Nyelvtanulás | Magyar » Gerstner Károly - Bevezetés a nyelvtudományba

Bevezetés a nyelvtudományba 9. A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Hány nyelv van a világban? 4–5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3–10 ezer körül) Bizonytalanságok • ismeretlen területek • népek eltőnése • nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó – dán – svéd – norvég – flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban) – horvát – szerb kínai (nyolc fı csoport) Nyelv vagy nyelvjárás? Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája A nyelv eredete A) Monogenezis egyetlen kulturális evolúció eredménye (egyetlen „ısnyelv”) (nyelvi univerzálék bizonyító ereje?) B) Poligenezis több „ısnyelv”; feltehetı konvergencia nyelvi univerzálék Párizsi Nyelvészeti Társaság, 1866 A nyelvek összehasonlítása A) Tipológiai osztályozás az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.: – a magánhangzókészlet jellege, nagysága –

zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál – csettintı hangok – hangsúlyfajták – alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO) – kötött vagy szabad szórend – alanyi : tárgyas ragozás – stb. August von Schlegel (1767–1845) 1. izoláló (analitikus/elszigetelı) nyelvek kínai, koreai, thai, ÉNy-Afrika • • • • egyszótagú szavak alak nem változik zenei hangsúly kötött szórend pekingi kínai ? angol Wô Én mǎi venni júzi chī. narancs enni. The A boy fiú saw látmúlt a egy man. férfitárgyeset The A man férfi saw látmúlt a egy boy. fiútárgyeset 2. agglutináló (ragozó) nyelvek uráli nyelvek (pl. magyar, finn), török nyelvek, mongol, japán, bantu nyelvek (pl. szuahéli), amerikai indián (pl kecsua), óceániai nyelvek, hindi, örmény • tıszavakhoz képzık és ragok jelentések, mondatbeli viszonyok • egy morféma – egy jelentés m. ír-hat-t-ad cipı-i-d-et tör. ev-im-de ’ház-am-ban’

ev-ler-den ’ház-ak-tól’ at-ım-da ’lov-am-on’ • a zenei hangsúly ritka altípus (? vagy önálló típus): inkorporáló (bekebelezı/poliszintetikus) nyelvek é-amerikai indián, eszkimó (inuit), ausztrál bennszülött nyelvek egy (hosszú) szóalak – egy mondat eszkimó illu ’ház illu-liuq ’házat építeni’ illu-liuqati ’egy társsal házat építeni’ illuliuqatigiguma-vagit ’téged kívánlak társul házat építeni’ ’Veled szeretnék házat építeni.’ (Fodor István nyomán) 3. hajlító (flektáló nyelvek) indogermán (indoeurópai) nyelvek (német, orosz, latin, görög stb.) sémi–hámi nyelvek (arab, héber, berber stb.) • ragok, képzık és tıhangváltás: grammatikai viszonyok, lexikális funkció • egy alakhoz több nyelvtani funkció • lat. amo ’szeretek’ ama - re fn. igenév kijel., jelen, cselekvı, E/1 phileō (φιλέω) ’szeretek’ • gör. e - philé - sza (έφίλησα) ’megszerettem’ kijel.,

múlt (aorisztosz), cselekvı, E/1. (az aláhúzott hangokon van a hangsúly) ném. ang. or. binden ’köt’ ich band ’kötöttem’ (praeteritum imperfectum) ich habe gebunden ’kötöttem’ (praesens perfectum) der Band ’kötet’ – die Bände ’kötetek’ der Bund ’szövetség, kötelék’ come ’jön’ – came – come swim ’úszik’ – swam – swum knyiga ’könyv’ – knyigu ’könyvet’ – v knyige ’könyvben’ Magyar könyv-el-ı-i-k-nek: agglutinálás (alapvetıen és tipikusan) víz – vize-t, kéz – keze-k: flexió meg-lát-hat-ta-lak: inkorporáció B) Genetikai osztályozás történeti nyelvészet (18. sz vége) Sir William Jones (1746–1794) Wilhelm von Humboldt (1767–1829) Friedrich von Schlegel (1772–1829) Jacob Grimm (1785–1863) August Schleicher (1821–1868) X nyelv változásai – rendszeres összehasonlítás A, B, C stb. nyelvekéivel formai hasonlóságok és eltérések – korábbi állapot

rekonstruálása belsı rekonstrukció összefüggeszthetı nyelvek rokon nyelvek (van közös ısük) Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetı vissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően ismert alapnyelvek latin olasz, francia, spanyol, portugál, román stb. (~ ógörög) óind (szanszkrit: Kr. e 4 sz, Pānini) C) Areális összehasonlítás földrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés albán (indoeurópai önálló ág) bolgár (szláv) román (újlatin) veláris illabiális mgh. jövı idı ’akar’ jelentéső igével végartikulus (fn. után álló determináns): alb. mik ’barát’ – mik-u ’a barát’ bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta ’a könyv’ rom. om ’férfi’ – om-ul ’ a férfi’ (trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?) Az indoeurópai nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István

(szerk.): A nyelv és a nyelvek Az indoeurópai nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek Mássalhangzó-megfelelések Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról (Cser András nyomán) német Tochter, angol daughter, svéd dotter, holland dochter, gót dauhtar ’lánya vkinek’ német [t] angol [d] svéd [d] holland [d] gót [d] ısgermán *[d] Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról Az újlatin nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek Az uráli nyelvcsalád A magyar nyelv rokonítási kísérletei a középkor óta: latin, héber, görög; német, török; sumér, japán, maori, bantu nyelvek, kelta nyelvek, etruszk stb. Naiv, laikus nyelvhasonlítás. Friedrich Wilhelm Radloff (1837, Berlin – 1918, Szentpétervár) turkológus, etnográfus „Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.” Az uráli nyelvcsalád Forrás: Kiefer

Ferenc (szerk.): Magyar nyelv Az uráli nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek A nyelvrokonság bizonyíthatósága Küzdelem a véletlennel m. fej, fı ~ ójapán pó ’kalász’ [fgr. *p- > m. f-; finn pää, vogul päηk] m. gatya ~ ógörög kata ’alá’ m. száj ~ viszaján (Fülöp-szk.) asay m. ház ~ ném. Haus m. ki ~ fr. qui véletlen és rendszertelen egyezések Hangutánzó, hangulatfestı és gyermeknyelvi szavak m. kakukk m. kopog m. hopp m. dada ~ ~ ~ ~ ó, ej, eh, au: indulatszók ném. Kuckuck, fr coucou, orosz kukuska ném. klopfen, holland kloppen ném. hopp, cseh hop oszm.-tör dadı ’anya; nagynéni’ román népnyelvi dadă ’ua.’ Szavak vizsgálata (etimológia, szóeredeztetés) hangalak és jelentés magyar finn magyar finn fej fa fél fon pää puu pelkää pun száz ház víz méz sata kota vete mete ház három kota kolme kı kéz kive kesi had – 1055, Tihanyi

Alapítólevél (TA.): hodu (utu rea) finn kunta, vogul χōnt: < *fgr. kunta fgr. *kota > ház *kolme > három *kutte > hat (számnév) fgr. *k + veláris mgh. > m h- fgr. *kunta > TA. hodu > mai m had Halotti Beszéd (HB.) pur > por, munda > mondá TA. bukur > bokor Königsbergi Töredék (KT.) fugua > fogva szláv. ném. potok > m. patak pop > m. pap kosa > m. kasza Bock > m. bak o > a nyíltabbá válás u>o nyíltabbá válás *fgr. kunta > m had fgr. *anta > m. ad *pentǬ > m. fed *künte > köd Jelentések m. 1 1055 ’sereg’ 2. 1372 u ’háború’ 3. 1604 ’csoport’ 4. 1775 ’törzs’ finn ’község, egyházközség’ vogul ’háború; sereg’ zöngésülés és denazalizáció fgr. *’nemzetség; törzs; közösség’ Hangalakok és jelentések szabályszerő megfeleltethetısége, bár nincs teljesen egybevágó azonosság!!! Képtelen egyeztetések török sumér balık

kulak bulat bar, paar ’ragyogó’ bar ’magvas’ ge lugar ’király’ m. hal fn fül felhı m. fehér, verı(fény) bérc egy László, Lukács (sumer b ~ m. f, v, p, sz; sumer d ~ m d, t, gy, ty, c, z, sz) ??? Mely szavak jöhetnek számításba? – kizáró mővelıdéstörténeti kritériumok banán, kukorica, film, menedzser stb. Alapszókészlet: alapvetı fogalmak, jelentések, viszonyok • testrésznevek: fej, fog, fül, kéz, szem, szív • rokonságnevek: anya, atya, fiú, öcs • egyszerő számnevek: kettı, három, öt, húsz, száz • névmástövek folytatásai: én, te, ki, az; hol, tova, most • alapvetı cselekvések: van, lesz, él, megy, ad, e(szik), foly(ik) • természeti jelenségek: ég fn., tél, ısz, víz, jég, hó ’csapadék’, kı • állat- és növénynevek: daru, fogoly, lúd, nyúl; fa, fenyı, fő • kb. 700 tı(szó) sok ezernyi szó (és jelentés) Forrás: Pusztai Ferenc (fıszerk.): Magyar értelmezı szótár

folyadék, folyam, folyás, folyat, folydogál, folyékony, folyó, folyondár, folytán, folytat, folyton (+ ezek további származékai; összetételek) Nyelvtan • alapnyelvi személyesnévmás-tövek birtokos személyjelek: m. háza-m osztják χote-m háza-d mordvin kudo-t mordvin ava-m ’anyám’, ava-mok ’anyánk’ igei személyragok: m. olvaso-m vogul mińnē-m ’mennék’ • felszólító mód jele fgr. *-k- > ısm. *-γ- (hátsó, zöngés, réshang) > mai -jmordvin, finn: -kosztják: -i • feltételes mód jele: fgr. -nVm men-ne vogul miń-nē-m ’mennék’ finn men-ne-e ’talán megy’ cseremisz tol-ne-m ’jönni szeretnék, jönni akarok’ • múlt idı jele fgr. * -j- >> ısm. *-i- > [V+ -i- > kettıshangzó > hosszú mgh./rövidülés] óm. -á/-é ~ -a/-e: ad-á ~ ad-a finn men-i ’men-e’ anto-i ’ada’ • fokjel fgr. *-mp- > (zöngésülés és denazalizáció következtében) -b(b)m. nagyo-bb, (régies,

választékos) erıs-b finn iso-mpi ’nagyobb’ vanhe-mpi ’öregebb’ (vanha ’öreg’) • habeo-s szerkezet hiánya ném. Ich habe einen Sohn / ang I have a son m. DAT + van + NOM (Nekem) Van egy fiam. finn: Minulla on talo. (minulla = minä ’én’ adessivusi esete) Nálam van ház. ’Nekem van házam.’ • páros testrészek egyike ‘fél’ m. fél szem vogul sam-pāl finn silmä-puoli (m. félszemő ~ ném einäugig tkp ’egyszemő’) • számnévi jelzıs szerkezetben a fınév egyes számban áll m. három hal vog. χūrəm χūl finn kolme kala(a) (e sz part) (ném. drei Fische, ang three fishes) • hely- és egyéb viszonyok névutók (posztpzíciók) és határozóragok m. asztal alatt ném. unter dem Tisch asztal-on ang. on the table elöljárószók (prepozíciók) • alapszórend: S O V (alany tárgy/határozó ige) m. Ági könyvet olvas Ági holnap érkezik. osztják ŏχsar-ĭkĭ jǤχlal ĭśməślĭ róka-koma embereit kérdezte ’A

róka kérdezte az embereket.’ A nyelvrokonság bizonyítékai: • hangmegfelelések • nyelvtani hasonlóságok • alapszókincs a magyar nyelv az uráli–finnugor nyelvcsalád (kb. 24 millió beszélı) legnagyobb tagja Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai Ajánlott irodalom: Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–3 Akadémiai Kiadó, Bp., 1967–1976 Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2 Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–1995 Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Bp, 2003 Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Bp, 2010 Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat

Kiadó, Bp, 1986 Rédei Károly (szerk.): Uralisches etymologisches Wörterbuch 1–2 Akadémiai Kiadó, Bp., 1986–1988 Rédei Károly: İstörténetünk kérdései. A dilettáns nyelvhasonlításról Balassi Kiadó, Bp., 1998 Raskó István: Honfoglaló gének. Medicina Könyvkiadó, Bp, 2010 Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Kalandozások a történeti nyelvtudományban Gondolat Kiadó, Bp., 1978 Uralonet (MTA Nyelvtudományi Intézet) http://www.uralonetnytudhu (kiépítés folyamatban)