellett magába foglalja az alternatív költségeket is - kamat, haszonáldozat, haszonvesztés) 2. állandó költségek (akkor is felmerül, ha nincs kibocsátás) / Változó költségek (kibocsátás mennyiségével együtt változnak) - együtt a termelés költségei. 3. Explicit költségek (kifejtett - egy termelési időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokon megjelenő költségek) / Implicit (azok a ráfordítások, amelyek tényleges pénzkifejezésekben, számlákon nem jelennek meg) 4. folyó költségek (egy adott időszakban felmerülő költségek, amelyek a termék eladásával meg is térülnek) / Tartós pénzkiadás (egyszerre nagy összegben merülnek fel és lassan térülnek meg) Ráfordítások: a termelésben felhasznált termelési tényezők - nem pénz, fizikai tárgyak, naturáliákban kifejezve. Ha a vállalat növelni akarja termelését akkor növelni

kell az imputot, ez addig éri meg, amíg az imput költségvonzata kisebb, mint az árbevétel. Jövedelmezőség: az árbevétel és a költségek alakulásának valamint egymáshoz való viszonyának függvénye. Jövedelem: • termelői oldalról: a termék értékesítésével realizált árbevétel és a termelés során felmerült költségek különbözete. • fogyasztói oldalról: az a pénzmennyiség, amely vásárlási célra rendelkezésre áll. • nominál jövedelem: valamilyen pénzmennyiséget fejez ki valamilyen pénznemben. • reáljövedelem: ár és szolgáltatás mennyiséget jelent, azt amennyit meg tud vásárolni az adott pénzmennyiségért. A VÁLLALKOZÁS ÜZLETI TERVE, SZEREPE, FELÉPÍTÉSE: Írásbeli összefoglaló arról, hogy a vállalkozó mit szeretne elérni a vállalkozásával, és hogyan kívánja felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Célja: azon ismeretek összefoglalása, mely a vállalkozás működéséhez szükségesek.

Felépítése: 1. Vállalkozás adatai: (név, cím / tulajdonos címe / működési kör / pénzigény / adatkezelésre vonatkozó igény) 2. Tömör összefoglalás 3. Ágazat elemzése 4. Vállalkozás bemutatása (termékek / szolgáltatások / a vállalkozás vezetése / személyi állomány / szakmai háttér) 17 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 5. Termelési terv bemutatása (telephely / gépek, berendezések / munkamegosztás) 6. Marketing terv (ár / forgalom, eladás, ösztönzés) 7. Szervezeti terv (tulajdonostársak / személyzeti struktúra) 8. Kockázatvállalás (gyenge pontok / új technológia / váratlan események kezelése) 9. Pénzügyi terv (fedezeti források / meglévő és szükséges pénzforrások, előzetes mérleg) 10.Függelék (ajánló levelek / piackutatási adatok / bérletek, szerződések) AZ ÜZLETI TERVET MEGALAPOZÓ FŐBB MUTATÓK: • Vagyon és tőkestruktúra mutatók: a sokaság egy-egy tagjának az egészen belüli

részarányának meghatározása: pl. − Struktúra mutató = részadat / összes adat * 100 − Vagyonstruktúra (vagyonszerkezet) = eszközfajta / eszközcsoport * 100 Befektetett és forgóeszközre számítható. − Tőkestruktúra (tőkeszerkezet) = tőkefajta / tőkecsoport * 100 Saját tőke és jegyzett tőkére számolható. − Intenzitási mutatók: két vagy több tényező összegéhez viszonyítjuk a érintett tényezők egyikét. pl befektetett eszközök és forgóeszközök egymáshoz viszonyított aránya.: befektetett eszköz-intenzitás: bef.eszk / befeszk + forgó eszk * 100 • Hatékonyság mutatói: azt fejezik ki, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló erőforrásait mennyire hatékonyan használja fel. Kifejezhető rugalmassági / hatékonysági mutatóval / forgási sebességgel − Rugalmassági mutató: kifejezi, hogy valamely tényező hány %-kal változik a vele összefüggésben vizsgált másik tényező 1%-os változásának hatására pl.

eszközökre, forrásokra, eredményre Kifejezi az erőforrások és az árbevétel kapcsolatában kifejezi az erőforrások árbevétel vonzatát, ill. az árbevétel erőforrás igényét. − Forgási sebesség: erőforrások megtérülését fejezi ki az árbevételben (hányszor térül meg). − Hatékonysági mutatók: megmutatják, hogy a vállalkozás mekkora mértékben használja ki erőforrásait. − Eszközarányos árbevétel: a vállalkozás 100 Ft lekötött eszközével mekkora árbevételt ért el. • Jövedelmezőségi mutatók: a vállalkozás működésének eredményességét fejezik ki. Az eredményt viszonyítjuk a vállalkozás valamelyik erőforrásához. pl eszközarányos eredmény / tőkearányos eredmény / létszámarányos eredmény • Likviditási mutatók: a likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban az előírt határidőre eleget tud tenni. A likviditás vizsgálata a vállalkozás

pénzügyi stabilitásának megállapítását szolgálja. pl likviditási mutató, gyorslikviditási mutató, pénzhányad, átfutási idő, időtartam mutató, adósságszolgálati fedezetei mutató, adósság és saját tőke arányának mutatója. 11. Az adók Az adózás általános jellemzői Az adórendszerhez kapcsolódó fogalmak (az adóalany, az adó tárgya, az adó alapja, adókötelezettség, adómérték, adómentesség, adókedvezmény stb.) Az adók csoportosítása. A vállalkozást és a magánszemélyt terhelő adók Adónemek ADÓK: Adózás rendjéről szóló - ART tv. Adónemekre vonatkozók: • Központi adók: szja / társasági adó / ÁFA / jövedéki adó / fogyasztási adó • helyi adók: építményadó / telekadó / magánszemélyek kommunális adója / vállalkozók kommunális adója / idegenforgalmi adó / helyi iparűzési adó / belföldi gépjárműadó Adóhatóság: az állam nevében gyakorolja az adóztatással kapcsolatos jogokat,

teljesíti az adóztatással összefüggő kötelezettségeket. 1. Állami adóhatóság: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2. Vámhatóság: Vám - és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) 3. Önkormányzati adóhatóság (önkormányzat jegyzője) 4. Illetékhivatalok 5. társadalombiztosítási szervek (TB) • Hatáskör: mely adóhatóságnak, mely adókkal kapcsolatban vannak jogai, kötelezettségei. 18 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK • Illetékesség: mely hivatal látja el az adott adóhatóság operatív feladatait (területi ill.-ség) • Adó fogalma: társadalmi közös szükségletek forrása, törvényben meghatározott, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül, a nemzeti jövedelem újraelosztásának eszköze. • Adóztatás célja: társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához pénzbevételekre tegyen szert. • Adózó: az a természetes személy, vagy jogi személy, gazdálkodó szervezet, amelyet az adóztató

adófizetésre kötelez. • Adóalany: az adófizetésre kötelezett természetes vagy jogi személy, akire az adótörvény adókötelezettséget állapít meg. • Adó tárgya: az a dolog, jog vagy tevékeny, amely után az adót fizetik. • Adó alapja: az adó tárgyának az a mennyisége, amely alapján az adót számítják. • Adókötelezettség: bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség / nyilvántartási / bizonylatolási / könyvvezetési / adómegállapítási. Önadózással, adókivetéssel, adólevonással, adóbeszedéssel • Adómérték: az adóalap vagy annak egysége után fizetendő adó nagysága. Meghatározható adókulccsal (%), adótétellel (ha az adó alapját természetes mennyiségben határozták meg) • Adó fajtái: ◊ lineáris: adókulcs vagy adótétel, fix, állandó. Adó pénzben kifejezett összegének változása az adóalap változásának mértékétől függ. ◊ Progresszív: adó mértéke az adóalap változásának

függvényében változik (pl. szja) ◊ Adóteher viselése szempontjából: − közvetlen (egyenes): az adót az fizeti, aki annak terhét viseli (pl. szja) − közvetett : adó alanya és viselője elkülönül egymástól, az adó fizetésére kötelezett jogszerűen vevőjére átháríthatja (pl. áfa, fogyasztási adó) • Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék / önellenőrzési pótlék / adóbírság / mulasztási bírság. • Adómentesség: törvény határozza meg az egyes adófajtákra és adónemekre. FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK: azok az adók, amelyeket a termék végső fogyasztója, szolgáltatás igénybe vevője a termék árában megfizet. 1. Általános forgalmi adó: általános adó, mert kiterjed a belföldi szolgáltatásokra, árukra, import termékekre, export értékesítésre, a vállalkozók teljes körére. Összfázisú, mert a termelés, szolgáltatás során minden fázisban meg kell fizetni. Az eladó a számlában az adót felszámítja,

áthárítja a vevőre. Beszerzések esetén előzetesen felszámított adó Mértéke: 25, 12, 0 % Tárgyi (pl. oktatás, lakóingatlan bérbeadás, postai szolgáltatás, eü ellátás, könyvtári- és sportszolgáltatás stb.) és alanyi (tv-ben meghatározott éves árbevételt nem haladja meg a vállalkozó) adómentesség 2. Fogyasztási adó: a legmagasabb áfa-kulccsal elvonható jövedelemnél nagyobb összegű adózott jövedelem elköltésével szerezhető meg az érintett termék. Közvetett adó Tárgya meghatározott termékek belföldi értékesítése és importálása. pl személygépkocsi, nemesfém, kávé Adómentesség: tv-ben meghatározott körben pl. utas és ajándékforgalmi vámkedvezmény JÖVEDELEMHEZ KAPCSOLT ADÓK: az az adó, amelyet az elért jövedelem után kell fizetni, jövedelemhez kapcsolt adó. 1. Személyi jövedelem adó (szja): Jellemzői, hogy minden jövedelem adóköteles / közvetlen, nem áthárítható / általános adó / összevont

jövedelem után sávosan progresszív adókulccsal kell adózni. Mértékét tv határozza meg A számított adót adójóváírás csökkenti (rá vonatkozó szabályozás tv-ben). Vállalkozó: személyi jövedelemadó / átalányadó / tételes átalányadó mértéke: tv-ben meghatározott. Mentesség: eseteit a tv melléklete sorolja fel pl családi pótlék, sorkatona illetménye, egyenruha pénzbeni megtérítése, étkezési hozzájárulás (1400, 2200 Ft-ig), munkábajárás céljából juttatott bérlet stb. Kedvezmények: tv tételesen meghatározza, az összevont adó alapját csökkentik pl. befizetett tb-járulék 25%-a, tandíj kedvezmény, lakáscélú kedvezmény, családi kedvezmény stb. 2. Társasági adó és osztalékadó: a jövedelem és vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenységből elért jövedelem alapján meghatározott adó. Tulajdonformától független, fizetésre 19 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK kötelezett az adót nem

háríthatja át másra, alapja nem azonos a számviteli elszámolások alapján számított adózás előtti eredménnyel. Pozitív adóalap 18%-a a mértéke Külföldön tevékenységet végző esetén 3%. Alanyai: belföldi illetőségű gazdtársasági formák, alapítványok, társadalmi szervezetek, lakásszövetkezetek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, külföldi illetőségű: belföldi telephelyen végzett váll. tev esetén Osztalékadó: a kapott osztalék után az osztalékban részesülő 20% adót köteles fizetni. Mentesség: társasági adó - tv-ben meghatározott bevételt nem haladja meg, ill. alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület meghatározott köre stb. Osztalékadónál: belföldi illetőségű osztalékot kapó 3. Helyi adók: gépjárműadó / építményadó / telekadó / idegenforgalmi adó / kommunális adók 4. Jövedéki adó: alanya - jövedéki terméket és annak előállítására alkalmas meghatározott

terméket, előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, forgalmazó, birtokló személy, szervezet. Tárgya: ásványolaj, alkoholtermék, sör, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, bor. Alapja a tárgy mennyiségi egységben mérve Mértéke tv-ben meghatározott Ft összeg, mennyiségi egységre vetítve. Mentesség: tv-ben meghatározott esetek 13. Az innováció a vállalat működési rendszerében Az innováció tartalma, jellege, folyamata A külső érintettek szerepe az innovációban. Innováció: a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbiaknál magasabb minőségű módja. Lényege új termékek előállítása, új technológiai eljárások bevezetése, valamint a vezetési rendszer és szervezet megújítása. INNOVÁCIÓ A VÁLLALAT MŰKÖDÉSI RENDSZERÉBEN: a legtöbb nagyvállalatnak van saját innovációs részlege, ami a szervezet egészét (munkáját, szellemét, tevékenységét) át kell hassa. AZ INNOVÁCIÓ

ALAPESETEI: • új a fogyasztók körében még nem ismert javak vagy termékek előállítása • új az adott szakágazatban még ismeretlen termelési eljárás bevezetése, nem kell új tudományos felfedezésen alapulni. • új piaci elhelyezési lehetőség megnyitása, ahol az adott vállalat még nem volt jelen • új szervezet létrehozása vagy megszüntetése • új technológia bevezetése Fontos, hogy a vállalkozás szervezete képes legyen az innovációs ötletek fogadására, a gyakorlati megvalósítás előkészítésére és az innováció tényleges bevezetésére. Jelentős ellenállásba ütköznek az innovációs fejlesztések a vállalat rendszerében, mert sokan ragaszkodnak a már bevált, megszokott dolgokhoz. LEGFŐBB ELLENÁLLÁSI FORMÁK: • meglévő piac misztifikálása • fejlesztés jelentéktelennek látása • szakmai és személyi konfliktusok a megvalósítás között. Az innováció bármilyen típusú vállalat számára a piacon való

létezés elemi feltétele. Az innováció megjelenése függ a vállalat életkorától. Kifejlett vállalatnál létével is biztosítja életképességét, fejlődőképességét, tehát az innovációval nem lehet leállnia. Új vállalatok: az igazán innovatívak, az új piacra lépők. Fiatal cégeknek sok nehézséggel kell megküzdeni, meg kell tartaniuk a stratégiai fokozatosságot, nem tudnak többfrontos harcot vívni. • ellen kell állnia csábító üzleteknek • meg kell tervezni a váratlan eseményekre való felkészülést • mértékletesnek kell maradnia, növekedési hajlam 20 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK • finanszírozási forrást kell biztosítani • minél hamarabb nemzetközivé kell válni. Az innováció központi szerepet játszik a vállalat működésében, mert a fő cél a fogyasztók igényeinek minél magasabb szintű kielégítése. Így az egész célrendszernek alkalmazkodni kell ehhez a fogyasztói igények

változásához. A vállalat versenytársai is így gondolkodnak? INNOVÁCIÓ JELLEGE: 1. Lényege a folyamatos egymással összhangban lévő fejlesztési akciók végrehajtása, kis innovációs lépések sorozata, az erre való képesség tarthatja fenn a versenyelőnyt. Alapvető feltétele a versenyképességnek! 2. Stratégiai újdonság létrehozása alkalmával is innovációról beszélünk Mindkét álláspont középpontjában a fogyasztó áll. INNOVÁCIÓ FOLYAMATA: a vállalatok túlnyomó többségben tudatos innovációs stratégiára, tudatosan szervezett innovációs folyamatra épül. Ennek van egy elvi kerete - ez a fejlesztés pénzbe kerül és nem mindig fog működni. 1. felismerés 2. koncepció kialakítás 3. problémamegoldás 4. fejlesztés 5. felhasználás A folyamat általánosítható az innováció mindhárom formájára: a szervezeti, a termék, és a technológiai. A KÜLSŐ ÉRINTETTEK SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN: az innováció erősen

környezetfüggő. Vagyis szoros összefüggés van a külső érintettek és az innováció között. Fogyasztók - a vállalatok a szorosabb, hosszabbtávú együttműködés érdekében szívesen veszik a fogyasztók által megfogalmazott innovációs kezdeményezéseket ( ide kapcsolódnak a beszállítók is) Versenytársak: ők az innovációra való hajlandóság legfőbb erősítői (verseny a fogyasztókért) Állam: az állam gazdaságpolitikai jellege befolyásolja a vállalat törekvéseit, létezik egy innovációt támogató minisztériumi politika. Ennek a nemzeti versenyképességet kell segíteni Közvetlen támogatást nyújt egy kedvező környezetet teremt. Nagy pénz fölött rendelkezik Vállalatok közti együttműködés: innovációra orientált stratégiai szövetség közös tervezés fejlesztés. Természeti környezet: korszerű környezetfelfogás, új utak az innováció számára. 14. A logisztika helye a vállalati rendszerben A logisztikai rendszer

lényege, célja, alapvető részei A logisztikai stratégia megvalósulási formái. A vállalat gazdálkodásának része az anyagi természetű folyamat is. (Ez különböző készültségi fokú termékek vállalaton belüli és kívüli áramlása). Ezek nagyban befolyásolják egy vállalat működését és ezeken a folyamatokon keresztül is kapcsolódik egy vállalat a gazdaság egészének vérkeringésébe. A vállalati logisztikai rendszer működése a fogyasztói keresletről elérhető információk beszerzésével kezdődik - innen indulnak az információk a vállalat többi részéhez. Ezek az információk hozzák mozgásba az anyagi folyamatokat. A RENDSZER LÉNYEGE: 21 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK LOGISZTIKA - biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen, időpontban, mennyiségben, minőségben, választékban ott legyenek. A logisztikai rendszer - az anyagi áramlások,

készletek, és a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. A logisztikai rendszer struktúrája: a logisztikai funkciók (beszerzés, termelésellátás, értékesítés) egyrészt az ezek végrehajtását szabályozó készletezésén, és az ezen rendszert behálózó anyagi folyamatokon (szállítás, tárolás, anyagmozgatás, kiszerelés) másrészt információs folyamatokon keresztül valósul meg. A LOGISZTIKA CÉLJA: • a rendelkezésre állás (a kereslet kielégítése) • kiszolgálási idő (rendeléstől a teljesítésig) • kiszolgálás minősége LOGISZTIKA ALAPVETŐ RÉSZEI: 1. Értékesítés: ez köti össze a vállalatot a fogyasztóval (marketing fizikai megjelenése) 2. Termelésellátás: a különböző termelési fázisok között áramló termelőeszköz ellátás (készlettel való ellátás) 3. Beszerzés: a vállalat számára szükséges anyagok külső forrásból történő biztosítása A LOGISZTIKAI STRATÉGIA

ALAPVETŐ MEGVALÓSULÁSI FORMÁI: Logisztikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközök együttese. Feladata: úgy építse fel és működtesse a rendszert, hogy az előző szakaszban szereplő hatékonysági kritériumok minél kedvezőbb szinten teljesüljenek. Összetevői: • Értékesítési stratégia: szállítási technológia, raktárak, ezek közti kapcsolat - rendelésre, készletre gyárt • Beszerzési stratégia: venni vagy gyártani? szállítóval szembeni követelmények, beszerzési források megválasztása, információs rendszer. • Készletezési stratégia: készletgazdálkodás, befektetett eszközök, ráfordítások • Információs stratégia: kereslet management, kínálat management, szállító- és vevőértékelés • Anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégia: szállítási módok, raktárak - piacorientált, termelőorientált - gazdaságosság. 15. A stratégia lényege és szerepe a vállalkozásoknál A stratégia

megközelítései A stratégiai tervezés folyamata és szintjei. A SWOT-analízis alkalmazásának lehetőségei a vállalati működés folyamatában. A stratégia feladata, hogy olyan módon szervezze meg a vállalat érintettjeit, olyan mozgásformákat tegyen kívánatossá és lehetővé az érintettek számára, amelyek hatékonyan szolgálják a vállalat alapvető céljait. A stratégia a vállalati működés vezérfonala. Meghatározásához három fő kérdésben kell döntésre jutni: 1. Meghatározni a vállalat küldetését, és ebből kiindulva le kell vezetni a vállalat működési körét. Milyen igényt és hogyan akar kielégíteni a vállalat? - a lehetőségek közül kiválasztja a ténylegesen megvalósíthatókat. - konkretizálja a működési kört 2. Küldetését úgy kell végrehajtania, hogy tartós versenyelőnyre tegyen szert - stratégia feladata annak vizsgálata, hogy mit tud másoknál jobban végrehajtani, össze kell vetni a piaci

lehetőségeket és a fenyegetéseket saját erős és gyenge pontjaival (SWOT analízis) - a működési körét ennek megfelelően kell meghatároznia. 22 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK 3. Az érintettek tevékenységét és saját erőforrásait úgy kell összehangolnia, hogy fellépjen a SZINERGIA - az együttes hatás mértéke, mely abból adódik, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összege. Az összhang a szervezet megfelelő kialakításában, az erőforrások megfelelő szintjének és elosztásának biztosításában. A vállalat szerkezeti struktúrájának a döntési hatásköre, érdekeltségi rendszerének teljes szervezetelemzése. • Termelésorientáció (belsőleg vezérelt): termelési kapacitás / termék előállítás / agresszív értékesítés / vevők • Marketingorientáció (piacorientáció): vevők igényei / potenciális piaci lehetőségek / termékek és szolgáltatások piacra dobása / vevők A STRATÉGIA

MEGKÖZELÍTÉSEI: • Vállalkozási: a stratégia a vállalat egyéni szándékainak összessége, lényegét azok az értékek határozzák meg, amelyekkel a vállalat rendelkezik: − állandóan keresi a lehetőségeket − pozitív gondolkodás − a probléma lelkesíti, azért van a probléma, hogy leküzdje azt − nincs írott szabálya, adott helyzettől függ − korlátozott elgondolás − nagy lépések politikája jellemzi − mindent kihasznál a saját céljainak elérése érdekében − kockázatvállalás - növekedés − környezete formálható • Adaptív: a stratégia folyamatos alkufolyamat eredménye, "kis lépések politikája". Nincsenek világosan meghatározott célok, a problémák kielégítő megoldásait keresik, reagálások jellemzik a kezdeményezéssel szemben. Össze nem kapcsolható döntések jellemzik A döntéshozók rugalmasak, amit a bonyolult környezet meg is követel tőlük. • Tervezői: a stratégia a rendszeres elemzés

végeredménye, a kulcsszereplő az elemző, rendszerelmélet uralkodik. A döntéshozóknak jól körülhatárolt céljai vannak, amit csak akkor érhetik el, ha aktívan befolyásolják az eseményeket. A tervezés a döntéshozó racionális magatartását feltételezi. Olyan környezetben működik, amely viszonylag stabil nagy monopóliumok, erős világcégek követhetnek ilyen stratégiát. TÖBBFÉLE STRATÉGIAI KÖZELÍTÉS LÉTEZIK: a vállalat jellegéből / a vállalat helyzetéből / a döntéshozók attitűdjeiből adódóan. A STRATÉGIAI MENEDZSMENT: Minden stratégiai megközelítésének tartalmaznia kell: 1. Stratégiai tervezés: értékelést, jelenbeni és jövőképet a vállalkozásról, az érintettjeiről és ezekhez való viszonyáról 2. Stratégiai megvalósítás: algoritmust a stratégia elképzelések megvalósításáról 3. Visszacsatolás: folyamatos elemzést a stratégia alkalmazásával elért eredményekről, ill ezek összevetéséről az eredeti

szándékkal. A három elem integrált alkalmazását nevezzük stratégiai managementnek. A hosszú távú stratégiai tervezés 10-15 év, promt: szezonra vonatkozik. Az egyes fázisok nem elkülönülten, hanem egyidejűleg, kölcsönhatásban jelennek meg. STRATÉGIAI TERVEZÉS FOLYAMATA. Helyzetelemzés (külső - belső küldetés, működési kör / versenyhelyzet / szinergia / erőforrás és szervezet elemzés) / stratégiai alternatívák / stratégiai döntések / vállalati stratégia / teljesítmény STRATÉGIAI TERVEZÉS: a vállalat eddigi tevékenységeiből, jelenlegi helyzetéből, céljaiból, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseiből és prognózisaiból levezetett, a célokat és eszközöket a környezeti változások következményeivel összehangoló terv. 23 VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZIGORLATI TÉTELEK Működési kör: a vállalat küldetéséből levezetett termék - piac kombinációk, a vállalat által kielégíteni kívánt fogyasztási igények

és kielégítésük választott módjának összessége. Vállalati küldetés: meghatározza, hogy milyen piaci igényeket, hogyan kell kielégíteni. Legfőbb rendező elve a fogyasztó, vásárló igényeinek rendszere. Ahhoz, hogy küldetését teljesíteni tudja, meg kell határozni saját működési körét. A versenyhelyzet: • hol és mennyire sebezhetők a versenytársak • elégedett-e a versenytárs a jelenlegi helyzetével • potenciális új versenytársak - az új belépők fenyegetése: a szektoron belüli versenytársak közötti verseny • milyen akció váltana ki kevés és veszélyes ellenreakciókat a versenytársakból • szállítók alkupozíciójának erőssége • a vevők alkupozíciójának erőssége • elégedetlensége esetén milyen irányú és intenzitású lépések várhatók SWOT ANALÍZIS: az elemzés során a belső erőforrások esetében az erős és gyenge pontok feltárása történik, míg a szervezet külső környezetének

azonosításakor a lehetőségek és fenyegetések meghatározása történik. • Erőforrás elemzés: erős és gyenge pontok (pénz, termelés, piac, termék, struktúra, anyag, energia, munka stb.) ill Környezeti elemzés: lehetőségek és fenyegetések (szociális, politikai, gazdasági, jogi, technológiai) - hol tart most a vállalat. • Mi a jövőbeni cél? - számszerűsítve vannak-e a célok? • Hogyan akarjuk-e célokat elérni? - akciótervek, mérés, ellenőrzés. 12. A szervezeti - vállalati kultúra 24