Oktatás | Tanulmányok, esszék » Rajnai Beatrix - Módszertani kézikönyv a zenés-táncos mozgásformák oktatásához

Alapadatok

Év, oldalszám:2015, 90 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:69

Feltöltve:2017. április 01.

Méret:18 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?

Tartalmi kivonat

Rajna Beatrix Módszertani kézikönyv a zenés-táncos mozgásformák oktatásához (1-8. osztály) tancosborito.indd 1 2015.0427 18:00:39 Készült a Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézetének megbízásából az Altamira Grafikai Stúdióban 2015-ben. Felelős kiadó: Nyíregyházi Főiskola Könyvkiadó ISBN 978-615-5545-09-2 Projektazonosító: TÁMOP-4.12E-13/1/KONV-2013-0010 tancosborito.indd 2 2015.0427 18:00:40 Rajna Beatrix MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A ZENÉS - TÁNCOS MOZGÁSFORMÁK OKTATÁSÁHOZ (1-8. OSZTÁLY) Lektorálta: Szilágyi Zsolt néptáncpedagógus, koreográfus, szakértő 3 zenes-tancos FIN 06.indd 3 2015.0427 17:28:35 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ .08 I. FEJEZET 09 1.1 A tánc mozgás- és személyiségfejlesztő szerepe 09 1.2 A zenés–táncos mozgásformák jelentősége és szerepe a testnevelés tantárgy pedagógiájában 09 II. FEJEZET 11 2. A zenés – táncos mozgásformák jelentősége a

mozgásfejlesztésben 11 2.1 Előkészítő gyakorlatok - zenére történő végrehajtással11 2.11 Játékos gyakorlatok zenére 11 2.12 Utánzó mozgások zenére 11 2.13 Bizalom gyakorlatok 11 2.14 Népi játékok, drámajátékok12 2.15 Testtudat feltérképezés, spontán érzelmi kifejezések 12 2.2 Célgyakorlatok - zenére történő végrehajtással 12 2.21 Bemelegítés 12 2.22 Technikai képzés 13 2.23 Mozgásmemória fejlesztése 14 2.3 Rávezető gyakorlatok 15 2.31 Stílusgyakorlatok15 2.32 Etűdök – etűdszerkesztés 16 2.33 Improvizációs gyakorlatok 16 4 zenes-tancos FIN 06.indd 4 2015.0427 17:28:35 III. FEJEZET 17 3. Mozgásműveltség és motoros képességfejlesztés táncos mozgásformák alkalmazásával 17 3.1Mozgásműveltséget fejlesztő játékok, gyakorlatok28 3.2 Motoros képességfejlesztés lehetőségei a táncos mozgásformákban29 3.21 Kondicionális képességek (gyorsaság, erő, állóképesség) 20 3.22 Koordinációs képességek

(egyensúly, térérzék, izomérzék-kinesztézia, tempó és ritmusérzék, iram és időérzék) .20 3.23 Ízületi mozgékonyság (lazaság, hajlékonyság- flexibilitás, ruganyosság, robbanékonyság) 20 IV. FEJEZET 21 4. Zenés táncos mozgásformák mozdulatai 21 4.1 Mozgásanyaga: (aerobic 5-8 évfolyam, néptánc 1 – 4 évfolyam) 21 4.11 Speciális, a tematikai egységekhez (aerobic, néptánc) rendelt mozdulatok 22 lépés – járás .22 ugrás . 22 forgás . 23 gesztus .23 testsúlyáthelyezés – súlyhelyzetek .23 4.1 2 Alapelemek, motívumok 24 4.121 Aerobic elemek 24 low impact elemek .24 high impact elemek .24 4.122 Néptáncos motívumok 25 ugrósok: egyes csárdás lábgesztusokkal, höcögők, lengetők, cifrák, csapások .25 csárdások: egyes csárdás, kettes csárdás, félfordulók, átvetők, forgások .25 4.2 Társas viszonyok (szólóforma, párok, kis csoportok, csoportok-csapatok) 26 4.3 Összekapaszkodási formák (kézfogások, vállfogások,

karolások) 27 4.4 Kartartások 27 4.5 Térformák, alakzatok 28 5 zenes-tancos FIN 06.indd 5 2015.0427 17:28:35 V. FEJEZET 29 5. Mozgások-mozdulatok módszertani ajánlása, oktatásmódszertana 30 5.1 Motiváció30 5.2 Ismeretnyújtás 30 5.21 Verbális ismeretnyújtás: beszélgetés, leírás, magyarázat, hasonlat 30 5.22 Vizuális ismeretnyújtás: bemutatás, bemutattatás, szemléltetés 31 5.3 Végrehajtás 32 5.31 Alkalmazás 32 5.32 Segítségadás 33 5.33 Ellenőrzés, értékelés 33 5.34 Hibajavítás 34 VI. FEJEZET 35 6. A zenés – táncos (aerobic, néptánc) órán használt zenék kiválasztásának szempontjai 35 6.1 A zeneválasztás általános szempontjai 35 6.11A tanítási órákon használt aerobic zene tulajdonságai 36 6.12 A tanítási órákon használt népzene tulajdonságai 36 VII. FEJEZET 38 7. Játékgyűjtemény, példatár 38 VIII. FEJEZET 88 8. Irodalomjegyzék 88 6 zenes-tancos FIN 06.indd 6 2015.0427 17:28:35 7

zenes-tancos FIN 06.indd 7 2015.0427 17:28:35 ELŐSZÓ „ a tánc ott kezdődik, ahol a mozgás nem csak a kezet és a lábat, hanem az egész testet, az egész személyiséget igénybe veszi” (dr. Angelus Iván - táncos, koreográfus, pedagógus) Napjainkban egyre gyakoribb jelenség (már gyermekkorban is!) a mozgásszegény életmód. A tánc az egyik legősibb mozgásformák egyike, melynek igen jelentős élettani hatása mellett meghatározó a csoportképző, közösségalkotó személyiségformáló szerepe is. Zenés – táncos mozgásformák segítségével és a mindennapos testnevelés órákba beépíthető lehetőségeivel (megfelelő motivációval, a mozgástevékenységek célirányú szervezésével, annak alkotó módon történő alkalmazásával) átmenetet képezhetünk a folyamatos mozgástanulás, a harmonikus testképzés, a mozgásműveltség fejlesztése felé. Ez a kiadvány segédanyag. Nem koreográfiákat közöl, nem lépéskombinációkat

tanít, hanem a céltudatos mozgásos cselekvéstanuláshoz kíván kiindulási alapot teremteni, a résztvevők mozgásműveltség fejlesztését célozza meg. A módszertani jegyzetben szereplő ismeretanyagokat, javasolt gyakorlatokat segítségadás céljából gyűjtöttem egybe. Több mint 25 éves néptáncos, sportoló, valamint mozgás és táncpedagógus múltam tapasztalataiból merítve nyújtok támpontot azon pedagógus kollégáknak, akik fáradságos munkával, de töretlen lendülettel karolják fel a mozgás, a tánc oktatásában rejlő lehetőségeket testnevelő munkájuk mindennapos tevékenységeiben. 8 zenes-tancos FIN 06.indd 8 2015.0427 17:28:35 I. FEJEZET 1.1 A tánc mozgás- és személyiségfejlesztő szerepe Napjaink felgyorsult életvitelének köszönhetően, rohanó világunk tükrében egyre rendszeresebbé válik - a gyerekközösségekben is megjelenő - elszigeteltség. Mindez párosulva a mozgásszegény életmóddal, a helytelen

táplálkozással, az egyre gyorsuló szocializációs folyamatokkal törvényszerűen felgyorsítja az urbanizációs ártalmak (stressz, gyakori fejfájások, bizalmatlanság, lehangoltság, fáradtság) tüneteit már kisiskolás korban is Sorozatos felmérések, sőt konkrét esetek is igazolják, hogy megjelentek az érzelmek elfojtásából származó, a testilelki kontaktot kerülő viselkedésmódok. Az együttmozgás öröme, a tánc élménye, olyan érzéseket, energiákat szabadíthat fel, amelyek természetes mozgatórugóivá válhatnak a későbbiekben állandóan ismétlődő mozgástanulási folyamatoknak. A társas együttlét, az egymáshoz történő alkalmazkodás nem csak empátiát igényel, hanem türelemre, toleranciára is sarkal. A párban, kis csoportokban végzendő feladatok nemcsak a partnerekre történő állandó figyelmet igényli, hanem előre tervezett irányítást is feltételez. A kognitív képességek fejlesztése pedig sokat segít a

finommotoros mozgások megalapozásában. 1.2 A zenés–táncos mozgásformák jelentősége és szerepe a testnevelés tantárgy pedagógiájában. Nekünk nevelőknek, személyes feladatunknak kell tekintenünk, hogy a korábban gyakoribb közösségi összejövetelek, az élmények megjelenítésére is alkalmas táncos- mozgásos események ne csökkenjenek! Tudatos anyagkiválasztással, megfelelő szakmai előkészületekkel és változatos módszertani oktatás eredményeként elérhető, hogy a tradicionális néptáncokat alkalmazó hagyományőrzés, és a modernizációs hatásokat követő fitness mozgások egyaránt örömet okozzanak a tanulóknak, és szívesen alkalmazzák a legalapvetőbb mozgásformákat (lépés, járás, ugrás, futás, forgás stb). 9 zenes-tancos FIN 06.indd 9 2015.0427 17:28:35 A mindennapos testnevelés megnövekedett óraszáma nagymértékben elősegíti munkánkat, melyben közelíthetjük egymáshoz a sportmozgásokat és a táncos

mozdulatokat. Lényegesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem „késztermékeket, csomagokat” – koreográfiákat kell elsajátíttatnunk a gyerekekkel, hanem élményközpontú, technikailag és ritmikailag pontos mozgásformákkal kell megismertetnünk növendékeinket! Minden esetben figyelembe kell vennünk az adott korosztály előképzettségét, érdeklődését is az oktató- nevelő munka sikeressége érdekében. A tapasztalat azt mutatja, hogy alsó tagozatban (1-4. osztály) inkább a népi játékokra, sportjátékokra épülő néptánc mozgásanyaga javasolt, míg a felső tagozatban (5-8. osztály) inkább a modern irányzatokhoz közelebbi zenés – táncos aerobic mozgásanyag 10 zenes-tancos FIN 06.indd 10 2015.0427 17:28:35 II. FEJEZET 2. A zenés – táncos mozgásformák jelentősége a mozgásfejlesztésben 2.1 Előkészítő gyakorlatok – zenére történő végrehajtással Olyan általánosan fejlesztő gyakorlatok, amelyek a test egészére hatnak.

Alkalmazásuk eredményeképpen fokozatosan fejlődnek a szervezet ideg- izom pályái A velünk született adottságok mellett, elősegítik az egyes jártasságok, képességek megszerzését. A harmonikus mozgás, a testi fejlődés, az egészséges testtudat kialakításának meghatározó elemei 2.11 Játékos gyakorlatok zenére, énekhangra („szobros játék”, szédikézés-körbeforgás, reflexjátékok zenére-eszközök alkalmazásával is) 2.12 Utánzó mozgások zenére Ábrázoló és csoportjátékok alkalmazása különböző karakterű zenékre (pl.: mozgásának megjelenítése, „tükörkép gyakorlatok”) állatok, foglalkozások, mesealakok 2.13 Bizalom gyakorlatok Összehangoló jelleggel bír, és elősegíti az érzékszervek által kapott ingerek tése becsukott szemmel) feldolgozását („vakvezetés”, társ veze- 11 zenes-tancos FIN 06.indd 11 2015.0427 17:28:35 2.14 Népi játékok, drámajátékok Téri – tájékozottságot fejlesztő,

egyensúlygyakorlatokat is alkalmazó, változatos alakzatokat, térformákat megjelenítő játékos feladatok (térkitöltő játékok–„bomba” játék, reakció gyorsaságot igénylő játékok) 2.15 Testtudat feltérképezés, spontán érzelemkifejezések Célja a fizikai kontaktus megteremtése, a társas együttlét szabályainak megismerése, a mozgásérzékelés, kinesztézia megalapozása (kontaktgyakorlatok: testrészek összeérintése megadott szempontok alapján, társas mozgások: vezetés-követés, testrészek analizálása, izolációja: „a fejem-a vállam-a térdem-a bokám”) 2.2 Célgyakorlatok – zenére történő végrehajtással Olyan speciális elemeket, táncos mozdulatokat tartalmazó mozdulatok, amelyek általánosan és sokoldalúan készítik elő a szervezetet a későbbi táncos tevékenységre. 2.21 Bemelegítés non-stop formában zenére, aerobic elemek alkalmazásával A sikeres táncos tevékenységek, az eredményes végrehajtás

legfontosabb feltétele. Célja a szív és vérkeringési rendszer, a légzőrendszer, valamint az aktív és passzív mozgatórendszer előkészítése az intenzív munkavégzésre, és a fizikai terhelésre. A bemelegítésre jellemző a fokozatosság elve, minimális időtartama 10-15 perc. Hatása a szervezetre - fizikálisan: (a testhőmérséklet növekedése által) - nő a keringési és a légzőrendszer működési szintje, - az izmok és ízületi szalagok hajlékonysága megnövekszik, elkerülhető az esetleges sérülés - anyagcsere folyamatok intenzitásának emelkedése - növekszik az izmok vér- és oxigénellátottsága 12 zenes-tancos FIN 06.indd 12 2015.0427 17:28:35 Hatása a szervezetre - pszichésen: - pszichés, idegrendszeri ráhangolódás növeli a figyelemösszpontosítás szintjét - nő a koordinációs képességek hatékonysága - kellemes „atmoszféra” megteremtése - motivációs lehetőség a résztvevők számára A zenés bemelegítés

összetevői, folyamata: A zenei ráhangolódást egybekötjük a légző gyakorlatokkal; - Folyamatos, non-stop mozgással aktivizáljuk a nagy izomcsoportokat, növeljük a szívfrekvenciát, majd a később előforduló gyakorlatokhoz és kombinációkhoz bevezető gyakorlatokat végeztetünk; - Megtörténik az egyes izomcsoportok izolációja. - Megtörténik az izmok és inak nyújtása dinamikus nyújtó technikával. 2.22 Technikai képzés - zenére történő végrehajtással A bemelegítést követően, speciális mozdulatokat tartalmaz, táncos-technikai elemeket alkalmaz, tréning jelleggel. Molnár- technika (néptánc) A magyar néptáncok sajátos mozgásformáit alkalmazza, és fokozatokat használ. - I. fok: a néptánc elemek egyszerű formában egyesítik a forgás, az egyensúlyozás és az ugrás különböző fajtáit. - II. fok: elsősorban a forgásokat alapozza meg, de növeli a gyorsaságot - III. fok: előkészíti az ugrást, de tovább növeli a

gyorsaságot és a forgóképességet - IV. fok: elsősorban egyensúlyfejlesztő elemekből áll, de megjelennek benne az egyszerűbb kombinációk - V. fok: a forgást, ugrást, és az egyensúlyozást használja igen magas szinten, főként összetett mozgáskom binációkból áll. 13 zenes-tancos FIN 06.indd 13 2015.0427 17:28:35 Preventív fitness (aerobic), gyerek aerobic Aerobic alaplépéseket használ, de célja nem a versenygyakorlatok összeállítása, hanem az aerob állóképesség létrehozása, fenntartása. Alkalmazásával elkerülhetőek lesznek az esetleges gerincproblémák, illetve a túlsúly - elősegíti a kondíció megszerzését, ill. fenntartását az edzéselméleti, és módszertani tudományok figyelembe vételével - az egészséges testtartás, a harmonikus mozgáskultúra kialakítását eredményező tartó és mozgatóizmok tónusfokozását eredményezi - igen nagymértékben hozzájárul a test mozgáskoordináció fejlesztéséhez -

maximálisan szem előtt tartja az ízületek védelmét, a helyes testtartást, a gerincoszlop tehermentesítését - könnyed, játékos, táncos formában alkalmazza az alapelemeket 2.23 Mozgásmemória fejlesztése A tudatos neuro-muszkuláris folyamat eredménye mozgásban: a tánc. A tökéletesen végrehajtott, pontosan kivitelezett mozgás nem csupán a speciálisan fejlesztett izomzaton, és ízületrendszeren múlik, hanem az agyműködés és az ingerületvezetés függvénye is egyben. Bármilyen mozgással foglalkozó oktató, edző kiemelt feladata a neuronok „edzésben tartása”. Ez történhet egy-egy jól felépített ritmusgyakorlattal, fokozódó dinamikai sorokkal, sokszor elismételt és változatos térbeli előadással variált etűdsorokkal. Valójában nem más, mint egyidejű és sokoldalú készség- és képességfejlesztés! A hangsúly a komplexitáson van! Fontos, hogy állandó kihívást jelentsen, sohase legyen monoton, unalmas, előre

kiszámítható! 14 zenes-tancos FIN 06.indd 14 2015.0427 17:28:35 2.3 Rávezető gyakorlatok: A zenés – táncos mozgásformák alapvető mozdulatait tartalmazzák egyszerűbb, könnyebben végrehajtható kivitelben. Esetenként előfordulhat, hogy alkalmazzák a végleges mozgást is, de könnyített feltételek mellett végrehajtva pl: ugrós táncok motívumainak oktatása az ugrásgyakorlatok párhuzamba állításával - ugróiskolák változatos támasztékszerkezetekkel, ritmusokkal - ugrókötél gyakorlatok: egyedül, párban, társakkal („pányvázás”, „Piri-Feri-Sári ”) - „gumiugró iskolák” - minitramp Rész- egész mozdulatsorok alkalmazása, a tanult mozgássorok időszakos visszaismétlése, kiegészítése, bővítése. Valójában nem más, mint a rész-egész tanulásmódszer. Abban az esetben, ha az elsajátítani kívánt mozdulat túl sok új mozdulatot tartalmaz, célszerű a mozgást részeire bontani, mozdulatait elemezni, azokat

összekapcsolni, majd gyakori ismétlések után újra beilleszteni a tanulandó folyamatokba. Ha táncmotívumot, vagy aerobic alaplépést tanítunk, minden esetben a globális módszert kell alkalmaznunk! Ettől eltérő esetben ugyanis a tanuló nem kap hiteles képet a mozgásformáról. Ha viszont a már ismert mozdulatot csak kiegészíteni, díszíteni akarjuk egy-egy csapással, tapssal (néptánc), vagy karmunkával, tapssal (aerobic), abban az esetben a résztanulásos módszert használjuk! 2.31 Stílusgyakorlatok A műfaji jeleket leginkább hordozó előadásmód megköveteli a stílusgyakorlatokat. Napjainkban a néptánc szerepe kettős. Mozgásanyaga előfordul a Nemzeti Alaptantervben (NAT), de egyre nagyobb súlyponttal rendelkeznek a professzionális táncműhelyek, táncos képzőintézmények is! A néptánc hagyományőrző, eredeti szerepét megtartva törekednünk kell azokra az apró mozdulatnyi sajátosságokra, amelyektől valóban hitelesek lesznek az egyes

táncdialektusok tánclépései, motívumai! Az aerobic esetében sem mindegy, hogy „hobby” szinten alkalmazzuk a lépéssorokat, vagy versenyekre készül a „táncos”. 15 zenes-tancos FIN 06.indd 15 2015.0427 17:28:35 A már jól beidegződött gyakori mozgást, dinamikus sztereotípiát, törjük meg egy-egy mozdulat újraalkotásával. Ebben az esetben a figyelem fókuszálható. A stílusgyakorlatokat mindig előzze meg a képzési cél ismertetése, így elkerülhető a kellő motiváció hiányában fellépő sablonos, unalmas végrehajtási mód! 2.32 Etűdök – etűdszerkesztés A didaktikai folyamatban a gyakorlással, bevéséssel egyenértéket képviselő, célirányú tevékenységgel végeztetett „minikoreográfiák”. Bár tudatosan szerkesztett elemkapcsolatok, motívumkötések, mégsem nevezhetőek még táncfolyamatnak Alapgyakorlatok, amelyek összpontosítják a figyelmet a kívánt mozgásfolyamatokra Az etűdszerkesztés szempontjánál

figyelembe kell venni, a könnyen egymáshoz illeszthetőséget, gördülékeny figuraváltásokat, valamint a szimmetrikus végrehajtási módozatot egyaránt! Több etűd összeállítása (szvit) változatosságot eredményezhet. Az etűdök pontos végrehajtása, számtalan variációs formája, esztétikailag tökéletes kivitelezése a technikai feladatkör mellet, pedagógiai szerepkörrel is rendelkezik. Az előadói képességek folyamatos fejlesztésével az egyszerű technikai gyakorlat nem ritkán művészi hatást érhet el. 2.33 Improvizációs gyakorlatok Az etűdök kötöttségével ellentétben e módszer lényege a rögtönzés! Elnevezése is erre utal: latinul „improviso” = előre nem látott. Mivel a „táncosok” a megszerzett mozgásélményeikből hozzák létre, lényeges, hogy a megismerési és bevésési fázis után alkalmazható sikeresen. Jelentősége a megismételhetetlenség, az adott pillanathoz, helyhez, előadóhoz kötődés. Célja a

didaktikai folyamatban a kreativitás fejlesztése: alkotói, előadói készségfejlesztés. Pedagógiai szerepe az ellenőrzésen túl, a gyakorlás és bevésés, alkalmazás mellett a táncos élményszerzés, az attitűdszerzés. 16 zenes-tancos FIN 06.indd 16 2015.0427 17:28:35 III. FEJEZET 3. Mozgásműveltség és motoros képességfejlesztés táncos mozgásformák alkalmazásával Mozgásműveltségen a tanulók előzetesen elsajátított ismereteit, korábbi mozgásformákban szerzett jártasságait és egyénileg is eltérő képesség, készségeit együttesen értjük. A tánc tanult készség, ahol a táncos mozgásformákat tudatos, szándékos és koordinált cselekvésnek tekintjük. A zenés – táncos mozdulatok összességét minden esetben mozgásszerkezeti tényezők határozzák meg. Az oktatási folyamatban arra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hogy ezen tényezők paraméterei minél változatosabbak, élményszerűbbek legyenek. A mozgástanulás

folyamatában a mozgáskészségekkel együttesen a motoros képességek is fejlődnek Mozgásszerkezeti összetevők: Plasztika - Tér: a mozgásszerkezet térbeli összetevője (irány, kiterjedés, útvonal) Ritmika - Idő: a mozgásszerkezet időbeni tényezője (tempó, ütem, ritmus) Dinamika - Erő: a mozgásszerkezet erő tényezője (statikus, dinamikus) 17 zenes-tancos FIN 06.indd 17 2015.0427 17:28:40 MOZGÁS SZERKEZETI ÖSSZETEVŐK 18 zenes-tancos FIN 06.indd 18 2015.0427 17:28:41 3.2 Motoros képességfejlesztés lehetőségei a táncos mozgásformákban KONDICIONÁLIS KÉPEESÉGEK - gyorsaság - erő - állóképesség KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK - egyensúly - térérzék - kinesztézia - tempó - és ritmusérzék - iram és időérzék ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÉG - lazaság - hajlékonyság - flexibilitás - ruganyosság - robbanékonyság 19 zenes-tancos FIN 06.indd 19 2015.0427 17:28:41 MOTOROS KÉPESSÉGEK 20 zenes-tancos FIN 06.indd 20

2015.0427 17:28:42 IV. FEJEZET 4. Zenés táncos mozgásformák mozdulatai (alapelemei, lépései, motívumai) 4.1 Mozgásanyaga: (aerobic, néptánc) Célja a zenei és mozgásritmus szinkronizálása, jellegzetes mozgásformák elsajátítása. Az egyes tematikai egységek alaplépéseinek és alapelemeinek felhasználása során lehetőség nyílik a sokoldalú koordinációs és kondicionális képességfejlesztésre, a táncos önkifejezésre, az előadói készségek és a gyermeki kreativitás gazdagítására. 4.11 Speciális, a tematikai egységekhez (aerobic, néptánc) rendelt mozdulatok - LÉPÉS-JÁRÁS - UGRÁS - FORGÁS - GESZTUS - TESTSÚLYÁTHELYEZÉS-SÚLYHELYZETEK 21 zenes-tancos FIN 06.indd 21 2015.0427 17:28:42 22 zenes-tancos FIN 06.indd 22 2015.0427 17:28:43 23 zenes-tancos FIN 06.indd 23 2015.0427 17:28:44 4.1 2 Alapelemek, motívumok 4.121Aerobic elemek Az elemek végrehajtása alapján különbségek vannak alacsony és magas

intenzitású talajfogások, valamint kicsi- közepes- erős intenzitású végrehajtási módok között. A két tényező nem kizárólagos! Amennyiben a talajra érkezés lépésnek, gördülésnek felel meg, abban az esetben „low impact” elemekről beszélhetünk. (low impact = alacsony becsapódás) Ha a talajfogás inkább höcögő, vagy ugró mozdulat, abban az esetben „high impact” elemekről van szó. (high impact = magas becsapódás) A gyakorlatelemek előadása, végrehajtása azonban különböző intenzitással (alacsony – közepes – magas) történhet. Ebben az esetben a kiegészítő karmunkának, illetve az izomerő igénybevételének szerepe a meghatározó. Az alapelemek nagy részének létezik low impact és high impact változata is. 24 zenes-tancos FIN 06.indd 24 2015.0427 17:28:44 Low impact elemek helyben járás (mars) séta lépés (walk) lépés – zárás (step touch) lábfejérintés (toe tap) sarokérintés (heel dig) kettős lépés

( double step) keresztlépés (grapevine) nyitás – zárás (out – in) „V” lépés („V” step) „A” lépés („A” step) hintalépés (side to side) sarokemelés (leg curl) térdemelés (knee lift) hintaló (rocking horse) alacsony rúgás (low kick) mambó lépés fordulattal (pivot turn) rock step támadó állás (lounge) csípő és boka tekerés (twist) inga lépés (pendulum) póny squat High impact elemek jogging futás magas rúgás (high kick) cha – cha – cha sasszé (chasse) inga (pendulum) szökkenés (hopping) terpesz – zár ugrás (Jumping Jack) kán - kán szökdelés plyometrikus ugrások 4.12 2 Néptáncos motívumok: régi és új stílusú motívumok A néptánc, mint mozgássor legkisebb, önálló egysége a motívum. A korábban vizsgált mozdulatfajták (lépés, ugrás stb) széles választékát felsorakoztató, változatos plasztika - ritmika és dinamikai megjelenési formák alkotják. A néptáncok típusaira, az egyes

táncfajtákra alapvetően jellemzőek. 25 zenes-tancos FIN 06.indd 25 2015.0427 17:28:44 „Tánctípus, táncfajta: meghatározott tartalmi, formai és zenei keretben mozgó táncváltozatok összessége. Kialakulásuk rendszerint egy szűkebb területhez, etnikumhoz, történeti korszakhoz fűződik, fejlődésük, virágzásuk pedig meghatározott történeti – társadalmi körülményektől függ.” (Néptánc kislexikon) Martin György a magyar tánctípusokat és táncdialektusokat a következőképpen rendszerezte: Földrajzi elhelyezkedés alapján: - nyugati, vagy dunai dialektus, - középső, vagy tiszai dialektus - keleti, vagy erdélyi dialektus. Történeti stílusréteg alapján: - régi stílusú táncok: (körtáncok, fegyvertánc-botoló-pásztortánc, ugrós-legényes és régi párostáncok.) - új stílusú táncok: (verbunk és csárdás) Régi stílusú, (ugrós) motívumok egylépéses csárdás, lábgesztusokkal höcögők lengetők cifrák csapások

Új stílusú, (csárdás) motívumok egyes csárdás kettes csárdás félfordulók átvetők páros forgások 4.2Társas viszonyok A zenés-táncos mozgásformák megjelenítése attól függően, hogy hányan vesznek részt a mozgásban többféle lehetőséggel bír. - szóló forma (néptánc), vagy egyéni (aerobic) ebben az esetben a „táncos” egyedül végzi a mozgást. - páros forma (néptánc), vagy duó (aerobic): a mozgást ketten végzik, egymással összekapaszkodva, vagy akár különkülön is. 26 zenes-tancos FIN 06.indd 26 2015.0427 17:28:44 - hármas forma (néptánc), vagy trió (aerobic): néptánc esetében a férfi két nővel táncol, aerobic esetén tetszőleges a nemek aránya. - kis csoportok, kamara forma (néptánc), vagy csapat (aerobic): több résztvevő, általában 5-10 fő mozog egyszerre. - nagy csoport, együttesi forma (néptánc, aerobic): minden résztvevő egyszerre vesz részt a mozgásban. 4.3 Összekapaszkodási formák Az

alaplépések, motívumok előadása függetlenül a mozgást végrehajtók létszámától további variációs lehetőségeket nyújtanak. Míg a néptáncban számos megjelenési formáját tapasztaljuk, ezzel szemben a fitnesz aerobicra nem jellemző. Verseny aerobicban kötött formában, a koreográfia részeként jelenik meg. - kézfogások: történhetnek lent, középen, fönt, keresztben, elől keresztezve, hátul keresztezve, azonos kézzel, ellentétes kézzel - vállfogások: ebben az esetben a táncosok egymás vállára támaszkodnak, kapaszkodnak össze - derék fogások: a kezek a társ derekán támaszkodnak - karolások: ritkán, de előfordulhat, elsősorban a néptáncban használatos forma. - váll-derék fogás: a páros táncok legjellemzőbb összekapaszkodási módozata. 4.4 Kartartások A néptáncos mozdulatok esetében is vonhatunk párhuzamot a gimnasztikai kartartásokkal, de a műfaji sajátosságból adódóan sokkal lazább, képlékenyebb a

megjelenítés. Az aerobic, mint zenés-táncos mozgásforma a klasszikus gimnasztikai kartartásokat alkalmazza. 27 zenes-tancos FIN 06.indd 27 2015.0427 17:28:44 4.5 Térformák, alakzatok A mozgásban résztvevők száma (szóló, kiscsoport, csapat) és a didaktikai folyamat célja (ismeretnyújtás, rögzítés, gyakorlás) határozza meg, hogy mikor melyik fajtáját használjuk. szórt alakzat kör félkör párok csillag sorok diagonál csoportos, kiscsoportos alakzatok, szólamok 28 zenes-tancos FIN 06.indd 28 2015.0427 17:28:45 V. FEJEZET 5. Mozgások – mozdulatok módszertani ajánlása, oktatásmódszertana A zenés-táncos mozgástanítás meglehetősen magas szakmai felkészültséget igényel. Nem csupán a térbeli elmozdulásokból adódó balesetveszélyes helyzetek elkerülése, hanem a „tantárgy” komplexitása miatt is Minden foglalkozás alkalmával az egyes testgyakorlatokat pedagógiai céllal kell elsajátíttatnunk. Az így

létrejött dinamikus sztereotípiák elősegítik a tanulók testi – lelki fejlődését, fejlesztik készség-képességeiket, kellő motivációt biztosítanak a további mozgásműveltség fejlesztéséhez, mialatt meghatározó személyiségfejlesztő szereppel bírnak. A táncos mozgásformák sikeres alkalmazásának további elengedhetetlen feltétele a megfelelő felszerelés, ruházat, szaktanterem, melynek hiányában elmarad a várva várt pozitív attitűd. Felszerelések: - Ruházat: légáteresztő, könnyed, elasztikus viselet, amelyben jól látható a testtartás. Néptánc esetén a lányok számára ajánlott a „próbaszoknya” viselete, melynek mozgása visszaigazolást adhat egy – egy motívum eltáncolásakor - Cipő: aerobic mozgásokhoz puha talpú, esetlegesen speciálisan erre a célra kifejlesztett sportcipő, míg a táncos mozgásokat a keményebb talpú, ritmusok kopogását, forgásokat is segítő, bőrtalpú cipő, az úgynevezett

„karaktercipő” ajánlatos. - Hajviselet: minden esetben összefogott, feltűzött haj, amely nem akadályozza a látóteret. - Szaktanterem: meghatározó szerepkörrel rendelkezik! Mivel a zenés-táncos mozgásoktatás elsősorban a vizuális hatásokra épít, így hiányában megkérdőjelezhető a hiteles és eredményes képzés! Központi segédeszköze - a balesetvédelmek is megfelelő – nagy felületű tükörfal. Szintén elengedhetetlen feltétel a jó minőségű audio, hi-fi berendezések megléte, amely a zenére történő mozgás szinkronitását segíti elő Az emberi test optimális élettani működése érdekében pedig alapvető higiéniás feltételek szükségesek: jó szellőzés, természetes fény, vagy megfelelő megvilágítás, kellemes hőmérséklet, és lehetőség szerint a résztvevők számával arányos méretű sportpadlózat. A fokozott balesetvédelem miatt tilos mindennemű ékszer, karóra, kitűző használata! 29 zenes-tancos FIN

06.indd 29 2015.0427 17:28:45 A mozgásanyag feldolgozásának fázisai: - érdeklődés felkeltése, motiváció, táncos attitűd kialakítása - ismeretnyújtás - végrehajtás 5.1 Motiváció Célja az érdeklődés felkeltése, amely a későbbiekben a tanulók aktív, tevékeny részvételét eredményezi. A gördülékeny óravezetés érdekében ajánlatos nem csupán felkelteni, de folyamatosan szinten is tartani az érdeklődést, mert ez elősegíti a folyamatos koncentrációt, biztosítva a hatékony mozgástanulást. A személyes példamutatás determinálja a táncos attitűd létrejöttét. 5.2 Ismeretnyújtás Az ismeretnyújtás célja, hogy a tanulók valós, érthető képet kapjanak az elsajátítandó mozgásanyagról. Míg egyes oktatók a szóbeli irányítást részesítik előnyben, a többség mégis a vizuális információközlést tartja hatékonyabbnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sorrendiség nem befolyásoló tényező, de a vizuális

ingereket alkalmazó mozgásoktatás eredményesebbnek bizonyul. 5.21 Verbális ismeretnyújtás: beszélgetés, leírás, hasonlat, magyarázat - Beszélgetés: interaktív folyamat, kötetlen formában történik, a már korábban használt ismeretanyagra épít. Leírás: régebbi gyakorlatok felelevenítése, tartalmát tekintve lehet definíció, elmélet, elv, szabály. A mozgások minőségi jegyeire, konkrét érzékszerekkel felfogható tulajdonságaira irányul - Hasonlat: szintén korábban szerzett mozgásos tapasztalatokra épít, és mozgás - képalkotást feltételez. (pl: ugrósok esetében az egyes dialektusok cifra motívumainak lehetséges végrehajtási módozatai) - Magyarázat: a tánc és a mozgásos cselekvéstanulási módszerek legalapvetőbb, leggyakoribb eszköze. Legfőbb tulajdonsága, hogy nem csak konkrét technikai végrehajtást eredményez, hanem tények, általánosítások, végrehaj30 zenes-tancos FIN 06.indd 30 2015.0427 17:28:45 tási

módozatok, szabályok ismertetése révén elősegíti az egyes tantárgyi koncentrációt is. (ének-zene, testnevelés, fizika, művészetek stb.) Segítségével bemutatható a zenés-táncos mozgásformák struktúrája, az egyes táncanyagok rendszere, lényeges mozgásjegyei Alkalmazását nagymértékben befolyásolja a befogadó közönség, a tanulók előképzettsége, életkora, értelmi fejlettségi szintje, előzetesen szerzett mozgásélménye. A magyarázatnak minden esetben gyorsnak, rövidnek, lényegre törőnek kell lennie! Szigorúan kövesse az ok-okozati összefüggéseket, és logikusan épüljön egymásra a közölt információ. A gyakorlat-centrikusságot szem előtt tartva pedig mindig párosuljon konkrét cselekvéssel, és ösztönző erejű legyen! 5.22 Vizuális ismeretnyújtás: bemutatás, bemutattatás, szemléltetés Mozgásos tevékenységek oktatása esetén a vizuális ismeretnyújtás élvez elsőbbséget. Leggyakrabban használt formái a

bemutatás és a bemutattatás, illetve a szemléltetés. Alkalmazásuk a következő feltételekhez szabott: a) minden esetben legyen pontos, élethű; b) kerülje a karikírozott és imitált előadásmódokat; c) nyújtson teljes képet a mozgásszerkezeti tényezőkről: eredeti tempóban, megfelelő erőfokkal, plasztikailag tökéletes stílusban történjen; d) megfelelő távolságban zajlódjon, hogy mindenki jól láthassa; e) többször elismételve, változatos nézőpontokból történjen; f) ne csak a mozgás domináljon, segítse a verbális ismeretadás; g) indokolt esetekben használjunk „tükörképet”; Fajtái: - közvetlen módon: bemutatás, bemutattatás. - közvetett módon: felvételek, ábrák segítségével 31 zenes-tancos FIN 06.indd 31 2015.0427 17:28:45 Bemutatás: a zenés-táncos mozgásformák oktatásában a legnagyobb jelentőséggel bír. Új ismeret megszerzésekor meghatározó a tökéletes, pontos, valós mozgás megtekintése, melyet

életkori sajátosságuknak megfelelően a gyermekek szívesen leutánoznak. Bemutattatás: motivációs céllal alkalmazható, ha a vizuális ismeretet közlő egyén (lehet tanuló is) már rendelkezik az elsajátítandó mozgásformával. Abban az esetben is alkalmazható, ha az oktatót bármilyen tényező gátolja a mozdulat tökéletes kivitelezésében Szemléltetés: a mozgásoktatáshoz használt technikai információk közlésére a legalkalmasabb módszer. Lényeges, hogy aránya nem haladhatja meg a közvetlen módozatok arányát. Nagy segítséget jelenthet az egyes táncstílusok analizációs folyamataiban, az egyes technikai kivitelezések megfigyelésére (fogásmódok, páros viszonyok stb), illetve alkalmat teremthet bizonyos mozdulatok összehasonlítására. Eszközei lehetnek: eredeti anyagok, filmfelvételek, fotók, ábrák stb. 5.3 Végrehajtás 5.31 Alkalmazás, gyakorlás, feldolgozás, bevésés: A didaktikai folyamatban meghatározott helye van. Az

ismeretszerzés és feladatközlés után alkalmazható, a már megismert, elsajátított mozgásanyag megszilárdítására. A tevékenység során fejlődnek a táncos mozgáskészségek, a finom - motorikus és motoros képességek, egészen a mozdulatok beidegződéséig, vagyis a készség szintű mozgásig, előadásig. Az alkalmazás, gyakorlás során mód nyílik differenciálásra is, amely a gyakoroltatás és végrehajtás nehézségi fokában jut kifejezésre. Lehetőség szerint alkalmazzuk az improvizálást is, amely ez esetben a kombinatív gyakorlásnak felel meg. Általános szempont azonban, hogy minden esetben az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé, a könnyűtől a nehezebb felé haladjunk! Saját tapasztalataimból merítve, magam is úgy gondolom, hogy az élményközpontú, gyakorlat - centrikus oktatás bizonyul a legeredményesebbnek a mozgásos cselekvéstanulásban. 32 zenes-tancos FIN 06.indd 32 2015.0427 17:28:45 5.32 Segítségadás: közvetlen,

közvetett, kényszerítő helyzetek Elsődleges feladata az esetlegesen előforduló balesetek megakadályozása, a sérülések elkerülése. A segítségadásnak köszönhetően létrejött helyes, pontos mozdulat végrehajtása elősegíti a tanulók mozgás –és testérzékelését Fontos szempont ez esetben is a megfelelő egyensúly megtartása a segítségadás és a kinetikus élményszerzés láncolatában. A túlbiztosított segítségadás nem produkálja a várt eredményt! Fajtái: - közvetlen módon: kézfogással, érintéssel, tolással stb. - közvetett módon: kényszerítő helyzetek, eszközök alkalmazásával (bot, karika, keszkenőstb.) hangjelzéssel (taps, szó, dobbantásstb) 5.33 Ellenőrzés, értékelés A mozgásos cselekvéstanulás folyamatában kiemelkedő szerep hárul a folyamatos ellenőrzésre, mert a berögzült, rossz mozdulatokat, dinamikus sztereotípiákat nehezebb kijavítani, felülírni, mint a tökéletes mozgást elsajátítani. Az

ellenőrzés ténye pedagógiai jelentősége mellett, folyamatos munkára készteti a tanulókat. Az állandó és időszakos kontroll motivációs jelleggel bír, szinten tartja a mozgásfejlesztés hatékonyságát. Az eredményesség érdekében célszerű az ellenőrzést értékeléssel egybekötni, így tudatosabbá válik a gyakorlás. Pedagógiailag indokolt minden esetben röviden, lényegre törően, lehetőség szerint személyekre szabottan értékelni. Az értékelés módszereiben a pozitív megerősítés domináljon! 33 zenes-tancos FIN 06.indd 33 2015.0427 17:28:45 5.34 Hibajavítás A gyakorlati végrehajtások során valós képet kapunk a mozgástanulás – elsajátítás aktuális fázisáról. Megfelelő ismétlésszám és a mozdulatsorok folyamatos alkalmazása során visszajelzést kapunk az esetlegesen előforduló hibákról. A hibák okainak feltárása után rögzíteni kell a technikailag helyes mozdulatokat Az esetlegesen előforduló hibák okai

lehetnek: a) hiányos, meg nem értett ismeretanyag; b) korábbi, rossz beidegződés; c) életkornak nem megfelelően választott tananyag; d) módszertanilag helytelen oktatási folyamat; e) fáradság, figyelmetlenség; f) érzelmi gátlások: érdektelenség, szorongás, félelem; g) sérülés A hibák korrigálásainak szempontjában állítsunk fontossági sorrendet. Egyszerre csak egy, a lényeges hibát javítsuk, kerüljük a rossz mozdulat bemutatását, inkább a helyes mozgást súlypontozzuk! A javítás periódusában, mint az összes oktatási fázisban szükség van a pedagógus empatikus képességeire! (tolerancia, türelem, megértésstb.) 34 zenes-tancos FIN 06.indd 34 2015.0427 17:28:45 VI. FEJEZET 6. A zenés – táncos (aerobic, néptánc) órán használt zenék kiválasztásának szempontjai 6.1 A zeneválasztás általános szempontjai Az eredményes és hatékony oktatás alapvető feltétele a kiváló minőségű, és az oktatott tananyaghoz

igazodó hangzóanyag. Fontos, hogy az alkalmazott zene elegendő terjedelmű legyen, és változatos dallamvilággal rendelkezzen Előzetes szakmai felkészültséget igényel az elsajátítandó tananyaghoz hozzárendelni a megfelelő zenekíséretet. Figyelembe kell venni az adott táncdialektust, az adott tánctípust, a zenei tempókat, és nem mellesleg minden esetben motivációs hatással kell rendelkeznie! A zenei tempók megjelölése az egy perc alatt alkalmazott ütésszámmal történik (bpm = bit per minit) Időről – időre szükséges változtatni, frissíteni a hangzóanyagot, mert a sokszor ismételt, szinte unalomig használt zene nem váltja ki a várva várt hatást. Gyakori jelenség az is, hogy egy-egy táncos óra állandóan ismételt dallamai a tanulókban olyan asszociációt keltenek, amelyek hatására csak az ott hallott dallamokkal tudják összekötni a mozdulataikat. Ez a negatív transzfer a későbbiekben rendkívüli módon gátolja a tanulók

szabad alkotókészségét, improvizációs képességeiket Nem hagyható figyelmen kívül a jól megválasztott hangerő sem. A túl halk zene nem meglelő, mert a figyelmet nem a mozgásra, hanem a zenei tempó követésére irányítja. A túl hangos zene pedig zavarhatja a tanítási környezetet, és nehezíti a módszertani utasításokat, a verbális közlést. Lényeges, hogy megtaláljuk a kettő közötti egyensúlyt Ez egyben azt is feltételezi, hogy nincs állandó hangerő, hiszen egy-egy információ közlésekor halkabbra vehető, míg a folyamatos bevésés, gyakorlás közben hangosabbra vehető a zene. 35 zenes-tancos FIN 06.indd 35 2015.0427 17:28:45 6.11 A tanítási órákon használt aerobic zene tulajdonságai A zene nemcsak a mozdulatok tempóját adja meg, hanem meghatározza a tanítási óra légkörét is. A kiváló zene motivációs jelleggel bír, nagyobb teljesítményre ösztönzi a résztvevőket anélkül, hogy ennek tudatában lennének.

Szempontok: - kellemes hangulatot teremtő, dallamos, mozgásra ösztönző slágerek, ismert dallamok összeválogatása; - zenei ívekre való világos tagolódás (ütem, taktus, frázis, ív); - speciális hang „effectek” előfordulása; - non-stop mix, szünet nélkül, ugyanolyan ütemben mennek át az egyes zeneszámok; - 4/4 –es metrum; - azonos tempójú, vagy folyamatosan lassuló, vagy gyorsuló zene; - az egyes óratípusoknak megfelelő tempók - bemelegítés: - aerob fázis, low impact: - aerob fázis, high- impact: - levezető fázis: 125-135 bpm 125-145 bpm 140-160 bpm 100 bpm-ig 36 zenes-tancos FIN 06.indd 36 2015.0427 17:28:45 6.12 A tanítási órákon használt népzene tulajdonságai Legfontosabb kritériuma, hogy tradicionális, az eredeti népzenei anyagot követő feldolgozás legyen! Kerüljük az elektromos zenei hátteret alkalmazó („lakodalmas” zenék), vagy csak énekes, adatközlők által előadott hangzást. Ajánlatos olyan

kíséretet választani, ahol többször is elismételt, énekes dallamok szerepelnek. Néptánc oktatásakor különösen fontos, hogy az adott tánctípus, az annak megfelelő népzenével szerepeljen együtt. (pl: ugrós táncok – ugrós zene) Amennyiben lehetőség nyílik rá, igyekezzünk alkalmat teremteni arra, hogy népzenei zenekar élőben is megszólaljon az egyes tánc alkalmakon. Ez nemcsak megtöri a korábbi monotonitást, élményszerűbbé válik a táncoktatás, és komplexebb szaktárgyi ismereteket is eredményez (népzene, néptánc, ének-zene). Szempontok: - megfelelő időtartamú, minimum 10–15 perces hosszúságú non-stop zene - dialektusnak megfelelő hangzóanyag legyen - kerüljük a „lakodalmas” zenéket - énekelhető, többször is ismételt dallamok szerepeljenek - a tánctípusokhoz igazodó, az oktatás segítő tempók jellemezzék. - alkalom adtán népzenei zenekar bevonása – táncház jelleggel. 37 zenes-tancos FIN 06.indd 37

2015.0427 17:28:46 VII. FEJEZET 7. Játékgyűjtemény, példatár 7.1 „Szobros játék” (gyorsaságfejlesztő, mozgáskoncentrációs helyzetgyakorlat) a) Kiválasztunk egy tanulót, aki háttal áll a többieknek, ő lesz a „hunyó”. Hangosan elkiáltja magát: - 1-2-3! Ki a legszebb szobor a világon? Ezután visszafordul a többiek felé. A gyerekeknek tetszőleges szobrot kell képezniük, de mire megfordul a hunyó, már nem szabad sem beszélniük, sem mozogniuk, sem kuncogniuk. Aki eltéveszti, az zálogot ad, vagy kiesik a játékból. A legötletesebb, legszebb szobor kiválasztása után a hunyó helyet cserél vele. b) Zenére mozognak a gyerekek a tér bármely irányában. Amikor a játékvezető megállítja a zenét, szoborrá kell változniuk Nehezítésként a játékmester megszabhatja, hogy milyen módon mozogjanak a zenére (pl: ugráljanak, lassan járjanak, hátrafelé járjanakstb) 7.2 „Szédikézés, szédibabázás”„Húz – húz Katica ”

(egyensúlyérzék fejlesztő játék) a) A gyerekek énekelve forognak saját tengelyük körül, majd leguggolnak. - „Szédi-szédi szédike! Ha elesik semmi se! Csüccs!” b) A gyerekek párokban, egymással szemben állva kézfogással összekapaszkodnak. Énekelve, galoppszökdeléssel egymás körül forognak, miközben nem engedhetik el egymás kezét - ’Húz – húz Katica! Én is húzlak tégedet, te is húzhatsz engemet.! 38 zenes-tancos FIN 06.indd 38 2015.0427 17:28:46 7.3 Tükörkép gyakorlatok - „Tánc - lánc” (téri - tájékozódást fejlesztő gyakorlat) a) A párok egymással szemben helyezkednek el, és a zene hangulatának megfelelően végeznek változatos, de lassú mozdulatokat. A párok egyik tagja „diktál”, a másik pedig követi őt, de éppen ellentétesen, mintha a tükörben látná azt. Szerepcserével is végeztessük a gyakorlatot! b) A gyerekek egy körben helyezkednek el. Az első mutat egy mozdulatot A második megismétli azt,

majd hozzátesz egy általa kitalált újabb mozdulatot. A harmadik tanuló megismétli az első két mozdulatot és folytatja a sajátjával Amikor a kör végére érnek minden tanuló közösen „lemozogja” a mozgássort. A résztvevők létszámával lehet könnyíteni, ill nehezíteni a játékot (4-8 fő javasolt) 7.4 Bizalom gyakorlatok: „vakvezetés, mágnes” gyakorlatok zenére a) A párok egymás mögött helyezkednek el, az elől lévő behunyja, eltakarja a szemét, a társa pedig megfogja két kezével a vállát. A társ irányít, az elöl lévő pedig csak a társa által küldött megindító, megállító, megforgató testjelzéseket kell hogy kövesse. Fontos, hogy a „vezetó” nem beszélhet, mert így a „követő” jobban tud figyelni a mozgásérzetére és a képzeletére. Szerepcserével is végeztessük a gyakorlatot! b) Bármilyen zenére játszható, sőt valójában a zene hangulata szabja meg a mozgás gyorsaságát, milyenségét. A tanulók

szétszórtan helyezkednek el a teremben Amíg a zene szól folyamatosan haladni, „táncolni” kell úgy hogy egymást ne közelítsék meg”- taszítsák. Amikor a zene megszűnik, gyorsan egymáshoz kell „tapadni” kis csoportokat alkotva 7.5 Drámajátékok: „bomba” játék (térkitöltő, térérzékelő játék) Ebben az esetben is szétszórtan helyezkednek el a résztvevők, zenére mozogni, haladni kezdenek. Ha elhallgat a zene, meg kell állniuk mozdulatlanul ott, ahol éppen vannak. Az egymáshoz legközelebb álló gyerekek „felrobbannak”, vagyis kiesnek a játékból Aki nem tud időben megállni, vagy tovább mozog a szünetben is, az szintén kiesik a játékból. A játékosok kiesésével párhuzamban a játékteret is csökkentjük! 39 zenes-tancos FIN 06.indd 39 2015.0427 17:28:46 7.6 Test-tudatfejlesztő, kinetikus gyakorlat: „testrészérintő” (koordinációs, kontakt gyakorlat) Ebben az esetben is szétszórtan helyezkednek el a

résztvevők, zenére mozogni, haladni, „táncolni” kezdenek. Ha elhallgat a zene a hozzájuk legközelebb álló tanulóval, vagy tanulókkal kell kapcsolatot teremteni, megérinteni az adott testrészeket, testfelületeket. Minél változatosabb érintkezési módokat szorgalmazzunk serkentve ezzel a gyerekek kreativitását is. A játékot nehezíteni lehet egyszerre több felület megadásával is (pl: tenyér – talp, homlok – mutatóujj, fül – könyök – boka, hát – tenyér – talp stb) 7.7 Ugróiskolák „Klasszikus” ugróiskola: : egy négyzetbe egy lábbal, a dupla mezőkbe páros lábbal ugrás. (variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján) 40 zenes-tancos FIN 06.indd 40 2015.0427 17:28:46 „Hatosztályos iccka”: a számozásnak megfelelően haladva „icckakövet” dobunk a mezőbe és mögé kell ugrani. (variáció: „icckakő” nélkül, folyamatosan kell ugrani, támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján de

mindig érinteni kell az első négyzetet. 1, 1-2, 1-3, 1-4, 1-5, 1-6 „Levél – ugróiskola”: 8 ugrással a számozásnak megfelelő, helyes sorrendben oda – vissza kell haladni. (variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján) 41 zenes-tancos FIN 06.indd 41 2015.0427 17:28:46 „Csiga ugróiskola”: 1-21-ig kell elugrálni, de a 13-mas mezőt nem lehet érinteni! (variációk: támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján) Ugrókötél áthajtások egyedül: egy lábon, páros lábon, váltogatva, keresztezve, hátrafelé hajtva, kettős ugrás, futással Ugrókötél áthajtások párban: a párok egymás mellett, vagy egymás mögött helyezkednek el, az egyikük a bal, a másik a jobb kezében tartja az ugrókötelet. Ugrókötél áthajtások társsal: szemből, oldalról pányvázás: körben állnak a gyerekek, egy kötélhajtó középen körbe lendíti a kötelet, ezt kell a többieknek átugraniuk. Akinél megakad a kötél, kiesik a

játékból Változat: váltogatott tempóval körzés, változatos támasztékszerkezettel átugorva „Piri, Feri, Sári”: minden résztvevő kap egy nevet, folyamatos kötéláthajtás mellett kell átugrani. Akinek a nevénél megakad az ugrás, az lesz a következő ugró. 42 zenes-tancos FIN 06.indd 42 2015.0427 17:28:46 Ugrókötél áthajtások párban Ugrókötél áthajtások társsal 43 zenes-tancos FIN 06.indd 43 2015.0427 17:28:46 „Gumiugró iskolák”: a játékot 6-7m hosszú összevarrt gumipertlivel játsszák. A „tartó játékosok” egymással szemben, egymástól kb.1,5-2 m –re helyezkednek el Terpeszállásban állnak, nehézségi foktól függően a gumiszalag a boka, lábszárközép, vagy térd magasságában van kifeszítve. A játékosnak különböző figurákat kell teljesítenie az egyes szintek során. Ha „megbukik”, a másik társ folytatja az ugrást Figurák: alap, csavart, keresztezős – átfűzés. Variációk:

támaszték szerkezet és ritmus képletek alapján „alap” 44 zenes-tancos FIN 06.indd 44 2015.0427 17:28:46 „keresztezős - átfűzős” „csavart” 45 zenes-tancos FIN 06.indd 45 2015.0427 17:28:47 7.8 Aerobic alaplépések: LOW IMPACT elemek Helyben járás (mars) Ritmusa: Mozdulat típusa: testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: testsúlyáthelyezéssel jobb lábra, bal térdlendítés; - 2.ü: ellenkezőleg 46 zenes-tancos FIN 06.indd 46 2015.0427 17:28:47 Sétalépés (walk) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, járás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: testsúlyáthelyezéssel jobb lábbal kilépés előre; - 2.ü: ellenkezőleg 47 zenes-tancos FIN 06.indd 47 2015.0427 17:28:47 Kilépés - zárás (step touch) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés jobbra; - 2.ü: bal lábzárással érkezés hajlított állásba 48

zenes-tancos FIN 06.indd 48 2015.0427 17:28:47 Lábfejérintés (toe tap) Ritmusa: Mozdulat típusa: testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás : - 1.ü: testsúlyáthelyezéssel bal lábra, jobb lábfej érintés elől a talajon; - 2.ü: érkezés vissza kh-be 49 zenes-tancos FIN 06.indd 49 2015.0427 17:28:48 Sarokérintés (heel - dig) Ritmusa: Mozdulat típusa: testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: bal térdhajlítással, jobb sarok érintés elől a talajon; - 2.ü: érkezés vissza kh-be 50 zenes-tancos FIN 06.indd 50 2015.0427 17:28:48 Kettős lépés (double step) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: bal láb kilépés oldalt; - 2.ü: jobb láb zárása; - 3.ü: bal láb kilépés oldalt; - 4.ü: jobb láb zárása 51 zenes-tancos FIN 06.indd 51 2015.0427 17:28:48 Keresztlépés (grapevine) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés Szaknyelv: - Kh.: hajlított

állás: - 1.ü: bal láb kilépés balra hajlított terpeszállásba; - 2.ü: jobb lábkeresztezéssel hátul lépés hajlított terpeszállásba; - 3.ü: mint az első ütem; - 4.ü: jobb láb zárása 52 zenes-tancos FIN 06.indd 52 2015.0427 17:28:49 Nyitás -zárás (out - in) Ritmusa: Mozdulat típusa: testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés jobbra; - 2.ü: bal láb kilépés balra hajlított terpeszállásba; - 3.ü: jobb láb lépés balra, kis hajlított terpeszállásba; - 4.ü: bal láb zárással lépés vissza, hajlított állásba 53 zenes-tancos FIN 06.indd 53 2015.0427 17:28:49 „ V” lépés („ V” step) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés jobb rézsút támadóállásba; - 2.ü: bal láb kilépés bal rézsút előre, hajlított terpeszállásba; - 3.ü: jobb láb lépés hátra, bal védőállásba; - 4.ü: bal

láblépéssel hátra, lábzárás 54 zenes-tancos FIN 06.indd 54 2015.0427 17:28:49 „A” lépés („A” step) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés hátra, jobb rézsút védőállásba; - 2.ü: bal láb kilépés hátra, hajlított terpeszállásba; - 3.ü: jobb láblépés előre, jobb támadóállásba; - 4.ü: bal láblépéssel előre, lábzárás 55 zenes-tancos FIN 06.indd 55 2015.0427 17:28:50 Hintalépés (side to side) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított terpeszállás: - 1.ü: térdhajlítás; - 2.ü:térdnyújtás,testsúlyáthelyezéssel jobbra,bal érintő állás. 56 zenes-tancos FIN 06.indd 56 2015.0427 17:28:50 Sarokemelés (leg curl) Ritmusa: Mozdulat típusa: gesztus, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított terpeszállás: - 1.ü: térdhajlítás; - 2.ü: bal saroklendítés hátra 57

zenes-tancos FIN 06.indd 57 2015.0427 17:28:50 Térdemelés (knee lift) Ritmusa: Mozdulat típusa: gesztus, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított terpeszállás: - 1.ü: térdhajlítás; - 2.ü: bal térdemelés 58 zenes-tancos FIN 06.indd 58 2015.0427 17:28:50 Hintaló (rocking horse) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés előre; - 2.ü: jobb térdhajlítással bal saroklendítés hátra; - 3.ü: bal láb lépés helyben; - 4.ü: bal térdhajlítással jobb térdlendítés előre 59 zenes-tancos FIN 06.indd 59 2015.0427 17:28:51 Alacsony rúgás (low kick) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépéssel, bal lábemelés; - 2.ü: bal láb lendítés előre 60 zenes-tancos FIN 06.indd 60 2015.0427 17:28:51 Mambó Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.:

hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés előre jobb lépő állásba; - 2.ü: testsúlyáthelyezéssel hátra, bal lépő állásba 61 zenes-tancos FIN 06.indd 61 2015.0427 17:28:51 Kilépés forgással (pivot turn) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, forgás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés előre jobb lépő állásba; - 2.ü: testsúlyáthelyezéssel jobb lábra 180º fordulat balra 62 zenes-tancos FIN 06.indd 62 2015.0427 17:28:51 Kilépés elöl keresztezett lépéssel (rock step) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés előre; - 2.ü: bal láb lépéssel jobbra, elől lábkeresztezés; - 3.ü: jobb láb lépés hátra; - 4.ü: bal lábzárás 63 zenes-tancos FIN 06.indd 63 2015.0427 17:28:52 Támadó állás (lunge) Ritmusa: Mozdulat típusa: testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb lépés

helyben; - 2.ü:térdhajlítás, bal lábnyújtással hátra, jobb támadóállás 64 zenes-tancos FIN 06.indd 64 2015.0427 17:28:52 Csípő, saroktekerés (twist) Ritmusa: Mozdulat típusa: gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: csípő és sarokfordítás jobbra; - 2.ü érkezés vissza hajlított állásba 65 zenes-tancos FIN 06.indd 65 2015.0427 17:28:52 Inga- láblendítés oldalt (pendulum) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: térdhajlítás; - 2.ü: testsúlyáthelyezéssel jobbra, bal láblendítés oldalt 66 zenes-tancos FIN 06.indd 66 2015.0427 17:28:52 Squat helyben Ritmusa: Mozdulat típusa: gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított terpeszállás: - 1-2.ü: térdhajlítás; - 3-4.ü: érkezés vissza hajlított terpeszállásba 67 zenes-tancos FIN 06.indd 67 2015.0427 17:28:53 7.9 Aerobic alaplépések: HIGH IMPACT elemek Jogging Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás,

testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: bal sarokemelés, szökkenés helyben, jobb lábra; - 2.ü: ellenkezőleg 68 zenes-tancos FIN 06.indd 68 2015.0427 17:28:53 Futás (running) Ritmusa: Mozdulat típusa: futás, ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb lábbal szökkenés előre, bal lábszárlendítéssel hátra; - 2.ü: az 1ütem ellenkezőleg 69 zenes-tancos FIN 06.indd 69 2015.0427 17:28:53 Magas rúgás szökkenéssel (high kick) Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: ugrás jobb lábra bal térdlendítéssel előre vízszintes helyzetbe; - 2.ü: ugrás helyben jobb lábon, bal láb lendítéssel előre 70 zenes-tancos FIN 06.indd 70 2015.0427 17:28:53 Hintaló szökkenéssel (Rocking horse) Ritmusa: Mozdulat típusa: futás, ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1 ü.: ugrás előre jobb lábra, bal saroklendítéssel hátra, törzshajlítás

előre; - 2.ü: ugrás hátra bal lábra, jobb térdlendítéssel előre, törzshajlítás hátra. 71 zenes-tancos FIN 06.indd 71 2015.0427 17:28:54 Cha-cha-cha Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: bal lábemeléssel, ugrás helyben jobb lábon; - 2.ü: az 1ütem ellenkezőleg; - 3.ü : bal lábemeléssel, ugrás helyben jobb lábon 72 zenes-tancos FIN 06.indd 72 2015.0427 17:28:54 Sasszé (chasse) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, ugrás, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés előre; - 2.ü szökkenés bal lábbal előre, jobb láblendítéssel előre; - 3.ü: jobb láb kilépés előre; - 4. ü: bal lábzárással érkezés vissza hajlított állásba 73 zenes-tancos FIN 06.indd 73 2015.0427 17:28:54 Inga szökkenéssel (pendulum) Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás csípőre tartás: - 1.ü: ugrás jobb lábra, bal

láblendítéssel oldalt vízszintes helyzetbe; - 2.ü: ellenkezőleg 74 zenes-tancos FIN 06.indd 74 2015.0427 17:28:54 Szökdelések szökkenés (Hops, hooping) Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: szökkenés előre / hátra, jobbra / balra; - 2.ü: ugrás vissza hajlított állásba 75 zenes-tancos FIN 06.indd 75 2015.0427 17:28:55 Terpesz-zár ugrás (Jumping Jack) Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás, csípőre tartás: - 1.ü: ugrás hajlított terpeszállásba; - 2.ü: ugrás vissza hajlított állásba 76 zenes-tancos FIN 06.indd 76 2015.0427 17:28:55 Kán-kán szökdelés (chorus line kick) Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: ugrás jobb lábra bal térdlendítéssel előre vízszintes helyzetbe; - 2.ülábzárással ugrás vissza hajlított állásba; - 3.üugrás jobb lábra bal láblendítéssel előre vízszintes

fölé; - 4.ü: lábzárással ugrás vissza hajlított állásba 77 zenes-tancos FIN 06.indd 77 2015.0427 17:28:55 Plyometrikus ugrások változatos lábtartásokkal Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: helyben térdhajlítás, törzshajlítás előre; - 2.ü: felugrás páros saroklendítéssel hátra, törzshajlítás hátra; - 3.ü: érkezés vissza hajlított állásba 78 zenes-tancos FIN 06.indd 78 2015.0427 17:28:56 7.10 UGRÓS motívumok Höcögők Ritmusa: és variációi: Mozdulat típusa: ugrás Z Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás, csípőre tartás: - 1.ü: emelkedés lábujjra; - 2.ü: szökkenés helyben; - 3.ü: érkezés vissza hajlított állásba 79 zenes-tancos FIN 06.indd 79 2015.0427 17:28:56 Lengetők Ritmusa: és variációi: Mozdulat típusa: ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: ugrás jobb lábra, bal láblendítéssel hátra; - 2.ü: bal láblendítés előre

80 zenes-tancos FIN 06.indd 80 2015.0427 17:28:56 Cifrák Ritmusa: Mozdulat típusa: ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: ugrás bal lábbal balra; - 2.ü: ugrás helyben, jobb lábon, lábtartás cserével; - 3.ü: ugrás helyben, bal lábon 81 zenes-tancos FIN 06.indd 81 2015.0427 17:28:56 Csapások Ritmusa: Z Z Mozdulat típusa: ugrás, gesztus Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü:ugrás jobb lábra, bal láblendítéssel hátra, tapsolás; - 2.ü: bal láblendítéssel előre, bal kézzel ütés elől a lábszáron. 82 zenes-tancos FIN 06.indd 82 2015.0427 17:28:57 7.11 CSÁRDÁS motívumok Egy lépéses csárdás (egyes csárdás) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb / bal láb kilépés jobbra / balra; - 2.ü: bal / jobb lábzárással érkezés hajlított állásba 83 zenes-tancos FIN 06.indd 83 2015.0427 17:28:57 Két lépéses csárdás (ketes

csárdás) Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés, testsúlyáthelyezés Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb / bal láb jobbra / balra; - 2.ü: bal / jobb láb zárása; - 3.ü: jobb / bal láb kilépés oldalt; - 4.ü: bal / jobb láb zárása 84 zenes-tancos FIN 06.indd 84 2015.0427 17:28:57 Félfordulók Ritmusa: és variációi Mozdulat típusa: lépés, ugrás Z Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: jobb láb kilépés jobbra hajlított terpeszállásba; - 2.ü: bal lábkeresztezéssel elől lépés jobbra; - 3.ü: jobb láb kilépés jobbra hajlított terpeszállásba; - 4.ü: bal lábzárással, érkezés vissza hajlított állásba 85 zenes-tancos FIN 06.indd 85 2015.0427 17:28:58 Átvetők Ritmusa: és variációi Mozdulat típusa: lépés, ugrás, forgás Z Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: ugrás előre jobb lábbal, bal lábszárlendítéssel hátra; - 2.ü: az 1ütem ellenkezőleg; - 3.ü: ugrás előre jobb lábbal,

bal lábszárlendítéssel hátra; - 4.ü: szökkenés helyben jobb lábbal, 180º fordulattal balra, lábzárás. 86 zenes-tancos FIN 06.indd 86 2015.0427 17:28:58 Forgó lépés Ritmusa: Mozdulat típusa: lépés és ugrás Szaknyelv: - Kh.: hajlított állás: - 1.ü: emelkedés jobb lábujjra; - 2.ü: bal láb kilépés előre térdhajlítással; - 3.ü: térdnyújtással emelkedés jobb lábujjra; - 4.ü: bal láb kilépés előre térdhajlítással 87 zenes-tancos FIN 06.indd 87 2015.0427 17:28:59 VIII. FEJEZET 8. Szakirodalom ANGELUS IVÁN (1998): Táncoskönyv. Magánkiadás Budapest 235 ANTAL LÁSZLÓ (1996): A néptánc tanítása. Szombathely 195 BÁTHORI BÉLA (1991): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Bp BÓDIS IMRÉNÉ szerk. ( ): Testnevelés tanítás és módszertan, szöveggyűjtemény,Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 160 FALVAY KÁROLY (1990): Ritmikus mozgás – Énekes játék. OPI 228 MARTIN

GYÖRGY (1995): Magyar tánctípusok és táncdialektusok. Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft, Budapest 298 (2. átdolgozott kiadás) PÁLFY GYULA (1997): Néptánc kislexikon. Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft, Budapest 229 TIHANYINÉ Dr. HŐS ÁGNES – FAJCSÁK ZSUZSANNA – Dr PETREKANITS MÁTÉ (1999): Az aerobik elmélete és gyakorlata. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest 118 WOLFGANG MIESSNER (2005): Aerobik. Cser Kiadó, Budapest 127 GLEN VECCHIONE (1998): Ugrókötél. SAXUM, Szekszárd 96 ESZTERGÁLYOS JENŐ: (1997): Ezer játék Szerzői kiadás, Zalaegerszeg 327. CZIBULA F. – FÁBIÁNNÉ OROSZ V – PERE M – RAJNA B – SZILÁGYI ZS : (1997) Nyíregyházi Tantervcsalád (Művészetek ), Sz Sz-B Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza 157 BELINSZKI J. – RAJNA BEATRIX – SZILÁGYI ZS: (2001) Nyíregyházi Tantervcsalád ( Tánc és Dráma), MPKITK SZ-SZ-B megye, Nyíregyháza 29. 88 zenes-tancos FIN 06.indd 88 2015.0427 17:28:59

tancosborito.indd 3 2015.0427 18:00:40 4 tancosborito.indd 4 2015.0427 18:00:41