Könnyűipari ismeretek | Tanulmányok, esszék » Laboratóriumi balesetvédelem

Balesetvédelem Laboratóriumi munka megkezdéséhez szükséges alapfelszerelések, amit minden alkalommal magával kell hoznia a hallgatónak: laborköpeny, számológép, vegyszeres kanál, rongy, gyufa, olló. Munkavédelem A laboratóriumban csak az oktató engedélyével lehet tartózkodni. Egyedül munkát végezni nem szabad Munkavédelmi köpeny használata kötelezı. A laboratóriumba ételt, italt bevinni, ott fogyasztani szigorúan tilos A felsıruházatot és csomagokat a foglalkozás elıtt a folyosón elhelyezett szekrényekben kell tárolni. A laboratóriumba vegyszert bevinni és kihozni szigorúan tilos. A laboratóriumban levı vegyszereket megkóstolni nem szabad, megszagolni csak óvatosan az edény feletti légteret orrunk felé legyezgetve lehet. A laboratóriumban csak az elıírt recept szerinti munkavégzés megengedett. A munkavégzés elıtt a gyakorlat kivitelezését alaposan gondoljuk át, ezzel nagymértékben csökkenthetjük a gyakorlat kockázatát.

Egyéni védıfelszerelés használata a tevékenység jellegének megfelelıen kötelezı. Oldatok hígításakor mindig a tömény oldatot öntjük a híg oldathoz vagy a vízhez állandó keverés közben. Maró, mérgezı, illékony anyagokat pipettázni csak méregpipettával vagy pipettalabdával szabad. Mérgezı vagy maró gázok keletkezésének lehetısége esetén csak vegyifülke alatt, az elszívó ventillátor mőködése közben, lehúzott fülkeajtónál dolgozzunk. A laboratóriumi munkahelyeket és a padlózatot tartsuk tisztán és szárazon Az esetlegesen szétszóródó vagy kiömlı anyagokat azonnal takarítsuk fel. A vegyszeres üvegekbıl csak a szükséges mennyiséget vegyük ki tiszta, száraz vegyszeres kanállal. A fölösleges használatlan vegyszert nem szabad a vegyszeres üvegbe visszatenni. A felirat nélküli vegyszereket ne használjuk, azokkal ne kísérletezgessünk Kémcsöveket 1/3 részénél tovább ne töltsük, melegítés esetén a kémcsı

száját magunktól és társainktól elfelé tartjuk. Zárt rendszer melegítése, hevítése tilos! Ha sav vagy lúg kerül bırfelületre, azt elıször száraz ronggyal letöröljük, majd bı vízzel lemossuk, s utána hatástalanítjuk. A savoldatot 2%-os nátrium-hidrogénkarbonát, a lúgoldatot 2%-os ecetsav oldattal semlegesítjük. Maradandó bırpír esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz Ha vegyszer kerül a szánkba, azt lehetıség szerint ne nyeljük le, köpjük ki, majd a szánkat többször öblítsük át vízzel és utána igyunk rá pár deciliter vizet. Ha a vegyszer a gyomorba került a vegyszert hígítani kell vízzel (max. 2-3 dl) Elıször próbakortyolgatást végezzünk, ennek célja megállapítani, hogy a nyelı- és a légcsı fala átmaródott-e, illetve nem záródott-e el a légút. Ebben az esetben a víz a légutakba kerül TILOS a maró vegyszert lenyelt sérültet hánytatni! TILOS a vegyszert semlegesíteni, savmarásra lúgot, lúgmarásra

savat itatni! A szembe került vegyszert szemöblögetı pohárral többször átmossuk vízzel. A szembe került savat 2%-os bórax-oldattal, a lúgot 2%-os bórsav-oldattal semlegesítjük, majd szemorvoshoz fordulunk. Mechanikai sérülések esetén a sebet tisztítsuk ki, steril gézlappal fedjük be, majd forduljunk orvoshoz. Minden sérülés esetén jegyezzük meg, hogy milyen anyaggal vagy anyagokkal dolgoztunk, az körülbelül mennyi ideig érintkezett a testfelülettel, és errıl az orvost tájékoztassuk. Minden sérülést a gyakorlatvezetınek azonnal jelezni kell A munka befejezése után, a laboratórium elhagyása elıtt mindig alaposan mossunk kezet. Tőzvédelem A laboratóriumban használt vegyszerek egy része tőzveszélyes. A tőz létrejöttének három feltétele: 1. Éghetı anyag 2. Gyulladási hımérséklet 3. Égést tápláló oxigén A tüzet megelızni sokkal könnyebb, mint eloltani! A laboratóriumban dohányozni tilos! Az égı gyufát,

gyújtópálcát a szemetesbe dobni nem szabad! A gázégıt elıírásnak megfelelıen használjuk, bármilyen rendellenes mőködés gyanúja esetén azonnal zárjuk el a csıvezetéken lévı csapot, és szóljunk a gyakorlatvezetınek. Kisebb tüzek esetén a laboratóriumban elhelyezett tőzoltó pokróc vagy tőzoltó homok használata javasolt. Minden laboratórium bejáratánál tőzoltózuhany található, melynek lelógó karját meghúzva a zuhany vízárama elindítható. A hosszú hajúak hajukat összefogva dolgozhatnak csak a laboratóriumban Oldószerek meggyulladása esetén a folyadéktüzet elıször tőzoltó homokkal körbekerítjük, majd kívülrıl befelé homokszórással szüntetjük meg. Nagyobb tüzek esetén kézi tőzoltó készülék használata szükséges A laboratórium falán elhelyezett tőzoltó készülék lehet poroltó, szénsav oltó vagy gázzal oltó készülék. Elektromos tüzek esetén a szénsavoltó nem használható. Érintésvédelem A

laboratóriumi eszközök általában 220V-os, 50Hz-es hálózati árammal mőködnek. Ez az áramforrás az emberi szervezet számára veszélyeket rejt magában. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az alábbi pontokban csoportosíthatjuk: 1. Hogyan érhet valakit áramütés 2. Milyen hatásai vannak az áramnak az ember szervezetére 3. Mit tegyünk az áramütöttel 1.) Ahhoz, hogy valakit áramütés érjen, az szükséges, hogy egy idıben érintkezzen különbözı feszültségen lévı pontokkal, és ezen pontok közötti feszültségkülönbség akkora legyen, hogy az emberi test ellenállását legyızve azon áramot tudjon átvezetni. A 220V-os hálózati feszültség elég nagy ahhoz, hogy az emberi test ellenállását legyızve áramot tudjon átvinni. 2.) Az áramnak az emberi szervezetre általában fiziológiai hatása és hıhatása Fiziológiai hatás. Kisebb-nagyobb áramütés esetén izomösszehúzó, izomgörcs hatás lép fel Ez több szempontból is

veszélyes az ember életére, mert egyrészt az áramjárta részt az izomgörcs miatt nem tudja elengedni, nem tud odébb menni, nem tud kiszabadulni az áramkörbıl. Másrészt azért veszélyes, mert létfontosságú izmok görcseit okozhatja az áramütés, ebbıl a szempontból kitüntetett figyelmet érdemel a szívizom és a légzıizom. Hıhatás ott jelentıs, ahol az áram nagyobb ellenállású részen megy keresztül Ez az emberi szervezetben a bır- és szaruréteg, tehát égési sérüléssel az áram be- és kilépési helyén kell számolni. Égési sérülésnél steril gézlappal fedjük be a sebet, bırregeneráló és fájdalomcsökkentı hatású szerek használhatók. 3.) Mit tegyünk az áramütött személlyel? Ha áramütés gyanúja lép fel, akkor az elsı dolgunk kiszabadítani az áramkörbıl az áramütöttet. Ennek legegyszerőbb módja, ha azt a készüléket tudjuk árammentesíteni, amelyikkel az áramütött érintkezik. Ez legegyszerőbb esetben

a kapcsoló kikapcsolásával, vagy a villásdugó kihúzásával megoldható, de a fixen bekötött készülékeknél a biztosíték (vagy kismegszakító) kikapcsolásával érhetı el. Sok esetben az áramütöttet mechanikai úton kell eltávolítani az áramforrástól vagy az áramforrást az illetıtıl. Ha az illetıt kiszabadítottuk az áramkörbıl, akkor állapotától függıen lehet és kell mesterséges légzést, szívmasszázst alkalmazni. Mindenképpen célszerő az illetıt áramjárta részektıl távol elhelyezni, folyadékot csak akkor itassunk vele, ha kéri. Hívjunk mentıt, vagy vigyük el orvoshoz a sérültet Ellenırzı kérdések: 1. Mit a teendı sav- vagy lúgoldat szembe kerülése esetén? 2. Mit a teendı sav- vagy lúgoldat bırre kerülése esetén? 3. Mit tesz, ha maró hatású vegyszert nyelt? 4. Hogyan szagol meg vegyszereket? 5. Hogy hígít tömény oldatot? 6. Hogyan pipettáz tömény savakat? 7. Hogyan pipettáz illékony oldatokat? 8. Mik

a tőz létrejöttének feltételei? 8. Hogyan olt el kisebb laboratóriumi tüzeket? 10. Hogy olt el folyadéktüzeket? 11. Elektromos tüzek esetén milyen oltóanyagok nem használhatók? 12. Mi a feltétele az áramütésnek? 13. Milyen hatásai vannak az áramnak az emberi szervezetre? 14. Mi a teendı áramütés esetén?