Oktatás | Pedagógia » Módszertani kézikönyv digitális teszt- és feladatgyűjtemény közismereti tárgyak kevert képzési típusú tanításához

Módszertani kézikönyv digitális teszt- és feladatgyűjtemény közismereti tárgyak kevert képzési típusú tanításához Vitéz Gyöngyvér közoktatási-szakértő 2014. 1 Bevezetés Tisztelt Kolléga! Tiszteletben tartva a pedagógus módszertani szabadságát ez a kézikönyv szigorúan "csak" ajánlás, amelyben az eddig hagyományosan, informatikai háttér nélkül tanító pedagógusok megismerkedhetnek egy olyan oktatást támogató digitális taneszközzel, amely a kevert típusú tanítás-tanuláshoz nyújthat segítséget a tanórai és tanórán kívüli oktató-nevelő munkában. E kézikönyv három fő célt határoz meg: a. Kiindulási alapot szolgál ahhoz, hogy kikristályosodhasson egy koncepció a kevert típusú tanítás bevezetéséhez. b. Bemutat egy már működő, letesztelt digitális teszt- és feladatgyűjteményt, és elhelyezi a köznevelési tartalmak között, a tanítás-tanulás folyamatában. c. Azonnali, közvetlen

segítséget nyújt egy kevert típusú tanóra megtervezéséhez, lebonyolításához 2 Fogalmi áttekintés Az eLearning, digitális pedagógia, és az IKT fogalma, kapcsolatrendszere. A digitális taneszközök típusai. Ahhoz, hogy a digitális taneszközök rendszerében könnyen el tudjunk igazodni, fontos megismerni azokat az alapfogalmakat, amelyek a hagyományostól eltérő, IKT -val támogatott tanórák megtervezéséhez elengedhetetlenek. Az alapfogalmak és fogalmi rendszerek megismertetésével segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy a pedagógus által megfogalmazott tanítási célhoz a legmegfelelőbb eszközt tudja kiválasztani. 2.1 Az IKT alapú tanulás-tanítás, az eTanulás fogalmi rendszere A modern információs és kommunikációs technológiák használata az oktatásban új tanulási módszereket igényelnek. A számítógéppel támogatott tanulás, az eLearning, vagyis az eTanulás új lehetőséget nyújt a személyre szabott tanulásra,

nem lecserélni, hanem innovatív módon kiegészíteni akarja a hagyományos tanítási-tanulási módokat, módszereket, eszközöket. Az eTanulás elektronikus eszközökkel, szolgáltatásokkal támogatott tanítást-tanulást jelent. Az eTanulás fogalmát sokféleképpen értelmezik. Ebbe a kategóriába tartoznak mindazon oktatási, képzési, tanulási módok, módszerek, folyamatok és eljárások, amelyek alkalmazásának fő célja az új ismeretek elsajátítása, a meglévők gyakorlása, készség-, és képesség fejlesztés, eTanulás alapú mérés/értékelés, amelynek véghezviteléhez elektronikus eszköz és szolgáltatásrendszer alkalmazására kerül sor. Tágabb értelemben tehát az eTanulás IKT (IKT = info-kommunikációs technológia) eszköztárába tartoznak mindazon elektronikus rendszerek, szolgáltatások, amelyek alkalmazhatók a tanítási-tanulási folyamatok támogatására. Ilyen eszközök például a TV, a rádió, a számítógép,

okostelefon, tablet. stb Az elektronikus tanulás folyamatainak támogatása ugyanakkor a számítástechnikai eszközök, illetve a számítógépes hálózatok, az internet szolgáltatásainak elterjedésével alakulhatott ki és terjedhetett el széles körben. A számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatás statikus formája az a helyzet, melyben az oktatóanyag valamilyen digitális adathordozón (pl. DVD, memória kártya stb) kerül rögzítésre és jut el a felhasználóhoz (tanuló), melynek lejátszásához illetve a tananyag elsajátításához számítógépet használ. Az eTanulásnak ezt a formáját a szakirodalom CBT-nek (Computer Based Training) nevezi. Ebben az esetben a tananyag előállítója (a tanár) és felhasználója (a tanuló) között semmilyen kapcsolat nincs és menedzselt (tervezett, szervezett és kontrollált) oktatásról csak nagyon szűk értelemben beszélhetünk. A CBT-t tekintjük az eTanulás korai formájának, mely azonban mind

a mai napig alkalmazható és elérhető. A módszer nagy hátránya, hogy az oktatásszervezés és a tanár-tanuló illetve a tanuló-tanuló közötti kapcsolat gyakorlatilag nincs, vagy minimális. A számítógépes hálózatok fejlődése fogalmazta meg az igényt és teremtette meg ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az elektronikus tanulás szervezett formában, valódi tanulás-menedzsmenttel támogatva kerüljön felhasználásra. Ezt a szakirodalom „On-line learning”-nek vagy WBT-nek (Web Based Learning) hívja Ma leginkább ezt értjük eTanulás alatt. Az eTanulás fogalmát ez utóbbi értelmezésben használva tehát elektronikus oktatási/távoktatási formáról, informatikai eszközökkel támogatott oktatásról, képzésről, képzésszervezésről és végeredményben tanulásról beszélünk, melynek tervezése, szervezése és lebonyolítása valamilyen informatikai hálózaton (pl.: helyi belső hálózat-LAN vagy az internet) kerül végrehajtásra

strukturált asszinkron illetve szinkron formában. Ebben az értelemben tehát az oktatásszervező, az tanár és a tanuló közös kommunikációs eszköze a számítógép és a számítógépes hálózat, melynek használatával alkalmazhatók a tanulási folyamatok, vagyis mindezek tervezése, szervezése, lebonyolítása és értékelése. 2.2 Digitális kompetenia A NAT 2012 szerinti meghatározás tágabb értelemben fogalmazza meg a digitális kompetenciát, megerősítve az információ kezelés társadalmi környezetét és hatásait. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:  az információ felismerése

(azonosítása),  visszakeresése,  értékelése,  tárolása,  előállítása,  bemutatása,  cseréje,  digitális tartalomalkotás és megosztás,  kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat:  szövegszerkesztés,    adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök). A digitális kompetencia szinte minden tevékenységünket átszövi, megjelenik pl.:  a tanulás,  az információ-megosztás,  az együttműködő hálózatépítés,  a művészetek,  a kutatás és  a

szabadidő terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják:  az információ megkeresését,  összegyűjtését,  feldolgozását,  a kritikus alkalmazást,  a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció

területén. 2.3 A digitális taneszközök minőségbiztosítása A digitális taneszközök külső minőségbiztosítása rendeletben rögzített (16/2013. (II 28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről), amely biztosítja, hogy ellenőrzött, minősített taneszközök kerüljenek iskolai felhasználásra. A rendelet meghatározza a digitális tananyag típusait, amelynek megfelelően történik a minősítés. 2.31 A digitális tananyag típusai I. Tudáskörnyezet 1. Információátadás a) digitális tudás-, és ismeretforrás: a nem kurzus alapú média-tárak, a tematikus médiagyűjtemények, a magyarázó jegyzetek, ábrák, grafikonok, térképek stb., amelyek az adott célcsoport igényeinek és az oktatási helyzetnek megfelelően szükség szerint kezelhetők; b) e-könyv: az a strukturált szöveg, amelyben a hipertext és hipermédia megoldások egyszerűsítik az információkhoz

való hozzáférést és azok kezelését. Az eredetihez képest bővebb, esetleg multimédia- illusztrációk szemléletesebbé teszik a tananyagot. Az esetlegesen alkalmazott speciális „könyvolvasó” programokban jegyzetelési, könyvjelző és szöveg-kiemelési funkció is adott; c) digitális szótár: az egy- vagy többnyelvű, fordítási, etimológiai vagy szinonimaszótár funkciójú képes szógyűjtemény, esetleg nyelvtani összefoglalókkal. Az internetes kiterjesztés frissítési, bővítési lehetőség Illusztrációs lehetőségei a képes (minden szócikkhez, vagy egy-egy szóbokorhoz képet rendelő), és az illusztrált (a bonyolult fogalmakat vagy egyes szócsaládokat ábrán szemléltető) változat; d) digitális tezaurusz: a digitális szótár speciális megjelenési formája, általában valamilyen komplex rendszer használatához készített segédanyag; e) digitális lexikon: egy szűkebb szakterületről vagy tágabb ismeretkörből merített

szócikkek rendszerezett, többféle keresési lehetőséggel ellátott gyűjteménye. Internetes frissítési és bővítési lehetőséggel rendelkezhet, de megjelenhet internetes publikáció formájában is, ilyenkor állandó szerkesztőbizottság dolgozik a meghatározott időközönkénti frissítésen. 2. Információfeldolgozás és alkalmazás a) digitális tananyagegység, objektumtár: a tantervtől és tanmenettől lényegében független, sokféle pedagógiai környezetben felhasználható, kisebb tematikus egység. Kiegészítője a tantárgyi, életkori, módszertani ajánlás. Önmagában és tananyagelem-gyűjteményben is szerepelhet, ez utóbbiban rendszerezve, metaadatokkal kiegészítve; b) digitális tananyag: az a pedagógiai elvek alapján, az informatika lehetőségeit az oktatási célok mentén kihasználva felépített oktatási anyag, amely felépülhet a digitális tananyagegység, objektumtár elemeiből, de önálló, tartalmi, módszertani szempontból

zárt egészet is alkothat. Alapvető célja egy adott kompetencia fejlesztése. Egy vagy több tantervhez illeszkedhet, és minta-tanmenet vagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhat hozzá. Terjedelmi keretei szerint lefedhet egy évfolyamban egy tantárgyat, egy epochát vagy projektet, egy kultúrkör számára egy tantárgyat vagy tananyagegységet. Fontos részei az oktatási célkitűzések meghatározása, a célkitűzés eléréséhez szükséges taneszköz megjelenítése IKT eszközökkel (képes, hangos, szöveges magyarázó, kiegészítő részekkel, kifejezések, fogalmak, személyek adatait tartalmazó, a szöveg megfelelő helyeihez kapcsolódó kislexikon vagy szómagyarázat), az egyes részekhez kapcsolódó gyakorló, önellenőrző feladatok a megoldásuk során aktivizálható magyarázó, segítő funkcióval, az alkalmazást segítő komplex feladatok, a tananyag megértését és alkalmazását vizsgáló értékelő, tesztelő rendszer. A

kommunikációs csatornától, adathordozótól függetlenül tartalmazhatnak hivatkozásokat a témához kapcsolódó web helyekre, bármilyen formájú taneszközre; c) digitális oktató játék: a meghatározott célcsoport konkrét fejlesztési feladatait támogató, egy játék szabályrendszerébe illesztett tudásanyag, amely a játszás során ismerhető meg és aktivizálható. Fontos részei a tudásforrás, a lexikon, a mintajáték a szabályok elsajátítására, segítség az egyes játékfázisoknál. Előny, ha a karakterek tulajdonságai, a feladatok és a játékterep változtathatók, testre szabhatók. Kiegészítője a pedagógiai elveket bemutató és oktatási használati mintákat adó leírás; d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek: pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek az oktatási program megvalósításához kapcsolódó ötletek, háttér-információk, szükséges anyagok és eszközök listája, időterv, fejlesztési terv stb.; e)

digitális feladatbank: a bemért, súlyozott, korosztályhoz kötött, tematizált feladatok rendszerezett, keresést és leválogatást támogató környezetben közlő gyűjteménye. Tesztelési környezethez kapcsolódhat (Szükséges kiegészítője: a feladatbank létrehozását és bővítését ismertető, a feladatok típusait közlő, a felhasználáshoz pedagógiai módszereket ajánló leírás. Ebben a tantervi kapcsolatok – a feladatbankban számon kért tudás kapcsolódásai központi és helyi, alap- és kerettantervekhez – is megjeleníthetők.) II. Támogató környezet és rendszer a) digitális feladatkészítő és gyakorló környezet: az a tanár részére kidolgozott, tömegtároló eszközön és online egyaránt megjeleníthető szerzői keretrendszer, amely a korszerű pedagógiai elveknek megfelelő feladatok és tesztek egyszerű létrehozását támogatja. Lényeges részei a feladatbank, a képes, hangos és szöveges tudásforrások – ezek

lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések – és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg; b) adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet: a tanulók tudását mérő, az egyes tesztelési szakaszok mérési eredmények szerint különböző nehézségű feladatokat kijelölő, az eredményeket naplózó és feldolgozó komplex környezet. Lehetséges részei: tesztelési felület bemutató programmal és minden feladattípusnál előhívható, a feladat megoldásának megkezdését segítő, az eredményt értékelő segítségadással, amely a tanár által a vizsgán kikapcsolható, feladatbank, képes, hangos és szöveges tudásforrások – ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések –, értékelő rendszer, amely grafikus megjelenítésre is képes (az egyes

tanulók, csoportok, osztályok stb. szerinti bontásban) és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg; c) digitális portfóliókészítő környezet: a tanulók haladását dokumentáló munkák (kutatási feljegyzések, fogalmazások, prezentációk, képgyűjtemények, megoldott feladatok és tesztek stb.) összegyűjtését, értékelését és rendszerezését segítő környezet. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó oktatási program tantervi háttere szabja meg. Lényeges részei az adatbeviteli, kategorizáló, rendszerező és értékelő lehetőségek és a módszertani leírás a portfoliós értékelésről; d) kommunikációs platform oktatási célra: az az egyszerű tudásmegosztó platform, amely támogatja a tanártanár,

tanár-diák, diák-diák és diák-tanár-külső szakértő kommunikációt, különféle csoportmegosztásban. A platform más digitális taneszközökkel összekapcsolható. Kiegészítője a módszertani leírás a használat lehetőségeiről. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; e) képzésmenedzsment rendszer: a tanuló tevékenységét fókuszba állító informatikai rendszer, melynek célja a tanuló azonosítása, a tartalom hozzá történő eljuttatása, az ezzel végzett tevékenységek rögzítése és ennek értékelése. A tanulási tevékenység történhet saját ütemben, esetleg kollaboratív módon, melynek szinkron és aszinkron formái a tanár-hallgató, hallgató-hallgató relációs kapcsolatait modellezi. Megjelenési és alkalmazási formája feltételezi az on-line kapcsolat meglétét. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; f) tartalommenedzsment rendszer: az az informatikai rendszer, melynek fókuszában az

oktatási tartalom előállítása, tárolása, adatbázis-funkciókon keresztüli keresése és szűrése, valamint annak a célcsoporthoz közvetlenül, vagy képzés-menedzsment rendszereken keresztüli eljuttatása. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; g) elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS): az I/2. d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek pont tartalmát megjelenítő, azt kezelő rendszer. A jelen módszertani kézikönyv 3-6. fejezetében egy digitális feladatbankot, vagyis egy online teszt-és feladatgyűjteményt mutatunk be részletesen. 3 A köznevelés számára készült digitális taneszköz/online feladatbank tartalmi kritériumai 3.1 A taneszközben használt bemeneti paraméterek, sztenderdek Az egységes, sztenderdizált feladattervezés eredménye egy jól átlátható, struktúrált, pedagógiaimódszertani szempontból átgondolt digitális teszt- és feladatgyűjtemény. Amely a

digitális taneszközök információ feldolgozó és alkalmazó rendszerében a digitális feladatbank kategóriába sorolható. A feladatbankban használt pedagógiai sztenderdek alkalmazása az alapja a feladatsorok egységes szemléletének, megjenésének, mérés-értékelésének. Ezek a sztenderdek a következők: 3.11 Nemzeti alaptanterv műveltségterületei "A Nat szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen. Ennélfogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között." (Nat 110/2012. (VI4) Korm rendelet) A Nat célkitűzéseit szem előtt tartva ez a tankönyvfüggetlen digitális teszt- és feladatgyűjtemény a kevert típusú tanítás-tanulás támogatásával a tanulók tanuláshoz szükséges alapvető kognitív készség-, és

képességfejelsztését és a digitális kompetencia fejlesztését támogatja. Ezek a következő műveltségterületeken jelennek meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol) Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk – környezetünk 3.12 Nat-hoz kapcsolódó tantárgyak és kerettantervi témakörök A Nemzeti alaptantervben meghatározott műveltségterületekn belül a következő közismereti tantárgyakra történt digitális taneszközfejlesztés. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Magyar nyelv és irodalom, Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Matematika, Környezetismeret, Természetismeret, Biológia-egészségtan. Az idegen nyelv, ezen belül az angol nyelvtanítás indirekt módon jelenik meg aebben a digitális taneszközben, mivel 5-12. évfolyamon a feladatsorok kétnyelvűek - magyar-angol, így a tanulók szaktárgyi szókincse, kérdéskultúrája, szövegértése is fejleszhető angol nyelven. A közismereti

tárgyakhoz a kerettanterveben meghatározott témakörök mindegyikéhez 1 alap és 1 közepes nehézségű feladatsor áll rendelkezésre. Az egyes feladatsorok 6 feladatot tartalmaznak, amelyek nehézségi szintje feladatsoron belül megegyezik, nem nehezedik. Így megfelelő gyakorlási lehetőség adódik egy-egy témakör/tananyag adott nehézségi szintű begyakorlására. A kerettantervi témakörök szerint a lefedettség teljes, azonban az egyes témakrökhoz tartozó tananyagok lefedettsége nem volt célja a fejlesztésnek. Minden kerettantervi témakörhöz egy alap és egy közepes nehézségi szintű feladatsor kapcsolódik, feladatsoronként 6-6 feladattal. Így a horizontális lefedettség megtörtént. 3.13 Gondolkodás-fejlesztés fókuszai a köznevelés általános és középiskolai évfolyamain 3.131 Az 1-4 évfolyam Az alsó 1-4. évfolyamon a kiemelt cél az alapvető, tanuláshoz szükséges készség-, és képességfejlesztés, kognitív funkciók

(magfunkciók) tudatos fejlesztése, típusfeladatokon keresztül. Továbbá az, hogy az internet világába újonnan belépő, 6-11 éves gyermekek ismeretekbe ágyazott készség-, és képességfejlesztése, igényes, megbízható tartalmakon keresztüli attitüdformálása biztonságos környezetben történjen. A kreatív gondolkodáshoz, a feladattartás, feladattudat kialakításához, fejlesztéséhez olyan tartalmakat kell biztosítani a gyermekek számára, amelyek motivációt, kihívást jelentenek számukra. A játék élménye elfeledteti a gyerekekkel azt a tényt, hogy közben iskolai tartalmakat tanulnak meg, és észrevétlenül tudatos fejlesztésen vesznek részt. A kiemelt fejlesztési fókuszok a kövektezők:  Motoros koordináció alapfolyamatai o mozgásszabályozás, mozgátervezés, másolás, utánzás, szem-kéz koordináció  Észelési folyamatok o látási észlelés, hallási észlelés, téri tájékozódás, idői tájékozódás,

iránytartás, jobb-bal differenciálás, tér-idő-ritmus, relációs viszonyok, balról jobbra való haladási irány megtartása, szín-forma egyeztetés, minta-méret egyeztetés, hallás-látás, hallási diszkrimináció, soralkotás, sorrendiség, rész-egész megkülönböztetés  Figyelmi folyamatok o figyelem tónusa, figyelem koncentrációja, figyelmi váltás, figyelem megosztása, figyelem terjedelme, feladattartás, hallási figyelem, szabálykövetés, monotóniatűrés, minta másolás  Emlékezeti folyamatok o látási emlékezet, felismerés, felidézés, hallási emlékezet, mechanikus rövid idejű emlékezet, közép távú emlékezet, munkaemlékezet  Ábrázolás o ábrázoló-kifejező készség, irány, arány, szög, relatív pozició, képi megjelenítés, ábrázolásmód  Problémamegoldó gondolkodás o döntés, általánosítás, konkretizálás, csoportosítás, mennyiségi egyeztetés, halmaz képzés, összehasonlítás,

következtetés, lényegkiemelés, téri tájékozódás, sík-tér átfodítása, tér-sík vetülete, abszolút mennyiség (tőszámnév), relatív pozició (sorszámnév), számlálás, számolás,  Beszéd és fogalmi gondolkodás folyamatai o beszédészlelés, beszédmegértés, összetett utasítások megértése, relációs szókincs (passzív), téri-idői relációs szókincs, mennyiségi fogalmak, minőségi fogalmak, általános tájékozottság  Érzelmi-, szociális-, és kapcsolati folyamatok o felelősségvállalás, szociális észlelés, többféle viszonyítás lehetősége, többszempontúság, személyiség, viselkedési stratégiák összehasonlítása ütköztetése, 3.132 Az 5-8 évfolyam A köznevelés kiemelt feladata a tanulók gondolkodási képességeinek fejlesztése. Ahhoz, hogy ezeket a gondolkodási képességeket tudatosan fejleszteni tudjuk, fontos a gondolkodási műveletek ismerete, amelyek további feladattípusokra bonthatók.

Ebben a digitális teszt- és feladatgyűjteményben az 5. osztálytól kezdve már az alapvető kognitív funkciók (magfunkciók) fejlesztésén túl a gyermekek tudatos gondolkodási képességének fejlesztése is kiemelt célként szerepel. A különböző gondolkodási műveletek és az azokhoz tartozó itemek (feladattípusok) tervezetten, a kerettantervi témakörökkel szoros kapcsolatban jelennek meg a feladatokban. Az 5-12. évfolyam számára készített feladatsorokban 13 féle gondolkodási képesség, 34 gondolkodási művelet jelenik meg. A képességekre a 4. 5 és 6 évfolyamon való gyorsabb és a 7-8 évfolyamon való lassúbb fejlődés jellemző Érdemes tehát azon korosztályokra koncentrálni, ahol a fejlődés gyorsuló szakaszba lép. Az alapvető kognitív funkciókra épülnek azok a magasabb rendű gondolkodási műveletek, amelyek segítségével képesek vagyunk magasabb szintű összefüggések megértésére, és új gondolati minőségek

létrehozására. Fejlesztendő gondolkodási képességek és azokhoz kapcsolódó példafeladatok  Problémamegoldó gondolkodási műveletek o Statikus problémamegoldás - a problémahelyzetben a rendelkezésre álló információk nem változnak, a problémahelyzet időben változatlan o Dinamikus problémamegoldás- a problémahelyzetben a rendelkezésre álló információk idővel változnak, a probléma megoldása során az információk különböző hangsúllyal jelentkeznek.  Induktív gondolkodás műveletei o Általánosítás - bizonyos események, elemek közötti azonosságok megtalálásának képessége. o Kapcsolatfelismerés - Elemek közötti sorrendiség, sorozat szabályszerűségének felismerése, a felismert szabályszerűség alapján a hiányzó elemek megtalálása, beillesztése. o Átkódolás- példákon felismert művelet alkalmazása újabb konkrét esetben.  Deduktív gondolkodás műveletei o Kétváltozós műveletek " és

" nyelvi elem használata "vagy ., vagy " nyelvi elem használata " vagy , de lehet, hogy mindkettő" nyelvi elem használata "akkor és csak akkor , ha " nyelvi elem használata „ha , akkor ” nyelvi elem használata o Feltételképzés - Előrelépés típusú következtetés és visszalépés típusú következtetés. „ha , akkor ” és „akkor és csak akkor., ha” nyelvi elemek használata o Lánckövetkeztetés - 2 feltételes állítás, ahol az első állítás utótagja és a második állítás előtagja azonos. o Kvantorfelismerés - „minden” és „van olyan” nyelvi elemek tudatos használata.  Rendszerezési képesség o Osztályozás - részhalmazok összefüggő rendszerének létrehozása. o Besorolás-beletartozik-e.? Egy adott dolog beletartozik-e egy halmazba, illetve megadott dolgok két vagy több halmazba sorolása. o Halmazképzés - dolgok összehasonlítása révén a közös tulajdonságok felismerése,

azok alapján halmaz alkotása, csoportalkotás, csoportkiegészítés. o Összehasonlítás - dolgok hasonlóságának és különbségének megállapítása egy vagy több szempont szerint. o Definiálás - a halmazba sorolást leíró szabály megalkotása.  Analógiás gondolkodás o Képi analógiafelismerés - képen, rajzon az analógiák felismerése, majd az analógiatag kitalálása kép v. rajz kiválasztásával vagy rajzkiegészítéssel o Fogalmi analógiafelismerés - a hiányzó analógiatag kiválasztása feleletválasztással vagy feleltalkotással. o Modellfelismerés és -alkalmazás - párhuzamot kell vonni a jelenségek között, azonosítani két rendszer (pl. a modell és a valóság) elemeit és a folyamatok lépéseit  Arányossági gondolkodás o az események közötti arányosság felismerése, arányszámok megnevezése, mennyiségek közötti kapcsolatok megadása, arányszámok általánosítása, adatsorok között az egyenes és a

fordított arányosság felismerése.  Korrelatív gondolkodás o Okságfelismerés - események okainak megértése. o Együttjárás - két esemény véletlen előfordulásának felismerése.  Összefüggés megértés o események, jelenségek, tények, folyamatok közötti összefüggések megértése, az összefüggés alapján következtetések levonása.  Valószínűségi gondolkodás o bizonyos valószínűséggel bekövetkező események közötti összefüggés felismerése, jellemzők közötti kapcsolatok, törvényszerűségek felismerése.  Kombinatív képesség o Variálás - Ismétléses, ismétlés nélküli és összes ismétléses variáció felismerése. Adott halmazból meghatározott számú rendezett részhalmazok kiválasztása. o Kombinálás - Ismétléses, ismétlés nélküli és összes ismétléses variáció és összes részhalmaz felismerése. Összes lehetőség megadása A példafeladatok jól tükrözik, hogy az egyes

kerettantervi témakörök tananyagait, mint tartalmakat sajátítják el, gyakorolják be a tanulók a különböző gondolkodási műveletek és az azokhoz kapcsolódó feladattípusok elvégzésével. A feladatokat gondolkodási műveletek és ismeretelsajátátás szempontjából két nagy csoportba sorolhatjuk: 1. Tipikus gondolkodási képességet fejlesztő feladatok 2. Ismeret-jellegű tudást gyakoroltató, számonkérő feladatok A témakörök és a gondolkodási műveletek rendszerét a matematika tantárgy esetében egy ilyen mátrixban képzelhetjük el, amelyben jó látható és nyomonkövethető, hogy az egyes kerettantervi témakörökhöz milyen arányban szerepelnek tipikus gondolkodási műveletet, vagy ismeret-jellegű tudást támogató feladatok. Összességében elmondható, hogy ebben a digitális teszt- és feladatgyűjteményben megközelítőleg 5050%-os arányban találhatók meg ezek a típusfeladatok. (Lásd: Melléklet 1., matematika 5 osztály)

3.133 A 9-12 évfolyam A 9. évfolyamtól kezdve az eddigi szempontok mellett megjelennek az érettségi követelményeknek történő megfeleltetés is. Ez fontos szempont a tartalmak és a feladattípusok kiválasztásánál, valamint a feladatok szintjeinek meghatározásánál. A kimeneti mérésnél alap és emelt szintet az érettségi-követelmény határozza meg. Ezért itt mérvadó az, hogy az egyes kerettantervi tartalmakat hogyan, milyen mélyégben és milyen feladatokon keresztül tanítsuk meg. A feladatok szintjeinek meghatározása az érettségi szinteknek megfelelően történik alap és emelt kategóriákban. A gondolkodási műveleteknél megerősödik a rendszerezési képesség, deduktív, korrelatív gondolkodás (együttjárás, okságfelimerés), a természettudományos vizsgálatok, megfigyelések, valamint a problémamegoló gondolkodás szerepe. Jól tükrözi ezt a biológia-egészségtan 10. évfolyamához készített feladattípusok szórása is (Lásd:

Melléklet 2., biológia-egészségtan 10 évfolyam) 3.134 A taneszközben megjelenő nehézségi szintek és azok szakmai háttere A tantervi követelmények nehézségi szintjének meghatározásánál a Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómiát alkalmaztuk, amely hat kognitív követelményszintet határoz meg. 1. Tudás-ismeret: emlékezés, felismerés, felidészés szintje  A gondolkodás legkevésbé összetett fajtája, előzőleg megtanult tényeket, információkat kell felidézni. Pl.: tárgyak felsorolása, meghatározása, címkézése 2. Megértés: értelemzés szintje  A tanultak beillesztése a már meglévő tudás mellé. Pl.: magyarázat, az ismeretek összefoglalása 3. Alkalmazás: problémamegoldás szintje  Az ismeretek felidézésére, rendszerezésére van szükség. Pl.: az előzőleg tanultakról valamilyen produktum elkészítése 4. Elemzés lényeges elemek, stuktúrák feltárása, motívumok értelmezésének szintje  Egy gondolat

részekre bontása, majd annak kritikus vizsgálata. Pl.: összehasonlítás, ellentétbe állítás, osztályozás, bírálat, kategorizálás 5. Szintézis egyéni és eredeti produktumok létrehozásának szintje:  Új vagy más módon történő megalkotás, összeállítás. Nem megújítás, hanem újraalkotás Kreatív gondolkodást kíván. Nem alkalmazási művelet!!! Pl.: tervezés, alkotás, hipotézis felállítása 6. Értékelés: saját értékrend alapján vélemény és ítéletalkotás szintje:  Bizonyos ismertetőjelek alapján értékmeghatározás, mennyire értékes, értéktelen, pozitív, vagy negatív. Ezt a műveletet általában az elemzés előzi meg Pl.: felbecsülés, megítélés, igazolás, minősítés A Bloom-féle taxonómia táblázatos összefoglalása segít áttekinteni a szinteket és az azokhoz kapcsolódó kérdéstípusokat. A digitális teszt- és feladatgyűjteményben ezt a hat kategóriát három jól definiálható

feladatszintbe soroltuk, a könnyebb áttekinthetőség és köznevelésben történő alkamazás érdekében. Alapszint: 1. szint Tudás-Megértés szintje - Az elemi ismeretek alapszintű alkalmazását várja el a tanulótól. A feladatok kérdéskultúrája is erre irányul. Olyan tevékenységeket, gondolkodást vár el a tanulótól, amelyekben alapszinten kell a meglévő ismereteket visszaadni, értelemzni. Alapvető kérdések: Ki?, Mi?, Hol?, Ismételd!, Jegyezd meg!. Közepes szint: 2. szint 3-4. Alkalmazás-Megértés szintje - Az elemi ismeretek elsajátítátását az alkalmazás, elemezés szintje követi Kérdéskultúrája már az ismeretekkel történő tevékenységeket, elemzéseket támogatja. Alapvető kérdések, utasítások: Hogyan használjuk?, Mi a közös bennük?, Mutasd be!, Módosítsd!, Szemléltesd!, Hasonlítsd össze!, Csoportosítsd!, Következtess!. Emelt szint: 3. szint 5-6. Szintézis-Értékelés szintje - A meglévő ismeretek elemzése után az

értékelés, szintetizálás következik Az ismeretekről értékítélet, véleményformálás, bizonyítás, igazolás, valamint valami teljesen újszerű előállítása. Ebbe a feladatkörbe tartoznak a problémamegoldó típusú, a összefüggés megértést, valószínűségi gondolkodást, korrelatív gondolkodást, kombinatív gondolkodást támogató feladatok. A taneszközben bizonyos feladatok már mondhatók emelt szintűnek, főként a 9-12. évfolyamban, azonban elsődleges cél volt az alap és közepes nehézségű feladatok kidolgozása. Tehát harmadik szintre ebben a digitális teszt- és feladatgyűjteményben nem készültek tipikus, tehetséggondozó, tehetségfelismerő feladatok. Az ismeretek kellő szintű elmélyítéséhez, begyakorlásáshoz a Bloom-taxonómia szintjeit követve témakörönként 2 (egy alap és egy közepes) feladatsor, azaz a 2 szinten összesen 6-6 feladat támogatja az ismeretszerzés, gyakorlás, elmélyítés folyamatát. Így

biztosítva kellő számosságú és nehézségű feladatsort a tudás/ismeret készség szintű begyakorlásához. A gyakorláskor tehát a megfelelő műveltségterület/tantárgy/évfolyam/tematikai egység és/vagy készségképességfejlesztési fókusz/nehézségi szint kiválasztása után a válaszott feladattípusban minimum 6 azonos nehézségi szintű feladaton keresztül mélyítheti el a tanuló a tudását. 3.2 Fejlesztésben használható digitális feladattípusok/lehetséges megoldási módjuk 3.21 Feladattípusok elméleti áttekintése A feladatok kétféle működési módban érhetők el. Gyakorló és tudáspróba módban Szerkezetük, utasításuk, képi megjelenítésük a kétféle üzemmódban változatlan marad, a különbség a feladatsorok összeállításában, tanulói támogatásában, ellenőrzés-értékelés módjában rejlik. 3.22 Kétféle működési mód Olyan feladattípusok/tesztek kerülnek a gyakorló feladatsorokba, amelyeket széles

körben alkalmaznak a közoktatásban gyakorlásra, fejlesztésre és mérésre, ugyanakkor digitális eszközökkel is megvalósíthatók. Így elsődlegesen a választásos technikákat alkalmazó feladattípusok jellemzőek, legyenek azok feladatelemek kiválasztására, szókészlet válogatására és rendezésére vonatkozóak vagy kapcsolatok felfedezését igénylő párosítós feladatok. 3.23 Feladatok értékelése Az ellenőrzés-értékelés módja egységes visszajelzést tesz lehetővé: piros, zöld szín, mint javító színek, piros x, zöld „pipa“, zöld keret, mint lehetséges javítókarakterek alkalmazásának egységesítése szükséges a releváns, érthető ellenőrzés-értékelés érdekében. 3.3 Feladattípusok gyakorlati megvalósítása, lehetséges megjelenítési módjai 3.31 Feleletválasztó feladatok (automatikusan kiértékelhetők): 3.311 Egyszeres választás  Kérdéskultúrája o 3-6 megállapítás közül kell kiválasztani az

egyetlen helyes megoldást, pl.: Mi az USA fővárosa? a-Montreal, b-New York, c-Washington, d-Los Angeles, o a jó vagy a legjobb válasz kiválasztása: pl: melyik szó adja vissza legjobban magyarul a „kompetencia”szó jelentését? a-tudás, b-szaktudás, c-műveltség, d-szakértelem, eképzettség, o a rossz válasz kiválasztása, pl.: Melyik az a város, amely nem az USA-ban van? a-Boston, bChicago, c-San Francisco, d-Canberra, e-Santa Barbara,  Működési módja: Történhet szimpla kattintásos feladatokkal vagy szimpla fogd és vidd módszerrel, a lényeg, hogy az utóbbinál egy az egyhez kell az elemeket hozzárendelni.  Egy helyes megoldás kiválasztása  Ábra kiegészítés  Kakukktojás  Egy rossz válasz kiválasztása  Számegyenes, a számok helyének meghatározása  Koordináta pontok megadása, kiválasztása 3.312 Többszörös választás  Kérdéskultúrája: Több jó vagy rossz megoldás kiválasztása kattintással. o

több jó válasz: o pl.: hatból a három helyes megoldás kiválasztása, pl: Kik voltak az első triumvirátus tagjai? aAntóniusz, b-Cézár, c-Lepidusz, d-Krassusz, e-Pompeiusz, f-Oktáviusz, o pl.: négy megállapítás közül, ha a megadott szabályok szerint találunk helyes megoldásokat, akkor ezek kombinációi szerinti betűket kell válaszként megadnunk. pl: ha helyes az 1, 2, 3 válasz, akkor „A”, ha a 2., 4, akkor „B”, ha az 1, 3, akkor „C”,ha csak a 4, akkor „D” o több rossz válasz: o pl.: Melyik az a város, amely nem az USA-ban van? a-Boston, b-Kalkutta, c-San Francisco, dCanberra, e-Santa Barbara,  Működési módja: A megoldás történhet "kattintásos" és "fogd és vidd" technikával. Minden esetben több helyes, vagy helytelen válasz kiválaztása a cél. 3.313 Válaszok illesztése  Kérdéskultúrája: o válaszok illesztése (összekötés, párosítás, fogd & vidd):  Kifejezések, fogalmak,

folyamatok. stb párjainak kialakítása, összetartozók összekötése,  egy az egyhez rendezés (párba rendezés, összekötés), pl.: mű-szerző, dolgoktulajdonságaik,  egy a többhöz rendelés, pl.: szó-szófaj,  halmazba rendezés: pl.: 10 szó 3 halmazba rendezése  táblázat kiegészítés, pl.: 3x6-os címkézett táblázatba kell beírni vagy behúzni az odaillő szavakat, számokat,  grafikon kiegészítés, grafikon leolvasás  Működési módja: o Egy a többhöz illesztése. Egy elem több helyre is betehető – az elemek nem csak egyszer használatosak. o Több a többhöz illesztése. Több elem több helyre is betehető-elemek nem csak egyszer és nem csak egy helyre tehetők o Halmazba rendezés: különböző elemek behúzása, vagy számosság halmaz esetén adott számú azonos elem behúzása a halmazba (pl: 8 elem behúzása egy zsákba) o Besorolás o Párosítás: párok összehúzása és nem összekötése, kettő az egyhez

megoldás is lehetséges o Táblázat kiegészítés: adott elem behúzása a táblázat adott cellájába o Koordináta rendszer-, grafikonkészítés: kattintok a koordináta pontra, vagy behúzom a koordináta pontot, vagy a meglévő koordináta pont alapján beírom a koordinátákat. 3.314 Kontúrtérkép típusú feladat   Kérdéskultúrája: o Helyezd az autót/bármilyen elemet a tükörképének megfelelő helyre! o Tedd az élőlényeket a megfelelő biomba (térképen behelyezni) Működési módja: o egy ábra vagy kép egy bizonyos tűréshatáron belüli pontján kell kattintani 3.315 Alternatív választás  Kérdéskultúrája: o igaz – hamis: állítás, amelyről el kell dönteni, hogy igaz v. hamis, pl: Ha egy zárt térben lévő gáz hőmérsékletét növeljük, nyomása csökken. igaz-hamis, o jó – rossz: feladat, amelyről el kell dönteni, hogy a megoldás jó-e v. nem, pl: Jó az alábbi mondat? Az ige cselekvést, történést,

létezést kifejező mondatrész. jó-rossz, o igen – nem: eldöntendő kérdést tartalmazó kérdőmondat, pl.: Voltak-e Mátyás könyvtárában Amerikáról szóló útleírások? igen-nem, o Ide tartozik minden olyan feladat, ahol csak két lehetőség van, azok közül kell eldönteni, hogy melyik a helyes.  Működési módja: o Igaz-hamis o Jó-rossz o Igen-nem o Minden olyan feladat alternatív választásnak minősül, ahol egy állítást, tulajdonságot, elemet csak két alternatívába lehet besorolni. Ezek "binárisan" működő feladatok 3.316 Mennyiségi összehasonlítás  Kérdéskultúrája: o Mennyiségi összehasonlítás: pontos számadatok nélkül, vagy számadatok segítségével el kell dönteni a tények között lévő nagyságrendi viszonyokat  ha a) nagyobb mint b), akkor A, ha b) nagyobb mint a), akkor B, és ha a) és b) egyenlő/egyforma/megközelítőleg azonos, akkor C. Pl a földtörténeti óidő időtartama – a

földtörténeti újidő időtartama (A)  relációs jelet kell tenni a tények közé, pl. Kína területe › Európa területe  Működési módja: o Relációs jel kirakása o Nagyságrendi viszony megállapítása 3.317 Sorba rendezés  Kérdéskultúrája: o Tedd a relációs jelnek megfelelő sorrendben a eseményeket/ jelenségeket,/mennyiségeket! o Tedd az eseményeket időrendi sorrendbe. Rendszerezd logikai sorrendbe a belső szerveket  Működési módja: o Valamely folyamat lépéseit összekeverve soroljuk fel, a tanulónak sorszámozással, vagy "fogd és vidd"-del kell a helyes sorrendet kialakítani. 3.318 Adatrendezés  Megadott szempontok, vagy megtanult törvényszerűségek szerint kell az adatokat csoportokba rendezni.  Ábrafeliratozás: o Ábrák kiegészítése vagy részeinek feliratozása megadott szempontok szerint, egy halmaz elemeiből fogd & vidd-el 3.319 Relációanalízis  Kérdéskultúrája: o

Több tagmondatból álló megállapítás tagmondatainak igaz vagy hamis értéke és ezek logikai kapcsolata (és, vagy) adja a megoldást. Pl.: „A” a megoldás: ha az első és a második tagmondat is igaz és ok-okozati összefüggés van köztük, a megoldás. "B" a megoldás, ha mindkét tagmondat igaz, de nincs összefüggés köztük. "C" a megoldás, ha az első tagmondat igaz, a második nem. "D" a megoldás, ha az első tagmondat hamis, a második igaz. "E" a megoldás, ha sem az első, sem a második tagmondat nem igaz.  Működési módja: o Kattintással és betűjel beírással is megoldható a feladat. Lényeg, hogy a kikötések fel legyenek tüntetve a játéktérben. 3.3110 Asszociációs, kölcsönös kapcsolatra épülő feladatok feladatok  Fogalmak és állítások közötti összefüggés felismerése  Kérdéskultúrája o Kattints arra a négyzetre, amelyikbe sorolnád a felsorolt elemeket! o Mi

történik, ha a vércukorszint emelkedik? Kattints a megfelelő jelre! o Ezek a feladatok nem irányított kérdésen, hanem a "vedd észre" gondolatmenettel irányítják a tanuló figyelmét a megoldás megtalálására. Alapvetően az induktív gondolkodást helyezi előtérbe.  Működési módja o A foglamak és meghatározások közötti összefüggés, kapcsolat felismerése, majd ez alapján az adatok rendszerezése, értékelése. Ez megjelenhet kattintásos, és fogd és vidd módszerrel is. 3.32 Hiányos szöveg kiegészítése  Kérdéskultúrája: Ún. nyitott mondatok alkalmazása, ahol egy mondatba vagy szövegbe kell behelyettesíteni a kívánt hiányzó szót, kifejezést. o válasz tulajdonnévvel, pl.: Ki a Tisza szerzője? Petőfi Sándor o válasz számmal, pl.: Mikor volt a Mohácsi csata? 1526 o számított eredmény: egy számolás részeredménye, eredménye, pl.: 1478 + 3698 (részeredmény=5176) + 2589 = 7765 o válasz egy szóval,

pl.: Hogyan nevezzük a legelterjedtebb számítógépes pozícionáló eszközt? egér o mondatbefejezés, (választás szókészletből, legördülő mezőből) pl.: Ej mi a kő tyúkanyó, kend a szobában lakik itt. ? bent  Működési módja: Beíró mező, egyetlen szót vagy számot lehet az adott mezőbe beírni. A rendszer teljes egyezést figyel, helyesírási hibát hibás megoldásnak veszi. o Válasz egy szóval, válasz egy számmal o Koordináta pontok beírása, megjelenítése 3.33 Oktatójáték  Memória 4 A digitális teszt -és feladatgyűjtemény tartalmi és funkcionális bemutatása 4.1 A feladatok szerkezete, felépítése Az egyes tanulási egységek tudatosan leegyszerűsített grafikai környezetet kapnak. Kezelőfelületük konzekvens és átlátható, alapszinten szolgálja a diákok önellenőrzését és azt, hogy a tanuló és a foglalkozásvezető elsőre átláthassa, hol tart a diák. 4.11 Feladat címe Egyszerű, tömör,

lényegretörő. Jól tükrözi azt, hogy milyen témakörben is tevékenykedteti a tanulót 4.12 Feladat utasítása Rövid, tömör, egyértelműen a működés és interakció megértését szolgálja 4.13 Diák leírás Technikai segítséget ad a feladatok használatához. Pontosítja a feladat utasításában megfoglamazottakat A részletes instrukciókat tartalmazó megfogalmazás biztosítja, hogy a tanulók otthon, önállóan is képesek legyenek a taneszköz használatára. 4.14 Tanár leírás Ez a funkció ajánlást, instrukciót ad az egyes feladatok használatához, valamint kitér a fejlesztési fókuszokra. Ezen túlmenően az egyes gyakorlatokhoz támogató javaslatokat fogalmaz meg, amelyben leírja, hogy a tanulók különböző fejlettségi szintjéhez képest hova illeszthető a tananyag, lehetőséget adva a diákok felzárkóztatására, tehetséggondozására, valamint a feladatok tanórai alkalmazására. 4.15 Eredmény Megmutatja az összpontszámot és azt,

hogy ebből mennyit ért el a tanuló. 4.16 Ellenőrzés Amennyiben a feladatok részben, vagy teljesen megoldotta a tanuló, az ellenőrzés gombra kattintva megtekintheti, hogy jól gondolkodott-e. Ezt a hagyományos, iskolában használatos zöld és piros színekkel jelzi vissza a rendszer.   zöld-jó megoldás piros-rossz megoldás Ha a megoldás nem helyes (piros x), gyakorló módban van még lehetőség a javításra. Ha a megoldást szeretné látni a tanuló, a Megoldás gombra kattintva megtekintheti, mi lett volna a jó megoldás, amely mindig zöld színnel jelenik meg. A tovább gombot választva mehetünk a következő feladathoz. Minden feladatsor 6 feladatot tartalmaz, amely nehézségi szintje nem változik. Miután a tanuló végigjátszotta a feladatsort, ereményét %-os és szöveges értékeléssel kapja meg. 4.2 Kétféle működési mód A feladatgyűjtemény alkalmazását tekintve kétféle módon érhető el. 4.21 Gyakorló funkció E

funkció választásával a feladatokat végző tanuló azonnali visszajelzést kap a feladatok helyes elvégzése érdekében. A rendszer szinte pedagógusként javítja, segíti, támogatja őt Azonnali visszacsatolást biztosít, és a feladat újra elvégzésére is lehetőséget ad. Így a tanuló az önellenőrzés technikáját, mint módszert alkalmazhatja, tanulva ezzel tévesztéseiből, hibáiból. A gyakorló funkció értékelése egységes standardra épül, így következetes, jól követhető visszajelzést, eredményt ad a tanuló teljesítményéről. A hiba felismerésével a javítás engedélyezett, még ekkor is pozitív megerősítést szem előtt tartva gyűjthet újabb pontokat a tanuló. 4.22 Tesztfunkció E funkció választásával a tanulók lemérhetik aktuális tudásukat. A feladatok véletlenszerű kiválasztása a gyakorló funkcióban már begyakorolt feladatokból kerül ki. Ezzel a jó mérés egyik legfontosabb feltételét, az ismert

feladattípuson való tudásmérét biztosítja a kiválasztott teszt. Ebben a funkcióban a szoftver nem segíti a helyes megoldás megtalálását, hanem a tanuló önálló feladatvégzése után, az elért eredmények alapján, feladatonként egységes értékelési rendszert alkalmazva ad szöveges és százalékos visszajelzést az elért eredményről. 5 Mérés-értékelés, pontozás A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai mérési, ellenőrzési, értékelési eljárások támogatják a Nat célkitűzéseiben megfogalmazott egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási

stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. A mérés-értékelés lehetséges módjai:      bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására), fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére), összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép stb.) igénybe vétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban, csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé

tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.), Az eredmények pontozása, és %-os kiértékelése egységes mérés-értékelési elv mentén történik így biztosítva a tárgyszerűséget. 5.1 A digitális feladatbank pontozási metódusa Minden feladatsor pontozási metódusa teljesen egységes. A pontozási metódusnak két fő típusa lehetséges:  elemenkénti pontozás,  csoportos pontozás. Az elemenkénti pontozás során minden, felhasználó által megoldott elem (click, drag&drop, beírós), egyesével kerül pontozásra. Minden értékelendő elem első hibátlan megoldáskor 2 pontot ér. Például: egy halmazba a helyes elemek mindegyikére 2 pont adható. Második próbálkozásra a helyes megoldásra adható pont feleződik, azaz a helyes megoldás 1 pontot ér. Harmadik próbálkozásra már nem adható pont. A csoportonkénti pontozás esetében a felhasználó nem az egyes interakciós elemekért kap

pontot, hanem ezek egy adott, előre definiált csoportjáért. Például: ha egy sorozat egy eleme hibás, akkor az egész sorozat hibás. Tehát csak a teljesen hibátlanul felállított sorozat értékelhető 2 ponttal. Tudáspróba/teszt módban csak egy próbálkozás lehetséges. Ebben az esetben az elsőre megtalált jó megoldás 2 pontot ér. Második próbálkozás már nem lehetéges 5.2 Százalékos kiértékelés/végeredmény A feladatokat pontozás után %-os formában is kiértékeli a rendszer. A százalékokhoz a következő szöveges értélelést kapja a tanuló: %-os határok Értékelés/kommentek 90 % - 100% Gratulálunk! Remek munka! 71 % - 89 % Ügyes vagy, de még pontosítsd tudásod! 51 % - 70% Gyakorolj még! Fejleszd ismereteidet! 31 % - 50 % Ne keseredj el, próbálkozz még és jobban fog sikerülni! 0 - 30 % Hát ez most nem sikerült! Még gyakorlonod kell! A százalékos/szöveges értékelés megjelenésére egy példa: 6 A

digitális feladatgyűjtemény tanulást támogató területei, lehetőségei A feladatok könnyen, célirányosan kereshetők, mivel minden feladat alaptulajdonságokkal van felruházva. Egy konkrét példán keresztül nyomonkövethető, melyek ezek az alaptulajdonságok. 6.1 Feladatok alapadatai Példa: Osztály: 1. osztály Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Témakör:Környezetünk valós terei és mesés helyek Tananyag: Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés. A síkidomok és testek néhány tulajdonságának kiemelése: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága.Háromszög, négyzet és téglalap – téglatest, kocka felismerése. Fejlesztési fókuszok: sík-és térbeli tájékozódás Kulcsfogalmak: egészségtudatos magatartás Nehézségi szint: 2. szint Feladat típusa: alternatív választás Feladat altípusa: igaz-hamis Kapcsolódás más feladatokhoz: Mennyi fa van a füleshegyi erdőben? Tehát egy tanórai foglalkozás, vagy egy

céliányos fejlesztés során akár pedagógus, gyermek, vagy szülő keres feladatot, ezekkel az alaptulajdonságokkal könnyen megtalálhatja a keresett feladatot, feladattípust. Nem kell mást tennie, mint a feladatkeresőbe beírja valamely alaptulajdonságot, vagy akár többet is és máris leszűri a feladatok közül azt, amelyik rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Így egy tanórai felkészülésre célirányosan lehet feladatot keresni és találni. Elég beírni az osztályt, témakört. Megkapjuk azokat a feladatokat, amelyek a tanórai témához illeszkednek 6.2 Digitális taneszközzel támogatott, kevert típusú tanóra tervezése Amennyiben kevert/blended típusú tanórát tervezünk, ahol az óra szerves része egy digitális taneszköz alkalmazása is, mindenképpen vegyük számba, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre. A taneszköz alkalmazható digitális táblán, asztali és hordozható számítógépen és mobil eszközökön, mint pl.:

okostelefonon, tableten A digitális taneszközzel támogatott foglalkozások pedagógiai módszertana hármas célú kompetenciafejlesztést támogat:    Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése. IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése. A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése. Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka.  Pármunka-tanulópár.  Egyénre szabott munka.  Részben egyénre szabott munka.  Önálló munka. A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:    Mennyiségi differenciálás. Minőségi differenciálás. Tanulási követelmények differenciálása. Ajánlott óratípusok:    Új ismeretanyag feldolgozása. Alkalmazás-gyakorlás. Összefoglalás, ellenőrzés-teszt. Ettől függően tehát a feladatokat egy egész

osztály is végezheti frontális osztálymunkában digitális tábla segítségével, valamint egyéni és páros, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében az asztali, és mobil eszközök alkalmazásval. Ki-ki a saját tudás szintjén A digitális feladatgyűjtemény tanároknak szóló módszertani ajánlása feladatonként ad ötletet, tanácsot ahhoz, hogy milyen módszerrel célszerű az adott feladatot feldolgozni, valamint konkrétan mely készségképességterületek fejlesztését szolgálja az adott feladat. Nézzünk néhány példát a blended tanóra tervezésére és a taneszköz hatékony alkalmazásra a különböző osztályokban, tantárgyakban. 6.3 Digitális taneszközzel támogatott környezetóra 6.31 Téma besorolás     Műveltségterület: Ember a természetben Tantárgy: Környezetismeret, Tantárgyi kapcsolódás: Magyar nyelv és irodalom, Életvitel-gyakorlati ismeretek, Rajz és vizuális kultúra Témakör (kerettantervi témakör):

Anyagok körülöttünk 1.o; Mi van a teremben? 1o 6.32 Célcsoport  1.osztály 6.33 Feldolgozásra szánt idő  2x45 perc perc 6.34 A foglalkozás célja, témája 6.341 Tantárgyi cél     A hulladékgazdálkodás jelentősége a kisiskolás gyermekek életében. Egyszerű újrahasznosítási lehetőségek a háztartásokban. A fenntarthatóság jelentőségének, és szükségszerűségének a megértetése. (új anyag feldolgozása, redszerezése) 6.342 Szociális cél   Érzékenyítés a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. A környezettudatos megatartás elmélyítése kisiskolás korban az élménypedagógia eszközeivel. (társas készségek fejlesztése; együttműködési készségek fejlesztése; kommunikációs készségek fejlesztése; gondolkodásfejlesztés) 6.343 Fejlesztési fókuszok feladattartás; szabálykövetés; elemzés; általánosítás; konkretizálás; általános;

tájékozottság;összehasonlítás;felidézés;döntés;csoportosítás;halmaz képzés, kreativitás, finommotorika, 6.35 Munkaforma frontális, páros, egyéni munka (tanári kijelölés képesség alapján vagy pár/csoportalakító játékkal véletlenszerűen) Foglalkozásvázlat Időterv Tartalom, tevékenységek Tanulásszervezési módok 10p Ráhangoló interaktív feladat a digitális feladatgyűjteményből: Mesterséges, természetes? 1.o Környezetismeret Játékos anyagismeret 1.o Környezetiseret Hulladékok szelektálása, szelektív gyűjtés, anyagismeret, újrahasznosíthatóság. Természetes, mesterséges anyagok, fa, fém, műanyag, üveg, papír, tulajdonságainak vizsgálata. Környezetszennyezés, környezetvédelem. Bemutató: újrahasznosított anyagokból milyen tárgyak születhetnek? Frontális, vagy egyéni munka 10p 10p Eszköz szükséglet (hagyományos, IKT alapú) on-line digitális feladatbank, számítógép, internetkapcsolat,

digitális tábla Ellenőrzés, értékelés módjai Kiscsoporotos válogatás, rendszerezés Korábban gyűjtött hulladékok rendszerezése, csoportosítása különböző szempontok szerint Adott szempontok szeriti helyes válogatás. Frontális bemutató, ötletroham, ötletgyűjtés a gyerekekkel közösen, néhány újrahasznosított tárgy tanári bemutatása Frontális bemutató Újrahasznosított anyagból tárgyak Minőségi és mennyiségi tanári ellenőrzés, értékelés az ötletek alapján. Schaub Kata-Moór Györgyi, Szemétszörny színre lép c. mese Ragasztó, olló, filcek, csomagolóanyagok, korábban gyűjtött újrahasznosítható, megtisztított hulladékok. on-line digitális feladatbank, számítógép, internetkapcsolat, digitális tábla - 10p Meseolvasás: A szemétszörny színre lép 40p Kreatív alkotás párban: SZEMÉTSZÖRNY Alkotó párok újrahasznosított anyagokból fantáziafigurát terveznek, készítenek. Pármunka 15p

Összefoglalás Digitélis taneszköz környezettudatos játékok játszása: digitális táblán, vagy önállóan saját gépen a játékos interaktív feladatok elvégzése Tantermi válogatás 1.o Környezetismeret Tantermi ki-kicsoda? 1.o Környezetismeret digitális taneszköz ellenőrző funkciója pontozza az elért eredményt, majd %-ban kiértékeli azt. Elkészült tárgyak bemutatása, közös névadás digitális taneszköz ellenőrző funkciója pontozza az elért eredményt, majd %-ban kiértékeli azt. 7 Felhasznált forrásanyagok, szakirodalmak      Csapó Benő: Előzetesen megszerzett tudás mérése, elismerése, NFI Budapest 2005. Dr. Páli-Kovács-Vitéz: TANULMÁNY A matematika kompetenciák fejlesztése célzott képességkészségfejlesztéssel, Sulinova Kht Budapest 2007 Dr. Seres György, dr Miskolczi Ildikó, Tibenszkyné dr Fórika Krisztina, Szegediné Lengyel Piroska, Kiss Márta, Pálinkás Yvette: Más ez a teszt , Budapest

2008. Vitéz Gyöngyvér: Tanítani vagy MEGtanítani, FÜPI Budapest 2008. http://pszk.nymehu/tamop412b/meres ertekeles/bloomfle taxonmiahtml 2012