Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS állami-jogi tevékenység. Háromféle típusa van: irányító felügyeleti hatósági Az irányítás: 2 szervezet közötti hatalmi viszony az egyik szervezet irányító, a másik szervezetre irányított Célja: az irányított szervezet zavartalan és eredményes működésének biztosítása. Jogok: - döntés a szervezet létesítéséről, megszűnéséről, működésnek irányáról, személyi és anyagi feltételeiről - számára konkrét utasítás adásának a joga - aktusai felülvizsgálatának a joga - az irányított szervezet ellenőrzésének a joga Kétféle irányítási viszony: - alá-fölé rendeltségi viszony - alárendeltség nélküli irányítás - ilyenkor hiányzik a konkrét utasításadás A felügyelet: Az igazgatott szervezet tevékenységének bizonyos befolyásolását jelenti. Jogai: - ellenőrzésének joga - eszközei: vizsgálatok, iratokba való betekintés, adatszolgáltatás kérése, a hibás aktusok

felülvizsgálata, megsemmisítése, módosítása Hatósági tevékenység: Jogszabály alapján döntenek Államigazgatási eljárás: a közigazgatási szervek valamennyi cselekvése hatósági (külső) eljárás egymás közötti (belső) eljárás ügyvitel (1-1 közigazgatási szerven belül) Közigazgatási szervek hatósági, jogalkalmazó tevékenysége során végzett cselekményeket kell érteni. Az eljárás több fázisra tagolható: 1. alapeljárás 2. jogorvoslati eljárás 3. végrehajtási eljárás Államigazgatási eljárás általános szabályai (1957. évi) Eljárás: - olyan határozott célra irányuló részletesen szabályozott cselekvéssorozat, melynek szereplői, jogai és kötelezettségei meghatározottak - célja: -elősegítse az államigazgatási feladatok eredményes ellátását. Alapelvek: -ügyfelek egyenlősége -bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése -jóhiszemű eljárás, eljáró szerv tájékoztatási kötelezettsége

-nyilatkozattétel jogának elve -jogorvoslati jogosultság elve -az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja -az anyanyelv szabad használata jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme gyors és egyszerű eljárás a közigazgatási szervek részéről Tárgyi hatály: Államigazgatási ügy minden olyan ügy, melyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez Személyi hatály: - alanyai: államigazgatási szerv, ügyfél, közreműködők. Hatáskör: azok az eszközök, melyeket a jogalkotó a feladatok végrehajtása érdekében biztosít. Illetékesség: azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult és köteles eljárni JOGORVOSLATOK -alanyi jog -tárgya - az a konkrét közigazgatási határozat, melynek az újabb elbírálását kéri a ügyfél -célja - a jog vagy érdeksérelem

orvoslása -eredménye - a felettes szerv másodfokú döntése -jogorvoslati formák: határozat módosítása, visszavonása, fellebbezés, felügyeleti intézkedés, ügyészi intézkedés, bírósági felülvizsgálat. Rendes jogorvoslat - Fellebbezés -azt illeti meg, akire a határozat rendelkezést tartalmaz Rendkívüli jogorvoslat - Felügyeleti intézkedés -kizárólag jogszabálysértés -lehet anyagi és eljárási jogi Bírósági felülvizsgálat -akkor ha a fellebbezés kizárt Ügyészi intézkedések Hatásozat módosítása, visszavonása Biztosítási intézkedések ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉS Államháztartás az az irányító, szervező és gazdasági tevékenység, melyet az állam, annak szervei a társadalmi szükségletek kielégítése céljából kifejt. Költségvetés: mely feladatokat mely intézmény, milyen pénzeszközök figyelembevételével végez el mérlegként jelenik meg - pénzforgalmi mérleg - a 2 oldalnak nem kell egyensúlyban

lennie alapelvei: bruttó elszámolás vagy teljesség elve valódiság elve áttekinthetőség egységesség elve Gazdálkodási szabályok: hogyan kell ezeket az eszközöket megtervezni, felhasználni. Alrendszerei 4 alrendszer központi kormányzat elkülönített állami pénzalapok helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok TB Alapítványok tartós, közérdekű, -alapító: lehet magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező GT, alapító okirattal -alapító vagyon: tulajdonos bocsátja rendelkezésre -alapítványi vagyon: további befizetésekből + alapító vagyon -bevételt köteles az alapító okiratban meghatározott célra fordítani -non profit jellegű, de érdekelt a minnél nagyobb nyereség realizálásában -megszűnésekor a vagyont nem lehet visszafizetni az alapítónak. -megszűnése: az alapító okiratban meghatározott cél megvalósul meghatározott idő eltelt meghatározott feltétel bekövetkezett ha a bíróság megszűnteti,

vagy más alapítvánnyal való egyesítést rendel el Szövetkezetek a tagok vagyoni hozzájárulása személyes közreműködés demokratikus önkorm. keretben a tagok érdekét szolgálja vállalkozási és más tevékenységet folytat Természetes és jogi személyek hozhatják létre, az alapító tagok száma: 5 Alapítása: az alakuló közgyűlésen történik, ahol: kimondják a szövetkezet megalapítását elfogadják az alapszabályt megválasztják a tisztségviselőket Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés tagok összességéből áll évente minimum egyszer Kötelező még felügyelőbizottság működtetése a gazdálkodási tevékenységet ellenőrzi. Egyesülés Természetes személyek, jogi személyiség nélküli társaságok alapíthatják. Legfőbb cél: saját gazdálkodásuk eredményességének előremozdítása gazdasági tevékenységük összehangolása szakmai érdekük képviselete Irányító szerve az igazgatótanács minden tag egy

képviselőt küldhet Gazdasági társaságok Bárki alapíthat társasági szerződéssel Lehetséges formák: közkereseti társaság (kkt) betéti társaság (bt) közös vállalat (kv) korlátolt felelősségű társaság (kft) részvénytársaság (rt) Egyéni vállalkozás -természetes személy üzletszerűen, saját névben/kockázatra/felelőségre folytatott termelői/szolgáltató tevékenység, haszonszerzés céljából -bejelentés alapján -vállalozói igazolvány birtokában -cselekvőképes, állandó lakhelyű személy -gazdasági tevékenység Nem alapíthat egyéni vállalkozást az a személy: akit szabadságvesztésre ítéltek akit valamely foglalkozástól eltiltottak az itéletben meghatározott ideig és tevékenységben aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel teljes vagyonával a vállakozási tevékenységből keletkező tartozásokért Az egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályok alanyi jog

törvényi előfeltétele: belföldi természetes személy, cselekvőképes, állandó lakhely cégtáblával köteles megjelölni RT Zártkörű: részvényei nyilvános forgalomban hozatalára nem kerül sor Nyilvános: részben vagy teljesen nyilvánosságra hozza részvényeit fogalma a tagsági jogokról értékpapírt (részvényt) bocsátanak ki meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkéje van az alaptőke azonos az összes részvény névértékének összegével alaptőke min: 20 millió ft a pénzbeli hozzájárulás min az alaptőke 30% es 10 millió ft alakuló közgyűlés feladata elfogadni az alapszabályt megválasztani az első igazgatóságot és felügyelőbizottságot, es könyvvizsgálót részvények típusa bemutatóra szóló részvény névre szóló részvény: -nyomdai úton előállított, hagyományos részvény -dematerializált részvények (számtechi-kód) -teljesen szabadon átruházható, részvényfajták

elsőbbségi részvény: a részvényeseknek meghatározott feltételek fennállása esetén meghatározott előnyt biztosít osztalékelsőbbségi részvény: adózott eredményből a más részvényfajtába ill osztályba sorolt részvényeket ill kedvezőbb mértékben juttatja birtokosait osztalékhoz szavazatelsőbbségi részvény: vétójogot biztosít, köznyelvben: aranyrészvény dolgozói részvény: névre szóló, ingyenesen vagy kedvezményes áron bocsátható ki, forgalomképessége korlátozott kamatozó névre szóló részvény: osztalék mellett előre meghatározott mértékű kamatra is jogosít, a kamat akkor is jár ha nincs osztalék részvénykönyv névre szóló részvényekről szóló nyilvántartás részvényes jogai a) társaságvezetési jogok b) vagyoni jogok részvényesek alapkötelezettségei részvénye névértékének a befizetése Rt szerve 1) közgyűlés (rt legfőbb szerve, részvényesek összességéből áll) 2) igazgatóság (3-11

főből áll , az rt kollektív ügyvezető testülete) 3) felügyelőbizottság 4) könyvvizsgáló Közkereseti Társaság (KKT) - jogi személyiség nélküli - társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett folytatnak üzletszerű közös gazdasági tevékenységet olyan módon, hogy az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják - Domináns a bizalmi elv - tagok vagyoni és személyes közreműködésén alapul - A személyes közreműködés módját és tartalmát a társasági szerződésben kell megállapítani, ezért a tag díjazásban is részesülhet; ezt ktg-ként lehet elszámolni A működés alapvető szabályai: societas leonina hagyományos tilalma üzletvezetésre minden tag jogosult a társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik ideértve a cégjegyzési jogot is legfőbb szerve: a tagok gyűlése; mely a leadható összes szavazatszámhoz

viszonyítva egyszerű szótöbbséggel Felelősség: általános megszűnési okok kibővülnek a rendes és az azonnali hatályú felmondással Tagi viszony megszűnése: a határozatlan időre alapított kkt-ban tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja a társaságtól megváló taggal el kell számolni, 3 hónapon beül pénzben ki kell fizetni - kkt egy személlyel nem működhet - jogutód nélküli megszűnéshez egyhangú határozat szükséges Egyesület Önkéntes társulás társasági szerződést az alapszabály pótolja Főleg „humán” non profit célra jön létre nyilvántartott tagsága van az önkormányzati elv alapján működik legfőbb szervét a tagok választják ők határozzák meg az ügyintéző és a képviseleti szerveit. hogy legalább 10 alapító tag az egyesület alapszabályát elfogadja. jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el. Mivel önálló jogi személy tartozásaiért saját

vagyonával felel Alapítvány sajátos célvagyon kezelését az alapítvány szervezete látja el Céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie Általános társadalmi érdekből törény is kötelezhet alapítványlétrehozására, ez a közalapítvány. alapító okirattal hozzák létre alapítvány székhelye szerinti illetékes megyei bíróságnak kell megküldeni soron kívül veszik nyilvántartásba Az alapítványi vagyont a kuratórium végzi 3. személynek okozott károkért az alapítvány felel megszűnik, ha a kitűzött cél megvalósult meghat. időtartam eltelt a bíróság a nyilvántartásból törli MUNKAJOG Munkajog a jogrendszer egyik ága fő szabályozási tárgya a munkaviszony Munkaviszony jogviszony a munkavállaló szabad elhatározásával kötelezi magát munkáltató számára és utasítása szerint rendszeres munkát végez ezért munkabérben részesül. jellemzői - a felek szabad elhatározása hozza létre - a munkavégzés rendszeres

és állandó jellegű, kereteit a munkáltató határozza meg - a munkáltató széleskörű utasítási jogkörrel bír - a munkát személyesen kell teljesíteni - írásbeli szerződéssel jön létre - a munkavállaló és a munkáltató között alá-fölérendeltségi viszony van - a munkavállaló köteles megtartani a munkafegyelmet - az elvégzett munkáért munkabér jár alanyai - a munkavállaló: munkaviszonyt létesíthet - a munkáltató: jogképes munkaszerződés - a szerződő felek személyi adatait - a betöltendő munkakört - a személyi alapbért - a munkavégzés helyét - a munkáltatói jogkör gyakorlóját - határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony időtartamát nem kötelező - a munkába lépés napját - a próbaidőt (általában 30 nap, de max 3 hónap) BÜNTETŐ JOG Bűncselekmény Büntetőjog: azoknak a jogszabályokbnak az összessége,melyek mehatározzák mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, ezek elkövetőit hogyan

kell felelőségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kellalkalmazni. 3 főrészre tagolódik: anyagi eljárási büntetésvégrehajtási Alapelvei törvényesség követelménye Bűncselekmény - az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra és amelyre a tv. büntetés kiszabását rendeli Bűntett -az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, melyre a tv. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, -minden más bűncselekmény vétség Bűnhalmazat -ha az elkövető több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. -csak egy bünmtetés kerül kiszabásra, így a fő büntetés a bűnhalmazatban szereplő legsúlyosabb büntetés lesz Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény -ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. A bűnösség

megnyilvánulási formái a szándékos és a gondatlan elkövetés A bűncselekmény elkövetői tettesek részesek A bűncselekmény megvalósulási stádiumai befejezett bűncselekmény - amikor a meghatározó tv.i tényállás minden eleme megvalósult kísérlet - amikor a szándékos bűncselekmény elkövetését elkezdik, de nem fejezik be előkészület - amikor a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket már biztosították Gazdasági bűncselekmények gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények számviteli fegyelem megsértése csődbüntett hitelező jogtalan előnyben részesítése rossz minőségű termék forgalomba hozatala áru hamis megjelölése hitelezési csalás engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység GT vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése alaptőke vagy törzstőke csorbítása valótlan érték megjelölése jogtalan

pü.iszolg tevékenység jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység bennfentes ép.kereskedelem tőkebefektetési csalás üzleti titok megsértése számítógépes csalás pénzügyi bűncselekmények adó és TB csalás jövedéki orgazdaság visszaélés jövedékkel jövedékkel visszaélés segítése a munkaerőpiaci alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése TB, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése csempészet vámorgazdaság visszaélés csekkel váltóhamisítás fedezetlen bankkártya felhasználása vagyon ellen elkövetett bűncselekmények sikkasztás csalás hűtlen kezelés hanyag kezelés